A BCSDH nemrégiben csatlakozott a House of Giving Giving Manifesto kezdeményezéshez. Az együttműködés következő lépéseként mi is támogatjuk és részt veszünk a „Nagy Filantróp Kutatás”-ban.  A felmérésben arról kérdezik a kitöltőket, hogy erőforrásokkal, lehetőségekkel rendelkező egyének hogyan vélekednek a filantrópiáról, társadalmi felelősségről, mennyire involváltak.

Adjon Ön is az idejéből, és segítsen tisztább képet kapni!

Bővebben:  Bridge Major Donor kutatás 2025

A BCSDH is csatlakozott együttműködő partnerként a 2025. szeptember 22. és 28. között megrendezésre  Digitális Tudatosság Hetéhez (DT7), amely tagvállalatunk, a Carbone.Crane társszervezésében valósul meg. Az egyedülálló kezdeményezés egy szemléletformáló program, mely a digitális világ fenntarthatóságról, a kiberbiztonságról és a hiteles tájékoztatásról ad átfogó képet.

Az egyes témakörök bemutatásának dedikált időszakot – egy-egy napot – szentelnek a szervezők, amikor szakértők, cikkek, interjúk, podcastok segítségével foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat. Annak érdekében, hogy konkrét lépések is történjenek, kihívásokat is közzé tesznek majd az adott témákhoz kapcsolódóan, amelyekhez lehet majd csatlakozni.

A program célja, hogy a digitális technológia környezeti, energetikai és társadalmi hatásai láthatóvá tegyék a felhasználók számára és, hogy az eseménysorozat eredményeként megfogalmazódjon a #digitálisönismeret szükségessége és kialakuljon az erre épülő tudatos használat.

Bővebben: https://digitalistudatossaghete.hu/

 

Július 6-án, vasárnap a BCSDH „A jövő vezetői” programjának Alumni közössége ismét összegyűlt egy nyári, kötetlen találkozóra a Generali római-parti szabadidőközpontjában. A 16 résztvevő egyértelműen bizonyította: a szakmai kapcsolatok építéséhez nem mindig szükséges a formális környezet és az irodaház — olykor egy tányér gőzölgő paprikás krumpli is elég hozzá.

A találkozó célja a személyes és szakmai kapcsolódás volt, amelyet a nyári és laza hangulat, valamint a közös főzés tett igazán különlegessé. A magas fák alatti árnyas helyszín — medencével, teniszpályával, amin alkalom adtán focizni is lehet, és teljes felszereltségű bogrács lehetőséggel — ideális környezetet biztosított a kötetlen és szakmai beszélgetésekhez egyaránt, továbbá a közös élményeken alapuló kapcsolatok elmélyítéséhez.

A jó hangulat mellett az esemény a fenntarthatóság üzenetét is erősítette. A résztvevők hozzájárulása révén az Alumni csapat támogatta a GreenDependent „TreeDependent – fákkal felelősen” programját, amelynek keretében hat fa elültetésére nyílik majd lehetőség. Ez a gesztus ismét emlékeztetett bennünket arra, hogy a legkisebb események is szolgálhatnak nemes célt — különösen, ha a fenntarthatóságot szem előtt tartva szervezzük őket.

„A jövő vezetői” program Alumni közössége továbbra is példát mutat abban, mit jelent tudatos és elkötelezett üzleti szereplőnek lenni: kapcsolatban maradni, támogatni egymást és tenni a bolygónk jövőjéért — még egy bogrács mellett is.

Már alig várjuk a következő alkalmat, hogy ismét találkozzunk, együtt gondolkodjunk és együtt teremtsünk értéket.

Külön köszönjük a Generalinak és Fülöp Ágnesnek a lehetőséget!

#JövőVezetői #BCSDH #AJövőVezetőiAlumni #TreeDependent #TudatosKapcsolódás #FenntarthatóságCselekvésben

Nagy várakozás kísérte a Parlament tavaszi ülésszakának utolsó napjait az ESG-vel foglalkozó szakmai szervezetek részéről is, ugyanis június 17-én szavaztak a képviselők az ESG törvény módosítását is tartalmazó törvényjavaslatról.
A végleges szöveg a Magyar Közlöny június 19-i számában érhető el.

Mit tartalmaz a végleges szöveg?

Szűkül az érintettek köre

A korábbi várakozásoknak megfelelően jelentősen szűkül a törvény hatálya alá tartozó vállalatok köre. A módosítás hatálybalépését követően a törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kötelezettség csak azokra a nagyvállalatok vonatkozik, melyek:

  • az ESG törvény mellékletében felsorolt ágazatokban végzik főtevékenységüket, és
  • az éves nettó árbevételük meghaladja a 90 000 millió forintot, és
  • az üzleti év mérlegfordulónapján legalább 500 főt foglalkoztatnak.

A közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól.

Könnyítések a beszámolás területén

A 2024., 2025. és 2026. üzleti évekre vonatkozó ESG beszámolók esetén:

  • nem kell tanúsítást lefolytatni,
  • nem kell a beszámolót megküldeni a Hatóságnak,
  • nem kell azt nyilvánosan közzétenni.

Viszont az ESG beszámolót el kell készítenie az érintett vállalatoknak ezekben az években is, amit a vállalat ügyvezető szerve fogad el.

Adatszolgáltatás kérése

2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, nem vállalhatnak kötelezettséget szerződés vagy írásbeli nyilatkozat formájában sem ESG adatszolgáltatásra. (Ez utóbbi kitétel a középvállalkozásokra is vonatkozik.)

A kis- és középvállalatok az állami ESG minősítő által végzett ESG minősítés megszerzésével eleget tehetnek ESG adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Szállítói kérdőív kitöltésével ugyanakkor a továbbiakban is megkereshetik őket a kötelezett vállalatok, így érdemes továbbra is gyűjteni az ESG-hez köthető adatokat

Finomodik a korrekciós intézkedések köre

A korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén.

2025. június 19-én a Randstad Hungary adott otthont a BCSDH Társadalmi tőke munkacsoport-találkozójának. Egy új kezdet is volt ez az alkalom: a jövőben alkotóműhelyként működik tovább a munkacsoport, mely egy inspiráló, szakmai közösségként dolgozik egy fenntarthatóbb és emberközpontúbb világ megvalósításáért.


Elsőként Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója mutatta be a Randstad legfrissebb kutatásainak eredményeit. Az aktuális trendek bemutatásán túl szóba kerültek az elkövetkező 5-10 év legnagyobb kihívásai is.

Ezt követően Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Kelemen Attila, a Proself Zrt. vezérigazgatója és a Társadalmi tőke munkacsoport vezetője ismertették az emberi érték témájához kapcsolódó szakmai eredményeket, valamint a tavalyi évben kidolgozott öt pontból álló akciótervet, amely az üzleti szféra számára kínál konkrét javaslatokat.


A találkozó második felében a résztvevők közösen gondolkodtak arról, hogy vezetőként milyen területeken tehetünk konkrét lépéseket a következő időszakban. Olyan témakörök merültek fel, mint a munkahely, mint „safe place”, a munkatársak edukációja fenntarthatósági témákban, a pénzügyi tudatosság fejlesztése vagy például a nyugdíjba vonulók tudásának bevonása.

Aktív kikapcsolódás, közösen eltöltött minőségi idő, szakmai felkészülés, inspiráló környezet, különleges ízélmények – Noszvajon tartottuk kétnapos csapatépítőnket, amely nagyszerű hely és alkalom volt közösségünk erősítésére és a 2026-os év szakmai előkészítésére.

A program többünk számára új élménnyel kezdődött: a noszvaji barlanglankásokat és a szomolyai kaptárköveket látogattuk meg tagvállalatunk, a HelloVelo által biztosított elektromos kerékpárokkal.

Az aktív programot finom ebéd és vacsora keretezte, különleges ízpárosításokkal, mindezt többségében a szálláshelyünk, a Nomád Hotel Noszvaj által helyben megtermelt alapanyagokból.

Második napunkat a szakmai feladatoknak szántuk Kelemen Attila, a ProSelf International vezérigazgatójának moderálásával a BCSDH hármas egységének jegyében, úgy mint a szakmaiság, az inspiráció és a közösség. Ebben kiemelt szerepet kapott a jelenlegi helyzet értékelése, az új módszertanok átnézése, valamint a 2026-os év szakmai előkészítése, kiemelve a BCSDH vezetésével megrendezésre kerülő European Circular Economy Hotspotot.

Köszönjük a HelloVelonak és a ProSelf-nek az aktív támogatását és bízunk benne, hogy az inspiráló környezet és a közös gondolkodás jól hasznosul majd az előttünk álló feladatok megvalósításában.

A hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. látta vendégül az idei második Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónkat június 11-én, melyet személyesen, illetve online is követhettek a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai.

A munkacsoport-találkozón betekintést nyerhettünk a McDonald’s fenntarthatósági stratégiájába, a 2025-ös Circularity Gap Report legfőbb megállapításaiba, emellett megismerhettük a Master Good Kft. és a Progress Étteremhálózat Kft. körforgásos megoldásait és a fenntarthatóságot is előtérbe helyező beszállítói kapcsolatok jellemzőit.

