Budapest, 2023. november 13. – Tízből kilenc vállalat üzleti előnyt vár az ESG alapú jelentéstételtől öt éven belül, és a megkérdezett BCSDH tagvállalatok több, mint fele rendszeresen készít is jelentést. Az ESG társadalmi és irányítási lába van előtérben fontosságban, az ilyen típusú adatokat szisztematikus gyűjtik és dolgozzák fel a cégek inkább. A környezeti dimenziókon belül a biodiverzitás viszont alig jelenik meg, ennek az erősítése kiemelt feladata lehet a vállalatoknak. Az ESG szempontok vállalati beépítését számtalan tényező lassítja, a legfontosabb akadályok között szerepel a túl sok sztenderd, valamint a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállításának a nehézsége.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2023-ban második alkalommal végzett ESG felmérést tagvállalatai körében, amelynek szakmai partnere a KPMG volt. A felmérésben 14 iparág 70 vállalata osztotta meg tapasztalatait 22 kérdés mentén, amelyben a válaszadók kitértek többek között az ESG jelentéstételi és adatgyűjtési szokásaikra, az ehhez kapcsolható főbb motiváló és korlátozó tényezőkre, emellett az ESG szerepére szervezeteik életében.
A felmérésben résztvevők 90 százaléka szerint a következő 5 évben üzleti előnyük származhat az ESG alapú jelentésekből, ezért tízből hat vállalat (61 százalék) már rendszeresen készít ESG jelentést, leggyakrabban nemzetközi vagy anyavállalati szinten és a GRI sztenderd alapján. A közelgő jogszabályi elvárással, a CSRD szerinti ESRS szabványokkal is már sokan találkoztak, de alkalmazásuk egyelőre csekély mértékű. Azok a cégek, akik már készítenek ESG-jelentést, és azok, akik ennek az előkészítését tervezik, hasonló arányban részesítik előnyben a különálló (34 százalék) vagy integrált (33 százalék) jelentés formáját ESG adataik közzétételére. Az ESG jelentéskészítésre vonatkozóan a főbb ösztönző tényezők között a reputáció növelése, a tulajdonosi elvárások kielégítése és a szabályozói elvárásoknak való megfelelés jelenik meg.
A vállalatok 61 százaléka gondolja úgy, hogy felkészült a CSRD szerinti kötelezettségtételre, náluk már gyakorlattá vált a jelentéskészítés, míg 84 százalékuk publikusan közzé is teszi az információkat a vállalatuk teljesítményéről.
A 2021-es felméréssel ellentétben, amikor a vállalatok működésük szempontjából az ESG környezeti dimenzióját ítélték a leginkább meghatározónak, idén már hangsúlyosabbak a társadalmi és vállalatirányítási témakörök is, és ez megjelenik az adatgyűjtési és adatkezelési gyakorlataikban is. A megkérdezett vállalatok 85 százaléka gyűjt valamilyen ESG adatot, leggyakrabban egészség és biztonság, munkavállalói információk, például oktatás, illetve a karbonkibocsátás témakörökben. Legalább egy-egy ESG-témakörhöz a válaszadó cégek 78 százalékuk fogalmaz meg célokat, de ez az arány a jövőben biztosan erőteljesebbé fog válni a CSRD elvárásai mentén. Ezeket a célokat a tagvállalatoknak kevesebb, mint a fele vitatja meg alkalmanként vezetői értekezleteken.
Eltérő azonban a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy az ESG-jelentések milyen dimenziókat tartalmaznak. E tekintetben változatlanul kiemelkednek a környezeti területek (mint a karbonkibocsátás, energiafogyasztás). A biodiverzitás terén történik a legkevesebb adatgyűjtés: tíz vizsgált vállalatból hat (62 százalék) egyáltalán nem gyűjt ilyen jellegű adatot, holott a biodiverzitás az idei év és az elkövetkező időszak egyik kulcsfontosságú fenntarthatósági aspektusává vált, így ezen a téren mindenképpen kell előrelépni.
A kitöltő tagvállalatok 37 százaléka kért már adatot érdekelt feleitől a karbonkibocsátás, etikus működés, körforgásos gazdaság, valamint alternatív energia és hatékonyság területeiről, míg tőlük a vevők fele (54 százalék) kér adatokat a környezeti és vállalatirányítási dimenziók mentén. Finanszírozói oldalról egyelőre minden negyedik esetben érkezik kérés, hogy a cégek bemutassák haladásukat a karbonkibocsátás, alternatív energia és hatékonyság, hulladékgazdálkodás, továbbá egészség és biztonság terén.
A szervezeti működés szempontjából a megkérdezett vállalkozások 72 százaléka rendelkezik dedikált, ESG-területért felelős vezetővel döntéshozói szinten. A vállalatok fele foglalkoztat fenntarthatósági osztályon kinevezett ESG szakembert, ez jelentős elmozdulás a két évvel ezelőtti arányhoz képest.
Az ESG szempontok vállalati beépítésének korlátozó tényezőinek elősorban a megfelelő részletességű jogszabályi elvárás hiányát, a túl sok sztenderdet és a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállítását emelték ki a felmérést kitöltők.
A Felmérés eredményeinek összefoglalója innen letölthető.
Köszönjük támogatóinknak!
Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója betekintést adott a résztvevőknek a világ legnagyobb vállalatainak több mint 1300 vezérigazgatójának körében végzett KPMG CEO Outlook 2023 felmérésének eredményeibe. A geopolitika és a szélesebb körű politikai bizonytalanság jelenti jelenleg a legkomolyabb kockázatot egy vállalat üzleti sikeressége kapcsán. A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a vállalatvezetők stratégiai prioritásai továbbra is a következők maradnak: technológia-digitalizáció-AI, az ESG keretrendszer és a munkaerő-tehetség hármasa.
A tizedik évfolyam résztvevői, az előző évfolyamokhoz hasonlóan, a BCSDH tagvállalatainak különböző szakterületekről érkező fiatal vezetőiből kerültek ki. 
A fenntartható jövőhöz rendszerszintű változásokra van szükség, a természet kínálta low tech megoldások mellett fontos élnünk a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel, erről beszélgetett Nagy Gréta a BCSDH elnökségi tagja Dr. Tilesch Györggyel, a mesterséges intelligencia (MI) szakértőjével, tanácsadóval, aki számos ágazatban és iparágban dolgozik, elsősorban a transzatlanti térségben.
„Az emberiség történetének legnagyobb fegyvere, amit a kezünkbe kaptunk a mesterséges intelligencia által és egyben a legjobb eszköz ahhoz, hogy civilizációs problémákat tudjunk vele megoldani. Ez viszont csak akkor működik, ha képesek vagyunk emberközpontúvá tenni. Az fogja hosszú távon a legnagyobb sikert felmutatni, aki képes a társadalmilag hasznos eredmény irányába kormányozni és a kockázatokat a megfelelő helyen kezelni. Alternatív technológiai jövőképet és paradigmát kell kialakítanunk.” – fejtette ki Dr. Tilesch György.
