Mit lesz velünk rovarok nélkül? Termék helyett szolgáltatás? Milyen beavatkozási lehetőségek vannak a klímavédelemért? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem?  Kevesebből többet? Mit jelent 1 fok melegedés? Mik azok a planetáris határok? – Ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” program ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján. A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Első előadónk Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke volt, aki, bár előadását az aktuális klímahelyzettel, a sokkoló tényekkel kezdte – mint hogy a globális átlaghőmérséklet legalább 125 000 éve, a légköri CO2-koncentrációk és az óceánfelszíni savasság pedig 2 millió éve nem volt ilyen magas – a problémát több szempontból megvilágítva a folytatásban átvezette a hallgatóságot, hogy hol és milyen beavatkozási lehetőségek vannak. Kiemelte, hogy bizonyos változások visszafordíthatatlanok, de vannak olyanok, amelyket lassítani lehet, másokat pedig meg lehet állítani a felmelegedés korlátozásával. Elmondta, hogy globális szinten a nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedéssel kell szembenéznie, amihez innovációkra van szükség az üzleti modellek terén.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a környezeti válság hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Kiemelte a vizes élőhelyek megóvásának, a vízmegtartás és a felszín alatti vízkészletek újratöltésének fontosságát és az ökoszisztéma szolgáltatások szerepét. Bemutatott számos már létező jó megoldást, mint például a szivacsváros koncepcióját vagy az élőhely helyreállítást. Előadását a vállalati fenntarthatóság lehetséges útjának 5 pontjával zárta: Érintettség felismerése, Határok felmérése, Belső intézkedések, Kollektív intézkedések és Szakpolitikai lobbi.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított arra, hogy a körforgásos gazdaság jóval több, mint újrahasznosítás. A 10 R-ren keresztül bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és gyakorlati példákon keresztül szemléltette ezeket.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati témafelvetést és kapcsolódó dilemmát hallgattak meg, amelyre közösen keresték a válaszokat, lehetséges megoldási irányokat. Bori Máté, az Ayvens operációs igazgatója és integrációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogyan lehet közösen gazdasági és környezetvédelmi célokat közösen elérni? Schmidt József, a Future-FM vezérigazgató-helyettese pedig egy különleges szálláshelyen a vízfogyasztás csökkentését célzó problémakört hozott.

A szakmai program délután Arató Gáborral, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki a vállalat tevékenységét mutatta be, kiemelve azok fenntarthatósági vonatkozását. Így megismerkedhettünk tesztlaborukkal, gépbérleti lehetőségeikkel, a biztonságos anyagcsökkentés lehetőségeivel, illetve a visszaforgatással, a close the loop rendszerükkel.

Karafa László, a Saint Gobain bánya és fenntarthatósági vezető vezetője a pilisvörösvári bányájuk területén megvalósított egyedülálló biodiverzitás programukat mutatta be. Ennek keretében többek között vizes élőhelyet hoztak létre, amely gazdag biodiverzitást eredményezett, denevér menedéket alakítottak ki, méhkaptárokat telepítettek, madaraknak költőládákat helyeztek ki, valamint rackajuh legelőt is létrehoztak. A projektet külső biológus szakértő bevonásával valósították meg, amely mára már szinte teljesen önfenntartó lett.

Vadovics Edina, a fenntartható életmód támogatásával és kutatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője ismertette az intézet munkáját, valamint a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent–számít–kompenzál hármas elvén alapszik. A folyamat záró lépéseként, kompenzációként őshonos gyümölcsfákat ültetnek iskolai kertekbe, illetve nonprofit, társadalmi célú kertekbe. Ezzel a környezeti és társadalmi célkitűzések egyszerre teljesülnek: a rendezvény ökológiai lábnyomának csökkentése társadalmi értékteremtéssel párosul.

A szakmai program Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával való beszélgetéssel folytatódott, amelynek során a fenntarthatósági témák mellett beszélgettek a jövő kihívásairól is.

