Mekkora a digitális karbon lábnyoma a kommunikációnknak? Milyen eszközök állnak rendelkezésre ennek csökkentésére? Hogyan tehet a kommunikáció a fenntarthatóságért? Mennyire önismereti kérdés a fenntarthatóság?

A jelenlévők social media fogyasztásának karbonlábnyom mérésével kezdődött a 2025. szeptember 23-án tartott munkacsoport ülés, ahol házigazdaként Váraljai Virág a MET Magyarország Marketing és kommunikációs vezetője köszöntötte a résztvevőket.  Jakab Ákos a MET Green Division technlógiai és innovációs vezetője mutatta be a vállalatcsoport fenntarthatósági eredményeit.

Huszics György a CARBON.CRANE társalapítója és ügyvezetője adott betekintést a digitális karbonlábnyom csökkentés lehetőségeiről. Hodik Tiborral, a Progressive reklámügynökség ügyvezető partnerével, Huszics Györgygyel a CARBON.CRANE társalapító- igazgatójával és Pécsi Szabolccsal a HighVibes ügyvezető igazgatójával beszélgetett Márta Irén a kommunikáció szerepéről a fenntartható célok elérésében, az ebben rejlő személyes és egyéb kihívásokról.

A vállalati kommunikáció digitális karbonlábnyoma tudatos döntésekkel jelentősen csökkentkető. Egy-egy oldal karbonlábnyoma jelentősen függ attól, hogy mekkora képeket használunk, milyen formátumban, hányan látogatják az oldalt, de attól is, hogy mennyire karbontudatosan tároljuk adatainkat. A folyamatban kiemelkedő szerepe van az edukációnak.

A kerekasztal beszélgetésből kiderült, fontos, hogy a kommunikáció a fenntarthatóságról a cselekvés ösztönző tartományban kell hogy maradjon. Nem szabad, hogy az ökológiai bűntudat, vagy a megcsömörlés megbénítsa a cselekvést.

 

 

Szeptember 18-án újabb fontos állomásához érkezett a BCSDH ESG munkacsoportja: a MagNet Közösségi Házban megrendezett találkozón első kézből hallhattunk tapasztalatokat az első, magyar ESG törvény szerinti beszámolók elkészítéséről, valamint betekintést kaptunk az uniós bértranszparencia irányelv részleteibe.

Ahogy azt Márta Irén, a BCSDH igazgatója a rendezvény köszöntőjében kiemelte, kiemelt célunk volt, hogy a tagvállalatok valós példákon keresztül osszák meg tapasztalataikat és kihívásaikat, ezzel is támogatva egymást a fenntarthatósági megfelelés útján.

A találkozó első részében a MagNet Bank, ALTEO, a Richter és a Grant Thornton képviselői osztották meg őszinte tapasztalataikat a fenntarthatósági, a CSRD, illetve az ESG beszámoló elkészítésének folyamatáról.

Barna Erika, a MagNet Bank fenntarthatósági projektvezetője kiemelte: a jelentésírás nem cél, hanem eszköz a szervezeti megújulás, kultúrafejlesztés és stratégiai fókusz elmélyítésére.

Szabó Beatrix, az ALTEO Nyrt. fenntarthatósági és EBK igazgatója a kettős lényegesség elvének nehézségeire, az adatok auditálhatóságának új szintjeire és a beszállítói lánc bevonásának kihívásaira hívta fel a figyelmet.

Magoss Dorottya, a Richter Gedeon Nyrt. szenior fenntarthatósági szakértője és dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton Hungary partnere közösen osztották meg tapasztalataikat. Bemutatták, hogy hogyan segítette a tanácsadó a vállalatot a jelentéstétel során, valamint hogyan valósították meg a társterületekkel való együttműködést.

A program második felében Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője ismertette a 2023/970-es EU-s bértranszparencia irányelv legfontosabb pontjait. Az irányelv célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése, valamint a bérdiszkrimináció felszámolása – mérettől függetlenül minden munkáltatóra kiterjedően. A résztvevők betekintést nyerhettek abba, milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a vállalatoknak a toborzástól a munkavállalók tájékoztatásán át egészen a jelentéstételig.

