Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

A magyar villamosenergia-piac legsürgetőbben kezelendő feszültségpontjait mutatja be elemzésünk a portfolio.hu véleményrovatában. A kihívásokat négyrészes sorozatunkban taglaltuk részletesen az elmúlt hetekben a LinkedIn oldalunkon. A rezsipolitika modernizálása, a rendszerhasználati díjak számításának és elosztásának reformja, a támogatási és adópolitika újratervezése, valamint a tárolói beruházások és üzemeltetés befektetőbarát támogatása véleményünk szerint a négy legfontosabb rövid távú beavatkozási terület azokon túl, amikben már eddig is jelentős eredményeket mutatott fel az új kormány: a szélerőművek beruházási környezetének javítása, a hálózati csatlakozások átláthatósának növelése és az égetően szükséges EU RRF források hazahozatala.

Az MBH Bank első alkalommal adta át „Fenntartható Jövő Útja” Díját, amellyel a fenntarthatóság területén példaértékű kezdeményezéseket megvalósító vállalati és agrár-élelmiszeripari ügyfeleit ismerte el. Az idei díjazottak között a fenntartható vendéglátás, a társadalmi felelősségvállalás, az ESG-alapú vállalatirányítás és a körforgásos gazdaság területén kiemelkedő eredményeket felmutató vállalatok kaptak elismerést. A díjazott projektek jól mutatják, hogy a fenntarthatóság ma már a versenyképes működés, az innováció és a hosszú távú értékteremtés egyik meghatározó tényezője. Az MBH Bank a fenntartható gazdasági átállásra közös felelősségként tekint, és pénzügyi partnerként ügyfeleivel együtt kíván aktív szerepet vállalni a jövőálló, felelős üzleti megoldások elterjedésében.

A „Fenntartható Jövő Útja” Díjat az MBH Bank azzal a céllal hívta életre, hogy bemutassa és elismerje azokat a vállalati kezdeményezéseket, amelyek túlmutatnak a kötelező kereteken, és kézzelfogható hatást gyakorolnak a környezetre, a társadalomra vagy a felelős vállalatirányítási gyakorlatokra. A díj olyan, gyakorlatban működő megoldásokat állít reflektorfénybe, amelyek példát mutatnak a hatékony erőforrás-gazdálkodásra, és bizonyítják, hogy az ESG-szempontok integrálása ma már a modern üzleti stratégia egyik alapköve.

A pályázatra az MBH Bank magyarországi székhelyű vállalati és agrár-élelmiszeripari ügyfelei jelentkezhettek 2025-ben megvalósított projektjeikkel a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) kategóriákban. A beérkezett pályázatokat szakmai előzsűri és végső zsűri értékelte. A zsűri munkájában részt vett Dr. Boros Anita, az MBH Bank elnök-vezérigazgatói tanácsadója, Dr. Besenyei Mónika, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója, Lukács Ákos, az Ernst & Young Kft. partnere és a Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások terület vezetője, valamint Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatóság igazgatója. Az értékelés során a számszerűsíthető eredmények mellett az innovációt, a vállalati működésbe való beágyazottságot és a hosszú távú hatást is vizsgálták.

A 2026-os díjazottak:

• Az év zöld megoldása: Natura Hill Zebegény (Kis Bt.)
• Az év társadalmi megoldása: Geo Concept Kivitelező Kft.
• Az év vállalatirányítási megoldása: UBM Holding Nyrt.
• Különdíj: Virgin Oil Press Kft. (Grapoila)

„Nagy öröm számunkra, hogy a pályázat első évében ennyi inspiráló kezdeményezést ismerhettünk meg. A pályaművek jól mutatják, hogy a hazai vállalatok és agrár-élelmiszeripari vállalkozások egyre tudatosabban keresik a zöld megoldásokat. Pénzügyi partnerként az MBH Bank kiemelt feladatának tekinti, hogy tőkével és szakmai támogatással is segítse a hazai gazdaság fenntartható átállását, a most elismert projektek pedig követendő mintát adnak ehhez az egész piac számára. Ezúton is gratulálunk minden díjazottnak, akik bizonyították, hogy a fenntarthatóság ma már a hosszú távú értékteremtés szerves része” – mondta Puskás András, az MBH Bank ESG és fenntarthatóságért felelős vezérigazgató-helyettese.

Példamutató fenntarthatósági kezdeményezések kaptak elismerést

Az év zöld megoldása kategória győztese, a Natura Hill Zebegény olyan komplex, fenntartható vendéglátási modellt alakított ki, amely a körforgásos gazdaság elveire épül. A saját biogazdaságra, a zero-waste működésre, a megújuló energiaforrások használatára és a szemléletformálásra épülő modell nemzetközi szinten is elismerést kapott a Michelin Guide Zöld Michelin-csillagának elnyerésével.

