Hírek Archívum - Oldal 7 a 54-ből

Váltsunk nézőpontot! – A HBLF nőnapi kezdeményezése – a BCSDH támogatásával

HBLF elnöksége felhívást intéz a magyarországi vállalatok elsőszámú vezetőihez, hogy csatlakozzanak a HBLF 2022. évi különleges nőnapi kezdeményezéséhez. A tervek szerint 100 vállalat közös kiállását tesszük közzé, hogy ezzel is ráirányítsuk a figyelmet a nők a vezetésben témakörre.

Ma Magyarországon ugyanis a TOP 50 legnagyobb árbevételű vállalatnál mindössze 8% a női CEO-k aránya. A HBLF küldetésével összhangban abban hiszünk, hogy összefogással erősebbek vagyunk és nagyobb hatást érünk el a szükséges változásokért, esélyt adva a nők számára is a vezetésben.

A résztvevőket 2022. március 4., reggel 7 és 10 óra között egy szabadtéri eseményre várjuk. Regisztráció a linkre kattintva lehetséges

REGISZTRÁCIÓ

A változáshoz nézőpontot kell váltanunk. Ezt az eseményen egy interaktív installáció szimbolizálja, mely kezdetben egy nyolcast ábrázol, de közös erővel egy végtelen jellé fordíthatjuk át. A teljes átfordulás a résztvevők gesztusainak hatására történik meg, ezért fontos, hogy minél többen személyes részvétellel támogassák a kezdeményezést. Közös erővel így megmutathatjuk, hogy a nőknek is végtelen lehetőség jár.

Felkérjük a résztvevő vezérigazgatókat, hogy osszák meg a vállalásukat és így a kezdeményezéshez akkor is tudnak csatlakozni, ha a március 4-i eseményen nem tudnak személyesen részt venni. A csatlakozó vezetőket és vállalásaikat megjelenítjük HBLF honlapján is.

A kampányt a tervek szerint online és offline, valamint a közösségi médiában is megjelenítjük médiapartnereink támogatásával.

A résztvevőket kérjük, hogy a regisztrációs díj befizetésével járuljanak a kampány költségeihez. A fényképet és logót a HBLF Titkárságra várjuk és további kérdés esetén – Csík Enikő a kontakt.

Tel: +36 30 5944 876 / hblf@hblf.hu

Köszönjük a csatlakozást és az ügy támogatását!

Üdvözlettel,

2022.02.21./0 Hozzászólások/by eszter.chikankovacs

A hazai vállalatok ESG-jelentései tartják a lépést az erősödő közzétételi kötelezettségekkel

Hírek

Az Alteo Csoport kapta az idei Deloitte Zöld Béka Díjat, a Sole Mizoé a különdíj
A Deloitte Magyarország 21. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál. A pályázatra beérkezett jelentéseket egy 10 tagú, független szakértői zsűri értékelte előre meghatározott kritérium- és pontrendszer alapján. A Legjobb Fenntarthatósági Jelentés Díjat az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. jelentése, míg az első legjobb jelentésnek járó különdíjat a Sole-Mizo Zrt. nyerte.

Budapest, 2022. február 7.

Az ALTEO nem először szerepel a Zöld Béka díjazottak között, hiszen néhány évvel ezelőtt már megnyerték a legjobb első jelentést készítő vállalat díját.

“Az ALTEO egy tartalmas, összefüggéseiben is jól értelmezhető, a célok és az elért eredmények viszonyát transzparensen bemutató integrált jelentésével nyerte el a díjat. A Mizo első ízben készített jelentése pedig szintén kimagasló minőségű, átlátható és egyértelmű. A cég a hatásait a teljes értékláncon keresztül vizsgálja az érintettek bevonásával, nagy figyelmet fordítva az adatok, pozitív és negatív hatások szemléletes bemutatására is.”– értékelte a győztes jelentéseket Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke.

Finom és fenntartható

A Sole-Mizo már több éve dolgozik a vállalat fenntarthatósági stratégiájának kialakításán, ennek egyik mérföldköve az első fenntarthatósági jelentés kiadása. A vállalat küldetése egyértelmű: a fogyasztóik számára a jövőben is úgy szeretnének finom, minőségi és tápláló tejtermékeket kínálni, hogy ezt a környezetünkkel összhangban, a hazai gazdaságokat erősítve, büszke és elégedett kollégák társaságában teszik.

