A Roche Magyarország Kft. a svájci, részben családi tulajdonban lévő Roche-csoport tagja, amelynek kutatásait több, mint 120 éve az egészség javításának célja vezérli. Anyavállalatuk, az A F. Hoffmann-La Roche AG a világ egyik vezető biotechnológiai vállalata, a WBCSD tagja. A Roche elsősorban az onkológia, immunológia, hematológia, a központi idegrendszer és szemészet területén, valamint egyes ritka betegségek kezelésére kínál gyógyszereket. Diagnosztikai üzletáguk világviszonylatban vezető pozíciót tölt be az in vitro diagnosztika (IVD) területen. A Roche hazánkban jelenleg közel 65 klinikai vizsgálatot végez több, mint 235 vizsgálóhelyen közel 860 aktív beteg részvételével több, mint 40 indikációban.

Üzleti stratégiájuk szerves részét képezi a fenntarthatóság. Holisztikus megközelítésük integrálja a fenntarthatóság három: a társadalmi, a környezeti és a gazdasági dimenzióját, azt, hogy miként járulnak hozzá mindenki számára egy jobb holnaphoz; hogyan csökkentik a természetre gyakorolt hatásukat, valamint, hogy miként fektetnek be az orvostudomány fejlesztésébe és teremtenek munkahelyeket és biztosítanak megélhetést. Fenntarthatósági szemléletükkel – amely munkavállalóik mindennapi tevékenységét is áthatja – céljuk, hogy most teremtsék meg azt, amire a betegeknek a jövőben szükségük lesz.

A Roche termékfelügyelete (Product Stweardship) biztosítja, hogy a vállalat termékeinek, eszközeinek, szolgáltatásainak egészségügyi, biztonsági, környezeti és társadalmi negatív hatásait minimalizálják a teljes termék életcikluson keresztült az összes érdekelt fél ugyanerre való ösztönzése mellett.

A cégcsoport 2004 óta hajt végre szén-dioxid-csökkentési intézkedéseket, amelyek együttesen több mint 70%-kal csökkentették az alkalmazottankénti szén-dioxid mennyiségét. Az SBTi által biztosított keretrendszerrel összhangban dolgoznak a nettó nulla elérése érdekében Scope 1 és 2 és 3 tekintetében.

A Roche támogatja a Biológiai Sokféleség Egyezményében (CBD) széles körben közölt erőforrás-gazdálkodás elveit, valamint a genetikai erőforrások felhasználásából származó előnyök tisztességes és méltányos megosztásának elvét is.

Az etikus működés biztosítása érdekében olyan szervezetek szabványai szerint mérik működésüket, mint a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Fenntartható Fejlődés Üzleti Chartája, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és a vegyipar Responsible Care@ Programja. Belső szabályzataik, az ezeket megalkotó és felügyelő bizottságok működése összhangban van a WBCSD és más nemzetközi szervezetek ajánlásaival.

A vállalat teljes mértékben támogatja és végrehajtja a ENSZ Üzleti és Emberi Jogi Irányelveit (UNGP) és elkötelezett az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai, az ENSZ Globális Megállapodás 10 alapelve, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Nyilatkozata a munkahelyi alapvető elvekről és jogokról mellett.

Fenntarthatósági riportjukat csoport szinten készítik, a magyarországi adatokra vonatkozóan adatszolgáltatás történik.

A BCSDH-hoz való csatlakozásukkal a fenntarthatósági társadalmi-üzleti párbeszédek és képviseleti munka aktív részesei kívánnak lenni annak érdekében, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a társadalom fenntartható fejlődéséhez mind környezeti, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból.

