Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság már nem csupán reputációs kérdés az ingatlanpiacon; egyre inkább a finanszírozhatóság, az eszközérték és a hosszú távú versenyképesség egyik meghatározó tényezője. A zöld minősítéssel rendelkező vagy az ESG-szempontoknak megfelelő ingatlanok iránt nő a befektetői és bérlői kereslet, miközben a finanszírozók is egyre inkább előnyben részesítik azokat a projekteket, amelyek képesek megfelelni a fenntarthatósági elvárásoknak.

További részlet ITT olvasható

 

Az ALTEO sikeresen teljesítette a MAVIR aFRR akkreditációs tesztjeit, ezzel megszerezte a PICASSO platformhoz való csatlakozás előfeltételét, így 2026. október 1-jétől nem csak a hazai, hanem az országhatárt átlépve szinte az egész kontinensen nyújthat szabályozási szolgáltatást.

Az akkreditációs teszt során a konvencionális és a megújuló energiaforrás alapú termelőket integráló több száz MW kapacitású, Magyarország egyik legnagyobb, szabályozási kapacitását vizsgálták sikeresen. Az akkreditációban a saját tulajdonú erőművek mellett az ALTEO több éve stabil partnereinek KÁT, METÁR és szabadpiaci naperőművei is jelentős kapacitással vettek részt.

Egy fontos fenntarthatósági mérföldkőhöz érkezett a Market Építő Zrt. és a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. közös projektje a BudaPart Harbor irodaház, amely tudatosan, és így önkéntes alapon elsőként szerezte meg a Zöldfelületi Tanúsítványt.

A Zöldfelületi Tanúsítvány egy olyan, jogszabályon alapuló minősítési rendszer, amely átfogó képet ad egy ingatlan zöldfelületeinek állapotáról és teljesítményéről. Nemcsak a zöldövezet nagyságát vizsgálja, hanem annak minőségét, ökológiai működését és hosszú távú fenntarthatóságát is. A rendszer célja, hogy a városi zöldinfrastruktúra értéke számszerűsíthető és összevethető legyen – többek között a szén-dioxid-megkötés, a biodiverzitás vagy a helyi mikroklímára gyakorolt hatás mentén. Bár bizonyos fejlesztések esetében a tanúsítás már előírás, a BudaPart Harbor esetében annak megszerzése önkéntes vállalás volt, ami tovább erősíti a projekt előremutató jellegét. A Market Csoport így nemcsak lépést tart a szabályozási környezettel, hanem úttörő szerepet vállalva alakítja is a városfejlesztési kritériumok gyakorlatát.

A Hengermalom úti irodaház 2 889 m²-es zöldfelülete – nagyjából fél futballpályányi terület – egy tudatosan kialakított, több szinten működő ökoszisztéma.  A kötelező 17 helyett 40 fa kapott helyet, és több mint 100 különböző növényfajt telepített a vállalat, amelyet madárodúk, rovarhotelek és süngarázsok egészítenek ki. Ez a környezet egyszerre erősíti a biodiverzitást és ad valódi használati értéket a mindennapokban. A csapadékvíz helyben hasznosul, a háromszintes, változatos növényállomány pedig árnyékoló és párologtató hatása javítja a mikroklímát, mert mérsékli a városi hősziget jelenséget. A fenntartható üzemeltetést a keletkező zöldhulladék helyben hasznosítását lehetővé tevő komposztálók, a mulcsozással történő talajvédelem és az üzemeltető számára készített részletes fenntartási kézikönyv is támogatja.

A tanúsítási folyamat során szerzett tapasztalatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőbeni fejlesztésekben a természetalapú megoldások már a tervezés korai szakaszában megjelenjenek. A Market Csoport ezzel tovább erősíti szerepét a hazai zöldinfrastruktúra-fejlesztésben, és aktívan hozzájárul a fenntartható városfejlesztési gyakorlat formálásához. A cégcsoportnál jelenleg több hasonló minősítés is folyamatban van, amelyek tapasztalataira építve rendszerszinten kívánják tovább emelni a projektek környezeti teljesítményét.

