A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) Zéró Karbon Ajánlás címmel készített átfogó cselekvési tervet. Az ajánlás iparági egyeztetésével céljuk, hogy valós igényeknek megfelelően segíthessék elő az átállás folyamatát. Ebben partnerként támogatja szervezetünk a BCSDH is.

A kérdőívvel a HuGBC célja, hogy felmérje a hazai ingatlan és egyéb piaci szereplők (kivitelezők, gyártók, tulajdonosok, bérlők) tájékozottságát, feltérképezzék a jelenlegi hazai gyakorlatokat, és meghatározzák azokat a további feladatokat, amelyek mentén tovább vihetjük közösen a szakmai munkát a hazai épületek dekarbonizációjának eléréséhez.

A Net Zero célok elérése közös célunk, így a BCSDH számára is fontos, hogy minél több vállalat  ennek a rövid kérdőívnek kitöltésével, támogassa ezt a célt és a közös munkát. A kérdőív kitöltése mindössze 10 percet vesz igénybe.

A kitöltők között a HuGBC egy belépőjegyet sorsol ki a május 9-én megrendezésre kerülő Green Brunch üzleti reggelire (beszámoló egy korábbi kiadásról itt).

Előre köszönjük az együttműködést.

Ami fenntartható, az valóban drágább? Van-e hatása, ha az egyéni karbonlábnyommal foglalkozunk? Le kell-e mondanunk a marhahúsról? Hajlandóak vagyunk többet kiadni egy fenntartható termékért?

„A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni találkozóján az egyén került a fókuszba: az este témái a karbonlábnyom-csökkentés egyéni felelőssége és a fenntarthatóság szerepe a vásárlási szokásainkban voltak. Házigazdánk, a KPMG a hangulatos Rooftop 825 Caféjában látott vendégül bennünket április 5-én.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy öröm látni, hogy 10 év alatt a fenntarthatóság értékei mentén összetartó közösség alakult ki, akik tudnak egymáshoz fordulni az őket foglalkoztató üzleti vagy fenntarthatósági kérdésekkel, és mely most már saját lábára állt, hiszen programjait is a tagjai szervezik.

Ezt követően Vadovics Edina, a GreenDependent Intézet szakmai igazgatója mutatta be munkájukat a „Másfél fokos életmód” vonatkozásában. Kutatásuk eredményein keresztül számos kínálkozó életmód lehetőséget ismertetett, amelyekkel mi magunk is hozzájárulhatunk a karbon-lábnyom csökkentéshez, így a 1,5 fokos klímacél eléréséhez. Ehhez megalkották a „Klíma-kirakó” társasjátékot is, amely szemléletesen mutatja be, hogy a lehetséges területeken – mint például a lakhatás, az élelmiszerhasználat vagy a közlekedés – elhatározott változtatások hogyan járulnak hozzá a saját „Másfél fokos” életmód eléréséhez, és hogy mennyit kell még tennünk az egyéni cél eléréséhez.

A folytatásban Nagy Julianna, a KPMG ESG & Sustainability Services területének szenior menedzsere mutatta be a KPMG „Én, az életem, a pénztárcám” kutatását, amely a fenntarthatóság szerepét vizsgálja a vásárlási döntésekben és ez alapján határoz meg vásárlói csoportokat.  A résztvevők megtudhatták, hogy az egyes csoporttagok szokásaira, értékrendjére mik a legfőbb jellemzők, illetve rávilágított arra is, hogy az elmúlt év, a recesszió mely csoportokat érintette a legérzékenyebben. Ezt követően Deme Ágnes, a KPMG ESG & Sustainability Services menedzsere játékos formában vezette végig a résztvevőket azon a kérdéssoron, amelyből megtudhatták, hogy a megismert vásárlói csoportok közül hova tartoznak leginkább értékrendjük és vásárlási döntéseik alapján.

Az előadások végeztével kötetlen beszélgetés következett, amely lehetőséget adott az elhangzottak továbbgondolására, a társasjáték kipróbálására és a kapcsolatépítésre.

