A nettó zéró gazdaság elérése megállítja a hőmérséklet növekedést – ehhez drasztikus lépésekre, vállalati rendszerszintű innovációkra van szükség

„A jövő vezetői” tehetségprogram hatodik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan határozza meg az innováció irányát az, hogy kinek és milyen víziójához igazodik? Mindegy, hogy milyen szinten állítjuk meg a klímaváltozást? Ez milyen jellegű innovációt igényel? Hogyan lehetnek képesek a kis- és nagyvállalatok a folyamatos megújulásra, innovációra?

Dr. Diószegi Zsuzsanna, az EUROAPI ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket és indította el a szakmai napot.

Billenőpontot értünk el: a mostani helyzet és a jelentős időnyomás az éghajlatváltozásban már elengedhetetlenné teszi, hogy technológiai áttörésekre, innovációkra támaszkodva a jelenleg ismert világ és rendszerek teljes újragondolására és megváltoztatására törekedjünk, ezzel utat nyitva egy fenntarthatóbb életmód és világ felé.  „Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma” – emelte ki bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.

Prof. Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE professzora, a tudományos és esélyegyenlőségi ügyekért felelős dékánhelyettese felvezető előadásában az innováció mibenlétéről beszélt, kiemelve, hogy az innováció nem képzelhető el a nagyobb gazdasági, társadalmi rendszer figyelembevétele nélkül. A vízió határozza meg az innováció irányát, de nem mindegy, hogy kinek és milyen víziójához alkalmazkodik. Az innováció csapdái közül kiemelte a visszapattanó hatást, amikor a hatékonyságnövekedés nem jár a teljes felhasznált energia csökkenésével, mert a hatékonyságnövekedés növeli az elérhetőséget, és ezzel jóval nagyobb mértékben nő a felhasználás, mint az innováció által nyert csökkenés. Szintén jellemző, hogy az innováció ugyan megold egy problémát, de számos újat okoz. Itt akár a pálmaolaj használat miatt kiírtott esőerdők példájára is gondolhatunk. És persze vannak olyan tényezők, folyamatok, amelyek nem igazán helyettesíthetők, kiválthatók. Ilyen például a széndioxid körforgás vagy a természeti szolgáltatások is.

A klímaváltozás hatásairól és az erre válaszként adandó üzleti innovációk fontosságáról Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan trendek és úgynevezett billenőpontok vannak az éghajlati rendszerünkben, de arra kell törekednünk, hogy bár sok jó döntést nem hoztunk meg, a jövőben minél kevesebb ilyen billenőpontot érjünk el.

Kiemelte, hogy a cégek felelőssége óriási: a zöldmosás helyett valódi intézkedések, a nettó nulla kibocsátás elérése helyett a valódi nulla, azaz a nulla kibocsátás kompenzáció nélkül történő elérése lenne a cél. A vállalati aspektusok mellett a fogyasztókra gyakorolt valódi pozitív hatást is kihangsúlyozta, rávilágítva arra, hogy magában a technológia nem oldja meg a problémát. Elmondta, hogy a legfrissebb IPCC jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. Eszerint a társadalomnak át kell térnie a mennyiségiről a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, a termékek újratervezésével („repurposing”) vagy szolgáltatásalapú gazdaság bevezetésével.

A folytatásban Julian Hill-Landolt, a WBCSD igazgatója a vállalatok oldaláról világította meg a témát, mélyebb betekintést adva a Világtanács Vision 2050 – Time to Transform víziójába és az ahhoz vezető utakba. Kiemelte, hogy a valódi változások csak a szokásos üzletmeneten túlmutató innovatív megoldásokkal, paradigmaváltásokkal lehetségesek.

A délelőtt hátralévő részében a résztvevők 4 csoportra osztva vehettek részt gyárlátogatáson, ahol az EUROAPI termelési és kísérleti üzemeit és laborjait látogatták meg szakértők kíséretében, olyan kérdésekre is választ kapva, hogy milyen fenntarthatósági kihívásai vannak a gyógyszer hatóanyaggyártásnak, hogyan válthatók ki a rég bevált oldószerek környezetbarát verzióra és milyen innovációkkal lehet energiaigényes iparágban a nettó nulla vagy a nulla kibocsátás felé elindulni.

A valódi innováció és rendszerszintű változás csak képzett és elkötelezett munkaerővel érhető el. A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével. Egyik fontos kihívás a munkaerőpiacra kilépő jelölteknél a képzettség, tudás hiánya. A magyar munkaerőpiacon nem annyira jellemző a rugalmasság, ezért a jövőben nagy hangsúlyt fog kapni a meglévő munkaerő átképzése, fejlesztése, a flexibilitás maximális biztosítása, az automatizálás minél magasabb szintje. A jelen és a következő évek munkaerő piaci kihívásaira megoldás „a jövőbe”, azaz a digitalizációba és a mesterséges intelligenciába való beruházás, illetve a stratégiai HR tervezés.

Károlyi Zsuzsanna, az E.ON márka és marketing vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt egy év drasztikus eseményei alapjaiban változtatták meg az innováció irányát. Az energiaipar legfőbb kihívása az ellátásbiztonság megteremtése lett. Kiemelte, hogy a zöld energiatranszformáció nem megállítható, ugyanakkor a humán erőforrás szűkössége, valamint a hálózatfejlesztés üteme jelenleg szűkíti az iparág lehetőségeit.

Rozgonyi Ádám, a Porsche Hungaria márkaigazgatója a „Fenntarthatóság az autóiparban – Úton az elektromobilitás felé” címmel tartott előadást, amelyben kitért arra, hogy 15 ezer tonna CO2 kibocsátás autónként jelentős felelősséget ró az autóiparra. Európában nagy az elkötelezettség arra, hogy az elektromos autózás elterjedjen, valamint az autógyártás klímasemleges legyen. Ez nagyfokú innovációt igényel: rövidtávon az e-mobilitás áll a fejlődés fókuszában, ugyanakkor a hosszú távú célok még nem kristályosodtak ki.

A délutáni, rendkívül izgalmas kerekasztal-beszélgetésen Dr. Ligeti Gábor a Heineken főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmond a AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy százötven éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő start-upnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. A kutatás-fejlesztés akár saját erőforrásból, akár külső erőforrás bevonásával kiemelt fontosságú ebben a felgyorsult világban. Egymástól tanulni, illetve felhasználni azt, ami máshol bevált, jelentős költségmegtakarítás lehet, és felgyorsíthatja az átalakulást. A kollaborációk mellett a körforgásos gazdaság fontos eleme a klímaadaptációs tevékenységeknek.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Dr. Diószegi Zsuzsannával, az EUROAPI ügyvezető igazgatójával beszélgethettek a résztvevők, aki kiemelte, hogy minden időben a legfontosabb a reziliencia, hogy ne féljünk a változástól, hogy az ne bénítson bennünket, hanem a lehetőséget lássuk benne, legyen szó akár a magánéletünkről, akár egy cég működéséről. A szakmai napot Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője foglalta össze.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.