Az Európai Unióban (EU) az üvegházhatású gázok emissziójának 36 százaléka kötődik az épületekhez.

Ha egy átlagos európai háztartást nézünk, ott az energiafelhasználás 79 százaléka kapcsolódik a fűtés és háztartási melegvíz (HMV) előállításhoz. Magyarországon a fűtés és HMV együtt még magasabb, 84 százalék[1]. Az átlagos európai iroda energiafelhasználásának 48 százalékát teszi ki; a HMV előállítás ~9%; fűtés ~25%; hűtés ~9%; szellőzés ~5%.

Miért fontosak a hőszivattyúk az épületek dekarbonizálása szempontjából?

Az EU 27 tagállamára készített előrejelzések szerint a hőszivattyúk által előállított fűtés közel 600 százalékkal nőhet 2020 és 2050 között. Ez ad lehetőséget a fűtés hőszivattyúkkal történő kibocsátás-csökkentésére. Persze ehhez minden típusú hőszivattyúra szükség lesz. Mintegy 60 millióra. Benne a levegő-levegő hőszivattyúkkal, közismertebb nevükön hűtő-fűtő split klímákkal, melyek szerepe nem elhanyagolható Magyarországon sem.

A hőszivattyúk közvetlen és közvetett kibocsátása jóval alacsonyabb már ma, mint a hőszivattyúkkal kiváltott, elkerült kibocsátás. A hőszivattyú-berendezések teljes élettartamra számított emissziója a jövőben is egyre csökkenni fog, köszönhetően az energiahatékonyság-javulásnak és a hűtőközeg-átállásnak.

A kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében tehát a hőszivattyúzás trendjét szükséges erősíteni. Beleértve a levegő-levegő hőszivattyúkkal való fűtést is.

Jogosan merül fel itt a kérdés: mégis, mi köze a zöld átállásnak a levegő-levegő hőszivattyúkhoz, azaz klímaberendezésekhez?

Európában 2013 óta már csak inverterrel ellátott levegő-levegő hőszivattyúkat[2] lehet forgalomba hozni. Az EU-ban forgalomba kerülő levegő-levegő hőszivattyúk között a reverzibilis, fűtésre és hűtésre is alkalmas készülékek dominálnak, váltva a csak hűtésre alkalmas ON/OFF működésű berendezéseket, köszönhetően a közös európai környezetbarát tervezési követelményeknek[3].

Az európai minimum energiahatékonysági előírások a levegő-legevő típusú hőszivattyúkra a legmagasabbak, megelőzve nemcsak egyéb típusú hőszivattyú társaikat (geotermikus, levegő-víz, víz-víz hőszivattyúk), de minden más fűtőberendezést is. Sőt, a hűtési előírások még a fűtésinél is magasabbak. Míg télen egységnyi bevitt villamos energiával átlagban 3-4 egységnyi hőenergiát lehet előállítani, ez hűtés esetén elérheti az 5-6-ot, sőt vannak már ennél is hatékonyabb készülékek[4].  A hűtés tehát hatékonyabb, mint a fűtés. Ha még azt a jól ismert tényt is mellé tesszük, hogy nyáron – pont a megújuló energiaforrások, Magyarországon különösen a naperőművek gyors terjedése miatt – a villamosenergia megújuló tartalma egyre nő (így a villamosáram-előállítás emissziója csökken), az is kijelenthető: a hűtés fenntarthatóbb, mint a fűtés.

 

A levegő-levegő hőszivattyúk jelentősége: nemcsak hűt, hanem fűt is!

A hűtés energiafelhasználásból való részesedése alacsony, EU-átlagban az 1 százalékot sem éri el. Magyarországon is hasonló a helyzet. Az Energiahivatal 2015 és 2023 közötti adatsora alapján a háztartások hűtési energiafelhasználása ugyan nőtt, 2015-ös 271-ről 2022-ben 1139 Terajoulera, ez azonban a magyar háztartások végső energia felhasználásának   0,11 százalékról indulva 0,47 százalékig való emelkedését jelenti; 2023-ban a hűtésre 928 Terajoule fordítódott, mely a végsőenergia-felhasználás 0,41 százaléka. A fűtésre 2023-ban 155.899 Terajoule végső energia került felhasználásra.

Mindezt úgy, hogy a 2022 évi cenzus szerint a légkondicionálóval ellátott háztartások száma már 1,215 millió, ez a szám a háztartások több mint negyedét jelenti.

Magyarországon egyre több háztartás használja hűtés mellett fűtésre is levegő-levegő hőszivattyúját, népszerű nevén a fűtőklímáját. Az Energiahivatal által gyűjtött éves adatsorok szerint 2023-ra már meghaladta a 80 ezret azon háztartások száma, mely újonnan igényelt kedvezményes villamosáram-tarifát (H-tarifa) hőszivattyújához[5]. Összevetve a becsült éves piaci értékesítési adatokkal ez azt jelenti, hogy a háztartások kb.  80 százaléka fűtőklímára igényelte a kedvezményes tarifát.

Az EU azt a cél tűzte ki maga elé, hogy 2040-ig a fosszilis energiahordozók felhasználását visszaszorítja, beleértve az épületek fűtésére használt fosszilis energiát használó kazánokat is. Feltételezhető emiatt, hogy előbb az új épületek esetén, majd fokozatosan a felújítások során is hőszivattyúk fogják a legnagyobb arányban váltani a fosszilis kazánokat a megújuló fűtési (és hűtési) megoldások közül.

A paradigmaváltás a hőszivattyúval való fűtés irányába már elkezdődött, Magyarországon is.  

A szerző Szalai Gabriella, a Daikin Hungary Kft szakértője

[1] Forrás: MEKH

[2] Köznapi nyelven fűtőklímákat

[3] Ecodesign, LOT 10

[4] nyári jósági fokuk (hatékonyságuk) elérheti  akár 6 vagy 8 SEER-t, azaz 6-szor vagy 8-szor több hőenergiát is képesek előállítani a felhasznált villamos energiához képest

[5] H-tarifát minden típusú hőszivattyúra lehet igényelni, 3,4 SCOP felett, október 15-április 15. között

A Henkel Magyarország Consumer Brands üzletágánál a tavalyi évben különösen nagy hangsúlyt kapott a jótékony, önzetlen cselekedet. Nemcsak termék- és pénzadománnyal, hanem önkéntes csapattevékenységekkel is hozzájárultak több szervezet munkájához.

A Henkel vállalati kultúrájában mélyen beágyazódott a társadalmi szerepvállalás és ez az értékteremtő szellemiség mind a márkák, mind a munkatársak elkötelezettségében megnyilvánul. A Henkel Magyarország Consumer Brands üzletága 2024-ben is nagy mértékben segítette számos hazai szervezet és intézmény munkáját, többéves hagyományt teremtve.

A Henkel nemzetközi „Social Partnership” kezdeményezése keretében Magyarországon is olyan szervezeteket, egyesületeket vagy közintézményeket támogat a vállalat, amelyek választ adnak egy-egy társadalmi problémára. A Consumer Brands üzletág közel kétszázezer mosó- és tisztítószert, illetve kozmetikai termékeket adományozott azoknak a szervezeteknek, akik megoldást, segítséget nyújtanak nehéz helyzetekben. Például, mint nem élelmiszert gyártó vállalat a Henkel elsők között lépett partnerségre a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, és egyből az aranyfokozatú támogatói kategóriába került.

Továbbá az üzletág folytatva előző években kialakult támogatási tevékenységét többek között termékadományaival részt vett az Ökumenikus Segélyszervezet sulikezdés programjában, segítette az Egyszülős Központ, és a Magyar Református Szeretetszolgálat nélkülözhetetlen tevékenységét is.

A Henkel munkatársai is aktívan kiveszik a részüket, ha támogatásról van szó. A vállalt munkavállalói önkéntességi programján a dolgozók jótékonysági tevékenységükhöz pályázhatnak a cégtől anyagi, – és/vagy termékhozzájárulást, de akár fizetett szabadságot is kérhetnek. A pályázatok kiemelt célcsoportja általában mindig a gyerekek, nehéz sorban élők, vagy önsegítő csoportok. A benyújtott pályázatokat a Henkel központi CSR csapata bírálja el. A Consumer Brands üzletág munkatársai több pályázatot is elnyertek segítve így többek mellett az Örökbe fogadok Közhasznú Egyesület, a Magyar Katolikus, és Karitász Segélyszervezetek, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány, vagy éppen a Segítség Köve Alapítvány áldozatos munkáját. Ez utóbbi csepeli (XXI. kerület) központtal működő alapítvány olyannyira élvezi a munkatársak támogatását, hogy számukra több ízben is önkéntes ruhagyűjtést is szerveztek. Ha már a munkatársak önkéntes tevékenységét említjük nem maradhatnak ki a felsorolásból azok az egyéb jótékonysági csapatprogramok sem, melyek során közösen pl. parkokba fákat ültettek a 10 Millió Fa Alapítvány koordinálásával (2024-ben Csepelen az Árpád utcai lakótelepen), vagy madáretetőt, madárodút barkácsoltak, ill. az ünnep közeledtével bonbont, adventi koszorút készítettek szintén adományozási céllal.

