A SPAR, mint munkaadó számára kiemelten fontos a kollégák megbecsülése: számukra nemcsak versenyképes jövedelmet és béren kívüli juttatásokat biztosít, hanem kiemelt figyelmet fordít a munkatársi közösség építésére és a kollégák elismerésére.

A vevőkiszolgálás színvonala mellett a SPAR kiemelt területként kezeli a munkatársi elégedettséget. 2025-re 17 ezer főre növekedett a SPAR márka égisze alatt dolgozók száma. A közösséget építő és a kemény munkát elismerő rendezvényeknek hála évente több ezer kollégával személyesen is találkozik a vállalat vezetése.
Top Eladó, SPAR Mester és SPAR Mester Pro képzések és díjátadó

A munkavállalói elégedettséghez nagy mértékben hozzájárulnak a munkaadó által biztosított képzési lehetőségek. Tudva ezt, a vállalatnál számtalan program működik, melyek közül 2024-ben zárta jubileumi, tizedik évfolyamát a Top Eladó képzés. Ennek célja olyan szakemberek fejlesztése, akik jól ismerik a frissáru területeket és a bolt működését, és akiknek a képzésben megszerzett tudása jó alapot nyújt a későbbi fejlődésükhöz, valamint segítséget ad a SPAR-on belüli előre lépéshez és támogatja karrierútjukat. A képzés sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt 10 év során több mint 400 munkavállaló szerezte meg a Top Eladó címet. A végzősök számára gálaünnepség keretén belül adja át a SPAR vezetősége az okleveleket, ahol méltatják a SPAR Mester és a SPAR Mester Pro képzést elvégzőket is.


Nyugdíjas búcsúztató és jubileumi ünnepség

A 15, 25 és 40 év munkaviszonnyal rendelkező kollégákat, valamint a tárgyévben nyugdíjba vonulókat minden évben elismeri a vállalat vezetése és meghívja őket egy gálára is, ahol találkozhatnak egymással egy ünnepség és ebéd kíséretében.
Az év szakemberei pályázat és díjátadó gála

Hosszú évtizedek óta díjazza a vállalat a logisztikai és az élelmiszer-termelési területen tevékenykedő kollégák közül azokat, akik kiemelkedő szakmai tudással rendelkeznek és munkájukat a vezetők, valamint a munkatársak is elismerik, vagyis azokat, akik példaképként állíthatók a közösség elé. A SPAR minden évben meghirdeti „Az év logisztikusa” pályázatot 14 kategóriában, valamint „Az év élelmiszer-termelési szakembere” pályázatot 11 kategóriában. A díjazottak számára gálaműsor keretében adják át a jutalmakat a vállalat vezetői.
Arany Fenyő verseny és gála

A vállalat legnagyobb szabású belső rendezvénye az Arany Fenyő gála, amelyre a közel 350 saját üzemeltetésű üzlet (SPAR, City SPAR, INTERSPAR) vezetője kap meghívást, valamint valamennyi, az értékesítési területen tevékenykedő munkatárs is. Egy ünnepség keretein belül adják át az elismeréseket a vevőkiszolgálásban dolgozóknak, a SPAR online shop legjobbjainak, valamint a legeredményesebb áruházaknak. Azon kollégákat díjazzák, akik munkájukat kiemelkedően és precízen végzik. Az áruházak is megmérkőznek egymással formátumonként, a győztes egységek munkatársai pedig pénzjutalomban részesülnek. E rendezvény kiváló alkalom a tapasztalatcserére, az információk közvetlen átadására, és a csapatépítésre.
Arany Fenyő franchise verseny és gála

Nem csak a saját üzemeltetésű üzletek teljesítményét ismeri el a SPAR. A franchise egységek teljesítményét is évek óta felméri mystery shopping kutatás keretében és további objektív adatok alapján kiválasztja a legjobb SPAR partner és SPAR market áruházakat, valamint a legnagyobb forgalmi fejlődést elérő üzletek kollégáit is díjazza. A verseny eredményhirdetése ünnepélyes keretek között zajlik, amelyen valamennyi franchise üzlet tulajdonosa találkozhat egymással és a vállalat vezetésével, és a kétoldalú kapcsolatok ápolásában fontos szerepet betöltő kollégákkal.
Családi napok a logisztikai központokban

Óriási sikere van a kollégák körében a nagy létszámot megmozgató, gazdag programkínálattal tűzdelt családi napoknak, amelyekre a munkatársak a hozzátartozóikat, barátaikat is elhozhatják.