Mi jellemzi a világot 2024-ben? Mitől függ a vasárnapi ebéd? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével?  Melyek a jelen legnagyobb kihívásai? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

„A jövő vezetői” tehetségprogram első, a fenntarthatóság stratégiai megközelítéséről szóló szakmai napján ezeket a kérdéseket jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Markus Kupetz nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a több, mint 140 tagot számláló szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Bemutatójában rávilágított, hogy a jövő legnagyobb kihívásai a fenntarthatóság kihívásai és kiemelte, hogy ezek közül a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség a három legsürgetőbb.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita bemutatta a tehetségprogram céljait és a fenntartható fejlődés alapfogalmait, gazdasági hatásait. Kiemelte, hogy ma már nem azt kell vizsgálnunk, hogy mi a fenntarthatóság, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra van szükség, ami igazi változásvezetőket kíván.

A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára következett, aki beszélt a fenntarthatóság történeti megközelítéséről, az ökoszisztéma szolgáltatásokról és szerepükről a gazdaságban. Emellett egy hasonlaton keresztül bemutatta hogyan működik egy ország gazdasága, azaz mitől függ a vasárnapi ebéd? A sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz kell alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra és hagyományok, azaz társadalmi tőke. Ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire.

Ezt követően a dm PR és ügyfélszolgálati csoportvezetője, Hittner Krisztina mutatta be a vállalati fenntarthatóság hármas aspektusát szélkerék ábrájukon szemléltetve, majd az egyes területeken tett konkrét tevékenységükbe is bepillanthattunk. Így jógyakorlatokat ismerhettek meg a jelenlévők a fenntartható ingatlangazdálkodás terén tett lépéseikről, a társadalmi felelősségvállalási tevékenységeikről és a bővülő fenntartható termékkínálatukról és alternatíváikról.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán, amelyre csoportmunka keretében keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők. Hogyan, mivel lehet aktivizálni a megkeresésre nyitott ügyfeleket? Mi motiválná a kollégákat az elektromos kerékpárok használatára? Hogyan vezessük be és népszerűsítsük a zöldségek és gyümölcsök papírcsomágolását az áruházakban?

Ebéd után az Unilever kommunikációs menedzserének, Lengyel Krisztinának az előadása következett, amelyből megtudhattuk, hogy a felelős, fenntartható gondolkodás és megközelítés az Unilever történetének kezdetéig visszanyúló gyökerekkel van jelen a vállalat életében, beépülve a startégiájukba, mind a mai napig. Előadása során a termékekhez kapcsolódó fenntarthatósági eredményeiket termékek szemléltetésével mutatta be, valamint beszámolt egy saját innovációjukról is, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez a jégkrémhűtők esetében és amelynek szabadalmát a piac részére szabadon elérhetővé tették.

A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése.

A házigazda Siemes Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek középpontjában az energia szén-dioxid-mentesítésének célja áll teljes értékláncuk mentén.

A nap utolsó előadásában ismét tudományos górcső alá került a fenntarthatóság: Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadása következett. Bemutatta az ökomodernizáció korlátait, mint a szétválasztást, a probléma áthelyezést és a visszapattanó hatást. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg. Végül beszélt a hálózat szerepéről a gazdasági gondolkodásban, vagyis arról, hogy a világ bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

A szakmai program részeként a résztvevők gyárlátogatáson is részt vettek Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során számos érdekes információt tudhattak meg a turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, de emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás, energiatranzíció kapcsán releváns téma is felmerült, mint pl. az energia és annak tárolása, és hogy mindezek milyen kihívásokat tartogatnak a jövő vezetői számára. Árpád is rámutatott, hogy a ma logikus gondolkodásával az a baj, hogy a fenntarthatóság kihívásait nem lehet megoldani velük, teljesen más alapokon nyugvó, ma még szokatlannak, innovatívnak számító gondolkodásra van szükség.

Tovább a teljes galériához >>

A 2000-ben alapított Sharity Zrt. start-up-ként jött létre azzal a céllal, hogy a hazai adományozási kultúra, a jótékony ügyek támogatása terén tapasztalt nehézségekre, akadályozó tényezőkre (mint pl. nem elég átlátható az adományok felhasználása, ezért az emberekben nincs bizalom vagy a cégek nem adományozhatnak az átláthatóság hiánya miatt; nagyon sokan vannak, akik adnának, de nincs miből; sok olyan jó ügyet szolgáló szervezet van, akik nem férnek hozzá a nagyobb cégek forrásaihoz) megoldásokat találjon.