“Most érkeztünk el munkánk azon fázisába, amikor már kellőképpen feltérképeztük a minket érintő fenntarthatósággal kapcsolatos témaköröket ahhoz, hogy összefoglaljuk és megosszuk a világgal azt, hogy mit tettünk eddig, hol tartunk most és milyen célokat tűztünk ki magunk elé 2025-ig. Fontosnak tartottuk, hogy a jelentésünket csak akkor készítsük el, amikor már valós és hiteles tényekre alapozva tudunk nyilatkozni magunkról, reális és érdemi célkitűzéseket tudunk megfogalmazni tevékenységünkről. Sokat dolgoztunk azon, hogy ez a jelentés létrejöhessen, és bár mi úgy ítéltük meg, hogy jó munkát végeztünk, szerettük volna egy külső, objektív, de szakértő féllel is véleményeztetni munkánkat, valamint egyúttal megmérettetni magunkat más hazai vállalkozásokkal. A díj elnyerése egy egyértelmű pozitív visszaigazolás számunkra, hogy jó útra léptünk” – mondta Gerbrant Redmer de Boer, a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója.

A jövő energiamixét építik

Hosszú út vezetett a mostani díjhoz az ALTEO-nál a négy évvel ezelőtti „Legjobb első fenntarthatósági jelentés” óta.

“Büszkék vagyunk rá, hogy jelentési struktúránk mára példaértékűvé vált, és kiérdemelte a Deloitte Zöld Béka díját. Amellett, hogy folyamatosan növeljük a megújuló energia és a nagy hatásfokú földgázos erőműveink részarányát, K+F+I projektjeinkkel, köztük a megújulók támogatását szolgáló akkumulátortelepekkel is a jövő energiamixét igyekszünk megvalósítani. A fenntartható megoldások kiépítése, üzemeltetése és karbantartása mellett igyekszünk a mindennapokban is egyre többet tenni azért, hogy működésünket is mindinkább környezetbaráttá tegyük”– mondta el ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója.

A szabályozók és a beszállítók miatt is nő a jelentések súlya

Az ESG-jelentéstétel egyre fontosabbá válik a vállalatok számára, részben szabályozói, részben pedig beszállítói nyomásra. A jelentéseknek már meg kell haladniuk a bemutató jellegű leírásokat és egyre nagyobb szerepet kell kapnia a számszerű adatoknak, az eredményeknek és a célkitűzéseknek.

“Ezzel párhuzamosan az üzleti döntéshozatalban is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a vállalati teljesítmény és kockázat megítéléséhez szükséges információk, melyek kiemelt forrása a fenntarthatósági jelentés. Nemzetközi szinten szigorodó jelentéstételi kötelezettség figyelhető meg, beleértve már a vállalkozások gáz- és atomenergia-ipari tevékenységeit és a speciális érintetti csoportok igényeit is kiszolgáló jelentéstételi sztenderdek alkalmazását. Ez a folyamat várhatóan hatással lesz a magyar ESG-jelentéstételi gyakorlatra is, növelve a befektetői, üzleti perspektíva megjelenését a fenntarthatósági jelentésekben” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási üzletágának vezetője.

A 2021-es győztesek jelentései

Legjobb vállalati fenntarthatósági jelentés: Alteo Nyrt.
Jelentés letöltése
Legjobb első jelentés: Sole-Mizo Zrt.
Jelentés letöltése

2022.02.07./0 Hozzászólások/by eszter.chikankovacs

Milyen élete lesz a jövő generációinak? – Elindult „A jövő vezetői” tehetségprogram 9. évfolyama

Hírek

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2022-ben? Mit tehetünk vezetőként és magánemberként a globális kockázatok kapcsán? Jobb vagy rosszabb élete lesz-e a jövő generációinak? Miként alakíthatunk ki […]

A pénzügyi szektor készen áll a nettó zéró gazdasági átmenet finanszírozására

Hírek

Budapest, 2022. január 26.: A hazai élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró vállalása. A várhatóan növekvő számú vállalás teljesüléséhez jelentős pénzügyi források szükségesek. A zöld finanszírozás vajon felkészült, hogy akcióba lépjen? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és Brit nagykövetség szervezésében a Net Zero Tanácsadó Testület és közel 80 állalatvezető részvételével került sor arra az üzleti fórumra, amely a zöld finanszírozás jelenlegi hazai és európai helyzetét kívánta bemutatni az üzleti szereplőknek.

