Hírek Archívum - Oldal 21 a 64-ből

A CircularRegions projekt közelebb hozza a körforgásos gazdaságot Szlovákia és Magyarország határ menti régióinak vállalkozásaihoz

Annak érdekében, hogy a körforgásos működés minden vállalkozásban bevett gyakorlattá váljon, meg kell mutatni a vállalkozóknak az utat és át kell vezetni őket a sikeres átalakulás első lépésein. A CircularRegions projekt oktatókat képez és szolgáltatást tervez azoknak a vállalatoknak, amelyek üzleti modelljeiket körforgásossá akarják tenni. Ez növeli a vállalkozók hatékonyságát, stabilabb vállalkozást és versenyelőnyt eredményez.

Mit kell tudni a projektről:

A projekt Szlovákia és Magyarország határmenti régióinak versenyképességének növelése érdekében jött létre azért, hogy a körforgásos gazdaság elveit olyan piaci szektorokban alkalmazzák, amelyek a legnagyobb mértékben befolyásolják az érintett területek életminőségét és GDP-szerkezetét.

A CircularRegions projekt fő célja együttműködés kialakítása a körforgásos gazdaság platformok – Magyarországi Körforgásos Gazdasági Platform és a Körforgásos Szlovákia – tagjai között, annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körforgásos gazdasági modellre való átmenetét megkönnyítése.

„A különböző vállalkozásoktól kapott visszajelzések és a jelenlegi akadályok alapján a projekt legfontosabb prioritása az, hogy innovatív és fenntartható megoldásokat keressen a hulladék megszüntetésére, és tovább népszerűsítse a körforgásos gazdaság fontosságát.”- mondta Janek Bence, a projekt partnere.

Végigvezetjük a vállalatokat a körforgásossá válás útján

A projektpartnerek a kiválasztott szektorokban működő vállalatok problémáinak és igényeinek elemzését végzik el, majd kiválasztják a megfelelő módszertant és eszközöket, amelyek a lineáris üzleti modellből körforgásos üzleti modell. Ez alapján készül egy módszertan, mellyel oktatók kerülnek kiképezésre. Ezt követően az oktatókkal köti össze a vállalatokat, segítik a vállalatokat abban, hogy megoldásokat és ajánlásokat fogalmazzanak meg a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósításának megkönnyítése érdekében. A projekt az élelmiszer- és csomagolóipar, a műanyagipar, az építőipar és a turizmus ágazatára összpontosít. Vállalatok, egyesületek, a nonprofit szektor képviselői, köztük regionális politikusok és potenciális oktatók is bekapcsolódhatnak a projektbe.

„A körforgásos gazdaság területén dolgozó szakemberek alacsony számának és eloszlásának megváltoztatására törekszik a projekt. A körforgásos gazdasággal kapcsolatos gazdasági tevékenységek mindkét régióban általában alacsony hozzáadott értékkel bírnak.”- mondta Andrej Špánik, az SBA ügyvezető partnere.

A projekt partnerei a Slovak Business Agency, az INCIEN, a BCSDH és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. A projekt az Interreg Szlovák Köztársaság – Magyarország program keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül és 182 449,40 euró támogatással. A projekt 2020. decemberétől 2022. márciusáig tart.

A projektről bővebben alább olvashat.

https://bcsdh.hu/programok/circularregions-projekt/

2021.03.31.

„A hogyan ugyanolyan fontos, mint a mit”– a felelős vállalatirányítás gyakorlatának rejtelmeibe leshettek be „A jövő vezetői”

Hírek

Hogyan lehet jó vezetői csapatot építeni? Meddig tart a vezető felelőssége? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világkörüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Eljött az energiaváltás kora, milyen lehetőségeket rejt? Mit tegyünk, ha „fekete hattyúval” találkozunk és milyen sűrűn fordul ez elő? Mi a crenchmarking?- ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Siemens volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Goszták Árpád, a Siemens Energy ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Török László, a Mazak közép- és kelet európai ügyvezető igazgatója bemutatta, hogyan lehet egy összetartó vezetőséget kiépíteni, miben látja egyes nemzetek vezetőinek kulturális különbségeit, milyen szakmai kihívásokkal kellett szembenéznie, valamint kifejtette szerinte milyen napjainkban egy jó vezető.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a változásért dolgozik.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, ahol ma van. Megosztotta véleményét a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról és arról, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Goszták Árpád az Energiaváltás kora című előadásában ismertette a világ energiaigényének kihívásait, a megújuló energiában rejlő lehetőségeket. Nem csupán fenntarthatóbb megoldásokat igyekeznek keresni, de a teljes energiaellátási lánc megreformálását tervezik.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Rámutatott arra, hogy a jövő vezetője nemcsak fenntartható, hanem fenntartó is, így egyik legfontosabb, hogy a saját lelki és testi egészségét is megőrizze. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével megalkották a jövő ideális vezetőjét. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója felvetette azt a kérdést, hogy vajon milyen gyakran tudunk számítógép vagy Rubik kocka szintű innovációkat hozni? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a Race to Zero program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a karbonsemlegesség és klímaadaptáció fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a BCSDH klímasemlegességhez kapcsolódó ajánlásainak részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A nap szakmai részét a Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt az fenntartható beruházások és a fontos érintettek elkötelezésének fontosságáról. Illetve őszintén mesélt 30 éves nemzetközi, vezetői karrierútjáról, a munka és család egyensúlyáról, és arról, hogy az eredményekhez kemény munka és elköteleződés szükséges.