Ügyvezérelt üzleti modelljük több szinten és mérhető módon szolgál fenntarthatósági célokat, társadalmi és környezetvédelmi ügyekre fókuszálva.

Egyedülálló megoldásuk egy applikáción keresztül jutalékmentes adomány-közvetítő funkciót tölt be, ahol a felhasználó (aki letöltötte az app-ot) szörfözhet a jó ügyek, jótékonysági területek és az azokon belüli kampányok között és adhat támogatást.

Az átláthatóság kulcsfontosságú szerepet tölt be tevékenységükben: a jótékonysági szervezetek kötelesek megfelelni az ún. Sharity Transparency Standardnak (STS), amely keretében elszámolnak a kapott adománnyal. Az átláthatóságot, megbízhatóságot egy ’Big4’ tanácsadó cég által kifejlesztett kockázatfigyelő és -elemző szoftver biztosítja.

 

A kiválasztott jó ügyek pár kattintással nem csak pénzzel, hanem – platformot teremtve a reklámozó vállalatok és a tenni akaró emberek összefogásának – pénz nélkül, „idővel”, egy rövid, 30 másodperces videó megtekintésével is támogathatóak. Ez esetben a videót elhelyező hirdető vállalja, hogy nézésenként meghatározott összegű adományt nyújt az adott jó ügy segítése érdekében.

Tevékenységükkel edukációs célt is szolgálnak, hogy hosszú távon társadalmi, fogyasztói igénnyé emeljenek bizonyos társadalmi, környezeti, fenntarthatósági elvárásokat, melyek ezáltal beépülnek a vállalkozások működésébe is.

BCSDH-hoz való csatlakozásukkal szeretnének olyan szervezethez tartozni, ahol hasonló értékrendek mentén működnek a cégek. Leginkább a tudás- és jógyakorlat megosztásában látják a tagság várt előnyeit az értékkel bíró üzleti kapcsolatok építése, erősítése mellett.

A tavaly év végén lezajlott vezetőségi választást követően megtartotta alakuló ülését a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetősége Bori Máté, az Alumni vezetője, az ALD Automotive I LeasePlan operációs igazgatója irányításával a LeasePlannél.

A vezetőség nemcsak megtervezte a 2024-es év Alumni programjait, hanem rögtön el is kezdte szervezésüket, melyek között kávéházi felsővezetői beszélgetés és laborlátogatás is szerepel. A vezetőség két eseményt tervez a tavaszi időszakban és egyet ősszel, hogy a frissen végzett évfolyamot is köszöntsék majd a közösségben. A részletekről a BCSDH e-mailben és a LinkedIn csoporton keresztül tájékoztatja az Alumni szervezet tagjait. Emellett a vezetőség döntést hozott arról is, hogy ezentúl vezetőségi választás egységesen minden évfolyamban 3 évenként lesz, vagyis a következő 2026-ban. Ez alól kivétel az aktuálisan végző évfolyam, melynek képviselője a képzés végén kerül megválasztásra és becsatlakozik a vezetőség munkájába. A vezetőség megköszönte a leköszönő Alumni vezető, Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője lelkesedését és munkáját, aki 2020-tól látta el a feladatot és tett sokat a közösségért.

Az Alumni vezetősége és BCSDH is várja már a következő találkozást. Addig is örömmel veszik a közösség javaslatait, ötleteit az évfolyamok képviselői, Bori Máté, az Alumni vezetője és Szederkényi Zita „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Több szakmai díjjal ismerték el a SPAR Magyarország kezdeményezéseit 2023-ban. A vállalat példaértékű, kistermelőket segítő Régiók Kincsei programja mellett több, a termékminőséget és az élelmiszer-biztonságot szem előtt tartó törekvés is szakmai elismerést kapott.

