Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a Föld beteg nem csinálunk semmit!?

Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mit tehetünk vezetőként? Valóban működik-e a carbon offsetting? Ki fogja befogadni azt a 3,5 milliárd embert, akinek a mostani élőhelye lakhatatlanná válik, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást? A COVID19 talán az utolsó figyelmeztetés a civilizáció veszélyeztetettségére, ugyanakkor évszázados esély a reformokra. Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, online. „Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a föld beteg nem csinálunk semmit!?” – A résztvevőket nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte, megnyitójában kiemelte a vezetői és multiplikátor hatás fontosságát.

A klímaváltozás megállítására üzleti lehetőségként kell tekinteni, nem felelősségtkén. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A világ 153 országának 11000 kutatója figyelmeztet arra, hogy éghajlati vészhelyzet alakult ki. Hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Számos jó megoldás van már, ilyen például a digitalizáció, a környezetbarát közlekedési megoldások (kerékpár, elektomobilitás) bátorítása, helyi turizmus, szabatéri aktivitások, a hús csökkentése az étkezéseink során.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az életciklus szemléletről és a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról és mikéntjéről beszélt Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet a körforgásos gazdasági kutatás vezetője. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

A Tesco élelmiszermentés programját Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Adrienn bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. Egyelten falat sem veszhet kárba!

Katerina Kolaciova, a Vertis Voluntary Carbon Offsetting vezetője arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Dévényi János, a Loacker ügyvezetője a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Kórik Zsuzsanna, ügyfélszolgálati referens és Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozták. Bédi Attila a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt, bemutatta a fenntartható üzemeltetés pilléreit, a zajvédelem érdekében tett erőfeszítéseiket, a levegőminőség folyamatos mérését, gyakorlatilag egy meteorológiai állomást tart fenn a reptér, a széndioxid folyamatos csökkentésére irányuló tevékenységeiket az Airport Carbon Accreditaion-ön keresztül és a Greenairport programot. A reptér folyamatos fejleszti a közlekedést például kerékpárutakkal vagy az elektromobilitás támogatásával. Védi a területéhez kapcsolódó zöldterületeket, illetve felszíni és felszín alatti vizeket és azok élővilágát.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a vezető hatásáról, a multiplikátorhatásról, vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.