15 éve támogatja a Henkel Magyarország a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány elkötelezett munkáját.

 

2010 novemberében indult útjára az a kezdeményezés, amely mára példamutató társadalmi összefogássá vált. A Henkel és a SPAR Magyarország együttműködésében megvalósuló, a vásárlókat is bevonó jótékonysági program révén 15 éve folyamatos támogatásban részesül a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány. Az eredmény: több tízmillió forintnyi adomány, új kórházi vizitek, innovatív programok és ezrek arcára csalt mosoly.

 

Az együttműködés alapja egy egyszerű, mégis hatékony fogyasztói promóciós modell. Az akciós időszakban a SPAR és INTERSPAR üzletekben – az elmúlt években már a SPAR Online felületén is – megvásárolt Persil mosószerek és Silan öblítők után a Henkel meghatározott összeget ajánl fel a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány számára. A kezdeményezés különlegessége, hogy a támogatás közvetlenül a mindennapi bevásárlásokon keresztül valósul meg, hiszen a fogyasztók úgy segítenek, hogy közben saját háztartásuk számára vásárolnak. Ez a modell évről évre bizonyítja erejét, mert a vásárlók aktív részvétele nélkül a program nem válhatott volna hagyománnyá.

 

A Henkel és a SPAR közötti együttműködés is túlmutat egy kampányidőszakon. A közös cél kezdettől fogva az volt, hogy a kereskedelmi jelenlét és a márkák ismertsége valódi társadalmi hatást érjen el. A SPAR országos üzlethálózata biztosítja a széles körű elérést, a Henkel pedig márkáival és felajánlásaival teremti meg a pénzügyi alapot a programok megvalósításához. Az elmúlt másfél évtized során az akciók révén összegyűlt támogatás összege hozzájárult ahhoz, hogy a bohócdoktorok új kórházak gyermekosztályain kezdhették meg rendszeres vizitjeiket, vidéki intézményekbe is eljutott a gyógyító nevetés, és bővülhetett a szakmai csapat létszáma is. A támogatások nem csupán a hagyományos kórtermi látogatásokat tették lehetővé. A közös összefogásból született meg például többek között a „ZeneKaraván” program, amely speciális törődést igénylő gyermekek számára kínál zenés élményt. Az évek során interaktív kórházi előadások, új régiókban bevezetett rendszeres bohócdoktori jelenlét, valamint fővárosi és vidéki gyermekosztályokon elindított vizitsorozatok valósultak meg. A kezdeményezésnek köszönhetően ma már országszerte számtalan intézményben találkozhatnak a beteg gyermekek a piros orrú nevettetőkkel.

 

„Az elmúlt 15 év nem csupán számokban mérhető eredmény, hanem közösen megélt felelősségvállalás, melynek örömmel vagyunk a részese. Úgy gondolom, hogy a kereskedelmi partnerünkkel és fogyasztóink összefogásával kézzelfogható változást hozhatunk: új viziteket, bővülő programokat és ezrek számára felejthetetlen pillanatokat. Tizenöt év után a törekvésünk változatlan, minél több gyermekhez eljuttatni a gyógyító nevetést” – mondta Maurizio Salvaggio, Henkel Magyarország Consumer Brands üzletág igazgató.

 

A Piros Orr Bohócdoktorok 1996 óta dolgoznak azon, hogy a kórházak falai között oldják a szorongást és segítsék a felépülést. A speciálisan képzett előadóművészek párosával látogatják a gyermekosztályokat, az ápolószemélyzettel egyeztetve, a betegek állapotához igazítva alakítják improvizatív játékukat. A cél minden esetben az, hogy a félelmet és a feszültséget derű váltsa fel – hiszen a pozitív lelkiállapot a gyógyulási folyamat fontos része.

Együttműködés indult a Henkel Magyarország környei ragasztógyára és a MOL Tatabánya KC férfi kézilabdacsapata között, amely a közösségi értékek erősítését, a város sportéletének támogatását, valamint a Henkel munkatársai számára biztosított sport- és élményalapú juttatásokat helyezi fókuszba.

 

A Henkel Magyarország Operations Kft. évek óta TAO-támogatással segíti a Tatabányai Kézilabda Kft. munkáját, amely elsősorban az utánpótlás-nevelés támogatását teszi lehetővé. Erre az együttműködésre építve a vállalat a jövőben kibővíti szerepvállalását annak érdekében, hogy a TAO keretein túl a felnőtt férfi kézilabdacsapat működéséhez is hozzájárulhasson.

 

A Henkel környei gyára 4 millió forintos hozzájárulással segíti a helyi kézilabda további fejlődését. A kezdeményezés illeszkedik a vállalat felelős működésre épülő szemléletéhez, amely egyszerre helyez hangsúlyt a társadalmi szerepvállalásra, a lokális közösségek megerősítésére és a dolgozók jóllétének támogatására. Az aktív életmód ösztönzése nemcsak az egészség megőrzését szolgálja, hanem erősíti az összetartozást, miközben kedvezően hat a mindennapi munkavégzésre is.

