A COP30 egy olyan évben került megrendezésre, amelyet geopolitikai feszültségek és az éghajlatpolitikai vezető szerep visszaszorulásával kapcsolatos aggodalmak jellemeztek. Ugyanakkor, bár a konszenzusos tárgyalások korlátozottak voltak, Belém üzenete egyértelmű volt:

„A globális átállás az alacsony üvegházhatású gázkibocsátású és éghajlatváltozásnak ellenálló fejlődésre visszafordíthatatlan és a jövő trendje.”

A COP30 a szerkezetátalakítás és az újrafókuszálások pillanata is volt. A Párizsi Megállapodást a nemzeti prioritásokon alapuló, alulról felfelé építkező megvalósítás, nem pedig a felülről lefelé irányuló diktátum köré tervezték. Tíz évvel később, abban az országban, ahol az UNFCCC megszületett, a teljes szabálykönyvet megtárgyalták, és a végrehajtás az éghajlat-politika központi elemévé vált. Az előrelépés attól függ, hogy hol egyeznek az érdekek, és hogy gyakorlati együttműködés révén lendületet, hajtóerőt lehet-e teremteni, ami a Párizsi Megállapodás alapjául szolgáló megközelítés – azaz a nemzeti prioritásokon alapuló, alulról felfelé építkező megvalósítás, nem pedig a felülről lefelé irányuló diktátum.

Ez nemcsak a Cselekvési Terv (Action Agenda) – amely több mint 480 kezdeményezést mozgósít 190 ország, több tízezer vállalkozás, befektető és város részvételével – felemelkedése és átszervezése révén vált nyilvánvalóvá, mint az akadályok feloldásának és a megoldások kiterjesztésének motorja. Ez a COP30 eredményeiben is látható volt: ahol nem sikerült konszenzust elérni, az országok megállapodtak abban, hogy önkéntes kezdeményezésekkel haladnak előre a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás, az erdőirtás és a globális végrehajtási gyorsító program terén, hogy csökkentsék az NDC-k (Nationally Determined Contributions) közötti különbségeket.

Az üzleti élet számára ezek a fejlemények azért fontosak, mert az üzleti élet állt a cselekvési program középpontjában, és ez azt jelenti, hogy a politika nagyobb hangsúlyt fektet a befektetések előfeltételeinek megteremtésére. Ez egyrészt lehetőségeket, másrészt felelősséget is jelent:

  • Annak azonosítása, hogy hol van szükség egyértelműbb befektetési jelzésekre és keretrendszerekre.
  • Hozzájárulás a szabványok alakítását és a szakpolitika befolyásolását célzó platformokhoz.
  • Együttműködés a befektetések és technológiák kockázatának csökkentése érdekében.
A vállalkozásoknak az ambíciók követelésétől a gyakorlati intézkedések és a megvalósítás akadályainak azonosítására kell áttérniük, amelyek az éghajlati célokat befektetésre alkalmas lehetőségekké alakítják. És a vállalkozások valóban nagy erővel álltak ki.

A COP30 előtti São Pauló-i üzleti héten több mint 1500 üzleti vezető és befektető hangsúlyozta az értékláncokon átívelő együttműködés szükségességét a versenyképes és ellenálló eredmények elérése és a befektetések vonzása érdekében, a COP30 során pedig minden ágazatból és kontinensről származó vállalkozások vettek részt a munkában.

A Világtanács (WBCSD) részletes összefoglalóját a COP30-ról IDE KATTINTVA lehet elérni.

****

A november 25-i Race to Zero munkacsoporton Dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klíma nagykövete első kézből számolt be a fejleményekről és a legfőbb döntésekről. Az ezzel kapcsolatos hírt és további információkat ITT LEHET elolvasni. 

 

Aschenbrenner András, a Széchenyi István Egyetem hallgatója nyerte el a BCSDH „A jövő vezetői” programjának 2026. évi ösztöndíját. A döntőre 2025. november 28-án került sor az E.ON Hungária Zrt.-nél, ahol a szakmai zsűri hét döntős pályázat közül választotta ki a nyertest.

