Egy épület fenntarthatósági teljesítményének javítása nem ér véget a tervezéssel és a kivitelezéssel; a működés során is számos lehetőség kínálkozik a hatékonyabb és tudatosabb üzemeltetésre. A meglévő épület műszaki adottságainak, üzemeltetési gyakorlatának és környezeti teljesítményének átfogó vizsgálata segít feltárni a fejlesztési lehetőségeket, legyen szó energia- vagy vízfelhasználásról, használói komfortról, hulladékgazdálkodásról, ökológiáról vagy az épület ellenálló képességéről. A BREEAM In-Use minősítési rendszer ehhez biztosít átfogó keretrendszert, amely nemcsak a minősítés megszerzését, hanem a hosszú távon hatékonyabb és fenntarthatóbb üzemeltetést is támogatja.

 

Sosem késő a fenntarthatóságra gondolni

Előző írásainkban a városrész szintű fejlesztések előkészítésénél, újépítésű és felújítandó épületek esetében mutattuk be, hogy a BREEAM minősítések által milyen módon lehetséges integrálni a fenntarthatósági elveket már a tervezéstől kezdődően.

Sokszor találkozunk azonban azzal, hogy a beruházó túl későn ébred fel és egy építés előtt vagy már építés alatt álló ingatlan esetében késő, vagy csak jelentős többletköltség mellett lenne lehetséges azokat a fenntarthatósági elveket integrálni, amik egy épületminősítés megszerzéséhez szükségesek.

Ilyenkor is van azonban megoldás a fenntarthatósági teljesítmény értékelésére és fejlesztésére. Dönthet úgy a fejlesztő vagy a tulajdonos, hogy a már üzemelő épület fizikai tulajdonságait vagy üzemeltetési gyakorlatát veszi górcső alá és BREEAM In-Use minősítést szerez az épületre.

Nem csak az épület műszaki paraméterei számítanak

Szerencsére egyre gyakoribb, hogy a bérlők is fenntartható, minősítéssel rendelkező épületet keresnek. Mit is jelenthet ez a gyakorlatban?

Egy BREEAM In-Use minősítéssel rendelkező épület esetében vizsgálatra kerülhetnek az épülethasználók egészségére és közérzetére ható körülmények, mint például a benapozottság, kilátási körülmények, levegőminőség, megvilágítottság vagy hőkomfort.

Az épület gépészeti rendszerei is alapos vizsgálat alá esnek, a pontszám jelentős részét adja, hogy ezek milyen típusúak, minőségűek és hogyan történik az épület energiagazdálkodása, energiafogyasztásának mérése. Ez jó iránymutató lehet egy jövőbeli felújításhoz is, hogy milyen hatékonyabb, modernebb megoldások javíthatnak az épület energiafelhasználásán.

Pontozásra kerül az épület elhelyezkedése. Előnyös, ha jó tömegközlekedési kapcsolatokkal, gyalogosan elérhető szolgáltatásokkal és fenntartható alternatív közlekedési lehetőségekkel rendelkezik a létesítmény. Utóbbiak közé tartozhat például az elektromos autótöltési lehetőség vagy a megfelelő kerékpártároló biztosítása.

Az energiagazdálkodás mellett a vízgazdálkodás is fontos értékelési szempont. A ’Water’ kategória az épület vízfogyasztásának hatékony kezelését, a víztakarékossági intézkedéseket, valamint a vízfogyasztás mérését, monitorozását vizsgálja.

Az állapotfelmérési jegyzőkönyv elkészítése segít azonosítani az épület fizikai állapotát és ezáltal megtervezni a szükséges időszakos karbantartásokat, a rövid- és hosszú távú felújítási terveket. Emellett készíthető lista az épületben fellelhető erőforrásokról, anyagokról, amelyek újra felhasználhatóak. Ez különösen hasznos lehet például egy új bérlő beköltözésekor, hiszen az újrafelhasználás révén egyaránt csökkenthető a primer nyersanyagok iránti igény és a keletkező hulladék mennyisége.

A fizikai tulajdonságok vizsgálata közé tartozik az épület klímaváltozással, természeti katasztrófákkal és egyéb fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képessége. De emellett az épülethasználók biztonsága is vizsgálati témakör.