2021.03.26.

Elérkezett az átalakulás ideje – A vezető multinacionális vállalatok sürgős cselekvési tervet határoztak meg, mellyel minden ember jól élhet a bolygónk korlátjain belül

Hírek

A Világtanács (WBCSD) és több mint 40 tagja, az összes jelentős globális vállalat kiadta a „Vision 2050: Time to Transform” elnevezésű, minden szektort bevonó kilenc útvonalat, mely elvezet a fenntarthatóbb és virágzóbb jövő biztosításához.

Genf, Svájc, 2021. március 25: A világnak három kritikus kihívással kell jelenleg szembenéznie: a klímavészhelyzet, a természeti veszteségek és az egyre növekvő egyenlőtlenség. A COVID-19 járvány szemléltette, hogy ezek a kihívások mind összefüggenek egymással és hogy rendszereink nincsenek kellőképpen felkészülve ezekre a sokkokra. A globális kockázatok további növekedésével az üzleti vezetők merész és sürgető átalakítási cselekvési terv mögé sorakoznak, amelyet a Világtanács (WBCSD), egy több mint 200 taggal rendelkező, vezérigazgatók által vezetett szervezet dolgozott ki.

Vision 2050: Time to Transform egy közös elképzelést határoz meg egy olyan világról, amelyben 2050-ig több mint 9 milliárd ember képes jól élni a bolygó korlátain belül. Ennek a jövőképnek a megvalósításához egy nagyszabású átalakításra van szükségünk és az üzleti tevékenységeknek azon területekre kell összpontosítanunk, amelyek a leginkább támogatják majd a rendszerek átalakítását.

Vision 2050: Time to Transform feltérképezi a rendszerek átalakulásának lehetőségeit és új keretet határoz meg az üzleti tevékenység irányítására az elkövetkező évtizedben. Ennek a keretnek a középpontjában kilenc átalakulási útvonal áll – mind a vállalatok számára elérhető útvonalak – amelyek lefedik a társadalom számára elengedhetetlen üzleti tevékenység területeit: energia; szállítás és mobilitás; lakóterek; termékek és anyagok; pénzügyi termékek és szolgáltatások; összeköttetés; egészség és jólét; víz és higiénia és az étel.

Ez a vízió és az átalakulási útvonalak összhangban vannak a Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG) és a Párizsi Megállapodás céljaival. A kilenc útvonal mindegyike tíz cselekvési területet tartalmaz az elkövetkező évtizedre, amelyeknek célja, hogy segítse a vállalatokat a stratégiáikban, üzleti tevékenységükben és a társadalomra gyakorolt hatásukban szükséges átalakítási folyamataikban.

Ahhoz, hogy a szokásos üzletmeneten túlmenően gyors átalakulás egye kezdetét, az üzleti vezetőknek három változtatást kell elfogadniuk a gondolkodásmódjaikban: a kapitalizmus valódi értékteremtést jutalmazó formáját kell kialakítani; a hosszú távú ellenálló képesség kiépítésére kell összpontosítani; és regeneratív megközelítést kell alkalmazni további károsítások nélkül. Noha az üzleti vállalkozások vezető szerepet tölthetnek be, ezeket a rendszerbeli változtatásokat tudósokkal, politikai döntéshozókkal, finanszírozókkal és befektetőkkel, újítókkal és fogyasztókkal közösen kell kialakítaniuk. Csupán egy még soha nem tapasztalt szintű együttműködés érheti el azt a hatást és sebességet, amely szükséges ahhoz, hogy 2050-ig minden ember jól élhessen a bolygó határain belül.

„Vision 2050: Az átalakulás nem hajtható végre azzal a felfogással, hogy a holnap nagyjából ugyanaz lesz, mint a ma. Ez a jelentés a változásért jött létre, amely ebben a pillanatban kezdődik és amely felvázolja, hogy az üzleti szférának hogyan kell vezető szerepet játszania. Nem pazarolhatjuk az időt. Ennek a jövőképnek az eléréséhez nagyban át kell alakítani mindazt, amiben felnőttünk: az energiának dekarbonizálódnia kell; az anyagoknak körforgásossá kell válniuk; az élelmiszereket fenntarthatóan és méltányosan kell előállítani és egészséges étrendet kell biztosítani” – mondta Peter Bakker, a WBCSD elnök-vezérigazgatója.