„A SPAR Magyarország számára a kereskedelmi szektor egyik jelentős szereplőjeként nagyon fontosak a vásárlóink visszajelzései mellett a különféle szakmai pályázatokon kapott értékelések is. Nagy örömmel számolhatok be arról, hogy az elmúlt évben számos szakmai díjjal ismerték el a vállalat kezdeményezéseit és több termékünk, valamint két üzletünk is díjazott lett” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Effie Awards Hungary 2023: díjat kapott a kistermelőket segítő Régió kincsei program

Egyedülálló szakmai elismerést jelent az 1968 óta a marketing Oscarjának is nevezett Effie, amely a sikeres és hatékony marketingkommunikáció minden formáját díjazza. Az Effie-díj bármelyik fokozatának elnyerése a teljesítmény globális szimbólumává vált. Ma világszerte több mint ötven országban rendezik meg a versenyt, amelyhez Magyarország 2002-ben csatlakozott.

Az Effie Awards Hungary 2023 versenyen díjat nyert a SPAR Magyarország. A „Régiós kistermelők támogatása: Régiók Kincsei program” kampány Bronz Effie-t kapott a társadalmi célú kampányok – CSR – Márkák, vállalatok / doing good kategóriában. A SPAR Régiók Kincsei programja a hazai agrárágazatban tevékenykedő helyi termelőknek kínál lehetőséget azzal, hogy az üzletlánc polcaira is felkerülhetnek termékeik, aminek révén a régióban előállított, jó minőségű magyar élelmiszerekhez jutnak a vásárlók.

Értéket teremt a Régió kincsei program

A negyedik alkalommal megrendezett DoingGood – CSR Awardra a cégek társadalmi felelősségvállalást népszerűsítő kezdeményezéseit várták a szervezők. A SPAR Régió Kincsei programról benyújtott pályázat pedig „special mention” elismerést kapott.

Finom és ízletes a SPAR friss csirkemell filéje

A Maradok a pénzemnél blog az egyik legnépszerűbb húsárut, az országosan kapható, tálcás, védőgázas csomagolású és a pultban kapható friss csirkemelleket vette górcső alá tesztjében. Ezen termékeket só és fűszerezés nélkül, natúran sütötték meg, majd megvizsgálták állag, íz, illat és további más szempontok alapján. Az összesen 17 termék közül a SPAR Master Good csirkemellfilé a második helyet szerezte meg. Ezen kívül előkelő helyezést ért el a SPAR Hungerit csirkemellfilé és a SPAR pultos csirkemellfilé is.

Két INTERSPAR-ban is példaértékűen kezelik a fagyasztott élelmiszereket

Kiválóan megfelelt minősítést értek el a Nyíregyháza, László úti, valamint a nagykanizsai INTERSPAR hipermarketek a Nébih Szupermenta kereskedelmi egység – fagyasztott élelmiszer-osztály tesztjén. Ez igazolja azt az elkötelezettséget, amelyet SPAR az élelmiszer-biztonság és a minőség-ellenőrzés terén tanúsít. A két üzlet pedig jogosult lett a Szupermenta embléma használatára. A szigorú teszten 30 különböző kereskedelmi üzletben vizsgálták a NÉBIH ellenőrei a fagyasztóberendezéseket, valamint a termékek csomagolását. Ezen felül ellenőrizték a minőségmegőrzési időt, és a fagyasztott élelmiszerek tárolási módját is.

  • A loopamid mögött álló technológia lehetővé teszi a kiselejtezett poliamid 6 textilanyagok újrahasznosítását új, szűz minőségű szintetikus szálakká és anyagokká.
  • A Zara piacra dobott egy olyan kabátot, amely kizárólag loopamid®-ból készült. Ennek az anyagnak az alapja 100%-ban ruházati textilhulladék, és a Zara vezető gyártó cégekkel együttműködve a termék minden elemébe beépítette azt.

BASF has developed loopamid, a 100% textile-to-textile recycled polyamide 6. Inditex has turned the material into a capsule jacket.

