Hagyományt teremtve immár harmadik alkalommal indította el a SPAR Magyarország az Országos Állatvédőrség Alapítvánnyal közösen a „Mancs a bajban!” elnevezésű nagyszabású, kétnapos állateledel-gyűjtő kampányát. A gyűjtés harmincöt helyszínén, az ország valamennyi INTERSPAR áruházában 2023. május 13-án és 14-én kutya száraz tápból több mint 9 ezer, macska száraz tápból pedig több mint ezer kilogramm gyűlt össze a vásárlók nagylelkűségének és gondoskodásának köszönhetően. A SPAR pedig 1 millió forinttal járult hozzá az Országos Állatvédőrség Alapítvány munkájának támogatásához.


„Az elárvult állatok gyakran csak a civil állatvédő szervezeteknek köszönhetik túlélésüket, ezért is fontos, hogy évről-évre támogassuk őket. Vállalatunk immár harmadik alkalommal csatlakozott a „Mancs a bajban!” programhoz, amelybe igyekszünk minél több állatvédelmi szervezetet bevonni és célzottan oda eljuttatni vásárlóink adományait, ahol legnagyobb erre a szükség” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

„Hatalmas segítség a civil állatvédőknek az, hogy a SPAR immáron 10 éve lehetőséget biztosít hónapról hónapra a szervezeteknek, hogy állateledelt gyűjthessenek az ország bármely pontján. Köszönjük, hogy támogatják munkánkat és három éve töretlenül segítik országos akciójukkal azt, hogy több emberhez jusson el a magyar állatvédelem hangja” – mondta Schreiter Katalin, az Országos Állatvédőrség Alapítvány kuratóriumának tagja.

A hazai üzletlánc több mint tíz éve segíti adományaival a magyarországi állatmenhelyek, állat- és vadasparkok ellátását, hiszen elsősorban nekik ajánlja fel a kereskedelmi forgalomból kivont, de az állatok élelmezésére még hasznosítható termékeket. A kétnapos intenzív állateledel-gyűjtés során a SPAR Magyarország és szakmai partnere, az Országos Állatvédőrség Alapítvány még inkább fel tudta hívni a figyelmet nemcsak a felelős állattartásra, de a menhelyek támogatásának fontosságára is.

A „Mancs a bajban!” állateledel-gyűjtési akció két napja alatt a civil szervezetek munkatársai a kutyáknak több mint 9 ezer kilogramm száraz tápot, 4500 doboz konzervet, míg a macskáknak több mint ezer kilogramm száraz tápot, közel 2500 doboz konzervet, 5000 csomag alutasakos eledelt és 1355 kilogramm macskaalmot gyűjtöttek, a vásárlók pedig mindezen túl még állatfelszerelések és tisztítószerek felajánlásával is hozzájárultak az akció sikerességéhez.„

Az adománygyűjtés részletes eredményéről szóló hírek a www.sparafenntarthatojovoert.hu/mancsabajban linken olvashatók, s ezen az oldalon bővebb információt kaphatnak a vásárlók a programban részvevő állatvédelmi szervezetekről is..

Magyarország legrégebbi baromfitenyésztő dinasztiája azt reméli, hogy termékükkel a magyar földek talajminősége javul majd.

Egy hosszú folyamat eredménye érik be rövidesen. A Master Good cégcsoport Bio-Fer névre keresztelt baromfi trágyájából jelenleg évi 35-40 ezer tonnát gyártanak, a következő három évben azonban a gyártókapacitást megháromszorozzák. Ezáltal Európa legnagyobb szerves trágya üzemét hozzák létre.

A Master Good cégcsoport fejlesztése tíz évvel ezelőtt kezdődött, és 2022-ben jutottak el oda, hogy a Bio-Fer névre keresztelt márka 8 terméket, köztük 4 biominősítésű terméket kínál. Tavaly 30 ezer tonna trágya került értékesítésre, ebből 20 ezer tonna magyarországi termelőkhöz jutott. A maradék 10 ezer tonnából 5 ezer tonna ment Szlovákiába, 2500 tonna Romániába, a fennmaradó mennyiség pedig a délszláv országokba. Azt már most is elmondhatják, hogy a magyar piac legnagyobb szállítói – hiszen a piac igénye eddig kb. 25 ezer tonna volt, ebből ők 20 ezer tonnát fedtek le, a külföldi termékek forgalma néhány ezer tonnára zsugorodott az elmúlt években.

