Az IFUA Nonprofit és partnerszervezetei (Bridge Budapest Egyesület, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Corvinus Science Shop, Appy Nonprofit Zrt., Menedzserek Országos Szövetsége) országos kutatásban vizsgálják a vállalati–nonprofit együttműködések gyakorlatát, eredményeit és kihívásait. Egyedülálló módon párhuzamosan zajlik a vállalatok és a nonprofit szervezetek megkérdezése, ami lehetőséget ad a felek közötti hasonló vagy éppen eltérő vélemények feltérképezésére.

Várjuk a kis-, közép- és nagyvállalatok válaszait akkor is, ha jelenleg nincs aktív együttműködésük nonprofit szervezettel. A körülbelül 15 perces, alapértelmezetten anonim kérdőív nemcsak adatgyűjtés: végigvezet a vállalati-nonprofit szervezeti együttműködési gyakorlat legfontosabb pontjain, így egy rövid önreflexióra is alkalmat ad.

Kérdőív: link
További információ a kutatásról: link

Köszönjük, hogy közreműködésével aktívan hozzájárul a vállalati-nonprofit együttműködések jobb megértéséhez és egy közös tudásbázis építéséhez!

A fenntarthatóság továbbra is a hosszú távú vállalati siker és versenyképesség fontos tényezője, a rövid távú gazdasági és teljesítménykényszerek miatt azonban egyre nagyobb nyomás alá kerül. A Horváth Chief Sustainability Officer (CSO) Study 2026 szerint jelenleg ötből két vállalat kritikusan felülvizsgálja fenntarthatósági tevékenységét és céljait.

A több mint 300 fenntarthatósági vezető bevonásával készült európai kutatás négy kulcsfontosságú feladatot azonosít: az ESG-szempontok szorosabb beépítését az üzleti döntésekbe és a vállalatirányításba, a fenntarthatóság üzleti értékének számszerűsítését, valamint az adatok, rendszerek és a mesterséges intelligencia hatékonyabb kihasználását.

A Horváth CSO Study 2026 bemutatja, miképpen változnak a vállalati prioritások, hol gyengül az ESG stratégiai beágyazottsága, és milyen szerepet kaphat az AI a fenntarthatósági adatok üzleti hasznosításában. A felmérésből az is kiderül, hol dől el, hogy a fenntarthatósági célokból valódi üzleti eredmény lesz-e.

Idén ősszel ötödik alkalommal rendeztük meg Jól kifőzzük! közösségi főzőprogramunkat. Pálinkás Zsolt vezérigazgató megnyitója és meghívott vendégeink köszöntő beszéde után az eseményen kollégáink zöldséges paprikás krumplit és kókuszgolyót készítettek, stratégiai partnerünk, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület támogatottjai számára. Az önkéntes munkán túl a főzéshez szükséges összes alapanyagot is mi biztosítottuk. Az idei évben több mint 100 kollégánk csatlakozott önkéntesként a kezdeményezéshez, amelynek köszönhetően összesen 1000 adag ételt sikerült eljuttatnunk a Budafok-Tétényi Család- és Gyermekjóléti Központ segítségével azokhoz a családokhoz és emberekhez, akiknek erre most a legnagyobb szükségük van.

Számunkra az önkéntesség azonban nem ér véget ezzel a nappal, hiszen hosszú évek óta évi 2 munkanapot biztosítunk kollégáinknak, amikor igényük szerint jótékony célra önkéntes munkát végezhetnek. Ennek a vállalati kultúrának a kiemelkedő eseménye a Jól kifőzzük! közösségi főzőprogram. Az ENSZ és az UNESCO ráadásul a 2026-os évet az Önkéntesek Nemzetközi Évének nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet az önkéntesség társadalmi értékeire, közösségépítő erejére. Mi ezzel az idei közösségi főzőprogrammal csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez.

Hálásan köszönjük munkatársainknak, továbbá Justin McKenzie Smithnek, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövetének, Dr. Tóth Kinga Dóra szociális, család és idős ügyi államtitkárnak, valamint Wittinghoff Tamásnak, Budaörs polgármesterének, hogy elfogadták meghívásunkat és segítettek a főzésben, így támogatva az eseményt. Külön köszönet Kovács Ivett, Zsilkina Livia, Novák Elza kollégáinknak és a budaörsi áruházunk vezetőjének, Hajzer Csabának, akik nélkül az esemény nem jöhetett volna létre!

Országszerte közel 2 millió szavazatot adtak le a Tesco vásárlói az áruházlánc „Start a jövőért” pályázati programjában helyi közösségi projektekre, hogy eldöntsék, melyik mennyi támogatást kapjon. A nyertes 159 szervezet összesen 56 millió forinton osztozik. Mind az 55 körzetben a legtöbb voksot szerző szervezet 500 ezer, a második helyezett 300 ezer, míg a harmadik 150 ezer forintot fordíthat projektje megvalósítására, hat különdíjas és három aranyzsetonnyertes pedig egyenként további félmillió forintot. Így 123 településen jöhetnek létre elsősorban a gyermekek és fiatalok életkörülményeit fejlesztő kezdeményezések az áruházlánc segítségével.

Augusztus 10. és szeptember 6. között szerte az országban összesen közel 2 millió alkalommal szavaztak a Tesco vásárlói a Start a jövőért program keretében a környékükön megvalósítandó közösségi projektek támogatásáról. 55 körzetben dobták be a vásárlások után kapott zsetonokat az áruházak előterében kihelyezett gyűjtőkbe és döntöttek arról, hogy három helyi projekt közül melyik kapja a legnagyobb összeget. Minden körzetben az első helyezett 500 ezer, a második 300 ezer, míg a harmadik 150 ezer forintot fordíthat pályázati kezdeményezése kivitelezésére, elsősorban a 25 év alatti gyermekeket és fiatal felnőtteket célzó fejlesztésekre.