 

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” program átfogó aktuális tudással, működő üzleti megoldásokkal, színes kapcsolati hálóval teszi képessé a résztvevőket, hogy változásvezetőkké váljanak és egy új gondolkodásmóddal képesek legyenek stratégiai szinten érdemi hatást elérni a működési területükön, a vállalat szintjén és a saját életükben egyaránt.

2015 óta a programba minden évben bevonhatnak egyetemi vagy főiskolai hallgatót is a szponzorok támogatásának köszönhetően, lehetőséget teremtve arra, hogy már a tanulmányok során széleskörű ismereteket szerezzenek a fenntarthatóság témakörében, a globális és hazai trendekről, valamint a vállalati gyakorlatokról.

A döntőben Aschenbrenner András (Széchenyi István Egyetem), Csorbai András (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), Rácz Péter (Budapesti Gazdasági Egyetem), Rózsa Csaba (Budapesti Gazdasági Egyetem), Szabó-van der Voort Emma (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Tóth Gabriella (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), valamint Vécsei Sándor Bendegúz (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) mutatták be munkájukat. A hallgatók a pályázatok során egyetemük fenntarthatóbbá tételére vonatkozó kidolgozott javaslataikat mutatták be.

Az idei szakmai zsűrit Károlyi Zsuzsanna, az E.ON márka és marketing vezetője, Pesti Tímea az Ayvens vezérigazgatója, valamint a BCSDH képviseletében Márta Irén igazgató és Szederkényi Zita programvezető alkották.

Köszönjük a zsűri értékes szakmai munkáját, valamint gratulálunk minden résztvevőnek a színvonalas pályamunkához!

 

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram kiemelt támogatója 2025-ben:

2025. november 27-én a Future FM Zrt. volt a házigazdája a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyének. A megnevezés is megerősíti, hogy a csoport egy inspiráló, szakmai közösségként dolgozik egy fenntarthatóbb és emberközpontúbb világ megvalósításáért.

Takács Katalin vezérigazgató-helyettes köszöntőjében kiemelte, hogy azért választották ezt a helyszínt, mert a Future FM a Tata Consultancy Services-szel szoros együttműködésben szerezte meg ebben az irodaházban a Környezetbarát szolgáltatás védjegyet az irodatakarítás területén.

A találkozó első felében Szederkényi Zita programvezető értékelte „A jövő vezetői” program 2025-ös évét a résztvevők visszajelzéseinek tükrében. A 12. évfolyam is nagyon hasznosnak ítélte meg a programot, a megszerzett szakmai tudást és megismert vállalati gyakorlatokat. Ezeken túl megismerhettük a 2026-ban tervezett legfőbb újdonságokat és fejlesztési lehetőségeket is.

A találkozó második részében az alkotásé volt a főszerep. Dr. Kolossa József, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadójának vezetésével elkezdődött a közös vízióalkotás folyamata arról, hogy milyen világban szeretnénk élni 2050-ben. Az egyéni víziókat szövegek és a mesterséges intelligencia által generált képek segítségével dolgoztuk ki. A folyamat nem áll meg, a tervezést 2026-ban folytatjuk a közös vízió és akcióterv megalkotásával.

 

 

November 25-én került sor a BCSDH Race to Zero munkacsoportjának idei egyik kiemelt eseményére. A találkozó különleges aktualitását az adta, hogy a COP30 alig néhány napja zárult Belémben, így a résztvevők első kézből kaphattak hiteles és részletes tájékoztatást az év legfontosabb klímapolitikai fejleményeiről.

Az esemény házigazdája, az AutoWallis Nyrt. nevében Ormosy Gábor vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete tartott átfogó előadást a COP30 legfontosabb fejleményeiről. Az esemény legfontosabb politikai eredménye a Global Mutirão döntés elfogadása volt, amely a brazil kultúrából eredő közös cselekvés logikáját emeli globális szintre. Ez az együttműködésre építő keret a 1,5 °C cél életben tartásáért szükséges gyorsított megvalósítási lépésekre fókuszál, beleértve az országok nemzetileg meghatározott hozzájárulásainak (NDC: Nationally Determined Contribution) hatékonyabb végrehajtását és a nemzetközi kooperáció erősítését.