„Az export érdeklődés folyamatosan töretlen és növekszik” – hangsúlyozza Bárány László. „Mi annak örülnénk, ha a megtermelt mennyiség minél nagyobb százaléka a hazai földek minőségét javítaná.”

A Master Good jövőre fog hozzá a beruházáshoz. A cél minimum 100 ezer tonna termék előállítása. A fejlesztések során kibővítésre kerül a trágya előkezelő és a gyártógépsor, 2024 végén üzembe helyeznek két granuláló szerkezetet is. Így 2024 végére 50 ezer, 2025 végére 70 ezer, a 2026-os évben pedig célul kitűzött 100 ezer tonna termék jön le a gyártósorról.

Hogyan lett a Master Good a haza baromfi trágya termelés piacvezető szereplője?

A Bárány család 116 éve, négy generációra visszamenőleg foglalkozik baromfitenyésztéssel. A vállalkozás 2004-ig állattenyésztéssel, azon belül tyúktojatással, csirkekeltetéssel és -hizlalással foglalkozott. A kisvárdai baromfifeldolgozó megvásárlását követően vált a Master Good cégcsoport agrár-élelmiszeripari céggé. Első lépésben céljuk a termelés gyors ütemű felfuttatása volt, ezért további csirkeistállókat építettek, emellett több partnert integráltak a rendszerbe a csirkehizlalás területén.

A nevelés úgynevezett mélyalmos tartással történik: a tiszta, fertőtlenített istállópadozatot sterilizált alomanyaggal terítik be (ez Magyarországon jellemzően szalma). Majd a felnevelt csirke elszállítását követően a szerves csirketrágyával feldúsult almot növényi kultúrák (szántóföldek, gyümölcsösök) talajának javítására, gazdagítására használják. Míg azonban a trágya előállítása folyamatos az egész év során (pontosan 6 alkalommal kerül begyűjtésére), a földekre való kijuttatására két időablak áll rendelkezésre: szeptembertől novemberig, mikor betakarítják a nyári, őszi növényeket, visszaszántás előtt és március végétől májusig, késő tavasszal vetés előtti időszakban.

„Minden előállított terméket három alapvető, értékmérő tulajdonság határoz meg” – meséli Bárány László tulajdonos. „Mindig azonos minőségű alapanyagból készüljön – ez náluk rendelkezésre áll. A termék egész évben elérhető legyen – ezért építettünk egy új, nagy teljesítményű üzemet, melyet raktárakkal is kiegészítettünk a szezonalitási problémák orvoslására. A harmadik pedig, hogy a termék felhasználóbarát legyen – azaz a mezőgazdasági termelő, aki megvásárolja, a saját eszközeivel ki tudja juttatni a földjére. A granulált kiszereléssel ezt is megoldottuk.”

A LEGNAGYOBBNAK ÉS A LEGJOBBNAK LENNI EURÓPÁBAN

Európában csak néhány országban készítenek szerves trágyából szárított trágya granulátumot: vannak belga, holland, francia és olasz cégek – jellemzően szarvasmarha és baromfitrágyát dolgoznak fel. A legnagyobb gyárak kapacitása sem haladja meg az évi 60-65 ezer tonnát. Ha a Master Good tervezett fejlesztései megvalósulnak, minden esélyük megvan arra, hogy átvegyék Európában a piacvezető szerepet.

