A paradigmaváltás még messze van – Helyzetfelmérés a hazai körforgásos gazdaságról
2023. év elején a Körforgásos Gazdaság Platform keretében, a BCSDH szakmai vezetésével, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. és a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetségének szakértő szakmai támogatásával második alkalommal készített a körforgásos gazdaság hazai potenciáljáról. A felmérés célja a legfontosabb kihívások azonosítása és a már megvalósult hazai üzleti megoldások feltérképezése volt.
A körforgásos gazdasághoz kapcsolódó, már működő tevékenységek közül még mindig a legkönnyebben alkalmazható „alacsonyan csüngő gyümölcsök” a legnépszerűbbek, a komplexebb körforgásos gazdaság modellek még elhanyagolható mértékben terjedtek el. A körforgásos szemlélet érvényesítése a beszerzés során egyelőre jellemzően kimerül a helyi beszállítók bevonásában. A beszállítók felé megfogalmazott konkrét, akár a karbonsemlegességre, akár az újrahasznosított anyagok felhasználásnak arányára vonatkozó kritériumrendszerek azonban nem jellemzőek.
Sajnos az is elmondható, hogy 2030-ig megvalósítandó tervek között szintén a konvencionális tevékenységek szerepelnek. A felmérésben résztvevő cégek még terveikben sem szerepeltetik az új modelleket. Az olyan modellekhez, mint a megosztás alapú gazdaság vagy az Ipar 4.0 alkalmazása látszik, hogy több idő kell, de várható, hogy a későbbiekben egyre nagyobb szerepet fognak kapni.
A körforgásos gazdasághoz kötődő, jelenleg is alkalmazott intézkedések elsősorban az anyag- és energiaáramra, a fogyasztók felé történő kommunikációra és a belső folyamatok szabályozására szorítkoznak. A jövőbeni tervezett intézkedések egyre jobban kiterjedhetnek a beszállítói körre, egyre szigorodhatnak a velük szembeni elvárások. A legégetőbb téma, ahol a legtöbb intézkedést tervezik a vállalatok, és ahol a legnagyobb az elmaradás, a zöld beszerzés kérdése. Ehhez zárkózik fel az üzleti partnerség és a megújulók használatának növelése.
Bár az erőforrás problémák az utóbbi években szinte minden vállalatot utolértek és jelentős kihívások elé állították őket, még mindig késik annak felismerése, hogy költségcsökkentés érhető el a körforgásos gazdasággal, hiszen az erőforráshatékonyság, a fel nem használt víz, energia és nyersanyag pénzügyi megtakarítást jelent.
Nagy a várakozás a vállalatok körében az állami ösztönzők és a jogszabályi környezet változása miatt. Az utóbbi 3 évben Magyarország több olyan szakpolitikai stratégiát is publikált, amely közvetlenül vagy közvetve a körforgásos gazdasággal foglalkozik. A legnagyobb figyelem a hulladékgazdálkodásra irányul, hisz 2021-ben új hulladékgazdálkodási hatóság jött létre, amely 2023-tól koncessziós rendszer bevezetésével kívánja átalakítani a hulladékgazdálkodási piacot. A legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartozik az egyszer használatos műanyagok betiltása 2021-ben, az illegális hulladéklerakás felszámolása és megakadályozása, valamint az italcsomagolások visszaváltási rendszerének tervezett bevezetése. A vállalatok a jövőt elsősorban a termelési folyamatok átalakításában és a hulladék az anyagáramba való minél nagyobb arányú és minél hatékonyabb visszaforgatásában látják. A termelékenyebb és kevésbé erőforrás-igényes gazdaság felé történő elmozduláshoz az ökoinnovációba történő beruházásokra van szükség, ami a versenyképesség és a munkahelyteremtés terén egyaránt jelentős haszonnal járhat.
Az előző felmérés óta közel megduplázódott azon válaszadó vállalatoknak az aránya, amelyek környezetirányítási rendszert vezettek be, a kitöltő vállalatok 60%-ának már van a körforgásos gazdaságra dedikált szakembere.
„A felmérés alátámasztotta annak a célnak a relevanciáját, amely a Körforgásos Gazdaság Platformot életre hívta. A Körforgásos Gazdaság Akadémia betöltötte szerepét, a legtöbb cég a körforgásosság alapfogalmával már tisztában van, az edukációs cél alapszinten teljesült. Az elmélet helyett egyre inkább a gyakorlati megoldások kerülnek előtérbe, ebben várnak segítséget a vállalatok, azaz szükség van továbbra is a tudásmegosztásra, és információcserére azaz az ipari együttműködési lehetőségek, a már meglévő jógyakorlatok és az innovációs lehetőségek megismerésére, megosztására.” – mondta el Márta Irén, a BCSDH igazgatója.
A felmérést magyar és angol nyelven a linkekre kattintva töltheti le.
*****
A kérdőívről
A felmérésben közel 90 szervezet vett részt, melyek 95%-a a vállalati szektorban működik, ezen belül 45 % nagyvállalat, 40% pedig kis- és középvállalat. Magas a szolgáltatások aránya, azon belül is az építő és ingatlanipar. (A felmérés nem reprezentatív, a kitöltő szervezetek véleményét tükrözi.) A körforgásos gazdaság alapelveit a válaszadók többsége ismeri és saját bevallása szerint használja is valamilyen formában.
Köszönjük támogatóinknak a hozzájárulást:
