Az elmúlt hónapokban a SPAR Magyarország nemcsak a fenntarthatósági és kereskedelmi innovációival vívta ki a szakma elismerését, hanem a kommunikációs területen is kiemelkedő eredményeket ért el. A vállalat összesen nyolc rangos szakmai díjat, valamint két vezetőjének toplistás helyezése révén újabb pozitív szakmai visszajelzéseket kapott.

„Számunkra a szakmai díjak visszaigazolások arra, hogy jó úton járunk: a vásárlók szemszögéből is fontos, amit teszünk. Legyen szó az áruházaink színvonaláról, a fenntarthatósági kampányainkról vagy a technológiai fejlesztéseinkről, minden esetben azt tartjuk szem előtt, hogy a vásárlás élménye egyszerre legyen egyszerűbb, tudatosabb és fenntarthatóbb. Ezek a díjak azért különösen értékesek, mert azt üzenik: amit mi a fogyasztókért teszünk, azt a szakma is példaértékűnek tartja” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az Év Kereskedője – három díj a szakma élvonalából

A Trade magazin által meghirdetett Év Kereskedője 2025 versenyen a SPAR három elismerést is kiérdemelt. A szakmai zsűri a székesfehérvári INTERSPAR-t választotta az Év Hipermarket Üzletének, kiemelve az áruház kiemelkedő vásárlói élményét és széles kínálatát. Ugyancsak ebben a megmérettetésben nyerte el az INTERSPAR hálózata az Év Hipermarket Üzletlánca címet, amely a magas minőség és a következetes szolgáltatási színvonal elismerése. A SPAR szupermarketek pedig az Év Szupermarket Üzletlánca díjat kapták, amely azt igazolja, hogy a mindennapi vásárlások során is képesek stabilan, megbízhatóan és a fogyasztói igényekhez igazodva működni.

Green Pledge – elismerés a környezettudatos fogyasztói edukációért

A SPAR a Green Pledge program keretében megvalósított „Műanyagmentes július” kampányával bizonyította, hogy a fenntarthatóság és a vásárlói edukáció kéz a kézben járhat. A többcsatornás program ösztönözte a vásárlókat a többször használatos zöldség-gyümölcs tasakok, pékáru zsákok és kulacsok választására, miközben nyereményjátékokkal és inspiráló közösségi tartalmakkal hívta fel a figyelmet a tudatos vásárlásra.

Fenntarthatóság szimbóluma – technológiai újítás a műanyaghasználat csökkentésére

A SPAR idén a Fenntarthatóság szimbóluma 2025 díjat is elnyerte a „Technológiai megoldás, folyamat” kategóriában. A zsűri azokat az innovációkat értékelte, amelyek a körforgásos gazdaságot támogatják, és bizonyítottan hozzájárulnak a műanyagfelhasználás csökkentéséhez. A SPAR új csomagolóanyag-megoldásaival és felelős hulladékgazdálkodási gyakorlataival nemcsak környezetbarát alternatívákat kínál, hanem kézzelfogható változást hoz a fogyasztók mindennapjaiba.

OMÉK Élelmiszeripari Innovációs Díj – elismerés a fenntartható csomagolásért

A SPAR Magyarország a 82. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) alkalmából elnyerte az Agrárminisztérium és az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. Élelmiszeripari Innovációs Díjának II. helyezését is, amelyet a bicskei Regnum Húsüzemben bevezetett flow-pack csomagolási technológiával érdemelt ki. Az új megoldás az S-BUDGET 500 grammos sertés darált hús csomagolásában hozott áttörést: a hagyományos műanyagtálcás csomagoláshoz képest 70%-kal kevesebb műanyagot használ, miközben garantálja a hús frissességét és minőségét. Az innováció révén 2024-ben közel 20 tonna műanyagot takarított meg a vállalat, és példát mutat arra vonatkozóan, hogyan ötvözhető a fenntarthatóság, a technológiai fejlesztés és a vásárlói igények magas színvonalú kiszolgálása.