Közösségi voksok, valódi segítség

„A Start a jövőért programban olyan helyi projekteket támogatunk, amelyek valóban számítanak az adott közösségnek, ebben a fordulóban 123 településen. Ezúttal is a környéken élőkre bíztuk, hogy eldöntsék, számukra melyik a legkedvesebb. Vásárlóink így 159 pályázat esetében szólhattak bele a sorrendbe. A legtöbb, több mint 48 ezer szavazatot az esztergomi Tesco hipermarketben adták le, míg országszerte a legnagyobb számú, mintegy 80 ezer szavazatot a Vakok és Gyengénlátók Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének szemléletformáló programja kapta, melynek során iskolás gyermekek ismerhetik meg a látássérült emberek mindennapjait és a befogadás fontosságát. Különleges Aranyzseton eseményeink keretében pedig a gödöllői, a martonvásári és a váci Tescóba adott napon betérők közül helyszínenként egy szerencsés vásárló még egy sorsdöntő szavazatot is leadhatott.100 zseton közül ugyanis az egyetlen aranyszínű kihúzásával további félmillió forinttal jutalmazta az adott körzetben versengő pályázatok egyikét”– mondta Hevesi Nóra, a Tesco-Global Zrt. kommunikációs vezetője.

A Tesco országszerte 56 millió forinttal támogatja a nyertes szervezeteket. A legtöbb szavazatot begyűjtő projektek között olyan kezdeményezések is megvalósulhatnak, mint:

  • gyermekotthonban élők fejlesztése terápiás kutyákkal;
  • az élelmiszer-pazarlást csökkentő főzőfoglalkozások maradékok felhasználásával;
  • a közlekedési ismeretekre oktató utazó mini KRESZ-park;
  • autista gyermekeknek szóló programsorozat;
  • valamint óvodai és iskolai mozgásfejlesztő eszközök beszerzése.

Extra forrás a helyi ötleteknek

A körzetében elért első helyezéssel, valamint az aranyzsetonnal járó extra támogatással együtt összesen 1 millió forintot elérő pályázati finanszírozásból a Magyar Rákellenes Liga Gödöllő Alapszervezet a helyi gimnázium diákjai körében erősítheti az egészségtudatos szemléletet élményalapú oktatás keretében.

A másik első helyezett és aranyzseton-nyertes váci VDÓ Sirály Ovi szintén ugyanennyi pénzt fordíthat interaktív zenei élménytér kialakítására az intézményben.

Míg a Beethoven Alapítvány az 56-os körzet harmadik helyezettjeként és az aranyzsetonnak köszönhető plusz támogatás révén összesen 650 ezer forintból teheti szebbé és vidámabbá a martonvásári Beethoven Általános Iskola környezetét többek között stabil virágállványokra kihelyezett növényekkel és a lépcsőkre ragasztott motiváló, színes matricákkal.

Az Aranyzseton-események kedvezményezettjeihez hasonlóan a Tesco egyenként 500 ezer forint különdíjban részesít 6 kezdeményezést azok egyedi megközelítéséért.

Ezek a:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hiányzó Láncszem Alapítvány;
  • a szolnoki CONTACT Mentálhigiénés Konzultációs Szolgálat;
  • az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár;
  • a budapesti Könyvmentorok Alapítvány;
  • valamint két székesfehérvári szervezet: a Cukorbeteg Gyermekeket Támogató Egyesület és a JóPont Alapítvány.

A Start a jövőért program következő, ötödik fordulója október 12-én indul, és a Tesco november 8-ig várja a gyermekeket, fiatalokat és helyi közösségeket fejlesztő kezdeményezések megvalósítására irányuló pályázati anyagokat. A részletekről a www.tesco.hu/kozosseg oldalon lehet majd tájékozódni.

Bővebb információ a programról a nyertes szervezetek listájával szintén a www.tesco.hu/kozosseg oldalon található.

 

 

 

 

10 000 tonna vízépítési terméskővel járult hozzá a Market Építő Zrt. a Duna paksi szakaszán végzett fenékküszöb-emelési munkálatokhoz. A vállalat a Védelmi Igazgatási Hivatal felhívásához csatlakozva vállalta a kőanyag biztosítását és helyszínre szállítását. A 33 napos logisztikai folyamat során a Market naponta átlagosan 270 tonna terméskövet juttatott el a kijelölt területre, szeptember végére pedig a teljes felajánlott mennyiség megérkezett Paksra.

A vállalás teljesítése a Market Csoport több szakterületének összehangolt munkájára épült. A kitermelésben, a törésben és a rakodásban a bányai gépek mellett a cégcsoport mélyépítő leányvállalata, az OKM Építőipari és Szolgáltató Kft. szakemberei és eszközei is részt vettek. Egy 13 fős dedikált szakmai stáb hangolta össze a feldolgozást, a mérlegelést és a fuvarok ütemezését, így a kőanyag folyamatosan, a munkálatok üteméhez igazodva érkezett a helyszínre.

A szállítás jelentette a folyamat egyik legnagyobb szervezési kihívását. A helyszíni adottságok miatt a Market közúton juttatta el a teljes mennyiséget a Dunához. A fuvarban részt vevő tehergépjárművek egyenként naponta mintegy 390 kilométert tettek meg, a flotta összesített napi futásteljesítménye pedig átlagosan 3900 kilométert ért el.