 

A fenntarthatóság az üzemeltetésen is múlik

A műszaki paraméterek mellett vizsgálhatóak és értékelhetőek az üzemeltetésben alkalmazott gyakorlatok is. Ha dokumentált üzemeltetési és karbantartási folyamatokkal, kézikönyvekkel, szabályzatokkal, elemzésekkel, mérési eredményekkel rendelkezik az üzemeltető vagy tulajdonos, az mind hozzájárulhat a magasabb pontszámhoz és minősítési szinthez. Ez különösen fontos egy működő épület esetében, hiszen a jó műszaki adottságok önmagukban nem feltétlenül garantálják a hatékony és fenntartható működést.

Az ügyfelek sokszor attól tartanak, hogy a minősítéshez szükséges dokumentáció nagyszámú, felesleges dokumentum elkészítését jelenti. Valójában azonban ezek a dokumentumok mind azt hivatottak szolgálni, hogy hosszú távon minél hatékonyabban, tudatosabban, felhasználóbarát módon lehessen üzemeltetni a házat.

Érdemes még szót ejteni az ökológia témaköréről. Ökológus bevonásával a külső területek akár költséghatékony módon is fejleszthetőek olyan szintre, ami jelentősen hozzá tud járulni a környék biodiverzitásának növeléséhez. Épülethasználói szempontból pedig egy kellemes, akár városi oázist is biztosíthat.

Adventum / Buda Square, Margit Palace irodaházak, BREEAM In-Use minősítés

 

Minősítésen túl: lehetőség a folyamatos fejlesztésre

Egy épület működtetése során számos különböző területet kell egyszerre kezelni – az energiagazdálkodástól és karbantartástól kezdve a hulladékkezelésen át a használói komfortig. A BREEAM In-Use egységes keretrendszert biztosít ezek értékelésére, és segít azonosítani azokat a területeket, ahol további fejlesztések valósíthatóak meg.

A fentiekből látható, hogy nagyobb beruházás nélkül, megfelelő elköteleződéssel is megcélozható egy épületminősítés. Illetve az is evidens, hogy egy épület környezeti teljesítményének megítélése nem korlátozódik a tervezési és kivitelezési szakaszra, az üzemeltetés során is sok mindent lehet tenni a fenntarthatóságért.

A BREEAM In-use rendszer nem csupán egy tanúsítvány megszerzésének eszköze, hanem fejlesztési és döntéstámogató eszközként is használható. Hozzájárulhat az épület jobb piaci pozicionálásához, versenyképességéhez és hosszú távú értékállóságához, miközben az üzemeltetés hatékonyságának javítását is támogatja.

Kluha Enikő, Fenntarthatósági vezető / Realiscon

BREEAM Assessor & AP

Létesítmény energetikai mérnök

Magyarországon a 2025-ben elhunyt öregségi nyugdíjasok átlagosan 23,3 évet töltöttek nyugdíjban. Ez több mint két évtized, amelyet nem mindegy, milyen egészségi állapotban, anyagi biztonságban és mennyire aktívan élünk meg. Egyre több nyugdíjas bizonyítja be, hogy ebben az időszakban sem kell hátralépni: önkénteskednek, programokat szerveznek, másokon segítenek, és sokszor éppen ők tartanak össze egy-egy helyi közösséget. A tavalyi 117 pályázó inspiráló története után a K&H örök aktív pályázata idén ismét azokat keresi, akik megmutatják, mit jelent örökké aktívnak lenni. A 2026-os pályázat során a pénzintézet 25 nyertes nyugdíjas önkéntest fejenként bruttó 100 ezer forint értékű utalvánnyal ismer el, míg a jelölő szervezetek egyenként bruttó 635 ezer forintos támogatást kapnak. A nyertesek a pénzbeli elismerés mellett idén gyakorlati digitális képzésben is részesülnek. Október 31-ig várják a pályázatokat a https://fenntarthatotarsadalom.kh.hu oldalon elérhető online adatlapon.