„Mind a mennyiségi, mind a minőségbeli versenyben óriási előnnyel bírunk” – magyarázza Bárány László. „Saját, állandó összetételű alapanyaggal dolgozunk, míg a versenytársak nagy része különféle helyekről vásárolja össze a trágyát, nem ritkán keverve a több állatfajtól származót. Így az ő termékük minősége, ezáltal a beltartalmi értéke is változó. Másodsorban a versenytársak technológiájában nem előzi meg fermentáció a trágyafeldolgozást – pedig ez a legfontosabb része a folyamatnak, hiszen a fermentáció eredményeképp  humuszszerű anyag lesz a trágyából, amely tartalmazza a fermentálásban részt vevő hasznos baktériumokat és gombákat, melyek a talajba jutva segítik a növényt a maximális tápanyagfelvételben. A harmadik dolog, ami mellettük szól, a minimalizált logisztikai költség, hiszen a legközelebbi külföldi gyárak is 1200-1500 kilométerre vannak Magyarországtól. A fuvarköltség esetében ez tonnánként minimum 10 ezer forint megtakarítást jelent a magyar gazdáknak.”

A többi európai gyártónál általában három-öt késztermék van a palettán, melyek beltartalmi minősége a Nitrogén, Foszfor, vagy a Kálium tartalom alapján változik. A Bio-Fer termékskála lényegesen nagyobb, ráadásul forgalmaznak biominősítésű terméket is, mely kiemelt fontosságú, hiszen folyamatos és jól érzékelhető átállás tapasztalható az ökológiai termesztésre mind a szántóföldi, mind a zöldség- gyümölcstermelők és szőlészetek esetében is.

„Az európai versenytársaknál minőségi problémák merülhetnek fel, a logisztikai költségek drasztikusan növekedtek, emellett változó devizaárfolyam mellett nehezen tervezhető az import termékek beszerzési ára. Manapság hatalmas értékkel bír a hazai gazdák számára az a tény, hogy mi képesek vagyunk egy éves árat meghatározni forintban, amit komolyan veszünk és be is tartunk” – zárja gondolatmenetét idősebb Bárány László.

A Progressive Reklámügynökség több, mint 20 éve van jelen a magyar kommunikációs piacon: kampányokat és rendezvényeket terveznek és valósítanak meg klasszikus és digitális reklámeszközökkel. „Megállás nélkül”, ahogy magukról fogalmaznak: új lehetőségeket fejlesztenek, alkalmazkodnak, válaszokat keresnek és találnak a legváltozatosabb környezetben.

A fenntarthatóság kiemelt szerepet kap működésükben, így rendszeresen dolgoznak együtt civil és tudományos szervezetekkel, hogy az általuk képviselt tudást és értéket átvihessék a kommunikációs piacra. Ehhez kapcsolódóan indították útjára Progressive GREENHUB programjukat, amelynek keretében olyan kommunikációs megoldásokon dolgoznak beszállítóikkal, non-profit szervezetekkel és ügyfeleikkel, amelyek kézzel fogható módon járulnak hozzá a fenntarthatósághoz, például a hulladékkezeléssel és az éhezéssel kapcsolatos SDG-célokhoz.

Jelenleg zajlik ökológiai lábnyom felmérésük, ezt követően fognak vállalásokat tenni ezek csökkentésére.

A menedzsment elkötelezett a felelős és transzparens működés és az emberi jogok, alapvető emberi értékek tiszteletben tartása iránt. A szervezeten belüli alulról jövő kezdeményezések és az azokra való nyitottság, valamint a sokszínű és rugalmas vállalati kultúrájuk is biztosítja ezen értékek tiszteletben tartását.

A BCSDH-hoz való csatlakozásukkal szeretnének további olyan szervezetekkel kapcsolatot kiépíteni, ahol hasonló értékrendű vállalatvezetők működnek.

A 2020-ban alapított mikrovállalkozásként működő Mielemed MPM Kft. a fenntarthatóságot elősegítő-támogató három fő termékcsalád kereskedelmével és kapcsolódó szaktanácsadással foglalkozik: Miele berendezések forgalmazása, szervize, és felújított berendezések értékesítése; AirQuality AQT légtechnikai szűrő- és fertőtlenítő berendezések forgalmazása komfort, ipari és konyhai területen; Airlite AT légfertőtlenítő építőipari falfestékek forgalmazása kereskedelmi, ipari és lakóingatlanok területén történő felhasználásra.

Az általuk képviselt és értékesített technológiákkal jelentős mértékben járulnak hozzá az építőipar és az üzemeltetett épületek környezeti terhelésének csökkentéséhez, mert kimagasló mértékű hulladék-elkerülést és villamosenergia-megtakarítást tesznek lehetővé.