Közeledve a nap végéhez Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója következett, aki azt mutatta be a résztvevőknek, hogy a fenntarthatóság miként épült be az Essity értékeibe és adja ma is működésük egyik szilárd alapját. Először összefoglaló betekintést adott fenntarthatósági mérföldköveikbe, amelyek nem pusztán évekre, hanem több évtizedre nyúlnak vissza, majd bemutatta, hogy jelenleg mely öt terület mentén dolgoznak fenntarthatósági céljaik elérése érdekében, melyek olyan témákat fednek le mint: a jóllét fejlesztése, úton a net zero felé, egészséges ökoszisztémák, fenntartható innováció és értékteremtés minden érintett és érdekelt fél számára. Megismerhettük 2030-ra és 2050-re kitűzött céljaikat és sikeresen működtetett Tork Paper Circle Programjukat és annak eredményeit.

A szakmai nap a projektmunkák rövid bemutatójával zárult, amelyből megtudhattuk, hogy az egyes csapatok milyen készültségi szinten állnak a szeptemberig véglegesítendő projektjeikkel.

A teljes fotóalbum itt érhető el.

 

Van-e önfenntartó zöldfelület? Milyen klímaalkalmazkodási megoldások vannak? És hogyan ültethetők át a tapasztalatok akár kisebb léptékben a vállalatok számára? Race to Zero a terepen programunk keretében április 29-én tagvállalatunk, a BKM Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója által megálmodott és létrehozott Pünkösdfürdő Park egyedülálló bejárására nyílt lehetőség Szalkai Adrienne, a tervezési osztály osztályvezetője, vezető tervező segítségével.

Az Európa Zöld Városa nemzeti díjjal is jutalmazott, 7 hektáros Pünkösdfürdő Park ökologikus szemléletmódot képvisel. Természetközeli megoldásokkal és kortárs építészeti elemekkel alakítottak ki egy minden korosztály számára vonzó parkot. A regeneratív szemlélettel megálmodott parknál elsődleges cél volt, hogy a természetet hagyják érvényesülni, és egy valóban fenntartható és önfenntartó terület valósuljon meg. Az esőkertek segítik a korábban ott megrekedt vizet jól hasznosulni, a biodiverzitás szempontjából nagy szerepe van a 17 ezer négyzetméteren megvalósított vadvirágos rétnek, ahol speciális, a területhez legjobban illeszkedő magkeveréket alkalmaztak. Gyümölcsöst is találunk a területen, 24 fajta fa termését lehet várni évről évre. A sportolásra számtalan lehetőség van, és egy tanösvény is segíti a játékos kikapcsolódást.

Mind a park kialakításánál, mind az üzemeltetés során fontos szempont a lakosság bevonása, a közös gondolkodás. A terület kimagasló elégedettséggel bír, és a közösség is együttműködik a park megóvásában. Az egyedülálló projekt szemléletformálásra is rendkívül alkalmas, nem csak a lakosság, hanem a vállalati fenntarthatósági biodiverzitás programok megvalósításához is lehet sok ötletet és inspirációt gyűjteni.

Az eseményről készült képgalériát IDE KATTINTVA lehet megnézni.

A kitűzött nettó zéró célokhoz kapcsolódó tettek már észrevehetők a vállalatoknál? Milyen területen vannak előrelépések és hol vannak kihívások? A klímaalkalmazkodás valóban ugyanannyira fontos, mint a klímavédelem? Milyen együttműködések, megoldások segíthetik az érdemi előrelépést és a rendszerszintű változásokat? Hogyan néz ki a magyar építőipar karbonsemlegessé válásának ütemterve és milyen eszközökkel segítik ennek megvalósítását? Április 15-én újra összeült a magyar gazdaság karbonsemlegességének elősegítésére létrejött Net Zero Tanácsadó Testület. 

A brit nagyköveti rezidenciáján tartott esemény házigazdájaként Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete köszöntötte a résztvevőket és beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a klímasemleges akciók érdemi előmozdításáért Magyarországon, és kiemelte, hogy a klímaadaptációnak hangsúlyosabb szerepet kell adni.

Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a több érdekelt felet tömörítő platformon, hogy mivel a globális és európai folyamatok arra hatnak, hogy a fenntarthatósági célkitűzések és az ehhez szükséges határozott lépésekre irányuló elvárások felpuhulhatnak, így ez a helyzet még nagyobb erőfeszítést és összefogást igényel az elkötelezett vállalatoktól és más szereplőktől.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója kiemelte, hogy bármi is történik a klímacélokkal, a klímaváltozás következményei már komoly hatással vannak a cégek eredményességére. Ez pedig csak fokozódni fog, egyre gyorsuló mértékben.  Emiatt a klímaalkalmazkodás szükségessége nem kérdés. Minden vállalatnak meg kell vizsgálnia, hogy a változások mely területen jelenthetnek üzleti rizikót vagy akár új lehetőséget.  A BCSDH 2025 januárjában publikált Towards Net Zero felmérése rámutatott arra, hogy a vállalatok 91%-a érzi ugyan a klímaváltozás hatásait, de mindössze 16%-ának van klímaadaptációs akcióterve.

Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero program szakmai vezetője mutatta be a kutatás további eredményeit. A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon vállalatok száma, melyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat. A felmérés szerint a hazai élenjáró vállalatok 26 százalékának van olyan tudományos kibocsátáscsökkentési célja, ami a 1,5 fokos célnak megfelel. Ez ugyan magasabb, mint a globális átlag, de így is messze elmarad attól, ami annak eléréséhez szükséges.

Szarvas Gábor a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnöke betekintést adott szervezete munkájába és eredményeibe. Bemutatta az általuk kiadott ütemtervet, amely a magyar építőipar karbonsemlegessé tételéhez szükséges, illetve kidolgoztak egy útmutatót ennek segítésére.

Az eseményen résztvevő testületi tagok megosztották a jövőbeni célokat és terveket a többi taggal, számos kapcsolódási pontot és közös együttműködési lehetőséget is azonosítva, a szinergiák erősítése és a hatás kiterjesztése érdekében.

Az esemény résztvevői:

  • Barta Zsombor – Országgyűlési vezető tanácsos – nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Ifj. Chikán Attila – Elnök, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Paul Fox – Nagykövet, Brit Nagykövetség
  • Juhász Anikó – Helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
  • Dr. Kandrács Csaba – Alelnök, Magyar Nemzeti Bank
  • Kárpáti András – Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség
  • Kocsis Kriszti – Senior policy officer, Brit Nagykövetség
  • Kőrösi Csaba – Stratégiai igazgató, Kék Bolygó Alapítvány, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke
  • Márta Irén – Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Nagy Andrea – Race to Zero szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Szarvas Gábor – Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

Az eseményről készült fotógalériáért kattintson ide.

A Net Zero Tanácsadó Testület, egy több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, a kormányzat és szakmai szervezetek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a BCSDH kezdeményezésére jött létre 2021 januárjában.

Az ESG európai és hazai jogszabályi keretrendszere (CSRD, CSDDD, magyar ESG törvény) turbulens időszakon megy keresztül. Milyen változások várhatóak? Hogyan hat ez a vállalatok felkészülésére? – kerestük a válaszokat április 15-én több mint 40 tagvállalatunkkal közösen a BCSDH ESG munkacsoport-találkozóján.


A találkozó elején Bellaagh Mátyás, a Colas Hungária Zrt. IIR Igazgatója köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy jelentős változásoknak lehettünk szemtanúi az elmúlt években a fenntarthatósági jelentéstétel területén, különösen ebben a jelentősen változó környezetben.

Az Európai Parlament 2025. április 3-án, az EU Tanácsa pedig április 14-én szavazta meg az Európai Bizottság „stop-the-clock” javaslatát, amely késlelteti a legfontosabb fenntarthatósági szabályozások – a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) – végrehajtásának határidejét.

A BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. képviseletében Reizinger Zsófia ESG tanácsadó és Veisz Ákos ügyvezető ismertették a legfontosabb változásokat. Megerősítették, hogy érdemes folytatni a felkészülést, és figyelmet fordítani a stratégiai kezdeményezésekre is. Előadásukban kitértek a magyar ESG törvény tervezett módosításinak rövid bemutatására is.


Bár kevesebb figyelmet kapott, de 2024 decemberében véglegesítették a VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed SMEs) szabványt, mely az önkéntes jelentéstételben támogathatja a vállalatokat. Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere rámutatott arra, hogy azon vállalatok esetében, amelyek majd már nem tartoznak a CSRD hatálya alá, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén önkéntes jelentéstételi szabványt fogad el, amely az EFRAG által kidolgozott VSME-n alapul.