A fenntarthatósági jelentéstétel és az átvilágítási kötelezettségek korában a vállalatok egyik legnagyobb kihívása a beszállítói lánc átláthatósága. Ahhoz, hogy egy vállalat pontos képet kapjon partnerei ESG-teljesítményéről, megbízható és globálisan elérhető adatokra van szüksége. 

A kötelezett vállalatoknak több száz vagy akár több ezer partner közül kell meghatározni, hogy melyiküknél indokolt a részletes vizsgálat – és mindezt hiányos, széttagolt adatok alapján. 

Erre a kihívásra kínál megoldást a denxpert és a Dun & Bradstreet stratégiai együttműködése. A Dun & Bradstreet közel 200 éve épülő globális céginformációs adatbázisa – amely több tízmillió vállalatra nyújt lefedettséget – lehetővé teszi a beszállítói adatok egységesítését és kiegészítését, valamint az SZTFH által akkreditált ESG kockázati indikátorok és ratingek alapján történő objektív előszűrést. A partnerség lényege a technológia és az adatok szinergiája: a denxpert piacvezető ESG-szoftvermegoldásai mostantól közvetlen elérést biztosítanak a D&B globális adatbázisához.  

Kérdőívezés, kiértékelés, dokumentáció és auditálható megfelelőségi folyamatok egyetlen rendszerben. 

A kétlépcsős modell lényege, hogy a részletes ESG-értékelés csak ott történjen meg, ahol erre valóban szükség van – ez érdemben csökkenti az adminisztratív terhet, miközben átláthatóbbá és kontrollálhatóbbá teszi a teljes megfelelési folyamatot. Az együttműködés előnyei nemcsak hazai, hanem nemzetközi partnerhálózattal rendelkező vállalatok számára is relevánsak: a globális adatfedettség és az egységes ESG-értékelési módszertan éppen azokban az esetekben nyújthatnak a legnagyobb segítséget, ahol a külföldön működő beszállítókról hagyományos eszközökkel nehéz megbízható képet alkotni. 

A megoldást már olyan vállalatok is alkalmazták az ESG-megfelelési folyamataikban, mint a Richter Gedeon és az MVM. 

Szeretnéd mélyebben megismerni, hogyan működik ez a gyakorlatban? Április 16-án magyar nyelvű webinárt tartottunk, ahol Csonka Anna (denxpert) és Rein Enikő (Dun & Bradstreet) mutatták be élőben a kétlépcsős előszűrési és értékelési modellt. 

Részletek és regisztráció: https://www.denxpert.com/hu/webinar/hogyan-segitenek-a-globalis-cegadatok-az-esg-elominositesben

Bővebb háttér információ az együttműködésről: https://www.denxpert.com/hu/post/esg-beszallitoi-kockazatkezeles-uj-szinten-a-denxpert-es-a-dun-bradstreet-egyuttmukodese

ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója szerzőként szerepel a ZÖLDGAZDASÁG 2026 – Zöldipari Tanulmánykötet kiadványban.

A kötetben megjelent cikke azokat az iparági és rendszerszintű kérdéseket veszi sorra, melyek meghatározzák a magyar villamosenergia-rendszer fenntartható átalakulását, különös tekintettel a fenntarthatóság, az ellátásbiztonság és a megfizethetőség közötti egyensúlyra. A villamosenergia iránti globális kereslet soha nem látott ütemben növekszik, miközben a megújuló alapú termelés térnyerése egyre komplexebb műszaki, hálózati és szabályozási kihívásokat hoz felszínre.

A cikk rávilágít arra is, hogy a villamosenergia-rendszer stabil működése hosszú távon csak diverzifikált eszközportfólióval, rugalmas tartalékokkal és adatvezérelt, intelligens irányítással biztosítható.

A ZÖLDGAZDASÁG 2026 kiadvány a linkről, személyes adatok megadása után letölthető.

