Davosban gyűltek össze január közepén a világ vezető politikusai, üzletemberei, tudósai és döntéshozói a Világgazdasági Fórumon annak érdekében, hogy megvitassák a világ legfontosabb történéseit és legnagyobb kihívásait. Lehet, hogy sokaknak csak az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos kijelentései, a francia elnök napszemüvege vagy a kanadai elnök beszéde maradt meg, azonban ezek mellett is volt bőven látni- és hallgatnivaló a Fórumon.

A KPMG nemzetközi szakemberei egy olyan tanulmánnyal és cselekvési tervvel érkeztek, amelyet követve a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, tehát nagyobb lenne a klímahaszon a technológiával, mint a klímalábnyom. Ehhez azonban a befektetők, az IT-cégek és a politikusok szoros együttműködésére lenne szükség.

Az AI energiafelhasználás-paradoxona

Bár a mesterséges intelligencia a hatékonyság és az erőforrás-optimalizálás kulcseszközévé válhat, elterjedése számottevő energiaigény-növekedéssel jár. Egyes nemzetközi előrejelzések szerint az AI-rendszerek villamosenergia-felhasználása 2030-ra nagyságrendileg több áramot fog fogyasztani, mint egész Japán. A KPMG AI’s Dual Promise , azaz a „Mesterséges intelligencia kettős ígérete” című tanulmánya – amelyben több mint 1000 energetikai vállalatvezetőt kérdeztek meg – azt vizsgálja, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia olyan alkalmazkodóképes gazdasági és üzleti modellek kialakítását, amelyek képesek reagálni a változó környezeti feltételekre. A kutatás arra keresi a választ, miként járulhat hozzá a mesterséges intelligencia a környezeti lábnyom csökkentéséhez, a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez és a biodiverzitás-vesztés lassításához, miközben magának a technológiának a fenntarthatósági kihívásait is kezelni kell.

Könnyebb mérni a fogyasztást, mint a hasznot, azonban így csak az érem egyik felét látjuk

Energiaszektor, közlekedés, mezőgazdaság, ipari termelés és építőipar – csak pár olyan terület, amelyre a tanulmány konkrét példát hoz azzal kapcsolatban, hogyan segített a mesterséges intelligencia csökkenteni az energiafelhasználást.

A KPMG felmérésében az energetikai vezetők 97%-a nyilatkozott úgy, hogy nettó pozitív hatása van az AI-nak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenet szempontjából. A mezőgazdaságban dolgozók pedig arról számoltak be, hogy az AI-vezérelt precíziós gazdálkodás segíti a termelőket abban, hogy a vizet, a műtrágyát és az energiát jóval hatékonyabban használják fel.

Tehát az a szemlélet, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas energiaigénnyel jár, csak a történet felét meséli el. Az AI energialábnyoma valós, de a klímahaszna ennél jóval nagyobb lehet, és gyorsan az egyik legerősebb eszközünkké válhat a klímavédelem felgyorsításában. Ahogy a KPMG tanulmánya jól rámutat – az AI nem fenyegetés a klímavédelemben, hanem annak egyik legfontosabb eszköze lehet.

Ha ilyen egyszerű, miért nem csináljuk?

Cégvezetők, politikusok, de a hétköznapi emberek is felismerték már a mesterséges intelligencia hasznát és a benne rejlő potenciált azzal kapcsolatban, hogyan segíthet az AI a zöld átmenetben. Azonban csak kevesen fordítottak energiát a valódi cselekvésre.

Miért? Erre is választ adtak a KPMG szakemberei.

A tiszta vagy megújuló energiaforrásokból származó energiakínálat növelésének legnagyobb akadálya a felhasználók és a termelők szerint is az anyagi kihívás. A megkérdezett felhasználók 37%-a, míg a termelők 33%-a jelölte meg a finanszírozási kihívásokat. De közel ilyen arányban hivatkoztak a technológia nehézségekre, valamint a szabályozási és politikai gátakra, mint legnagyobb energiaátállási problémákra.