A program további részében Kovács Tímea, az AutoWallis ESG szakértője mutatta be a vállalat fenntarthatósági tevékenységét és célkitűzéseit. A prezentációk sorát Márta Irén, a BCSDH igazgatója zárta, bemutatva a főbb aktualitásokat a klímasemleges működés és -adaptáció témájában.

Az eseményt kötetlen szakmai egyeztetés zárta, a kiscsoportos beszélgetések során a résztvevők megosztották egymással saját klíma- és fenntarthatósági kihívásaikat, jó gyakorlataikat és a COP-ból levonható tanulságokat.

Dr. Wassen Barbara napi beszámolóját a COP30-ról itt lehet elérni: https://ceenergynews.com/cop30-insights/

 

Köszönjük a Race to Zero program támogatóinak: 

A fenntarthatóság mellett elkötelezett magyarországi vállalatok 95 százaléka vallja, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG tevékenységek és a jelentéstétel pedig eszközök ennek megvalósításához. 42 százalékkal nőtt azon vállalatok száma, amelyek felkészültnek érzik magukat az ESG kötelezettségek teljesítésére, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a KPMG szakmai támogatásával készült legfrissebb felmérésből.  

 

A BCSDH felmérés eredményei szerint a szabályozási megfelelés ösztönző ereje az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. 2025-ben már a jogszabályi elvárások jelentik a legfőbb motivációt az ESG szempontok beépítésére, amely mellett egyre hangsúlyosabb a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés, illetve az ügyfelek és vevők igénye is.

 

„A jelentéstételi szabályozás változásai ellenére a cégek nagy része nem lassít: az élenjáró vállalatok több mint fele bővítette ESG-kapacitásait, és folytatja a korábban megkezdett fenntarthatósági fejlesztéseket. A következő két évben a vállalatok többsége a tervezett menetrend szerint fejleszti tovább ESG-tevékenységeit és jelentéskészítését. A felmérés összességében azt jelzi, hogy a magyar vállalatok elkötelezetten haladnak a fenntarthatóbb és átláthatóbb működés irányába.” – foglalta össze Márta Irén, a BCSDH igazgatója a vállalatok jövőbeni terveit.

 

A vállalatok többsége ESG tevékenységi körének bővítésére készül a következő két évben, és szintén többségben vannak azok a vállalatok, akik a tervezett menetrend szerint haladnak tovább a jelentéskészítés területén. A nagyvállalatok és KKV-k esetében is kevesen élnek a halasztás adta lehetőségekkel, és szintén kisebbségben vannak azok a vállalatok, amelyek várnak a szabályozói döntésig mielőtt döntenek az ESG jelentéstételükről.

 

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalatok 87 százaléka már felkészültnek érzi magát a CSRD és az ESG törvény követelményeinek teljesítésére, ami jelentős előrelépés a 2023-as adatokhoz képest. A kitöltő vállalatok körében egyértelműen nőtt az ESG-ből származó üzleti előnyök felismerése. A cégek 91százaléka szerint az ESG-minősítés versenyelőnyt jelent, és 87 százalékuk úgy véli, hogy a jobb ESG-teljesítmény 2027-re még meghatározóbb üzleti szemponttá válik. A kis- és középvállalkozások ezt az előnyt még erőteljesebben érzékelik, mint a nagyvállalatok. A megkérdezettek számára továbbra is kiemelt előny a munkavállalói elköteleződés és az ESG-kockázatok jobb kezelése”. – emelte ki Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere.

 

A vállalatok jelenleg a társadalmi és vállalatirányítási területeken rendelkeznek kiforrottabb célokkal és aktív megvalósítási programokkal. Ez összecseng a legutóbbi felmérés eredményeivel, amelyben szintén ezeket a területeket jelölték meg kiemelten fontosnak. Az emberi érték területén 55 százalék a célkitűzéseit tekintve aktív megvalósítási fázisban van a munkafeltételek, az egyenlő bánásmód és a munkavállalók jólléte kapcsán. A környezeti területen jellemzően a karbonkibocsátás, az energiafelhasználás és a hulladékgazdálkodás témaköreivel foglalkoznak, itt jelennek meg legnagyobb arányban a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó tervek, a kitöltők 31 százaléka például már a biológiai sokféleség területén és több mint 25 százalék pedig a klímaalkalmazkodás kapcsán is tervez célkitűzéseket tenni. Hiszen a vállalatok 70 százaléka fenyegetésként azonosítja a klímaváltozást, miközben 80 százaléka a kitöltő vállalatoknak a klímaalkalmazkodásra üzletileg kifizetődő tevékenységként tekint.