A paksi felajánlás a Market hosszú távú CSR-stratégiájához kapcsolódott, amelyben a vállalat saját szakmai kompetenciáira építve vállal szerepet társadalmi ügyek támogatásában. Ennek megfelelően a segítségnyújtás ezúttal nem kizárólag a kőanyag felajánlását jelentette: a cégcsoport a rendelkezésére álló építőipari tudást, eszközparkot, logisztikai kapacitást és szervezési tapasztalatot is a feladat szolgálatába állította.

A 10 000 tonna terméskő szeptember végére hiánytalanul megérkezett a kijelölt helyszínre. A közreműködés jól illeszkedett ahhoz a hosszú távú vállalati szemlélethez, amely a társadalmi felelősségvállalást a Market alaptevékenységéhez és meglévő kompetenciáihoz kapcsolja: a vállalat ott és azokkal az eszközökkel segít, ahol szakmai tudása érdemi támogatást jelenthet.

A klímakockázat egyre inkább működési kockázattá válik

Egy épületet évtizedekre tervezünk, miközben azok a klimatikus és infrastrukturális feltételek, amelyek között működnie kell, ennél jóval gyorsabban változnak. A 40 °C feletti hőmérséklet Magyarországon már nem kizárólag jövőbeli forgatókönyv. A tartós hőhullámok egyre nagyobb terhelést jelentenek az energiaellátás és az épületgépészeti rendszerek számára. Az elhúzódó szárazság egyes térségekben vízellátási problémákhoz vezethet, aztán a hosszabb csapadékmentes időszaknak esős, intenzív vihar vet véget.
2025-ben és idén a nagy hőhullámoknál nagyjából 26–28 °C-os napi közép, 38–41 °C-os nappalok és 20–25 °C-os legmelegebb éjszakák voltak jellemzőek. 2050 körül egy hasonlóan erős időjárási helyzetben inkább 27–29 °C-os napi közép, 40–42 °C körüli csúcs várható.

Amennyiben károk, akadozó működtetés és tartós értékvesztés nélkül szeretné megúszni a helyzetet, az ingatlanszektor szereplői körében elkerülhetetlen a szemléletváltás. A klímaváltozás hatásait már nem elegendő pusztán az épületeket érő közvetlen fizikai károk alapján értékelni. Egyre fontosabb kérdés, hogy az ingatlan a megváltozó körülmények között képes lesz-e biztonságosan, gazdaságosan és folyamatosan működni. A klímakockázat működési kockázattá válik.

A klímakockázatok vizsgálata immár közel egy évtizedes gyakorlat része a nagyobb beruházások környezeti hatásvizsgálati eljárásában, valamint az európai úniós támogatásban részesült projekteknél. Az ingatlanszektorban a nemzetközi zöld épület minősítési rendszerek (BREEAM, LEED) követelményeit alkalmazó épületeknél, valamint az ún. EU Taxonómia kritériumokat teljesítő épületek esetében készültek az elmúlt években már ilyen elemzések. A klímaváltozás idén is megtapasztalt felgyorsulása ugyanakkor a klíma kockázatok értékelésében is új szempontokat és megoldásokat hozott előtérbe.

Jó példa erre a hőhullám hatása és kezelése. A korábbi vizsgálati módszertanok szerint a jövőbeni hőhullámok hatásait elsősorban a növekvő hűtési energiaigény, az épület túlmelegedése és az épületenergetikai teljesítmény romlása miatt vizsgáltuk. Ma már látjuk, hogy azt is vizsgálni kell, hogy mi történik, ha több napon át a teljesítőképessége határán kell működjön a hűtési rendszer. A tartósan magas nappali és éjszakai hőmérséklet növeli a gépészeti rendszerek üzemidejét és terhelését, ezzel együtt pedig a meghibásodás kockázatát. Egy ilyen üzemzavar nem feltétlenül csak komfortvesztést okoz: szélsőséges esetben az épület használhatóságát és az üzletmenet folytonosságát is befolyásolhatja.

Különösen fontos ez azoknál az ingatlanoknál, amelyek rendszereit olyan időjárási körülményekre méretezték, amelyek már nem felelnek meg a jelenlegi, még kevésbé a következő évtizedek szélsőségeinek. Ezeket az épületeket fel kell újítani, át kell alakítani ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a változó klíma körülmények közötti működésre.
Jó példa a komplex épületek gyakorlati alkalmazkodására az Allee Bevásárlóközpont, ahol a klímaadaptáció már a mindennapi működés részévé vált. A rendszeresen aktualizált klímakockázati felmérések alapján a Greenbors Consulting által készített akcióterveket a működés során szisztematikusan végrehajtják, folyamatosan javítva az épület működő képességét. Az épületben többek között zöldfalak, zöldtető és az üveghomlokzat fölé telepített árnyékoló segíti a hőterhelés mérséklését; utóbbi több Celsius-fokkal csökkentette az árnyékolt homlokzat által érintett belső terek hőmérsékletét.
A sérülékenység az épületen kívül is jelentkezhet
Egy ingatlan működőképességét nemcsak az épület saját rendszereinek működése határozza meg, hanem a hozzá kapcsolódó infrastruktúrák is. A hőség növeli a villamosenergia-igényt, miközben az energiarendszert is fokozott terhelésnek teszi ki. Egy nagyobb áramszünet a teljesen a hálózatról táplálkozó épület működtetését ellehetetleníti. A tartós szárazság pedig víznyomáscsökkenést, fogyasztási korlátozást vagy más ellátási problémát idézhet elő.
Egy ingatlan tehát akkor is működési kockázatnak lehet kitéve, ha maga az épület fizikailag nem károsodik. Ezért a klímaadaptáció során nemcsak azt kell vizsgálni, hogy milyen időjárási veszélyek érhetik az adott helyszínt, hanem azt is, mennyire függ az ingatlan a települési energia-, víz- vagy más infrastruktúrától, mert ezek a rendszerek is érzékenyek a klímaváltozásra.