Hiába az egyén nagyon kicsi eleme a nagy gépezetnek, mégis hatalmas jelentőséggel bír: értékrendjével, döntéseivel, vásárlási szokásaival a jelenben hozzájárul a nagy egészhez, a jövőre vonatkozóan pedig új normákat, elvárásokat, igényeket fogalmaz meg, amely hatással van a termelőkre, gyártókra, szolgáltatókra. Utoljára, de semmiképp sem utolsó sorban pedig kik lennének a leghatékonyabb működtetetői a fenntarthatóság motorjának, ha nem a személyesen elkötelezett egyének?

A teljes képgaléria megtekinthető itt.

2023. április 4-én nagy érdeklődés mellett elstartolt a Körforgásos Gazdaság Akadémia. A webinárium-sorozat első eseményén a 2023. március végén lezárult „A körforgásos gazdaság bevezetése és a hulladékgazdálkodás kihívásainak kezelése” című SRSP/TSI projekt eredményeit mutattuk be a projektben résztvevő szervezetek képviselőinek segítségével.

A Miniszterelnökség képviseletében Arany Alexandra Dóra osztályvezető számolt be a több mint három évet felölelő projekt lebonyolításáról, azon belül is az indulásról és a munkafolyamatokról. Kiemelte, hogy a három fő prioritási terület mellett nagyon fontos szerepet kapnak a stratégiában a horizontális megközelítések pl. az oktatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a termékek és anyagok életciklusán átívelő körforgásos üzleti modellek, melyek tovább gyorsíthatják a teljes gazdaságra kiterjedő körforgásos átállást.

Chrabák Péter, a projektben partnerszervezetként résztvevő Bay Zoltán Kutatóintézet körforgásos gazdasági szakterületvezetője mutatta be a fő prioritási területeket (biomassza- és élelmiszeripar, építőipar és műanyag) és a jelentős hatással bíró intézkedéseket, amelyek kritikusnak tekinthetők a magyarországi körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából. Ismertette az OECD jelentésében bemutatott 2040-ig kitűzött számszerűsített célokat, melyek kézzelfoghatóbbá teszik Magyarország jövőképét, és elősegítik a megvalósítást.

A 2040-ig elérendő célok:

  • A Kormány beruház a kutatásba és ösztönzőket vezet be annak érdekében, hogy innovációval, ökodesign-nal, valamint a termékek megosztásával és újrafelhasználásával támogassa az erőforráshatékonyságot. Magyarország célja az, hogy megduplázza az erőforrás-termelékenységét (GDP/ DMC), és elérje a kitűzött 2 EUR/kg-ot.
  • Az anyagkörforgás lezárása és a fenntarthatóbb anyaghasználat érdekében intézkedéseket foganatosítanak, hogy megduplázzák (15%-ra emeljék) Magyarország körforgásos anyaghasználati rátáját.
  • A Kormány támogatást nyújt az innováció és az új üzleti modellek kialakítása területén. Magyarország célja, hogy a körforgásos munkahelyek számát 30%- kal (az összmunkaerő 2,5%-ára) emelje az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektorban.

A jelentés a Miniszterelnökség megbízásából, az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának közreműködésével és magyarországi stakeholderek bevonásával készült el. Bővebben az OECD jelentésről itt olvashat.

Az előadásokat két előadónk részvételével egy panelbeszélgetés követte, melyet Dr. Horváth Bálint, a CBRE Senior Fenntarthatósági Tanácsadója moderált. A beszélgetés során szó esett arról, hogy milyen mértékben csökkenthető a magyar gazdaság anyaghasználata (DMC) az intézkedések hatására, illetve, hogy milyenek a kilátások a lebomló/megújuló anyagok használatának a fokozására. A beszélgetés során a résztvevők is lehetőséget kaptak kérdések feltevésére.