„A jövőnk az átalakulástól függ. A siker egyik kulcsa a kapitalizmus körüli gondolkodásmód-váltás lesz. Gazdasági rendszereink, ösztönzőink, globális számviteli standardjaink és tőkepiaci értékeléseink már nem csak a vállalkozások pénzügyi teljesítményén alapulhatnak: integrálnunk kell az emberekre és a bolygóra gyakorolt hatásunkat annak részeként, hogy miként definiáljuk a sikert és határozzuk meg a vállalati értéket. „

A jelentés előszava, amelyet a WBCSD tagvállalatainak 42 vezetője írt alá, kollektív felhívást intéz a globális üzleti szférához hangsúlyozva: „Az üzlet mutathatja az utat. A vállalatok kialakíthatják a változás elősegítéséhez szükséges együttműködéseket. Kialakíthatják… de inkább ki kell alakítaniuk. Üzleti érdek, hogy végrehajtsák a 2050-es jövőképben meghatározott átalakításokat – mert a hosszú távú sikerük a virágzó társadalmaktól függ, akikkel kereskedni lehet és a bolygónktól, amelyen mindannyian létezhetünk. „

A Vision 2050 publikálása a 2020 októberi bejelentését követi, miszerint a WBCSD a tagokkal együtt új kritériumok révén emelte a fenntarthatóság iránti elkötelezettség mércéjét a WBCSD tagsági feltételeinek meghatározásával. Az új kritériumok a társadalmunk előtt álló három legfontosabb fenntarthatósági kihívásra is összpontosítanak: éghajlati vészhelyzetek, természeti veszteségek és egyenlőtlenségek.

Ezenkívül a WBCSD elvárja, hogy tagvállalatai a legmagasabb szintű vállalatirányításra és átláthatóságra törekedjenek, amelynek célja az adatok összehasonlíthatóságának javítása a befektetők és más érdekelt felek számára. Az elkövetkező hónapokban és években a WBCSD továbbra is együtt dolgozik tagjaival és partnereivel a szükséges átalakítások megvalósítása és a fenntarthatóság megvalósítása érdekében.

—- Idézetek globális vezetőktől —-

„A történelem egy olyan időszakában vagyunk, amikor egy elkötelezett, közös jövőkép minden eddiginél fontosabb a fenntarthatóbb jövőbe való átmenet felgyorsításához. A valóban fenntartható fejlődés felé történő áttéréshez és annak eléréséhez világos képre van szükségünk arról, hogy merre haladunk, és egy olyan útra, amelyen elindulhatunk. A Vision 2050 révén a WBCSD tagvállalatai összeálltak, hogy helyreállítsák az üzleti vezetés alapjait az elkövetkező évtizedben.” –
Sunny Verghese, Olam – Társalapító és Group CEO, Olam International & WBCSD Chair

„Vállalkozásaink megfelelő jövőbeni működtetéséhez meg kell változtatnunk az üzleti rugalmasságról alkotott gondolkodásmódunkat. A Vision2050 hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy csak épp annyira ellenállóak, mint az ökoszisztémák, a közösségek, a gazdaságok és a társadalmak, amelyekben működnek és hogy az igazi ellenállóképesség nem a változásoknak való ellenállásról szól, hanem a változások elfogadásáról. „ – Keryn James – Group CEO, ERM

„A társadalom átalakításához és a fenntarthatóbb jövő eléréséhez a Párizsi Megállapodásnak megfelelően a fokozatos fejlesztéseken túl valódi lépésváltásokra van szükség. Az átalakulás eléréséhez meg kell erősíteni az ambíciókat és a fellépést minden vállalat tekintetében, függetlenül attól, hogy az energetikai, egészségügyi, élelmiszeripari, pénzügyi, közlekedési vagy egyéb rendszereken belül működnek-e. A WBCSD Vision 2050 azonosítja ezek a rendszerek útjait az átfogó átalakításuk érdekében. ” – Remi Eriksen, Group President és CEO, DNV AS

„A COVID-19 járvány a felszínre hozta a sebezhetőséget és kihangsúlyozta, hogy mennyire törékenyek és kölcsönösen függenek egymástól legfontosabb rendszereink. Óriási humán és pénzügyi költségei ellenére a járvány lehetőséget teremtett arra, hogy a változásokat egészen más ütemben mozdítsa elő és gyorsítsa fel. Most egy egyedülálló, de csak rövid ideig elérhető alkalmunk van cselekedni- ideje átalakítani vállalatainkat és társadalmainkat.” – Nadir Godrej – Ügyvezető igazgató, Godrej Industries Limited

„A Vision 2050: Time to Transform az üzleti szféra számára egyedülállóan átfogó és kollektív megértést nyújt a világ számára szükséges átalakítások támogatásához elengedhetetlen üzleti tevékenységekről. Most bátorságra és rugalmasságra lesz szükség mindannyiunktól, hogy ezt a víziót valóra váltsuk. ”
Andrea Álvares – Chief Brand, Innovation, International and Sustainability Officer, Natura

„Ahhoz, hogy 2050-ig megalapozhassunk egy valóban virágzó világot az emberek és a bolygó számára, foglalkoznunk kell az éghajlatváltozással és egy valóban regeneratív gondolkodásmódot kell alkalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy rendszerszerűen kell gondolkodni és cselekedni, valamint vissza kell állítani a kritikus környezeti és társadalmi rendszereket.” – Magdi Batato – Executive Vice President, Head of Operations, Nestlé

