A globális trendek alapján a hazai vállalatoknak is készülniük kell a mesterséges intelligencia térnyerésére a munkahelyeken.
Bár a világban egyre többen használják munkájuk során a mesterséges intelligenciát (AI), Magyarországon a felsővezetők közel fele még nem látja tisztán felhasználásának lehetőségeit, igaz, ugyanennyien nyitottak is az alkalmazására. Egyelőre semmi konkrét jel nem utal arra, hogy elveszi a munkánkat a mesterséges intelligencia – bár a hazai vállalatoknak még nincs egyöntetű válasza arra, hogy milyen hatással lesz az AI a munkaerőpiacra. A Randstad egyik globális kutatása szerint azonban a munkavállalóknak határozottabb véleményük van: több mint felük az AI előnyeit látja, közel felük izgatott a mesterséges intelligenciában rejlő munkahelyi lehetőségeket illetően.

Február elején hozta nyilvánosságra a Randstad a „HR Trends 2024” kutatás első részleteit. A több mint 350, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott kutatásból kinyert adatok révén többek között betekintést nyerhettünk a vállalati szektor üzleti kilátásaiba, HR kihívásaikba, létszámbővítési, béremelési és otthoni munkavégzéssel kapcsolatos terveikbe, információt kaphattunk az általuk nyújtott juttatásokról. Ezeken felül a kutatásban az AI is terítékre került: a magyarországi vállalatok felsővezetőinek mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdjeit is megvizsgálták. A felmérés eredményei a 2023-as harmadik negyedévi „Workmonitor Pulse Survey” eredményeivel együtt izgalmas képet rajzolnak ki az AI és a munka világának kapcsolatáról.

Tudjon meg többet a magyarországi cégvezetők AI-al kapcsolatos meglátásairól és a kutatás eredményeiről ide kattintva.

Elsőként alkalmazott a MAVIR egy úttörő megoldást a madárvédelemben. Az UV-fényt kibocsátó éjszakai madáreltérítők a sötétedést követően láthatóvá teszik a távvezetékeket a madarak számára, ezzel is megakadályozva az elektromos vezetékkel történő ütközést. A telepítésről kisfilm készült, 2023 további madárvédelmi sikereiről pedig beszéljenek a számok:

Újraértelmezte a textilhulladék felhasználhatóságát és új életet adott a már nem használt, európai áruházaiból összegyűjtött munkaruháknak az IKEA a VÄXELBRUK nevű kollekciójában. A kísérleti projekt során a svéd bútoráruházlánc arra kereste a választ, hogyan lehet második esélyt adni a használt ruháknak, és miként kezelhetők az újrahasznosítási folyamatok a saját értékláncán belül. A VÄXELBRUK sorozat 2024 februárjától lesz kapható.

2020 és 2022 között az IKEA új munkatársi munkaruhákat vezetett be világszerte a vásárlói találkozópontokon, és ezzel egyidőben az európai áruházaiból összegyűjtötte a már nem használt munkaruhákat. Ez volt a kiindulópontja annak a kísérleti projektnek, amely azt vizsgálta, a használt munkaruha hogyan alakítható másodlagos nyersanyaggá, és miként lehet a vállalaton belül az újrahasznosítási folyamat összes lépését fejleszteni, a textilhulladék összegyűjtésétől az új termékek előállításáig. Így született meg a VÄXELBRUK termékcsalád, amely 2024 februárjától kapható a kijelölt európai – köztük a hazai – IKEA áruházakban.

A tizenhat textiltermékből álló VÄXELBRUK kollekció kínálatában függönyök, díszpárnahuzatok, takarók és táskák is helyet kaptak. A termékek a munkaruhák újrahasznosításából keletkezett textilszálból készültek. A kívánt szín elérése és a kötelező minőségi előírások betartása érdekében ezeket a szálakat más anyagokkal, például használt PET-palackokból származó újrahasznosított poliészterrel vagy még a forgalomba kerülés előtt hulladékká vált textilanyagokkal keverték. Ahogy a már nem használt, úgy a hibás munkaruhákat is felhasználta az IKEA a termékek megalkotásához.