Egyszerre válik problémává a vízhiány és a túl sok csapadék
Budapest belső területeinek vízellátása teljes egészében dunai parti szűrésű vízbázisokra épül, amelyek működését a szélsőségesen alacsony Duna-vízállás kedvezőtlenül befolyásolja. Reális működési kockázattá válhat a nyári víznyomáscsökkenés, a felhasználási korlátozás vagy akár a szolgáltatáskiesés.

A csapadék időbeli eloszlásának változása újabb kihívást jelent. A hosszabb száraz időszakoknak rövid idő alatt lehulló, nagy intenzitású vihar vethet véget. A meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerek a heves esőzések miatt túlterhelődhetnek, ami pince- és mélygarázs-elöntésekhez, vízkárokhoz és más működési zavarokhoz vezethet.

A zöld infrastruktúra hatása számszerűen is jelentős: vizsgálatok szerint egy mindössze 8–10 cm vastag extenzív zöldtető éves szinten a rá hulló csapadék több mint 50%-át képes helyben tartani. A zöldtetők és egyéb növényzettel kialakított épületfelületek alkalmazásával a belső hőmérséklet 4–5 °C-kal csökkenhet, a hűtési villamosenergia-felhasználás pedig több mint 11%-kal mérséklődhet.

Mindkét fenti kihívásra nem lehet kizárólag a víz minél gyorsabb elvezetése a megoldás. Egyre fontosabbá válik a csapadék helyben tartása és hosszú távú hasznosítása. Az esővízgyűjtő rendszerek, a megfelelően kialakított zöldfelületek és a zöldtetők egyszerre segíthetik a vízmegtartást és az elöntési kockázatok csökkentését. A növényzet árnyékoló és párologtató hatása emellett mérsékelheti a helyi felmelegedést, a hűtési energiaigényt és az épületgépészeti rendszerek terhelését is. A zöld infrastruktúra így lesz a jövőben az épület ellenálló képességének egyik eszköze.

Ezt a megközelítést foglalja rendszerbe a Budapesten már több helyszínen megvalósított ún. szivacsváros-koncepció: a csapadékvíz minél gyorsabb elvezetése helyett annak helyben tartására, felszívására és hasznosítására épít, így egyszerre mérsékelheti a hirtelen lezúduló csapadék okozta terhelést és a száraz időszakok vízhiányát. Emellett az ilyen módon kialakított zöldfelületek a párologtatás és az árnyékolás révén akár 4–5 °C-kal is csökkenthetik a belső kerületi mikroklíma hőmérsékletét.

Nemcsak alacsonyabb kibocsátású, hanem ellenállóbb épületekre van szükség

Az ingatlanszektor fenntarthatósági törekvéseiben eddig elsősorban az energiahatékonyság és a szén-dioxid kibocsátáscsökkentés kapott hangsúlyt. Ezek mellett egyre kritikusabbá válik egy másik megközelítés is: készítsük fel az épületeket arra a klímára, amelyben a következő években, évtizedekben működniük kell.
Új fejlesztéseknél ezt már a tervezés során célszerű figyelembe venni, a jövőbeni feltételekre szükséges az épületüzemeltetési rendszereket optimalizálni. Meglévő ingatlanok esetében pedig be kell azonosítani a később műszaki, működési vagy pénzügyi kockázatot rejtő pontokat. A lényeges kockázatok és az alkalmazandó megoldások azonban minden épületnél más és más lehet, a klímaadaptáció tehát nem egyetlen műszaki megoldást jelent.
A Greenbors Consulting klímaadaptációs vizsgálatai azt segítenek feltárni, hogy egy ingatlant milyen jelenlegi és jövőbeni fizikai klímakockázatok érintenek, ezek milyen konkrét műszaki vagy működési következményekkel járhatnak, és milyen beavatkozásokkal csökkenthetők a legfontosabb kockázatok. Szakértőink nem csak egy kockázati listát készítenek, hanem olyan döntéstámogató információt biztosítanak, amely beruházói, tulajdonosi, műszaki és finanszírozási szempontból egyaránt használható.

Azok az ingatlanok, amelyeket ma terveznek, építenek vagy finanszíroznak, jó eséllyel 2050-ben is használatban lesznek. A dilemma pedig már nem az, hogy addig változik-e a klímakörnyezet, amiben az épületet majd működtetni kell, hanem hogy hogyan igazítjuk hozzá az épületet és annak működtetését a kiszámítható kihívásokhoz.

Nemzetközi szakmai elismerést kapott a magyar fejlesztésű Sustainabot: a BREEAM minősítők munkáját mesterséges intelligenciával támogató megoldás nyerte a 2026-os BREEAM Awards Digital Sustainability Innovation kategóriájának fődíját. A fejlesztésben a Greenbors Consulting szakmai BREEAM-tapasztalata találkozott az AI-technológiával.

A díjat szeptember 30-án, Londonban adták át a 2026-os BREEAM Awards gálán. A Sustainabot számára ez különösen fontos nemzetközi visszajelzés: egy magyar fejlesztésű, a hazai ingatlanpiacról induló megoldás került a BREEAM szakmai közösségének nemzetközi élvonalába.

A 2026-os Awards-ra több mint 350 nevezés érkezett, a kategóriák győzteseit pedig független szakmai zsűri választotta ki. A Sustainabot olyan megoldások között nyert, amelyek a digitális technológiát a fenntartható épített környezet támogatására alkalmazzák.