 

Helyi közösségek csapatépítői

A SPAR támogatja a vállalaton belüli közösségek közvetlen együttműködését azzal is, hogy lehetőséget ad és pénzbeli támogatást nyújt az együtt dolgozók csapatépítő aktivitásaihoz. Minden évben számos sport, tudományos, vagy művészeti kiránduláson tudnak így részt venni a munkatársak. A kikapcsolódáson túl ezek az alkalmak erősítik a munkavállalók mentális és fizikai egészségét is.

Több mint 2,3 millió voksot adtak le a Tesco vásárlói január 20. és február 16. között az áruházlánc Start a jövőért néven megújult pályázati programjának szavazási szakaszában. Az elsősorban a 25 év alatti gyermekek és fiatal felnőttek életkörülményeinek javítására fókuszáló közösségi projekteket támogató kezdeményezés első fordulójában az áruházlánc 57 millió forintot biztosít 176 szervezet számára, amelynek elosztásáról a vásárlók dönthettek. Közülük a legaktívabbak a győri Köztelek utcai Tesco expresszbe betérők voltak, akiknek 96 százaléka dobott be szavazatot szimbolizáló zsetont a gyűjtőbe. A nyertes pályázók a zsetonok által meghatározott sorrend függvényében országszerte mind az 59 körzetben 500 ezer, 300 ezer, illetve 150 ezer forintot fordíthatnak helyi projektjük megvalósítására.

Tavaly októberben indította útjára a Tesco „Start a jövőért” elnevezésű pályázati programját, amely az áruházlánc nyolc éven át sikerrel futó „Ön választ, mi segítünk” programját váltotta fel. A közösségi kezdeményezés célja, hogy támogatást biztosítson szerte az országban olyan intézmények, illetve szervezetek számára, amelyek főként a közvetlen környezetükben élő 25 év alattiak életkörülményeit szeretnék javítani. A korábbi támogatási programhoz hasonlóan a Tesco ezúttal is a vásárlói kezébe adta a döntést a saját környékükön megvalósuló projektek számára biztosított finanszírozás szétosztásáról.

A 2025. január 20-tól február 16-ig tartó szavazási szakaszban többek között gasztronómiai élményprogramra, zenei táborra, társasjátékklubra, városi kalandtúrára, jótékonysági családi sportnapra, hátrányos helyzetű diákok tanulmányi kirándulására, tanulási nehézséggel küzdő diákok fejlesztőfoglalkozására, valamint horgásznapközire is voksolhattak a Tesco vásárlói. A kezdeményezés helyi jelentőségét jól mutatja, hogy aktívan kivették a részüket a döntésből, és az áruházakban található gyűjtőkbe több mint 2,3 millió zsetont dobtak be, ami a vásárlók számához viszonyítva az eddigi legnagyobb részvételi arányt jelenti a program és elődje történetében. A legtöbb, 53 420 darab szavazatot a szegedi Tesco Extrában adták le, míg a vásárlók legkimagaslóbb hányada (96 százaléka) a győri Köztelek utcai Tesco expresszben voksolt.

A zsetonok száma alapján a vállalat országszerte mintegy 57 millió forinttal támogat 176 pályázó szervezetet, külön is díjazva a Békés vármegyei Sarkad Szalontai úti önkormányzati tagóvodája, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szomolyai Magyar Roma Egyesület, valamint a Hajdú-Bihar vármegyei HajráAnyu Közhasznú Egyesület kezdeményezését azok kreativitásáért és átfogó megközelítéséért. Ezek a pályázatok továbbá szoros összhangban vannak a Tesco értékeivel, mivel előtérbe helyezik a fenntartható működést, a sokszínűséget, illetve a közösségi összefogást.

A Start a jövőért első fordulójában beérkezett több mint 450 pályázat közül az Effekteam Egyesület független szakértői választották ki a szavazási szakaszba továbbjutókat. Mind az 59 körzetben a legtöbb szavazatot összegyűjtőket 500 ezer, a második legtöbb zsetonnal rendelkezőket 300 ezer, a harmadik helyezetteket pedig 150 ezer forintos támogatással díjazza a Tesco, míg a különdíjasokat pályázatonként további 365 ezer forinttal jutalmazza. A támogatott projektek többsége oktatásra és készségfejlesztésre, illetve a közösségi tevékenységek és kapcsolatok építésére irányul, míg 18 százalékuk a testi és lelki egészséggel, 12 százalékuk pedig környezet- és természetvédelemmel foglalkozik. Országszerte a legtöbb, több mint 81 ezer szavazatot a Győr-Moson-Sopron vármegyei Sági Iskoláért mini kültéri ökotanterem kialakítását célzó pályázata kapta, amely az ott megtermelt zöldségek és gyümölcsök formájában ehető tananyagot fog biztosítani az intézményben tanulók számára.

„A Tescónál minél többet szeretnénk visszaadni azoknak a közösségeknek, ahol vásárlóink és munkatársaink élnek. A 15 fordulót megélt „Ön választ, mi segítünk” programunk után a „Start a jövőért” keretében olyan intézmények és szervezetek jelentkezését vártuk, amelyek javítani szeretnék a közvetlen környezetükben élő gyerekek és fiatalok tanulási lehetőségeit, készségeket és képességeket fejlesztenének, tehetségeket gondoznának, számukra programokat, helyi közösségi eseményeket szerveznének, illetve jobbá tennék az érintettek életkörülményeit. Büszkék vagyunk rá, hogy az első fordulóban számos olyan rendkívül hasznos közösségi projekt megvalósításához járulhatunk hozzá, amelyek 80 százaléka kifejezetten a 25 év alattiakat célozza. A Tescónál mi magunk is elkötelezettek vagyunk a fiatalok jövőjének támogatása mellett, nemrég például a Tesco Akadémia munkatársai szerzőként működtek közre az Oktatási Hivatal által fejlesztett első államilag akkreditált tananyag összeállításában a kereskedelemben tanuló sajátos nevelési igényű (SNI) diákok számára. Köszönjük vásárlóink aktív és lelkes közreműködését a programban, és izgatottan várjuk a fiatalok jövőjét megalapozó fejlesztések, tevékenységek megvalósulását” – mondta Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

Bővebb információ a programról a nyertes szervezetek listájával a www.tesco.hu/kozosseg oldalon található.

 

 

 

 

A 2000 lakossal rendelkező ghánai Assin Amoabinban nincs vezetékes vízellátás. A lakosok a közösségi fúrt kútból kapják a vizet, de az ivásra alkalmatlan. A vízben baktériumok, valamint vas- és mangánszennyeződés látható nyomai vannak. A közösség tagjai gyakran panaszkodtak a víz rossz ízére és szagára, és kihívást jelent számukra a víz használata a háztartási tevékenységekhez is.

Cégünk már több éve dolgozik Ghánában így a helyi szennyvíz- és ivóvíz problémákat jól ismerjük. Így került sor arra, hogy közös gondolkodás, probléma feltárás után kifejlesztettük a helyhez legalkalmasabb innovatív, költséghatékony és fenntartható ivóvízellátó rendszert, a PurAID®-alapú IDWP projektet, melyet át is adtunk és beüzemeltünk 2024 végén Assin Amoabin településen.

Az IDWP koncepció középpontjában a Cégcsoportunkba tartozó Puraset Kft. által gyártott PurAID®, moduláris ivóvíztisztító berendezés áll. Az ENSZ által elismert ivóvízkezelési technológia regenerálható adszorbenseket használ az olyan szennyező anyagok eltávolítására, mint a vas, mangán, ammónia, arzén, fluorid és baktériumok, Így a közösségi kútvizek ihatóvá válnak úgy, hogy a szükséges alapvető ásványi anyagok a vízben maradnak.

Egészséges ivóvízkioszkunk könnyen telepíthető, és biztonságos ivóvízzel látja el a lakosokat. Az ivóvizet a helyiek számára megfizethető áron értékesítjük, hogy a biztonságos ivóvíz ne jelentsen többlet terhet számukra.  A PurAID® IDWP jelentős társadalmi és környezeti előnyökkel jár. A vizet, 18 literes, csapokkal felszerelt kannákban adjuk, melyek hosszú ideig újratölthetőek, így a projekt, az amúgy súlyos műanyag hulladék termelési problémákra pozitív választ ad.

Az IDWP további előnyei:

  • nincs vízveszteség,
  • az ivóvíz tisztítása környezetbarát, megújuló adszorbens anyagokkal történik, így a visszamosóvíz nem veszélyes, biztonságosan a környezetbe engedhető, így a vízforrások tisztán tarthatók,
  • helyi munkahelyek jönnek létre,
  • megkönnyíti a gyermekek és a nők biztonságos ivóvízhez való hozzáférését.

A PurAID® IDWP bevezetése és telepítése nem valósulhatott volna meg Assin Amoabin vezetőinek, és a helyi közösség támogatása nélkül. A projekt sikeréhez hozzájárult még a helyi ivóvíz szolgáltató (Community Water and Sanitation Agency, CWSA) és a Jospong vállalatcsoport (JGC), amelyek nagymértékben támogatták a megoldás kísérleti alkalmazását és kiépítését.

Az első IDWP-projekt sikerére építve középtávon hasonló rendszerek telepítését tervezzük, hogy fenntartható megoldást nyújtsunk minden olyan közösség számára, amelynek biztonságos ivóvízhez való hozzáférésre van szüksége.

 

 

A fenntartható jövő formálásában kiemelkedő szerepet játszó cégeket és személyeket ismerte el a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) szombat este megrendezett 24. Országos Környezetvédelmi Találkozó és Díjátadó Gáláján. Az eseményen – amelyen közel 300 fő vett részt – átadták a 2024. évi Környezet Védelméért díjakat is.

Tradíció és innováció a fenntarthatóság szolgálatában

A KSZGYSZ 2001 óta évente elismeri a legkiemelkedőbb környezetvédelmi kezdeményezéseket, hogy fókuszba kerüljenek a fenntartható fejlődés legjobb gyakorlatai, inspirálva az ipar, a tudomány és az oktatás szereplőit. A díj egyfajta iránymutató is a jövő zöldgazdaságának formálásában.

A szakmai zsűri – a KSZGYSZ elnöksége – évről évre olyan kiemelkedő környezetvédelmi tevékenységeket díjaz, amelyeket a társadalom, a környezet terhelésének csökkentése, a környezetszennyezések megszüntetése, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdasági modell érvényesítése érdekében végeznek.

A díjátadó előtt Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke elmondta, hogy rekordszámú pályázat érkezett a díjra, amely azt is jelenti, hogy egyre több innováció, szakmai siker és tehetség kér helyet a zöldgazdaságban, a szakmai közéletben.

A szakmai zsűri idén is három kategóriában díjazta a legkiemelkedőbb teljesítményeket.

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottjai a Vállalkozás kategóriában:

Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., az ipari vízkezelési és újrahasznosítási innovációinak elismeréseként, valamint a Green Collect Kft., a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok szakszerű kezelését szolgáló innovációiért.

Hidrofilt Kft. kisfilmje

Green Collect Kft. 

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottjai Egyéni kategóriában:

  1. Farkas Hilda környezetvédelmi szakdiplomata, a környezetvédelem terén kifejtett több évtizedes hazai és nemzetközi tevékenységéért, és
  2. dr. habil. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló kutatásai, fejlesztései és oktatói tevékenységéért.

Farkas Hilda kisfilmje

Sápi András kisfilmje

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottja Ifjúsági kategóriában:

 Tóth Csongor Márton, az Óbudai Egyetem hallgatója, a fémek újrahasznosítását, az ipari dekarbonizációt célzó innovatív technológia kidolgozásáért és oktatási tevékenysége elismeréseként.

Tóth Csongor kisfilmje

 

Oklevelet adományozott a zsűri

Selmeczi Dóra Sára mezőgazdasági mérnök, PhD hallgató számára, a fenntartható mezőgazdasági rendszerek fejlesztésében elért eredményeinek elismeréseként, valamint

Macher Gergely Zoltán, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanársegédje részére a fenntartható környezetbiztonság megvalósítását szolgáló kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként.

A díjak átadásában közreműködött dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért felelős államtitkára, dr. Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, valamint dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet.

 

A jövő zöld szakembereiért

A díjátadó gála zárásaként Dr. Ágoston Csaba bejelentette a KSZGYSZ új Alumni programját, a Jövő zöld szakembere kezdeményezést, amely pálya- és életút-követéssel, szakmai fejlődést elősegítő lehetőségek biztosításával kíván hozzájárulni a fiatalok, különös tekintettel a Környezet Védelméért díj ifjúsági kategóriája díjazottjainak további sikeres pályafutásához, a zöldgazdaság megvalósításához.

Az idei rendezvény tematikája a textil hulladék újrahasználata és újrahasznosítása köré épült, amelynek aktualitását az adja, hogy 2025. január 1-től az Európai Unióban már kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Ehhez kapcsolódva a gála színfoltját az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar és a Lindström Kft. közös bemutatója adta, amely textil újrahasznosítás innovatív lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A gála előkészítése során a szervezők részéről az öltözet meghatározásánál szempont volt a résztvevők bátorítása, hogy korábbi alkalmi viseleteiket hordják az eseményen, ezzel is demonstrálva a fenntartható divat jelentőségét.

A díjátadó eseményről készült képek a képgalériában tekinthetők meg.

A BASF összefogott a Endress+Hauser és TechnoCompound vállalatokkal, valamint a bayreuthi és a jénai egyetemekkel, hogy tanulmányozzák, hogyan lehetne javítani a műanyagok mechanikai újrahasznosításán. A Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) támogatásával megvalósuló SpecRek project célja, hogy megbízhatóan és pontosan azonosítsa a műanyaghulladék összetételét az újrahasznosítási folyamat során, és ezáltal javítsa az újrahasznosított műanyagok minőségét. Ezt a legkorszerűbb mérési technikák és a mesterséges intelligencia (AI) kombinálásával érik el.

A kutatók spektroszkópiai módszereket alkalmaznak, amelyek értelmezik, hogyan lép kölcsönhatásba az anyag a fénnyel, így szerezve információt az újrahasznosított műanyagok kémiai szerkezetéről. A projektpartnerek ezeket az adatokat arra szeretnék felhasználni, hogy a feldolgozás során valós időben meghatározzák, hogy milyen minőséget, adalékanyagokat és szennyeződéseket tartalmaz az anyag.

A következő lépésben egy AI-algoritmus felismeri a mérési adatok mintáit, és javaslatot tesz arra, hogy milyen további összetevőket kell hozzáadni, vagy hogyan kell a folyamatot az újrahasznosított műanyag minőségének javítása érdekében módosítani.
“Jelenleg nem rendelkezünk a szükséges elemző eszközökkel ahhoz, hogy a feldolgozás során pontosan meghatározzuk, mely összetevőket tartalmazzák a mechanikusan újrahasznosított műanyagok” – magyarázta Dr. Bernhard von Vacano, a BASF műanyagkörforgás kutatási programjának vezetője. Ezekre az információkra azonban szükség van a műanyaghulladék minőségének értékeléséhez és javításához. “Ez lehetővé teszi számunkra, hogy több mechanikusan újrahasznosított műanyagot használjunk kiváló minőségű termékek előállításához, valamint hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyük az újrahasznosítási folyamatokat.” – tette hozzá von Vacano.

A műanyagokra vonatkozó körforgásos gazdaság megerősítése

Jelenleg az újrahasznosításra küldött műanyaghulladék nagy részét mechanikusan hasznosítják újra. A hulladékot összegyűjtik, szétválogatják, összezúzzák, tisztítják, majd megolvasztják. A bemeneti anyagtól és a válogatás mértékétől függően ez az olvasztott anyag különböző típusú műanyagokat, adalékanyagokat és szennyeződéseket tartalmazhat. Ezért az újrafeldolgozott termékek minősége gyakran változó, és nem mindig elegendő ahhoz, hogy nagy értékű műanyagtermékekké alakítsák vissza.
“A kiváló minőségű újrahasznosított anyagok iránti növekvő kereslet és a jelenlegi jogi keretek között döntő fontosságú lesz a mechanikusan újrahasznosított műanyaghulladék anyagtulajdonságainak és összetételének tökéletes megértése, valamint a folyamat optimalizálása. Ily módon erősítjük a körforgásos gazdaságot.” – mondta von Vacano.
Ebben a projektben a BASF együttműködik a Endress+Hauser és TechnoCompound vállalatokkal, valamint a bayreuthi és a jénai egyetemekkel. A projekt teljes költsége 2,2 millió euró tesz ki, melynek kétharmadát a BMBF kvantumrendszer-kutatási programjából, egyharmadát pedig a projektpartnerek maguk finanszírozzák.

A körforgásos gazdasághoz kémiai és mechanikai újrahasznosításra van szükség

Azokban az esetekben, amikor a műanyaghulladék mechanikus feldolgozása technológiailag nem megvalósítható vagy túl bonyolult, a műanyagok kémiai újrahasznosítással is visszakerülhetnek az anyagkörforgásba. Mindkét újrafeldolgozási folyamat – a vegyi és a mechanikai – fontos a működő körforgásos gazdaság szempontjából, és kiegészítheti egymást. Ezért a BASF azon dolgozik, hogy folyamatosan fejlessze mindkét újrahasznosítási módot.

Amennyiben többet szeretnének megtudni a BASF műanyagokkal kapcsolatos kutatásairól, akkor látogassanak el honlapunkra: Plastics Hub

Az Európai Unióban (EU) az üvegházhatású gázok emissziójának 36 százaléka kötődik az épületekhez.

Ha egy átlagos európai háztartást nézünk, ott az energiafelhasználás 79 százaléka kapcsolódik a fűtés és háztartási melegvíz (HMV) előállításhoz. Magyarországon a fűtés és HMV együtt még magasabb, 84 százalék[1]. Az átlagos európai iroda energiafelhasználásának 48 százalékát teszi ki; a HMV előállítás ~9%; fűtés ~25%; hűtés ~9%; szellőzés ~5%.

Miért fontosak a hőszivattyúk az épületek dekarbonizálása szempontjából?

Az EU 27 tagállamára készített előrejelzések szerint a hőszivattyúk által előállított fűtés közel 600 százalékkal nőhet 2020 és 2050 között. Ez ad lehetőséget a fűtés hőszivattyúkkal történő kibocsátás-csökkentésére. Persze ehhez minden típusú hőszivattyúra szükség lesz. Mintegy 60 millióra. Benne a levegő-levegő hőszivattyúkkal, közismertebb nevükön hűtő-fűtő split klímákkal, melyek szerepe nem elhanyagolható Magyarországon sem.

A hőszivattyúk közvetlen és közvetett kibocsátása jóval alacsonyabb már ma, mint a hőszivattyúkkal kiváltott, elkerült kibocsátás. A hőszivattyú-berendezések teljes élettartamra számított emissziója a jövőben is egyre csökkenni fog, köszönhetően az energiahatékonyság-javulásnak és a hűtőközeg-átállásnak.

A kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében tehát a hőszivattyúzás trendjét szükséges erősíteni. Beleértve a levegő-levegő hőszivattyúkkal való fűtést is.

Jogosan merül fel itt a kérdés: mégis, mi köze a zöld átállásnak a levegő-levegő hőszivattyúkhoz, azaz klímaberendezésekhez?

Európában 2013 óta már csak inverterrel ellátott levegő-levegő hőszivattyúkat[2] lehet forgalomba hozni. Az EU-ban forgalomba kerülő levegő-levegő hőszivattyúk között a reverzibilis, fűtésre és hűtésre is alkalmas készülékek dominálnak, váltva a csak hűtésre alkalmas ON/OFF működésű berendezéseket, köszönhetően a közös európai környezetbarát tervezési követelményeknek[3].

Az európai minimum energiahatékonysági előírások a levegő-legevő típusú hőszivattyúkra a legmagasabbak, megelőzve nemcsak egyéb típusú hőszivattyú társaikat (geotermikus, levegő-víz, víz-víz hőszivattyúk), de minden más fűtőberendezést is. Sőt, a hűtési előírások még a fűtésinél is magasabbak. Míg télen egységnyi bevitt villamos energiával átlagban 3-4 egységnyi hőenergiát lehet előállítani, ez hűtés esetén elérheti az 5-6-ot, sőt vannak már ennél is hatékonyabb készülékek[4].  A hűtés tehát hatékonyabb, mint a fűtés. Ha még azt a jól ismert tényt is mellé tesszük, hogy nyáron – pont a megújuló energiaforrások, Magyarországon különösen a naperőművek gyors terjedése miatt – a villamosenergia megújuló tartalma egyre nő (így a villamosáram-előállítás emissziója csökken), az is kijelenthető: a hűtés fenntarthatóbb, mint a fűtés.

 

A levegő-levegő hőszivattyúk jelentősége: nemcsak hűt, hanem fűt is!

A hűtés energiafelhasználásból való részesedése alacsony, EU-átlagban az 1 százalékot sem éri el. Magyarországon is hasonló a helyzet. Az Energiahivatal 2015 és 2023 közötti adatsora alapján a háztartások hűtési energiafelhasználása ugyan nőtt, 2015-ös 271-ről 2022-ben 1139 Terajoulera, ez azonban a magyar háztartások végső energia felhasználásának   0,11 százalékról indulva 0,47 százalékig való emelkedését jelenti; 2023-ban a hűtésre 928 Terajoule fordítódott, mely a végsőenergia-felhasználás 0,41 százaléka. A fűtésre 2023-ban 155.899 Terajoule végső energia került felhasználásra.

Mindezt úgy, hogy a 2022 évi cenzus szerint a légkondicionálóval ellátott háztartások száma már 1,215 millió, ez a szám a háztartások több mint negyedét jelenti.

Magyarországon egyre több háztartás használja hűtés mellett fűtésre is levegő-levegő hőszivattyúját, népszerű nevén a fűtőklímáját. Az Energiahivatal által gyűjtött éves adatsorok szerint 2023-ra már meghaladta a 80 ezret azon háztartások száma, mely újonnan igényelt kedvezményes villamosáram-tarifát (H-tarifa) hőszivattyújához[5]. Összevetve a becsült éves piaci értékesítési adatokkal ez azt jelenti, hogy a háztartások kb.  80 százaléka fűtőklímára igényelte a kedvezményes tarifát.

Az EU azt a cél tűzte ki maga elé, hogy 2040-ig a fosszilis energiahordozók felhasználását visszaszorítja, beleértve az épületek fűtésére használt fosszilis energiát használó kazánokat is. Feltételezhető emiatt, hogy előbb az új épületek esetén, majd fokozatosan a felújítások során is hőszivattyúk fogják a legnagyobb arányban váltani a fosszilis kazánokat a megújuló fűtési (és hűtési) megoldások közül.

A paradigmaváltás a hőszivattyúval való fűtés irányába már elkezdődött, Magyarországon is.  

A szerző Szalai Gabriella, a Daikin Hungary Kft szakértője

[1] Forrás: MEKH

[2] Köznapi nyelven fűtőklímákat

[3] Ecodesign, LOT 10

[4] nyári jósági fokuk (hatékonyságuk) elérheti  akár 6 vagy 8 SEER-t, azaz 6-szor vagy 8-szor több hőenergiát is képesek előállítani a felhasznált villamos energiához képest

[5] H-tarifát minden típusú hőszivattyúra lehet igényelni, 3,4 SCOP felett, október 15-április 15. között