 

A felmérés összegzéséül elmondható, hogy vállalatok tisztában vannak a klímaváltozás működésükre gyakorolt hatásával és érzi a rendszerszintű változások szükségességét. 90% egyetért azzal, hogy a zöldátmenet és a fenntarthatósági célok elérésének igazi kihívása nem a technológia, hanem a gazdaságosság és a szemléletváltás.

 

A felmérésről bővebben itt olvashat:

BCSDH ESG felmérés 2025 – Az ESG beépülése a vállalati mindennapokba

2025. november 20-án nyolcadik alkalommal került megrendezésre a Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó az Öbölházban, ahol vállalati vezetők, kutatók és szakpolitikai döntéshozók gyűltek össze, hogy megvitassák a körforgásos átmenet legaktuálisabb kihívásait és lehetőségeit. A rendezvény házigazdái Willem van Ee, a Holland Királyság nagykövete és Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke voltak.

„A Circularity Gap Report 2025-ös jelentéséből kiderül, hogy bár kis lépéseket tettünk előre, a növekvő anyaghasználat miatt az anyagáramok mindössze 6,9%-a tekinthető körforgásosnak, mely a tavalyi 7,2%-hoz képest visszalépést jelent. A növekvő anyafelhasználás felelős az éghajlatra gyakorolt káros hatások 60%-áért, a biodiverzitás és a földhasználathoz kapcsolódó vízstressz több mint 90%-áért, valamint az egészségre káros szálló por szennyezés körülbelül 40%-áért. Ez világos jelzés arra, hogy rendszerszintű változásra, együttműködésre és következetes vállalati cselekvésre van szükség a körforgásos gazdasági átmenet érdekében.” – emelte ki ifj. Chikán Attila, a megnyitón.

A jelentés fő megállapításai rámutatnak, hogy a globális anyaghasználat tovább nő, miközben a körforgásos teljesítmény csökken. A lineáris modell alapjai – a nagy volumenű kitermelés, rövid életciklusok és a magas szintű hulladékképződés – akadályozzák a gazdaság fenntartható működését. Bár a hatékonyság és a technológiai fejlesztések javulnak, ezek önmagukban nem képesek ellensúlyozni a növekvő anyagigényt. A riport hangsúlyozza: az újrahasznosítás önmagában legfeljebb 25%-ra emelhetné a körforgásos arányt, ezért a megelőzés, az új üzleti modellek, az anyagkiváltás, a hosszabb termékéletciklusok és a rendszerszintű együttműködés nélkülözhetetlenek.

Az esemény kiemelt előadója Prof. Dr. Jacqueline Cramer, az Utrecht University emeritus professzora volt, aki a holland Concrete Agreement példáján keresztül mutatta be, miként lehet nemzeti és ágazati szinten is jelentős előrelépést elérni a körforgásos gazdaság felé. Előadásában rámutatott: A körforgásos gazdaságra való átállás izgalmas lehetőséget kínál a környezeti terhelés csökkentésére, valamint az üzleti fejlődés és az innováció erősítésére. Ugyanakkor egyetlen vállalat, kormány vagy állampolgár sem képes egyedül véghez vinni ezt az átmenetet. A változás megvalósításához a terméklánc partnerei vagy a regionális szereplők közötti együttműködésre van szükség. A független közvetítők, az úgynevezett brókerek segíthetnek az érintettek összehangolásában és a folyamat felgyorsításában.”