De milyen finanszírozási lehetőségeik vannak a szervezeteknek? Arany Alexandra Dóra előadásában bemutatta azokat a közvetett (KEHOP Plusz, illetve a GINOP Plusz, TOP Plusz, DIMOP Plusz és KAP Stratégiai terv) és közvetlen (LIFE, INTERREG) EU-s forrásokat melyek kihasználása a vállalatok számára kiemelt fontosságú lehet a körforgásos gazdaságra történő átállás elindításában.

 

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak:

Hogyan alakítsunk ki partnerségeket a fenntarthatóság érdekében? Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Miként lesz a partnerünk sikere a mi sikerünk? Hogyan lesz a partnerség egy social impact startup üzleti stratégiája? Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk negyedik szakmai napján vendéglátónk, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. segítségével a „Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” irányelvünket jártuk körbe.

A partnerség fontosságát senki sem vonja kétségbe, mégis a bevezető játékban kiderült, hogy a win-win helyzetek felismerése még nem a mindennapjaink rutinja, sokszor kétoldalú üzleti tárgyalások során is nehéz a partnerségre, mint megoldásra hangolni magunkat, ha ennél több az érdekelt és érintett fél, még nagyobb a kihívás, főleg akkor, ha a jelen nem is lévő érintett fél, a jövő generáció is érintett. A gyakorlat az együttműködés örömének megélésével zárult.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely a közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

Az utóbbi évek krízisei már megmutatták, hogy az ellenállóképesség és rugalmasság az együttműködésen alapuló és szokásos üzletmeneten túlmutató megoldásokban rejlik. El kell mozdulnunk a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból.

„A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén” – emelte ki Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője – „A jelen kihívásainak megoldására rövid az idő, ezeknek megoldása csak partnerségben megy.”

Szabó Szilvia, a The Impacter tulajdonosa hisz a kollaboratív projektekben. Annyira, hogy erre építve a nulláról, egy idegen országban indította el vállalkozását és szervezte meg Dublinban a Responsible Innovation Summit elnevezésű nemzetközi konferenciát. Jelenleg is többek között egy online platform fejlesztésén dolgoznak, amely érték-vezérelt vállalkozások, kutatási projektek és támogatást nyújtó szervezetek kapcsolódását könnyíti meg. Az együttműködésben rejlő erőről mesélt a résztvevőknek.

A bevezető előadások után workshop keretében beszéltek meg három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, és annak a kérdésnek a megválaszolásában kérte a résztvevők segítségét, hogy hogyan rövidítsék le a bevonás idejét, illetve hogyan érjenek el több potenciálist partnert? Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft. Quality Assurance & Corporate Responsibility Manager-e arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan lehetne elmozdítani a gasztronómiát a fenntarthatóság irányába? Illetve hogyan lehetne a partnereket és vásárlókat jobban elkötelezni e cél mellett? Takács Ágnes, a SolServices Project Development Supervisora pedig a nagyméretű napelemparkok fejlesztésének kihívásaival és sikereivel ismertette meg a résztvevőket és arra kereste a választ, hogy hogyan lehet mindezt a helyi közösségekkel egyetértésben megoldani. A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s-os partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét és ellátási lánc menedzsmentjét. Rávilágított olyan összefüggésekre, amelyek habár kívülről sokszor nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez.

A jól működő partnerség bemutatására a hazai McDonald’s legfontosabb stratégiai partnerei közül hárman kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Bármelyik fél csak úgy tud fejlődni, ha mindegyik fejlődik” – mondta el Dr. Cselényi Tibor.  „A partneri viszony nem ellenőrzésen, hanem közös gondolkozáson és tanácsadáson alapul. Akkor működik jól egy üzleti partnerség, ha nemcsak a profitra koncentrálnak a felek, hanem hasonló elvi közösséget vallanak.” A résztvevők elmesélték azt is, hogy a nehéz időkben, például a COVID-19 pandémia során a terheken is közösen osztoztak. A beszélgetésben Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Balla Zoltán, a HAVI Logistics operációs igazgatója és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

A Tesco évek óta összetett tevékenységet folytat az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése érdekében: az előrejelzési és rendelési folyamatok fejlesztésétől kezdve a fenntartható élelmiszer-ellátásért és fogyasztásért programon és a vásárlók bevonásán keresztül az élelmiszer-felesleg rendszeres adományozásáig. A Tesco stratégiai partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, melynek munkáját több oldalról támogatja. Ebbe a programba és stratégiai partnerségbe adott betekintést Zsilkina Lívia a Tesco közösségi és CSR menedzsere.

