A Budapest Airport 2014-ben minden korábbi utasforgalmi rekordot felülmúlt. A magyar főváros repülőtere az elmúlt évben 9 155 961 utast szolgált ki, ami tekintélyes, 7,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Több új légitársaság is megjelent és új célállomásokra indítottak járatokat, a legtöbb már itt lévő légitársasági partner pedig növelte járatainak számát vagy kapacitását.

9 155 961 – egészen pontosan ennyi induló és érkező utas vette igénybe a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 2014-ben. Ez a szám jelentősen felülmúlja a korábbi, 2011-ből származó 8,9 milliós utasforgalmi csúcsot. A forgalom az egész év folyamán dinamikusan nőtt; nem kevesebb, mint hét hónap statisztikája (február, március, április, május, június, november és december) hozott abszolút rekordot a repülőtér történetében. A nem-schengeni forgalom aránya 36 %-ra nőtt, ami egészségesnek mondható, és csökkenő mértékű függőséget jelent az Európán belüli forgalomtól.

 A légitársaságok átlagos kihasználtsági mutatója (az ún. load factor) szintén rekord szintre, 79 %-ra emelkedett, ami jól mutatja a turisták és az üzleti utazók folyamatosan fokozódó érdeklődését Magyarország, illetve Budapest iránt. Ez a kiváló adat igen vonzóvá teszi Budapestet a légi járatok üzemeltetői számára, és jó alapot szolgáltat a további bővítésekhez. A Budapest Airport légiközlekedési szakembereinek előzetes előrejelzései 2015-re további növekedést vetítenek elő, akár 9,6 millió utast is meghaladó szintre. A folyamatosan növekvő forgalom mellett a repülőtérnek sikerült tovább javítania az utazási élmény színvonalát, amit a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által koordinált, anonim utas-elégedettségi felmérések minden korábbinál jobb eredményei is megerősítenek.

„Rendkívül büszkék vagyunk a 2014-ben elért rekordokra; úgy véljük, ez az elmúlt három év kemény munkájának az eredménye. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy új légitársaságokat és új járatokat hozzunk Budapestre. Ugyanakkor ez a turisztikai iparág szereplőinek a közös sikere; a légitársaságoktól kezdve az utazási irodákon és a szállodákon át egészen stratégiai partnerünkig, a Magyar Turizmus Zrt.-ig.” – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „Ez a dinamikus növekedés lehetővé teszi a számunkra, hogy folytassuk repülőtér-fejlesztési és modernizációs programunkat, amelynek keretében csak az idén több mint 5 milliárd forintot (kb. 15 millió eurót) fordítunk beruházásokra. A Wizz Air számára új repülőgép-karbantartó hangárt építünk a repülőtér területén, és a műszeres leszállító rendszerünket (ILS) is felújítjuk. Az utasforgalom dinamikus növekedésének köszönhetően a budapesti repülőtér, illetve a hozzá kapcsolódó számtalan vállalat együttesen a délpesti régió legnagyobb munkaadója marad.”

A Budapest Airport már tavaly bejelentette, hogy 2015 nyarán ismét lesz hosszú távú, transzatlanti járata a kanadai Air Transat légitársaság révén, illetve a Wizz Air ugyanekkor már a kilencedik gépét fogja a repülőtérre telepíteni. További új járatok is indulnak, például Spanyolországba az Iberia üzemeltetésében, illetve egy másik spanyol légitársaság, a Vueling Barcelonába és Rómába repül majd. „Úgy néz ki, 2015 újabb rekord év lesz, elsősorban a jelentősen növekvő turizmusnak köszönhetően, ami új légitársaságokat csábít Budapestre, meglévő partnereinket pedig arra sarkallja, hogy bővítsék járathálózatukat.” – nyilatkozta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: „Idén több mint 9,6 millió utasra számítunk, ami jó hír a magyar gazdaság számára, illetve hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, elsősorban a turizmusban és a szállodaiparban. Közben a szolgáltatási színvonalat tovább növeljük a repülőtér-üzemeltetés minden területén, a parkolóktól kezdve a digitális platformokon át az utasbarát kereskedelmi szolgáltatásokig.”

A már negyedik éve megjelenő kiadvány az üzleti világ szemszögéből is vizsgálja a legfontosabb fenntarthatósági témákat. A HVG és szervezetünk újabb közös kiadványa a fenntarthatóság legaktuálisabb aspektusait, ezen belül pedig a klímaváltozás témakörét veszi górcső alá: egyebek mellett az energiatermelésben bekövetkező változásokat, a fenntartható építkezésben rejlő esélyeket, az elektromos járművekkel kapcsolatos lehetőségeket, illetve kétségeket, vagy a hulladékkezelés újdonságait.

Bízunk abban, hogy az idei – hat fejezetből álló – kiadványban is sok érdekes, új, továbbgondolásra érdemes információt találnak, szakértők és laikusok, üzletemberek és közéleti szereplők egyaránt.

A kiadvány megrendelhető: https://kulcs.hvg.hu/order/hvg/hvgorder.aspx?p=92976_WebIDFenntarthato2015

A nagyvállalati kategóriában a Richter Gedeon Nyrt., a kis- és középvállalati (kkv) kategóriában pedig a Signal Biztosító Zrt. nyerte a Transparency International Magyarország (TI) és a Telenor Magyarország által alapított, a hazai vállalatok tisztességes üzleti magatartást célzó programjait elismerő Telenor Etikus Vállalat Díjat – közölték a szervezetek.