Fontos, hogy minél több vállalat kötelezze el magát a nettó zéró célok mentén – akár csatlakozva az ENSZ „Race to Zero” kezdeményezéshez -, de a célok teljesítéséhez az is elengedhetetlen, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amik ebben a folyamatban segíthetik őket.

“Ezzel az eseménnyel szeretnénk segíteni a vállalatokat eligazodni, hogy honnan tudnak a dekarbonizációs intézkedéseiket támogató forrásokhoz jutni. Bízom benne, hogy ezzel bátorítjuk is a magyar üzleti szektort, hogy csatlakozzanak az ENSZ globális “Race to Zero Kampányához”, amelynek célja, hogy a haladó beállítottságú üzleti szereplők vállalják a karbonsemlegességet 2050-ig. Ez nem csak azért fontos, mert kormányzati és nemzetközi követelmények vannak erre vonatkozóan, és mert ez a bolygónk jövőjéről szól, hanem mert piaci és versenyképességi okokból is elengedhetetlen.” – mondta el nyitóbeszédében Richard Shackleton, brit nagykövethelyettes.

A glasgow-i COP26 éghajlatvédelmi konferencia sikert hozott ezen a téren, látszott, hogy globálisan a pénzügyi szektor készen áll a cselekvésre. A Glasgow Financial Alliance for Net Zero (GFANZ) bejelentésével világossá vált, hogy 100+ billiárd dollár áll készen az éghajlatváltozás kezelésére. Szintén itt került bemutatásra az Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (International Sustainability Standards Board, ISSB), amelytől a régóta várt globális ESG és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló jelentéstétel szabványosítását várják.

Az EU is mozgósítani akarja pénzügyi forrásait.

„Magyarország elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig. A vállalatok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, a hazai pénzügyi, tanácsadói szektor is felkészülve várja a folyamatok felgyorsítását, amihez az ilyen fórumok elengedhetetlenek. – emelte ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, rámutatva a most induló hosszútávú pozitív folyamatokra.

A tőkepiaci elkötelezettség elkerülhetetlenül gyökeresen fog megváltozni ebben az évtizedben, az olyan rendszerek, mint az ESG, el fogják érni, hogy a természeti és társadalmi tőkére gyakorolt hatások is bekerüljenek a vállalatok tőkeköltségébe.” – tette hozzá.

Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB zászlóshajó Zöld Programjáról beszélt beszámolva az eddigi eredményekről és arról, hogy milyen további területek kerülnek fókuszba 2022-ben segítve, hogy a nettó zéró célok eléréséhez szükséges finanszírozás minél több területen rendelkezésre álljon. Beszámolt az MNB a teljes tőkepiacot a fenntartható finanszírozás elérésében segítő lépéseiről, a Green Finance Reportról és az első TCFD reportról, ami egyrészt megmutatja a jegybank éghajlatváltozásnak való kitettségét pénzügyi eszközein keresztül és példát mutat a teljes pénzügyi szektornak.

Dr. Ágostházy Szabolcs a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kitekintést adott a net zéró vállalások teljesítését segítő európai fejlesztési alapokra és azokból lehívható összegek fókuszterületeiről. A fő cél a mobilitás és a közlekedés zöldítése, a kis és középvállalatok megújuló energia beruházásainak támogatása, a körforgásos gazdasági átmenet vállalatszintű támogatása, az önkormányzatok megújuló energiaberuházásainak támogatása és a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése.

Lukács Ákos a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadás üzletágvezetője betekintést adott a BCSDH-val közösen 2021-ben végzett Towards Net Zero vállalati kutatás főbb eredményeiről. Illetve arról, hogy a vállalati fenntarthatósági, ESG elvárások egyre inkább találkoznak a pénzügyi szolgáltatók termékeivel.

Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság vezetője beszélt arról a kihívásról, amit a számukra is kitűzött 2050 nettó zéró cél jelent, amire leginkább lehetőségként tekint a bankok többsége. A közép-kelet európai régiót tekintve az energiaváltás beruházásigénye igen magas, de régiónként a megoldások nagyon különbözőek, az OTP az egész régióban elkötelezett a nettó zéró átmenet finanszírozása mellett.

A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra. Fontos lépés volt a Net Zero Tanácsadó Testület létrehozása azzal a céllal, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérésre nagyobb fókusz kerüljön a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők körében is.

***

Race to Zero

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 5227 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 441 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 1049 város és 1039 egyetem mellett. Ezek a szereplők együttesen a globális CO2-kibocsátás közel 25%-át és a GDP több mint 50%-át teszik ki. A Párizsi Megállapodásnak megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

2022.01.27./0 Hozzászólások/by eszter.chikankovacs

Partnerkereső esemény a BCSDH-nál a fenntartható gazdaságba való átmenet felgyorsítása érdekében

Hírek

Az első alkalommal megrendezésre kerülő rendhagyó zártkörű esemény kiemelkedő számú érdeklődőt vonzott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagsága részéről. A vállalatok közti együttműködések megszületésének elősegítésével a BCSDH fontos szerepet tölt be a rendszerszintű változások felgyorsításában.

A Fenntarthatósági kereslet-kínálat esemény stratégiai eleme a Time to Transform 2030 nyolc évet átölelő programjának, hiszen itt az idő, hogy a BCSDH és tagvállalatai közös erővel szintet lépjen és a cselekvésben is élen járjon. Már nem elegek az izolált akciók, értékláncokban és rendszerekben kell, hogy közösen gondolkodjunk.

Az online rendezvényen 17 tagvállalat fenntarthatósági törekvéseket előmozdító megoldásait ismerhette meg a közönség, azt követően pedig virtuális kerekasztalok mentén közelíthették elképzeléseiket, céljaikat.

Többek között a következő témák mentén ismerhettünk meg kiemelkedő termékeket és szolgáltatásokat: Fenntarthatósági – ESG audit és riportálás, karbonlábnyom számítás, karbonsemlegesítés, körforgásos gazdasági átállás, zöld energia és mobilitás.

Már most több vállalat részéről jelentkezett az igény a program folytatására, így biztosak vagyunk benne, hogy akár már a közeli jövőben ismételten meghirdetésre kerül a fenntarthatósági kereslet-kínálat programunk.

2022.01.26./0 Hozzászólások/by eszter.chikankovacs

A klímavészhelyzet megoldásához felelős vezetőkre van szükség – Indul „A jövő vezetői” tehetségprogram kilencedik évfolyama

Hírek

38 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának kilencedik évfolyama, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 19-én az MVÜK Zrt. támogatásával került sor. A kiválasztott fiatal […]

“Social” mérőszámok és fenntarthatósági jelentéstétel – Megtartottuk az évzáró ESG munkacsoportülést

Hírek

2021-ben utoljára ült össze az ESG munkacsoport, ahol egyáltalán nem érezhettük az év vége közeledtét, ismételten magas részvételi aránnyal és két remek előadással zárhatjuk az idei esemény-sorozatunkat.

Elsőként Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatójával jártuk körbe az ’S’ (Social) társadalmi mérőszámokban rejlő lehetőségeket egy koppenhágai pszichoszociális kérdőív kapcsán, ami egy nemzetközileg alkalmazható gyakorlat a dolgozói jól-lét megállapításához. Gréta megosztotta velünk, hogy általánosságban milyenek is a jó mérőszámok, illetve milyen olyan kimutatások, rendszerek érhetőek el a szervezeteken belül, amiket a vállalat integrálni tud az ESG keretrendszerébe. A cél, hogy ellenálló, kockázatokat alacsonyan tartó vállalatok lehessünk, aki környezetileg és társadalmilag is felelősen működnek.

A két előadás között megkérdeztük a résztvevőket arról, mik a legnagyobb kihívásaik az ESG területén, melyre az alábbi válaszokat kaptuk.