Magyar Termékekért Vásárlói Nívódíj és Kereskedelmi Nívódíj

A SPAR Magyarország idén immár harmadszor nyerte el a fogyasztók szavazatai alapján odaítélt Vásárlói Nívódíjat, amely azt mutatja, hogy a vevők szerint az áruházláncban érhető el legkönnyebben a Magyar Termék védjegyes áruk széles kínálata. A szakmai zsűri értékelése alapján a vállalat a Magyar Termékekért Kereskedelmi Nívódíj bronzérmét is elnyerte, amely a magyar termékek forgalmazásában, kommunikációjában és támogatásában nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerése. Ez a kettős siker egyértelmű visszaigazolása annak, hogy a SPAR következetes és tudatos munkája a magyar termékek érdekében nemcsak a szakma, hanem a vásárlók körében is példaértékű.

 

Kommunikáció és marketing – toplistás vezetők a SPAR élén

A Marketing&Média szaklap jubileumi, tizedik alkalommal összeállított TOP 50 marketingvezetői rangsorában a SPAR Magyarország marketing vezetője, Németh Károly a 22. helyen végzett. Ugyanezen szaklap harmadszor elkészített TOP 50 PR-vezető listáján pedig a SPAR kommunikációs vezetője, Maczelka Márk a 12. helyet szerezte meg. Az eredmények azt mutatják, hogy a SPAR kommunikációs és marketingtevékenysége nemcsak az áruházlánc fogyasztói és üzleti partnerei számára értékteremtő, hanem azokat a szakmai közegben is kiemelkedő teljesítményként értékelik.

Sikeresen zárult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország közös tanszergyűjtő akciója, az Adni Öröm!, amelynek keretében idén is rengeteg önzetlen vásárló csatlakozott az országos kezdeményezéshez.

A 2025. augusztus 21–24. között zajló személyes gyűjtés során az INTERSPAR áruházakban összesen közel 100 ezer tanszer és iskolai eszköz gyűlt össze, valamint az augusztus 1. óta elérhető adománykártyák megvásárlásával több, mint 1,8 millió forinttal támogatták az ügyet a segíteni szándékozó vásárlók. A SPAR Magyarország ehhez az eredményhez további 1 millió forinttal járult hozzá, amelyet szintén tanszerek beszerzésére fordít a Szeretetszolgálat.

A felajánlások rendkívül gyorsan, szeptember elején már célba is érnek: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos hálózatán keresztül a gondosan összeállított csomagok 1800 rászoruló gyermekhez jutnak el, így biztosítva számukra a teljes felszereléssel történő tanévkezdést.

„A legszegényebb családoknak sokszor a legalapvetőbb tanszerek beszerzése is komoly terhet jelent. Az Adni Öröm! akcióval éppen ezért nem pusztán füzeteket, ceruzákat vagy iskolatáskákat adunk: a gyerekeknek esélyt kínálunk, hogy ne induljanak hátrányból már az első tanítási napon. Az önkéntesek, a vásárlók és a SPAR támogatása idén is több ezer gyermek számára jelentett valódi segítséget” – hangsúlyozta Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője.

„Az iskolakezdés öröme és biztonsága minden gyermeket megillet. Megható látni, hogy vásárlóink évről évre ilyen nagylelkűen állnak mellénk, amikor közösen segíthetünk a nehéz helyzetben élő családoknak. Büszkék vagyunk arra, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együtt évről évre hozzájárulhatunk a szeptemberi tanévkezdéshez” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az adománygyűjtés eredményei és további részletek a  www.adniorom.hu  weboldalon érhetőek el.

Prémium infrastruktúra és energia a fenntartható üzleti közlekedéshez

A Mercedes-Benz Vans és az E.ON Hungária Csoport stratégiai együttműködést indított, amelynek révén a kishaszongépjárművet vásárló ügyfelek kedvezményes, testreszabott elektromos töltési megoldásokhoz és integrált energetikai megoldásokhoz juthatnak. A partnerség célja, hogy megkönnyítse az üzleti ügyfelek elektromobilitásra való átállását, és hozzájáruljon a vállalati szektor dekarbonizációjához a kelet-közép-európai régióban.