 

A MOL Tatabánya KC a hazai férfi kézilabda egyik meghatározó klubja, amely stabil NB I-es szereplőként rendszeresen bizonyít országos és nemzetközi szinten egyaránt. Az egyesület jelentős hangsúlyt fektet az utánpótlás fejlesztésére és a sport közösségformáló szerepének erősítésére, miközben szorosan kötődik a városhoz. „A Tatabányai Tigrisek a küzdeni tudás, az összefogás és az elkötelezettség hiteles megtestesítői így örömmel csatlakozunk támogatói közé. Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan professzionális, felkészült csapat mellé állhatunk, amely hozzáállásával és elszántságával példát mutat. Lelkesen szurkolunk nekik a mérkőzéseken, és bízunk abban, hogy ez a kapcsolat mindkét fél számára hosszú távon értéket teremt” – mondta Kocsis Zoltán, a Henkel környei ragasztógyárának igazgatója.

 

A Henkel környei ragasztógyára a vállalat egyik meghatározó gyártóegysége, amely innovatív technológiákkal és megoldásokkal szolgálja ki partnereit. Miközben fontos szerepet tölt be a térség gazdasági életében, aktívan részt vállal a helyi közösségek támogatásában. A Henkel elkötelezettsége a mozgás és az aktív életmód iránt évek óta kézzelfogható a Környe Futás sportesemény támogatásában, ahol a munkatársak és családtagjaik is különböző távokon és korosztályos kategóriákban állnak rajthoz, erősítve az egészségtudatosságot és a közösségi élményt.

Bár a Valentin-nap megítélése itthon még mindig megosztó, de az megállapítható, hogy beépült az életünkbe. A szerelem ünnepe mára messze túlnőtt a romantikán: a kiskereskedelem számára ez az év első olyan kritikus mérföldköve, amely képes megtörni a karácsony utáni fogyasztási apályt. Miközben a társadalom egy része még vitatkozik az ünnep létjogosultságán, a számok egyértelműek: a vendéglátóipar, a virág- és ajándékkereskedelem, az élményszektor, és az e-kereskedelem számára ez a nap egy tudatosan felépített, többmilliárdos forgalmat generáló szezonális csúcs.

 

Az ünnepekhez kapcsolódó döntések – mit, mikor, kinek és mennyiért – nemcsak érzelmi, hanem nagyon is gyakorlati kérdések. Ezek a dilemmák jól mutatják, hogy az ünnepi időszak a pihenés mellett gyakran tudatos tervezést és kompromisszumokat is igényel. Apropó, mindennapi élet! Mára már a hétköznapok szerves részévé vált a mesterséges intelligencia, így nem csoda, hogy az emberek az ünnepekkel kapcsolatos tevékenységeikbe, de még a szerelmi életükbe is bevonják a technológiát.

 

Élmény, utazás vagy tárgy? Mire vágyhat a párunk?

 

A turisztikai piacon jól látható strukturális eltolódás figyelhető meg: az ‘élményalapú fogyasztás’ dinamikusan nyer teret a hagyományos, otthonközpontú ünnepléssel szemben. Ez a trend ma már a kiemelt ünnepi időszakokat, köztük a karácsonyt is elérte, ami jelentős keresletélénkülést és szezonális csúcsokat generál a szállodaipar számára. Ez a megközelítés egy igazi win-win szituáció: egyrészt hatékonyan rövidre zárja az ajándékkereséssel járó időigényes döntési folyamatot, másrészt az ajándék jellegéből adódóan az ajándékozó is az utazás élvezőjévé válik. Így lesz az egyoldalú gesztusból egy közös élmény.

A KPMG 2025-ös Consumer Pulse Survey Egyesült Államokban végzett felmérésében résztvevők 40%-a nyilatkozott arról az ünnepekkel kapcsolatban, hogy legalább egy napra szeretne elutazni, 2024-ben 4%-kal kevesebben, csak a válaszadók 36% adott hasonló választ erre a kérdésre.

 

De nem minden ilyen fekete-fehér akkor sem, ha utazást választunk kikapcsolódásnak Valentin-napra. A válaszadók 60%-a arról vallott, hogy aggasztja őket az ajándékutazás költsége, és negyedük amiatt izgul, hogy a különböző kedvezményeket és promóciókat sikerül-e valóban felhasználniuk. Az utazási kedvvel együtt nő a költési kedv is. A kutatás alapján kiderült, hogy hajlandóak lennénk akár 10%-kal többet költeni egy utazásra, mint az azt megelőző évben.

 

Hol vesszük az ékszert, az utazást, a ruhát? Online vagy személyesen a boltban?

 

Az elmúlt évek egyértelmű trendje, hogy az ajándékvásárlás súlypontja látványosan áttolódott a digitális térbe: a legtöbben ma már online intézik a beszerzést. A várakozásokkal szemben azonban a digitális tér hódítása nem magától értetődő: a KPMG felmérése szerint 2025-ben érdekes fordulat állt be. 6%-kal kevesebb válaszadó köteleződött el a kizárólagos online vásárlás mellett az előző évhez képest, ami azt jelzi,

hogy a fizikai üzletek élménye és a személyes ajándékválasztás presztízse ismét felértékelődött. Az adatokat megvizsgálva azt láthatjuk, hogy az online rendelésről leszokó emberek nem egyértelműen a bolti vásárlók körébe vándoroltak át – mivel itt minimális, 1%-os visszaesés mutatkozott –, hanem a semlegesek táborát kezdték el erősíteni. Úgy tűnik, a kényelem és a rugalmasság fontosabb a platformnál: az emberek csaknem fele (49%) számára már teljesen közömbös, hogy a digitális kosarába pakolja-e be az ajándékot, vagy besétál érte egy üzletbe.