Fenntarthatósági stratégiájukat négy alappillér mentén fogalmazták meg, úgy mint a túlzott és felesleges fogyasztás visszaszorítása (az átlagosnál jelentősen hosszabb élettartamú termékek és berendezések használata és értékesítése, a lineáris gazdaság helyett a körforgásos gazdaság irányába hatnak és cselekszenek); a digitalizáció és energiatakarékosság (az általuk képviselt technológiák kimagasló energiamegtakarításhoz segítenek hozzá); a társadalmi felelősség (civil és nonprofit szervezetek és alapítványok munkáját segítik, akár önkéntes munkával, akár szolgáltatásuk grátisz biztosításával); valamint a cselekvés és szemléletformálás (azonnali cselekvés halogatás nélkül, példamutatással).

Az egyes fenntarthatósági részterületekre vonatkozóan célkitűzéseiket ezek szellemiségében most fogalmazzák meg, emellett klímavédelmi célkitűzéseik megalkotásában – építőipari beszállítóként – többek között a HuGBC „Zéró Karbon Ajánlás”-át is szem előtt tartják.

Céljuk, hogy az elkövetkező években jól ismert szereplővé váljanak az energiahatékony, fenntartható és egészséges környezet kialakításához szükséges és alkalmas technológiák területén. Ehhez nélkülözhetetlennek tartják a hiteles szakmai szervezetekhez való tartozást annak érdekében, hogy tudományosan megalapozott ismeretekhez jussanak, illetve munkájukat hasznos és eredményes módszerekbe, jó gyakorlatokba fektethessék.

A Vincotech Hungária Kft. a teljesítménymodulok területén piacvezető Vincotech Group tagja. A cégcsoport kiváló minőségű elektronikus teljesítménykomponenseket fejleszt és gyárt mozgásvezérlés, megújuló energia és tápegység alkalmazásokhoz. 2010 óta a Mitsubishi Electric Corporation (MELCO) független működési egysége, amely világszerte kiszolgálja ügyfeleit a megújuló energiától az energiatermelésen át az ipari hajtásokig számos iparágban.

A Vincotech számára a felelősségvállalás és a fenntarthatóság több mint a jogi követelmények és előírások teljesitése. Termékeik előállításával is alapvetően a fenntarthatósági célokhoz járulnak hozzá, ugyanakkor példát mutatnak a társadalmi felelősségvállalás terén azáltal, hogy támogatják a környezeti fenntarthatóságot, felelősséget vállalnak az emberek egészségéért és biztonságáért, valamint a gazdasági sikerért.

2030-ra célul tűzték ki a gyár és az irodák üvegházhatású gázkibocsátásának 50%-os csökkentését Scope 1 és 2 vonatkozásában és 2050-re a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátást a teljes értékláncukban.

Célkitűzéseik meghatározása anyavállalati szintjen történik az SBTi segítségével.

Vevőikkel és beszállítóikkal a folyamatos fejlődést tekintik a legfontosabb kapcsolati tőkéjüknek, kiemelt figyelmet fordítva a fenntarthatósági célkitűzések elérésére.

Munkatársaik számára számos fenntarthatósággal kapcsolatos programot szerveznek, pl. érzékenyítő tréningek, faültetés, húsmentes nap, valamint helyi szervezetekkel, intézményekkel is együttműködnek fenntarthatósági témákban.

A BCSDH-hoz való csatlakozásukkal céljuk a további tapasztalatok szerzése az ESG területén, különös tekintettel a zéró karbon megoldások bevezetésére.