A kísérleti projekt során a svéd bútoráruházlánc feltérképezte az újrahasznosításban rejlő lehetőségeket és a tanulságokat levonva továbbra is keresi a hulladékkezelés és az újrafeldolgozás különböző módjait.

„A VÄXELBRUK kollekció létrehozásával az volt a célunk, hogy teszteljük és megismerjük, hogyan lehet a textilhulladékot új termékekhez szükséges másodlagos nyersanyaggá alakítani. A projekt ékes példája annak, hogy érdemes megkérdőjelezni a jelenlegi, bevett gyakorlatokat annak érdekében, hogy új, fenntartható munkafolyamatokat tudjunk kialakítani” – mondta el Lena Julle, az IKEA of Sweden fenntarthatósági vezetője.

„Az IKEA a VÄXELBRUK projekt keretében alaposan megismerte az újrahasznosítási eljárásokat. Megtanultunk eligazodni a követelmények, a jogszabályok és a logisztika meglehetősen összetett területén is. A projekt rengeteg interdiszciplináris tanulsággal szolgált, nem csak a textíliákkal kapcsolatban, amelyeket igyekszünk beépíteni a működésünkbe, az ellátási lánctól kezdve a termékfejlesztésig és -tervezésig” – fejtette ki Luca Clerici, Európai piaci üzletfejlesztésért, üzemeltetésért és innovációért felelős vezető.

Az Applied Technology Review Europe kiadásában a TOP Fenntarthatósági Megoldások Szolgáltatójának választották cégünket Európában. Ezzel a mi vezetjük a folyóirat TOP 10 Fenntarthatósági Szolgáltatójának listáját! Ez az elismerés alátámasztja elkötelezettségünket, hogy innovatív, klíma- és természetbarát, közüzemi méretű napelempark-fejlesztések révén forradalmasítsuk a közép-kelet-európai régió energiaszektorát Magyarországon.

A részleteket és a teljes interjút itt vagy egy ingyenes, de kötelező regisztráció után elolvashatja a teljes folyóiratot a címlapsztorinkkal együtt is itt 

 

A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik az ESG-szempontokat az értékelési modelljükbe. A BDO Magyarország ESG üzletága 9 közép-kelet-európai BDO iroda részvételével a régió vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített egy kutatást.

Az ESG-törekvések irányai

A felmérésben résztvevő vállalatok 83%-a szerint az ESG a jövőben rendkívül vagy nagyon fontos lesz üzleti működésük szempontjából. A fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok integrálását a vállalati döntéshozatalba azonban leggyakrabban az Európai Unió és a nemzeti kormányok szabályozási követelménye ösztönzi. Fontos motiváló tényező még a hírnév növelése és a tulajdonosi elvárások, valamint az érdekelt felek (pl. bankok) elvárásai. A kérdőív eredményei szerint a vállalatok több mint 40%-a hajlandó többet költeni a jövőben az ESG-re, mint eddig, míg a vállalatok fele (52%) ugyanannyit költene, mint az előző évben. A megkérdezettek 77%-a az energiahatékonyságra és a zöld energetikai beruházásokra összpontosít, 18%-a pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok gyűjtésére koncentrál.

A kutatás feltárt néhány különbséget abban, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok hogyan integrálják az ESG-intézkedéseket működésükbe. A nagyvállalatok fele nagy vagy rendkívül nagymértékben összpontosít a szén-dioxid-kibocsátásra és a karbonsemlegességre, nagyobb hangsúlyt fektet az etikus magatartásra és az átláthatóságra, mint a kis- és középvállalkozások. A társadalmi kérdésekben viszont a kkv-k motiváltabbak, ők 8%-kal fontosabbnak ítélték a munkavállalók jóllétét és 15%-kal fontosabbnak az oktatást, a képzést és az emberi jogokat a nagyvállalatokkal szemben.

Új szabályozás, alacsony felkészültség

A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD) biztosítja, hogy a vállalatok a kettős lényegesség elve alapján megfelelő információkat tegyenek közzé fenntarthatósági kockázataikról és lehetőségeikről, valamint azok emberekre és környezetre gyakorolt hatásáról. Ez az irányelv azt is előírja, hogy a fenntartható jelentéstételre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a vállalatok szabványokat alkalmazzanak. Az Európai Bizottság a CSRD-vel összhangban közös jelentéstételi standardokat fogadott el (European Sustainable Reporting Standards – ESRS), melyek kötelezőek az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára. Ezt az irányelvet ültette be a magyar jogrendbe a tavaly elfogadott ESG-törvény.

