Új kaszálási protokollt vezet be a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziója a kezelésében lévő gyepfelületeken a rendkívül aszályos tavasz miatt. Az egyelőre május végéig életbe léptetett eljárásrend célja a főváros tulajdonában lévő zöldfelületek vízháztartásának javítása, talajainak védelme, és ökológiai értékének megőrzése.

A szokatlanul csapadékszegény tavaszi hónapokat követően Budapesten az elmúlt évtizedekben eddig nem tapasztalt aszály várható. A szárazság miatti károk enyhítése, és a zöldfelületek által biztosított ökológiai értékek védelme érdekében ezért a FŐKERT a külterületeken, valamint a fővárosi ingatlanok és a kiemelt parkok, zöldfelületek eddig is ritkábban kaszált, extenzíven kezelt gyepfelületein felfüggeszti a kaszálásokat. A Budapesti Közművek zöldfelület kezelésért felelős divíziója az új eljárásrend szerint mostantól csak ott végzi tovább a megszokott rendszerességű kaszálást, ahol közlekedésbiztonsági szempontok miatt szükséges beavatkozni. A FŐKERT szakemberei ezen kívül folytatják a közlekedési útvonalak mellett a vadvirágos rétek úgynevezett kontúrkaszálását is, azaz például az utak, járdák, kerékpárutak melletti keskeny sávban alacsonyan tartják a gyepet, így a növényzet nem nő rá a burkolatokra, és nem akadályozza a haladást. A szabadidős tevékenységeknek is helyszínt biztosító parkokban a FŐKERT csökkenti a kaszálások gyakoriságát, és a gyepet akár 5 centiméterrel is magasabban tartja.

A mostantól elrendelt, egyelőre május végéig érvényes fővárosi protokoll teljeskörűen összhangban van a hivatalba lépő környezetvédelmi kormányzat által meghirdetett „vágatlan május” kezdeményezéssel.

A klímaváltozás kihívásaira válaszként megfogalmazott ökologikus szemléletű városi zöldfelület-fenntartás a tulajdonos főváros fontos törekvése. Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a kerületi önkormányzatokat is a most elrendelt gyepkezelési protokollhoz hasonló intézkedések meghozatalára kérte – saját zöldfelületeik kezelése során.

A Budapesti Közművek a Vadvirágos Budapest program keretében már 2021 óta tart fenn olyan természetközeli gyepeket, közismert elnevezéssel méhlegelőket, – ahol a szokásos évi 5 vagy akár 10 alkalom helyett csak egyszer-kétszer végez kaszálást. 2026-ban ezeknek a területe csaknem egymillió négyzetméterre nőtt. Az ökologikus kezelési mód előnye, hogy a biológiai sokféleség ezeken a területeken növekszik, új, akár védett növény- és állatfajok, illetve -társulások is megjelenhetnek, és az egyre csökkenő számú beporzók fennmaradását is segíti. A magasan hagyott növényzet sokkal zöldebb, üdébb marad, mint az alacsonyra nyírt gyep, hiszen a sűrűbb növényzet leárnyékolja a talajt, kisebb lesz a talaj párolgása, és kevésbé melegszik fel a terület.

A beállt gyep ráadásul nemcsak hasznos, hanem szép is, a nyár folyamán folyamatosan változó képet mutat, hiszen időről időre más-más növényfajok virágoznak benne. A FŐKERT szakemberei folyamatosan monitorozzák ezeket a területeket, és minden évben felülvizsgálják azokat., Így a tapasztalatok alapján és a felmerülő igényeknek megfelelően a szakemberek változtathatnak a terület kiterjedésén, elhelyezkedésén, és gazdagíthatják összetételét.

Az idei év további újdonsága, hogy több helyen a 49 fajból álló Budapest RÉT magkeverékkel, illetve egy 10 fajból álló virágos magkeverékkel alakítanak ki réteket a FŐKERT szakemberei.