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkáját Konyári Andrea operatív igazgató mutatta be, a budapesti Ronald McDonald Házban pedig Nagyné Bayerle Andrea, a Ház szenior házmenedzsere és Nagy Andrea házmenedzser helyettes vezette körbe a program résztvevőit. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Kórházak közelében nyújtanak otthont az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt álló kis betegeknek, illetve családjuknak. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is támogatva felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A nap záró részében Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a McDonald’s-nál megtett karrierútjáról, a vezetői kihívásokról, valamint a hazai McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, jövőbeli terveiről.

A teljes képgalériát ide kattintva tekintheti meg.

Természeti erőforrásainkat folyamatosan éljük fel és veszítjük el. A kormányok és a vállalkozások által a világgazdaság 70%-át lefedő nettó zéró célok elérhetetlenek anélkül, hogy még ebben az évtizedben véget ne vessünk az erdőirtásoknak, és meg ne állítsuk a tengeri élővilág pusztulását, amelyek ma a globális szén-dioxid 30%-át nyelik el. – mutatott rá Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) ügyvezető-alelnöke a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) március 28-án tartott Üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a vállalatok és a természet egymásra hatása állt. A résztvevőket a nap házigazdájaként Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte.

Világunk egyre sürgetőbb kihívásai: a klímavészhelyzet, a biodiverzitás gyors hanyatlása, a drámaian növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és a vállalati teljesítmény csak gazdasági szempontok szerinti értékelése. Nincs több időnk, ezen a négy területen mindenképpen a legmagasabb szintű elköteleződés mellett, azonnali lépésekre, tettekre és rendszerszintű változásra van szükség.

Nem tudjuk elérni a nettó nulla kibocsátást olyan vállalati intézkedések nélkül, amelyek megállítják és megfordítják a természeti veszteséget. A természet a klímamegoldások harmadát jelenti, és a biodiverzitásvesztés gyorsuló ütemben zajlik. Minden vállalkozás a természetre épül, lehetőségeket kínálva a természet-alapú megoldásokba való befektetésre, amelyek előmozdítják azt a rendszerszintű változást, amire szükségünk van.” – Diane Holdorf, a WBCSD ügyvezető alelnöke, aki az üzleti világot képviselte az ENSZ által kezdeményezett biodiverzitással foglalkozó COP15-ön, ahol egy fontos nemzetközi egyezmény született a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Sipos Katalin, a WWF magyarországi igazgatója, a hazai helyzetet összegezve és a lehetséges megoldásokról is beszélt.

„Az emberiség elképesztő technológiai fejlődése miatt napjainkra hozzászoktunk, hogy műszaki megoldást keresünk szinte mindenre. De a hi-tech időnként nem a legbölcsebb választás – a fenntarthatósági átmenethez kulturális és értékrendi változásokra, valamint alacsony kibocsátású, low-tech megoldásokra is szükségünk van. Egyes környezeti problémákra pedig a legegyszerűbb és legősibb megoldás a legjobb: a természet mint eszköz.” – mondta el előadásában Sipos Katalin, ő is kiemelve, hogy a klímavállalások nem történhetnek a természet kárára, épp ellenkezőleg a természetre építve a változás valóban rendszerszintű lehet.

A természet létfontosságú az egészséges emberiség, az egészséges üzleti élet és az egészséges bolygó megteremtéséhez. A klíma, a biodiverzitás és a víz ugyanannak a rendszernek a részei, szorosan összekapcsolódnak, és egyiket sem lehet a többitől függetleníteni, egymással folyamatos kölcsönhatásban vannak.