A felmérésből azonban kiderült, hogy a régió vállalatai még nincsenek felkészülve a jogszabályra, leginkább a kapacitás- és információhiány, valamint az összetett és időigényes módszertanok akadályozzák őket abban, hogy az ESG-kritériumokat beépítésék a döntéshozatali folyamataikba és a jelentéstételbe.

Ugyan a kutatás szerint a vállalatok 20%-a már készített ESG-jelentést, és további 40% tervezi a közeljövőben a riport elkészítését, a megkérdezettek 40%-a azonban nem tervez ESG-jelentést készíteni (a kkv-k kétharmada és a nagyvállalatok egyharmada).

A kutatásban résztvevő magyar vállalatoknál hasonló arányok figyelhetők meg: 33%-a készített már ESG-jelentést, 44%-ánál pedig tervben van az első fenntarthatósági jelentés elkészítése. A megkérdezett magyar cégek több mint felére (56%) vonatkozik a CSRD szabályozás, azonban ezen vállalatok csupán 20%-a van ennek tudatában, ezért fontos a vállalatok megfelelő tájékozódása.

Veisz Ákos a BDO Magyarország ESG tanácsadási üzletág vezetője az alábbi javaslatokban foglalta össze a vállalatok teendőit:

  1. Tájékozottság. Figyelje és ismerje meg az új, fenntarthatóságra összpontosító szabályozásokat, különösen az ESG-törvény előírásait!
  2. Tudatosság. Ellenőrizze, hogy a szabályozásnak van-e közvetlen vagy közvetett hatása az Ön működésére!
  3. Felkészültség. Szánjon időt az előkészületekre, kezdje el időben a felkészülést, mivel a feladatok összetettek és időigényesek lesznek!
  4. Éleslátás. Őrizze meg versenyelőnyét és őrizze meg üzleti rugalmasságát stratégiai gondolkodással!

A kutatás letölthető a BDO Magyarország honlapjáról: ESG 3.cdr (bdo.hu)

A kutatásról: A BDO Magyarország ESG üzletágának vezetésével készült kutatás 9 ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) BDO irodájának részvételével valósult meg. A kutatás a résztvevő BDO irodák ügyfeleinek körében mérte fel a közép-kelet európai régió vállalatainak a fenntarthatóság területén tett kezdeményezéseit és intézkedésit, a fenntarthatósághoz való hozzáállását, a jogszabályi követelményekkel kapcsolatos ismeretüket, tájékozottságukat és ESG érettségüket, valamint az akadályokat, amelyekkel a cégek szembesülnek. A kutatás kérdőíves módszertannal készült, az online kérdőív több mint 5500 BDO ügyfélhez jutott el.

Fenntarthatósági törekvéseink egy zöldebb és barátságosabb jövőt alapoznak meg.

Először is, örömmel mutatjuk be a legújabb változást: a Graphisoft Park mostantól hivatalosan is kutyabarát! Tisztában vagyunk a munka és a magánélet egyensúlyának fontosságával, és mi tudná ezt jobban elősegíteni, mint az, hogy bérlőink alkalmazottai behozhatják négylábú barátaikat az irodába? A játékos kutyusoktól kezdve a nyugodt idősekig, mindenféle formájú és méretű kutyát szívesen látunk, hogy a zöld területeinken barangoljanak, és feldobják a munkanapokat – természetesen a felelős ebtartás szabályait betartva.

De ez még nem minden – a fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk túlmutat a kutyusokon. Méhészeti szakértőkkel együttműködve három méhcsaládot telepítünk a Parkban. Ezek a szorgos méhek nem csak a helyi ökoszisztémához járulnak hozzá, hanem létfontosságú szerepet játszanak a beporzásban, támogatják a biológiai sokszínűséget és növelik környezetünk természeti szépségét. A termelt helyi mézzel pedig reméljük, bérlőink is elégedettek lesznek.