 

Mesterséges intelligencia, mint randiguru

A KPMG a közelmúltban egy egészen specifikus területen is felmérte az emberek tapasztalatait és attitűdjét az Egyesült Királyságban. A vállalat brit szervezete arra kereste a választ, hogy mennyire vagyunk nyitottak az AI tanácsaira a szerelemben és a párkapcsolatban.

 

A mesterséges intelligencia szerepe a kreatív tanácsadás terén is látványosan felértékelődött: a válaszadók 35%-a már nyitott arra, hogy algoritmusokra támaszkodjon a randihelyszínek kiválasztásakor, a lánykérési tervnél, vagy akár az udvarlás kezdeti fázisaiban. Miért lehet ez? A felmérésből az látszik, hogy az emberek ezeket a témákat sokszor túl személyesnek gondolják ahhoz, hogy ne egy baráttal, másik emberrel vitassák meg, hanem egy arc nélküli technológiával. A válaszadók 56%-a azt mondta, hogy szívesen osztana meg szenzitív, privát információkat az AI-jal. Ez a fajta digitális nyitottság a szolgáltatók számára hatalmas lehetőséget rejt, hiszen a részletesebb adatbevitel révén az AI minden eddiginél pontosabb, személyre szabott ajánlatokkal – legyen az egy tökéletes ajándék vagy egy testre szabott hitelkonstrukció – tudja kiszolgálni a felhasználókat.

 

Érdekes, hogy nem a Z vagy az Alpha generáció az, amelyik a legnagyobb valószínűséggel fordulna az „AI-randiguruhoz”, hanem a 35-44 éves korosztály. A KPMG kutatása szerint ennek a korosztálynak a 39%-a bizalommal fordul a mesterséges intelligenciához, ha randizási tanácsokról, párkapcsolati kérdésekről vagy a szerelmi életük menedzseléséről van szó.

„AI in Central and Eastern Europe”, azaz Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén. Az adatok azt mutatják, hogy bár a régió lemaradással küszködik, a közép- és kelet- európaiak a világátlagnál kevésbé tartanak attól, hogy az AI meg fogja szüntetni a munkahelyeket.

A tanulmány a „Trust, attitudes and use of artificial intelligence: A global study 2025”, azaz Bizalom és elvárások a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban című kutatás során gyűjtött adatok alapján készült, amelyet a Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja végzett a KPMG együttműködésével egy évvel ezelőtt. A kutatás a mesterséges intelligenciába vetett társadalmi bizalom, és a technológia használata során tapasztalt felhasználói mintázatok egyik legátfogóbb globális vizsgálata, amely világszerte több mint 48 000 válaszadót ölel fel 47 országból.

 

Tudás nélkül használjuk a technológiát

 

A KPMG tanulmánya szerint már az alapoknál is van két jelentős eltérés akkor, amikor a közép- és kelet-európai régió mesterséges intelligencia használatát vizsgáljuk: kevesebben alkalmazzák a technológia nyújtotta lehetőségeket, és jóval kevesebben vettek részt ehhez kapcsolódó képzésen, mint a globális átlag.

 

A régióban az egyének 59%-a számolt be rendszeres AI-használatról, szemben a világszinten mért 66%-kal. Ez a különbség még markánsabb a képzés terén: a válaszadók mindössze 30%-a vett részt AI-val kapcsolatos képzésben, míg globálisan ez az arány 39%. Ennek értelmében miközben az AI-használatban a szakadék csak 7 százalékpontnyi, a képzések számában ez az elmaradás 9 százalékpont. Magyarországot vizsgálva lesújtó számokat mutat a felmérés: idehaza mindössze feleannyi (19%) ember vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen, mint a világátlag (39%), mely eredmény a régióban a legalacsonyabb. A kutatás rávilágít arra is, hogy hosszú távon ez az eltérés súlyos képességbeli különbségeket okozhat, amelyre a cégeknek minél hamarabb reagálnia kellene.

 

Van szabályozás, csak nem tudunk róla

 

A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozások ismertsége Közép- és Kelet-Európában továbbra is alacsony, összhangban a globális trendekkel. Azonban fontos kiemelni, hogy a világátlag sem magas, hiszen az emberek mindössze 17%-a tud arról, hogy egyáltalán léteznek ilyen regulációk. A közép- és kelet-európai válaszadók 89%-a nincs tisztában a meglévő AI-szabályozásokkal. Ez egybecseng a régió általánosan alacsonyabb AI-műveltségi szintjével.

 

A szabályozások ismeretének hiánya különösen szembetűnő Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, ahol a lakosság több mint 90%-a nem ismeri az AI-ra vonatkozó szabályozási keretrendszereket. Románia ezzel szemben pozitív kivételnek számít: közel minden negyedik állampolgár tisztában van az AI-szabályozásokkal, ami viszonylag magasabb szintű érdeklődésre és elköteleződésre utal.