„A körforgásos gazdaság fontosságának és lehetőségeinek fókuszba kerülését szolgálja a BCSDH nemzetközi eseménye, mely 2026. október 5-7-én Budapestre hozza a Circular Economy Hotspot-ok európai találkozóját. Célunk, hogy bemutassuk a leginnovatívabb körforgásos és fenntartható gazdasági gyakorlatokat, hírét vigyük a hazai eredményeknek és elősegítsük új együttműködések létrejöttét.” – osztotta meg a résztvevőkkel Márta Irén, a BCSDH igazgatója

Willem van Ee  nagykövet kiemelte: „Hollandiában azt mondjuk: „nem tudjuk irányítani a szelet, de be tudjuk állítani a vitorlákat.” Előremutató politikákkal, innovatív együttműködésekkel és közös elkötelezettséggel valóban beállítjuk a vitorláinkat — gazdaságunkat egy körkörös, fenntartható és regeneratív jövő felé kormányozva, amelyből más nemzetek is tanulhatnak.”

A magyar szakpolitikai irányokról Dr. Bera Péter, az Energiaügyi Minisztérium Körforgásos Gazdaságért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője beszélt, bemutatva a nemzeti alkalmazás lehetőségeit és az előttünk álló kihívásokat. A körforgásos átmenet finanszírozási kereteiről Joost van Dun, az ING Sustainable Finance körforgásos gazdasági vezetője adott elő.

A vállalati innovációkat fókuszba helyező kerekasztal-beszélgetésen Bakos Noémi (Alapító, Equinox), Bogdán Krisztina (vezérigazgató, ING Bank) és Simon Anita (vezérigazgató-helyettes, Alteo Group) osztották meg gyakorlati tapasztalataikat, Dr. Bartha-Horváth Bálint (szenior fenntarthatósági tanácsadó, CBRE) moderálásával.

A vállalati pitch-szekcióban négy szervezet – Cyclosteel (Vadas László, ügyvezető igazgató), DBH Group (Ürge László, Igazgatóság tagja), Decathlon (Andri Diána, fenntarthatósági igazgató) és Terra Matters (Laetitia Georgel, Corporate Social Responsibility and Sustainable Development Expert) – mutatta be gyakorlati innovációit, amelyek közvetlenül támogatják a körforgásos modell hazai terjedését.

A BCSDH 2025-ös programjait és a 2026-os év tervezett szakmai irányait Takács Ivett mutatta be.

Az eseményen vehette át személyesen Topolcsik Melinda a Bridgestone Tatabánya ügyvezető igazgatója „Fenntartható jövőért díjat” Vezető nő kategóriában. Oklevelét ifj. Chikán Attila adta át, a díjat pedig Szabó Judit, a Progress Kft. kommunikációs vezetője.

 

Tulipán Díj a Fenntarthatóságért

A Körforgásos Gazdaság Csúcs adott otthont a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége által alapított „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” díjátadójának.

A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat a kkv-kat, start-up vállalkozásokat, vállalatokat vagy nonprofit szervezeteket, amelyek egy adott iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fenntarthatóság érdekében. Az idei díj témája a „Megújuló energia és energiahatékonyság” volt.

A díjat a SSH System Kft. nyerte el a szalmapaplan, mint megújuló, környezetbarát energiahatékonysági építészeti megoldás fejlesztéséért és népszerűsítéséért. A díjat Stverteczky Zsolt ügyvezető és  Stverteczky Tímea pénzügyi igazgató vette át Willem van Ee a Holland Királyság nagykövetétől.

 

A csúcstalálkozó zárásaként a résztvevők közös gondolkodás keretében osztották meg, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel találkoznak saját vállalataiknál a körforgásos működésre való átállás során, majd kötetlen beszélgetés és ebéd zárta az eseményt. Az egyes asztalok moderátorai voltak: Arató Gábor – Manupackaging International Kft.
Barta Zsombor – Greenbors Consulting;Dr. Bodnár Viktória – IFUA Horváth & Partners Kft.; Dr. Bartha-Horváth Bálint – CBRE; Chrabák Péter – Bay Zoltán Kutatóközpont; Deák Brigitta – Greenpro Zrt.; Ürge László – DBH Group; Üveg Róbert – Danucem Magyarország Kft. – CRH CEE Division, Dr.Varga Marina – Holland Királyság Nagykövetsége.