 

Összesen 57 millió forinttal támogatja a helyi közösségeket és a fiatalok jövőjét a Tesco a „Start a jövőért” program negyedik fordulójában. A 2026. június 12-ig nyitva álló pályázatra olyan kreatív és értékteremtő kezdeményezéseket várnak, amelyek valódi változást hoznak a 25 év alattiak vagy más támogatásra szoruló csoportok életébe.

A Tesco elkötelezett amellett, hogy országszerte lendületet adjon a helyi közösségeknek, ezért negyedik alkalommal is elindítja nagy sikerű „Start a jövőért” programját, melyre június 12-ig lehet jelentkezni. A kezdeményezés elsősorban olyan projekteket karol fel, amelyek a pályázók közvetlen környezetében élő gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek életkörülményeit hivatottak javítani. A program nyitottságát mutatja ugyanakkor, hogy egyéb nemes ügyek – például az állatvédelmet, az időseket vagy a hátrányos helyzetű felnőtteket szolgáló pályázatok – előtt is nyitva áll a kapu.

A „Start a jövőért” egyik legizgalmasabb vonása, hogy a nyertesekről nem csupán egy zsűri dönt. A szakami előválogatón továbbjutott, körzetenként legjobb 3 projektre a helyi Tesco áruházak vásárlói szavazhatnak a vásárláskor kapott zsetonok bedobásával. A voksok alapján alakul ki a végleges sorrend. Így mind a 60 körzetben az első helyezett 500 ezer, a második 300 ezer, a harmadik 150 ezer forintot kap. A legkiemelkedőbb pályázatokat emellett különdíjjal is jutalmazzák.

„Programunkban nemcsak anyagi segítséget nyújtunk, hanem lehetőséget adunk arra, hogy a közösségek együtt formálják a jövőt. A Start a jövőért varázsa abban rejlik, hogy a végső szót a helyben élőkre bízzuk, hiszen ők ismerik legjobban lakókörnyezetüket. Inspiráló látni a szervezetek munkáját, és büszkék vagyunk arra, hogy az előző fordulóban több mint 2 millió vásárlói zseton döntött a 171 nyertes sorsáról. Bízunk benne, hogy ezúttal is változatos, előremutató közösségi ötletek megvalósításához járulhatunk hozzá”– hangsúlyozta Hevesi Nóra, a Tesco-Global Zrt. kommunikációs vezetője.

A harmadik fordulóban több mint 300 pályázat érkezett be. A támogatott kezdeményezések sokfélesége jól mutatja, milyen kreatív ötletek születhetnek helyi szinten. Többek között bogárbarát park, kiskuktatábor, planetáriumi és farmfoglalkozások, közösségi kerékpártúra, hátrányos helyzetű gyermekek érettségi felkészítője és inkluzív tehetségkutató program is megvalósul a támogatásból.

Az áruházlánc széles körből várja a pályázókat, köztük civil szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat, nonprofit kkv-ket, köznevelési, szociális és egészségügyi intézményeket, társasházakat és informális csoportokat. Jelentkezni hat kategóriában lehet: művészet és kultúra; oktatás és készségfejlesztés; közösségi tevékenységek és kapcsolatok építése; környezet- és természetvédelem; testi-lelki egészség; valamint élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem.

Bővebb információ a „Start a jövőért” program részleteiről és a pályázati feltételekről a https://tesco.hu/kozosseg/ oldalon található. Az eddig megvalósult projektekről rövid beszámolók a Tesco Magyarország LinkedIn oldalán találhatók, melyet érdemes követni legfrissebb híreinkkel kapcsolatban is.

A pályázatok benyújtásának határideje: 2026. június 12.

 

Önálló fenntarthatósági minisztérium, szigorodó ellenőrzések és a KSZGYSZ hulladékgazdálkodási javaslatcsomagja.