 

A Nestlé elkötelezetten dolgozik az élelmezési rendszerek átalakításán és megújításán, hogy a jövőben is kiváló minőségű élelmiszereket biztosítson globális szinten a fogyasztói számára, elérhető áron. Emellett a vállalat nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felelősségvállalásra is, legyen szó akár a környezetvédelmi vállalásainak betartásáról, vagy a fiatalok edukációjáról. A Nestlé hazai leányvállalata ugyanebben a szellemben működik Magyarországon immár 35 éve, s a befektetett munkának és a nagy léptékű beruházásoknak köszönhetően kiemelkedő gazdasági és társadalmi hatást tudhat magáénak, hiszen a magyar GDP 0,5 százaléka a Nestlé Hungária Kft. működéséhez köthető – derül ki a Nestlé frissen publikált 2025-ös Közös Értékteremtés Összefoglalójából.

A Nestlé közös értékteremtéssel összefüggő tevékenységei mindig is több dimenzióban hatnak a vállalat közvetlen környezetére. A környezetvédelmi vállalások teljesítése mellett nagy szerepet kap a gyermekek edukációja a kiegyensúlyozott táplálkozás terén, a fiatalok munkaerőpiaci helyzetének elősegítése, és a Nestlé egyes márkáihoz kapcsolódó társadalmi ügyek támogatása.

Fenntarthatóság a gyakorlatban

A Nestlé évről évre komoly fejlesztéseket végez annak érdekében, hogy a fenntarthatóság terén mérhető, valódi eredményeket érjen el. A vállalat 2018 óta közel egynegyedével csökkentette üvegházhatású gázkibocsátását, ehhez hozzájárult az is, hogy 2017 óta mindhárom magyarországi gyár – Bükön, Szerencsen és Diósgyőrben – 100 százalékban zöldáramot használ.

„A tavalyi év egyik legjelentősebb beruházása a szerencsi napelempark volt, amely a gyár villamosenergia-szükségletének közel 30 százalékát fedezi. Az új napelemparkunkkal egyrészt nagyobb ellátásbiztonságot teremtünk az üzemnek, de ezzel egyidőben a közcélú áramhálózaton zöldáram-kapacitást is szabadítunk fel” – mondta Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezetője, aki hozzátette, mindhárom Nestlé gyárban prioritás a fenntarthatóbb működés elősegítése.

Regeneratív mezőgazdaság: ellenállóbb és fenntarthatóbb jövő

A Nestlé elhivatottan dolgozik azon, hogy olyan termékeket állítson elő, amelyek egyszerre szolgálják az emberek jóllétét és a bolygónk védelmét. 2025-ben például már a kulcsfontosságú alapanyagok 27,6 százaléka származott regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazó gazdaságokból. A regeneratív szemlélet és a talajmegújító gazdálkodási módszerek támogatása rendkívül fontos a Nestlé számára, hiszen ezen eljárások bizonyítottan hozzájárulnak az ellenállóbb és fenntarthatóbb ellátási láncok megteremtéséhez.

„Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a talajmegújító mezőgazdaság. Magyarországon is működik a Nestlé PURINA finanszírozásában megvalósuló Landscape Enterprise Networks (LENs) program, amely regeneratív gyakorlatokra történő átállás finanszírozásával és szakmai tanácsadással, oktatással segíti a magyar termelőket a talajmegújító gazdálkodásra való átállásban. 2025-ben több mint 13 ezer hektáron, 25 gazdával dolgoztunk együtt, így a LENs Magyarország a Nestlé egyik legjelentősebb európai regeneratív mezőgazdasági projektje” – mondta el Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője.

A Nestlé célja, hogy a világon mindenhol, minden életszakaszban kiváló minőségű, megfizethető és biztonságos élelmiszereket kínáljon. Az új termékek fejlesztése mellett ugyanakkor a vállalat stratégiájának része az is, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjaival már gyermekkorban megismertesse a felnövekvő generációkat.

„Kezdeményezéseink arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen fontos a megfelelő táplálkozás az egészséges fejlődéshez és növekedéshez. A Nestlé az Egészségesebb Gyerekekért programunk célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott táplálkozás kialakítását a gyermekek körében, valamint támogatást nyújtson a szülőknek az egészségesebb jövő megteremtésében” – mondta Fülöp Lili, a Nestlé dietetikusa.