A Henkel támogatásai a fent említettek mellett jól ismert márkáin keresztül is formát öltenek. Figyelemre méltó a Consumer Brands üzletág évről-évre megjelenő „Játék egy zöldebb jövőért” fenntarthatósági promóciója, a „Persil a gyerekekért” akciója, a Perwoll Fenntartható Divat napja” és a „Tegyünk együtt a mellrák ellen” Pink október kezdeményezése.

„Nagyon megérintenek bennünket a nehéz sorsok, és szívesen segítünk. Mosó- és tisztítószer, illetve kozmetikai termékeink sok esetben segítik a nélkülözők mindennapi megélhetését. Boldog vagyok, hogy olyan munkatársaim vannak, akikre csapatként is lehet számítani, és közösen tehetünk a jó ügyekért. Külön köszönet illeti a fogyasztóinkat és kereskedelmi partnereinket is, akik aktívan részt vesznek márkáink kiemelt jótékonysági kezdeményezéseiben, és hozzájárulásukkal több mint 28 millió forinttal tudtunk anyagi támogatást vagy eszközbeszerzést nyújtani különböző szervezeteknek. A termékadományaink értéke pedig éves összesítésben több mint 300 millió forintot tett ki” – összegzi az elmúlt évet Szak Zsuzsanna, a Henkel Magyarország Consumer Brands üzletág igazgatója.

 

 

 

A 2018-ban alapított társaság a fenntarthatóság elvei mentén szervez emlékezetes céges eseményeket. Működésük során saját fenntarthatósági szempontrendszerük mentén dolgoznak, melynek természetesen része a munkavállalói jólétet és az etikus versenyzés, de része a körforgásos gondolkodás és a partneri kapcsolatok fenntartása is, mind az ügyfelekkel, mind a beszállítói lánccal.

Rendezvényeiken gyakran valósítanak meg érzékenyítő, karitatív és edukatív programokat. A környezetvédelem témájában nyíltan kommunikálnak a tudásukról (blogcikkek, előadások, ingyenes útmutatók segítségével), ezzel segítve a közösség fejlődését. Ügyfeleik számára a rendezvényszervezés hét területén kínálnak fenntartható alternatívákat a hagyományos, sokszor környezetszennyező megoldások helyett. Valamennyi rendezvényüket követően kiszámolják a rendezvény karbonlábnyomát a WWF Hungary segítségével, illetve gondoskodnak a semlegesítésről is – az elmúlt években egy élőhely-rekonstrukciós projektet támogattak, mely a tiszaugi ártér helyreállítását célozta.

A Pécsi Szabolcs által irányított vállalkozás számos közösség, köztük a MaResz és a ByBrigdeBudapest Vállalható üzleti szereplőinek tagja, illetve támogatja a Fairtender fenntartható és etikus beszerzési irányelveit.

Azért csatlakoztak a BCSDH-hoz, mert szeretnének egy olyan szakmai és a fenntarthatóság felé elkötelezett közösséghez tartozni, akikkel segíthetik és inspirálhatják egymást a rendezvényipar zöldebbé tételének érdekében.

Az 1990-ben alapított, ma több mint 2500 főt alkalmazó vállalat műanyagfeldolgozással, akkumulátorgyártással és -újrahasznosítással foglalkozik. Az alapításától kezdve családi tulajdonban lévő, hírnevét műanyag-feldolgozó tevékenységével megalapozó vállalkozás nemcsak saját termékek gyártójaként, hanem multinacionális cégek beszállítójaként is ismert.