A kutatásban a vezetők többsége (62%) jelezte, hogy három éven belül jelentős strukturális változásra számít, és már most felgyorsítja a tervezési ciklusokat. Ezt alátámasztja, hogy 2027-re az AI-energiapiac fordulóponthoz érhet, ahol a növekvő kereslet, az új ellátási modellek és a fejlődő infrastruktúra átalakítja a globális energiatermelést és -felhasználást. Ezt követően pedig a hiány fogja meghatározni a piacot: a korlátozott hálózati kapacitás, a túlterhelt engedélyezési rendszerek és a megújuló eszközökért folyó egyre erősödő verseny meredeken felfelé fogja hajtani a költségeket. A későn belépők prémium árazással, az optimális helyszínekhez való korlátozott hozzáféréssel és gyengébb tárgyalási pozícióval szembesülhetnek majd.

A cselekvési terv

A KPMG tanulmánya öt kulcsszereplő számára fogalmaz meg konkrét, 6 és 24 hónapos ütemtervet. Ezen intézkedések megvalósításával már 2027-re elérhetővé válna, hogy a mesterséges intelligencia energiafelhasználása nettó pozitív mérleget mutasson. Ehhez azonban a megvalósítás mellett szoros együttműködésre is szükség van a szereplők között, ami ugyanakkor érthető aggályokat vethet fel a kivitelezés realitásával kapcsolatban.

A nagyelosztók adják a keresleti jelzést: ha ragaszkodnak a tiszta energiához, és a szükségletük előtt fektetnek be, az felgyorsíthatja a teljes ökoszisztémát. Emellett megvan a technológiai felkészültségük ahhoz is, hogy úttörőként új megoldásokat vezessenek be, amiket mások is átvehetnek.

A közműszolgáltatók a rendszer kulcsszereplői: nekik kell biztosítaniuk, hogy a tiszta kínálat eljusson a kereslethez. Azonban jelenleg „bizalom-korlát ellentmondás” látható: a vezetők 96%-a bízik abban, hogy a tiszta energia képes kielégíteni az AI igényeit, ugyanakkor sokan a hálózati kapacitást emelik ki a legfőbb akadályok egyikeként.

Az energiaberuházók/fejlesztők az egyenlet kínálati oldalán állnak: nélkülük a vállalati tisztaenergia-vállalások semmit sem érnek. A globális adatok erős keresletet mutatnak a megújuló villamos energiára, ugyanakkor frusztrációt is, mert a fejlesztések nem történnek elég gyorsan. Ha elegendő tiszta energia áll rendelkezésre, megszűnik az az érv, hogy a szereplők a kínálat hiánya miatt kénytelenek a fosszilis energiahordozókhoz ragaszkodni.

A befektetők biztosítják az „üzemanyagot a tankban” a többi szereplő motorjához. Ha a zöld beruházásokhoz könnyen elérhető, megfizethető tőke társul, minden szereplő nyer:

többet lehet fejleszteni, korszerűsíteni, és a tiszta technológiák bevezetése sem jelent pénzügyi kockázatot. Ezzel szemben, ha a tőke a partvonalon marad vagy csak megfizethetetlenül drágán érhető el, az előrehaladás lelassul.

A kormányok és szabályozó hatóságok egy dinamikusabb, hatékonyabb és vonzóbb környezetet teremthetnek az energiaátmenet felgyorsításához, biztosítva, hogy mind a szakpolitikák, mind az infrastruktúra lépést tartsanak a dekarbonizáció sürgető igényével.

Az AI történetét a klímavita során gyakran a rossz „szemüveglencsén” keresztül mesélték el: olyan problémaként, amit kordában kell tartani, nem pedig olyan képességként, amelyet felszabadítani érdemes. A KPMG kutatása azonban egy sokkal erősebb igazságra mutat rá: az AI nem fenyegetés a klímavédelemben, hanem – nagy valószínűséggel – annak legnagyobb felgyorsítója lehet, ha a döntéshozók gyorsan cselekednek.

A klímaóra azonban ketyeg. Azok a vállalatok, amelyek most nem építik be a tiszta energia és a klíma szempontjait a központi stratégiájukba, azt kockáztatják, hogy lemaradnak, és később jelentős beruházások árán tudnak csak felzárkózni. A 24 hónapos keret jó útmutatót ad, mellyel a technológia energiaéhségét közös erővel a tisztább, fenntarthatóbb jövő motorjává alakíthatjuk.

A SPAR Magyarország folytatta azt a gyakorlatát, amely szerint kiemelt vállalati eseményeit karbontudatos szemlélet mentén szervezi meg. A független szakértő bevonásával elvégzett vizsgálat szerint 304 őshonos gyümölcsfa elültetése biztosítja az egyensúlyt a természettel.