A fiatalok a jövő zálogai

A fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása érdekében a Nestlénél folyamatosan zajlanak nagysikerű gyakornoki és mentorprogramok, valamint a duális szakképzésben is aktív a cég Bükön és Szerencsen. A Nestlé büki duális képzésében eddig részt vevő több mint 50 diák közül 11-en a Nestlé gyárán belül kezdték el építeni karrierjüket. Ugyanígy Szerencsen a 2023-ban indult program hat végzős diákja közül három szintén a Nestlé helyi üzemében helyezkedett el. A Nestlé 2017 óta globálisan 12,8 millió fiatalnak segített korszerű tudáshoz jutni.

A Nestlé gazdasági és társadalmi hatása

A Nestlé Hungária 35 éve van jelen Magyarországon, s a befektetett munkának és a nagy léptékű beruházásoknak köszönhetően kiemelkedő gazdasági és társadalmi hatást tudhat magáénak – derül ki abból a hatástanulmányból, amelyet a PricewaterhouseCoopers AG végzett. A „Nestlé gazdasági értékjelentése”  című dokumentum a vállalat közvetlen, közvetett és indukált hatásait vizsgálta, valamint ezek összesített hatását a hazai gazdaságra. E szerint a magyar GDP 0,5 százaléka a Nestlé hazai működéséhez köthető. A Nestlé Hungária Kft. működése továbbá éves szinten 22 100 munkahely létét támogatja, 409,4 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket termel, és összességében 106,7 milliárd forinttal járul hozzá a központi költségvetés bevételeihez.

A Közös értékteremtés összefoglalóról részletesen a következő linken olvashat: Közös Értékteremtés összefoglalóink

2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része nem a többletfogyasztásból, hanem a szerkezeti átalakulásokból, a technológiai innovációkból és az egészségtudatos vásárlói elvárásokból fakad. A PwC Strategy& legújabb Future of Food 2.0 című tanulmánya szerint ez a lendület a termesztéstől a kereskedelemig minden szereplőnek új irányokat jelöl ki. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül viszont nehezen ugorják meg az átállást a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők.

A modern élelmiszergazdaság eddigi legmélyebb szerkezetváltása zajlik. 2035-re az élelmiszer‑fogyasztás, a termesztés és az értékesítés alapvető változásai mintegy 3,1 billió dolláros piacot hoznak létre az iparágnál négyszer gyorsabban növekvő innovatív területeken.

A PwC globális stratégiai tanácsadó üzletágának (Strategy&) legfrissebb riportja szerint az átalakulást három meghatározó trend vezérli:

  • az egészségközpontú életmód erősödése,
  • a gyors és kényelmi élelmiszer‑ellátás iránti igény, valamint
  • a klímakockázatok növekedése – mindezeket pedig a technológiai és mesterségesintelligencia‑alapú innovációk tovább gyorsítják.

Ezek a trendek teljesen átformálják annak módját, ahogyan az élelmiszert ma előállítják és értékesítik. Az alternatív fehérjéktől és fenntartható csomagolástól egészen az MI‑alapú bevásárlóasszisztensekig új megoldások jelennek meg, és ennek a növekedésnek közel 90%-át szerkezeti átalakulások generálják; például a szűkösen rendelkezésre álló nyersanyagok hulladékalapú helyettesítése vagy a hagyományos fehérjék alternatív fehérjékkel való kiváltása.

Egészségboom: új fogyasztói logika, új piaci nyertesek

A tanulmány előrejelzése szerint 2035-re ez a globális potenciál a teljes értékláncon végig megjelenik: az élelmiszer‑termesztésben 400 milliárd dollár, a gyártásban 680 milliárd dollár, a fogyasztói szegmensben pedig 2 060 milliárd dollár növekedés várható.

Ezeken belül számos kiemelkedően ígéretes területet is azonosítottak a PwC szakértői:

  • A mezőgazdaságban az üvegházi termesztés ugrásszerűen bővül: globális piaca 2035-re várhatóan megduplázódik, elérve a 220 milliárd dollárt.
  • A precíziós mezőgazdaság tovább erősödik, növelve a gazdaságok költséghatékonyságát és ellenállóképességét.
  • A gyártási oldalon a fenntartható csomagolás dominál: piaca az EU szigorú szabályozásai nyomán 430 milliárd dollárra nőhet.