Ludwigshafen, Németország / Arteixo, Spanyolország – 2023. január 23. – A BASF és az Inditex közösen jelenti be, hogy áttörést ért el a textilipar újrahasznosíthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseiben. A loopamid®, a 100 százalékban textilhulladékból készült poliamid 6 (PA6, más néven nejlon 6) bevezetésével a BASF az első olyan körkörös megoldást kínálja a nejlon ruházati cikkek számára, amely teljes egészében textilhulladékból készül. A Zara az anyagból 100 százalékban loopamidból készült kabátot készített, amely immár világszerte kapható. A „design for recycling” megközelítést követve minden rész, beleértve a szöveteket, a gombokat, a tölteléket, a horgokat és a cipzárat, loopamidból készült. A loopamiddal a BASF innovatív megoldást fejlesztett ki a divatipar körforgásának javítására és a poliamid 6 textilhulladék újrahasznosítására. Mivel képes tolerálni az összes szövetkeveréket, például a PA6-ot és az elasztánt, a loopamid mögötti csúcstechnológia lehetővé teszi az ipari és a fogyasztói hulladékból származó textilhulladék textilből textilbe történő újrahasznosítását. A szálak és az anyagok több cikluson keresztül újrahasznosíthatók, ugyanakkor az anyag jellemzői megegyeznek a hagyományos szűz poliamidéval.

„A BASF fontos mérföldkövet ért el a divatipar körforgása felé, és úttörő szerepet játszott a nejlontextíliák körforgásának bezárásában” – mondta Dr. Ramkumar Dhruva, a BASF monomerek üzletágának elnöke. „Hurokamidunkban megvan a potenciál, hogy a PA6 piacot jobb irányba forradalmasítsa. Folyamatban van a technológiánk méretnövelése, hogy kereskedelmi mennyiségekkel szolgálhassuk ki ügyfeleinket. Az Inditexszel közösen készített kapszulás kabát a bizonyíték arra, hogy a körforgás lehetséges, és alig várjuk, hogy még jobban előre mozdítsuk a textilipar fenntartható átalakulását.”

Az Inditex a ruházati ipar más vezető csoportjaival együttműködve zökkenőmentesen integrálja a loopamidot a különböző ruházati összetevőkbe, beleértve a szöveteket, cipzárakat, gombokat, töltelékeket, horgas és hurkos rögzítőket és varrócérnákat. A ModaRe, a Caritas jótékonysági szervezet által működtetett visszavételi program osztályozta, szortírozta és alapanyagként biztosította a kiselejtezett textíliákat. Az olasz RadiciGroup vállalat a loopamid polimer különböző tulajdonságokkal rendelkező, különböző típusú fonalakká történő átalakításán dolgozott. Az YKK multinacionális japán zárószerkezeteket gyártó vállalat és a multinacionális tépőzárgyártó vállalatok szintén döntő szerepet játszottak a loopamid polimer felhasználásában, hogy műanyag alkatrészeket hozzanak létre cipzárakhoz és nyomógombokhoz, valamint kampós és hurkos záróelemekhez. A spanyol Uniter, az olasz Tessitura Vignetta és a német Freudenberg és Gütermann szintén részt vett ebben a projektben, hogy egyéb ruházati alkatrészeket, például belső címkéket, töltőanyagokat és varrócérnákat fejlesszenek ki loopamid felhasználásával.

Javier Losada, az Inditex fenntarthatósági igazgatója hozzátette: „Az innováció ösztönzése kulcsfontosságú a felelősségteljesebb iparág felé való haladáshoz. Ez az együttműködés nagyszerű példa arra, hogy összefogással hogyan használhatjuk az új technológiát arra, hogy a textilhulladékot új erőforrássá alakítsuk. Ez a projekt egyben az első lépés a körkörös megoldás felé való elmozdulás felé, mivel az iparágnak még mindig új begyűjtési és újrahasznosítási kapacitásokat kell fellendítenie ahhoz, hogy a kör bezáruljon és a fogyasztás utáni hulladékok újrahasznosítása méretarányos legyen”.”