„A világ GDP-jének több mint fele a természettől és annak szolgáltatásaitól függ. Vagyis mindannyiunkat érint, akár tudjuk, akár nem, így mindenkinek cselekednie kell. Éppen ezért helyeztük ezt a témát 2023-as szakmai programunk fókuszába. Izolált intézkedések helyett rendszerszintű változásokra van szükség, amihez elengedhetetlen a mély és átfogó együttműködés az üzleti szféra a tudományos szakemberek, a politikai döntéshozók, a befektetők, a fejlesztők és a fogyasztók között. Hiszünk benne, hogy az üzleti szférának vezető szerepet kell betöltenie e kívánt, gyors változás elérésében.” – mondta el Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnőke nyitóbeszédében.

Az előadásokat követő zártkörű fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek a biodiverzitás, a víz és a klímaadaptáció aktuális helyzetéről és kihívásairól, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot és megoldást.

Köszönjük a Race to Zero program támogatóinak! 

 

A zöldremosás aranykorát éljük és bizony nagy a tét. Mert a zöldre mosás az új klímatagadás, amely lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy tovább folytassák a környzetre káros szokásos üzletmenetet, és bezár minket olyan rendszerekbe, amelyek a Föld erőforrásainak túlhasználatára épülnek. Mentséget, kibúvót adva konzerválja a rossz fogyasztói szokásokat, de a legnagyobb bűne, hogy eltereli a figyelmet a valódi problémákról és így elmaradnak a rendszerszintű változások. A vállalatokra nagy felelősség hárul.

A Unilever kötelezettségvállalásáról, a felelős zöldkommunikációért tett lépéseikről Korom Dorina, a cég Communication Secialist-je tartott prezentációt a március 23-i kommunikációs munkacsoport ülésen résztvevők számára.

Megismerhettük egy csatlakozó vállalat szemével a Green Pledge kezdeményezést, amelynek célja hogy a reklámkészítés folyamata során kiemelt figyelmet fordítsanak a vállalatok a környezetvédelemre, a környezet megfelelő ábrázolására, magatartási formákra és a green-washing (megtévesztő zöld állítások) elkerülésére, hogy hozzájárulnak a pozitív környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi szemléletváltozáshoz.

 

 

Idén is megrendezésre kerül a hagyománnyá vált Körforgásos Gazdaság Akadémia a BCSDH és a Holland Nagykövetség szervezésében. A három alkalmas webinárium-sorozat témái idén: a Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiája, a másodnyersanyag-piacok hazai megvalósítása és a körforgásos gazdaság szerepe az ESG jelentéstételben.

Az előadások során a háttérismeretek mellett konkrét, vállalati jógyakorlatokat is megismerhetnek a résztvevők.

 

Részvételi díj:

  • BCSDH tagok számára ingyenes,
  • Körforgásos Gazdaság Platform (nem BCSDH tag) tagok számára: 3000 Ft + Áfa/fő/alkalom,
  • Egyéb szervezetnek: 5000 Ft + Áfa/fő/alkalom.

 

Az Akadémia tematikája (minden alkalomra külön szükséges regisztrálni):

 

  1. Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiája

Időpont: április 4. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

2021-ben indult el Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiajának megalkotása, mely idén zárul. Az esemény keretében a megalkotásban résztvevő szervezetekkel szervezünk beszélgetést.

 

  1. A másodnyersanyag-piacok működése és a hazai megvalósítás lehetőségei

Időpont: május 2. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

A második alkalmon a másodnyersanyagok piacáról les szó, mely során a jelenlegi problémákat, és a hazai megvalósítást fogjuk bemutatni hazai példákkal.

 

  1. Körforgásos gazdaság szerepe az ESG jelentéstételben

Időpont: június 6. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

Utolsó alkalommal pedig a körforgásos gazdaság ESG jelentéstételben betöltött szerepét elemezzük tanácsadó vállalatok segítségével.

 

Az Akadémia magyar és angol nyelvű, szinkrontolmácsolás nélkül.

 

További információkért kérjük, forduljon Takács Ivetthez az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen.