„A piacgazdaságok képesek segíteni a társadalmunk és a bolygónk előtt álló legmélyebb kihívások kezelésében. Ehhez azonban alapvető változtatásokra van szükség. Gazdasági és üzleti modelljeinket, amelyeket a pénzügyi teljesítmény elérésének priorizálására terveztek, sürgősen meg kell változtatni, hogy ezek szélesebb körű érdekeltek igényeire és a környezeti fenntarthatóságra is kellő figyelmet helyezzenek. A 2050-es jövőkép fontos tényező annak hangsúlyozásához, hogy ez hogyan történhet meg. ” – Colm Kelly – Global Leader, Purpose, Policy and Corporate Responsibility, PwC

„A WBCSD Vision 2050 és keretrendszere egy erőteljes csillagként szolgál a globális üzleti közösség számára arról, hogy miként tudunk közösen felépíteni egy olyan világot, amelyben több mint 9 milliárd ember élhet megfelelően. Világossá teszi, hogy ez a jövőkép még mindig elérhető távolságban van – de össze kell fognunk és gyorsabban kell cselekednünk. Az előttünk álló évtized kritikus és minden nap lehetőséget kínál a hatás növelésére.” Gayle Schueller – Vice President and Chief Sustainability Officer, 3M

„Ahogy lassan kilábalunk a járványból, egyértelmű, hogy a világ megváltozott. Mindannyian felelősek vagyunk azokért a cselekedeteinkért, amelyek a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és az egyre növekvő egyenlőtlenségek kritikus kihívásait célozzék. A Vision 2050 kilenc útvonala felpezsdíti az üzleti életet olyan merész lépések megtételére, amelyek kézzelfogható változást jelentenek bolygónk, népünk és közösségünk számára. „ – Dominic Blakemore, CEO, Compass Group PLC

„A Vision 2050 – Time to Transform konkrét célokat és utakat kínál a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiák és fellépések megvalósításához. A cselekvés a legjobb módszer egy nyilatkozat kiadására – a vállalati szféra intézkedik, halad az érdekelt felekkel és aktívan hozzájárul a fenntartható fejlődéshez. ” – Yaofeng Cao, Board Director of Sinopec Corp. & Vice President of China Petrochemical Corp

WBCSD tagvállalatok, akik szereet vállaltak a Vision 2050 kidolgozásában:

3M, ACCIONA, Arcadis, ArcelorMittal, BASF, Bayer, Chanel, DNV, DSM, EDF Group, ENGIE, ERM, EY, Fujitsu, Givaudan, Godrej Industries, Henkel, IFF, Inter IKEA Group, Microsoft Corporation, Mitsubishi Corporation, Natura, Neste Corporation, Nestlé, Olam International, PwC, Rabobank, Banco Santander, Shell, Sompo Japan Insurance Inc., SONAE, Syngenta, The Navigator Company, Toyota Motor Corporation, Unilever, Vale, Volkswagen, és Yara.

2021.03.26.

Ennyi még kevés lesz a karbonsemleges gazdasághoz. Képes-e az üzleti szféra nagyobb erőfeszítésre? – helyzetjelentés Net Zero felé vezető útról

Hírek

Budapest, 2021. március 23.: Most először készült kutatás arról, hogy hol tart a magyar üzleti szféra a karbonsemleges működéshez vezető úton. A kép nem túl rózsás, bár az élenjáró vállalatok 31%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai, de ez elmarad a nemzetközi és a valódi változásokhoz szükséges szinttől, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai segítségével végzett Towards Net Zero kutatásból.

Korunk nagy feladata a nettó zéró kibocsátás elérése, és a következő lépések megalapozásához adhat támpontot ez a kutatás, amelynek bemutatására a BCSDH és a Brit nagykövetség közös szervezésében tartott Net Zero Ambitions Fórumon került sor, ahol az élenjáró vállalatok közül heten be is mutatták vállalásaikat.

„Magyarországon most először készült felmérés a vállalatok karbonsemlegességi törekvései, kihívásai kapcsán. Az időszerű és értékes kutatás eredményei fontos útmutatóul szolgálnak, meghatározva a legsürgősebb teendőket úgy, mint a finanszírozási lehetőségek, az üvegházhatású gázok csökkentési, mérési lehetőségeinek megismertetése. Iránymutatást adva, hogyan lehet a jelenlegi helyzet és a kívánt net zero működés elérése közti átmenetet a már meglevő eszközökkel felgyorsítani.” – mondta el bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A megkérdezett vállalatok 60%-ának van kibocsátás csökkentési politikája és 30% tervezi a következő 5 évben. Csak 10% mondta azt, hogy nem is tervez ilyen irányú intézkedéseket. De már csak 50%-kuknak van konkrét célkitűzésük az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésére.

„Jó látni, hogy a BCSDH tagvállalatai élen járnak a klíma célok kitűzésében, de feladatunk a szélesebb üzleti kör mozgósítása. Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A cél már nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hanem a nettó zéró kibocsátás elérése. A kutatás rámutatott arra, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő. A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A nettó zéró működésre való átmenet felgyorsításához szükség van egy szélesebb összefogásra, kormányzati, törvényhozói támogatásra is, ebben az általunk januárban életre hívott Net Zero Advisory Board is segíthet” – tette hozzá.

A kutatás rámutatott arra is, hogy ahhoz, hogy valódi nettó zéró célokat tűzzenek ki a vállalatok a kibocsátás mérésében, a belső karbonár bevezetésében nagy lépéseket kell tenniük. Azoknál, akik most kezdenek bele a folyamatba ott a hulladékcsökkentés, az energiahatékonysági beruházások, a megújuló energiára való áttérés és az erőforráshatékonyság növelése lehetnek az első lépések. De fontos kihangsúlyozni, hogy ennél jóval messzebb kell jutnunk ahhoz, hogy valódi net zéró kibocsátású gazdaság legyen Magyarországon 2050-re.

Számottevően kell növelni a párizsi klímacélok elérése érdekében tett erőfeszítéseket Magyarországon és a világban is. A novemberi COP 26 egyik célja, hogy a net zéró eléréséhez szükséges célok egységesen és tudományosan megalapozott módon kerüljenek meghatározásra.

„A COP26 házigazdájaként az Egyesült Királyság együttműködik a vállalkozásokkal, a kormányokkal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy fellendítse a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait az emisszió csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az ellenállóképesség megerősítése érdekében, továbbá azért, hogy sikerüljön a Covid-világjárvány utáni jobb újjáépítés” ̶ mondta Paul Fox brit nagykövet, a Net Zero Advisory Board egyik tagja, az esemény másik házigazdája.

A kutatásban is szereplő, élenjáró vállalatok közül heten bemutatták konkrét vállalásaikat:

Daikin 2050-re el kívánja érni a net zéró kibocsátást. Ennek érdekében energiahatékonyabb, kevésbé környezetkárosító technológiát alkalmaz hosszabb életciklusú termékek létrehozására. Fontos szereplőként az egész iparágban szeretné megvalósítani a hűtőközeg újrahasznosítását, körforgását.

Az E.On 2030-ra minden épülete karbonsemleges és autóparkja elektromos lesz. 2030-ig vállalja karbonkibocsátásának a saját részéről 30%-os, a fogyasztói részről 50%-kal történő csökkentését.

A Grundfos 2025-re 50%-kal kívánja csökkenteni a saját CO2 kibocsátását, és a vízfogyasztását is 2030-ra pedig „klíma pozitívvá” kíván válni. 2030-ra célul tűzte ki, hogy globálisan 300 millió nélkülöző embernek kíván ivóvizet biztosítani és ráadásul a vízkímélő megoldásaival 50 milliárd m³ friss vizet megtakarítani.

A K&H csoport vállalja 2021-től a klímasemleges működést, 2030-ra pedig az üvegházhatású gázok 80%-os csökkentését és 100%-ban zöld elektromosságra való áttérést.

A LeasePlan 2021-re már megvalósítja a zöld flottáját és 2030-ig számos a fogyasztókat célzó intézkedésével kívánja a tovább csökkenteni a környezeti hatását.

A Nestlé célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ennek érdekében 2025-ig 30% -kal, 2030-ig 50% -kal csökkenti kibocsátását. Ezt a célt, többek között megújuló energia használatával, elektromos autóparkkal, valamint új technológiák, csomagolóanyagok és receptek bevezetésével szeretné elérni.

A SIÓ-Eckes (Eckes-Granini csoport) 2030-ra vállalja, hogy Science Based Target célokat fogalmaz meg a 1,5^o-os cél eléréséért. Vállalja az üvegházhatású gáz kibocsátásának 50%-os csökkentését és 100%-ban R-PET-re való áttérést.

***

Race to Zero

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1400 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 74 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 454 város, 23 régió és 569 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

2021.03.24.

Net Zero Ambitions Forum – Úton a Net Zero felé – Hol tartunk most?

Hírek

Businesses for Net Zero:

Úton a Net Zero felé – hol tartunk most?

Kutatási eredmények bemutatása

Vállalatvezetőknek és fenntarthatósági menedzsereknek

Csatlakozzon hozzánk március 23-án, 15:00-tól, a Microsoft Teams-en

Az eseményen bemutatjuk a Deloitte támogatásával készült Race to Zero helyzetfelmérő kutatásunk eredményét, valamint bemutatásra kerülnek a hazai vállalatok 2050-es nettó zéró kibocsátási céljainak eléréséhez bevezetett gyakorlatok.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ha cégvezetőként szeretne regisztrálni, kérjük írjon emailt az ivett.takacs@bcsdh.hu email címre.