 

A cégek és az emberek egyszerre fedezik fel az AI-t

 

A KPMG felmérése kitért arra is, hogy az egyének és a szervezetek milyen lendülettel vezetik be, vagy legalább próbálják ki a számukra legmegfelelőbb AI-megoldásokat. A szervezetek 64%-a, az egyéneknek pedig 63%-a nyilatkozott úgy, hogy használta már saját vagy céges szinten a mesterséges intelligenciát munkája során.

 

„A vállalatok egyik legnagyobb hibája, ha az AI bevezetéséről pusztán a technológia körüli felfokozott várakozások hatására döntenek, nem pedig egy átgondolt stratégia mentén. Nem szabad ezt a kérdést elszigetelten kezelni, hiszen az AI csupán egy lehetséges eszköz egy átfogó digitalizációs stratégián belül. Emellett egyéb vállalati feltételek figyelembevétele is elengedhetetlen, mivel a szervezeti struktúra, a folyamatok, az adat- és kiberbiztonság, a munkatársak felhatalmazása és a változáskezelés egyaránt kulcsszerepet játszanak a sikeres bevezetésben” – mondta Ignácz Péter, a KPMG senior managere.

 

A legmagasabb szervezeti szintű AI-adaptációt Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában mérték – ezekben az országokban a munkavállalók a mindennapi AI-használatban is élen járnak. A heti szintű AI-használat aránya Lengyelországban 25%, Szlovéniában 24%, Romániában pedig 21%.

 

Míg a szervezeti adaptáció és az egyéni AI-használat közel kiegyenlített szinten mozog a régióban, Magyarországon és Romániában minimális eltérés figyelhető meg: mindkét piacon a munkavállalók magasabb része önállóan használja az AI-eszközöket, még akkor is, amikor ezeket a megoldásokat a munkáltatójuk még nem vezette be formálisan. Ezek az eltérések ugyanakkor alacsonyak, 3–4% körüliek. A régióban a világátlaghoz képest (70%) minimálisan magasabb a díjmentes, publikusan hozzáférhető AI-megoldások használata (72%), mely tendencia hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkáltatók által biztosított AI-eszközök használata kevésbé gyakori.

 

A szabályozás és a felelős keretrendszerek kialakításának hiánya vállalati környezetben is jelentős, mely növelheti a kockázatoknak való kitettséget. Míg világszerte a válaszadók 34%-a állítja, hogy munkahelyük rendelkezik hivatalos AI-irányelvekkel, addig a közép- és kelet-európai országokban ez az arány mindössze 23%.

 

Hallucináció és munkahelyek kérdése – ettől tartanak a legtöbben Kelet-Európában

 

A hat vizsgált közép- és kelet-európai országban a válaszadók számára a mesterséges intelligencia személyesen tapasztalt három legnagyobb hátránya a félrevezető vagy hamis információk (55%), a pontatlan eredmények (54%), valamint az emberi interakciók és kapcsolódások elvesztése (53%). Ezek az eredmények egyértelművé teszik, hogy a válaszadók több mint felét érintő aggodalmak elsősorban az AI megbízhatóságára és

társadalmi hatásaira koncentrálódnak, háttérbe szorítva az olyan technikai kockázatokat, mint a kiberbiztonság vagy a munkahelyek megszűnése.

 

Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja befolyásolni az adott ember munkahelyét, eltérő válaszokat láthatunk. A globális átlaghoz képest bár kevesebb válaszadó gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is szüntetheti a munkáját, ezzel párhuzamosan a világátlaghoz (29%) viszonyítva 8%-kal kevesebben hisznek abban is a vizsgált régióban, hogy az AI több munkahelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet.

A K&H örök aktív pályázata arra hívja fel a figyelmet, hogy a hosszú élet valódi értéke nem csupán az évek számában, hanem azok jó életminőségű megélésében is rejlik. A beérkezett 117 pályázat mind arról tanúskodik, hogy az életszeretet, az aktivitás és a társadalmi hasznosság nem korhoz kötött. A pályázatok jó példát mutatnak arra, hogy a tartalmas időskor nem a véletlen műve, hanem egy tudatosan felépített élet eredménye, amiben a pénzügyi tervezésnek is kulcsszerepe van.

 

Az aktív és tartalmas élet alapjait nemcsak a közösségi aktivitás vagy a széleskörű érdeklődés teremti meg, hanem a tudatos anyagi felkészülés is. A fiatalon hozott pénzügyi döntések idős korunkra is kihatnak. Érdemes már akár a húszas éveinkben végig gondolni, hogy miként szeretnénk megélni a nyugdíjas korunkat, ugyanis azt már jóval korábban meg kell alapozni, mint ahogy az első ősz hajszálak megjelennek. Erre mutat inspiráló példákat a K&H örök aktív pályázata, ezek az életutak nemcsak követendő mintát adnak, hanem hidat is építenek a generációk között. „Az időskor nem a bezáródó ajtók időszaka, hanem egy újfajta kiteljesedésé, amit azonban már jóval korábban meg kell alapozni. A testi, szellemi és lelki jóllét mellett anyagi biztonság is kell ahhoz, hogy nyugdíjasként aktívak maradhassunk, alkossunk, kikapcsolódjunk és inspiráljunk másokat. A nyugdíjba vonuláskor általában megváltozik a jövedelmi helyzet, az időben megkezdett öngondoskodás viszont nem csak pénzkérdés, hanem egy olyan szemlélet, amelyből minden generáció tanulhat” – hangsúlyozta Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs vezetője.