A legnagyobb növekedési lehetőség ugyanakkor a fogyasztói szegmensben mutatkozik. Az egészség és táplálkozás kategória forgalma a mai 490 milliárd dollárról 2035-re 800 milliárd dollárra emelkedhet. A piacot többek között a GLP‑1 gyógyszerek gyors terjedése is formálja, amelyek már most hatással vannak az adagméretekre, a jóllakottságérzetre és az ételpreferenciákra.

„Az élelmiszeripar alapvető szerkezetváltáson megy keresztül. A technológiai fejlődés, a klímakockázatok és a változó étkezési szokások egyszerre kérdőjelezik meg a hagyományos üzleti modelleket, miközben teljesen új értékteremtési területek jelennek meg. Egyre több ember számára az étel már nem pusztán éhségcsillapításul vagy élvezetként szolgál, hanem az egészség, a fittség és a személyre szabás eszközeként működik”

– hangsúlyozza Harald Dutzler, a tanulmány társszerzője és a Strategy& Austria partnere.

A szakértő kiemeli: a viselhető eszközök, a digitális egészségügyi vizsgálatok és MI-elemzések elterjedése miatt a fogyasztók egyre inkább személyre szabott étrendeket követnek. Ez élénkíti a keresletet a fehérjedús és funkcionális élelmiszerek iránt. A tejsavó – amely valaha hulladéknak számított – mára értékesebb alapanyag lett, mint a belőle készülő sajt vagy joghurt.

A szerkezetváltásnak része a fenntartható csomagolás is. Az újracsomagolás jövőjéről szóló PwC-felmérés is azt mutatja, hogy a körforgásos és újrahasznosítható megoldásokra való átállás az ellátási láncok hatékonyságát, a költségstruktúrákat és a fogyasztói bizalmat egyaránt befolyásolja.

„A fogyasztók alapvetően igénylik azokat a lehetőségeket, ahol tehetnek a környezetért. Ha lenne hasonló áron környezetbarát opció a kedvenc termékeikből, akkor azt választanák. Viszont a fenntartható megoldás csak akkor tud valóban elterjedni, ha az kényelmes és egyszerű választást jelent. Az átállás ott működik, ahol a fogyasztó a megszokott rutinjában, plusz szervezés és jelentős árkülönbség nélkül tud jó döntést hozni”

– mutatott rá Molnár Léna, a PwC Magyarország szakértője.

Egyenlőtlen viszonyok: a termelők szerepe kulcsfontosságú

A tanulmány szerint a növekedés ellenére az élelmiszer‑ökoszisztémát továbbra is jelentős szerkezeti egyenlőtlenségek jellemzik. A növekedési dinamika fókusza az értéklánc végén – a kereskedelemben és a vendéglátásban – jelentkezik, míg a legnagyobb klíma- és költségkockázatok a mezőgazdasági termelőknél összpontosulnak.

Világszerte 608 millió gazdálkodó termel élelmiszert, 84%-uk két hektárnál kisebb birtokon, azaz a világ élelmiszertermelésének gerince döntően kisléptékű gazdaságokra épül. Számukra a precíziós technológiákba, digitalizációba vagy regeneratív módszerekbe való beruházás komoly pénzügyi kockázat. A tanulmány szerint éppen az dönti el az élelmiszerrendszer átalakulásának ütemét, hogy ezek a kisgazdaságok meg tudják-e lépni ezt az átállást. Stabil gazdasági feltételek és célzott támogatás nélkül sok új technológia – és a hozzájuk kapcsolódó növekedési lehetőség – csupán elméleti maradhat.