A 2020-ban alapított vállalkozás széles körű szolgáltatási palettával rendezik a HR területén, úgy, mint a toborzás, a vezető kiválasztás, a „niche” keresés és a munkaerő-stratégia, valamint tanácsadási és „zöld stratégia” megoldásokkal is kiszolgálják ügyfeleiket. Összes tevékenységüket mélyen áthatja fő vezérelvük, a fenntarthatóság. Céljuk, hogy ügyfeleikkel közösen formálják a tehetségek és a toborzás világát az „új zöld gazdaságban”. Ahogy ők fogalmaznak: „Azt akarjuk, hogy unokáink lássanak havat, ezért „zöldebbé kell tennünk a világot az emberek és szervezetek erejével”. Mindezt azáltal, hogy „a szervezeteket nettó nullává alakítjuk át, úgy, hogy az emberiség és a természet virágzik, miközben tiszteletben tartjuk, betartjuk és népszerűsítjük a „Hármas eredménykritérium” (Triple bottom line of People-Planet-Profit) megközelítést”. Célunk, hogy „belső, fenntartható ESG-változásokat hozzunk létre ügyfeleinknél a bennük rejlő lehetőségek kihasználásával”. A kézzelfogható változásokat úgy érjük el, hogy külső tehetségek keresésével, a velük való együttműködéseken keresztül mozgósítjuk ügyfeleink belső képességeit.””

Saját működésük kapcsán is elkötelezettek a fenntarthatóság vonatkozásában. Mikrovállalkozásként szolgáltatási kínálatuk és működési kereteik okán főként személyes kibocsátásaik vannak. Ezek minimalizálására törekszenek, például közösségi iroda használattal, kerékpárhasználattal, a papírra történő nyomtatás korlátozásával, valamint a távmunka és a rugalmas munkafeltételek támogatásával.

Támogatják a sokszínű, befogadó és támogató munkakörnyezetet, ahol minden egyént tisztelnek, értékelnek és egyenlő esélyeket kapnak a boldoguláshoz.

Az idei évben el kívánják érni, hogy „B Corporation” tanúsítással rendelkezzenek, hogy ők is azon vállalkozások közé tartozhassanak, amelyek arra adnak választ, hogy miként lehetnek az üzleti vállalkozások a pozitív társadalmi változások eszközei.

Idén szeptemberben készítik első jelentésüket a zöld tehetségekről.

Azért csatlakoztak a BCSDH-hoz, hogy hozzájuk hasonló gondolkodású emberek, vállalkozások közösségének tagjaivá váljanak.

Évente körülbelül 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, azonban a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi – derül ki az IKEA friss tanulmányából*.

Igény lenne a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, ugyanis a tanulmányhoz készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók majdnem 8 százaléka a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit. Az IKEA körkörös szolgáltatásaival megoldást kínál a bútorok újrahasznosítására, és arra ösztönzi az embereket, hogy értékként tekintsenek a nem használt bútorra.

Az IKEA tanulmánya a magyarországi bútorhulladék mennyiségét és kezelési lehetőségeit vizsgálta. Ebből kiderült, hogy az évi mintegy 43-59 ezer tonna fabútorhulladékból körülbelül 3-5 ezer** tonnát helyezhetnek lerakóba, és 14-19 ezer tonna használt bútor kerül égetőkbe***. Az IKEA „Bútorhulladék” tanulmánya a CYRKL-lel együttműködésben 3149-5343 tonnára becsüli a mennyiséget.

„A bútortól való megszabadulás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bútorból hulladék lesz. A bútorhulladék-feldolgozó rendszer mellett éppen ezért nagy szükség lenne a hulladékképződést megelőző újrahasználati központokra is, amelyekből a tanulmány szerint jelenleg mindössze öt működik Magyarországon” – mondta Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelőse. Hozzátette, az IKEA lakossági felméréséből[1]  kiderült, hogy a válaszadók többsége (54,6%) selejtezett le bútort az elmúlt egy év során. Ennek leggyakoribb oka az volt, hogy a bútorokat újakra cserélték (32,7%), a bútorok elöregedtek (31,9%), vagy megsérültek (25,8%). A válaszadók többnyire ágyat (24,7%), kanapét (21,7%) selejteztek le, míg a legkisebb arányban fogasokat, kerti bútorokat és kiságyakat. [1] Az IKEA „Bútorhulladék” tanulmánya a CYRKL-lel és az Ipsos-szal együttműködésben, 809 minta alapján, 18-65 éves, kor, nem, iskolai képzettség és lakóhely szerint reprezentált sokaság körében végzett felmérés. Az adatfelvétel 2022 októberében történt.