A térség négy országát (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia) érintő partnerség keretében az E.ON teljes körű e-mobilitási szolgáltatáscsomagot kínál a Mercedes-Benz ügyfeleinek a tanácsadástól és telepítéstől kezdve az üzemeltetésig és karbantartásig. Az igényfelmérés és szerződéskötés teljesen digitális folyamatban zajlik, az egyéni energiaigények és telephelyi adottságok figyelembevételével.

Az együttműködés részeként 16 magyarországi Mercedes-Benz szalonban összesen 25 új, publikus töltőpont is létesül, amelyek az E.ON hálózatába integrálva, 2024 decemberétől fokozatosan válnak elérhetővé. A töltési és fizetési folyamatok egyszerűek és egységesek, a felhasználókat pedig prémium környezet várja a szalonokban.

A két vállalat közös célja, hogy a fenntartható mobilitás előnyeit minden vállalkozás számára elérhetővé tegye, és hosszú távon integrált energetikai megoldásokkal, valamint kedvezményes villamosenergia-tarifákkal támogassa a zöld üzleti működést.

Új akkumulátoros energiatárolót helyezett üzembe az E.ON Soroksáron, amely támogatja az energiahálózat stabil működését és új napelemes rendszerek hálózatra csatlakoztatását. A fejlesztés 784,5 millió forintból valósult meg, részben az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) támogatásával, részben az E.ON saját forrásaiból.

Az energiatároló 16 kültéri akkumulátor-szekrényben tárol energiát, szekrényenként 344 kWh, összesen 5,5 MWh kapacitással és 2,5 MW teljesítménnyel. Az eltárolt energia 350 háztartási napelemes rendszer napi termelésének felel meg. Egy elektromos autó ennyi energiával akár 43 ezer kilométert is képes megtenni, azaz megkerülhetné az Egyenlítő mentén a Földet. A beruházás révén nő a hálózat stabilitása, kevesebb lesz a feszültségingadozásból eredő esetleges üzemszünet, emellett pedig közvetett módon új napelemek csatlakoztatására is lehetőség nyílik.

Az új tároló támogatást nyújt a villamosenergia-rendszert irányító MAVIR számára a hálózati egyensúly fenntartásában, kiegyenlítve a termelés és a felhasználás közötti időbeli eltéréseket. A fejlesztés illeszkedik a Nemzeti Energia- és Klímaterv céljaihoz, növeli a gazdaság versenyképességét és a klímaváltozással szembeni ellenállóképességét.

Az E.ON Hungária Csoport részeként működő ELMŰ Hálózati Kft. 2018-ban szintén Soroksáron telepítette az ország első nagy (10 MW) teljesítményű, 6 MWh kapacitású akkumulátoros energiatárolóját. Az új egységgel együtt az E.ON soroksári tárolói ma már összesen 12,5 MW teljesítményt és 11,5 MWh kapacitást biztosítanak, erősítve a megújuló energiaforrások integrációját és a hálózat stabilitását.

Három évtizede támogatja a soproni faipari oktatást és kutatást a Henkel Magyarország kezdeményezésére létrejött Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítvány. A szervezet eddig több, mint 200 kutatás és diplomaterv megvalósulásához járult hozzá, és a mai napig kulcsszereplője a tehetségek felkarolásának.

Harminc év telt el azóta, hogy a Henkel Magyarország kezdeményezésére létrejött a Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítvány. A soproni egyetemhez kötődő szervezet azóta is ugyanazzal a céllal működik: támogatni a diplomamunkák és a doktorandusz kutatások elkészítését, hozzájárulni a jövő faipari szakembereinek felkészüléséhez, és biztosítani, hogy a támogatottak olyan eszközökhöz jussanak, amelyek más pályázatokból gyakran elérhetetlenek lennének.