 

A BASF és az Inditex együttműködése egy közös úton alapul – mindkét vállalat ambiciózus fenntarthatósági célokat követ. A BASF 2030-ra meg kívánja duplázni a körforgásos gazdaság megoldásaival elért forgalmát, és 17 milliárd euróra kívánja növelni azt. Ennek elérése érdekében a vállalat három cselekvési területre összpontosít: körkörös alapanyagok, új anyagciklusok és új üzleti modellek. Az Inditex célja, hogy 2030-ra textiltermékeinek 100%-a kizárólag kisebb környezeti lábnyom anyagokból készüljön. Ennek a kötelezettségvállalásnak a részeként a vállalatcsoport arra számít, hogy a textilszálak 25%-a olyan új generációs anyagokból készül, amelyek ipari méretekben még nem léteznek, 40%-a hagyományos újrahasznosított anyagokból, 25%-a pedig szerves és regeneratív szálakból. A poliamid 6, közismert nevén a nylon 6 egy olyan szintetikus polimer, amelyet kiváló mechanikai tulajdonságai és sokoldalúsága miatt széles körben alkalmaznak különböző megoldásokban. A BASF a poliamid 6 és prekurzorainak egyik vezető gyártója, gyártóhelyei Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában találhatók.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szektorokon átívelő, több mint 140 vállalatot számláló tagsága lehetővé teszi a karbonsemleges működés és a rendszerszintű folyamatok felgyorsítása érdekében létrejövő partnerségek hatékony előmozdítását. A szervezet harmadszor rendezte meg a tagvállalatoknak szóló Fenntarthatósági Partnerkeresőjét 2024. január 23-án. Az esemény házigazdája, az UniCredit Bank képviseletében Tóth Balázs elnök-vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket.

A Race to Zero program keretében szervezett eseményen 27 vállalat mutatta be a fenntarthatósági termékeit és szolgáltatásait, köztük olyan egyedi és új megoldásokkal, mint a pszichoszociális kockázatértékelés, a napelemek hatékonyságát növelő innovatív megoldás, digitális platform a fenntarthatósági ügyek támogatásáért, vagy egy módszertan a fenntartható rendezvényszervezésért. A klímacélokat támogató lehetőségek mellett szép számmal voltak a biodiverzitást segítő megoldások is.

Az együttműködés az egyetlen módja annak, hogy  élére álljunk annak a rendszerszintű változásnak, amelyre a világnak szüksége van a klímavédelem és -adaptáció érdekében.  Csak együtt tudjuk megvalósítani azt, amit egyetlen vállalat sem tudna megtenni önmagában.” – hangsúlyozta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A bemutató rövid előadásokat informális beszélgetések követték, ahol a nagy számú érdeklődő, fenntarthatósági megoldásokat kereső vállalat találhatta meg potenciális együttműködő partnerét.

Már itt is megjelentek a BCSDH 2024-es fókusztémáját, az emberi értéket, a társadalmi egyenlőtlenségeket is érintő területek, a dolgozói jólléttel, az emberi tőke megbecsülésével, a társadalmi kitettséggel, mentális egészséggel és a hatékonysággal kapcsolatos szolgáltatások is.

Bemutatkozó vállalatok:

Az eseményről készült képgaléria a linkre kattintva érhető el.

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak: 

 

A 2020-ban alapított vállalkozás stratégiájának és működésének középpontjában a fenntarthatóság áll. Komplex, körforgásos szolgáltatásuk nyomon követhető módon konvertálja helyi ültetéseket támogató tápanyaggá az irodai ételmaradékot, amivel kézzelfoghatóan segítik a vállalatokat fenntarthatósági céljaik elérésben.

Tevékenységükkel a tudatos vásárlástól és fogyasztástól – az okos városok fenntartható gyakorlatain keresztül – a talajok egészségének javításáig úgy lépnek fel a klímaváltozás hatásai ellen, hogy mindezt a közösségi összefogás hajtja és működteti. Szolgáltatásuk révén a munkavállalók játékosan kapcsolódhatnak egyéni és közösségi szinten az ESG célok eléréséhez, a körforgást a cégkultúra részévé emelve.