Végül, de nem utolsósorban büszkén jelentjük be, hogy az első ESG jelentésünk elnyerte a Deloitte Magyarország által alapított, rangos Zöld Béka díjat az „Kiemelkedő Első Fenntarthatósági Jelentés” kategóriában. Ez az elismerés alátámasztja elkötelezettségünket az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a fenntarthatósági gyakorlatunk folyamatos javítása iránt.

Ezekkel a kezdeményezésekkel a Graphisoft Park jelentős lépéseket tesz egy fenntarthatóbb és befogadóbb jövő felé. A négylábú barátaink felkarolásától kezdve a biológiai sokszínűség és az átláthatóság előmozdításáig elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pozitív hatást gyakoroljunk közösségünkre és bolygónkra.

40 millió forint értékű energetikai beruházás került átadásra a Masterplast Medical Kft. sárszentmihályi gyártóegységében.

A Masterplast Medical Kft. sárszentmihályi gyártóegységében fázisjavító berendezés került átadásra és megtörténtek az ellenőrző mérések. A projekt közel 40 millió forintos beruházásból valósult meg. A kivitelező KRL KONTROL Kft. által telepített berendezésekkel jelentős energiamegtakarítás érhető el. Köszönhetően a korszerű fázisjavító berendezéseknek és az aktív felharmonikus szűrőknek.

A Masterplast, mint közép-európai nagyvállalat számára fontos az energiaveszteség csökkentése és az energiahatékonyság növelése. Sárszentmihályi gyártóegységünkben a mostani beruházás által csökkenteni tudjuk az energiaköltségeket, ami által a környezetbarát működés megvalósítható.

Sárszentmihályi gyárunkban helyeztünk üzembe energiamegtakarítást és energiaminőséget segítő KRL berendezéseket, az alábbi eredményekkel:

– 65%-kal csökkent az áramfelharmonikus tartalma,

– 37%-kal csökkent a feszültség felharmonikus tartalma,

– határérték alá csökkent az induktív meddőteljesítmény,

– jelentősen javult az energiaminőség és az üzembiztonság,

– jobban kihasználható a villamos hálózat.

A felsorolt eredményeknek köszönhetően újabb fontos lépéseket tett vállalatunk a fenntarthatóság felé, amely hosszú távú üzleti stabilitást és pozitív vállalati megítélést teremt. Környezetvédelmi szempontból pedig hozzájárul a klímaváltozás és más környezeti kihívások enyhítéséhez. Fontos, hogy csökkentjük a vállalat ökológiai lábnyomát és segítjük megőrizni a környezetet a jövő generációi számára.

A Morningstar Sustainalytics (világ egyik vezető ESG minősítője) elvégezte az MFB Zrt. korábbi ESG minősítésének felülvizsgálatát. A minősítő kb. 18 havonta végzi el a minősítéseinek felülvizsgálatát és 2023. decemberében került sor az MFB Zrt. újraminősítésére. Az elmúlt másfél év összbanki erőfeszítéseinek hatására a minősítés időpontjában az MFB Zrt. bekerült az alacsony kockázati kategóriába és a vizsgált 1 014 bankból a 96. helyezést érte el a rangsorban (valamint ezen belül a 93 minősített fejlesztési bank közül az 50. helyezést). Összességében az MFB Zrt. így több, mint 800 helyet javított világszinten.

A 2020-ban létrejött vállalkozás 15 éves szakmai múlttal, fenntarthatósági szoftverek fejlesztésével és terjesztésével szolgálja ki ügyfeleit nem csak Magyarországon, hanem a világ minden részén: jelenleg 200 vállalattal dolgoznak együtt 30 országában. A denxpert tagja az Inogen Alliance szervezetnek, ahol olyan keretszerződések mentén működnek, amelyek révén közvetlenül dolgozhatnak együtt bármelyik régió szakértőjével. A vállalkozás fenntarthatósági jelentését az Inogen Alliance csoport részeként adja ki.

Tekintettel a tevékenységükre, a fenntarthatóság a fő mozgatórugójuk. Rendelkeznek IS027001-es információbiztonsági minősítéssel, valamint az adatokat karbonsemlegességi minősítéssel rendelkező szerver üzemeltetőnél tárolják, miáltal ügyfeleik hatásait is csökkentik. Kiemelt figyelmet fordítanak saját tevékenységük környezeti hatásainak minimalizálására is: az általunk okozott legnagyobb káros kibocsátások felmérése mentén határozták meg éves célkitűzéseket, melyeket konkrét csökkentési intézkedésekkel kísérnek. Legfontosabb céljaik közé tartozik az utazások ésszerűsítése, az online találkozók előmozdítása, valamint termékük teljes körű karbonsemlegességének elérése.