A BREEAM a fenntartható épületek nemzetközi mércéje

A BREEAM a világ egyik legrégebbi és legszélesebb körben alkalmazott fenntarthatóépület-minősítési rendszere. Az 1990-ben indított minősítésben mára több mint 3 millió ingatlant és projektet regisztráltak 108 országban, így a BREEAM az európai és a nemzetközi ingatlanpiac meghatározó fenntarthatósági referenciájává vált.

A BREEAM Awards ennek a nemzetközi szakmai közösségnek az egyik legfontosabb elismerése. A díjak a kiemelkedő épületek és fejlesztések mellett olyan területeken ismerik el a szakmai teljesítményt, mint a digitális fenntarthatósági innováció.

A Greenbors BREEAM-tapasztalata és az AI-technológia találkozása

A Sustainabot fejlesztésének alapját a Greenbors Consulting BREEAM- és ingatlanfenntarthatósági tapasztalata adta. A cél kezdettől fogva nem egy általános célú AI-megoldás létrehozása volt, hanem egy olyan rendszer fejlesztése, amely kifejezetten a BREEAM minősítők mindennapi munkáját támogatja.

A Sustainabot Technologies Kft. által fejlesztett platform a Greenbors szakmai tudását és a korszerű mesterségesintelligencia-technológiát ötvözi. A Sustainabotnak már Európa számos országában vannak felhasználói, az Egyesült Királyságtól Csehországon át több európai piacig, és a rendszert valós BREEAM-projektekben használják többek között irodaházak, bevásárlóközpontok és logisztikai ingatlanok minősítésének támogatására.

AI-asszisztens a BREEAM minősítők munkájának támogatására

A Sustainabot műszaki dokumentumok gyors elemzésével segíti a minősítőket a BREEAM-követelmények teljesülésének vizsgálatában. A rendszer képes nagy mennyiségű dokumentációban releváns információkat azonosítani és strukturált formában bemutatni, így jelentősen felgyorsítja a manuális dokumentum-áttekintésének idejét.

A BRE hivatalos értékelése szerint a Sustainabot mintegy 70%-kal csökkentheti a dokumentumok átvizsgálására fordított időt. A megoldás ugyanakkor nem helyettesíti a minősítő szakmai döntését: a cél az, hogy a repetitív információkeresés helyett több idő maradjon a szakmai értékelésre és döntéshozatalra.

A fejlesztés három kiemelt szempontja a gyorsaság, a szakmai pontosság és az adatbiztonság.

Fontos mérföldkő egy magyar fejlesztés számára

A BREEAM Awards elismerése fontos visszajelzés nemcsak a Sustainabot, hanem a Greenbors Consulting számára is: azt mutatja, hogy a hazai ingatlanpiacon felhalmozott szakmai tudás és a korszerű AI-technológia kombinációjával nemzetközileg is releváns megoldások születhetnek.

Büszkék vagyunk rá, hogy a Sustainabot fejlesztésével felkerültünk az ingatlanfenntarthatóság nemzetközi élmezőnyébe, és egy olyan magyar fejlesztést vihettünk a nemzetközi BREEAM-közösség elé, amely valódi szakmai problémára ad gyakorlati választ.

A logisztikai piac versenyképességében a költséghatékonyság és a szolgáltatás minősége mellett az is meghatározó szerepet játszik, hogy a vállalatok milyen fenntartható megoldásokat tudnak kínálni ügyfeleiknek. A Waberer’s ezért a következő években a zöld logisztikai szolgáltatások fejlesztésére, fenntartható logisztikai ingatlanok létesítésére, a digitalizáció felgyorsítására, az alternatív járműpark növelésére és a kibocsátáscsökkentésre helyezi a hangsúlyt a fenntarthatóság fejlesztése érdekében. A logisztikai üzletág árbevételre vetített, helyi alapú ÜHG-intenzitása 2025-ben 6%-kal csökkent 2024-hez képest, miközben 2030-ig olyan fejlesztéseket indít, amelyek a teljes logisztikai szolgáltatási portfólióban bekövetkező zöld átállást segítik elő.

A vállalatokkal szembeni fenntarthatósági elvárások ma már jóval túlmutatnak a jogszabályi megfelelésen. Egyre több nemzetközi és hazai partner vár átlátható adatokat a kibocsátásról, az energiafelhasználásról vagy az ellátási lánc fenntarthatóságáról, hiszen a finanszírozási és befektetési döntésekben is egyre nagyobb szerepet kapnak ezek a szempontok. A Waberer’s szerint azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek képesek a fenntarthatóságot üzleti működésükbe integrálni, és ügyfeleik számára is olyan megoldásokat kínálnak, amelyek támogatják fenntarthatósági céljaikat.

Csökkenő kibocsátás és növekvő alternatív járműpark

„A fenntarthatóság ma már üzleti szempontból is meghatározó tényező. Befolyásolja, hogy milyen partnerségeket tudunk kialakítani, milyen fejlesztésekbe érdemes beruháznunk, és hogyan tudunk hosszú távon értéket teremteni ügyfeleink számára. A Waberer’s-nél ezért a fenntarthatóságot a 2030-ig szóló üzleti stratégiánk meghatározó pilléreként kezeljük. Olyan fejlesztésekben gondolkodunk, amelyek egyszerre erősítik versenyképességünket, támogatják partnereink fenntarthatósági törekvéseit, és biztosítják, hogy a jövő kihívásaira is felkészülten reagáljunk” – mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s ESG és CSR igazgatója.