 

Túlélési üzemmódból a stratégiai növekedés felé – food ökoszisztémák

A magyar élelmiszer-ökoszisztéma ma inkább a túlélés logikája mentén működik, mintsem a fejlődés irányába mozdulna el. A kiskereskedelem és a kis- és közepes termelői réteg közötti kapcsolat sokszor esetleges, a többségük nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, technológiai képességekkel vagy minőségbiztosítási rendszerekkel, amelyek egy nagy lánc országos beszállítói szerepéhez szükségesek lennének. A jelenlegi, területalapú támogatási rendszer kevéssé ösztönzi a termelőket a hatékonyságot és alkalmazkodóképességet növelő beruházásokra, így a rendszer természetes következménye, hogy sok szereplő a „szinten tartásra” fókuszál – hívják fel a figyelmet a PwC szakértői.

Pozitív példák ugyanakkor léteznek. A Kifli.hu tudatosan épít a hazai termelői együttműködésekre, és sikeresen szolgálja ki azt a vevőkört, amely nyitott és fizetőképes a minőségi magyar élelmiszerek iránt. A nagyobb kiskereskedelmi láncok oldalán is láthatók kezdeményezések – például az Auchan és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködése a magyar gazdaságok piacra jutásának támogatására –, de ezek inkább részsikerek, mintsem széles körben érezhető strukturális áttörések.

„A rendszer egészének átalakulását végső soron nem a technológia önmagában, hanem a gazdálkodók beruházási képessége határozza meg. Magyarországon is az lesz a fordulópont, ahol a termelők valódi gazdasági ösztönzőt kapnak arra, hogy átálljanak nagyobb hozzáadott értékű, adatvezérelt, minőségbiztosított termelési modellekre. Csak így válhatnak hosszú távon kiszámítható, országos ellátási láncok részévé”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.
A jövő tehát az okos választáson, a stratégiai kapcsolódásokon és a közös értékteremtésen múlik. Amíg a támogatási és ösztönzőrendszer nem mozdul el ebbe az irányba, addig a magyar termelői réteg nehezen fogja elérni azt a szintet, amely szükséges lenne ahhoz, hogy valódi, rendszerszintű nyertese legyen az átalakuló élelmiszer-ökoszisztémának.

„A rendszer alapvető változásaival és az átalakulás léptékével egyetlen szereplő sem tud egyedül megbirkózni. Ezért kulcsfontosságúak a fenntartható, kölcsönösen értékteremtő partnerségek – a gazdálkodók, technológiai szolgáltatók, csomagolóipari cégek, egészségügyi szereplők, logisztikai és kereskedelmi vállalatok, valamint a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek ma határozottan cselekszenek, nemcsak saját növekedésüket biztosítják, hanem a globális élelmiszer-ökoszisztéma meghatározó szereplőivé válhatnak”

– foglalta össze a kutatás tanulságait Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország cégtársa.

Az MBH Bank a digitális működés karbonlábnyomát is folyamatosan vizsgálja és csökkenti: a weboldal optimalizációjával közel 1 tonna CO₂e kibocsátást takarított meg, ami nagyjából 6000 autóval megtett kilométernek vagy 6 Budapest–Párizs repülőútnak felel meg.

A fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak a kibocsátás csökkent, hanem a weboldal betöltési ideje is gyorsabb lett, így az energiahatékonyság mellett a felhasználói élmény is javult.

A projektet a digitális karbonlábnyom mérésére specializálódott magyar startup, a Carbon.Crane ISO-kompatibilis megoldásával valósította meg. Az optimalizáció eredményeként a mbhbank.hu már a legjobb környezeti hatékonysági kategóriába tartozik („AAA”).

És ez még csak a kezdet: a jövőben további digitális területeken is vizsgálja az MBH Bank a karbonlábnyom csökkentésének lehetőségeit, mert hiszi, hogy a digitális működés tudatos fejlesztése fontos része a felelős és fenntartható működésnek.

 

 

 

 

 

Az MBH Bank idén 50 millió forinttal támogatja az IPOLY ERDŐ Zrt. munkáját, amelynek keretében tovább folytatódott az erdőmegújítás a Börzsönyben. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából a bank több mint 100 önkéntes munkatársa vett részt a Nagyirtáspuszta térségében zajló újraerdősítési munkálatokban, ahol 10 ezer facsemetét és makkot ültettek el. A kezdeményezéssel az MBH Bank tovább erősíti hosszú távú elkötelezettségét a hazai erdőállomány megújítása mellett.