„A nyugdíjba vonulás korántsem jelenti azt, hogy valaki „nyugdíjba megy” az életből. Egy akár több évtizedes életszakaszban ugyanúgy helye van a céloknak, a közösségnek és annak, hogy tudásunkkal, tapasztalatunkkal másoknak is adjunk. A K&H örök aktív pályázatával éppen azokat szeretnénk elismerni, akik aktivitásukkal és önkéntes munkájukkal mások életének minőségéhez is hozzájárulnak. Az aktív és tartalmas nyugdíjas évekhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy időben gondoljunk a későbbi anyagi biztonságunkra. A tudatos tervezés és a megtakarítás korai elkezdése segíthet abban, hogy később is megőrizhessük megszokott életszínvonalunkat. Idén a pénzbeli elismerés mellett egy új elemmel is kiegészítjük a nyertesek támogatását, gyakorlati digitális képzést biztosítunk számukra, amely segíthet abban, hogy magabiztosabban és biztonságosabban használják a mindennapokban egyre fontosabb online eszközöket és szolgáltatásokat” – fogalmazott Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H kommunikációs vezetője.

Szeptember végén lezárult az Önkéntes Vízadás idei szezonja – az országos közösségi faöntöző kampányt a FŐKERT és a BeEco szervezte a 10 Millió Fa Alapítvány részvételével, 2026-tól már az E.ON névadó szponzori támogatásával. A kezdeményezés célja az volt, hogy az egyre aszályosabb nyarakon az öt évnél fiatalabb, még különösen sérülékeny fák életben maradjanak. Az idei induláskor még senki sem tudhatta, hogy az évszázad legszárazabb nyara áll előttünk; utólag különösen hasznosnak látszik, hogy megszervezték a közösségi öntözést.

A mozgalom a BeEco ingyenes ökoapplikációjára épült: az alkalmazás térképe sárgával és pirossal jelöli a szomjas fákat, mutatja a legközelebbi vízvételi lehetőségeket, az önkéntesek pedig az elvégzett öntözést rögzítik, amivel pontokat gyűjthetnek. A program idén Budapesten túlra is kiterjedt: a FŐKERT fái mellett több fővárosi kerület, valamint – Pécs, Veszprém, Kecskemét és Székesfehérvár városát is beleértve – összesen 15 önkormányzat is csatlakozott az E.ON dunántúli szolgáltatási területéről.

Az idei térképre több mint 22 ezer fa és közel 15 ezer kút került fel. A programban a szezon végéig 2162 aktív önkéntes 24 693 öntözéssel több mint 780 ezer liter vizet juttatott a fiatal fáknak. (összehasonlításul: tavaly – még kizárólag Budapesten – mintegy 1500 önkéntessel és több mint 500 ezer liter vízzel startolt az Önkéntes Vízadás, idén tehát jelentősen nőtt a részvétel és a lefedettség). Az E.ON a támogatáson túl saját munkatársaival is részt vett az öntözésben, és önálló kampányban hívta fel a figyelmet a program fontosságára.

 

  1. augusztus 12-től alkalmazandó az Európai Unió új csomagolási rendelete, a PPWR. A szabályozás alapvetően alakítja át azt, ahogyan a vállalatoknak a csomagolásokról gondolkodniuk kell: egyre nagyobb hangsúlyt kap a csomagolások minimalizálása, újrahasznosíthatósága és a másodlagos nyersanyagok használata.

A Manupackaging szerint azonban van egy lépés, amelynek mindezeket meg kell előznie: megvizsgálni, hogy valóban szükség van-e annyi csomagolóanyagra, amennyit ma használunk.

Először csökkentsünk – utána tegyük körforgásossá azt, amire valóban szükség van.

Ez különösen fontos az ipari és szállítási csomagolásoknál. Egy raklap stretchfóliázásánál például nem a fólia vastagsága vagy az egy tekercsre jutó ár a legfontosabb mutató, hanem az, hogy mennyi anyag szükséges egy rakomány biztonságos stabilizálásához.