A SPAR Magyarország a tavalyi két meghatározó rendezvénye, az éves üzleti jelentés megjelenése alkalmából tartott sajtótájékoztató, valamint a Budapest Borfesztiválhoz kapcsolódó partneresemény karbonlábnyomát a korábbi évekhez hasonlóan független szakértő bevonásával mérette fel, és az eredmények alapján idén összesen 304 őshonos gyümölcsfa elültetésével kompenzálja önkéntesen, ötéves időtávon a rendezvényekhez kapcsolódó kibocsátást. A számításokat a GreenDependent Intézet végezte el, amely az események széleskörű környezeti hatását vizsgálta a résztvevők számától és utazási módjától kezdve az étkezésen, a felhasznált energián és a nyomtatott anyagokon át, egészen a technikai eszközök működtetéséig. A felmérések eredményei egyértelműen visszaigazolták, hogy a SPAR az elmúlt években tudatosan építette be a korábbi évek javaslatait a rendezvényszervezési gyakorlatába, ami mérhető csökkenést eredményezett a karbonkibocsátásban.

A 2025. áprilisi éves üzleti jelentést bemutató sajtótájékoztató esetében a legnagyobb karbonlábnyomot az étkezés jelentette. Ugyanakkor ezen a területen jelentős előrelépés történt: a 2025-ös rendezvényen az étkezéshez köthető szén-dioxid kibocsátás az előző évhez viszonyítva csaknem harmadára csökkent. A javulás elsősorban a húsételek mennyiségének radikális visszafogásához köthető, ami jól mutatja, hogy a tudatos menütervezésnek érdemi környezeti hatása van.

Hasonló tapasztalatokat hozott a 2025. szeptemberi Budapest Borfesztivál partnereseményének karbonlábnyom-elemzése is. Az elmúlt évekhez hasonlóan, itt is az étkezéshez kapcsolódó kibocsátás bizonyult a legjelentősebb tényezőnek, ugyanakkor az előző esztendőkhöz képest érzékelhető csökkenés volt tapasztalható. Különösen pozitív eredmény, hogy a keletkező hulladék mennyisége 2024-hez viszonyítva számottevően mérséklődött, miközben a megmaradt ételek minden érintett évben adomány formájában kerültek felhasználásra.

„A fenntarthatóság számunkra folyamatos tanulási és fejlődési folyamat. Büszkék vagyunk arra, hogy a korábbi szakmai javaslatok beépítésével kézzelfogható eredményeket tudtunk elérni, ugyanakkor továbbra is nyitottak vagyunk arra, hogy működésünk minden területén még felelősebben járjunk el” – hangsúlyozta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Az ötéves karbonkompenzáció részeként 2026 tavaszán elültetésre kerülő 304 őshonos gyümölcsfa Kovács Gyula zalai Tündérkertjének állományából származik, és a GreenDependent közreműködésével iskolakertekbe és nonprofit intézmények kertjeibe kerül. A fák nemcsak a kibocsátás ellensúlyozását szolgálják, hanem hosszú távon oktatási és közösségi értéket is teremtenek, miközben hozzájárulnak a biológiai sokféleség és a magyar tájfajták megőrzéséhez.

Örömmel üdvözöljük tagjaink körében a Coca-Cola HBC Magyarország KFT.-t, amely a The Coca-Cola Company egyik legnagyobb stratégiai palackozó partnere a világon.

A mintegy 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalat a 29 országot átfogó Coca-Cola HBC tagja. Főbb tevékenységei Magyarországon az üdítőitalok és ásványvizek gyártása és forgalmazása, valamint a kávék és prémium alkoholos italok kereskedelme.

A cég hazai működése során mintegy 140 milliárd forint értékű beruházást valósított meg az országban, hozzájárulva ezzel a hazai gazdaság fejlődéséhez.

A Kovács Ágnes ügyvezető igazgató által irányított vállalat fenntarthatósági céljai szorosan kapcsolódnak üzleti célkitűzéseikhez, és szerves részét képezi vállalati stratégiájuknak. Folyamatosan azon dolgoznak, hogy a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás elveit tevékenységük minden elemébe beépítsék. Kovács Ágnes emberileg és szakmailag egyaránt példaértékű egyéniségét, az üzleti eredmények és az emberek menedzsmentje terén kimagasló tevékenységét a BCSDH 2020-ban változásvezető díjjal jutalmazta.