Az előadásokat kiscsoportos beszélgetések követték, ahol a résztvevők közvetlenül tudták megosztani tapasztalataikat egymással. Köszönjük a moderálást a munkacsoport tagjainak, Nagy Juliannának, Stancsics Nórának és Veisz Ákosnak!

Köszönjük támogatóinknak!

CSRD: „Stop-the-clock”

Az Európai Parlament 2025. április 3-án megszavazta az Európai Bizottság „stop-the-clock” javaslatát, amely késlelteti a legfontosabb fenntarthatósági szabályozások – a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) – végrehajtásának határidejét.

Mit tartalmaz a javaslat?

  • A 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok 2028-ban kezdenék meg a CSRD jelentéstételt a 2027-es pénzügyi évre vonatkozóan, míg a tőzsdén jegyzett kkv-k ennél egy évvel később.
  • A CSRDD hatálya alá tartozó vállalkozások első köre, beleértve az 5000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 milliárd eurós forgalmat bonyolító uniós cégeket, 2028-tól kezdené alkalmazni a szabályokat, és további egy évet kapnak a tagállamok a szabályok nemzeti jogba való átültetésére.

Az Európai Bizottság utasította továbbá az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoportot (EFRAG), hogy hét hónapos határidővel dolgozza át a CSRD európai fenntarthatósági jelentéskészítési standardokra (ESRS) vonatkozó technikai tanácsokat. Ez lehetővé teheti a vállalatok számára, hogy opcionálisan már a 2026-os pénzügyi évben bevezessék az új standardokat.
A döntés az Európai Tanács április 14-én hagyta jóvá. A javaslat szerint a tagállamoknak 2025. december 31-ig kell átültetniük a változásokat a nemzeti jogrendekbe.

Az ESG törvény módosítása várható

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátotta az ESG törvények módosításáról szóló törvénytervezetet. A tervezett változtatások értelmében a törvény hatálya alá tartozó nagyvállalatok további kétéves felkészülési időt kapnak az első tanúsított ESG beszámolójuk elkészítéséhez, tehát első nyilvános beszámolójukat 2028-ban kell közzétenniük.
További lényeges elem, hogy a módosítás értelmében a hazai mikro- kis- és középvállalkozások 2027 közepéig teljes mértékben mentesülhetnek minden ESG adatszolgáltatási feladat alól, és ezt követően is csupán egy jelentősen rövidebb kérdőív kitöltése merülne fel számukra.
A társadalmi konzultációval kapcsolatos információkat a BCSDH megosztotta minden tagvállalatával.

 

A jogszabály szövege innen érhető el.

A világ hány százaléka birtokolja a globális vagyon körülbelül felét? Kudarc vagy tanulás? Hogyan függ össze az egyenlőtlenség a boldogsággal? Mitől lesz vonzó egy vállalat? Mely tényezők járulnak hozzá a mentális egészségünkhöz? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” program alapértékekről szóló szakmai napján 2025. április 10-én a Nestlé Hungária Kft.-nél. A napot házigazdánk képviseletében Dr. Tompa Gábor vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató nyitotta meg.

Szederkényi Zita programvezető felvezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy az immár 8 milliárd ember számára az étel, a tiszta, biztonságos ivóvíz, az egészségügyi ellátás és oktatás biztosítása az emberiség történetében korábban soha nem látott alkalmazkodást, életstílus váltást igényel az emberi társadalomtól. Kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségnek komoly hatása van a vállalatok eredményességére, hiszen korlátozza a termelékenységet, a fogyasztást, a növekedést, destabilizálja az ellátási láncokat, politikai és gazdasági instabilitáshoz vezet. Az egyenlőtlenségek csökkentése tehát az üzleti kockázatok mérséklését is jelenti.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a vállalat legfrissebb HR Trends kutatásának eredményeit hozta el a résztvevőknek: megtudhatták a 2025-ös üzleti év várakozásait és a Magyarországon működő cégek legjelentősebb HR-kihívásait, hogy mitől lesz vonzó egy vállalat 2025-ben. Bemutatta, hogy mely munkakörökre a legnehezebb megfelelő szakembert találni és mely állásokat keresik leginkább a munkavállalók, emellett kitért a home office és az AI használati trendekre is.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója előadásának témája a mentális jóllét és a munka-magánélet egyensúlya volt. Beszélt azokról a tényezőkről, amik hozzájárulnak a mentális egészségünkhöz, a külső körülmények hatásáról és stressz típusairól, mely lehet pozitív vagy negatív. Felhívta a figyelmet az eriksoni életszakaszok jelentőségére is. Előadását a mentális és fizikai egészség megőrzésének sarokpontjaival és a pénztőke gyengülésének ellensúlyozására a társadalmi tőkébe vetett hit szerepének fontosságával zárta.