A Manupackaging M StableSite Auditja ezért a teljes csomagolási folyamatot vizsgálja: méri az egy raklapra jutó fóliafelhasználást, a fólia tényleges tartóerejét és a rakomány stabilitását. A cél nem egyszerűen egy másik fólia ajánlása, hanem annak meghatározása, hogyan lehet ugyanazt vagy magasabb szintű rakománybiztonságot lényegesen kevesebb anyaggal elérni.

Egy palackozóüzemben végrehajtott optimalizálás során például évente több mint 30 tonnával sikerült csökkenteni a stretchfólia-felhasználást úgy, hogy közben a rakománybiztonság mérhetően biztosított maradt. Más alkalmazásoknál 30–70% közötti anyagcsökkentést is elértünk.

A következő lépés az így optimalizált anyagmennyiség körforgásosabbá tétele. Ebben kapnak szerepet a Manunature RR PCR-tartalmú stretchfóliák, az újrahasznosíthatóságot támogató megoldások, valamint a zárt körű visszagyűjtési modellek.

A PPWR ezért számunkra nem egyszerűen új megfelelési kötelezettség. Lehetőség arra, hogy újragondoljuk a csomagolást egy egyszerű sorrend mentén:

Refuse – Reduce – Recycle.

Először szüntessük meg azt, amire nincs szükség. Utána csökkentsük a szükséges anyagmennyiséget a lehető legalacsonyabb szintre. És csak azt követően tegyük körforgásossá azt az anyagot, amelyre a termék és a rakomány biztonságos szállításához valóban szükség van.

A Manupackaging díjmentes M StableSite Audit keretében vállalja a vállalatok jelenlegi szállítási csomagolási folyamatának felmérését, a megtakarítási potenciál meghatározását és a PPWR céljaival összhangban álló optimalizálási lehetőségek bemutatását.

A vállalkozások többféleképpen csökkenthetik energiaköltségeiket: javíthatják energiahatékonyságukat, vagy akár saját napelemes rendszert is telepíthetnek. Azoknak, akiknek ezek a lehetőségek nem – vagy nem azonnal – elérhetők, az E.ON létrehozott egy egyszerű alternatívát az új Ritmus tarifájával, amellyel jelentős megtakarítás érhető el, miközben a cégek a villamosenergia-rendszer stabilabb és fenntarthatóbb működését is támogatják. A tarifa arra ösztönzi az ügyfeleket, hogy fogyasztásuk egy részét napon belül az olcsóbb időszakokra helyezzék át, ami a hálózat terhelését is kiegyenlíti.

A Ritmus három zónaidőből álló, okosmérőhöz kapcsolódó díjszabás: a nappali (6:00-17:00) és az éjszakai (22:00-6:00) időszakban az energiadíj akár 35%-kal kedvezőbb, mint az esti csúcsidőben (17:00-22:00). A zónák az év minden napján azonos időpontokban érvényesek, így jól tervezhetőek: a kedvezőbb tarifájú időszakra ütemezhető az áramfogyasztás egy része, például az elektromos járművek vagy az energiatárolók akkumulátorának feltöltése.

A konstrukcióhoz az E.ON közvetlen pénzügyi ösztönzőt is kínál: a következő szerződésnél 30 ezer forint visszatérítés jár azoknak a vállalkozásoknak, amelyek rugalmasan tudják alakítani energiafelhasználásukat, az első száz szerződő pedig ingyenes fogyasztásfigyelő berendezést is kap. A szolgáltatáshoz olyan okosmérő vagy idősoros mérő szükséges, amely 15 percenként rögzíti a fogyasztást – ez az 5000 kWh feletti éves fogyasztású cégeknél biztosan rendelkezésre áll. A tarifa kiegészíthető az E.ON Zöld partner csomagjával, amely garantáltan megújuló forrásból származó villamos energiát biztosít.

A Ritmus az E.ON vállalkozásoknak szóló zónaidős tarifarendszerének immár a harmadik eleme a Napkelte és a Hétvége tarifa mellett. A hosszú távú partnerségre és fenntarthatóságra épülő megoldásokkal a vállalat a közelmúltban elnyerte az IFUA Horváth tanácsadócég Zöld Kerék díját.