Köszönjük támogatóinknak!

KÖSZÖNJÜK AZ ESEMÉNY FŐTÁMOGATÓJÁNAK:

TÁMOGATÓINAK:

 

A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG PLATFORM 2025. ÉVI TÁMOGATÓNAK:

 

ÉS A KARBONTUDATOS ESEMÉNYEINK TÁMOGATÓJÁNAK:

Merre tartanak a magyar vállalatok a fenntarthatóság területén? Milyen előnyöket hozott eddig számukra az ESG? Milyen várakozásokkal tekintenek a jövő felé?

Örömmel mondhatjuk, hogy a BCSDH 2025-ös ESG felméréséből naprakész válaszokat kaphatunk ezekre a gyakran feltett kérdésekre. Az eredményeket 2025. november 11-én mutattuk be az idei év záró ESG munkacsoport-találkozóján a ONE székházban, a 4iG Csoport vendéglátásában. A rendezvény résztvevőit dr. Antal Dóra, a 4iG Csoport ESG és fenntarthatósági szakértője köszöntötte.

A BCSDH 2025-ben újra elvégezte átfogó felmérését a tagvállalatai körében, melyben megvizsgáltuk az ESG beépülését a vállalati mindennapokba és értékláncokba, illetve, hogy milyen jövőbeli várakozásaik vannak a fenntarthatóság területén. A felmérésben 15 iparág összesen 77 vállalata vett részt. A felmérés szakmai partnere a KPMG volt.

Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere ismertette a felmérés legfontosabb eredményeit. Elmondta, hogy a kitöltő vállalatok 95% -a kitöltő tagvállalatoknak inkább vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG tevékenységek és a jelentéstétel eszközök ennek megvalósításához. Az ESG szempontok üzleti döntésekbe való integrálása előnyöket jelent a vállalatok számára, a kkv-k leginkább az üzleti kapcsolatok megtartása/erősítése területén, míg a nagyvállalatok az ESG kockázatok jobb megértése és kezelése terén számoltak be erről.

A felmérés eredményeiről hamarosan a BCSDH és a KPMG LinkedIn oldalán is tájékozódhat. A kutatási összefoglaló innen letölthető.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a kutatás jövőbeli várakozásokról és tervekről szóló részét ismertette a hallgatósággal. Kiemelte, hogy a tagvállalatok nagy része nem halasztotta el fenntarthatósági törekvéseit. A cégek jellemzően tovább bővítették a csapataikat vagy extra erőforrást vontak be, hogy jogszabályi megfeleléssel párhuzamosan tudják ESG tevékenységeiket folytatni.

A rendezvény zárásaként kiscsoportos beszélgetésekre került sor, ahol a résztvevők elmélyíthették az elhangzottakat, és egymással is megoszthatták jó gyakorlataikat, dilemmáikat.

Köszönjük támogatóinknak!

 

Miért olvadnak a jégsapkák? Mi a permafroszt? Mik a szénelnyelők? Mi a tehetetlenség háromszöge? Hogyan hat a klímaváltozás a mindennapjainkra, a gazdaságra, a munkahelyeinkre – és mit tehetünk mi magunk a folyamat lassításáért? Ezekkel a kérdésekkel is találkoztak a résztvevők a „KlímaFreskó” interaktív eseményen, amelyen „A jövő vezetői” Alumni korábbi évfolyamának tagjai és az idei évfolyam friss végzettjei vettek részt.

A rendezvényt házigazdánk, a Nestlé Hungária Kft. képviseletében Hőgyész Anna fenntarthatósági vezető nyitotta meg, majd Bori Máté, „A jövő vezetői” Alumni vezetője, az Ayvens operációs és integrációs igazgatója, valamin Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a jelenlévőket.

A KlímaFreskó – a nemzetközileg is elismert francia Climate Fresk játék magyar adaptációja – az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) jelentéseire épül, és célja, hogy a résztvevők közösen fedezzék fel a klímaváltozás összefüggéseit. A programot Dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete vezette, aki az egyik asztal moderátoraként is részt vett a munkában. A további asztaloknál Karafa László a Saint-Gobain bánya- és fenntarthatósági vezetője, valamint a BCSDH szakmai csapatának tagjaiGalambosné Dudás Zsófia és Nagy Andrea szakmai projektvezetők, illetve Márta Irén igazgató – segítették a beszélgetéseket, inspirálva a résztvevőket az ok-okozati összefüggések feltárására és közös gondolkodásra.