A rendezvény zárásaként kiscsoportos beszélgetésekre került sor, ahol a résztvevők elmélyíthették az elhangzottakat, és egymással is megoszthatták jó gyakorlataikat, dilemmáikat. A munkacsoportban elhangzottak megerősítették: az ESG területén való megfelelés nem csupán jogi kihívás, hanem lehetőség is a hosszú távú üzleti értékteremtésre.

Köszönjük támogatóinknak!

A Net Zero Tanácsadó Testület szeptember 16-i ülésén, melynek az Energiaügyi Minisztérium volt a házigazdája, Dr. Gondola Csaba, körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy mennyire fontos a testület munkája és elkötelezett a szakmai együttműködés mellett. Prezentációjában bemutatta a klímaalkalmazkodás érdekében történő szabályozást és terveket ennek előmozdítására.

A BCSDH elnökeként, ifj. Chikán Attila hangsúlyozta a megváltozott és egyre gyorsuló ütemben változó világhoz való alkalmazkodás fontosságát, amelyben az üzleti szférának kulcsszerepe van. Aki időben lép, az nemcsak kevésbé szenvedi el az ebből eredő károkat és kockázatokat, hanem ez lehetőséget is teremt.

A tanácsadó testület munkájához további ötleteket és inspirációt jelenthet Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke által bemutatott Luxemburgi Tanácsadó Testület munkája. A résztvevők abban egyetértettek, hogy a tudományos szervezetek mellett szükség van az érintett szektorok, ágazatok képviselőinek bevonására.

A BCSDH éves szakmai munkáját és a kapcsolódási pontokat Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója ismertette, kiemelve a széles körű érintetti bevonást az év kiemelt témája, a klímaadaptáció kapcsán is. A szervezet részéről Nagy Andrea, a Race to Zero program szakmai vezetője mutatta be a szakmai munka során megalkotott ajánlásokat és javasolt akciótervet a klímaalkalmazkodás kapcsán az üzleti szféra számára.

Az esemény résztvevői:

  • Barta Zsombor – Országgyűlési vezető tanácsos, nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Ifj. Chikán Attila – Elnök, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Dr. Gondola Csaba – Körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár, Energiaügyi Minisztérium
  • Kárpáti András – Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség
  • Kocsis Kriszti – Senior policy officer, Brit Nagykövetség
  • Márta Irén – Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Nagy Andrea – Race to Zero szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Szarvas Gábor – Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)
  • Szmollár Katalin – Kabinetfőnök, Körforgásos Gazdaságért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság, Energiaügyi Minisztérium
  • Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána – Alelnök, ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület IPCC

Az eseményről összeállított képgaléria IDE kattintva érthető el.

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

 

Hogyan valósul meg az etika és az átláthatóság a gyakorlatban? Milyen hatással van a korrupció a gazdaság működésére? Mit jelent a kettős lényegesség, és hogyan segíti a fenntarthatósági jelentéstételt? Hogyan lehet hitelesen kommunikálni a fenntarthatósági törekvésekről, és milyen hibákat érdemes elkerülni? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” program résztvevői az Etikus és átlátható működésről szóló szakmai napon, amelyet a Yettel Magyarország Zrt. székházában tartottunk.  A résztvevőket Dávid Sándor vállalati kommunikációs és CSR igazgató köszöntötte.

A szakmai nap bevezetőjében Szederkényi Zita programvezető elméleti, valamint a mindennapokban felmerülő etikai és morális kérdéseket vetett fel. Olyan dilemmákat érintett, mint például: mit tennél, ha kiderülne, hogy a terméked egyértelműen halálesetekhez köthető? Vagy megmentenéd-e öt ember életét egyetlen emberé árán? Ezt követően a bizalom fontosságát és az üzleti életre gyakorolt hatását emelte ki.