A találkozó második felében Flórián László, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója vezette végig a résztvevőket a Rossman fenntarthatósági auditján. László előadásából egyértelműen megmutatkozott a munkavállalóikra helyezett fókusz, hogy a konzekvens visszajelzés kultúrával miként erősíthető a munkavállalói lojalitás. László operatív vezetőként mindenre fókuszál, ami a vevő felé látszik. Bevallása szerint 5 éve találkozott először a karbonlábnyom fogalmával és megmutatta számunkra, ma hol tartanak ezen a területen. Az audit kapcsán a legnagyobb kihívást az adatgyűjtés jelentette számukra, a cél pedig a már megtörtént karbonlábnyom felmérés után a CO2 csökkentéssel kapcsolatos célok kitűzése és transzparens nyomon követesé.

Köszönjük a szponzorainknak:

2021.12.09./0 Hozzászólások/by Takacs Ivett

Galavics Diána a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogram ösztöndíjasa

Hírek

2021. november 19-én zajlott „A jövő vezetői” tehetségprogram ösztöndíjas pályázatainak elbírálása, mely során a zsűri kiválasztotta azt a pályázót, aki a program 2022-es évfolyamában részt vehet. A lehetőséget Galavics Diána, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának,nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója nyerte el.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

„A jövő vezetői” tehetségprogram egyedülálló és innovatív módon nyújt értéket a fiatal vezetőknek, egy pályája elején álló egyetemista számára pedig ugródeszkaként szolgálhat meghatározó szereplővé kiemelve őt korosztályából, hogy utána ő és kortársai közösen jelentős fenntarthatósági hatást érhessenek el. Fontos számunkra, hogy akik a programban részt vesznek a fenntarthatóság iránti küldetés tudattal rendelkezzenek és hatást akarjanak elérni a környezetükben.” – emelte ki Károlyi Zsuzsanna, az E.ON marketing és kommunikációs vezetője.

2015 óta minden évben egy egyetemi hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról. „A fiatal vezetők képzésén túl az egyetemisták támogatására is hangsúlyt kell fektetni, hiszen így már karrierjük alapozása is a fenntarthatóság értékeivel összhangban történik.” – mondta Márta Irén a BCSDH Igazgatója.

A döntőben Birkás Balázs, a Szent István Egyetem levelezős Műszaki menedzser hallgatója, Galavics Diána, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának,nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója és Méhész Balázs, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója vehettek részt. A pályázók előadásaikban, arról beszéltek, hogyan fejlesztenék egyetemüket a fenntarthatóság jegyében.

A szakmai zsűri tagjai: ifj. Chikán Attila (ALTEO), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH), Török László (MAZAK).

Köszönjük munkájukat!

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram támogatói 2021-ben:

2021.11.26./0 Hozzászólások/by eszter.chikankovacs

A 1.5°C-os cél körforgásos gazdaság nélkül nem elérhető

Hírek

A körforgásos gazdaság eléréséért bevezetett stratégiákkal 39% -kal csökkenne az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása. Hogyan érhetjük el a klímavédelmi célokat a körforgásos átmenet révén? – ez az égető kérdés állt a 2021. november 25-én kiemelt érdeklődés mellett, közel 170 fővel tartott, immár negyedik Körforgásos Gazdasági Summit középpontjában.

Az egész világ távol van még a körforgásos gazdaság megvalósításától. Pedig a körforgásos gazdaság számos eszközt és komplex rendszert kínál, amely hatékony választ jelent az éghajlatváltozás kezelésére, és a biodiverzitás újraépítésére is. Az ING Bank segítségével létrejött év legnagyobb körforgásos eseménye számos vállalati és start-up példa bemutatásán túl kitekintést adott a nemzetközi folyamatokra is.

Mára már 94 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

Bodor Tibor, az ING Bank magyarországi és közép-kelet-európai vezetője, az esemény házigazdája kiemelte, hogy egyre több, piacot meghatározó résztvevő jelenik meg a körforgásos gazdasági folyamatokban. Ez optimizmusra ad okot és arra a reményre, hogy felgyorsulnak a körforgásos gazdaságra történő átalakulások.