A folytatásban Tóth Gergely a HR Fest társalapítója beszélt a kudarcról, annak megéléséről, felhívta a figyelmet arra, hogy míg a gyermekkorban a hibázásra tanulásként tekintünk, ez felnőtt korban megváltozik és kudarcként kezeljük. Kiemelte a grwoth mindset fontosságát és ennek kapcsán azt, hogy a kudarc attól függ, hogy annak gondolod-e.

Az ezt követő kerekasztal beszélgetésen Dúl Mária (HR vezető, Nestlé), Kovács Janina (üzletfejlesztési igazgató, Skilly) és Takács Katalin (HR vezérigazgató-helyettes) a Future-FM-től beszélgettek Szederkényi Zita moderálásával a munka jövőjéről. Olyan aktuális témákat érintettek, hogy mire kell felkészülniük a vállalatoknak vagy hogyan jelenik meg az esélyegyenlőség a munkaerőpiacon.

Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát és a BAGázs tevékenységét, amelynek célja, hogy megállítsa a hátrányok újratermelődését. Hosszútávú, kiszámítható programstruktúrával dolgoznak, amelynek fontos elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulás és a csoportprogramok. Beszélt a felelősség kérdéséről és hogy miként tudnak vállalatok és magánszemélyek kapcsolódni a BAGázs tevékenységéhez. Tevékenységük új elemeként jogi érdekképviselettel segítik a rászorulókat.

Tóth Alexandra, a BASF Digitalization Team Leadje és Vállalati Kommunikációs Managere bemutatta a természettudományos, fizika, kémia szakokra való érdeklődés során a fiúk és lányok közötti arányok eltolódását. Beszélt magyarországi oktatási programjaikról, így a Kölyöklaborról, a Labormentes kémiáról, az Ovi- és sulilaborról is. Ezek mellett egyéb tevékenységeket is megemlített, mint a Láthatatlan Iskolát.

Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője mutatta be a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalóit foglalkoztató programját, melyben kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el, munkavállalóik 10 százaléka tartozik e körbe. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Ezt követően a résztvevők projektcsapatai 3-3 percben bemutatták projektötleteiket és a lehetséges megoldási irányokat, amely projektek – igazodva a BCSDH éves szakmai témájához igazodva – a klímaadaptáció témájára fókuszálnak. A bemutatott projektöltetekre Márta Irén, a BCSDH igazgatója adott visszajelzést.

Dapsy Zoltán a Continental Automotive ügyvezető igazgatója bemutatta a vállalat kultúrájának alapjait. Hogyan tudnak ugyanazok az értékek működni Magyarországon, Németországban és Kínában, és ez hogyan segíti elő a globális vállalatcsoport egységeinek együttműködését. A vállalat értékeit egy úgynevezett Frame of Integrity foglalja össze, ami holisztikus rendszerén keresztül biztosítja, hogy teljes hatásukat elérhessék.

Házigazdánk, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé Net Zero Akciótervét és a vállalat klímaadaptációs jógyakorlatát, a talajmegújító mezőgazdaság alapköveit. A program lényege, hogy a mára már világszinten elterjedt nagyüzemi mezőgazdasági termelés negatív hatásait kiküszöbölje, és az ennek kitett termőtalajt újra olyan állapotba hozza, amelynek révén a föld hosszú távon megőrizheti termőképességét..