A Kasza Lajos János és családja által irányított, közel 35 éves szakmai múlttal rendelkező vállalat jelenleg dolgozik működésének a körforgásos gazdaság modellje elvei szerint történő megújításán.

ISO 14001:2015 Környezetközpontú irányítási rendszert működtetnek. Klímavédelmi célkitűzéseik között szerepel a CDP jelentéstétel és vállalati karbonlábnyom-számítás.

Működésüket az auditált Üzletvezetési alapelvek dokumentum szerint folytatják, amellyel kapcsolatban rendszeres önellenőrzést is végeznek, illetve második és harmadik fél általi audittal is biztosított.

Fenntarthatósági jelentést még nem adtak ki, de folyamatban van a készítése.

Azért csatlakoztak a BCSDH-hoz, mert egyetértenek a BCSDH által képviselt fenntarthatósági értékekkel és szeretnének a szakmai közösség tagja lenni.

 

A Carbon.Crane egy 2024-ben alapított startup vállalkozás, amely a digitális karbonlábnyom csökkentésében és az energiahatékonyság növelésében segíti a fenntarthatóság iránt elkötelezett partnereit, website és email fókusszal.

A digitális karbonlábnyom jelenleg még a vállalati karbonkibocsátási vizsgálatok egyik „vakfoltja”. A Huszics György és Bodnár József által irányított Carbon.Crane küldetése ennek a területnek a láthatóvá tétele és beemelése a vizsgálati körbe. Első lépésben a website-okon és az e-maileken keresztül teszik megfoghatóvá a karbonkibocsátás és az energiafogyasztás nagyságát és csökkentésének lehetőségeit, azonnali megoldást is kínálva ezek kezelésére.

A vállalkozás működésének minél több elemében törekszik érvényre juttatni a fenntarthatósági szempontokat. A legfontosabb terület maga a szolgáltatásuk, mely küldetésük megtestesülése: a digitális eszközpark intenzíven növekvő karbonlábnyomának csökkentése. Szolgáltatásuk létrehozása során kiemelten szem előtt tartották, hogy az a lehető legkisebb karbonlábnyommal történjen.

Működésüket a transzparencia és a közösségi gondolkodás erősítése jellemzi, mind a befektetők, mind az alkalmazottak irányába. Folyamatos, nyílt és bevonó jellegű kommunikációt folytatnak teret adva a közös gondolkodásnak és a szervezetben található szinergiák feltárásának és hasznosításának.

Azért csatlakoztak a BCSDH-hoz, mert szeretnénk tagja lenni annak a közösségnek, mely előremutató és példaértékű lépéseket tesz a fenntartható vállalati működés minél szélesebb körben való elterjesztéséért.

Az EXIM Magyarország már több mint 30 éve a hazai vállalkozások növekedésének támogatójaként utat teremt a globális sikerekhez innovatív finanszírozási lehetőségeivel. Az ország hivatalos exporthitel-ügynökségeként a nemzetközi kereskedelemre, külpiaci terjeszkedésre és befektetésekre, valamint külföldi beruházásokra szakosodott. Az exportfinanszírozás mellett egy évtizede működtet belföldi hitelprogramokat is a magyar cégek nemzetközi versenyképességének javítása érdekében. A Kisgergely Kornél vezérigazgató által irányított intézménypáros célja, hogy a kiemelkedő növekedési és külföldi terjeszkedési potenciállal rendelkező vállalatok számára egyedi hitel-, biztosítás- és garanciatermékeket kínáljanak. Fennállásuk óta a világ mintegy 150 országába segítettek már eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat.

Az EXIM elkötelezett az ESG-szemlélet iránt gazdasági tevékenysége és működése során, amely három pilléren nyugszik:

  1. Környezeti felelősségvállalás (E): Nemzetközi és hazai szabályozások, valamint a legjobb piaci gyakorlatok mentén megalapították a Zöld Finanszírozási Keretrendszerüket, amely révén kedvező finanszírozási lehetőségekkel támogatják a fenntartható fejlődést és a zöld beruházásokat. Céljuk, hogy a szénalapú tevékenységek helyett a zöld portfóliójukat növeljék.
  2. Társadalmi felelősségvállalás (S): Fontosnak tartják a jövő generációjának edukálását, ennek érdekében hosszú távú elkötelezettséget vállalnak rangos felsőoktatási intézményekkel, hogy speciális kurzusokat és képzéseket kínáljanak a hallgatóknak. Szoros kapcsolatot ápolnak szakmai szervezetekkel is, hogy biztosítsák a legfrissebb exportfinanszírozási tudás elérését a lehető legszélesebb körben. Mindemellett családbarát és jövőálló munkahelyként támogatják a munkavállalóik jólétét, valamint aktív belső kommunikációval és wellbeing aktivitásokkal erősítik a közösséget.
  3. Felelős vállalatirányítás (G): Az EXIM mindent megtesz az átlátható és fenntartható működés érdekében, ezért az ESG-stratégiájukat is az üzleti célokkal összhangban alakították ki, valamint dedikált ESG Központot hoztak létre, amely éves programterv alapján tevékenykedik. Továbbá kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatósági szempontok integrálására a döntéshozatali folyamatokba, biztosítva ezzel a hosszú távú és felelős vállalatirányítást.

A BCSDH-hoz azért csatlakoztak, hogy megosszák a már meglévő tapasztalataikat, és új jó gyakorlatokat szerezzenek. Az ESG Központjuk létrehozásával céljuk, hogy előrelépjenek a fenntarthatóság területén és a bankszektoron belül az egyik meghatározó szereplővé váljanak.

A Radnai Tamás és Tóth Gabriella által alapított RTG fenntarthatósági és ESG tanácsadás területén működik. 2006-os megalakulásuktól kezdve ezen a területen dolgoznak, hogy a hazai vállalati környezetben előmozdítsák a fenntarthatóságot.

Az RTG alapítói és a cég maga is az SZTFH által akkreditált ESG tanácsadó.

Hosszútávú, a fenntarthatóság iránti elkötelezettségen alapuló őszinte szakmai kapcsolatokat építenek partnereikkel. A szakmai csapat tagjainak eltérő gondolkodása, világlátása és tapasztalata jól kiegészíti egymást, egyben hozzájárul a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság különböző aspektusainak érvényesüléséhez.

A társaságnál maximálisan megvalósul a nemek közötti egyenlőség, az alapítók egyenlő arányban vesznek részt a vállalkozás sikere érdekében.  A munka és magánélet egyensúlyát segíti, hogy az RTG rugalmas munkavégzést támogató munkahely.

A növekedési fázisban lévő társaság célja, hogy hosszú távon hozzájáruljon a fenntarthatóság és az ESG tanácsadás területén elért legújabb eredményekhez.

A BCSDH-hoz e célok támogatása érdekében csatlakoztak: aktív és hasznos tagjai kívánnak lenni a szakmai közösségnek.

A Lidl Magyarország az élelmiszer kiskereskedelem egyik meghatározó szereplője. A Szlavikovics Zita által irányított vállalat kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, a környezetvédelemre és az etikus működésre, mindezek mellett fontos számára az egyre szigorúbb EU-s szabályozásoknak való megfelelés is.

Fenntarthatósági stratégiáját a „Jó a bolygónak, jó az embereknek, jó Önnek” alapelvek mentén alakította ki, amely hat fókuszterületet ölel fel: biodiverzitás védelme, klímavédelem, erőforrások megőrzése, egészség támogatása, etikus működés és párbeszéd. A Lidl országokon átívelő célja, hogy 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást teljes ellátási láncában, beleértve a Scope 3 kibocsátásokat is. Ezek azok a területek, ahol a vállalat teljes kibocsátásának több mint 90 százaléka keletkezik. A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez a vállalat szoros együttműködést folytat partnereivel, és a legnagyobb beszállítói számára, akik a termékekkel kapcsolatos kibocsátások (Scope 3) 75%-áért felelősek, előírja, hogy 2026-ig határozzák meg saját klímacéljaikat a Science Based Targets keretein belül.

A fenntarthatósági törekvéseket nemcsak a stratégiai célok, hanem konkrét eredmények is alátámasztják. A Lidl Magyarország rendszeresen közzéteszi nemzeti szintű fenntarthatósági jelentését, amelyek a GRI Szabvány alapján készülnek. Az első kettő a GRI Core opció, legutóbbi pedig már az in accordance with GRI szerint készült, ami a 2022–2023-as gazdasági éveket fedi le.