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A klímaváltozás most történik: hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések vagy éppen heves szélviharok formájában érzékelhetjük egyre erősödő hatásait. Az éghajlatváltozás döntő része a vízen keresztül jelentkezik majd.

Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. A most lezárult COP26 egyik legfőbb sikere, hogy ambíciózusabb, nettó nulla kibocsátású nemzeti vállalások történtek. Míg három héttel az esemény előtt a globális kibocsátás mindössze 2/3-át fedezték a nettó nulla célkitűzések, a COP26 után ez már 90%. Magyarország is elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig.

„A vállalatoknak is most kell cselekedniük. Komoly kockázatot vállal az a cég, aki nem vált időben. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra, a körforgásos gazdaság elterjesztésére és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
„Mint annyi más területen, itt is a vállalatok az élenjárók, akik közül már egyre többen integrálták a körforgásos gazdaságot a stratégiájukba. Egyelőre legtöbbször ezek a megoldások új üzleti lehetőségként jelennek meg a meglévő „anyagigényes” folyamataik mellett. De a cél az lenne, hogy egyre inkább váltsák le azokat, hisz így csökkenhet csak a természeti erőforrások felhasználásának növekedése.” – tette hozzá.

A természeti erőforrások közül kiemelt figyelmet érdemel a víz, mint a hatékony klímaadaptáció alapja. Magyarországot az átlaghőmérséklet emelkedése mellett várhatóan a fokozódó vízhiány fogja leginkább érinteni. A víz körforgásának megvalósítása sürgető és szükségszerű.
Ezzel a felhasznált vízkészleteket minél tovább a rendszerben tartva, hozzájárulva a vízlábnyom csökkentéséhez és redukálva kitettségünket a klímaváltozás hatásainak.

Magyarország jelenleg nem gazdálkodik jól a természeti erőforrásaival, és messze még a körforgásosság, de bíztató, hogy Magyarországon is elkezdődött az a törvényalkotói folyamat, amely már foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Fontos lépések ezek ahhoz, hogy Magyarország további fejlődése ne a természeti erőforrásaink felélésével történjen.

A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Vojtech Vosecky, a körforgásos gazdaság neves szakértője, a Circle Economy nemzetközi szervezet munkatársa, és többek között Prága városának a körforgásos gazdaságra való átállásáért felelős irányítóbizottságának elnöke, aki a klímavédelmi célok és a körforgásosság összefüggéseiről adott elő.

A körforgásosság mérése vállalati szinten – és az ezt segítő, a WBCSD és a KPMG által közösem kidolgozott CTI rendszer és annak gyakorlati alkalmazása volt a kerekasztalbeszélgetés témája, Irene Martinetti, a WBCSD Circular Economy menedzsere vezetésével.

A körforgásos vízgazdálkodás számos nemzetközi és hazai példája, köztük vállalati és start-up megoldások megismerésén túl bemutatkozott a Circular Regions projekt, kitekintést adva a regionális együttműködésekben rejlő körforgásos lehetőségekre.

„A körforgásos gazdaság Hollandia diplomáciai tevékenységének jelentős pillére, és ez a régió kiemelt szerephez jut ebben. Öröm látni, hogy ez a regionális szemlélet itt is megjelenik, ahol gyakorlatainkkal inspirálunk más országokat, és inspirálódunk mások példáiból, bemutatva, hogy a körforgásos átmenet miként ad választ korunk összetett ökológiai kérdéseire.” – emelte ki Désirée Bonis, Hollandia magyarországi nagykövete.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. 4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

Épp ezért a Körforgásos Gazdaság Platform 2021-es Körforgásos Gazdaság Akadémiáján a résztvevők neves szakemberektől kaptak betekintést a körforgásos teljesítménymérési rendszerek, az élelmiszerpazarlás illetve a körforgásos design témájába, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül. A munka folytatódik, a fókusz továbbra is a tudásmegosztáson, az összefogáson és a cselekvésen van.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük a Platform idei támogatóinak!

2021.11.25./0 Hozzászólások/by eszter.chikankovacs

Komoly kockázatot vállal az a cég, aki nem vált időben – “Mi a következő lépés a COP26 után?”