A Waberer’s stratégiájának eredményei már ma is mérhetők: a 2025-ös csoportszintű ESG-jelentése szerint a logisztikai üzletág árbevételre vetített, helyi alapú ÜHG-intenzitása 2025-ben 6%-kal csökkent, az alternatív hajtásláncú járműpark 30 járműre bővült, az intermodális szállítás volumene 43 százalékkal nőtt, az ebből származó árbevétel pedig 52 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, valamint 2025-ben a HVO100 (100%-ban megújuló hidrogénezett növényi olaj) felhasználás több, mint kétszerese volt a 2024-es évhez viszonyítva. A következő évek fejlesztései ezt a folyamatot támogatják tovább, miközben a vállalat célja, hogy ügyfelei számára is egyre szélesebb körben kínáljon alacsonyabb környezeti terhelésű logisztikai megoldásokat.

Külső elismerés is igazolja az eredményeket

A stratégia eredményességét külső szakmai elismerés is alátámasztja: a Waberer’s a globális autóipari beszállítói lánc fenntarthatósági minősítő rendszerében, az NQC által üzemeltetett SAQ 5.0 platformon, a 2026. második negyedévi (Q2 2026) értékelés alapján 98 százalékos eredménnyel a világ öt legjobban teljesítő beszállítója közé került.

A stratégia mögött mérhető vállalások állnak

A Waberer’s 2025-ben felülvizsgálta és frissítette a 2030-ig szóló ESG-stratégiáját, , amely már konkrét célokat, intézkedéseket és teljesítménymutatókat rendel a legfontosabb fenntarthatósági fókuszterületekhez.

A stratégia egyik legfontosabb célja, hogy a Waberer’s olyan logisztikai megoldásokat fejlesszen, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést és növelik a működés hatékonyságát. Ennek részeként a vállalat bővíti zöld szolgáltatási portfólióját, fejleszti a vasúti és intermodális logisztikai megoldásokat, amelyek egyszerre támogatják a kibocsátáscsökkentést és a hatékonyabb áruszállítást, növeli a HVO bioüzemanyag és az alternatív hajtásláncú járművek alkalmazását, valamint digitális és mesterséges intelligenciára épülő megoldásokkal támogatja a logisztikai folyamatok optimalizálását. A fenntarthatóság emellett az ingatlanfejlesztésben is megjelenik, hiszen az új fejlesztésű logisztikai ingatlanokat minimum A+ energetikai minősítéssel és BREEAM minősítési szempontrendszer szerint alakítja ki a vállalat.

A fenntarthatóság a döntésekben is megjelenik

A stratégia megvalósítását ma már önálló vállalatirányítási rendszer támogatja. Az ESG és CSR Igazgatóság koordinálja a cégcsoport fenntarthatósági feladatait, munkáját az ESG Bizottság és a szakmai munkacsoport segíti. A fenntarthatósági célok teljesülését rendszeres vezetői riportok és egységes döntési folyamatok követik nyomon, így a stratégiai vállalások közvetlenül beépülnek a vállalat működésébe és fejlesztési döntéseibe. A stratégiai célok teljesülését egységes teljesítménymutatók (KPI-ok) mentén követi nyomon a vállalat, így a fenntarthatósági vállalások megvalósítása évről évre mérhetővé válik.

A Waberer’s célja, hogy a fenntarthatóság ne különálló vállalásként, hanem a teljes logisztikai szolgáltatási portfólió szerves részeként jelenjen meg. A vállalat meggyőződése, hogy a következő évtized versenyképességét azok a fejlesztések határozzák meg, amelyek egyszerre teremtenek üzleti értéket és növelik a vállalat hosszútávú alkalmazkodóképességét.

„Nagy elismerés számunkra, hogy fenntarthatósági törekvéseinket egy független, nemzetközi minősítő rendszer is a legjobbak között ismerte el. Ez megerősíti, hogy jó irányban haladunk, és további ösztönzést ad céljaink eléréséhez” – mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s ESG és CSR igazgatója.

A stratégia mögött mérhető vállalások állnak

A Waberer’s 2025-ben felülvizsgálta és frissítette a 2030-ig szóló ESG-stratégiáját, , amely már konkrét célokat, intézkedéseket és teljesítménymutatókat rendel a legfontosabb fenntarthatósági fókuszterületekhez.

A stratégia egyik legfontosabb célja, hogy a Waberer’s olyan logisztikai megoldásokat fejlesszen, amelyek egyszerre csökkentik a környezeti terhelést és növelik a működés hatékonyságát. Ennek részeként a vállalat bővíti zöld szolgáltatási portfólióját, fejleszti a vasúti és intermodális logisztikai megoldásokat, amelyek egyszerre támogatják a kibocsátáscsökkentést és a hatékonyabb áruszállítást, növeli a HVO bioüzemanyag és az alternatív hajtásláncú járművek alkalmazását, valamint digitális és mesterséges intelligenciára épülő megoldásokkal támogatja a logisztikai folyamatok optimalizálását. A fenntarthatóság emellett az ingatlanfejlesztésben is megjelenik, hiszen az új fejlesztésű logisztikai ingatlanokat minimum A+ energetikai minősítéssel és BREEAM minősítési szempontrendszer szerint alakítja ki a vállalat.

A fenntarthatóság a döntésekben is megjelenik

A stratégia megvalósítását ma már önálló vállalatirányítási rendszer támogatja. Az ESG és CSR Igazgatóság koordinálja a cégcsoport fenntarthatósági feladatait, munkáját az ESG Bizottság és a szakmai munkacsoport segíti. A fenntarthatósági célok teljesülését rendszeres vezetői riportok és egységes döntési folyamatok követik nyomon, így a stratégiai vállalások közvetlenül beépülnek a vállalat működésébe és fejlesztési döntéseibe. A stratégiai célok teljesülését egységes teljesítménymutatók (KPI-ok) mentén követi nyomon a vállalat, így a fenntarthatósági vállalások megvalósítása évről évre mérhetővé válik.