Budapest területén közel 10.000.000 m2 zöldfelületen végzi fenntartási munkáit a Budapesti Közművek FŐKERT Divíziója. Fontos célkitűzés, hogy ezen területek kaszált gyepfelületeiből minél több válhasson természetközeli gyeppé, növelve ezzel a városi biodiverzitást és erősítve a főváros zöldinfrastruktúráját.

2019 óta több kaszálandó területen extenzív fenntartás zajlik, jelenleg már 32 hektáron – a cél az 50 hektár elérése. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok alapján, valamint az Ökológiai Intézet monitorozási eredményeinek összesítésével született meg a Budapest Magkeverék, amely háromféle termékre bontható: a Budapest HEGY magkeverékre, mely 2026-ban került bevezetésre, valamint Budapest RÉT és a Budapest KERT magkeverékre. Mindhárom magkeverék kizárólag olyan, Magyarországon őshonos növényfajokat tartalmaz, melyek ideálisan illeszkednek a főváros ökológiai adottságaihoz.

A kaszálatlan gyepfelületek optimális méretének elérésével, a város zöldfelületek összekapcsolásával egy élő ökológiai hálózat létrehozása a cél. Ebben a hálózatban a közparkokon vagy zöldsávokon túl minden magánkert is egy újabb lépőkő lehet a természet számára. Ezzel az összefogással Budapest lakossága is aktív szereplőjévé válhat a közös sikernek.

Az eredmény olyan, esztétikai értékekkel is bíró zöldfolyósók kialakulása, melyek összefüggő természetközeli gyepfelületként élőhelyet biztosítanak a városi flórának és faunának, elősegítik az élőlények szabadabb mozgását, a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, javítják a levegőminőséget és hozzájárulnak a klímavédelemhez is.

A RÉT és KERT után itt a HEGY

42 különböző őshonos egynyári és évelő növényt tartalmazó ökologikus magkeverék. A HEGY magkeverék fajtái között található többek között: közönséges cickafark, mezei zsálya, közönséges oregánó. A magkeverék sokfélesége lehetővé teszi, hogy sekély termőréteggel rendelkező, akár kötött talajon is vegyes magasságú, vadvirágos, magaskórós, természetközeli növényállomány telepedjen meg a vetést követően. A tágtűrésű, könnyen alkalmazkodó (generalista) fajok a sztyeppékre és száraz rétekre emlékeztető vegetációt hoznak létre a vetett területen.

Ebből a magkeverékből 10 g 2 m2-es terület bevetéséhez elég. Az őszi vetéshez a szeptember és november közti időszak ajánlott, tavaszi vetés idején március-áprilisban érdemes elszórni a magokat.

A magkeverékekhez kapcsolódó bővebb információk az alábbi linken érhetők el:

https://fokert.budapestikozmuvek.hu/vadviragos-ret-magkeverek

Az IFUA Nonprofit és partnerszervezetei (Bridge Budapest Egyesület, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Corvinus Science Shop, Appy Nonprofit Zrt., Menedzserek Országos Szövetsége) országos kutatásban vizsgálják a vállalati–nonprofit együttműködések gyakorlatát, eredményeit és kihívásait. Egyedülálló módon párhuzamosan zajlik a vállalatok és a nonprofit szervezetek megkérdezése, ami lehetőséget ad a felek közötti hasonló vagy éppen eltérő vélemények feltérképezésére.

Várjuk a kis-, közép- és nagyvállalatok válaszait akkor is, ha jelenleg nincs aktív együttműködésük nonprofit szervezettel. A körülbelül 15 perces, alapértelmezetten anonim kérdőív nemcsak adatgyűjtés: végigvezet a vállalati-nonprofit szervezeti együttműködési gyakorlat legfontosabb pontjain, így egy rövid önreflexióra is alkalmat ad.

Kérdőív: link
További információ a kutatásról: link

Köszönjük, hogy közreműködésével aktívan hozzájárul a vállalati-nonprofit együttműködések jobb megértéséhez és egy közös tudásbázis építéséhez!