 

 

 

A K&H Ifjúsági Index legfrissebb kutatása szerint az anyagi öngondoskodás egyre nagyobb szerepet kap a fiataloknál. Az időben elkezdett megtakarítás lehetővé teszi, hogy a jövő ne lemondásokról, hanem biztonságról és lehetőségekről szóljon. Bár a 19–29 évesek több mint fele már rendelkezik megtakarítással, ezek többsége

még rövid távú tartalék. A hosszú távú gondolkodás azonban nem feltétlenül jár nagy anyagi teherrel, a tinédzserként vagy diákként félretett havi 2–5 ezer forint idős korban komoly előnyökkel járhat. A húszas éveikben járók számára a jövedelmük 5–10%-ának – például havi 5–20 ezer forintnak – rendszeres megtakarítása segíthet az első biztonsági tartalék kialakításában. A harmincas évekre ez az arány 10–15%-ra növelhető, havi 20–35 ezer forint pedig már a hosszú távú pénzügyi stabilitást szolgálja. A negyvenes–ötvenes korosztály esetében a pénzügyi tervezés egyre szorosabban összekapcsolódik az egészségmegőrzéssel és az aktív életmóddal. A 15–20%-os jövedelemarányú, havi 35–70 ezer forintos megtakarítás hozzájárulhat ahhoz, hogy az életszínvonal és az aktivitás az időskorban is megmaradjon.

 

A K&H örök aktív pályázatra olyan nyugdíjas státuszú jelöltektől érkeztek jelentkezések, akik Magyarországon bejegyzett nyugdíjas szervezetekben vagy időseket ellátó szociális intézményekben szerveznek helyi közösségi programokat, és fáradhatatlanul dolgoznak az egész nyugdíjas közösségért. Az elismerés részeként a díjazottak fejenként bruttó 100 000 forint értékű utalványban részesülnek, míg a jelölő szervezet bruttó 635 000 forint pénzbeli támogatást kap. A zsűrizés még tart, a nyertesek áprilisban kerülnek kihirdetésre. Az viszont már most látszik, hogy a pályázók munkája révén erős, összetartó közösségek jönnek létre, és olyan programok kelnek életre, amelyek élményt adnak, és közelebb hozzák egymáshoz a különböző generációkat. A nyereményből a pályázók gyerektábort, örömtánc-konferenciát, főzős esteket, kirándulásokat és csapatépítő programokat valósítanának meg, sőt a „Nagyik és unokáik” tábor is ebből a támogatásból jöhetne létre.

A nyugdíjas évek nem kell, hogy az önfeladásról szóljanak, sokkal inkább egy új életszakaszról, amikor több idő jut önmagunkra, a szeretteinkre és a társas kapcsolatainkra. A K&H új, örök aktív társadalmi felelősségvállalási programja az öngondoskodás fontosságára, különösen a hosszú, egészséges és teljes életre való felkészülésre hívja fel a figyelmet. A most induló K&H örök aktív pályázat azokat a példamutató nyugdíjasokat ismeri el, akik közösségi szerepvállalásukkal inspirálják a fiatalabb korosztályt is.

 

Az aktív nyugdíjas életmód népszerűsítése érdekében a K&H nemrégiben együttműködési megállapodást kötött az ország egyik legnagyobb nyugdíjasszervezetével, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségével. A K&H szakmai partnerével közös célkitűzése, hogy minél több szépkorú embert segítsen hozzá ahhoz, hogy nyugdíjas éveiket ne csak méltósággal, hanem élményekkel és gazdag társasági élettel töltsék meg. A hosszú élet nem csupán biológiai kérdés, testileg, lelkileg, szellemileg és pénzügyileg egyaránt szükséges felkészülni rá. A K&H örök aktív pályázat reflektorfénybe helyezi, és elismeri azokat a nyugdíjas önkénteseket, akik önzetlen munkájukkal hozzájárulnak a korosztályuk aktív és tartalmas életviteléhez. Ezzel a saját jóllétükön túl példát mutatnak kortársaiknak, valamint a fiatalabbaknak is. Mert a nyugdíjas évek nem kell, hogy az önfeladást jelentsék, hanem egy új fejezet kezdetét, amikor végre van idő önmagukra, a szeretteikre, és arra, hogy örömöt találjunk a társas viszonyaikban. A rendszeres mozgás, a baráti találkozások, az új hobbik vagy éppen régi szenvedélyek felelevenítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyugdíjas korosztály valóban aktívan, jókedvűen és egészségesen élje meg az mindennapokat. Ez az életforma azonban nem csupán az egyéni jóllétről szól, hanem legalább annyira a közösségről is: arról, hogy a fiatalok lendülete, a középkorúak energiája és az idősek tapasztalata összeadódjon, és együtt formáljanak élhetőbb jövőt.