A Richter pályázata a zsűri szerint kiemelkedően innovatív ötletet valósított meg, amely elősegíti az átláthatóság kiterjesztését a vállalat érintettjei felé is. A Signal Biztosító Zrt. esetében a vezetői elkötelezettséget, illetve a kkv-szektoron belül különösen előremutató, összetett programot díjazta a bizottság.

A közlemény idézi Martin József Pétert, a TI korrupcióellenes szervezet ügyvezetőjét, aki úgy véli: a pályázó cégek felismerték, hogy olyan vállalati kultúrát kell kialakítani, amelyben magától értetődő minden munkatárs számára, hogy az etikus munkavégzés az egész szervezet érdeke, a díjazott vállalatok rendszerei pedig legjobb gyakorlatként állíthatók a gazdasági szereplők elé.

A tájékoztató idézi továbbá Christopher Laskát, a Telenor Magyarország vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy a 2012-ben alapított díj célkitűzése, hogy megmutatassa, egyre több cég van Magyarországon, amelyek tisztességesen, egyenlő versenyfeltételek mellett és korrupció nélkül akarnak sikereket elérni.

A Telenor Etikus Vállalat Díjra jelölt vállalatokat a Transparency International Magyarország kérte fel a pályázat benyújtására egy szakértői csoport, az ajánlói testület javaslatai alapján. A pályázatokat értékelő zsűriben a Budapesti Corvinus Egyetem, a Közép-európai Egyetem, a Figyelő és a TI képviseltette magát. A díjat a FigyelőTOP200 gálán adták át pénteken.

A BASF új eljárást fejlesztett ki portfóliójának fenntarthatósági kritériumok szerinti elemzésére annak érdekében, hogy partnereinek még átfogóbb támogatást adjon ahhoz, hogy működésük során gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat egyesíthessenek. A „Sustainable Solution Steering“ módszerrel fenntarthatósági szempontok alapján megvizsgálják és kiértékelik a vállalat portfóliójának 50.000 releváns termékalkalmazását, melyek együttesen 56 milliárd euró árbevételt tesznek ki. A módszer előnye, hogy a független szakértők által hitelesített eljárás lehetővé teszi a termékek fenntarthatósághoz való hozzájárulásának mérését a különböző piacokon és iparágakban, illetve célzott intézkedések révén képes növelni azt.

Az elmúlt három év során a BASF már elemzés alá vette 50.000 specifikus termékalkalmazásból álló portfóliójának több, mint 80 százalékát. Például azt vizsgálták, hogy egy adott termék milyen mértékben járul hozzá a költséghatékonysághoz, a hatékony készletgazdálkodáshoz, valamint mennyiben teljesít egészségügyi ill. biztonsági kritériumokat.  A különféle iparágakban működő ügyfelek konkrét fenntarthatósági igényeit éppúgy figyelembe vették a vizsgálat során, mint a regionális eltéréseket. Ezt követően értékelik ki, hogy mennyire felelnek meg a BASF megoldásai ezeknek a szükségleteknek. Az eddigi eredmények alapján az elemzett termékalkalmazásokat négy kategóriába sorolták:

Az „Accelerator” (vagyis gyorsító hatású) kategóriába sorolt termékek különleges mértékben járulnak hozzá az értékteremtési lánc fenntarthatóságához. Az  elemzett termékek (árbevétel szerinti)  22 %-a tartozik ebbe a kategóriába.

A „Performer” (vagyis a biztos teljesítményt nyújtó) megoldások azok, amelyek a piac standard fenntarthatósági követelményeit teljes mértékben teljesítik. Az vizsgált termékek 73%-a sorolható ide.

A „Transitioner” (azaz átmenti) kategóriában specifikus fenntarthatósági követelményeket és ezekhez kapcsolódó akcióterveket definiáltak.  Ez az elemzett termékek 4,5%-ra vonatkozik.

Azokat az alkalmazásokat, melyek nem kielégítő mértékben teljesítik a fenntarthatósági kritériumokat, a „Challenged” (vagyis kihívást jelentő) kategóriába sorolták. Ezekre a termékekre a BASF akcióterveket fejleszt ki, hogy jobb megoldásokat tudjon találni. Ez jelenleg a vizsgálatban szereplő termékek 0,5 %-ára érvényes.

 A Sustainable Solution Steering célja, hogy hosszú távon növelje az Accelerator megoldások arányát, és így tovább javítsa a BASF fenntarthatósági teljesítményét. A termékportfólió ezért folyamatos felülvizsgálat alatt áll, melynek során változhat a megoldások besorolása a négy kategóriába – például a piac megváltozott követelményei vagy az esetleges új törvényi rendelkezések alapján.

 2014. év végéig megtörténik a teljes termékportfólió elemzése. Az új módszer segítségével a BASF továbbra is a „We create chemistry“ stratégiájának célkitűzéseit teljesíti. „A gazdasági, ökológiai és társadalmi követelmények egyesíthetősége ügyfeleink számára egyre fontosabb. Ez a törekvés számunkra új üzleti lehetőségeket teremt. Vállalati célkitűzésünkben is kifejeztük: kémiát alkotunk a fenntartható jövőért. Termékportfóliónk elemzése fenntarthatósági szempontok alapján is ezt a törekvésünket hangsúlyozza “, nyilatkozta Dr. Kurt Bock, a BASF igazgatótanácsának elnöke.