A fenntarthatóság továbbra is a hosszú távú vállalati siker és versenyképesség fontos tényezője, a rövid távú gazdasági és teljesítménykényszerek miatt azonban egyre nagyobb nyomás alá kerül. A Horváth Chief Sustainability Officer (CSO) Study 2026 szerint jelenleg ötből két vállalat kritikusan felülvizsgálja fenntarthatósági tevékenységét és céljait.

A több mint 300 fenntarthatósági vezető bevonásával készült európai kutatás négy kulcsfontosságú feladatot azonosít: az ESG-szempontok szorosabb beépítését az üzleti döntésekbe és a vállalatirányításba, a fenntarthatóság üzleti értékének számszerűsítését, valamint az adatok, rendszerek és a mesterséges intelligencia hatékonyabb kihasználását.

A Horváth CSO Study 2026 bemutatja, miképpen változnak a vállalati prioritások, hol gyengül az ESG stratégiai beágyazottsága, és milyen szerepet kaphat az AI a fenntarthatósági adatok üzleti hasznosításában. A felmérésből az is kiderül, hol dől el, hogy a fenntarthatósági célokból valódi üzleti eredmény lesz-e.

Idén ősszel ötödik alkalommal rendeztük meg Jól kifőzzük! közösségi főzőprogramunkat. Pálinkás Zsolt vezérigazgató megnyitója és meghívott vendégeink köszöntő beszéde után az eseményen kollégáink zöldséges paprikás krumplit és kókuszgolyót készítettek, stratégiai partnerünk, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatottjai számára. Az önkéntes munkán túl a főzéshez szükséges összes alapanyagot is mi biztosítottuk. Az idei évben több mint 100 kollégánk csatlakozott önkéntesként a kezdeményezéshez, amelynek köszönhetően összesen 1000 adag ételt sikerült eljuttatnunk a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központ segítségével azokhoz a családokhoz és emberekhez, akiknek erre most a legnagyobb szükségük van.

Számunkra az önkéntesség azonban nem ér véget ezzel a nappal, hiszen hosszú évek óta évi 2 munkanapot biztosítunk kollégáinknak, amikor igényük szerint jótékony célra önkéntes munkát végezhetnek. Ennek a vállalati kultúrának a kiemelkedő eseménye a Jól kifőzzük! közösségi főzőprogram. Az ENSZ és az UNESCO ráadásul a 2026-os évet az Önkéntesek Nemzetközi Évének nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet az önkéntesség társadalmi értékeire, közösségépítő erejére. Mi ezzel az idei közösségi főzőprogrammal csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez.

Hálásan köszönjük munkatársainknak, továbbá Justin McKenzie Smithnek, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövetének, Dr. Tóth Kinga Dóra szociális, család és idős ügyi államtitkárnak, valamint Wittinghoff Tamásnak, Budaörs polgármesterének, hogy elfogadták meghívásunkat és segítettek a főzésben, így támogatva az eseményt. Külön köszönet Kovács Ivett, Zsilkina Livia, Novák Elza kollégáinknak és a budaörsi áruházunk vezetőjének, Hajzer Csabának, akik nélkül az esemény nem jöhetett volna létre!

Országszerte közel 2 millió szavazatot adtak le a Tesco vásárlói az áruházlánc „Start a jövőért” pályázati programjában helyi közösségi projektekre, hogy eldöntsék, melyik mennyi támogatást kapjon. A nyertes 159 szervezet összesen 56 millió forinton osztozik. Mind az 55 körzetben a legtöbb voksot szerző szervezet 500 ezer, a második helyezett 300 ezer, míg a harmadik 150 ezer forintot fordíthat projektje megvalósítására, hat különdíjas és három aranyzsetonnyertes pedig egyenként további félmillió forintot. Így 123 településen jöhetnek létre elsősorban a gyermekek és fiatalok életkörülményeit fejlesztő kezdeményezések az áruházlánc segítségével.

Augusztus 10. és szeptember 6. között szerte az országban összesen közel 2 millió alkalommal szavaztak a Tesco vásárlói a Start a jövőért program keretében a környékükön megvalósítandó közösségi projektek támogatásáról. 55 körzetben dobták be a vásárlások után kapott zsetonokat az áruházak előterében kihelyezett gyűjtőkbe és döntöttek arról, hogy három helyi projekt közül melyik kapja a legnagyobb összeget. Minden körzetben az első helyezett 500 ezer, a második 300 ezer, míg a harmadik 150 ezer forintot fordíthat pályázati kezdeményezése kivitelezésére, elsősorban a 25 év alatti gyermekeket és fiatal felnőtteket célzó fejlesztésekre.