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta. A beszélgetés során az ügyvezető mesélt családjáról, korábbi céljairól és azok megvalósulásáról, illetve karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház pince- és múzeumlátogatással várta az érdeklődőket, amely során megismerték az Unicum messzire nyúló családi történetét, megnéztek gyógynövény alapanyagokat, valamint bepillantást nyertek a gyártási folyamat bizonyos részeibe.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

Egyre gyakoribbak és súlyosabbak a szélsőséges éghajlati és időjárási események. 16 millió dollárba kerül óránként világszinten az ebből eredő kár és veszteség. Ennek nagy része abból fakad, hogy nem értjük a természet összefüggéseit. A jelenlegi rendszereink és infrastruktúráink már nem alkalmasak mindezek kezelésére, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz sürgősen alkalmazkodni kell, és amihez szintén a természet kínál megoldásokat – mutatott rá Jan Pokorný, az ENKI, o.p.s. kutatószervezet egyik alapítója és kutatási igazgatója a BCSDH március 25-én tartott Üzleti reggelijén és fórumán, amelynek fókuszában a klímaalkalmazkodás állt. A résztvevőket az esemény házigazdájaként Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte.

A Világgazdasági Fórum 2025-ös jelentése szerint a megkérdezett vezetők az extrém időjárási körülményeket 2 év távlatában a második, 10 év távlatában pedig az első helyre sorolják a legnagyobb kockázati tényezők között.

 

„A nem megfelelő tájgazdálkodás – amely a „növényi analfabetizmusból”, azaz a növényekkel kapcsolatos emberi ismeretek alacsony szintjéből fakad – kontinentális aszályok fokozódásához, helyi hőmérséklet-emelkedéshez és száraz éghajlat kialakulásához vezet, amelyet özönvízszerű esőzések és szélsőséges időjárási jelenségek szakítanak meg. Ebből a tudatlanságból fakad, hogy a klímaadaptációban sem használjuk megfelelően a természetet, mert az emberek nem értik, hogy mi a növények párologtatásának szerepe a vegetáció „légkondicionáló” funkciójában vagy a vízkörforgásban, illetve melyek a növények és a légkör közötti kölcsönhatások. Ezeket jobban megértve számos eszközt kapunk a kezünkbe a mitigációhoz és az alkalmazkodáshoz is.” – mondta el Jan Pokorný, az ENKI, o.p.s. kutatószervezet egyik alapítója és kutatási igazgatója gondolatébresztő előadásában.

A BCSDH 2025 januárjában publikált Towards Net Zero felmérése rámutatott arra, hogy a vállalatok 91%-a érzi ugyan a klímaváltozás hatásait, de mindössze 16%-ának van klímaadaptációs akcióterve.  Ráadásul hazánkban nagyobb arányban vagyunk kitettek a klímaváltozás negatív hatásainak, mint amilyen a globális ÜHG-kibocsátáshoz való hozzájárulásunk.

„Megszaporodtak az időjárási szélsőségek, melyre fel kell készülnie az üzleti szférának is. Meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan érinthetik ezek az üzleti működést és kidolgozni a megváltozott világunkhoz történő alkalmazkodást.”  – mondta el nyitóbeszédében ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „Bár számos nemzetközi fejlemény a fenntarthatósági törekvések ellenében hat, ez nem jelenti azt, hogy a klímaváltozással kapcsolatos elkötelezettségen a vállalatok enyhíthetnek, hiszen az éghajlat változása sem lassul, hanem egyre súlyosabb lesz.”

A növekvő jelentéstételi kötelezettség miatt egyre nagyobb számban készülő fenntarthatósági stratégiák és mérőszámok alkalmazása nagy hatással van a klímaalkalmazkodásra és a fizikai kockázatok értékelésére.  A fenntarthatósági szempontok pénzügyi döntésekbe való beépítése egyértelműen elősegíti a reziliencia tervezését.

 

A globális és európai folyamatok arra hatnak, hogy a fenntarthatósági célkitűzések és az ennek érdekében teendő határozott lépésekre irányuló elvárások is felpuhulhatnak, de bármi is történik a klímacélokkal, a megváltozott körülmények már itt vannak és így csak fokozódni fognak, a klímaalkalmazkodás szükségessége nem kérdés.

Az előadásokat követő zártkörű fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek a klímaalkalmazkodásra való felkészülés legjobb módszereiről, a sikeres klímaadaptációs intézkedések megvalósításához szükséges szempontokról és a vízről mint a klímaalkalmazkodás kritikus eleméről, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot.

E három fő téma vezetője Dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klíma nagyköveteDr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és Dr. Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke és a Pureco Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakmai fórumon feltárt hazai helyzet, feltárt kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy a klímaalkalmazkodás témában a vállalatok számára ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.