 

A Körforgásos Gazdaság Platform támogatói 2023-ban:

 

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Van ezeknek az ökoszisztéma szolgáltatásoknak ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Mit tehetünk vezetőként? Mik a biodiverzitás helyreállításának lépései?

Ezekről a témákról beszélgettek „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősségvállalás alapjait és gyakorlatát járták körbe március 9-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Kam Jandu a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese köszöntötte, a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója beszélt. Bemutatta Magyarország jelenlegi környezeti helyzetét, felhívta a figyelmet az természeti tőke megóvásának fontosságára és arra, hogy a biodiverzitás szolgáltatásai messze túlmutatnak az anyag szintjén, számos területen nyújt hasznos „szolgáltatást” pl. talajvédelem, vízgazdálkodás stb. De amíg ezeket nem árazzuk be, nem vesszük figyelembe döntéseinknél, addig nem fogunk jó irányba menni. Fontos, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

Dr. Zilahy Gyula, a BME GTK tanszékvezető egyetemi tanára és az International Sustainable Development Research Society elnökhelyettese a vállalati szektor szerepét elemezve a klímaváltozásban és a környezeti problémákban rámutatott arra, hogy ma már nincs olyan vállalat, olyan szektor, amely ne érzné ezek negatív hatását és ne lenne tennivalója. Ma már sok esetben a vállalati szektor viszi előre a politika helyett a klímavédelem ügyét, és a szabályozás után az üzleti szféra az, akitől az emberek a megoldást várják. Az egyéni felelősség felismerése ebben a régióban még nem jellemző.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a napokban publikált Vállalatvezetői felmérésük eredményeit. Ebből a felmérésből többek között kiderült, hogy hosszabb távon az energiaválság marad a fő kockázati tényező a vállalatvezetők szerint és a jelenlegi súlyához képest növekedni fog a klímaváltozás hatása is. Az ezekre való felkészülést – ezt az energiaválság is jól mutatja – nem elég akkor megkezdeni, amikor bekövetkeznek. A klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra történő felkészülés terén a legtöbben a vállalat kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezéseket tesznek, új, klímabarát folyamatokat vagy termékeket dolgoznak ki, illetve a kockázatok mérséklését célzó adatvezérelt, vállalati szintű stratégia fejlesztésén dolgoznak.

A délelőtt folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása az új koncessziós időszakban kapcsán tette fel kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője pedig a repülőtér kerítésén kívüli zöld területeinek hasznosításáról indított beszélgetést.  A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatója jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Az ALD integrál mobilitási rendszerét Dr. Székács Annamária, a vállalat Beszerzés és Customer Excellence vezetője mutatta be. A Hollandiában elérhető alkalmazással egyetlen applikáción belül a vállalat képes felhasználói személyre szabott utazási igényeit kielégíteni. Külön jegyek vásárlása vagy több applikáció letöltése nélkül használható például vonaton, tömegközlekedésen vagy akár közösségi kerékpáron is. A CO2 kibocsátás csökkentés és a költségcsökkentés mellett a dolgozói elégedettség növekedése és további szemléletformálás sem elhanyagolható hatása ennek az egyedi szolgáltatásnak és a hozzá kapcsolódó applikációnak. amely a partnervállalatok karbonsemlegességi céljainak elérését is segíti.

Kovács Károly a BDL ügyvezető igazgatója a víz és a biodiverzitás összefüggéseiről beszélt, rámutatva, hogy a víz a hatékony klímaadaptáció alapja. A biodiverzitás veszteség a vizekben jelentős. A teljes víz készlet 0,07%-a az ivóvízként felhasználható készlet és ez is egyre szennyezettebb. Éves szinten veszítünk annyit az ökoszisztéma szolgáltatásokon, amennyit évente kellene elkölteni ezek megóvására. A repülőtérhez hasonló, nagy burkolt felületekkel rendelkező cégeknél kiemelten fontos a csapadék gyűjtése, tisztítása és tudatos használata, elvezetése. A Budapest Airport ebben is élen jár.