Közösségi voksok, valódi segítség

„A Start a jövőért programban olyan helyi projekteket támogatunk, amelyek valóban számítanak az adott közösségnek, ebben a fordulóban 123 településen. Ezúttal is a környéken élőkre bíztuk, hogy eldöntsék, számukra melyik a legkedvesebb. Vásárlóink így 159 pályázat esetében szólhattak bele a sorrendbe. A legtöbb, több mint 48 ezer szavazatot az esztergomi Tesco hipermarketben adták le, míg országszerte a legnagyobb számú, mintegy 80 ezer szavazatot a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének szemléletformáló programja kapta, melynek során iskolás gyermekek ismerhetik meg a látássérült emberek mindennapjait és a befogadás fontosságát. Különleges Aranyzseton eseményeink keretében pedig a gödöllői, a martonvásári és a váci Tescóba adott napon betérők közül helyszínenként egy szerencsés vásárló még egy sorsdöntő szavazatot is leadhatott.100 zseton közül ugyanis az egyetlen aranyszínű kihúzásával további félmillió forinttal jutalmazta az adott körzetben versengő pályázatok egyikét”– mondta Hevesi Nóra, a Tesco-Global Zrt. kommunikációs vezetője.

A Tesco országszerte 56 millió forinttal támogatja a nyertes szervezeteket. A legtöbb szavazatot begyűjtő projektek között olyan kezdeményezések is megvalósulhatnak, mint:

  • gyermekotthonban élők fejlesztése terápiás kutyákkal;
  • az élelmiszer-pazarlást csökkentő főzőfoglalkozások maradékok felhasználásával;
  • a közlekedési ismeretekre oktató utazó mini KRESZ-park;
  • autista gyermekeknek szóló programsorozat;
  • valamint óvodai és iskolai mozgásfejlesztő eszközök beszerzése.

Extra forrás a helyi ötleteknek

A körzetében elért első helyezéssel, valamint az aranyzsetonnal járó extra támogatással együtt összesen 1 millió forintot elérő pályázati finanszírozásból a Magyar Rákellenes Liga Gödöllő Alapszervezet a helyi gimnázium diákjai körében erősítheti az egészségtudatos szemléletet élményalapú oktatás keretében.

A másik első helyezett és aranyzseton-nyertes váci VDÓ Sirály Ovi szintén ugyanennyi pénzt fordíthat interaktív zenei élménytér kialakítására az intézményben.

Míg a Beethoven Alapítvány az 56-os körzet harmadik helyezettjeként és az aranyzsetonnak köszönhető plusz támogatás révén összesen 650 ezer forintból teheti szebbé és vidámabbá a martonvásári Beethoven Általános Iskola környezetét többek között stabil virágállványokra kihelyezett növényekkel és a lépcsőkre ragasztott motiváló, színes matricákkal.

Az Aranyzseton-események kedvezményezettjeihez hasonlóan a Tesco egyenként 500 ezer forint különdíjban részesít 6 kezdeményezést azok egyedi megközelítéséért.

Ezek a:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hiányzó Láncszem Alapítvány;
  • a szolnoki CONTACT Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat;
  • az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár;
  • a budapesti Könyvmentorok Alapítvány;
  • valamint két székesfehérvári szervezet: a Cukorbeteg Gyermekeket Támogató Egyesület és a JóPont Alapítvány.

A Start a jövőért program következő, ötödik fordulója október 12-én indul, és a Tesco november 8-ig várja a gyermekeket, fiatalokat és helyi közösségeket fejlesztő kezdeményezések megvalósítására irányuló pályázati anyagokat. A részletekről a www.tesco.hu/kozosseg oldalon lehet majd tájékozódni.

Bővebb információ a programról a nyertes szervezetek listájával szintén a www.tesco.hu/kozosseg oldalon található.