„Nagyvállalatként az IKEA vezető szerepet kíván betölteni a fenntartható és megfizethető otthoni megoldások terén, mivel felelősséget érzünk ezen a téren. A fenntarthatatlan fogyasztás napjaink nagy problémája, amire megoldást szeretnénk kínálni. Ennek érdekében fejlesztjük folyamatosan körkörös szolgáltatásainkat, amelyhez viszont konkrét adatokra van szükségünk. Magyarországon mindeddig nem volt olyan tanulmány, amely kvantitatív és kvalitatív módon vizsgálná, hogyan bánnak az emberek a már nem használt bútorokkal” – tette hozzá Bálint Attila. „Az IKEA globális vállalást tett arra, hogy 2030-ra teljesen körforgásos vállalat lesz, ezért is nélkülözhetetlen ezeknek a körforgásos szolgáltatásoknak a fejlesztése. Csak így tudjuk elérni, hogy csökkentsük az éghajlati lábnyomunkat és 2030-ra klímapozitívvá váljunk.”

A megkérdezettek közel egyharmada eladományozza a fölöslegessé vált bútorait (27%), és csak 6,8 százalék adja le egy újrahasznosító központban vagy hulladékudvarban. A válaszadók 18,9 százaléka online értékesíti, 13,5 százalékuk pedig garázsban vagy pincében tárolja. A megkérdezettek 7,8 százaléka nem megfelelő módszerrel szabadul meg a nem használt bútoroktól, például kommunális hulladékgyűjtőbe vagy mellé teszi ki a fölösleges holmikat. Még ennél is jóval kevésbé valószínű, hogy a bútorokat visszaadják a gyártónak vagy eladónak, így csak a válaszadók alig 1 százaléka járt el.

„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az embereket érdeklik a bútorok újrahasznosításának lehetőségei, és érdemes ilyen szolgáltatásokat működtetni” – mondta Bálint Attila. „A válaszadók visszajelzései alapján tudjuk, hogy ideális megoldást a közel elérhető, könnyű és kényelmes, jól ismert vagy egyszerűen megismerhető módszer jelent, ami lehetőséget biztosít a bútorok szállítására is. Az IKEA körkörös megoldásai megfelelnek ezeknek a fogyasztói szempontoknak, ezért kiemelt szerepük lehet a hazai bútorhulladék mennyiségének csökkentésében.”

A Bútorok második élete szolgáltatással az IKEA visszavásárolja a már fölösleges, használt IKEA bútorokat, és azok második esélyt kaphatnak egy új otthonban. Az IKEA Family tagok számára garantált gyermekbútorok visszavásárlása megoldást kínál azoknak a bútoroknak a körforgásban tartására, amelyeket jellemzően csak rövid ideig, egy-egy életszakaszban használnak a családok. A vállalat új bútor vagy matrac vásárlása esetén vállalja a régi bútor vagy matrac elszállítását is a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, az online alkatrészrendelés pedig megoldást kínál az elveszett vagy sérült csavarok, szegek, betétek, lábak és más alkatrészek ingyenes pótlására, hogy ne kelljen a komplett bútort lecserélni. Magyarországon 2177 terméket vásároltak vissza és értékesítettek tovább a Bútorok második élete programban, és 7844 vásárló rendelt már online alkatrészeket.

 

Az IKEA kerekasztal-beszélgetése formabontó helyszínen, egy XVII. kerületi hulladékudvarban zajlott. A helyszínválasztás célja az volt, hogy a vállalat autentikus környezetben világítson rá a fabútorhulladékok kezelésének jelentőségére, és a hulladékudvart üzemeltető Szerviz-Trans Kft. ügyvezetőjét, Szappanos Lászlót és a Tetovált Asztalos Vályi Bencét is bevonja a diskurzusba annak érdekében, hogy a fabútorok, a bútorhulladék és az ehhez kapcsolódó kutatás eredményeit a lehető legtöbb szempontból megvizsgálják.