A hazai szabályozási környezet jelentős átalakulás előtt áll. A TISZA kormány Zöld Programját az Élő Környezetért Felelős Minisztérium a szakmai alapok rehabilitálását, szigorúbb környezetvédelmi ellenőrzéseket és egy transzparensebb intézményrendszer kialakítását ígéri. Ebben a változó környezetben a vállalati döntéshozók számára a legfőbb érték a tisztánlátás.

A denxpert EHS szoftver és a Környezetbarát Szolgáltatók, Gyártók és Szállítók Szövetsége (KSZGYSZ) közös szakmai webinárján objektíven, a vállalatok szempontjából járta körbe a legfontosabb EHS- és ESG változásokat.

Mit gondolnak a hazai szakemberek?

A webinár résztvevői körében végzett felmérés szerint a szakma egyértelműen látja, hol lesz a legnagyobb gyakorlati hatása az új zöld programnak:

  • 40% szerint a körforgásos gazdaság erősítése hozza a legjelentősebb változást,
  • 26% a hulladékgazdálkodás fejlesztését jelölte meg a legfőbb fókuszterületként,
  • míg 20% az ipari kibocsátások csökkentésére számít.

Reagálva a piaci igényekre, a rendezvény kiemelt vendége, Markó Csaba (a KSZGYSZ szakmai és műszaki igazgatója) bemutatta azt az átfogó javaslatcsomagot, amelyet a szövetség már el is juttatott a MOHU és a döntéshozók részére a hulladékgazdálkodási rendszer hatékonyságának növelése érdekében.

Bár a rendezvény május 5-én lezajlott, a szakmai diskurzus és a felkészülés most kezdődik. Az alábbi linkeken minden információt elér a stratégiai tervezéshez:

A denxpert legfrissebb blogbejegyzése részletesen bemutatja a fenti kutatási adatokat és a legfontosabb tanulságokat. https://www.denxpert.com/hu/post/zold-magyarorszag-program-uj-ehs-szabalyok-hazai-cegeknek

A webinár felvétele on-demand formában, bármikor visszanézhető a denxpert oldalán. https://www.denxpert.com/hu/webinar/uj-kormany-szigorubb-ehs-szabalyok-mire-keszuljenek-a-hazai-cegek-tisza-zold-program

Nyitott szakmai párbeszéd a KSZGYSZ-szel

A KSZGYSZ ezúton is meghívja a hazai vállalatok szakértőit egy nyitott, közös szakmai beszélgetésre. Amennyiben az Ön cégét is érinti a hulladékgazdálkodás átalakulása, a szövetség megkeresés esetén szívesen megosztja az elkészített és bemutatott szakmai javaslatcsomagot.

 

 

2025 januárjában megdöbbenve láttam a PBI riportunkban, hogy

  1. 12,000 szemeteszsákot használtunk el 2024-ben és
  2. sűrű időszakban hetente több száz kg szemetet vitt el a kukásautó. Pedig több tucat szelektív gyűjtőnk van.

Nem hagyott a dolog nyugodni, mert mi igen komoly hangsúlyt fektettünk eddig is a szelektív hulladékgyűjtésre.

Így egyik vasárnap én mentem el „kukázni” azaz összegyűjteni a szemeteseink tartalmát. Másnap munkatársi tréningnapot tartottunk, az egyik téma a hulladékgazdálkodás volt. Bevittem az előző napi szemetet a terembe és kiöntöttem egy fóliára. 2 nagyon egyértelmű következtetést vontunk le egy pillanat alatt:

  1. Hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, a látogatók nem igazán figyelnek erre, a szelektív gyűjtőkben is volt vegyes és sok szelektív került a vegyesbe is.
  2. A szemeteszsákok jelentős része nem sérült, azaz úgy dobtuk ki őket, hogy azok még hasznosak lehettek volna.

Azaz a szelektív gyűjtés nem olyan hatékony, mint gondoltuk és – szőrnyű kimondani – de pazaroltuk a szemeteszsákokat.