A következő előadást Dr. Martin József Pétertől, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójától hallhatták a résztevevők, aki beszélt a korrupció és a gazdasági fejlődés és teljesítmény összefüggéseiről, valamint a Transparency International által korrupciómérésre használt eszközről, a korrupcióérzékelési indexről, amely tíz különböző felmérés eredményére alapszik. Bemutatott további indexeket, világbanki indikátorokat hazai és nemzetközi vonatkozásban, beszélt a megfigyelhető tendenciákról és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa a folytatásban átfogó áttekintést nyújtott az etika és az átláthatóság fogalmáról, valamint bemutatta ezek szerepét a vállalatok működésében. Ismertette egy kérdéslistát, amely iránymutatásként szolgálhat annak eldöntésében, hogy egy adott helyzetben valóban etikus magatartást tanúsítunk-e, illetve az etikus döntés jellemzőit. Végezetül az AI kapcsán is felvetett etikai kérdését.

Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a csernobili katasztrófa példáján keresztül mutatta be, milyen súlyos következményekkel járhat a belső és külső átláthatóság hiánya. Rávilágított a nukleáris iparág biztonsági előírásaira, az egyéni felelősség fontosságára, valamint a nukleáris energiát övező tévhitekre is.

A folytatásban Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgatója és a BDO ügyvezető igazgatója következett, aki előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy bár a jogszabályi környezet jelentősen átalakult, a fenntarthatósági szempontok mentén történő vállalati működés továbbra is, sőt talán még inkább kulcsfontosságú. Rámutatott arra is, hogy az ESG nem csupán megfelelési kötelezettséget jelent, hanem a vállalati értékteremtés, üzleti előnyök és a pénzügyi kockázatok kezelésének alapja.

Deme Ágnes, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások menedzsere bemutatta a globális fenntarthatósági jelentéstételi trendeket, a nem pénzügyi jelentési keretrendszerek fejlődését és kitért a CSRD jelentéstétel alapját képező kettős lényegességi elemzés legfontosabb elemeire. Ezeket az ismeretek a résztvevők rögtön fel is használták, előadását követően egy a témához kapcsolódó szimulációs játék következett. A résztvevők csapatokban kettős lényegességi vizsgálatot végeztek és mutatták be egy szimulált vállalati boardnak. A játékban Dávid Sándor, Deme Ágnes és Veisz Ákos is részt vettek.

Ebéd után a projektcsapatok következtek: bemutatták projektmunkáikat, amelyen az egész év során dolgoztak a klímaadaptáció témakörében. A prezentációkra Szederkényi Zitától kaptak visszajelzést és tanácsokat, amelyek segítségükre lehetnek az anyagok véglegesítésében a zsűrinek való bemutatásig.

A folytatásban Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója bemutatta az ESG téma kapcsán a vállalat mérföldköveit, majd részletesebben beszélt az ESG Index V3 ról. Az 1-10-ig terjedő indexszám 75 paramétert alapul véve mutatja meg a vállalkozások ESG szintjét, azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeit.

Dr. Szoboszlai Izabella, fogyasztóvédelmi kommunikációs szakértő a „zöldkommunikáció” témáját hozta a résztvevőknek, hogy miért és hogyan kommunikáljunk hitelesen a fenntarthatóság kapcsán. Megtudhattuk tőle, melyek az általános elvárások a témában, valamint kitért a 2026. szeptember 27-től alkalmazandó fekete listára, amely többek között tiltja annak állítását – a CO2-kibocsátás ellentételezése alapján –, hogy egy termék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre.

A szakmai nap utolsó részében közelebbről ismerhettük meg a Yettel Magyarország Zrt.-t, mind belülről, mind kívülről. Elsőként Mosonyi Szabolcs, a vállalat Ethics & Compliance Officere mutatta be az általa vezetett terület működését, majd egy compliance esettanulmányon keresztül tesztelte a jelenlévők üzleti etikai érzékenységét.

A program folytatásaként a vezetői beszélgetés következett, amelyben Dávid Zoltán, a vállalat stratégiai vezérigazgató-helyettese beszélt karrierútjáról, a különböző kultúrákkal és generációkkal való közös munkáról, a telekommunikáció jövőjéről, és megosztotta személyes vezetői tapasztalatait is.