A vállalat további célja a körforgásos gazdálkodás előmozdítása, az élelmiszer-hulladék csökkentése vagy a kritikus nyersanyagok tanúsítottan fenntartható forrásból származó beszerzése is. Emellett az emberi jogok tiszteletben tartása és a munkahelyi egészség és biztonság is kiemelt szerepet játszik működésükben.

A Lidl tagságával aktívan kíván hozzájárulni a BCSDH közösségéhez, megosztva jó gyakorlatait és további tudást szerezve a körforgásos gazdálkodás, kibocsátáscsökkentés és biodiverzitás területén.

Az 1999-ben alapított, Mikami Keitaro által irányított vállalat az autóalkatrész nagykereskedelem területén működik esztergomi székhellyel.

A vállalat stratégiai megközelítése a fenntarthatóság terén átfogó és integrált. Stratégiájuk magában foglalja a környezeti hatások csökkentését innovatív technológiák alkalmazásával, gazdasági tevékenységeik felelősségteljes és etikus vezetését, valamint aktív részvételt a társadalmi felelősségvállalásban.

A környezeti felelősségvállalás jegyében számos intézkedést (pl. led izzókra való átállás, kazán csere, gázüzemű targoncák cseréje elektromosra, szelektív hulladékgyűjtés, műanyag eszközök csökkentése) vezettek be saját működésük kapcsán, valamint dolgozói bevonással létrehozták a társaság Öko-térképét, mely egyértelműen rávilágít a fejlesztendő területekre, valamint megerősíti a már meglévő intézkedések hatékonyságát. 2024-ben megszerezték az ISO 45001 tanúsítványt, 2025-ös céljaik között pedig szerepel az ISO14001 bevezetése. A vállalat jelenleg dolgozik azon, hogy meghatározza és kidolgozza a klímavédelmi célkitűzéseit, mindezt tudományos alapokon nyugvó keretrendszerek, például az SBTi irányelveinek segítségével.

CSRD és ESG szempontokat figyelembe véve dolgoznak Emberi jogi politikájukon, amely az emberi jogokat és alapvető emberi értékeket, valamint a diverzitás kérdéseit is magába foglalja. Ezen intézkedések egy része már most is megtalálható a Munkavállalói Kézikönyvükben. 2024-ben megszerezték a családbarát munkahely védjegyet.

A BCSDH-hoz való csatlakozásukkal ösztönző környezetre és a közös célokra számítanak és bíznak benne, hogy értékes kapcsolatokat építhetnek leginkább a tapasztalatcsere és tudásmegosztás szempontjából.

A De Rossi Consulting meggyőződése, hogy minden vállalkozás hosszú távú fenntartható fejlődése a pénzügyileg tájékozott döntéseken alapszik. Kétgenerációs, magyar tulajdonú vállalkozásként elkötelezettek amellett, hogy ügyfeleik számára olyan megbízható és biztonságot nyújtó pénzügyi megoldásokat kínáljanak, amelyek hosszú távon biztosítják stabilitásukat és elősegítik tartós pénzügyi sikerüket.

Személyre szabott, ügyfélközpontú megközelítéssel és modern, úttörő technológiai megoldások alkalmazásával könyvvizsgálati és cégértékelési szolgáltatásokat kínálnak, melyek célja, hogy ügyfeleik valós pénzügyi rálátással rendelkezzenek cégük állapotára. Ezzel támogatják őket a fenntartható növekedés és versenyképesség elérésében. Hisznek egy olyan világban, ahol minden vállalkozás ki tudja meríteni a benne rejlő potenciált, és abban, hogy a legtöbb vállalkozás képes és hajlandó fejlődni, ha megfelelő eszközöket, támogatást és információt kap ehhez.

A BCSDH kiváló platformot nyújt számukra a szakmai tapasztalatcserére, a tudásbővítésre és inspiráció merítésére. A De Rossi egyik alapvető értéke a fenntarthatóság, amelyet minden tevékenységükben szem előtt tartanak. Hisznek abban, hogy fejlődni csak fenntarthatóan érdemes, és hússzútávon csak fenntarthatóan lehetséges.

De Rossi Éva és Marcel által irányított társaság elsődleges célja, hogy a CSRD jelentésre kötelezett vagy önként vállaló cégeket támogassák ezen az úton és specialistává váljanak ezen a téren.

De Rossi Éva és De Rossi Marcel, a De Rossi Consulting Kft. Alapító tagjai