Visszanyúltam időben 1992-be, amikor is az MBA diplomámat az akkor forradalminak számító Business Process Reengineering (BPR, azaz Üzleti Folyamatok Újraszervezése) témából írtam. Ennek a lényege, hogy megtanuljunk a „dobozon kívül gondolkodni” és „száműzzük a megszokás rút férgeit”.

Lázas tervezés, gondolkodás vette kezdetét, beleástuk magunkat a körforgásos gondolatvilágba, egy kis technológia újítás és meglett a „csoda”: napi 10-15 perc többlet munka eredményeként 1500 látogatónk valós szemete elfér egy 220l-es zsákban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mi változott?

  1. Nem a szemeteszsák került a nagy kukához, ahogy eddig, hanem egy gyűjtőedény ment a szemeteszsákhoz és ürítettük a gyűjtőedénybe. Csak az a szemeteszsák nem került vissza a kukába, amelyik már a végét járta.
  2. Az összegyűjtött szemetet egy erre a célra kialakított asztalon újraválogattuk 23 kategória szerint, amelyből csak 1 volt a vegyes hulladék. Azaz 22 féle típus garantáltan új életcélt talált magának, azaz beszállt a körforgásba!
  3. Vettünk egy használt présgépet és a vegyes hulladékot abban tömörítettük átlagosan 70-90%-os térfogat-csökkenést értünk el.
  4. És mindez napi 10-15 perces plusz munkát jelent.
  5. Kialakítottunk egy új mérőszámot (KPI): valós szemét mennyisége / 1000 látogató.

 

Tavaly áprilisban kezdtük és idén áprilisban összeállt az éves kép:

  1. Az elhasznált szemeteszsákok száma 80%-al csökkent.
  2. A valós szemét mennyisége 90%-al csökkent.
  3. Az új mutatószámunk pedig: 40 kg szemét / 1000 látogató.

Az alábbi grafikon mutatja a számok , a 23 kategóriát és néhány képet az új folyamatról.

Ez a módszer szabadon másolható, bármely méretű cég számára. Mint minden, ez is fejben dől el.

 

 

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj a hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait értékeli. Idén két kategóriában hirdettek díjat. Egyrészt vállalatok számára, amelyek közvetlen piaci és operatív hatást érnek el, másfelől intézményeknek, amelyek pedig közvetett, hosszútávú, szemléletformáló hatást képesek generálni. Az elismerést 2026-ban a Budapesti Corvinus Egyetem és az E.ON Hungária Csoport közösen nyerte el. A pályázatok elbírálásában az IFUA Horváth szakemberei mellett a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vezetői is részt vettek.

A vállalati kategória győztese idén az E.ON Hungária Csoport lett. A pályázat a vállalati ügyfelek energiafelhasználásának zöldítésére fókuszáló, komplex termék- és szolgáltatásportfóliót mutatott be. A megoldás lényege, hogy különböző, piaci alapon működő konstrukciókkal (pl. zöldáram-termékek, innovatív tarifák) ösztönzi a vállalkozásokat a megújuló energia használatára.

Az intézményi kategóriában a Budapesti Corvinus Egyetem pályázata nyert egy olyan integrált fenntarthatósági governance modellel, amely a fenntarthatóságot a szervezet teljes működésébe és irányítási rendszerébe ágyazza. A megoldás egy adaptálható mintát kínál más komplex szervezetek számára is, és demonstrálja, hogyan válik a fenntarthatóság vezetői, irányítási és teljesítménymenedzsment kérdéssé.

A díjátadóra a 38. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon került sor. Az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója, Huba Eörs, az IFUA Horváth ügyvezető partnere és Stancsics Nóra, az IFUA Horváth principálisa adta át.

A díjazottak egy éven keresztül jogosultak az IFUA Horváth Zöld Kerék díj logójának használatára. Az elismerés részeként emellett egy-egy élő fát is kapnak, amelyet az IFUA Horváth képviselőivel közösen ültetnek majd el.