A magyar szervezeti egységet is magába foglaló Coca-cola HBC Csoport fenntarthatósági stratégiája hét kulcsterületre összpontosít: klímavédelem, csomagolás, vízgazdálkodás, összetevők, táplálkozás, emberek és közösségek, valamint biodiverzitás. A vállalatcsoport fenntarthatósági törekvései közül három terület kap kiemelt figyelmet: környezetvédelem, a hulladékmentes világ támogatása, a kiegyensúlyozott táplálkozás és életmód népszerűsítése, valamint a fiatalokat célzó #énjövőm program.

A Coca-Cola HBC 2025-ben nyolcadik alkalommal lett a világ legfenntarthatóbb italgyártója a Dow Jones Best-in-Class Index szerint. Vezető helyen szerepelt a tíz legelismertebb ESG értékelésben, vezető pontszámokkal és helyezésekkel. A csoport elkötelezett amellett, hogy 2040-ig a teljes értékláncban elérje a nettó nulla kibocsátást és a pozitív biológiai sokféleséget.

A BCSDH-hoz való csatlakozással lehetőséget látnak arra, hogy szakmai partnerekkel együttműködve hosszú távon felelős módon, társadalmi és környezeti szempontokat szem előtt tartva működjenek.

Örömmel üdvözöljük tagjaink körében a Mitigia Carbon Zrt.-t. A vállalat missziója a különböző iparágak dekarbonizációjának támogatása az önkéntes karbonpiacon.

A Tóth Levente által vezetett vállalat karbonárazással, tanácsadással és karbonpiaci projektfejlesztéssel foglalkozik elsősorban vállalati ügyfélkörben a hazai piacon. Ehhez saját verifikált módszertanokat fejleszt, majd a szolgáltatásait egy erre épülő, saját fejlesztésű informatikai környezetben nyújtja.

A karbonpiaci módszerek jelenleg a megújuló energiaszektor, az e-mobilitás, és a körforgásos gazdaság zöld beruházóit támogatják abban, hogy minőségi karbonkrediteket tudjanak létrehozni a projektjeik alapján. A cég 2026-ban az anyagában történő műanyag-újrahasznosítás, valamint biomassza, biogáz alapú projektek irányába kívánja szolgáltatását továbbfejleszteni. A vállalat elsősorban a CSRD kötelezett és/vagy az önkéntesen SBTi ajánlásokat követő nagyvállalatok szakértői támogatására fókuszál.

A társaság bár mikrovállalkozásnak számít, nagy hangsúlyt fektet az emberi értékekre és az egyenlő foglalkoztatásra.

A BCSDH-hoz való csatlakozás célja a tanulás, jó gyakorlatok megismerése, elsajátítása. Másrészről a Mitigia missziójának, tevékenységének, szolgáltatásfejlesztési céljainak megismertetése, továbbá, szakmai partnerségek kialakítása.

Nemrég prezentálta legfrissebb, közös felmérését a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a KPMG a hazai vállalatok fenntarthatósági és ESG-törekvéseivel kapcsolatban. A kutatás harmadik alkalommal jelent meg, amelynek keretében 15 iparágból több mint 70 cég adott választ a feltett kérdésekre. A felmérésből kiderült, hogy a fenntarthatóság mellett elkötelezett magyarországi vállalatok 95%-a vallja, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG-tevékenységek és a jelentéstétel pedig eszközök ennek megvalósításához.

Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere és a kutatásért felelős szakértő szerint az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalatok 87%-a már felkészültnek érzi magát a CSRD- és az ESG-törvény követelményeinek teljesítésére, ami jelentős előrelépés a 2023-as adatokhoz képest. „A kitöltő vállalatok körében egyértelműen nőtt az ESG-ből származó üzleti előnyök felismerése. A cégek 91%-a szerint az ESG-minősítés versenyelőnyt jelent, 87%-uk pedig úgy véli, hogy a jobb ESG-teljesítmény 2027-re még meghatározóbb üzleti szemponttá válik. A kis- és középvállalkozások ezt az előnyt még erőteljesebben érzékelik, mint a nagyvállalatok. A megkérdezettek számára továbbra is kiemelt előny a munkavállalói elköteleződés és az ESG-kockázatok jobb kezelése” – tette hozzá a KPMG szakértője.