A kerekasztal-beszélgetésen Szappanos László, a Szerviz-Trans Kft. ügyvezetője elmondta, hogy az újrahasznosítás csúcsa, amikor a bútorból nem is lesz hulladék, hanem maradéktalanul újrafelhasználják. Hozzátette, a XVII. kerületi hulladékudvarukba évente mintegy 3000 tonna fabútorhulladékot szelektálnak, amely az alapanyag újrahasznosításával visszakerül a körforgásba.

Vályi Bence, a Tetovált Asztalos munkája során addig tartja a fát az ökológiai körforgásban, ameddig csak lehet. A műhelye véges tárolókapacitásai ösztönözték arra, hogy átálljon a fahulladék hasznosítására. Az ebből született workshopok kiváló alkalmat teremtenek az embereknek arra, hogy megismerkedjenek a fával és a mesterséggel. Hozzátette, a bútorrestaurátor szakma kezd kihalni és az asztalosok kevésbé foglalkoznak felújítással, ezért is fontos, hogy hogyan kezeljük a megunt bútorainkat.

Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági felelőse ismertette a 2022. őszén zajlott kutatás eredményeit, illetve rávilágított arra, mi az, amit egy felelős vállalat tehet annak érdekében, hogy a termékeinek életciklusát megnövelje, és támogassa a fogyasztókat abban, hogy a lehető legfenntarthatóbb módon szabaduljanak meg a már nem kívánt bútoroktól.

A sajtóesemény berendezésére használt bútorok nagy része korábban különböző háztartásokban szolgált, de idővel a tulajdonosaik úgy döntöttek, hogy szeretnének megválni tőlük, így kerültek vissza átmenetileg az IKEA-hoz, a Bútorok második élete szolgáltatás keretében, amíg új gazdát találnak. A többi itt használt bútor szintén mentett darab volt, amelyek a későbbiekben az IKEA Bútormentő Pontokon kerülnek értékesítésre.

*Az IKEA „Bútorhulladék” tanulmánya a CYRKL-lel együttműködésben Magyarországon 2022 májusa és 2023 februárja között.

**Az IKEA „Bútorhulladék” tanulmánya a CYRKL-lel együttműködésben 3149-5343 tonnára becsüli a mennyiséget.

*** Az IKEA „Bútorhulladék” tanulmánya a CYRKL-lel és az Ipsos-szal együttműködésben, 809 minta alapján, 18-65 éves, kor, nem, iskolai képzettség és lakóhely szerint reprezentált sokaság körében végzett felmérés. Az adatfelvétel 2022 októberében történt.

Az ALD Automotive sikeresen lezárta a világ egyik vezető flottakezelőjének és mobilitási szolgáltatójának, a LeasePlan 100%-ának felvásárlását, amely a TDR Capital konzorcium részét képezte eddig.

Ez a rendhagyó fúzió egy ugrásszerű előrelépés, mellyel az egyesült vállalat a világszerte 3.3 milliós flottájának üzemeltetése által a fenntartható mobilitás globális vezetőjévé válik. A két cég egyesített ereje lehetővé teszi, hogy kijelölje a zéró kibocsátáshoz és a digitális átálláshoz vezető utat és tovább formálja az iparági trendeket. Az új szervezet bővíteni fogja érdekeltségeit és tovább építkezik jelenlegi erősségeire, a stabil növekedés érdekében.
A felvásárlás hivatalos lezárásával az ALD Automotive és a LeasePlan Magyarországon is elindítja az egy vállalat létrehozását célzó integrációs folyamatot, a vonatkozó szabályozásoknak megfelelően.
A stratégiai fejlesztések magyarországi kivitelezésével és az újonnan létrejövő vállalat vezérigazgatói feladataival Tim Albertsen, az ALD Automotive | LeasePlan vezérigazgatója Pesti Tímeát, a LeasePlan Hungária Zrt. korábbi vezérigazgatóját bízta meg. Olena Tymofiyiva, az ALD Automotive Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója Norvégiában folytatja tevékenységét az új szervezet norvég leányvállalatának vezérigazgató helyetteseként. A bejelentett személyi változások azonnali hatállyal érvényesnek tekintendők.
Az ALD Automotive és a LeasePlan kiemelkedő tehetségeinek köréből Pesti Tímea bizonyult a legalkalmasabbnak az új szervezet magyarországi irányítására, akinek feladata a közös vállalat integrációs tervének, valamint a következő hónapok, évek növekedését célzó stratégiai fejlesztések megvalósítása.