A jubileum kapcsán a Soproni Egyetem Ligneum Rendezvényházában ünnepi eseményt tartottak, ahol az alapítók, támogatók, oktatók és hallgatók közösen idézték fel az elmúlt évtizedek sikereit. A faipari közösség számára ez az alkalom nem csupán ünnep, hanem találkozási lehetőség is, ahol együtt emlékezhetnek arra, milyen fontos szerepe van az innovációnak, a kutatásnak és az összefogásnak. A kerek évforduló alkalmából a Henkel Magyarország a megszokott támogatás mellett további extra hozzájárulással kívánja kifejezni elkötelezettségét az alapítvány munkája és a jövő tehetségei mellett.

Az alapítvány története 1995-ben indult, amikor Szendrei Csaba (Henkel Adhesive Technologies Vice President Craftsmen, Construction & Professional) javaslatára a Henkel Magyarország félmillió forintos alaptőkével életre hívta a szervezetet. A kezdeményezéshez azonnal több mint tíz bútorgyár, épületasztalos üzem és faipari szövetkezet csatlakozott. Az immár harmincéves múltra visszatekintő közhasznú szervezet működésének alapmodellje az évek során átalakult, a támogatók köre változott, új vállalatok, szakkereskedők csatlakoztak, valamint megjelentek a magánfelajánlások is. Ez a rugalmasság biztosítja, hogy az alapítvány három évtizede folyamatosan fennmarad és kutatásokat, diplomamunkákat, illetve doktori projektet segít. A Henkel Magyarország szerepe mindvégig meghatározó volt: a vállalat hozzájárulásai nemcsak a rendszeres működés stabilitását alapozták meg, hanem a támogatások volumenének és súlyának tekintetében is nagy jelentőséggel bírtak. A Henkel vezető pozíciót tölt be a fa-, bútor- és papíripari ragasztóanyagok gyártásában, így különösen fontosnak tartja, hogy az egyetemi kutatások gyakorlatorientáltak legyenek, és szorosan kapcsolódjanak az ipar igényeihez. Az alapítványon keresztül biztosított források évről évre új lendületet adnak a kutatómunkáknak, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a megszerzett tudás és tapasztalat hosszú távon is értéket teremtsen.

„A célunk ma is ugyan az: diplomamunkák, doktoranduszképzés támogatása, valamint kizárólag az egyetemen maradó eszközök vásárlása. Az alapító Henkel önzetlen szándékát példázza, hogy ragasztással kapcsolatos kutatási témákat az alapítvány nem támogat. Az elmúlt 30 évben több, mint 200 pályázatot segítettünk, többek között mérőeszközök, számítógépes eszközök beszerzésével, amelyek jelentős része a faanyagvizsgálati labort gazdagítja azóta is. Az eszközöket kutatásaikhoz használók száma így a támogatott pályázatoknak a többszöröse” – mondta Prof. Dr. Alpár Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

Az alapítvány kiemelt programja a 2015 januárjában megalakult Molnár Sándor Emlékalap, amely a kari és TDK konferenciákon kiemelkedő eredményt elérő hallgatókat segíti a mai napig. Kezelésében és gondozásában nagy szerepet vállal Ecseri József, a Henkel Magyarország Adhesive Technologies üzletág nyugalmazott munkatársa és Dr. Komán Szabolcs a kar oktatója, az alapítvány titkára. A legkiválóbb teljesítményt elért hallgatók az Emlékalap által alapított kitüntetésben részesülnek, mely mindig az évzáró ünnepségen kerül átadásra.

„Egy kiemelkedően fontos szervezetről van szó, amelynek létrehozásában és támogatásában vállalatunk kezdettől fogva jelentős szerepet vállal. Az elmúlt három évtized világosan bizonyítja, hogy az alapítvány értékes és eredményes munkát végez. Örömmel tölt el bennünket, hogy harminc éve részesei lehetünk a tehetséges fiatalok pályájának segítésében és a felsőoktatás erősítésében. Meggyőződésem, hogy a Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítvány tevékenységére a jövőben is komoly igény lesz, a Henkel Magyarország pedig továbbra is határozottan támogatja a faipari közösség fejlődését – ezt most a jubileum alkalmából további extra hozzájárulással is szeretnénk kifejezni” – mondta Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója.

Miért nem mindig a papír a legzöldebb csomagolóanyag? Hogyan csökkenthető 80%-kal egy ipari fóliafelhasználás úgy, hogy közben a rakomány védelme is megmarad? És mit jelent a fenntarthatóság egy olyan vállalatnál, amely nap mint nap műanyagokkal dolgozik? Ezekről beszélgettünk Arató Gáborral, a Manupackaging International ügyvezetőjével, aki szerint ideje árnyaltabban gondolkodnunk.

– A Manupackaging csomagolóanyagokkal foglalkozik. Mennyire fér össze ez a fenntarthatósággal?

A legtöbben, ha meghallják a „fenntartható csomagolás” kifejezést, rögtön papírra vagy komposztálható anyagokra gondolnak. Nálunk ez másképp van. Mi úgy közelítünk a fenntarthatósághoz, hogy minden csomagolási problémára a legmegfelelőbb anyagot keressük. Ez lehet újrahasznosítható műanyag is – ha az funkcionálisan jobb, kevesebb kell belőle, és kisebb az ökolábnyoma.

– Ez ellentmond annak a közvélekedésnek, hogy minden műanyagot ki kellene iktatni.

Ez valóban népszerű gondolat, de nem mindig működik. Ha egy papíralapú csomagolás nem nyújt ugyanolyan termékvédelmet, vagy háromszor annyit kell használni belőle, mint a fóliából, akkor a végén még nagyobb lesz a karbonlábnyom. A húsz évvel ezelőtti 1 kg fóliához képest ma már 150–200 grammal is ugyanazt az eredményt elérjük. Ez a hatékonyság a fenntarthatóság egyik kulcsa.

– Mit tudtok ajánlani azoknak a partnereknek, akik valóban fenntarthatóbb megoldásokat keresnek?

Rengeteget dolgozunk ezen. Minden fóliánk újrahasznosítható, és egyre többet kínálunk, ami visszaforgatott anyagot is tartalmaz. Ezek sokszor drágábbak, nem kapnak adókedvezményt, mégis több partnerünk döntött már mellettük. Volt olyan ügyfelünk, egy vezető élelmiszeripari gyártó, ahol a csomagolóanyag-felhasználás 200 tonnáról 40 tonnára csökkent. Ugyanazzal a funkcionalitással, de sokkal kisebb környezeti hatással.

– Nálatok van formalizált ESG-stratégia?

Egyelőre nincs teljes ESG-jelentési kötelezettségünk, de már most úgy gyűjtjük az adatainkat, hogy azok megfeleljenek partnereink igényeinek. Nemrég megszereztük az Ecovadis ezüst minősítését – ez fontos mérföldkő, amely megerősíti irányvonalunkat és további fejlesztéseket tesz lehetővé.

– Milyen belső lépéseket tettetek eddig?

Az elvek mellett gyakorlati lépéseket is tettünk. Irodáinkban megosztott terek működnek, támogatjuk a home office-t, és ha lehet, vonattal utazunk repülő helyett. A kollégák részvétele önkéntes akciókban – például hulladékgyűjtés a Tisza-tónál – szintén erősíti a fenntarthatósági kultúrát.

– Beszállítói oldalon is elvárjátok ezt a szemléletet?

Igen. Az alapanyagaink 95–97%-a európai forrásból származik, és elvárjuk, hogy beszállítóink rendelkezzenek ECOVADIS minősítéssel – többségük ezüst vagy platina szintű. A fenntarthatóság számunkra nem egy projekt, hanem egy működési minimum.

– Innovációban is gondolkodtok?

Igen, az egyik büszkeségünk az M-loop körforgásos rendszer, amelyben visszagyűjtjük a használt fóliát, regranuláljuk, és újra terméket gyártunk belőle. Ez már működik például, Lengyelországban és Csehországban.

– Mi jelenti most a legnagyobb kihívást?

Az egyik legnagyobb probléma, amivel gyakran találkozunk, az a beszerzési döntéshozók ösztönzőrendszerének torzulása. Sok vállalatnál a beszerzők elsődleges szempontja továbbra is az egységár, miközben nem kapnak megfelelő visszajelzést arról, hogy egy „olcsóbbnak tűnő” megoldás valójában mit okoz a teljes működésben vagy a környezetben.

Ezzel párhuzamosan komoly gondot jelent a túlszámlázás gyakorlata. Csomagolási auditjaink során sokszor kiderül, hogy a beszállító több fóliát számlázott ki, mint amennyit ténylegesen leszállított az ügyfélnek – és ez gyakran rejtve marad a napi rutinban. Mi ezt szakmailag és etikailag is elfogadhatatlannak tartjuk.

És van egy harmadik, kevésbé látható, de annál súlyosabb probléma: amikor a beszállító olyan fóliát ad el, amelyből sokkal többet kell használni ugyanannak a csomagolási hatékonyságnak az eléréséhez. Ez nemcsak többletköltséget és felesleges hulladékot jelent, hanem visszalépés a fenntarthatóságban – még ha papíron az egységár alacsonyabbnak is tűnik.

– Ha egy mondatban kellene összefoglalnod: mit jelent a fenntarthatóság a Manupackagingnél?

Gondolkodjunk együtt – észszerűen, átláthatóan, hosszú távon. Nem hiszünk a zöldre festésben. Hiszünk abban, hogy a fenntarthatóság nem a marketingről, hanem a józan észről szól.

Az előttünk álló években hatalmas változások formálják át a magyar ingatlanpiacot. Ennek oka az új, szigorított épületenergetikai szabályozás, amelyet minden uniós tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe. A cél, hogy 2050-re minden lakó-, köz- és kereskedelmi épület zéró emissziós működést érjen el, vagyis működésük és építésük során se járuljanak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz.

Erről a témáról készített interjút az Economx Szarvas Gáborral, a Greenbors Consulting ügyvezető igazgatójával és a HuGBC elnökével.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy:

  • az épületeknek kiemelkedően energiahatékonyaknak kell lenniük,
  • nem használhatnak fosszilis energiahordozókat (pl. gáz- vagy olajfűtést),
  • energiaellátásukat főként megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából kell megoldani,
  • korszerű épületautomatika segíti majd a hatékony működtetést,
  • a teljes életciklusukra vetítve is alacsony karbonlábnyommal kell rendelkezniük – beleértve az építőanyagok előállítását és az esetleges bontást is.

A szabályozás 2026-tól fokozatosan lép életbe: előbb a középületeket és a kereskedelmi ingatlanokat érinti, majd 2030-tól már minden új épületnek meg kell felelnie a zéró emissziós követelményeknek. A meglévő ingatlanok tulajdonosainak pedig felújítási ütemtervet kell készíteniük, amelyben meghatározzák, hogyan csökkentik az épület energiafogyasztását és karbonlábnyomát.

Ez óriási beruházásokat igényel, de egyben komoly lehetőség is. Az energiahatékony, zöld minősítéssel rendelkező épületek már most versenyelőnyt élveznek a piacon: alacsonyabb üzemeltetési költségekkel járnak, vonzóbbak a bérlők és a vásárlók számára, és hosszú távon értékállóbbak. Azok az ingatlanok viszont, amelyek nem felelnek meg az új előírásoknak, könnyen elértéktelenedhetnek.

A legnagyobb kihívást a fűtési rendszerek átalakítása és a napelemek telepítése jelenti, hiszen sok régi épületnél ezek műszaki akadályokba is ütköznek. Ugyanakkor a korszerű technológiák – például a hőszivattyúk vagy a modern épületvezérlő rendszerek – egyre elterjedtebbek, és sok esetben néhány éven belül megtérül a rájuk fordított befektetés.