 

 

 

 

 

 

Stancsics Nóra, az IFUA Horváth fenntarthatósági szakértője is részt vett a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) 2026-os Beszerzési konferenciáján. Az ESG adatok begyűjtése nem a beszerző feladata, de tudd meg, hogy mi igen!  – ez volt a címe annak a szekciónak, amelyben kollégánk a szakértői csapat tagjaként a beszállítói ESG-adatok begyűjtésének és feldolgozásának komplexitásáról cserélt eszmét. A feladat nemcsak a beszerzőket érinti, hanem más szakemberek közreműködését is igényli, ennek részleteiről szólt a kerekasztal-beszélgetés: az érintett szereplőkről, a konkrét feladatokról és a rendszer struktúrájáról.

 

 

 

 

 

Az ivóvízbázisok arzénszennyezése továbbra is jelentős kihívást jelent a Duna-régióban. A biztonságos ivóvízellátás hosszútávon csak korszerű, fenntartható és gazdaságosan üzemeltethető vízkezelési technológiákkal biztosítható.

A hagyományos, vegyszerintenzív arzénmentesítési eljárások mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a regenerálható adszorbens technológiák. Ezek a speciális szűrőanyagok képesek mind az arzén(III), mind az arzén(V) hatékony eltávolítására, miközben az adszorbens anyag többször újrahasználható. A regenerálási folyamat során minimális veszélyes hulladék keletkezik, így a technológia a körforgásos gazdaság elveit is támogatja.

A regenerálható adszorbens rendszerek nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is előnyösek. Az életciklus-költség alapú elemzések szerint hosszú távon alacsonyabb üzemeltetési és hulladékkezelési költséget biztosítanak, mint a hagyományos megoldások. Ez különösen fontos az EU által támogatott víziközmű-fejlesztések esetében, ahol a fenntartható működés és a hosszú távú költséghatékonyság egyaránt elvárás.

A Pureco cégcsoport a régió meghatározó vízipari szereplője, a cégcsoporthoz tartozó Puraset kft. saját fejlesztésű regenerálható arzénmentesítő szűrőanyagokat gyárt, és számos hazai, illetve nemzetközi referencia-projekttel rendelkezik az ivóvíz arzénmentesítése területén. A vállalat technológiái a fenntartható vízkezelési megoldások iránti növekvő igényre kínálnak korszerű, hosszú távon is gazdaságosan üzemeltethető alternatívát.

A jövő víziközmű-fejlesztéseiben egyre fontosabb szempont, hogy a beruházások ne csupán rövid távon legyenek költséghatékonyak, hanem évtizedeken át biztosítsák a stabil működést, a környezeti fenntarthatóságot és a biztonságos ivóvízellátást. Ebben a regenerálható adszorbens technológiák kulcsszerepet tölthetnek be.

 

Május 21-én reggel nyílt meg Nagy-Britannia egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi franchisehálózatának első, külső partner által üzemeltett egysége Magyarországon. A Budapest 13. kerületében található Premier üzlet több mint 4000 termékből álló, a helyi vásárlói igényekre szabott választékot kínál, ahol a Tesco saját márkás termékei mellett elsőként érhetők el helyben készített „Food to Go” kényelmi ételek is. Az üzemeltetéshez a pénzügyi támogatáson és a versenyképes termékportfólión túl a Tesco többek között teljes informatikai rendszert, ingyenes logisztikai szolgáltatást és jól bejáratott beszerzési folyamatokat biztosít.

A Tesco csoporthoz tartozó Premier bevezetését a vállalat pilot jelleggel indította tavaly októberben. Az áruházlánc Csepelen adta át az első Premier boltot, amely egy meglévő Tesco Expressz átalakításával jött létre a működési modell tesztelésére, brit tapasztalatok alapján. A Tesco árukészletével, valamint logisztikai és informatikai rendszereire építve létrehozott üzlet célja az volt, hogy valós környezetben tesztelje, miként tud a helyi kényelmi formátum hatékonyabban reagálni a közvetlen lakókörnyezet gyorsbevásárlási igényekre.