Nem csak ügyfeleik felé, de belső működésükben is jelen van a környezetvédelem iránti elköteleződés, így például van egy környezetvédelmi klubjuk, amelyben az egyén és család, valamint a cég környezetvédelmi lehetőségeiről beszélgetnek. Itt mindenki megoszthatja a legjobb gyakorlatokat, motiválhatja a másikat.

Nagyon fontosnak tartják az emberi értékek és a diverzitás tiszteletben tartását, minden vezető kötelessége csapatában ilyen közeget biztosítani. Működtetnek anonim kérdezési és bejelentési dobozt, amelyben minden kérdésre cég szintű válasz érkezik. Meghatározásra kerültek fő értékeik, work life balance modellük és a fenntarthatóság különböző pontjaira rendszeresen belső edukációs workshopokat tartanak.

A BCSDH-hoz azért csatlakoztak, mert szeretnék a hazai cégek nehézségeit, motivációit megismerni és – mint karbonsemleges gazdaságra való átállást elősegítő vállalkozás – ehhez digitális támogatást biztosítani.

A fenntarthatóság a Dreher Sörgyárak működésének, így a termelési folyamatainak is alapvető szempontja. Folyamatosan nyomon követjük és fejlesztjük környezeti teljesítményünket a nyersanyagoktól a fogyasztásig. Kiemelt figyelmet fordítunk a környezettudatos vízgazdálkodásra, a fajlagos energiafelhasználásunk és a szén-dioxid kibocsátásunk csökkentésére, a csomagolás újrahasználatára és újrahasznosítására, illetve a felelős hulladékgazdálkodásra. Folyamatosan vizsgáljuk a további fejlesztési potenciállal rendelkező területeket, amelyek megvalósításáért beruházásokat hajtunk végre.

Az Asahi Europe & International (AEI) komoly fenntarthatósági vállalásokat tett és folyamatosan teszünk azért mind regionálisan és lokálisan, hogy elérjük ezeket a kitűzött célokat.

Az AEI fenntarthatósági célkitűzések összefoglaló „Legacy 2030” vállalások részeként a vállalatcsoport ambiciózus tervei között szerepel, hogy 2025-re 100%-ban megújuló villamos energiával rendelkezzen, és 2030-ra szén-dioxid-semlegessé váljon összes sörgyárában.

Ezzel összhangban, az AEI regionális együttműködésének részeként 10 évre szóló, határokon átívelő virtuális energiakereskedelmi megállapodást (VPPA) írt alá a Dreher Sörgyárak és a független energiaszolgáltató Enery, ami egy újabb lépést jelent a fenntarthatóbb működés felé.

Az Enery 2025 januárjától kezdődően a Dreher Sörgyárak számára tanúsított megújuló villamos energiát fog szolgáltatni, a szerződésben rögzített, körülbelül 14 GWh éves mennyiség alapján. Ez a mérföldkőnek számító megállapodás a második VPPA megállapodás az Enery és az AEI leányvállalatai között és támogatja a megújuló energiaforrások fejlesztését Közép- és Kelet-Európában.

A Dreher Sörgyárak és az Enery közötti virtuális energiakereskedelmi megállapodás újabb fontos előrelépést és jelentős elkötelezettséget jelent a Legacy 2030 célkitűzésünk felé, amely szerint 2030-ra valamennyi sörgyárunkban, 2050-re pedig a teljes ellátási láncunkban szén-dioxid-semlegessé válunk. Partnereinkkel minden korábbinál jobban törekszünk arra, hogy tartalmas kapcsolatokat teremtsünk az emberekkel és a bolygónkkal” – mondta el a téma kapcsán Paolo Lanzarotti, az Asahi Europe & International vezérigazgatója.

Az AEI fenntarthatósági törekvéseiről, illetve a Dreher Sörgyárak fenntarthatósági eredményeiről a linkekre kattintva található részletesebb információ.