Az év társadalmi megoldása díjat a Geo Concept Kivitelező Kft. nyerte el a Bátor Tábor energetikai korszerűsítését célzó projektjével. A fejlesztés eredményeként energiahatékonyabb és komfortosabb környezet jött létre a súlyosan és krónikusan beteg gyermekeket támogató intézményben, hozzájárulva annak hosszú távú fenntartható működéséhez.

Az év vállalatirányítási megoldása kategóriában az UBM Holding Nyrt. kapta az elismerést ESG-adatgyűjtési és riportálási rendszerének fejlesztéséért. A terménykereskedő és takarmánygyártó vállalat olyan korszerű, adatvezérelt megoldást alakított ki, amely javítja az átláthatóságot, támogatja a fenntarthatósági teljesítmény mérését, és megalapozottabb vállalatirányítási döntéseket tesz lehetővé.

A különdíjat a Virgin Oil Press Kft. érdemelte ki a körforgásos gazdaság és az értéknövelő újrahasznosítás (upcycling) szemlélet innovatív alkalmazásáért. A hidegen sajtolással foglalkozó vállalat hulladékmentes gyártási modelljével olyan új termékeket fejleszt, amelyek révén a korábban melléktermékként kezelt alapanyagokat magas hozzáadott értékű élelmiszerekké – többek között maglisztté és -krémmé –, valamint natúr kozmetikumokká alakítja át.

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a műanyag palackok, alumínium dobozok, illetve üvegek visszaváltása a Lidl Magyarországnál: a vásárlók immár több mint 1 milliárd italcsomagolást vittek vissza a vállalat áruházaiban található REpontokra. Ezzel a Lidl továbbra is meghatározó szereplője a hazai visszaváltási rendszernek, hiszen a bevezetés óta országosan leadott italcsomagolások mintegy 20 százalékát a diszkontlánc üzleteiben váltották vissza. A Lidl elkötelezett a körforgásos gazdaság megvalósítása iránt.

A visszaváltási rendszer indulása óta a Lidl áruházakban leadott több mint 1 milliárd italcsomagolás 52 százaléka PET-palack, 41 százaléka alumínium doboz, míg 7 százaléka üveg volt. Ez tömegét tekintve több mint 15 millió kilogramm műanyag palackot, közel 7,8 millió kilogramm alumínium dobozt és csaknem 33 millió kilogramm üveget jelent. A vásárlók egy-egy alkalommal átlagosan 26 darab palackot váltanak vissza az automatáknál.

A Lidl a rendszer indulásakor az elsők között építette ki országos üzlethálózatában a REpont infrastruktúrát. Az országos lefedettséggel rendelkező diszkontlánc üzleteiben összesen 470 automatánál biztosított az italcsomagolások visszaváltási lehetősége. Az áruházlánc az elmúlt időszakban folyamatosan fejlesztette a rendszert: eddig 44 üzletnél hajtott végre kapacitásbővítést, és további fejlesztéseket is tervez. A vállalat célja, hogy a vásárlók számára minél gyorsabbá és kényelmesebbé tegye a visszaváltás folyamatát.

A Lidl üzleteiben már két helyszínen is elérhető a nagy kapacitású, zsákos beöntést lehetővé tevő visszaváltó automata, amely egyszerre akár 100 darab műanyag vagy alumínium italcsomagolás kezelésére alkalmas. A pilisvörösvári üzlet mellett már a Régi Fóti úti áruházban is működik ilyen berendezés, amely jelentősen felgyorsítja a visszaváltást a nagyobb mennyiséget leadó vásárlók számára. “Kiemelt célunk, hogy működésünk során támogassuk a körforgásos gazdaságot és segítsük a italcsomagolás minél nagyobb arányú visszagyűjtését. Büszkék vagyunk arra, hogy vásárlóink aktívan használják a Lidl áruházakban elérhető REpont automatákat, és közösen már több mint 1 milliárd italcsomagolást juttattunk vissza a rendszerbe. Ez nemcsak a környezet szempontjából jelentős eredmény, hanem azt is mutatja, hogy a visszaváltási rendszer mára a mindennapi vásárlások természetes részévé vált” – mondta dr. Kaibinger Tamás, a Lidl Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezetője.

A vállalat a jövőben is folytatja a visszaváltási infrastruktúra fejlesztését: az idei évben várhatóan további 10–20 üzlet bővítését tervezi, amelyek közül már hét esetében a fejlesztés el is indult.

A Lidl Magyarország további fenntarthatósági híreiről és aktuális projektjeiről a vállalat fenntarthatósági oldalán olvashat: https://vallalat.lidl.hu/fenntarthatosag