Az idén a Grundfos és az MBH Bank nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat. A Grundfos „Átfogó ESG-alapú irányítási rendszerfejlesztés” kategóriában, az MBH Bank pedig „ESG-szempontok beépítése a termékfejlesztésbe” kategóriában bizonyult a legjobbnak a pályázók közül.

Az IFUA Horváth hisz abban, hogy a fenntarthatóság nemcsak egy jelentési kötelezettség teljesítése. Ezért segíti ügyfeleit abban, hogy a termékeikbe és a működésükbe is beépítsék a fenntartható megoldásokat.


A Grundfos egy olyan Sustainable Finance csapatot és működést alakított ki itthon, amely nemzetközi szinten koordinálja és irányítja a fenntarthatósági teljesítmény mérését. Megoldásuk élenjáró és kifejezetten ritkaság a hazai piacon, hatásuk pedig globálisan érvényesül.
Az MBH Bank az alaptevékenységét alakította át fenntarthatósági szempontok szerint, hitelkockázati folyamataikat egészítették ki ESG elemekkel. Ez a gyakorlat kiemeli az MBH-t a hazai pénzügyi szektorban, a fenntarthatóságot komplexebben kezelik, mint a jellemző iparági gyakorlat. Finanszírozási szerepük miatt környezeti és társadalmi hatásuk jelentős a megoldás által.


Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait ismeri el. Olyan szervezetek kapják, amelyek a fenntarthatóság irányába tett törekvéseikkel hozzájárulnak környezetünk megóvásához. A nyertes jogot szerez arra, hogy egy éven át használja az IFUA Horváth Zöld Kerék díj logót. Emellett nyereménye egy élő fa, amelyet a nyertes és az IFUA Horváth képviselői együtt ültetnek el a Pázmány Péter sétányon.
A díjat a Grundfos képviseletében Nyári Károly, Group Vice President FP&A és Urbán Katalin, Senior Manager, Sustainability Finance, az MBH Bank képviseletében pedig Szege György, ESG és Fenntarthatóság vezető vette át Márta Iréntől, a BCSDH (Business Council for Sustainable Development in Hungary) ügyvezető igazgatójától, Huba Eörstől, az IFUA Horváth ügyvezető partnerétől és Stancsics Nórától, az IFUA Horváth vezető tanácsadójától, az Energy, Environment & Telecommunication kompetenciaközpont vezetőjétől a 35. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon.

A 2003-ban alapított és jelenleg több, mint 300 főt alkalmazó DPD Hungary Kft. a Geopost nemzetközi cégcsoport tagja. Stratégiai céljuk, hogy működésük összes területén áttérjenek megújuló energiára, hogy javítsák környezeti teljesítményüket és csökkentsék a társadalom lokális szennyezéshez és globális felmelegedéshez kapcsolódó kockázat rájuk eső részét.

2023 év végére kitűzött céljuk, hogy Magyarországon öt városban lokálisan zéró kibocsátással szállítsanak, majd évről évre bővítve a zéró-kiszállításban érintett városok számát, 2040-re nettó zéró kibocsátókká váljanak.

A DPD Hungary elkötelezett a befogadás iránt: tagja lett a „We Are Open”/ „Nyitottak vagyunk” közösségnek, amely egy olyan vállalkozásokból és szervezetekből álló szövetség, amely mindenkit kizárólag a tettei és teljesítménye alapján ítél meg. Emellett visszaélés-bejelentési rendszert is működtetnek, amely bárki számára elérhető.

Cégcsoport szinten 6 éve készítenek fenntarthatósági jelentést. A Geopost az első logisztikai vállalkozás a világon, akiknek a fenntarthatósági stratégiáját az SBTi validálta 2023-ban. A cégcsoport stratégiájának alapja a fenntartható működés és céljuk, hogy fenntartható szállítmányozási megoldásaikkal referenciaként szolgáljanak. A BCSDH-hoz való csatlakozásukkal is ezt a szakmai kompetenciájukat szeretnék erősíteni.