Miért állunk (tudattalanul) ellen a változásnak? Mi kell a sikeres innovációhoz? Mik az innováció buktatói? Mi az a hangyamalom? Miben hasonlít a körforgásos gazdaság egy jó konyhára? Melyik a világ leginnovatívabb országa? – többek között ilyen kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” program harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet házigazdánk, az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Maria Rita Maresca nyitott meg.

A bevezetőben Szederkényi Zita programvezető egy időutazós játékkal röppentette a résztvevőket a szakmai nap és fenntarthatóság témájába, rávilágítva az innováció elengedhetetlen voltára.

Vendégelőadóink sorát Prof. Dr. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem tanára nyitotta meg. Innovációról szóló előadását jól megvalósított innovációs példákkal kezdte, majd beszélt az innováció különböző vonatkozásairól, úgy, mint annak kockázatai, a bevezetésének lehetséges pillanatai és az innovációs stratégia és a technológiai érettség közötti összefüggés. Ezt követően hat fontos szempont mentén vázolta fel a sikeres innovációt, amelyek között szerepel, hogy mindig legyen B tervünk és kiemelte az innovációs lépések végének, a megvalósításnak kulcsfontosságát is.

A folytatásban Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója beszélt az innováció és változás emberi vonatkozásairól, a tanult tehetetlenségről, a változáshoz való viszonyunkról, arról, hogy akinek jobbak a kudarckezelési képességei, az több innovációba vág bele és így sikeresebb lehet. Az a képesség, hogy automatikusan váltsunk a két döntéshozatali stratégia között, kulcsfontosságú az innováció során. A spektrum egyik végén a Zombie üzemmód áll, ahol minden rutinból történik, míg a másik véglet a Hamlet állapot, amikor mindent túlgondolunk. Fontos felismerni, hogy hol helyezkedünk el ezen a skálán.

A délelőtt hátrelévő részében a projektmunka került fókuszba, amelynek idei tématerülete a klímaadaptáció. A kérdéskör mélyebb megértésének érdekében először Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője beszélt a klímaalkalmazkodás legfontosabb vonatkozásairól. Kiemelte, hogy a klímaadaptációval nem önmagában, hanem a kibocsátáscsökkentéssel együtt kell foglalkoznunk, mindig gondolva a helyes alkalmazkodási megoldásokra is. 

A folytatásban a projektcsapatok a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megfogalmazni azt a fenntarthatósági problémát, amire a projektjükkel megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, volt segítségükre.

Az ebéd utáni program izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken műszaki és beruházási főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita programvezető moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy 150 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő startupnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa.  A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan jelenik meg a fenntarthatóság az innovációkban, és a beruházásokban is egyre nagyobb szerepet kap, arról, hogy egy fenntarthatósági alapon működő startup elindítása milyen kihívásokat rejt magában. A résztvevők megosztották személyes elköteleződésüket, beszéltek a körforgásos gazdaság jelentőségéről és arról, hogy egy kutatás-fejlesztési vállalat hogyan támogathatja és működhet együtt multinacionális vállalatokkal a fenntartható megoldások előmozdítása érdekében.

A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese mutatta be a vállalat fenntarthatóság terén elért eredményeit, majd a körforgásos gazdaság terén létrehozott, innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újra feldolgozzák, majd újrahasznosítják.

Sárközi Melinda, az EUROAPI belső kommunikációért felelős kollégájának rövid ismertetőjét követően három csoportban gyárlátogatás következett szakértő EUROAPI-s kollégák vezetésével. A bejárás során egy termelési üzemet, a labort és a raktár egyik épületét tekintették meg a résztvevők. A csoportokat felkészült kollégák fogadták, így például megtudhattuk azt is, hogy a raktári folyamatokban a fenntarthatóság mely elemei hogyan jelennek meg valamint digitalizált napi kapacitás tervezőt is bemutatták a minőségellenőrzési területen.