A következő évek tehát arról fognak szólni, hogy az állam, a vállalkozások és a magántulajdonosok hogyan tudják lépésről lépésre végrehajtani a szükséges korszerűsítéseket. Bár a feladat valóban hatalmas, a végeredmény egy fenntarthatóbb, költséghatékonyabb és versenyképesebb ingatlanpiac lehet, amely mindannyiunk életminőségére pozitívan hat majd.

A teljes cikk az alábbi linken elérhető: LINK

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás

Az MNB 2024-ben tette közzé a hitelkockázat vállalása, mérése, kezelése és kontrollja során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) információk felmérését szolgáló minimum kérdéssor alkalmazásáról szóló 9/2024. (IX. 24.) számú ajánlását. A 2025. június 26-án megjelent 7/2025. (VI.23.) számú ajánlás alapján csak azon hitelkérelmező vállalatok esetében várja el az MNB a minimum kérdéssor alkalmazását, amelyek jogszabályi kötelezettségükből fakadóan fenntarthatósági jelentéstételre, illetve ESG beszámoló készítésére kötelezettek, valamint ezen túl elérnek egy bizonyos ügylethatárt is. A módosított ajánlás összhangban van az Európai Bankhatóság ESG kockázatok kezelésére vonatkozó iránymutatásának ESG kockázatok azonosításához, méréséhez, kezeléséhez és nyomon követéséhez szükséges ESG információk gyűjtésére vonatkozó egyes rendelkezéseivel.

A vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a módosított ajánlásban szereplő kérdéssort az MNB tovább közelítette a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény által szabályozott ESG beszámoló követelményeihez.

Az új ESG ajánlás itt érhető el.

Az MNB két átfogó jelentést publikált a fenntarthatóság jegyében: saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése mellett megjelent a Zöld pénzügyi jelentés is a 2024-es év vonatkozásában. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett. Az MNB célja, hogy transzparens módon támogassa a zöld átmenethez szükséges alkalmazkodást.

A teljes sajtóközlemény itt érhető el.

A Zöld pénzügyi jelentés itt, a TCFD jelentés itt érhető el.

A vállalatok fenntarthatósági törekvései világszerte egyre inkább túllépnek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén, miközben a természet védelme és helyreállítása, különösen a biodiverzitás, egyre hangsúlyosabbá válik. Magyarországon azonban még mindig ritka, hogy a vállalatok a kettős lényegességi elemzés során nagy jelentőséget tulajdonítanának a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatásoknak, lehetőségeknek vagy kockázatoknak. Gyakori az a téves feltételezés, hogy a vállalati működésnek nincs érdemi hatása a biodiverzitásra – sem pozitív, sem negatív irányban.

Pedig a természetes környezet – például a vízkészletek, talajminőség, beporzók jelenléte – nemcsak külső tényező, hanem üzleti szempontból is kritikus függőségi pont. Egy mezőgazdasági vagy élelmiszeripari vállalat számára a talaj termőképessége, a vízminőség vagy az ökoszisztémák stabilitása közvetlen hatással van a hozamra, a költségekre és a profitra.

A biodiverzitás üzleti jelentősége

Egy nemzetközi tanulmány több mint 2000 kutatás és közel 100 000 helyszín elemzése alapján arra jutott, hogy az emberi tevékenységek példátlan mértékben befolyásolják a biodiverzitást. A Nature folyóiratban megjelent írás arra is rámutat, hogy a helyi fajgazdagság csökkenése nemcsak ökológiai, hanem gazdasági következményekkel is jár. A Világgazdasági Fórumszerint a biodiverzitás csökkenése a következő évtized egyik legnagyobb globális kockázata, mivel évente több mint 50 billió eurónyi gazdasági tevékenység közepesen vagy erősen függ a természeti rendszerektől, az infrastruktúrától kezdve az energiatermelésen és vízellátáson át a szállításig.