A program zárásaként a résztvevők megosztották, milyen konkrét lépéseket terveznek a saját munkájukban vagy magánéletükben – például a tudatosabb energiahasználat, a fenntarthatóbb étkezési döntések, vagy a munkahelyi szemléletformálás előmozdítása terén.

Bízunk benne, hogy a KlímaFreskó élménye nemcsak inspiráló tanulási alkalom volt, hanem olyan tapasztalat is, amelyet a résztvevők mind munkájukban, mind magánemberként sikeresen tudnak majd hasznosítani.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

A BCSDH üzleti ebédjén, október 7-én vették át oklevelüket „A jövő vezetői” program 2025-ös évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” programjában az idei 38 résztvevővel együtt már több, mint 370 vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” program Alumni szervezete.

„Minden embernek legalább egy dologban korlátlan hatalma van. Ez nem más, mint saját maga. Soha nem volt olyan fontos, hogy magunkba nézzünk, és változtassunk. Változtassunk azok helyett is, akik nem akarnak. Úgy gondolom, hogy ebben „ A jövő vezetői” program egy kiemelkedő lehetőség a vállalatok számára, hogy a tehetséges fiatal vezetőik olyan irányba vezessék a céget, ami valóban egy boldogabb, környezeti szempontból is fenntarthatóbb és gazdaságilag is sikeres világba vezet. ” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

 

A BCSDH tagvállalatainak – különböző szakterületekről érkező – fiatal vezetői és egy fő egyetemista ösztöndíjasunk alkották a program 12. évfolyamát. A szakmai napok során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben kívül és belül megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként több, mint hetven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

 

„A program egyik különlegessége és erőssége, hogy mindig nagyon aktuális, mindig nagyon releváns, hiszen előadóink a vállalatvezetőink közül és szakértőink közül kerülnek ki. A vállalatvezetők pedig olyan őszinteséggel beszélnek karrierútjukról, vezetői dilemmáikról, ami szintén egyedülálló. ” – mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve az immár négy éve bevezetett Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció).

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Gratulálunk a résztvevőknek a program elvégzéséhez !

Köszönjük a program 2025-ös támogatóinak:

Kiemelt támogatók: Euroapi Hungary Kft., Yamazaki Mazak Magyarország, Richter Gedeon Nyrt.

Támogatók: Ayvens Magyarország, Eisberg Hungary Kft., Greenpro Zrt.

„A jövő vezetői” program szakmai napok karbontudatos megvalósításának támogatója: Ayvens Magyarország

Az Ösztöndíj Program 2025-ös kiemelt támogatója az Auchan Magyarország Kft.

 

Nagyszámú kiemelkedő pályázat érkezett a 2025-ös Fenntartható jövőért díjra. A Fenntartható Fejlődési Célok elérése és a rendszerszintű változások érdekében végzett kiemelkedő vállalati és vezetői teljesítmény elismerésére született díjat – a szakmai zsűri döntése alapján – az egyes vállalati kategóriákban a Grundfos, a Heineken és a Lidl nyerte. Fazekas László (MVM) és Semsei Rudolf (Semsei Gastronomy) érdemelte ki a Változásvezető, Rakó Ágnes (KPMG) és Topolcsik Melinda (Bridgestone) pedig a Vezető nő díjat. A díjak ünnepélyes átadására a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) október 7-i üzleti ebédjén került sor.