A Waberer’s célja, hogy a fenntarthatóság ne különálló vállalásként, hanem a teljes logisztikai szolgáltatási portfólió szerves részeként jelenjen meg. A vállalat meggyőződése, hogy a következő évtized versenyképességét azok a fejlesztések határozzák meg, amelyek egyszerre teremtenek üzleti értéket és növelik a vállalat hosszútávú alkalmazkodóképességét.

Sajtóközlemény elérhető itt: Waberer’s Group – A fenntartható megoldások jelentik a logisztika növekedésének motorját

Az élelmiszerpazarlás elleni világnap alkalmából a Lidl Magyarország különösen fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlás visszaszorításának fontosságára. A vállalat ennek szellemében több programmal is aktív szerepet vállal: legújabb intézkedéseként az iskolai ételmentést támogatja. Kezdeményezésekkel segíti, hogy a még fogyasztható, de feleslegessé vált élelmiszerek ne hulladékként végezzék, hanem abból minél több eljuthasson azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. 

A Lidl Magyarország fenntarthatósági törekvéseinek része az élelmiszerpazarlás visszaszorítása. A vállalat ezért adományozási programokkal gondoskodik az élelmiszerfelesleg megmentéséről.  Mindezt civil partnereivel és vásárlóival együttműködve valósítja meg.  A napi szintű élelmiszermentési programjának keretében, a megmaradt, de fogyasztásra alkalmas élelmiszerek tekintetében a minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszereken felül, a jogszabályi kötelezettségeken túl zöldség, gyümölcs és pékáru termékeket is adományoz a vállalat. Emellett a kollégáknak szervezett rendezvényeken megmaradt ételből is a szükségben élőket segíti a diszkontlánc, legutóbb a céges karácsonyi eseményen, a tavaszi sportnapon és a nyári családi napon el nem fogyasztott felesleget juttatta el a Magyar Élelmiszerbank segítségével a nélkülözőkhöz.

A vállalat elkötelezettségét tovább erősítve idén szeptembertől az iskolai ételmentést is támogatja, hogy az oktatási intézményekben se vesszen kárba a megmaradt étel. A Magyar Élelmiszerbank programjához csatlakozva három iskolát „fogadott örökbe”, így a program egyik fő támogatója lett. Két intézményben szeptember 1-jétől, a harmadik iskolában pedig szeptember közepétől indult el a menzai ételmentés. A Lidl támogatása biztosítja a menzákon a készételmentés indítását és egyéves működtetését.

A mentés keretében a konyhai dolgozók ebédeltetés után dobozokba rakják és sokkolókba helyezik a még ki nem tálalt ételadagokat. A biztonságosan lehűtött étel másnap egy helyi karitatív szervezet segítségével nélkülözőkhöz jut el.  A Magyar Élelmiszerbank tapasztalatai szerint egyetlen iskolából akár napi 60 doboz készételt tud megmenteni az év körülbelül 160 napján, ami 9000 adagot is jelenthet éves szinten. “Az étel érték, amelynek előállításához rengeteg környezeti és emberi erőforrás kellett, mi pedig felelősséget érzünk abban, hogy ezek az élelmiszerek se végezzék hulladékként. Példamutatónak tartjuk az Élelmiszerbank menzai ételmentését, örömmel csatlakoztunk a programhoz, hogy ezáltal is hozzájárulhassunk az élelmiszerpazarlás visszaszorításához” – mondta dr. Kaibinger Tamás, vállalati kapcsolatokért felelős vezető.”

Élelmiszermentés a nyári melegben 

A Lidl Magyarország a Magyar Élelmiszerbank önkénteseinek segítségével idén nyáron is folytatta élelmiszermentési programját, amely 2021 óta gyűjti össze a nyári fesztiválokon, rendezvény-kitelepüléseken megmaradt, de még fogyasztásra alkalmas élelmiszereket. A Campus Fesztiválon, a Lidl Balaton-átúszáson és a SZIN – Szegedi Ifjúsági Napokon megmaradt zöldség-gyümölcs és pékáru felesleget rászorulóknak adományozta a vállalat, amelynek köszönhetően a termékek összesen 220 rászoruló emberhez jutottak el.

Mentsük meg! csomagok 

Az élelmiszerpazarlás megelőzése a mindennapi áruházi működés során is kiemelt prioritás, ennek szellemében a vállalat a vásárlókat is aktívan bevonja az élelmiszermentésbe. A Lidl Magyarország Mentsük meg! csomagjaiba egyrészt azok a zöldségek és gyümölcsök kerülnek, amelyek esztétikailag ugyan már nem tökéletesek, de fogyasztásra alkalmasak. Másrészt az előző napi értékesítésből megmaradt, fogyasztható édes és sós pékárukból is egységcsomagok készülnek. Ezek a termékek kedvezményes áron kapnak második esélyt, így a vásárlók nemcsak kedvezőbb áron juthatnak hozzájuk, hanem közvetlenül is hozzájárulhatnak az élelmiszermentéshez.

Tíz éve számol be önkéntesen a Tesco a működésében keletkező élelmiszer-feleslegről, és ez idő alatt negyedére szorította vissza élelmiszer-hulladékának mennyiségét. A vállalat most a Nébih Maradék nélkül programjának kezdeményezéséhez is csatlakozott, hogy az élelmiszer-pazarlás elleni világnaphoz kapcsolódva a vásárlók mindennapjaiban is segítse az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását.