A találkozó felvezetéseként Szabó Judit kommunikációs és fenntarthatósági vezető bemutatta, hogy hogyan tud a McDonald’s pozitív hatást gyakorolni az emberekre és a bolygónkra. Kiemelte, hogy a körforgásos gazdaságot támogató megoldások közül a felelős és fenntartható alapanyag-használat, valamint a hulladékgazdálkodás kiemelt eleme a vállalat fenntarthatósági stratégiájának.

Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója idén is ismertette a legfrissebb Circularity Gap Reportot. 2025-ben a makrogazdasági trendek mellett a jelentés kiemelten foglalkozott a körforgásos gazdaság indikátoraival, 23 alindikátor alakulását találhatjuk meg az anyagban. A jelentésből kiderül, hogy bár kis lépéseket tettünk előre, a globális körforgásosság még mindig visszafelé halad az egyre növekvő anyaghasználat miatt. A friss adatok azt mutatják, hogy a tavalyi 7,2%-hoz képest a globális anyagáramlások mindössze 6,9%-a tekinthető körforgásosnak. A jelentés fontos megállapítása még, hogy önmagában az újrahasznosítás nem oldja meg a problémát: ha csak újrahasznosítunk minden hulladékot, és nem veszünk vissza az anyagfelhasználásból, kb. 25%-ra lehetne növelni a körforgásos anyaghasználatot (CMU).

„A csirke leheletén kívül mindent tudunk hasznosítani.” – hallhattuk Szabó Attila innovációs és fenntarthatósági menedzsertől, aki a Master Good Kft. körforgásos modelljét részletekbe menően mutatta be. A vállalat erőfeszítéseinek köszönhetően a Master Good lett az első olyan vállalat a világon, amely 2015-ben megkapta a McDonald’s Flagship Farm program által tanúsított elismerést.

A találkozó zárásaként Márta Irén, a BCSDH igazgatójának moderálásával kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott az esemény Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetőjének és Szabó Attilának részvételével a sikeres beszállítói együttműködésekről. A McDonald’s partnerkapcsolatai a háromlábú szék stratégiáján alapulnak. Vallják, hogy bármelyik fél (vállalat, franchise partner, beszállító) csak úgy tud fejlődni, ha mindenki fejlődik. A magas szintű partnerkapcsolatok alapja a kölcsönös előnyök, a közös értékek, és a folyamatos magas minőség.

Köszönjük támogatóinknak!

A BCSDH idei szakmai fókuszában a klímaalkalmazkodás témája áll, amelynek kulcsfontosságú része a kockázatok felmérése. A Race to Zero munkacsoportunk június 4-i találkozóján a fenti kérdést jártuk körbe, a gyakorlati ismeretekre és megvalósításra fókuszálva. Az eseménynek ezúttal az ALTEO volt a házigazdája és az egyik előadója, a témában élenjáró vállalatként.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója nyitotta meg a munkacsoport-ülést, őt követte Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a klímaváltozás az energetika és a hulladékgazdálkodás területén kihívásokat és lehetőséget egyaránt jelent. A részleteket Klein-Stiller Éva, az ALTEO fenntarthatósági és IIR menedzsere ismertette, bemutatva a klímakockázati felmérés folyamatát és gyakorlati megvalósítását, a fizikai és átállási kockázatokat, a felhasznált módszertanokat és eszközöket, ezzel is segítséget és ötletet adva más tagvállalatok számára.

A gyakorlati példa és a résztvevők kérdéseinek megválaszolása után következett a Nemzeti Alkalmazkodási Központ prezentációja, először Selmeczi Pál, osztályvezető ismertette a szervezet tevékenységét, az alapvető jogszabályi hátteret és szabályozási környezetet, előírásokat a klímaváltozásra való felkészülés kapcsán, külön kiemelve, hogy milyen kötelezettségeket jelent ez a vállalatok számára. Szóba kerültek a felhasznált módszertanok, klímaszcenáriók, továbbá a konkrét eszköz, a NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai rendszer), amelynek segítségével a vállalatok felmérhetik a klímakockázatokat 18 réteg mentén, egyértelmű alapot és útmutatást kapva egy-egy tématerület főbb tudnivalóiról. A NATéR online rendszerét dr. Maigut Vera, geoinformatikai vezető szakértő mutatta be lépésről lépésre, ismertetve a főbb funkciókat és hasznos eszközöket, hogy a vállalatok számára ez minél inkább jól használható és hatékony legyen.

Az előadások sorát végül Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero szakmai projektvezetője zárta, bemutatva a klímaalkalmazkodás kapcsán a tervezett BCSDH ajánlásokat a kapcsolódó akciótervvel együtt. Szó esett a következő időszak programjaimról, valamint a kapcsolódó őszi eseményekről.