 

,,Ahhoz, hogy nyugdíjas korban az aktív évek alatt megszokott életszínvonalat fenn tudjuk tartani, kulcskérdés, hogy a megtakarítást időben elkezdjük. A nyugdíjas évekre való felkészülés azonban nem csak pénzügyi kérdés, hanem felelősségvállalás a saját jövőnk iránt. A pénzügyi tudatosság, az egészséges életmód és a közösséghez tartozás kéz a kézben járnak. A hosszú, tartalmas élet nem a véletlen műve, hanem a tudatos tervezés eredménye. Így a jövő nem lemondásokról, hanem lehetőségekről szól ennek a korosztálynak is” – mondta el Peter Robben, a K&H Csoport vezérigazgatója a program indulása kapcsán.

 

A K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány által meghirdetett K&H örök aktív pályázat december 3-án indul, jelentkezni 2026. január 16. éjfélig lehet. A nevezések beérkezését követően szakmai zsűri választja ki az 50 nyertest. A pályázatban nyugdíjas státuszú, valamely Magyarországon bejegyzett nyugdíjas szervezetben, időseket ellátó szociális intézményekben tevékenykedő, a helyi közösségi programokhoz hozzájáruló önkéntes

jelölhető. Az önkéntesek elismerése fejenként bruttó 100 000 forintos utalvánnyal történik, a jelölő szervezet pedig bruttó 635 000 forint pénzbeli támogatásban részesül.

További részletek és jelentkezés: fenntarthatotarsadalom.kh.hu

A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program ismételt meghosszabbításáról döntött. Ez alapján az idei év vége helyett a 2027. december 31-ig kihelyezett ügyletek részesülhetnek tőkekövetelmény-kedvezményben.

A jegybank továbbá szélesítette a zöld lakossági tőkekövetelmény (ZLT) program korszerűsítési hatókörét, amelybe ezentúl az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer Katalógusban szereplő, lakóépületen végrehajtható energiahatékonysági intézkedések is bevonhatók.

Az MNB emellett bővítette a vállalati és önkormányzati hitelekre vonatkozó (ZVT) programot is, új zöld hitelcélokat meghatározva (például mezőgazdasági öntözésfejlesztés, vasúti közlekedés fejlesztése, körforgásos gazdaságra való átállást támogató tevékenységek); új típusú finanszírozási eszközöket bevonva (fenntarthatósághoz kötött hitelek és kötvények); továbbá új jogalanyként megnevezve az energiaközösségeket, akikkel szemben innentől kezdve szintén fennállhat kitettség.

A módosított zöld tőkekövetelmény-kedvezményekről szóló tájékoztatók e linkeken érhetők el: ZLT és ZVT

A lazítások ellenére, aki nem tudatos, annak máshogy fog szorítani a cipő

Az ESG-szabályozás részletei között könnyű elveszni, ami értelemszerűen nehezíti a megfelelést, de a fenntarthatóság üzletmenetbe történő beépítését is. Emiatt is történt, hogy az idei évben jelentős könnyítéseket, esetenként lazításokat vezettek be. A beharangozott könnyítések nem jelentik azt, hogy hátradőlhetünk: az új szabályozások azt célozzák, hogy az ESG még inkább versenyelőny legyen a nemzetközi piacokon. 

Emlékeztetőként: milyen szabályozás alá tartozik az ESG?

  • 2023. január 1-jén lépett hatályba a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), azaz a Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv. Bár a szabályozás kötelező érvényű keretrendszert teremtett az érintett vállalatok számára, a gyakorlati megvalósítás rendkívül jelentős adminisztratív terhet, valamint számottevő humánerőforrás-igényt rótt a szervezetekre.
  • 2025. februárjában megjelent az ún. Omnibus csomag, amely fontos változásokat eredményezett az európai fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerben.

A csomag több, egymással szorosan összefüggő szabályozási elemet érintett:

2025 decemberében az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az egyszerűsítésekről – ez a megállapodás tartalmazza a CSRD és a CSDDD változásait is.

A legfontosabb változások a CSRD-ben

  • Új küszöbértéket határoztak meg (1000 fős alkalmazotti állomány, 450 millió eurós nettó árbevétel), ezáltal jelentősen csökkent a jelentéstételre kötelezett szervezetek száma.
  • Nem EU-s vállalatokra vonatkozó új kritériumok: nettó árbevétel meghaladja a 450 millió eurót (alkalmazotti küszöb nincs).
  • Az információkérés terjedelmének korlátozása: a nagyvállalatok saját értékláncukon belül az önkéntes szabványok szerint kérhetnek információt, nincs kötelező érvényű szabályozás ezen a területen.
  • A pénzügyi holdingtársaságok mentességet élveznek.
  • Felülvizsgálati záradék beépítése – ez lehetővé teszi a CSRD hatályának esetleges kiterjesztését a jövőben.