A Sweco friss jelentéseszerint Európa 50 legnagyobb gyártó- és energetikai vállalatának mindössze 16%-a tekinti pénzügyileg lényegesnek a biodiverzitást, miközben 82% környezeti szempontból már felismeri annak fontosságát. Ez az arány hazai viszonylatban is hasonló lehet, különösen a nem szabályozott szektorokban.

Mi a helyzet Magyarországon? – példák és tanulságok

Vízhiány és alternatív megoldások
Hazánkban is előfordul, hogy egy régióban a vízhiány vagy a vízminőség romlása akadályozza a termelést. Egyes vállalatok drága technológiai megoldásokban (pl. víztisztító rendszerek) gondolkodnak, miközben természetes alapú megközelítések, mint például vízgyűjtő területek helyreállítása, vízvisszatartó tájhasználat vagy ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése, költséghatékonyabb és fenntarthatóbb alternatívát jelenthetnek.

Zöld infrastruktúra, mint üzleti érték
Az ipari létesítmények körüli zöldfelületek eltávolítása gyakran a hozzáférés vagy területfejlesztés érdekében történik. Ugyanakkor a természetes növényzet, fák, bokrok, mezők és fűfélék, védelmet nyújthatnak a por, zaj, szél vagy hőhatások ellen, amelyek közvetlenül befolyásolják a munkakörülményeket, a termelés folytonosságát és a lakossági elfogadottságot. Egyes magyar vállalatok már felismerték, hogy a zöld infrastruktúra megőrzése üzleti megtérülést hozhat.

Pénzügyi kockázatok és szabályozási nyomásA magyarországi vállalatokat is érintik az EU-s szabályozások, mint például az EU Taxonómia vagy a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv), amelyek előírják a környezeti hatások és függőségek számszerűsítését. A természetes erőforrásokhoz kapcsolódó kockázatok, például vízszennyezés, talajromlás, biodiverzitás csökkenése, pénzügyi kockázatként jelennek meg, különösen, ha bírságokhoz, termelési leállásokhoz vagy reputációs veszteséghez vezetnek.

Növekedési lehetőségek a természethez kapcsolódó innovációbanA természetbarát üzleti modellek akár 10 billió eurónyi új értéket teremthetnek, és 2030-ra 395 millió új munkahelyet hozhatnak létre világszerte. Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel, hogy a természetes rendszerekhez való pozitív viszonyulás üzleti lehetőségeket teremt. Például:

  • Speciális műtrágyák alkalmazása, amelyek kevesebb kijuttatással javítják a talaj egészségét.
  • Beültetett zöldsávok vagy erdősávok, amelyek csökkentik az infrastruktúra karbantartási költségeit.
  • Vizes élőhelyek helyreállítása, amely javítja a vízvisszatartást és csökkenti az árvízkockázatot.

Mit jelent ez a magyar vállalatvezetők számára? A természetes erőforrásokhoz való üzleti viszonyulás nemcsak környezetvédelmi, hanem stratégiai pénzügyi kérdés is. A CFO-knak, COO-knak és fenntarthatósági vezetőknek közösen kell:

  • Felmérni a vállalat függőségét a természettől.
  • Azonosítani a természeti környezetből adódó kockázatokat és lehetőségeket.
  • Beépíteni ezeket a stratégiai és operatív döntéshozatalba.
  • Megfelelni az EU-s jelentési és auditálási elvárásoknak.

A biodiverzitás és a természetes rendszerek védelme nem csupán környezeti, hanem üzleti szempontból is kulcsfontosságú, és vétek figyelmen kívül hagyni. Aki időben lép, versenyelőnyt szerezhet nemcsak a szabályozási megfelelés, hanem az értékteremtés és a szervezeti reputáció szempontjából is.

Ha az Ön vállalata biodiverzitással kapcsolatos felmérés vagy egyéb fenntarthatósági megoldások iránt érdeklődik, keresse bizalommal a PwC fenntarthatósági csapatát.
https://www.linkedin.com/pulse/biodiverzit%C3%A1s-mint-%C3%BCzleti-strat%C3%A9gia-term%C3%A9szetbar%C3%A1t-lehet-dora-feher-tqepf/