Köszönjük a házigazdánknak a vendéglátást és a gyakorlati tapasztalatok megosztását, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ kollégáinak az izgalmas és hiánypótló előadást és bemutatót, a résztvevőknek pedig a sok kérdést és konstruktív beszélgetést.

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

Karbontudatos rendezvényeink támogatója: 

Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Miként hoz létre egy bank egy klímatudatos utcát? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája? Mi a te ügyed? Milyennek látják a jövőt az elsőszámú vezetők? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” programunk hatodik szakmai napján, amelyet házigazdánk képviseletében Szabó Judit, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. kommunikációs és fenntarthatósági vezetője nyitott meg.

Szederkényi Zita programvezető egy reggeli ráhangoló játékot hozott a szakmai nap elejére, amelyben a résztvevők kipróbálhatták, hogy a win-win szituációk felismerése mennyire része a napi rutinjuknak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy gyakran nehézséget okoz a partnerségre hangolódni, különösen üzleti tárgyalások során, amikor ösztönösen a versenyt részesítjük előnyben. A kihívás tovább nő, ha több szereplő érintett, vagy ha a fizikai korlátok miatt nincs lehetőség közvetlen kommunikációra – nem beszélve azokról, akik még jelen sincsenek, mint például a jövő generációk. Mindez rávilágít arra, hogy a rendszerszintű változásokhoz rendkívüli összefogásra van szükség.

A szakmai nap első előadója Balla Brigitta, az UniCredit Bank Ingatlangazdálkodás, beszerzés és szállítói szerződés menedzsment területének ügyvezető igazgatója volt, aki bemutatta a Belváros-Lipótvárossal együttműködésben megvalósított projektjüket, amelynek eredményeként a fák városi környezethez való alkalmazkodását támogató ültetési rendszerrel létrehozták Magyarország első klímatudatos utcáját. A projekt kiváló példája annak, hogy az érintettek bevonása mennyire kulcsfontosságú és milyen pozitív eredményeket hoz.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatási területének Partnere beszélt az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási szabályozási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, valamint a közöttük lévő különbségekről. Bemutatta az ellátási lánc fenntarthatósági célú átvilágításának folyamatát, majd kitért az ESG törvény legújabb módosítási javaslatai alapján várható jelentési határidőkre és követelményekre is.

A folytatásban workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán.

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és belső ellenőrzési osztályvezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet erősebb kapcsolatot kialakítani a vevőikkel a Metro sajátmárkás termékek tekintetében, figyelembe véve a partnerségi kapcsolat fontosságát.

Horn Tamás, az év fővárosi civil szervezete díjat (2025) nyert Adománytaxi alapítója és tulajdonosa foglalta össze azt, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet valóban win-win egy forprofit-nonprofit együttműködés.

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetőjének előadásával folytatódott, aki három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, amelyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez. Bemutatta a vállalat fenntarthatósági mérföldköveit, elért eredményeit és kitűzött céljait, valamint beszélt a fenntarthatóság három pilléréről, úgy, mint etikus üzletvitel, környezetre gyakorolt hatások csökkentése és gazdaságilag életképes folyamatok.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Császár Gábor, a Mezőker Kft. ügyvezetője és üzletág vezetője és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt. Kiemelték, hogy a valódi partnerségben a cégek együtt sírnak és együtt nevetnek, vagyis a sikerek mellett a terheket is közösen viselik, közös értékek és célok mentén dolgoznak, nem csupán beszállító-megrendelő viszony van, hanem a fentiek mentén közösen gondolkoznak.

Ezt követően Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője beszélt a karrier és karrierút övezte kérdésekről, bevonva a résztvevőket is, majd arról, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek, és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 14. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. Az előadás során a résztvevők kipróbálhatták mennyire gondolkoznak hasonlóan, mint az elsőszámú vezetők. A 252 magyar vállalat elsőszámú vezetőjét megkérdező felmérésből megtudhattuk, a globális gazdaság gyorsulását a magyarországi cégvezetők 70%-a várja, a hazai gazdasággal kapcsolatban 60% nyilatkozott optimistán, de a saját vállalata növekedésében csak 39% bízik. A vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

A nap különleges programmal és új helyszínen folytatódott: a résztvevők a budapesti Ronald McDonald Házba látogattak, ahol a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval és Dr. Major Jánossal, az Alapítvány Kuratóriumi tagjával beszélgettek, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser végigkalauzolta őket a Házban. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegek gyermekeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka nagy hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A szakmai programot a vezető interjúval zártuk a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója és a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány elnöke beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, és őszinte gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel a múltról, a jelenről, a hamburgerről és természetesen a jövőről is.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.