A legfontosabb változások a CSDDD-ben

  • A szabályozás hatályának szűkítése: csökkent a CSDDD hatálya alá tartozó vállalatok száma (az 5000-nél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 mrd EUR-t meghaladó bevételt elérő vállalatokat érinti).
  • Kockázatalapú megközelítés bevezetése: csak akkor kell kérni a szükséges információt, ha ésszerűen feltételezhető a negatív üzleti hatás.
  • Nincs egységes uniós felelősségi rendszer: tehát a tagállami jogszabályok szerint kezelik a büntetéseket.
  • Halasztás: a CSDDD átültetésének határideje 2028. július 26-ig eltolódik, a megfelelést pedig 2029. júliusáig kell teljesíteni.

2025. decemberében megjelentek az ESRS, vagyis az Európai Unió kötelező fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszerének frissítései is.

A legfontosabb ESRS témák, amelyekre összpontosítottak

  • kettős lényegességi értékelés (DMA) egyszerűsítése.
  • fenntarthatósági nyilatkozatok olvashatóságának és tömörségének javítása, valamint integráció a vállalati jelentéstétel egészébe.
  • A tematikus standardokban szereplő kötelező adatpontok és az ESRS 2 „Általános közzétételek” politikáira, intézkedéseire és céljaira vonatkozó minimális közzétételi követelmények átfedésének kezelése,
  • A standardok érthetőségének és egyértelműségének javítása.
  • tehercsökkentési könnyítések bevezetése.
  • Az interoperabilitás (együttműködőképesség) további fokozása.

Mikor mi fog történni?

A CSRD és a CSDDD esetében a végleges szöveg várhatóan 2026. március végén jelenik meg, ezt követi az uniós tagállamok saját nemzeti jogba történő átültetése.

Az ESRS esetében jelenleg nincs meghatározott ütemterv az új standardok véglegesítésére, de az Európai Bizottság várhatóan 2026 közepén közzé teszi a végleges változatokat.

Mi az, ami 2026. januárjától hatályos?

2026. január 8-án közzétették a felülvizsgált felhatalmazáson alapuló jogi aktust (DA), amelyet 2025 júliusában fogadtak el az uniós taxonómia követelményeinek módosítása céljából, és így hivatalosan hatályba lépett.

A legfontosabb változások a következők:

  • Új lényegességi elv – azok a tevékenységek, amelyek összességében a forgalom, a tőkekiadások vagy az üzemeltetési költségek kevesebb mint 10%-át teszik ki, pénzügyileg nem lényegesként kizárhatók a KPI-számításokból. A teljes üzemeltetési költség KPI-t mostantól kizárhatóak a jelentésből, ha az üzemeltetési költség nem lényeges egy szervezet üzleti modellje szempontjából.
  • Egyszerűsítések a pénzügyi vállalatok számára – A pénzügyi vállalatokk mostantól kizárhatják az olyan szervezetekkel szembeni kitettségeket, amelyek nem kötelesek jelentést tenni a taxonómia szerint, bizonyos KPI-k jelentése 2028-ig elhalasztható, a részletes sablonok jelentése pedig 2027 végéig elhalasztható, ha a szervezet nem állítja, hogy tevékenységei összhangban vannak a taxonómiával.
  • Egyszerűsítés, egységesített sablonok és kevesebb adatpont – új összefoglaló sablon a nem pénzügyi szervezetek KPI-jaihoz, a nukleáris és gázipari tevékenységekre vonatkozó specifikus sablonok mellőzése, valamint az összes szervezet által jelentendő adatpontok számának általános csökkentése.
  • A „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH – Do No Significant Harm) kritériumok egyszerűsítése –  az Európai Bizottság könnyebbé és átláthatóbbá teszi annak ellenőrzését, hogy egy uniós forrásból finanszírozott projekt vagy tevékenység okoz-e környezeti kárt.

A jövőbeli ütemterv

Az EU a fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének fokozatos bevezetésének folyamatát 3 hullámra osztotta (az érintett vállalatok jelentősége és mérete alapján):

  • 1. hullám: nagy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek

Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, bankok, biztosítók, amelyek már eddig is jelentettek nem-pénzügyi adatokat, és több mint 500 alkalmazottjuk van.

Mikor? 2025-ben kellett először jelenteniük a 2024-es pénzügyi évről.

  • 2. hullám: nagy magánvállalatok

Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, amelyek nem tartoznak az 1. hullámba. A következő feltételből legalább kettőnek megfelelnek: 250 főnél több alkalmazott van, 50 millió EUR felett van az árbevétel, 25 millió EUR felett van a mérlegfőösszeg.

Mikor? 2026-ra volt tervezve, de elhalasztották 2028-ra.

  • 3. hullám: tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (KKV-k)

Mely vállalatok? Azok a kisebb vállalatok, amelyek részvényeit tőzsdén jegyzik.

Mikor? 2027-re volt tervezve, de ez is tolódik, várhatóan 2029-től kell jelenteniük.

Mit kell jelenteni?

  • Eredeti ESRS: amíg a felülvizsgált ESRS-eket hivatalosan el nem fogadják, a jelenlegi szövegű standardok továbbra is alkalmazandók.
  • EU taxonómia: a jelentést tevő szervezetek mostantól használhatják az új sablonokat, és választhatják a lényegességi küszöböt. Ugyanakkor lehetőségük van az eredeti sablonok használatával is jelentést készíteni, hogy több idejük legyen felkészülni a 2026-ban véget érő pénzügyi évükre vonatkozó új követelmények szerinti jelentéstételre.