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1128 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 45 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 450 város és 550 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

Az elkövetkező években a piac összes szektora átalakuláson megy majd keresztül, mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés már folyamatban van. A Race to Zero célkitűzéseinek vállalása azáltal, hogy vezető szerepet játszik az innovációban és az átalakulásban, szintén elősegíti az üzleti vállalkozások védelmét és növekedését, csökkenti költségeit, javítja a befektetői tőkéhez való hozzáférést, biztosítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására vonatkozó politikák és előírásokon túlmutató tevékenységeket, növeli vállalkozásának felkészültségét a külső behatásokra.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Agenda:

15.00	Köszöntő beszéd – Ifj. Attila Chikán, Elnök, BCSDH
15:03	Nyitó gondolatok – Paul Fox, Brit nagykövet
15:06	Towards net zero – felmérés eredménye – Márta Irén , Igazgató, BCSDH, Lukács Ákos, Head of Sustainability and Climate Change service line, Deloitte Zrt.
15:26	Üzleti megoldások Daikin Hungary Kft. – Zuggó Balázs , ügyvezető igazgató E.ON Hungária Zrt. – Jamniczky Zsolt , igazgatósági tag Grundfos Magyarország Kft. – Szundy Olivér, ügyvezető igazgató Nestlé Hungária Kft. – Noszek Péter , ügyvezető igazgató K&H Bank Zrt. –Suba Levente , Business Banking Network Development vezető LeasePlan Hungária Zrt. – Pesti Tímea , CEO Sió-Eckes Kft. – Kovács Ágnes , Chief Marketing & Innovation Officer Executive Board Member
15:55	Zárás

Az esemény nyelve angol, tolmácsolás nélkül.

2021.03.15.

Hogyan tudjuk legjobban hasznosítani “A jövő vezetői” program során elsajátítottakat résztvevőként és delegáló vállalatként? – Megtartottuk az idei első Alumni találkozónkat

Hírek

Március 9-én tartottuk „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei első találkozóját, online, Microsoft teamsen keresztül. A beszélgetés során az Alumni vezetőség beszámolója és idei tervei mellett egy Alumni tag saját vállalkozása is bemutatásra került, illetve a tehetségprogramban már megszokott napzáró vezetői interjúra is sor került.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a BCSDH idei fókuszában a klímavédelem és adaptáció áll, melynek egyik mérföldköve a brit nagykövetséggel együttműködésben létrehozott Net Zero Advisory Board. A Board tagjai magyarországi neves szakemberek, mégpedig: Barta Zsombor, HUGBC; Dr. Bartus Gábor, NFFT; Ifj. Chikán Attila, BCSDH; Juhász Anikó, Agrárminisztérium, Dr. Kandrács Csaba, MNB; Kovács Marcell, MLBKT; Kőrösi Csaba, KEH; Paul Fox, Brit Nagykövetség; Steiner Attila, ITM; Prof. Dr. Ürge Vorsatz Diána, IPCC.

Az eseményen az Alumni vezetőség képviseletében Bori Máté, a LeasePlan Biztosítási és szerviz menedzsere mutatta be az Alumni vezetőség idei terveit. A vezetőség idén három témára fókuszál: Ajánlás a résztvevőknek, Ajánlás a delegáló vezetőknek, A tehetségprogram hosszútávú hatásainak feltérképezése. Nagy Andrea a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője fogja össze az Ajánlás a résztvevőknek projektcsapat munkáját. A projektcsapat azt járja körbe, hogy hogyan tudják a résztvevők a legjobban hasznosítani vállalataiknál a program során tanultakat, Bori Máté szintén ezt a témát járta körbe a delegáló vezetők szemszögéből. Végül, Szederkényi Zita, a tehetségprogram vezetője bemutatta a tehetségprogram hatásáról szóló munka részleteit, olyan kérdésekre keresik a választ, mint milyen fenntartható kezdeményezések születtek a program hatására, hova jutottak el a résztvevők. A fenti projektmunkákhoz a témák vezetői várják az érdeklődők csatlakozását.

Ezt követően Kovács Kornél, 2016-ban végzett tehetségprogram résztvevő mutatta be Alumni társainak a nemrégiben alakult vállalkozását, a Novum Commodities Kft.-t, ami fenntarthatósági szolgáltatásokat nyújt vállalatok számára, mint például karbonlábnyom-mérés, fenntarthatósági stratégia-készítés és emisszió-csökkentési tervek kidolgozása.

Az estét záró vezetői interjún Kerekes Péter, a Coca-Cola Magyarország ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Péter bemutatta „A fenntartható jövőért” díjjal is jutalmazott „A Coca-Cola Magyarország nyújtotta támogatások a COVID-19 járvány első szakaszában” programukat, emellett a Coca-Cola párbeszédeket generáló, akár megosztó kampányairól, a vezetői karrierút szépségeiről és kihívásairól, és a sikeres vállalatvezetés kritériumairól is beszélgetett a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a vezetői pálya során a legfontosabb, hogy mindig egyensúlyban tudjunk maradni magunkkal.

Márta Irén a program zárásaként meghívta az Alumni tagjait a március 23-án tartandó Net Zero Business Ambitions Fórumra.

2021.03.10.

Mit kell tenni ma azért, hogy az emberiség és a civilizáció holnap és holnap után is megmaradjon?