Hírek

A világ túlnyomó többsége készen áll az energiaváltásra. A status quót védő hangok gyengülnek, és pénzügyi kockázatot jelent, ha egy vállalat nem csatlakozik időben az átmenethez. Míg a médiában leginkább a 400 magánrepülőgépről és a záródokumentumról értesültünk, vannak további fontos lépések, amelyeket érdemes kiemelni. Bár a COP26 még nem biztosította a 1,5 °C-os csökkenést minden elkötelezettséggel és ígérettel, mégis olyan gyorsasággal megyünk ebbe az irányba, amilyet korábban nem tapasztaltunk.

‘Mi a következő lépés a COP26 után?’ munkacsoport-megbeszélésünkön meghívott előadónk, Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora osztotta meg első kézből a COP26-ról szerzett tapasztalatait, kiemelve a cégvezetők fontos szerepét, akik aktívan dolgoznak az energiaátmenet megvalósításán.

Három héttel ezelőtt a globális kibocsátás 2/3-át fedezték a nettó nulla célkitűzések, ma ez 90%. Világos üzenet minden vállalat számára, mivel a törvények bevezetése folyamatban van. Az NDC-k (Nemzeti vállalások) főként növekedtek, India és Kína csatlakozását az esemény egyik legfontosabb vívmányaként tartják számon, míg vannak olyan csalódást keltő közreműködők, mint Svájc, Ausztrália vagy Brazília, akik visszaléptek, és kevésbé ambiciózusok, mint korábban. A nagyobb kiskapukat bezárták, de néhány kisebb továbbra is nyitva maradt a Párizsi Megállapodás szén-dioxid-kereskedelemről szóló 6. cikkével kapcsolatban. 80 milliárd USD-s alapot hoztak létre a fejlődő országok számára, de az átláthatóság biztosítása érdekében globális pénzügyi eszköz nélkül. Egyedi ágazati célokat vezettek be, záródokumentumot és „A hajlandók koalícióját” alakították ki a szén fokozatos kivonásáról, a pénzügy zöldítésről, az erdőirtás felszámolásáról, a metán zálogról és az elektromos járművekről – Amiknek csak akkor van értelme, ha a nemzeti célokon felül valósulnak meg, de ehhez még mindig kulcsfontosságú országok és fizetők hiányoznak. – jegyezte meg Diána.

Ezek az eredmények születtek volna Zoom-on keresztül is? – a válasz egyértelműen nem. A COP rendezvényei egyre inkább éghajlati dzsemborivá válnak, több mint 50 000 résztvevővel, és mindenféle hangot vonzanak az üzeneteik átadására, miközben a küldöttek el vannak zárva a tárgyalási szakaszban. Újra felvetődik a kérdés: kell-e ennyi ember jelenléte minden évben? A vállalatoknak ismét lehetőségük van trendet alakítani az Európán belüli üzleti utazások vonatozásra cserélésével, hogy példaértékű utazási mintát terjesszenek el.

Amit minden cégvezetőnek szem előtt kell tartania:

a világ készen áll, van lehetőség korán csatlakozni és vezetni a változást,
minden fosszilis tüzelőanyaggal vagy hozzátartozó infrastruktúrával kapcsolatos finanszírozás/beruházás jelentősen megnövekedett kockázattal jár,
fokozott a törekvés a zöldmosás azonosítására és az értelmes cselekvéstől való elkülönítésére,
a CO2 mellett más klímaváltozási hatások is előtérbe kerülnek.

2015-ben, a Párizsi Megállapodást megelőzően, a CAT (Climate Action Tracker) 3,6 °C-os felmelegedést becsült a 2015-ös politikák alapján, majd a benyújtott célokkal 2,7 °C-os emelkedés volt várható. Hat évvel később a jelenlegi politikákkal a felmelegedés 2,7 °C-ra csökkent, és ha a kormányok elérik 2030-ra kitűzött Nemzeti klímacéljaikat, a hőmérséklet-emelkedés 2,1 °C-ra korlátozható. Együtt jutottunk el idáig, és nem állunk meg itt.

2021.11.16./0 Hozzászólások/by Takacs Ivett