A nap zárásaként a Yettel díjnyertes székházát jártuk be, amely számos fenntartható megoldást valósít meg. Az épületről a Facility Management csapat képviseletében Páhi Sándor osztott meg a sok érdekes információt.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

Az upcycling, avagy az értékteremtő újrahasznosítás állt a 2025. szeptember 9-i Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozó középpontjában, melyet a SolServices Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Farkas Gábor látott vendégül a Spitz-Villában található irodájukban.

Az upcycling a hulladék vagy melléktermékek kreatív, értéknövelő újrafelhasználása, amelynek eredményeként az eredetinél magasabb értékű termék jön létre. Szemben a klasszikus újrahasznosítással (recycling), mely gyakran alacsonyabb minőségű anyagot eredményez, az upcycling értéket teremt. A téma elméleti hátterét, jópéldákat és a vállalatok számára is elérhető előnyöket Takács Ivett, a BCSDH körforgásos gazdaság projektmenedzsere mutatta be röviden.A gyakorlati megvalósításra inspiráló példáként: Bondár-Marosvári Bettina, az Ayvens marketing- és PR-csoportvezetője mutatta be a vállalat upcycling projektjét. A LeasePlan Hungária Zrt. és az ALD-Automotive Hungary Kft. összeolvadása és a márkaváltás során a két vállalat marketing anyagai nem hulladékként, hanem egy projekt keretében kerültek értékteremtően újrahasznosításra. A végeredmény 250 darab, munkavállalók által használt táska, laptop táska és hátizsák. Emellett a változásmenedzsment és a belső kommunikáció eszközeivé is váltak.A Magyarországon egyedülálló vállalkozást működtető Jeney Orsolya, az Upcycling Productions Kft. alapító-ügyvezetője is bemutatkozott, aki az Ayvens projekt termékeinek kivitelező partnere volt. Orsolya személyes életútján keresztül világított rá az upcycling lakossági és vállalati lehetőségeire.A találkozó második felében a 2026 október 5-7. között most először Magyarországra érkező Circular Economy Hotspot nemzetközi konferencia közös előkészítése kapott hangsúlyt. A résztvevők Márta Irén, a BCSDH igazgatójának vezetésével megkezdték az esemény szakmai irányvonalainak, fókuszpontjainak közös tervezését. A munkacsoport ismételten bebizonyította, hogy a vállalati szektor elkötelezett a körforgásos megoldások iránt, és készen áll a közös gondolkodásra a körforgásos jövő érdekében.

Köszönjük támogatóinknak!

 

A BCSDH nemrégiben csatlakozott a House of Giving Giving Manifesto kezdeményezéshez. Az együttműködés következő lépéseként mi is támogatjuk és részt veszünk a „Nagy Filantróp Kutatás”-ban.  A felmérésben arról kérdezik a kitöltőket, hogy erőforrásokkal, lehetőségekkel rendelkező egyének hogyan vélekednek a filantrópiáról, társadalmi felelősségről, mennyire involváltak.

Adjon Ön is az idejéből, és segítsen tisztább képet kapni!

Bővebben:  Bridge Major Donor kutatás 2025

A BCSDH is csatlakozott együttműködő partnerként a 2025. szeptember 22. és 28. között megrendezésre  Digitális Tudatosság Hetéhez (DT7), amely tagvállalatunk, a Carbone.Crane társszervezésében valósul meg. Az egyedülálló kezdeményezés egy szemléletformáló program, mely a digitális világ fenntarthatóságról, a kiberbiztonságról és a hiteles tájékoztatásról ad átfogó képet.

Az egyes témakörök bemutatásának dedikált időszakot – egy-egy napot – szentelnek a szervezők, amikor szakértők, cikkek, interjúk, podcastok segítségével foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat. Annak érdekében, hogy konkrét lépések is történjenek, kihívásokat is közzé tesznek majd az adott témákhoz kapcsolódóan, amelyekhez lehet majd csatlakozni.

A program célja, hogy a digitális technológia környezeti, energetikai és társadalmi hatásai láthatóvá tegyék a felhasználók számára és, hogy az eseménysorozat eredményeként megfogalmazódjon a #digitálisönismeret szükségessége és kialakuljon az erre épülő tudatos használat.