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. 2024 áprilisában lépett együttműködésre a természeti károk által érintett erdőállományok helyreállítása érdekében, amelyhez a bank 2026-ban 50 millió forintos támogatást nyújt. Az IPOLY ERDŐ Zrt. több mint 63 ezer hektár állami tulajdonú erdő kezeléséért felel Pest és Nógrád vármegyében, a hitelintézettel közös program pedig a megváltozott környezeti feltételekhez jobban alkalmazkodó fafajok, például tölgyek telepítésével a hosszú távon ellenállóbb erdőállomány kialakulását célozza. A kezdeményezés jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez is, amely az erdőgazdálkodást gazdasági és agrárszempontból is kiemelt jelentőségű területként kezeli.

Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából szervezett faültetés helyszíne Nagyirtáspuszta volt, ahová több mint 100 önkéntes érkezett az MBH Banktól. Nagyirtáspuszta korábban mezőgazdasági művelés alatt állt, majd lucfenyővel telepítették be, a klímaváltozás hatásai azonban jelentős károkat okoztak az állományban, ezért a területet most őshonos fafajokkal erdősítik újra. Az önkéntesek pedig amellett, hogy közvetlenül vesznek részt a munkálatokban, közelebbről is megismerhetik az erdőgazdálkodás fenntarthatósági kihívásait és a természetvédelem gyakorlati kérdéseit.

„Az MBH Bank számára kiemelten fontos, hogy a fenntarthatósági vállalásaink ne csak stratégiai célokban jelenjenek meg, hanem kézzelfogható kezdeményezésekben is. Az erdőmegújítás segíti a klímaváltozás hatásainak mérséklését. Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink személyesen is hozzájárulnak ezekhez a programokhoz, amelyek a közösség számára is fontos ügyet képviselnek.” – mondta Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatósági vezetője.

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. együttműködése jó példája annak, hogyan kapcsolódhat a pénzügyi szektor a klímavédelmi célokhoz gyakorlati, kézzelfogható módon. A közös kezdeményezés részeként a bank munkatársai rendszeresen vesznek részt faültetési akciókban, 2024-ben közel négyezer facsemetével járultak hozzá a balassagyarmati Nyírjesi Parkerdő helyreállításához. 2025-ben pedig Szokolya községhatárban ültetett el újabb 10 ezer facsemetét, tovább gyarapítva az őshonos fafajokból álló erdőállományt.

Az MBH Bank által életre hívott MBH Erdő program keretében eddig mintegy 53 ezer facsemetével segítették a bank munkatársai a hazai erődállomány gyarapítását.

Az MBH Bank a jövőben is aktívan részt kíván venni az erdőállományok megújításában, és továbbra is együttműködik olyan partnerekkel, akik elkötelezettek a fenntarthatóság, a biodiverzitás védelme és a klímaváltozás hatásainak mérséklése mellett.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének 2027-ig tartó jelenlegi időszakában is kiemelt hangsúlyt kap az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és az erdészeti gépberuházások támogatása. Az erdőtelepítésre 64 milliárd forintos, az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenállóképességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelésére 10 milliárd forintos tervezett keretösszeg áll rendelkezésre. A két pályázathoz kapcsolódóan az MBH Bank hiteltermékkel készül, az erdészeti gépberuházások megvalósításához pedig az MBH Csoport lízingvállalata, az Euroleasing áll a szektor rendelkezésére. „Az összesen több mint 100 milliárd forint keretösszegben meghirdetett pályázatok jelentős volumenű fejlesztési hullámot indíthatnak el, az agrárium egyik vezető finanszírozójaként pedig az erdészeti ágazat stabil és elkötelezett partnere vagyunk abban, hogy a fejlesztések a lehető leghatékonyabban valósuljanak meg”– mondta Szabó István, a hitelintézet Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánakügyfélkapcsolati igazgatója.