A BCSDH tagságához való csatlakozásukban tanulási lehetőséget látnak, bízva abban, hogy a szervezet szakmai programjain való részvétel hozzájárul a további fejlődésükhöz is. Emellett örömmel osztják meg a saját szakterületünk tapasztalatait, jógyakorlatait.

Harmincnégy kiválasztott tehetséges vállalati vezető és egy egyetemista ösztöndíjas a résztvevője az idén tizenegyedik éve útjára indult „A jövő vezetői” tehetségprogramunknak, amely a 2024. január 18-án megrendezett megnyitóval vette kezdetét.

Az eseményt házigazdánk, a fenntarthatóság iránt elkötelezett K&H Bank kommunikációs igazgatója, Horváth-Magyary Voljc Nóra nyitotta meg, aki köszöntőjében bepillantást nyújtott a bank sokrétű fenntarthatósági tevékenységébe.

Ezt követően Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntette a résztvevőket. Nyitógondolataiban elmondta, hogy a mentorok, előadók szakmai együttműködésével a program az elmúlt tíz évben sokat változott, igazodva az üzleti környezet alakulásához. Bíztatta a résztvevőket arra, hogy ragadják meg a program nyújtotta lehetőséget, ahogyan ezt a korábbi évfolyamok résztvevői is tették, hiszen sokan vannak a végzettek között, akik akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén, vagy saját vállalkozás létrehozásával a fenntarthatósági folyamatok katalizátorává váltak.

„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.” – fogalmazta meg és kiemelte, hogy a cselekvés gyors előre mozdításához elengedhetetlen a vállalatok szerepe, így az elkötelezett vezetőké is, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést 

A folytatásban Márta Irén, a ma 142 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát: gyárlátogatások, esettanulmányok, elsőszámú vezetői interjúk, szakmai előadások, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

 

Inspiráló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel a program tavalyi, jubileumi évfolyamán végzett Tóth Alexandra (szenior digitalizációs és kommunikációs specialista, BASF) és Guti Gellért (minőségbiztosítási mérnök, Budapest Airport-RÜK) a program során megszerzett értékes kapcsolati hálóról és a fenntarthatósági szemléletmódról, amely minden résztvevő számára hordoznak a vállalati életbe implementálható ötleteket, gyakorlatokat.

Bori Máté (operációs igazgató, ALD LeasePlan), „A jövő vezetői” Alumni vezetője kiemelte a közösség erejének és az itt kiépült kapcsolatoknak a fontosságát az elsajátítható vezetői szemlélet és szakmai tudás mellett.  A program nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív Alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van.  és a kezdetektől több, mint 26 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.

 

Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel az esemény záróprogramját, amelynek keretében a résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az MVÜK már 7 éve támogatja „A jövő vezetői” tehetségprogramot, hiszen mindkét szervezet számára fontos a tudásmegosztás, a fenntarthatóság és a nyitott vezetők közössége. Az egymással először találkozó program résztvevők és mentorok az este során két körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, a fenntarthatóság hogyan jelenik meg az életükben és milyen, ehhez kapcsolódó kihívásokat élnek meg.

A 2024-as évfolyam résztvevői a következő vállalatoktól érkeztek: ALTEO Nyrt., BASF Hungária Kft., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest Airport Zrt., Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft., Díjbeszedő Holding Zrt., DSM Nutritional Products Hungary Kft., E.ON MyEnergy Kft., Eisberg Hungary Kft., Euroapi Hungary Kft., Fe-Group Invest Zrt.(ALTEO csoport), Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Kft., Henkel Magyarország Kft., Hungrana Kft., KPMG Hungária Kft., KPMG Tanácsadó Kft., Nestlé Hungária Kft., Opten Informatikai Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Szentkirályi Magyarország Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe, Yettel Magyarország Zrt. A résztvevők között van Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázatunk győztese is.