Új fejezet a hazai kényelmi boltok piacán

„A Premier márka Nagy-Britannia egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi franchise hálózata, közel 5000 üzlettel. Erre a tapasztalatra és a Csepelen már bevált működési elvekre alapozva nyitottuk most meg az első, külső partner által üzemeltetett üzletet, amely egyben a Premier lánc első ilyen egysége az Egyesült Királyságon kívül. Az új, kifejezetten helyi igényekre szabott kényelmi bolt egyedülálló módon egyesíti a globális szakmai tudást, tapasztalatot, illetve szolgáltatási hátteret a lokális tulajdonosi ismeretekkel és figyelemmel. Hosszabb távon további partnereket is szeretnénk bevonni, és skálázható módon tesztelni tovább a modellt, megalapozva ezzel a jövőbeni bővítési döntéseket”– mondta Pálinkás Zsolt, a Tesco-Global Zrt. vezérigazgatója.

A budapesti Hegedűs Gyula utca 93. szám alatt található új Premier üzlet franchisepartnere családjával együtt több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a kiskereskedelemben.  „Büszke vagyok arra, hogy én írhattam alá az első hazai franchiseszerződést a Premierrel. Úgy vélem, minden adott a közös sikerekhez és növekedéshez. A friss, fiatalos arculattal rendelkező márka olyan stabil technológiai, logisztikai és szakmai hátteret biztosít számunkra, amire nyugodtan építhetünk a mindennapokban. Mindehhez nyitott, kedves és segítőkész partneri szemlélet társul a központ részéről, amit a csapatommal mi is képviselünk a vásárlóink felé”– fejtette ki Szatmáry Márk, a Premier franchisepartnere és boltvezetője.

Újragondolt vásárlói élmény Újlipótvárosban

Az üzlethelyiségben Szatmáry Márkék korábban egy másik franchiseboltot üzemeltettek, így a vevőkör már jól ismeri az áruházi csapatot. A hétfős személyzet két tagját újonnan toborozták, de mindenki régóta foglalkozik már kereskedelemmel. A lakóövezetben két iskola is található, így a környéken tanulók, nyugdíjasok, gyerekes szülők is élnek, illetve irodai dolgozók is megfordulnak. A több mint 4000 árucikkből álló kínálatban az alapélelmiszerektől a frissárun és italokon át az olyan nem élelmiszer-jellegű termékekig, mint a háztartási cikkek, a kisállateledel vagy a virág, minden olyan kategória megtalálható, ami a Tesco Expresszekben is. A választék számos közkedvelt márkát és mintegy 350 féle Tesco saját márkás, köztük Tesco Finest termékeket is tartalmaz. Újdonságként debütál a „Food to Go” koncepció, vagyis az azonnali fogyasztásra és elvitelre is kapható hot dogok, wrapek és paninik.

„Szeretnénk, hogy a nap elején iskolába, illetve munkahelyre menők meg tudják venni a reggelijüket, ebédnél be tudjanak térni hozzánk egy finom szendvicsre, levesre vagy készételre, és inni mellé egy finom kávét a kávégépből, ugyanakkor az esti nagybevásárlást is el tudják nálunk intézni, kihasználva a kiemelkedően kedvező árakat, valamint a heti és havi akcióinkat. Fontos számunkra a kommunikáció, a kedves kiszolgálás és a családi légkör. Éppen ezért két hagyományos kassza működik az új Premier boltban, mert a helyi vevőink nagy része a gyorsaság mellett a személyes kapcsolatot is igényli. „– tette hozzá Szatmáry Márk.

Nemzetközi know-how és akár 30 százalékos bevételnövekedés

Premier franchise modell egyedülálló és kockázatszegény indulást kínál a partnerek számára, hiszen a hálózatba lépéskor nincs csatlakozási díj. A vállalat ezenfelül infrastrukturális beruházási csomagot, rugalmas fizetési feltételeket, valamint az üzlethelyiség berendezésének egy részét is biztosítja a közös siker érdekében. A szakmai támogatás már a nyitás előtt megkezdődik a pénzügyi tervezésben, a műszaki átalakításban, valamint a termékválaszték kialakításában nyújtott segítséggel. A mindennapi működés során a partner teljes technológiai hátteret és informatikai rendszert kap non-stop támogatással, hozzáférést a nemzetközi hátterű beszerzési folyamatokhoz, illetve akár heti öt alkalommal helybe történő kiszállítást magában foglaló, ingyenes logisztikai és disztribúciós szolgáltatást. A partnerség kiterjed folyamatos képzésre, innovációkra és az akciós reklámeszközök biztosítására is, továbbá a partnerek igénybe vehetik a központi beszállítók karbantartási és eszközbeszerzési szolgáltatásait.

„A legelső találkozókor érezhető volt, hogy Márk és családja rendkívül elkötelezett, a korábbi működésükre való rálátásunk pedig meggyőzött minket arról, hogy azonos hullámhosszon vagyunk a franchisefolyamatokkal és az elvárt eredményekkel kapcsolatban. A partneri együttműködésben mindkét fél elégedettsége számít, ezért a közösen meghatározott mutatók mentén, rendszeres látogatásokkal és szakmai javaslatokkal támogatjuk az üzletet anélkül, hogy az önálló, független működésbe beleszólnánk. A hálózathoz való csatlakozás és a jól bevált módszerek révén partnereink maximális pénzügyi biztonság mellett akár 30 százalékos árbevétel-növekedést is elérhetnek már az első évben. Bízunk benne, hogy az újonnan nyílt, első hazai Premier franchise is hasonlókról számolhat majd be”– hangsúlyozta Pálinkás Zsolt.

„A biogáz különleges jelentőségét az adja, hogy nem pusztán egy energetikai technológia, hanem egy teljes körforgásos gazdasági rendszer, amely összekapcsolja a hulladékgazdálkodást, a megújulóenergia-termelést, a mezőgazdasági tápanyag-visszanyerést és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.”

Ez volt Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettesének egyik legfontosabb üzenete a Budapest Biogas Summit 2026 konferencián. Előadásában bemutatta, miként alakította át az ALTEO biogázalapú működését egy teljes mértékben nyomon követhető, auditált és gazdaságilag fenntartható körforgásos energiamodellé.

Az élelmiszeripari selejtek, lejárt szavatosságú termékek, mezőgazdasági melléktermékek és a szerves hulladékáramok egyaránt biztonságosan feldolgozhatók egy ellenőrzött rendszerben, amely a hulladékot megújuló villamos energiává, hőenergiává, biometánná és mezőgazdasági tápanyagokká alakítja.

A vállalatok, különösen a kiskereskedelmi láncok és a gyártócégek, egyre inkább figyelembe vesznek ESG-szempontokat a döntéshozatal során, a biogáz pedig lehetőséget teremt számukra, hogy hulladékgazdálkodásukat összekapcsolják a zöldenergia-felhasználással. Példák igazolják, hogy évente akár 800–1000 tonna csomagolóanyag is energetikai hasznosításra kerülhet, ahelyett, hogy a hulladéklerakóban végezné.

 

 

A Coca-Cola HBC Magyarország olyan korszerű logisztikai megoldások alkalmazásán dolgozik, amelyek a működési hatékonyság mellett a környezeti terhelés csökkentését is támogatják. A törekvés része annak a vállalásnak, hogy a társaság 2040-ig a teljes értéklánc mentén elérje a nettó zéró kibocsátást. A járműállomány folyamatos fejlesztésével a vállalat egy összetett, országos disztribúciós hálózatban vizsgálja és alkalmazza a különböző alternatív meghajtású technológiákban rejlő lehetőségeket.

