Négy budapesti SPAR áruház, egyelőre tesztjelleggel, 2024. január végétől kizárólag alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó tojást kínál, ketreces tartásból származó termékeket nem. Utóbbiakat eddig is fokozatosan vezette ki a piacról a vállalat, összhangban azokkal az uniós törekvésekkel, amelyek végleg megszüntetnék a ketreces állattartás lehetőségét a tagállamokban.

A SPAR üzleteiben az elmúlt évtizedben fokozatosan nőtt a forgalomba hozott alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó tojások aránya és csökkent a ketreceseké. Amíg például 2014-ben az összes eladott tojás 2,24 százaléka szerepelt az ökológiai tartású kategóriában, addig az idei esztendőben ez az arány már ennek duplája volt. Ugyanez figyelhető meg a szabadtartásból származó tojásoknál, amelyek négy éve elérhetők a SPAR-egységek polcain: a 2020-as 0,96 százalékhoz képest arányuk megnégyszereződött, 2023-ban az összes eladott tojás közel 4 százaléka ilyen típusú volt. Látványosan nőtt az alternatív termelésből származó tojások aránya is, hiszen amíg 10 évvel ezelőtt 100 eladott tojásból kilenc volt ilyen, addig mára ennek már a háromszorosa.

„A budapesti MOM parkban, a Hűvösvölgyi úti Stop Shopban, a Gábor Áron úti Rózsakert bevásárlóközpontban működő és a XI. kerületi, Péterhegyi lejtői SPAR szupermarketünk 2024-től tesztjelleggel már csak alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó tojásokat kínál. Vállalatunk az elmúlt években folyamatosan csökkentette a ketreces tartásból származó tojások arányát annak érdekében, hogy egyre közelebb kerüljünk az Európai Unió által meghatározott törekvéshez”– mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A négy kijelölt üzletegységben a tojásválaszték továbbra is széles lesz: az alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó termékek közül 16-féle szerepel a kínálatban. A SPAR-áruházakban kapható valamennyi tojás megbízható hazai termelőktől származik. Azért, hogy a termelők, a beszállítók és a fogyasztók is alkalmazkodni tudjanak, a SPAR Magyarország fokozatosan tér át egyre inkább az alternatív-, ökológiai- és szabadtartásból származó tojások forgalmazására. 

A globális trendek alapján a hazai vállalatoknak is készülniük kell a mesterséges intelligencia térnyerésére a munkahelyeken.
Bár a világban egyre többen használják munkájuk során a mesterséges intelligenciát (AI), Magyarországon a felsővezetők közel fele még nem látja tisztán felhasználásának lehetőségeit, igaz, ugyanennyien nyitottak is az alkalmazására. Egyelőre semmi konkrét jel nem utal arra, hogy elveszi a munkánkat a mesterséges intelligencia – bár a hazai vállalatoknak még nincs egyöntetű válasza arra, hogy milyen hatással lesz az AI a munkaerőpiacra. A Randstad egyik globális kutatása szerint azonban a munkavállalóknak határozottabb véleményük van: több mint felük az AI előnyeit látja, közel felük izgatott a mesterséges intelligenciában rejlő munkahelyi lehetőségeket illetően.

Február elején hozta nyilvánosságra a Randstad a „HR Trends 2024” kutatás első részleteit. A több mint 350, különböző iparágakban működő hazai vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott kutatásból kinyert adatok révén többek között betekintést nyerhettünk a vállalati szektor üzleti kilátásaiba, HR kihívásaikba, létszámbővítési, béremelési és otthoni munkavégzéssel kapcsolatos terveikbe, információt kaphattunk az általuk nyújtott juttatásokról. Ezeken felül a kutatásban az AI is terítékre került: a magyarországi vállalatok felsővezetőinek mesterséges intelligenciával kapcsolatos attitűdjeit is megvizsgálták. A felmérés eredményei a 2023-as harmadik negyedévi „Workmonitor Pulse Survey” eredményeivel együtt izgalmas képet rajzolnak ki az AI és a munka világának kapcsolatáról.

Tudjon meg többet a magyarországi cégvezetők AI-al kapcsolatos meglátásairól és a kutatás eredményeiről ide kattintva.

A szabályozási és a piaci trendek az ESG jelentések növekvő jelentőségét mutatják, hiszen az ESG általános szabályozási elvvé kezd válni, valamint a befektetők és pénzügyi elemzők egyre inkább beépítik az ESG-szempontokat az értékelési modelljükbe. A BDO Magyarország ESG üzletága 9 közép-kelet-európai BDO iroda részvételével a régió vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített egy kutatást.