Hírek

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2021-ben? Hogyan hat a vállalatok működésére a pandémia évének következményeként felmerült általános bizalomvesztés és tőkepiaci átalakulás? Mit tehetünk vezetőként és magán emberként a globális kockázatok kapcsán? Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja online február 25-én, melynek házigazdája az Essity volt.

Tápai Dezső, az Essity értékesítési igazgatója nyitotta meg a szakmai napot, hangsúlyozta, hogy az együtt gondolkodásnak kiemelt szerepe van a fenntartható változások elérésében. Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2021-es év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Bemutatásra került a BCSDH éves szakmai programja, melynek fókuszai a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság lesznek.

Dr. Zilahy Gyula a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított, hogy Az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni

A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat online World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

Tápai Dezső és Nagy Réka, a közép-európai régió customer marketing managere bemutatták az Essity három pilléren alapuló fenntarthatósági stratégiáját. „A környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt minden 3. válaszadó aggódik”- hívta fel a figyelmet Nagy Réka az előadás bevezetőjében. Boncolgatták az egyéni és vállalati felelősség kérdését. Tápai Dezső beszélt a világ első újrahasznosítási szolgáltatását a papír kéztörlők számára, melyen keresztül megvalósul a körforgásos gazdaság elmélete.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A nap zárásaként Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Megkérdezte a résztvevőket, hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság, amit végül így foglalt össze: „Mit kell tenni ma azért, hogy az emberiség és a civilizáció holnap és holnap után is megmaradjon?”

2021.02.26.

Nyilvános konzultáció a SBTi Net-Zero Kritériumrendszeréről március 12-ig

Hírek

Fontos, hogy a Net-Zero célok tudományosan megalapozottak és egységesek legyenek. A The Science Based Targets initiative meglakotta kritéruim rendszerét, amiről március 12-ig nyílt konzultációt hirdetett.
Ismerje meg a kritériumrendszert és küldje el visszajelzését, véleményét és észrevételét a Net-Zero kritériumok globális szabványáról március 12-ig.

Egyéb források:

Nézze meg a két időzónában tartott webinar anyagát: (1) Europe/Africa/Asia / (2) Americas
Webinar prezentáció
A nyílvános konzultáció kulcs kérdései
Videók mutatját be a Net Zero Kritériumrendszert és a Leggyakrabban feltett kérdésekre adott válaszokat. Nézze meg az összes videót vagy témánként egyenként:
- Net-Zero Foundations and Overview
- Development Process and Public Consultation (coming soon)
- Emissions Abatement and Residual Emissions
- Scope 3
- Neutralization
- Compensation

2021.02.26.

Felhívás szakembereknek a frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület konferenciájára – Április 12-15.

Hírek

Az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Testület) mintájára frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) háromnapos tudományos konferenciát hív össze 2021. április 12-én, amelynek alapvető célja az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírásának megalapozása. A Konferencia Programelőkészítő Bizottsága várja minden olyan kutató vagy szakember jelentkezését, aki munkásságának az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos vonatkozásait szeretné megismertetni a szélesebb magyar tudományos közösséggel.

A Testület céljainak megfelelően a konferencia az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatást végző egész magyar tudományos életet szólítja, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos összes problémát és megoldást próbálja lefedni.

A Bizottság várja minden olyan kutatással foglalkozó egyén jelentkezését, akinek vagy a Kárpát-Medencére vonatkozó tudományos eredményei vannak, vagy itt végzi az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásait, intézeti, szakmai háttértől és kortól függetlenül. Fiatal kutatók, pályakezdők (doktoranduszok, akár TDK-zók) jelentkezését is bátorítja a Bizottság. Különösen várják azok jelentkezését, akiket érdekel az IPCC Értékelő jelentéseinek mintájára születendő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés kidolgozásában szerzőként való részvétel, vagy szeretne ezzel kapcsolatban tájékozódni. A szerzőséggel járó feladatokról itt lehet részletesebben tájékozódni.

Leadandó: jelentkezési űrlapban

További információk: hupcc.hu

Kérdésekkel forduljon a konferencia@hupcc.hu címen a kollégákhoz.

Határidő: 2021. március 7.

A Konferencia Programelőkészítő Bizottság Tagjai:

Ürge-Vorsatz Diana, Közép-Európai Egyetem (elnök)
Gál Tamás, Szegedi Tudományegyetem (a konferencia társelnöke)
Antal Z. László ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont
Bartholy Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jolánkay Márton, Szent István Egyetem
Kőrösi Csaba, Köztársasági Elnöki Hivatal
Márta Irén, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
Páldy Anna, Nemzeti Népegészségügyi Központ
Szalmáné Csete Mária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

2021.02.24.