A Coca-Cola HBC Magyarország az elmúlt években tudatos lépéseket tett annak érdekében, hogy logisztikai működésében is egyre nagyobb szerepet kapjanak a fenntartható technológiák. A vállalat célja, hogy a járműpark korszerűsítésével és az alternatív meghajtású szállítmányozási megoldások fokozatos integrálásával a hatékonyság megőrzése mellett csökkentse a környezeti terhelést, miközben egy nagy léptékű, összetett rendszer üzembiztonságát is megőrzi.

A két hazai gyártóegységre – Dunaharaszti és Zalaszentgrót – valamint nyolc logisztikai központra épülő országos disztribúciós rendszer kiszolgálását korábban teljes egészében dízelüzemű járműflotta végezte. Az elmúlt években ebbe fokozatosan integrálódtak az alternatív meghajtású járművek: a fuvarozópartnerek által üzemeltetett LNG- és elektromos vontatók mellett már a vállalat saját üzemeltetésű flottájában is megjelentek az elektromos kamionok és furgonok.

A megoldás azért jelentős, mert a Coca-Cola HBC Magyarország logisztikája egyszerre szolgál ki rövidebb és hosszabb távú szállítási igényeket, vevői rendeléseket, depók közötti árumozgatást és városon belüli disztribúciót. Az LNG-meghajtású vontatók 850–900 kilométeres hatótávjuk révén elsősorban a depók közötti szállításokban és a hosszabb távú vevői fuvarokban használhatók eredményesen, míg a mintegy 300 kilométeres hatótávú elektromos kamionok a fővárosi és környéki disztribúciós feladatokban töltenek be fontos szerepet. A tapasztalatok alapján az alternatív meghajtású járművek stabilan illeszthetők be a rendszerbe: az üzemeltetés nem igényel nagyobb ráfordítást, a meghibásodási arány pedig nem tér el jelentősen a hagyományos járművekétől. A kezdeményezés hosszú távon egy fokozatos átállást támogató fejlesztési ütemterv része, amelynek keretében a vállalat a gyakorlati tapasztalatokra építve bővíti az alacsony kibocsátású járműflottát és tovább erősíti fenntartható logisztikai működését.

A logisztikai rendszerben részt vevő zöld járműállományban jelenleg a fuvarozópartnerek által üzemeltetett 3 LNG- és 3 elektromos meghajtású vontató támogatja a feladatok ellátását, miközben a vállalat saját flottájában 2 elektromos nyerges vontató és 6 elektromos dobozos teherautó segíti a napi operációt. A vállalat folyamatosan monitorozza a járművek futásteljesítményét és becslést készít az alternatív meghajtások révén elért emissziócsökkenésről a dízeljárművekhez viszonyítva. A Coca-Cola HBC Magyarország logisztikai rendszerében alkalmazott alternatív meghajtású járművek 2023 és 2025 között összesen csaknem 943 ezer kilométert tettek meg, működésük pedig több mint 335 tonna CO₂-megtakarítást eredményezett.

Az alternatív meghajtású járművek alkalmazása egy komplex szállítási rendszerben akkor jelent valódi értéket, ha a mindennapi logisztikai feladatokban is stabilan, megbízhatóan működik. Tapasztalataink szerint az LNG- és elektromos megoldások az eltérő szállítási igények mellett is hatékonyan használhatók, ez pedig fontos alapot ad a további fejlesztésekhez ezen a területen” – mondta Vig Viktor projektmenedzser.

A működés során gyűjtött adatok és gyakorlati tapasztalatok – a fogyasztástól az útvonaloptimalizáláson át a töltési infrastruktúra használatáig – a következő időszak fejlesztéseinek tervezését is támogatják.

A Coca-Cola HBC-flotta zöldítésének részeként a vállalat 2026-ban dunaharaszti telephelyén minden gázüzemű targoncát elektromos targoncára cserél, és tavaly óta személyautó-flottája is kizárólag elektromos vagy hibrid gépjárművekből áll.

A vállalat célja, hogy a megszerzett tapasztalatokra és folyamatos fejlesztésekre építve hosszú távon is élen járjon az alacsony kibocsátású logisztikai megoldások hazai alkalmazásában.