Az ESG-törekvések irányai

A felmérésben résztvevő vállalatok 83%-a szerint az ESG a jövőben rendkívül vagy nagyon fontos lesz üzleti működésük szempontjából. A fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok integrálását a vállalati döntéshozatalba azonban leggyakrabban az Európai Unió és a nemzeti kormányok szabályozási követelménye ösztönzi. Fontos motiváló tényező még a hírnév növelése és a tulajdonosi elvárások, valamint az érdekelt felek (pl. bankok) elvárásai. A kérdőív eredményei szerint a vállalatok több mint 40%-a hajlandó többet költeni a jövőben az ESG-re, mint eddig, míg a vállalatok fele (52%) ugyanannyit költene, mint az előző évben. A megkérdezettek 77%-a az energiahatékonyságra és a zöld energetikai beruházásokra összpontosít, 18%-a pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok gyűjtésére koncentrál.

A kutatás feltárt néhány különbséget abban, hogy a kkv-k és a nagyvállalatok hogyan integrálják az ESG-intézkedéseket működésükbe. A nagyvállalatok fele nagy vagy rendkívül nagymértékben összpontosít a szén-dioxid-kibocsátásra és a karbonsemlegességre, nagyobb hangsúlyt fektet az etikus magatartásra és az átláthatóságra, mint a kis- és középvállalkozások. A társadalmi kérdésekben viszont a kkv-k motiváltabbak, ők 8%-kal fontosabbnak ítélték a munkavállalók jóllétét és 15%-kal fontosabbnak az oktatást, a képzést és az emberi jogokat a nagyvállalatokkal szemben.

Új szabályozás, alacsony felkészültség

A vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD) biztosítja, hogy a vállalatok a kettős lényegesség elve alapján megfelelő információkat tegyenek közzé fenntarthatósági kockázataikról és lehetőségeikről, valamint azok emberekre és környezetre gyakorolt hatásáról. Ez az irányelv azt is előírja, hogy a fenntartható jelentéstételre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a vállalatok szabványokat alkalmazzanak. Az Európai Bizottság a CSRD-vel összhangban közös jelentéstételi standardokat fogadott el (European Sustainable Reporting Standards – ESRS), melyek kötelezőek az irányelv hatálya alá tartozó vállalatok számára. Ezt az irányelvet ültette be a magyar jogrendbe a tavaly elfogadott ESG-törvény.

A felmérésből azonban kiderült, hogy a régió vállalatai még nincsenek felkészülve a jogszabályra, leginkább a kapacitás- és információhiány, valamint az összetett és időigényes módszertanok akadályozzák őket abban, hogy az ESG-kritériumokat beépítésék a döntéshozatali folyamataikba és a jelentéstételbe.

Ugyan a kutatás szerint a vállalatok 20%-a már készített ESG-jelentést, és további 40% tervezi a közeljövőben a riport elkészítését, a megkérdezettek 40%-a azonban nem tervez ESG-jelentést készíteni (a kkv-k kétharmada és a nagyvállalatok egyharmada).

A kutatásban résztvevő magyar vállalatoknál hasonló arányok figyelhetők meg: 33%-a készített már ESG-jelentést, 44%-ánál pedig tervben van az első fenntarthatósági jelentés elkészítése. A megkérdezett magyar cégek több mint felére (56%) vonatkozik a CSRD szabályozás, azonban ezen vállalatok csupán 20%-a van ennek tudatában, ezért fontos a vállalatok megfelelő tájékozódása.

Veisz Ákos a BDO Magyarország ESG tanácsadási üzletág vezetője az alábbi javaslatokban foglalta össze a vállalatok teendőit:

1. Tájékozottság. Figyelje és ismerje meg az új, fenntarthatóságra összpontosító szabályozásokat, különösen az ESG-törvény előírásait!
2. Tudatosság. Ellenőrizze, hogy a szabályozásnak van-e közvetlen vagy közvetett hatása az Ön működésére!
3. Felkészültség. Szánjon időt az előkészületekre, kezdje el időben a felkészülést, mivel a feladatok összetettek és időigényesek lesznek!
4. Éleslátás. Őrizze meg versenyelőnyét és őrizze meg üzleti rugalmasságát stratégiai gondolkodással!

A kutatás letölthető a BDO Magyarország honlapjáról: ESG 3.cdr (bdo.hu)

A kutatásról: A BDO Magyarország ESG üzletágának vezetésével készült kutatás 9 ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) BDO irodájának részvételével valósult meg. A kutatás a résztvevő BDO irodák ügyfeleinek körében mérte fel a közép-kelet európai régió vállalatainak a fenntarthatóság területén tett kezdeményezéseit és intézkedésit, a fenntarthatósághoz való hozzáállását, a jogszabályi követelményekkel kapcsolatos ismeretüket, tájékozottságukat és ESG érettségüket, valamint az akadályokat, amelyekkel a cégek szembesülnek. A kutatás kérdőíves módszertannal készült, az online kérdőív több mint 5500 BDO ügyfélhez jutott el.