 

 

 

 

 

Az Európai Unióban egyre erősebb szabályozási fókusz irányul a munkaerőpiaci esélyegyenlőségre: a bértranszparencia-irányelv és a női kvótaszabályok egyaránt a nemek közötti különbségek csökkentését célozzák. A jogszabályi keretek azonban önmagukban nem oldják meg a pályakezdők előtt álló strukturális akadályokat – különösen azok esetében, akik társadalmi, szociális vagy egészségi okokból eleve hátrányosabb helyzetből indulnak. Erre reagálva indította el a Waberer’s „Női Staféta” programját, amely hét tehetséges fiatal nő munkaerőpiaci belépését segíti szakmai, kapcsolati és gyakorlati támogatással.

Hét hátrányos helyzetből induló, végzős egyetemista fiatal nő munkaerőpiaci elindulását segíti a Waberer’s új kezdeményezése, amely szakmai mentorálással, kapcsolatépítési lehetőségekkel és gyakorlati felkészítéssel támogatja a pályakezdőket. A programot a vállalat idei, immár harmadik alkalommal megrendezett, Waberer’s Women Business Brunch eseményén mutatták be.

A kezdeményezés különlegessége, hogy a Waberer’s nemcsak saját vállalati programként kezelte az ügyet, hanem partnereit és megbízóit is aktívan bevonta a támogatásba. A rendezvényen részt vevő női vezetők és döntéshozók személyesen találkoztak a fiatalokkal, beszélgettek velük, és mentorálási, kapcsolatépítési, illetve szakmai támogatási lehetőségeket ajánlottak fel számukra.

A program a Széchenyi István Egyetemmel és a HBLF-Romaster Alapítvánnyal együttműködésben valósult meg. A hét támogatott fiatal között olyan pályakezdők vannak, akik tehetségük és ambícióik ellenére kevesebb erőforrással, szűkebb kapcsolati hálóval vagy nehezebb élethelyzetből indulnak a karrierjük felé. A kezdeményezés célja, hogy a diploma mellé ne csupán elismerés, hanem valódi indulási esély is társuljon.

A Waberer’s tapasztalata szerint a pályakezdők munkaerőpiaci nehézségei sok esetben nem kizárólag a szakmai tudás hiányából fakadnak. Legalább ilyen fontos tényező a kapcsolati tőkéhez, a hiteles visszajelzéshez, a mentoráláshoz és az önérvényesítéshez való hozzáférés. Az idei Women Business Brunch ezért úgy épült fel, hogy ezekre a gyakran láthatatlan, mégis meghatározó hiányokra adjon gyakorlati választ.

A fiatalok a program részeként egy úgynevezett Starter Kit csomagot is kaptak, de a támogatás ennél jóval többről szól: a kezdeményezés célja hosszabb távú szakmai kapcsolódások elindítása, személyre szabott mentorálási lehetőségek megteremtése és a munkaerőpiaci belépéshez szükséges önbizalom erősítése.

 

„A munkaerőpiaci egyenlőség nem kizárólag szabályozási kérdés. A vállalatok felelőssége abban is megmutatkozik, hogy milyen konkrét lehetőségeket teremtenek a tehetséges, de kevesebb erőforrással induló fiatalok számára. A Női Staféta programmal azt szeretnénk megmutatni, hogy a támogatás akkor igazán értékes, ha kézzelfogható esélyt is teremt” – mondta Fészki-Fehér Katalin, a Waberer’s HR-igazgatója.

A Waberer’s szerint a program üzenete túlmutat egy egyszeri nőnapi kezdeményezésen. A jövő munkaerőpiacának versenyképessége azon is múlik, hogy a vállalatok mennyire tudják felismerni és támogatni azokat a tehetségeket, akik nem egyforma esélyekkel indulnak. A hét fiatal nő támogatása egyszerre jelent társadalmi felelősségvállalást és hosszú távú befektetést a jövő szakembereibe.

A március 5-i rendezvény ezzel nemcsak találkozási pontot teremtett a női üzleti szereplők számára, hanem egy olyan együttműködési modellt is bemutatott, amelyben vállalat, partnerek, oktatási szereplők és civil szervezet közösen dolgoznak azon, hogy a tehetség valódi lehetőséggé válhasson.