„Az érdekelt felek kapitalizmusának ideje jött el –a fejlődésért, az emberekért és a bolygóért működő globális gazdaság kora” – Peter Bakker, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke tartott inspiráló beszédet meghatározó vállalati vezetőknek

Hírek

Budapest, 2021. február 23.: A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) taggyűlése az elmúlt évi regionális egyeztetés követően Peter Bakkert, a WBCSD elnök-vezérigazgatóját látta vendégül, aki közel 100 felsővezetőnek tartott előadást „Making stakeholder capitalism real and rewarding” címmel.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára 102 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként 2021-es céljaként megfogalmazta, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

„A 2020-as évet a BCSDH dinamikus fejlődése jellemezte, a fontos pénzügyi szereplők taggá válása pedig továbbra is növelte a szervezet erejét. A 2021-es évben, meg kell találni a módját, hogy egy ellenálóbb, befogadóbb és fenntarthatóbb gazdasági növekedést hozzunk létre. Fokozni kell a harcot a klímavédelemért és adaptációért, karbonsemlegeség eléréséért dolgozunk, előtérbe kell helyezni a nettó nulla kibocsátású gazdaság és Magyarország elérését.” – fejtette ki bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ennek tükrében a BCSDH szakmai programjának 2021-es évi fókuszába a Race to Zero program kerül, amelynek elsődleges célja, hogy elősegítse, felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat, ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás megállításáért. Ennek elősegítése érdekében hozta létre a BCSDH a Net Zero Advisory Board-ot. A Board célja, hogy széles körű összefogást, programok összehangolását, hatás kiterjesztését, folyamatok felgyorsítását teszi lehetővé annak köszönhetőan, hogy a tudományos, szabályozói es a gazdasági szereplők is vannak benne.

„A Board tagjai olyan neves szakemberek közül kerültek ki, akik szaktudásukkal és saját területükön szerzett elismertségükkel igazi hatást tudnak közösen elérni. A különleges, szektorokon átívelő összefogás célja, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérés nagyobb lendületet kapjon a szinergiák kiaknázásával. – mondta el a BCSDH igazgatója, Márta Irén.

„Kevesebb mint 10 évünk van ahhoz, hogy megtaláljuk az utat az átalakuláshoz a nettó zéró kibocsátású és a természet központú gazdaság érdekében. Ezenkívül a világjárvány és a világszerte növekvő társadalmi nyugtalanság világossá tette, hogy ez a jövőkép csak valósulhat meg, ha gondolkodásunk és cselekedeteink középpontjába az embereket és közösségeket helyezzük. A vezetők lesznek a siker vagy a kudarc legfontosabb megkülönböztető tényezői.” – mondta el Peter Bakker, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) elnök-vezérigazgatója előadásában.

Az alapvető rendszerszintű átalakítások támogatása érdekében az elkövetkező kritikus évtized prioritásainak ütemtervének meghatározása érdekében a WBCSD március 25-én mutatja be a Vision 2050 frissített változatát. 2020-ban a BCSDH meghívására hazánk adhatott otthont a WBCSD közép-kelet-európai Regionális Vállalatvezetői Konzultációjának, ahol szakmai vezetés mellett beszélgettek vállalatvezetők, regionális vezetők és szakmai szervezetek vezetői a vállalatok szerepéről a Vision 2050 megvalósulásában. Ezen megkezdett munka eredménye, hogy Peter Bakker, a WBCSD elnök-vezérigazgatója tartott előadást a szervezet közgyűlésén.

„A fenntarthatóság már nem egy alárendelt tényező, hiszen az érdekeltekkel folytatott megbeszélések középpontjában áll. Gyorsabban kell közösen cselekednünk a kritikus átalakulások elősegítése érdekében az elkövetkező évtizedben. Az üzleti élet központi szerepet játszik a gazdasági rendszerek átalakításához szükséges cselekvések, innovációk, termékek és szolgáltatások előmozdításában és megvalósításában.”- tette hozzá Peter Bakker.

A taggyűlés elfogadta a szervezet 2020-as szakmai és pénzügyi beszámolóját, illetve a 2021-es terveit. Az újonnan csatlakozott vállalatok vezetői is bemutatkoztak.

Peter Bakker

WBCSD elnök-vezérigazgatója

Peter Bakker 2012 óta vezeti a WBCSD-t. A WBCSD egy globális, vezérigazgatók által vezetett szervezet több mint 200 taggal, amelyek együtt dolgoznak a fenntartható világba történő átmenet felgyorsításában. A WBCSD tagvállalatai minden szektort és minden fontosabb gazdaságot képviselnek, együttes bevételük meghaladja a 8,5 milliárd USD-t és 19 millió alkalmazottal rendelkeznek.

A WBCSD elnöke kiváló üzleti vezető, aki 2011 júniusáig a globális szállítási és logisztikai vállalat, a TNT NV pénzügyi igazgatója, majd vezérigazgatója volt. Megkapta a Clinton Global Citizen Award (2009) és a Sustainability Leadership Award (2010) díjakat. Peter Bakker számos vállalati fenntarthatósági tanácsadó testület tagja. 2018-ban kapta meg az Orange-Nassau Rend tisztségét, annak elismeréseként, hogy hosszú távon elkötelezett az üzleti élet iránt a fenntarthatóság globális kérdéseinek kezelése mellett.

2021.02.24.