ESG-üzletágunk vezetője, dr. Balásfalvi-Kiss András szerint „kár lenne hátradőlni a lazítások kapcsán, ugyanis a nagy- és tőzsdei vállalatoknál az éves pénzügyi jelentést sem lehet közzétenni fenntarthatósági jelentés nélkül, mert a könyvvizsgáló nem fogja auditálni. Ezért érdemes nyomon követni a változásokat és aszerint adaptálni indenkinek”.

Szakértőink összességében az adatszolgáltatással kapcsolatos tartalmi változásokat és egyszerűsítéseket jónak tartják, mert nagyon nehéz nyelvezetű, indokolatlanul ismételgető és nehezen megválaszolható volt a korábbi szabvány – még a nagyvállalatok számára is. Ugyanakkor az ütemezés és halasztás ilyen mértékű változtatását már károsnak tartják, ami veszélyezteti a fenntarthatósági célokat is.

Az E.ON a nemzeti parkok természetvédelmi szakembereivel szorosan együttműködve készül fel ősztől tavaszig a gólyák érkezésére. A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető vállalat idén több mint 250 villanyoszlop madárbarát átalakítását tervezte be, és a munkák jelentős része még a gólyák érkezése előtt elkészül. Az oszlopokra madárbarát burkolatot, hosszú szigetelőket, madárkiülőket telepítenek, valamint áramkötéscseréket hajtanak végre a madarak biztonságáért.

A gólyák költését masszív fészektartókkal segítik, ezekből idén 70 darabot szerelnek fel. A viharban megsérült fészkeket újjáépítik, a mázsás tömegű és leborulás-veszélyeseket pedig kikönnyítik: 80 helyszínen újítanak fel gólyafészkeket. A munka részeként a természetvédők fészek-alapanyagnak szánt ágfonatokat helyeznek ki az új tartókra, hogy az vonzó legyen a gólyák számára. Kiemelt célpont a beavatkozások során néhány dunántúli (például Tatabánya és Győr közelében lévő), a gólyák kedvelt táplálkozóterületének számító hulladéklerakó telep vezetékhálózatának madárbarát fejlesztése  is. Mindemellett az E.ON – emelőkosaras autóival, szakembereivel – a dunántúli gólyafiókák gyűrűzésében is aktív szereplő.

Az ütemezetten elvégzett munkálatok nyomán idén már 3300 biztonságos, új vagy megerősített fészkelőhely várta a gólyapárokat az E.ON áramhálózatán.

Immár negyedik éve számít az ország egyik legsikeresebb fenntarthatósági kezdeményezésének az E.ON Föld bajnokai pályázata, amely óvodai és iskolai közösségek sokaságát vonta be a helyi környezeti problémák megoldásába és a szemléletformálásba az előző években. A diákok, a pedagógusok és nemritkán a szülők együttműködésére építő zöldprojektek – amelyek megvalósításához az energiavállalat ezúttal is összesen 25 millió forintos támogatási keretet biztosít – a környezetünk iránt érzett aggodalmat formálja közös, örömteli cselekvéssé.

A résztvevők személyes tapasztalatot szereznek arról, hogy a zöld jövőről lehet másképp, aktív és tevékeny jövőformálóként gondolkodni: klímaszorongás és passzivitás helyett a Föld bajnokai aktívan, játékosan és jókedvűen, közösségi összefogással valódi eredményeket érnek el. Kézzelfogható, hosszú távú változásokat indítanak el saját környezetükben tanösvényekkel, élőhelyek kialakításával, mikrokertekkel vagy a körforgásos gazdaság helyi megoldásaival. Az elmúlt években minden tizedik hazai óvodást és iskolást elért a kezdeményezés, és több ezer gyermek élhette át, hogy a fenntarthatóság nem elvont fogalom, hanem közös élmény és siker.

Az eddigi bajnokok ötletei minden várakozást felülmúlóan sokszínűek. Mostanáig 1200 pályamű, 42 nyertes intézmény és 75 millió forint támogatás számszerűsíti az elért eredményeket, idén pedig legalább 10 újabb nyertes óvoda, illetve iskola csatlakozhat a Föld bajnokainak népes közösségéhez. A nyertesekről az öttagú szakmai zsűri dönt (egy győztest pedig idén is a közönség juttathat a legjobbak közé). Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, a zsűri elnöke mellett olyan fenntarthatósági szakértők értékelik a pályázatokat, mint dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Nagy Réka (Ökoanyu) klímakommunikációs előadó és író, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ alapítója, valamint Pokorny Lia színésznő. Kifejezetten olyan projekteket keres, amelyekben egyszerre van jelen a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködése, a szélesebb körben is ható szemléletformálás és a sikerélmény.

Az E.ON a támogatáson túl végigkíséri és dokumentálja a pályázatok megvalósítását, és a tudásátadáshoz is fórumot biztosít olyan élménynapok megszervezésével, ahol a korábbi és a jövőbeni pályázók – óvodák, iskolák, települési közösségek képviselői – tanulhatnak egymástól.

eon.hu/afoldbajnokai