A nap zárásaként Maria Rita Maresca ügyvezető igazgatóval beszélgettek a résztvevők, aki beszélt karrierjéről, tapasztalatairól, a vezetés fontos aspektusairól, valamint a kulturálisan sokszínű csapatok irányításáról. Kiemelte, hogy a vezetés egyik egyszerű, mégis hatékony mutatója az emberek mosolya.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

Hogy kerül pálmafa a Mikszáth térre? Kílmaszorongás helyett klímadüh? Hogyan lehet meggyőzni a városlakókat, hogy parkolóhely helyett fákat telepítsünk? Milyen eredménye lehet plusz 20 percnek? Mi az az inkluzív mobilitás? – „A jövő vezetői” tavaszi Alumni találkozóján Rádai Dániellel, a Józsefvárosi Önkormányzat városfejlesztési alpolgármesterével beszélgettünk házigazdánk, a KPMG Rooftop 825 Caféjában március 18-án.

A résztvevőket Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Bori Máté, „A jövő vezetői” Alumni vezetője és az Ayvens operációs igazgatója köszöntötte.

Az este egy igazán inspiráló beszélgetéssel folytatódott Guti Gellért, a Reptéri Üzemanyag-kiszolgáló Kft. minőségbiztosítási mérnökének vezetésével. Rádai Dániel, városfejlesztési alpolgármester, vízilabdaedző, tősgyökeres józsefvárosi lakos  röviden beszélt szakmai pályájáról, külföldi tapasztalatairól, majd ezt követően mindarról a munkáról, inspirációról, folyamatokról, amelyek napról napra hozzájárulnak Magyarország egyik legmelegebb helyének, a józsefvárosi városrész környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá válásához.

A teljes képgaléria megtekinthető itt.

Mennyire hajlandók a fogyasztók megváltoztatni a szokásaikat a másfélfokos életmódért? Vajon inkább a húsról vagy az autóról mondanának le az emberek? Vannak olyan értékek, ami miatt megváltoztatnák attitűdjüket? A mostani nehéz helyzet hogyan hat a fenntartható fogyasztási cikkek forgalmára? A fenntartható életmód és egyéni tettek nélkül is elérhetők a céljaink? A klíma alkalmazkodás és a fenntartható életmód összeegyeztethető?

Másfélfokos életmód projekt eredményeiről tartott előadását követően Vadovics Edina a Greendependent Intézet ügyvezető igazgatója, Maczelka Márkkal a SPAR Magyarország kommunikációs vezetőjével és Károlyi Zsuzsával az E.ON Márka és Marketing vezetőjével beszélgetett Márta Irén moderálásával a fenti kérdésekről, fenntartható és reziliens életmódról, annak kihívásairól és a jelenlegi helyzetről, az előttünk álló útról. A 2025. március 12-én tartott munkacsoport ülés résztvevőit házigazdaként Martin Olivér a Szentkirályi Magyarország a belső ellenőrzési és megfelelőségi osztály csoportszintű vezetője köszöntötte. Van der Wildt Nikolett Fenntarthatósági és PR menedzser a cég fenntarthatósági eredményeiről tartott prezentációt.

A Másfélfokos projekt kutatásaiból kiderül, hogy ha a társadalom legmagasabb jövedelmű 10%-a látható lépéseket tenne a fenntarthatóbb életmódért, akkor a klímaváltozás mérséklése elérhető távolba kerülne. Az ipar dekarbonizációja nem lesz elég, szükség van egyéni és háztartás szintű cselekvésre, és a rendszerszintű körülmények megváltoztatására is. A technológiai beruházás, és a kisebb életmódváltást jelentő életmód lehetőségek jobban elfogadottak, de ennél sokkal drasztikusabb lépésekre van szükség, hogy valódi klímahatás legyen elérhető. Az attitűdváltásokra is van lehetőség.

 

A kerekasztal beszélgetés és az azt követő kötetlen párbeszéd feltárta, hogy az egiztenciális gondok sokszor felülírják a fenntartható vásárlói döntéseket, de nem szabad feladni. Az egyén, egy vállalat is, mint nano méretű katalizátor jó irányba fordíthatja a folyamatokat. Ez egy sziszifuszi munka, de ha mindenki egy irányba tesz, akkor lesz elmozdulás. Félúton vagyunk 2050-ig. Sokat tettünk, de még több van hátra. Muszáj jó válaszokat találnunk. El kell döntenünk, hogy mire allokálunk erőforrást, mivel tudjuk a legnagyobb hatást elérni. Olyan szemmel kell nézni a termékeinket és szolgáltatásainkat, hogy azok hogyan segítik vagy segíthetik az egyéneket egy fenntartható élet felé.