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri tagjaként kifejtette: „A 2025-ben kilencedik alkalommal meghirdetett Fenntartható jövőért díjra nagyszámú magas színvonalú pályázat érkezett. Soha nem volt olyan fontos, hogy a vezetők, vállalatok a rendszerszintű változások élére álljanak. Változtassanak azok helyett is, akik nem akarnak. Bármennyire is a körülvevő világ éppen nem a kedvez ezeknek a folyamatoknak, a klímaváltozás hatásai már most súlyosan érintik és folyamatos kihívások elé állítják a vállalatokat. Ez még inkább a gyors cselekvésre, a rendszereink fenntarthatóbbá történő átalakítására kell, hogy ösztönözzön bennünket. A Fenntartható jövőért díjat ebben az évben is azokra a területekre összpontosítva hirdettük meg, ahol a rendszerek átalakítására a legnagyobb hatása van a vállalatoknak. A pályázatokat olvasva jó látni, hogy egyre több olyan vezető van, aki személyes példamutatásán keresztül nemcsak a vállalata, hanem akár egész ágazatok, de magára az üzleti élet fenntartható működésére is nagy hatással van.

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

A Dr. Bartus Gábor, Krizsó Szilvia, Márta Irén, Pogány Éda, Salgó István és Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána alkotta 6 tagú szakmai zsűri választotta ki a díjazottakat.

 

A Fenntartható jövőért díj 2025-ös nyertesei:

A VÁLTOZÁSVEZETŐ DÍJ:

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Fazekas László
gazdasági vezérigazgató-helyettes
MVM Zrt.

Fazekas László elkötelezett, felelősségteljes vezetőként a vállalaton belül a fenntarthatósági és ESG folyamatok motorja. Egy stratégiai ágazatban kulcsszereplő vállalatban.

 

 

 

 

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Semsei Rudolf
tulajdonos, ügyvezető igazgató
Semsei Gastronomy

Semsei Rudolf innovatív, felelős cégvezetőként, személyes elkötelezettséggel a fenntarthatóság iránt élenjáróként mutatja az utat egy egész szektor számára.

 

 

 

 

VEZETŐ NŐ DÍJ:

 

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Rakó Ágnes

ügyvezető igazgató, partner, a tanácsadási üzletág társvezetője

KPMG Tanácsadó Kft.

Rakó Ágnes példamutató vezető, a digitalizáció, a kollaboráció és a tudásmegosztás elkötelezettje, akinek kiemelkedő szerepe van az inkluzív vállalati kultúra terjesztésében.

 

 

 

Topolcsik Melinda
Ügyvezető igazgató, gyárigazgató, elnök

Bridgestone Tatabánya

 Topolcsik Melinda innovatív első számú vezetőként jelentős hatással van a vállalat hazai fenntartható működésére, emberközpontú vezetése garancia arra, hogy tevékenységük a jövő generáció érdekeit is figyelembe veszi.

A díjazott egy későbbi időpontban fogja személyesen átvenni a díját.

 

 

ÜZLETI MEGOLDÁS DÍJ:

Klímavédelem és adaptáció kategória

 

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

HEINEKEN Hungária – Net Zero Production Program

Fontos kezdeményezés, amely egy ambiciózus dekarbonizációs cél érdekében a saját belső megoldásra összpontosít új technológiák bevezetése által, szoros partneri együttműködésben a beszállítóval.

A díjat Nikos Zois vezérigazgató vette át.

 

 

 

 

Biodiverzitás megőrzése és helyreállítása kategória

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Grundfos Magyarország Gyártó Kft. – Zöld Jövő Innováció

Komplex és releváns biodiverzitás programot valósít meg a gyárai területén és tágabb környezetében, a valódi igényekre reagálva, példaértékű érintetti bevonással és edukációs hatással.

A díjat Gärtner Szilvia a Grundfos EHS Supervisora vette át.

 

 

 

 

A VÁLLALATI TRANSZFORMÁCIÓ DÍJ:

 

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

LIDL Magyarország

Példamutatóan halad az energia, a termékek, illetve a belső edukáció terén is ambiciózus fenntarthatósági céljai felé. A hazai kiskereskedelem kulcsszereplőjeként rendszerszintű fejlődése komoly iránymutatást jelent az egész szektor számára.

A díjat Dr. Kaibinger Tamás cégvezető és Seregi Szabina CSR vezető vette át.

 

 

 

 

A díj idei fő támogatói: Carbon.Crane, Essity, K&H, SPAR A Vezető nő kategória támogatója: Henkel és a McDonald’s voltak.

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: az Ayvens.