 

A megnyitó házigazdája és szakmai partnere:

  A 2024-es program támogatói:

 

„A jövő vezetői” tehetségprogram megnyitó és szakmai napok karbontudatos megvalósításának támogatója:

 

Az Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója:

 

 

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

 

 

Megrendezte, majd kiértékelte az első, karbontudatosságot előtérbe helyező eseményét a SPAR. A Budapest Borfesztivál partnerrendezvényének szén-dioxid-kibocsátását a vállalat 392 őshonos gyümölcsfa telepítésével kompenzálja.

„A világ, amelyben élünk sérülékeny, ezért mindent meg kell tennünk, hogy a magunk módján megóvjuk azt. A SPAR Magyarország hosszú évek óta tudatosan törekszik arra, hogy mind áruházainak működése, mind a termékek előállítása, forgalmazása, mind pedig a különböző eseményeinek megszervezése ennek mentén történjen. Az idei Budapest Borfesztiválon éppen ezért a SPAR partnerrendezvényét úgy hoztuk létre, hogy a lehető legkisebb karbon-lábnyomot hagyjuk magunk után. A szervezés, az energiafogyasztás, a vendégek utazása és az étkezés által keletkezett kibocsátást őshonos gyümölcsfák telepítésével önkéntesen kompenzáljuk” – foglalta össze Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A SPAR partnere, a GreenDependent Intézet pontosan kiszámolta az esemény miatt keletkezett karbon-lábnyomot a résztvevők száma, a rendezvény hossza, az oda-, és visszautazások, az étel, az ital, a felszolgálás, a nyomtatott anyagok, a szervezés során felhasznált papír mennyisége, valamint a rendezvényen használt energia – világítás és hangosítás működtetése – alapján. A rendezvény karbonlábnyoma eszerint 8,5 tonnányi kibocsátott szén-dioxid volt, amelyet zömmel, azaz több mint 60 %-ban az étkezés, 38 %-ban pedig az utazás okozott. A 440 résztvevő háromnegyede Budapestről érkezett a rendezvényre, s azt is felmérték, hogy ez hogyan történt (autó, közösségi közlekedés, kerékpár, gyalog, stb).

A SPAR Magyarország már a szervezés során felhívta a meghívottak figyelmét arra, miként lehetnek karbontudatosak az eseményen. Például, ha igyekeznek elkerülni az élelmiszer-hulladék keletkezését azzal, hogy csak a szükséges adagot teszik a tányérjukra, a helyszínre jutáshoz pedig a tömegközlekedést választják, vagy megosztják az autóhasználatot. A vállalat azáltal is igyekezett csökkenteni a környezeti terhelést, hogy a rövid ellátási láncok támogatása érdekében helyi termelőktől szerezte be a rendezvényen felszolgált ételek alapanyagait, s az italválaszték tételei is hazai partnerektől származtak. A fogások helyben készültek, így nem volt szükség az ételek külön szállítására és csomagolására, a többször használatos étkészletekkel és poharakkal pedig elkerülték a további felesleges szemét felhalmozódását. A hulladékot szelektíven gyűjtötték, az érintetlenül megmaradt ételeket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével rászorulókhoz juttatták el, amit pedig ilyen módon nem tudtak hasznosítani, azt a Biofilter szállította el és dolgozta fel.

A rendezvény kapcsán keletkezett, a GreenDependent Intézet által számolt 8,5 tonnányi CO2 kibocsátást a hazai üzletlánc őshonos gyümölcsfák ültetésével önkéntesen kompenzálta. A szakértők számításai szerint ehhez öt éves távlatban 392 facsemetére van szükség, amelyet a zöld szervezet a SPAR Magyarországgal való együttműködés keretében oktatási és szociális intézmények kertjeibe juttatott el. Összességében a rendezvény karbon-lábnyomának ilyen módon történő kompenzációjával, s azzal, hogy a program keretében őshonos fákat telepítettek, amelyeket a génmegőrzést szolgáló és a Zala vármegyében található pórszombati „Tündérkertből” szereztek be, a vállalat hozzájárult a biológiai sokféleség és a tájfajták megőrzéséhez is.