Egy hűtőre kerülő mágnes és egy tíz éve következetesen vezetett adatsor elsőre távolinak tűnhet egymástól, pedig a céljuk közös: minél kevesebb feleslegesen kidobott élelmiszer. A szeptember 29-i élelmiszer-pazarlás elleni világnaphoz kapcsolódva a Tesco idén csatlakozott a Nébih Maradék nélkül programjának szemléletformáló kezdeményezéséhez. A kampány hetében a Tesco online rendelései mellé – a készlet erejéig – a „Lejárt… Megehetem?” útmutatót bemutató hűtőmágnes kerül, hogy a háztartásokban minél kevesebb élelmiszer végezze a kukában. A Nébih adatai szerint ugyanis amagyar háztartásokban évente fejenként mintegy 61 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek körülbelül harmada megelőzhető lenne.

A Tesco eközben a saját működésében is ugyanezen dolgozik. Magyarországon első kiskereskedelmi láncként kezdte önkéntesen nyilvánosságra hozni a működése során keletkező élelmiszer-hulladékról szóló adatait, és idén már tizedik alkalommal számol be az eredményekről.

Látványosan kevesebb hulladék 10 év alatt

A 2025/26-os pénzügyi évben a Tesco magyarországi működésében 3770 tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, 6,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 75 százalékos csökkenés a 2016/17-es bázisévhez képest. A vállalat által forgalmazott élelmiszereknek mindössze 0,67 százaléka végezte hulladékként, ami a bázisévhez képest 59 százalékos visszaesést jelent. A Tesco ezzel továbbra is túlteljesíti az ENSZ 12.3-as Fenntartható Fejlődési Célját, amely 2030-ra az élelmiszer-hulladék megfelezését írja elő. Az áruházlánc ezt a szintet már 2020-ban elérte.

A számok mögött tudatosan felépített napi működési gyakorlatok állnak, többek között forgalom-előrejelző és rendelési eljárások vagy a közeli lejárati idejű termékekre beállított árkedvezmények.

„Az élelmiszer-veszteség ellen akkor teszünk a legtöbbet, ha a felesleg létre sem jön. Ezért már a rendelésnél, a készletezésnél és az áruházi rutinoknál arra törekszünk, hogy minél pontosabban azt és annyit kínáljunk, amire a vásárlóknak szükségük van. Ezenkívül napi szinten mentjük az élelmiszert üzleteinkből, hogy eljusson azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Tíz éve azért tesszük közzé önkéntesen részletes adatainkat, hogy beazonosítsuk, hol van leginkább szükség beavatkozásra, és megszüntessük a problémás pontokat. Az élelmiszer-pazarlás felszámolása azonban lehetetlen kiskereskedők, élelmiszeripari vállalkozások, civil szervezetek és vásárlók együttműködése nélkül. Ezért működünk együtt stratégiai partnerekkel, és ezért veszünk részt a Nébih kampányában is”– mondta Hevesi Nóra, a Tesco-Global Zrt. kommunikációs vezetője.

A maradéknak új helyet keresnek

A Tesco élelmiszer-pazarlás elleni rendszerének első lépése tehát a megelőzés. Ha azonban az áruházakban mégis megmarad olyan élelmiszer, amely már nem értékesíthető, de továbbra is biztonságosan fogyasztható, azt partnereken keresztül rászorulóknak adják tovább jótékony célra. Az ezt követően hasznosítható termékeket állatvédelmi szervezeteknek ajánlják fel takarmányozásra, a további maradékból pedig biogázüzemekben lesz megújuló energia. Csak, ami ezek után sem hasznosítható, kerül hulladéklerakóba.

A Tesco 2025/26-ban az adományozásra alkalmas élelmiszerek közel 84 százalékát továbbította a nehéz helyzetben lévőket támogató jótékonysági szervezetekhez vagy állatmenhelyekhez. Ezen belül 3399 tonna élelmiszer-felesleget adományozott nélkülöző embereknek, ami közel 8,5 millió adag ételnek felel meg.

A polcról akár még aznap egy környékbeli családhoz kerülhet

Az élelmiszermentés országszerte zajlik a Tesco üzleteiben a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel és az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben. A cél egyrészt, hogy kevesebb étel vesszen kárba, másrészt pedig az, hogy a megmentett élelmiszer lehetőleg helyben, a szükségletekhez közel segítsen.

Az áruházak munkatársai naponta kiválogatják az el nem adott, de biztonságosan fogyasztható termékeket, köztük zöldséget, gyümölcsöt, pékárut, tejterméket és egyes szárazárukat. A karitatív partner helyi partnerhálózata átveszi az adományokat, és a rövid hátralévő fogyaszthatósági idő miatt általában a lehető leggyorsabban továbbítja a szétosztásért felelős segítő szervezeteknek.

A megmentett élelmiszer így családsegítő központokba, idősgondozó intézményekbe, krízisotthonokba, gyermekvédelmi intézményekbe és más helyi jótékonysági szervezetekhez jut el. Az ott dolgozók általában még aznap kiosztják a környéken élő rászorulóknak az adományokat, melyek útját dokumentálják és nyomon követik.

Így az élelmiszermentés környezeti és társadalmi szempontból is hasznos tevékenység. Kevesebb élelmiszer válik hulladékká, ezzel együtt pedig kevesebb, a megtermelésére, feldolgozására és szállítására fordított erőforrás vész kárba, miközben a még fogyasztható termékek olyan emberekhez kerülhetnek, akiknek valódi segítséget jelentenek.

Tovább információ a Tesco élelmiszerhulladék-adatairól:

https://corporate.tesco.hu/fenntarthatosag/publikaciok/elelmiszer-pazarlas-elleni-kuezdelem