Bővebben: https://digitalistudatossaghete.hu/

 

Július 6-án, vasárnap a BCSDH „A jövő vezetői” programjának Alumni közössége ismét összegyűlt egy nyári, kötetlen találkozóra a Generali római-parti szabadidőközpontjában. A 16 résztvevő egyértelműen bizonyította: a szakmai kapcsolatok építéséhez nem mindig szükséges a formális környezet és az irodaház — olykor egy tányér gőzölgő paprikás krumpli is elég hozzá.

A találkozó célja a személyes és szakmai kapcsolódás volt, amelyet a nyári és laza hangulat, valamint a közös főzés tett igazán különlegessé. A magas fák alatti árnyas helyszín — medencével, teniszpályával, amin alkalom adtán focizni is lehet, és teljes felszereltségű bogrács lehetőséggel — ideális környezetet biztosított a kötetlen és szakmai beszélgetésekhez egyaránt, továbbá a közös élményeken alapuló kapcsolatok elmélyítéséhez.

A jó hangulat mellett az esemény a fenntarthatóság üzenetét is erősítette. A résztvevők hozzájárulása révén az Alumni csapat támogatta a GreenDependent „TreeDependent – fákkal felelősen” programját, amelynek keretében hat fa elültetésére nyílik majd lehetőség. Ez a gesztus ismét emlékeztetett bennünket arra, hogy a legkisebb események is szolgálhatnak nemes célt — különösen, ha a fenntarthatóságot szem előtt tartva szervezzük őket.

„A jövő vezetői” program Alumni közössége továbbra is példát mutat abban, mit jelent tudatos és elkötelezett üzleti szereplőnek lenni: kapcsolatban maradni, támogatni egymást és tenni a bolygónk jövőjéért — még egy bogrács mellett is.

Már alig várjuk a következő alkalmat, hogy ismét találkozzunk, együtt gondolkodjunk és együtt teremtsünk értéket.

Külön köszönjük a Generalinak és Fülöp Ágnesnek a lehetőséget!

#JövőVezetői #BCSDH #AJövőVezetőiAlumni #TreeDependent #TudatosKapcsolódás #FenntarthatóságCselekvésben

Nagy várakozás kísérte a Parlament tavaszi ülésszakának utolsó napjait az ESG-vel foglalkozó szakmai szervezetek részéről is, ugyanis június 17-én szavaztak a képviselők az ESG törvény módosítását is tartalmazó törvényjavaslatról.
A végleges szöveg a Magyar Közlöny június 19-i számában érhető el.

Mit tartalmaz a végleges szöveg?

Szűkül az érintettek köre

A korábbi várakozásoknak megfelelően jelentősen szűkül a törvény hatálya alá tartozó vállalatok köre. A módosítás hatálybalépését követően a törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kötelezettség csak azokra a nagyvállalatok vonatkozik, melyek:

  • az ESG törvény mellékletében felsorolt ágazatokban végzik főtevékenységüket, és
  • az éves nettó árbevételük meghaladja a 90 000 millió forintot, és
  • az üzleti év mérlegfordulónapján legalább 500 főt foglalkoztatnak.

A közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól.

Könnyítések a beszámolás területén

A 2024., 2025. és 2026. üzleti évekre vonatkozó ESG beszámolók esetén:

  • nem kell tanúsítást lefolytatni,
  • nem kell a beszámolót megküldeni a Hatóságnak,
  • nem kell azt nyilvánosan közzétenni.

Viszont az ESG beszámolót el kell készítenie az érintett vállalatoknak ezekben az években is, amit a vállalat ügyvezető szerve fogad el.

Adatszolgáltatás kérése

2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, nem vállalhatnak kötelezettséget szerződés vagy írásbeli nyilatkozat formájában sem ESG adatszolgáltatásra. (Ez utóbbi kitétel a középvállalkozásokra is vonatkozik.)

A kis- és középvállalatok az állami ESG minősítő által végzett ESG minősítés megszerzésével eleget tehetnek ESG adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Szállítói kérdőív kitöltésével ugyanakkor a továbbiakban is megkereshetik őket a kötelezett vállalatok, így érdemes továbbra is gyűjteni az ESG-hez köthető adatokat

Finomodik a korrekciós intézkedések köre

A korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén.