Két hazai élőhely-helyreállítást támogat az MBH Bank, miközben elsőként csatlakozik a WWF Magyarország Green Academy programjához

Két hazai élőhely fejlesztését támogatja az MBH Bank a WWF Magyarországgal kötött együttműködés keretében, miközben a bank munkatársai a Green Academy e-learning programban mélyíthetik el fenntarthatósági ismereteiket. Az MBH Bank az első vállalat, ahol a WWF közreműködésével fejlesztett, interaktív és gamifikált program a gyakorlatban is megvalósul.

Két, egymástól karakterében is különböző, kiemelkedő természeti értékeket őrző hazai élőhely fejlesztésével, valamint a munkavállalók fenntarthatósági szemléletének erősítésével kezdi meg együttműködését az MBH Bank és a WWF Magyarország. A közös program részeként Kőszegen új erdő születik, a Tiszajenő melletti Nagy-réten pedig a vízmegtartást segítő beavatkozások javítják egy ártéri élőhely állapotát. Az együttműködésben emellett 50 MBH-munkavállaló számára nyílik meg a Green Academy, a WWF Magyarország, a Progressive Reklámügynökség és az Universum 8 úttörő szemléletformáló programja. A korszerű tudásátadásra épülő, interaktív vállalati e-learning platform közelebb hozza a fenntarthatóság sokszor távolinak tűnő kérdéseit a hétköznapi élethez és mindennapi döntéseinkhez.

Helyet adunk a víznek és az erdőnek

A Kőszeg térségében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben megvalósuló élőhelyfejlesztés során nagyságrendileg 1 hektárnyi, jelenleg szántóként használt területen hoznak létre erdei élőhelyet. A terület a Kőszegi Tájvédelmi Körzethez és a Natura 2000 hálózathoz tartozik, és a védett természeti terület peremén, a városi, ipari környezet találkozásánál helyezkedik el. Az erdőtelepítés ezért tájképi szempontból is jelentős, emellett nemcsak a biodiverzitás növekedését segíti, hanem hosszú távon a helyi klímaszabályozó szerep erősítéséhez és a szénmegkötéshez is hozzájárul.

A másik helyszín a Tiszajenő melletti Nagy-rét, a Közép-Tisza-vidék egyik legváltozatosabb és legtermészetesebb állapotban fennmaradt hullámtéri gyepterülete. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben végzett beavatkozás célja a vízmegtartó képesség javítása: a mintegy 660 méter hosszú csatornaszakasz átalakításával lassítják a víz lefolyását. A csatornaszakaszon a vízlefolyást akadályozó széles fenékküszöbök kialakításával olyan kisebb-nagyobb időszakos vízfoltok kialakítása a terv, amelyek élőhelyet biztosíthatnak többek között kétéltűek számára, miközben segítik a környező területek vízháztartását, így a terület ellenállóbbá válhat a klímaváltozás hatásaival szemben. A beavatkozás több kiemelt természetvédelmi jelentőséggel bíró állatfaj – köztük a nagy tűzlepke, a vöröshasú unka, a dunai gőte és a haris – élőhelyi feltételeinek javítását is szolgálja.

„A vállalatoknak érdemi szerepük lehet és kell is, hogy legyen a természetvédelemben és a megfelelő szemléletformálásban. Az MBH Bank vállalásában az az igazán értékes, hogy a komplex élőhely-helyreállítás során nem egyetlen fajra vagy problémára koncentrálunk, hanem egész természeti rendszerek működését próbáljuk helyreállítani – egy erdei élőhely mellett egy vizesélőhelyen is. A Green Academyhez való csatlakozás pedig ennek egy másik fontos oldalát mutatja meg: segít a munkavállalóknak megérteni, hogyan függ össze a természet és a gazdaság, hogyan hatnak döntéseink a természeti rendszerekre, és milyen szerepünk lehet azok megőrzésében” – mondta Vetier Márta, a WWF Magyarország igazgatója.

Izgalmas vállalati fenntarthatósági képzés és gamifikáció – ez a Green Academy!

Az együttműködés másik pillére a Green Academy, a WWF Magyarország szakmai vezetésével létrehozott interaktív, játékos fenntarthatósági e-learning program bevezetése, ami az MBH Banknál debütál. Az online képzés négy, a fenntarthatóság szempontjából meghatározó területre – a klímaváltozásra, vízgazdálkodásra, élelmiszer-termelésre és biodiverzitásra – épül. A tudásanyag ismert műsorvezetők és a WWF Magyarország szakértőinek tolmácsolásában videókkal, animációkkal, infografikákkal és interaktív feladatokkal teszi könnyebben befogadhatóvá a sokszor összetett környezeti kérdéseket. A program egyik sajátossága, hogy a tudásátadást nem hagyományos vállalati képzésként közelíti meg: a gamifikáció révén kvízek, játékok és feladatok szakítják meg a videós tartalmakat, így a résztvevők aktívan bekapcsolódhatnak a tanulási folyamatba, ezáltal még jobban elmélyíthetik tudásukat az egyes témákban.

A Green Academy egy vállalatra szabható online felületen működik, amelyet az MBH Bank első vállalatként vezet be: az első körben 50 munkavállaló vesz részt a képzésben. A bank ezáltal saját munkatársait is bevonja a fenntarthatóságról szóló közös gondolkodásba, miközben azt az érzést is erősítheti bennük, hogy egy olyan vállalat közösségéhez tartoznak, amely aktívan tesz a társadalom számára fontos ügyekért.

„A természeti értékek védelme és helyreállítása ma már közös felelősség, amelyben a pénzügyi szektornak is aktív, formáló szerepet kell vállalnia. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági növekedés és a környezet megóvása nem zárja ki egymást, a piaci szereplőknek pedig fel kell ismerniük a természeti tőke jelentőségét. A WWF Magyarországgal indított együttműködésünk azért különleges, mert a szavak szintjén túlmutatva valós, kézzelfogható élőhely-helyreállításokat támogatunk, miközben a Green Academy révén saját munkatársainkat is bevonjuk a fenntartható szemlélet formálásába” – emelte ki Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese.

Az együttműködés tehát két irányból közelít a fenntarthatósághoz: a természetben konkrét élőhelyek állapotának javításával, a vállalaton belül pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos tudás és szemlélet erősítésével. A cél, hogy a változás a természetben és a mindennapi döntésekben egyaránt kézzelfoghatóvá váljon.

A Waberer’s Csoport szerbiai leányvállalata két ütemben növeli raktározási és disztribúciós kapacitását. Az MD International (MDI) még az idén egy nagyobb belgrádi raktárba költözik, 2027-ben pedig egy új, 20 ezer négyzetméteres elosztóközpont fejlesztését kezdi meg.

Az első ütemben az MDI 2026 negyedik negyedévében kezdi meg raktározási tevékenységének átköltöztetését egy 8 ezer négyzetméteres létesítménybe, a belgrádi Kvantas városrészben található CTPark Belgrade City területén. A vállalat tervei szerint az összes termékcsoport költözése az év végére befejeződik. Az új telephely 50 százalékkal növeli az MDI jelenlegi raktárterületét, és mintegy 4 ezer raklaphelyet biztosít. A Waberer’s szerint több rakodókapu kialakításával gyorsíthatják a teherautók rakodását, emellett új raktárirányítási rendszer bevezetését is tervezik.

A bővítés második szakasza 2027 első negyedévében indul Borčában, ahol az MDI egy zöldmezős, kifejezetten saját igényeire tervezett elosztóközpont fejlesztésébe kezd. A beruházás két, egyenként 10 ezer négyzetméteres raktáregységet foglal magában, vagyis összesen 20 ezer négyzetméter új kapacitást hoz létre. A központban többféle raktározási funkciót alakítanak ki, a fejlesztésnél pedig magas energiahatékonyságot és BREEAM Very Good minősítést céloznak. A Waberer’s közlése szerint az új kapacitást további kereskedelmi disztribúciós ügyfelek és 3PL-megbízások kiszolgálására is használnák.

Az MD International a szerb FMCG-disztribúciós piac egyik jelentős szereplője, fő tevékenységei közé a belföldi disztribúció, a közúti árufuvarozás és a raktározás tartozik. A Waberer’s 2024 márciusában szerzett 55 százalékos részesedést a vállalatban. Az MDI jelenleg négy szerbiai disztribúciós központot működtet, több mint 280 embert foglalkoztat, flottája pedig mintegy 180 járműből áll.

Bővebben: Két lépcsőben bővíti szerbiai logisztikai kapacitását a Waberer’s

Az építőipar fenntarthatósági kihívásairól gyakran az új, energiahatékony épületek jutnak eszünkbe. Pedig a környezeti terhelés csökkentésének egyik legfontosabb eszköze lehet az is, ha nem építünk újat, hanem meglévő épületeinket korszerűsítjük és új életet, funkciót adunk nekik. Egy felújítás során ugyanis nemcsak az energiahatékonyság javítására van lehetőség: a meglévő szerkezetek és anyagok megtartásával csökkenthető például a beépített karbon mennyisége, miközben az épület műszaki, gazdasági és használati értéke is növelhető. De hogyan lehet a fenntarthatósági szempontokat egy meglévő épület adottságai és korlátai mellett érvényesíteni, és milyen értéket teremthet egy jól megtervezett felújítás? A BREEAM Refurbishment and Fit Out minősítési rendszer éppen ebben nyújt strukturált keretet.

Építeni vagy felújítani?

Előző írásainkban a városrész szintű fejlesztések előkészítésénél és újépítésű épületek esetében mutattuk be, hogy milyen módon lehetséges integrálni a fenntarthatósági elveket BREEAM minősítések által.

Van az a mondás, hogy a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el.  Épületekre vetítve is mondhatjuk, hogy a legolcsóbb vagy legfenntarthatóbb épület az, amit már nem kell megépíteni. Szakmai fórumokon rendszeresen hangsúlyozásra kerül, hogy az építőiparnak többet kellene fókuszálnia a meglévő épületállomány hasznosítására, felújítására, az új építések helyett.

A zöld épületminősítési rendszerek az ilyen esetekre is kidolgoztak értékelési keretrendszert. A BRE éppen most vezeti be a frissített követelményeket a felújítandó épületekre BREEAM Refurbishment and Fit Out Commercial V7 név alatt. Az új építéshez hasonlóan ez a keretrendszer is végig követi az építési – ez esetben felújítási – projekt igényének megfogalmazásától kezdődően a tervezési fázisokat, a kivitelezést, műszaki átadást és az üzemebe helyezéssel zárul. Ezzel ösztönzi a meglévő épületek teljesítményének, élettartamának és ellenállóképességének növelését.

Tapasztalatunk alapján, szerencsére egyre gyakoribbak azok a megkeresések, amikor felújításra vonatkozóan szeretne egy tulajdonos vagy fejlesztő épületminősítést megszerezni.

 

 

Miért nem nehéz a fenntarthatóságot érvényesíteni épület felújításnál?

Az előzőleg említett keretrendszer kimondottan nem lakóépületek felújításának specifikumjait veszi figyelembe az értékelés során. Legyen szó shell & core felújításról, vagy csak bérlői fit-out-ról, egy BREEAM Refurbishment vagy Fit-out minősítés során a felújítás mélységére és műszaki tartalmára szabhatóak a vizsgálandó és teljesítendő kritériumok. Emellett külön követelmények teljesíthetőek, ha épület örökségvédelem alatt áll.

Egy meglévő épület esetében lehetnek limitációk és korlátok a kialakításra vonatkozóan, ezért nem mindig érhető el olyan műszaki színvonal vagy energiahatékonyság, mint egy új épület esetében. A BREEAM minősítés ezt figyelembevéve az energiahatékonyságot például éppen úgy értékeli, hogy nem egy új épület szabványértékeinek megfelelő teljesítményt vár el, hanem a felújítást megelőző és követő állapotot hasonlítja össze és pontozza.

A tartószerkezet, külső burok vagy más épületszerkezetek megtartásával a kivitelezési idő rövidülhet, ami csökkenti a kivitelezés alatti környezetterhelést, illetve kevesebb új anyag beépítésével jelentős csökken az épület karbonlábnyoma is.

Meglévő szerkezetek, anyagok megtartásával, újra felhasználásával vagy újrahasznosításával pedig támogathatjuk a körforgásos gazdaságot.

 

Értékteremtés valami régiből

Egy leromlott, elhagyott, vagy csak egyszerűen nem korszerű épület felújítása magában rejt számos potenciált. Az energiahatékonyság növelése mellett, elkerülhetetlen, hogy a jövőbeni épülethasználók komfortját is növeljük a felújítással. Az épületen belüli jobb levegőminőség, jobb hő-és akusztikai komfort mind ezt szolgálják. Emellett lehetőség lesz új épülethasználók elérésre is például akadálymentesítés által.

Az átalakítással felkészíthetjük az épületet a klímaváltozás rövid és hosszútávú hatásaira, kezelhetünk meglévő természeti kockázatokat, mint például a villámárvíz. Lehetőségünk lesz a felújítás után az energia-és vízfogyasztás csökkentésére vagy például eső-és szürkevíz hasznosításra. Ha a létesítmény külső területtel is rendelkezik, akkor javíthatunk annak ökológiai minőségén, ösztönözve a biodiverzitás és zöldfelületek növelését.

A környezeti érték mellett, gazdasági érték is keletkezik. Egy korszerűen felújított épület üzemeltetési és karbantartási költsége olcsóbb, mint egy felújítandóé, mivel növeltünk a szerkezetek és rendszerek minőségén és élettartamán. Nőhet az ingatlan piaci értéke, kihasználtsága és bérbeadhatósága is.

Egy jól megtervezett beruházás városi és közösségi értéket is létrehozhat, hiszen egy leromlott vagy alulhasznosított épület újra aktiválhatja környezetét, miközben a meglévő városi szövetet nem bolygatja. Értékes, védett épületeknél a felújítás az építészeti és kulturális örökség megőrzését is lehetővé teszi, úgy, hogy az épület a mai igényekhez igazodva új életet vagy funkciót kap.

Kluha Enikő fenntarthatósági vezető – REALISCON