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Beszélt a Greenairport partner együttműködési programról, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán is folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, amellyel maximalizálható az újrahasznosítás, valamint folyamatban van egy teljes ciklusátvilágítás is. A természetvédelmi programjaiknak fontos része az ürgeállomány és a madarak védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról, a vezetői karrierről és kihívásokról és a repülőtér jövőbeli terveiről beszélgetett. A jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A vezetett buszos túra során a csoport megtekintette a különleges repülőtéri tűzoltóautókat, valamint azokat a nagyméretű járműveket is, amelyek a futópályák és gurulóutak tisztántartását biztosítják, például havazás esetén. A túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság. A túra kezdetén még éppen napfényben, a túra zárásakor pedig már a lámpafényekkel megvilágított futópályákon nézhettek meg a résztvevők több felszálló vagy leszálló gépmadarat olyan közelségből, amire ritkán adódik alkalom.

Az esemény galériáját is tekintse meg

A BCSDH-val partnerségben március 31-én rendezi meg a Menedzserszövetség a nagysikerű Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! konferenciáját a Millenáris Fogadóban, Bel-Buda kedvenc rendezvényhelyszínén.

A jelenlegi gazdasági és üzleti kihívásokra reflektálva, az idei konferencia fókusztémája:
„Hatékony vállalatvezetés a sikeres jövőért!” 
Az alábbi linken keresztül tekinthetitek meg a részletes programot:
PROGRAM MEGTEKINTÉSE
A konferencia Időpontja:
2023. március 31.
Péntek, 8:15 – 16:00Helyszíne:
Millenáris Fogadó
(1024 Budapest, Fény u. 8.)

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a konferenciára való regisztrációnál a BCSDH tagok a kedvezményes részvételi díjért a regisztráció során jelöljék be, hogy „Partnerszervezet tagja vagyok”

🔻 🔻 🔻
REGISZTRÁCIÓ
Részvételi díj kedvezményes tagi áron: 34.900 Ft
Részvételi díj külsős vendégek számára: 49.900 Ft
(az ár a kávészünetek és az ebéd költségét is tartalmazza)
A nap folyamán izgalmas panelbeszélgetéseket és exkluzív előadásokat állítunk színpadra, olyan kiemelkedő, példaértékű vezetőkkel, akik megosztják tudásukat, tapasztalatukat és aktuális helyzetértékelőjüket, valamint támpontot adnak és jövőképet mutatnak a konferencia résztvevői számára.
Hiszünk benne, hogy előadóinkkal és támogatóinkkal közösen segíteni tudjuk a hazai vezetőket, és idén is hozzájárulhatunk vállalati sikereikhez.
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
Immáron harmadik éve egy népszerű jótékonysági program is kapcsolódik a konferenciához: a konferencia bevételéből facsemetéket telepítünk tagjainkkal és a konferencia résztvevőivel
a Menedzserszövetség Klímavédelmi Kiserdejében. 🌳
Közös célunk, hogy Budapestet zöldebbé tegyük és megóvjuk a jövő számára. Az elmúlt két évben közel 2500 fát ültettünk a 2. kerületi Szépvölgyi erdőben, sikeres programunkat idén is folytatva, az eddig elültetett mennyiség megduplázását tűztük ki célul. Köszönjük minden regisztráló tagunknak, hogy részvételükkel hozzájárulnak célunk eléréséhez.
A konferencia fő támogatói:
E.ON Hungária Zrt.
Foxconn csoport
JeepA konferencia szakmai partnerszervezetei:
Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara
Joint Venture Szövetség
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért

Regisztráljatok mihamarabb, ne hagyjátok ki idén sem a Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! konferenciát, ahol az alábbi fókusztémákon keresztül segítenek felelős vállalatvezetőink abban hogy egy fenntarthatóbb és élhetőbb világot teremtsünk közösen! 🌐

REGISZTRÁCIÓ
Várunk Benneteket szeretettel,
A Menedzserszövetség elnöksége és ügyvezetése