Tag Archive for: klíma

Mi jellemzi a világot 2023-ban és ebben az évtizedben? Milyen megoldások vannak a jelen kihívásaira? Hogyan érinti a természeti veszteség vállalatainkat és mit tehetünk a biodiverzitás megóvásáért? Ha a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? Már nem kérdés, hogy lehet-e a fenntarthatóság egy cég stratégiájának a része a kérdés inkább az, hogy meglehet-e nélküle egyáltalán. A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja február 1-én, melynek házigazdája a Siemens Energy Kft. volt. Az eseményt Goszták Árpád, a vállalat ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Kiemelte azt a három területet, ahol a legsürgetőbb kihívásokkal állunk szemben, úgy, mint a klímahelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita segítségével a tehetségprogram céljaival, majd a 2023-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Kiemelte a tulajdonosok és érintettek számára is győztes-győztes megoldások és a fenntartható értékteremtés fontosságát.

Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság stratégiaként való értelmezését még közelebb hozzuk a résztvevőkhöz, előadásokat hallgathattak meg tagvállalataink vezetőitől, akik „jópéldával” járnak elöl. Elsőként Erőss Pál, a szivattyúmegoldásokat nyújtó globális, alapítványi tulajdonú Grundfos vállalat ellátási lánc vezetője mutatta be a vállalat stratégiáját, amelynek egyik alappilére a fenntarthatóság. Kiemelte céljukat, amelyre egyben értékrendként is tekintenek. Eszerint élenjáró megoldásokkal válaszolnak a világ vízhez és éghajlathoz kapcsolódó kihívásaira és javítják az emberek életminőségét.

Amennyiben a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? A „Kevesebb néha több” közmondás hogyan értelmezhető, ha a fenntarthatóság irányából közelítjük meg? Hogyan lesz a zöld téma egy újabb vállalati extra projekt helyett inkább belső igény, inspiráló, jó és fontos téma? Hogyan lehetne vonzóvá tenni az elektromos kerékpárt az autóhoz képest vezetői és beosztotti szinten?

Workshop keretében a fenti dilemmákra keresték a résztvevők a válaszokat a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a HelloVelo Zrt. ügyvezető igazgatója, Hényel Ágoston segítségével azt követően, hogy mindegyikük bemutatta az általa képviselt vállalatfenntarthatósági fókuszú esettanulmányát.

Lakatos Sándor, a Nova-Papír Zrt. vezérigazgatója a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldását mutatta be: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét.

Schumicky Ilona, az IKEA public affairs vezetője mutatta be a svéd tulajdonú vállalat 3 alappillérre felépített fenntarthatósági stratégiáját, valamint a már megvalósult eredményeiket, fenntarthatósági programjaikat és a 2025-re és 2030-ra kitűzött céljaikat.

A szakmai nap házigazdájának, a Siemes Energynek a fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Előadása végén egy filmben mutatta meg milyen lehet egy nettó zéró kibocsátású világban élni.

Tudományos aspektusból megvizsgálva a fenntarthatóságot, dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadását hallgathatták meg a résztvevők a szakmai nap végéhez közeledve. Prezentációjának fókuszában az ökológiai közgazdaságtan állt: a korlátok létezésének elismerésével és tudomásul vételével a máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodás gondolata. Ez olyan, bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátora által vezetett gyárlátogatást követően a szakmai programot közös beszélgetés zárta a házigazda vállalat ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal. Mesélt a jelenlévőknek arról, hogy mikor került a Siemenshez és az itt töltött évek alatt milyen karrierpályát futott be. Beszélt a megújuló energiába való vállalati befektetésekről és arról mit tart a jövő vezetői számára a legnagyobb kihívásnak. Mint vezető a résztvevőknek „az őszinteség”, „a nagyvonalóság” és a „reális célok” címszavakat adta útravalóként.

Köszönjük támogatóinknak a program megvalósulását:

Izgalmas programot nyújtott a BCSDH hétvége a résztvevő 13 felsővezetőnek és partnereiknek.

Mindkét nap házigazdája a  Continental Automotive Hungary Kft. veszprémi gyára volt. Az első félnap program keretében betekintést kaptunk a veszprémi vállalat fejlesztési, gyártási és tesztelési tevékenységébe Dapsy Zoltán, gyárigazgató és Hornyacsek Zoltán, a Continental fenntarthatóság szponzora segítségével.

A Continental gyár építésében az épületinformációs rendszereket és a digitalizálódás hi-tech eszközeit a fenntartható tervezésében magyas szinten használó BuildEXT-ről és a gyárépítés folyamatáról mesét  Livják Csaba, a BuildEXT alapító-tulajdonosa.

Másnap délelőtt a tesztpályán is megtapasztalhattuk, hogy az előző nap megismert biztonságos és fenntartható mobilitás elősegítése érdekében történő fejlesztések, hogyan működnek a gyakorlatban.

Az élményt felejthetetlenné tette amikor a résztvevők a tesztvezetők mellé beülve saját maguk tapasztalhatták meg ugyanezt.

A két napos programot egy kellemes hangulatú ebéd zárta a tesztpályán. Köszönjük a vendéglátó Continentalnak és vezetőiknek a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

 

Már csak pár évünk van, hogy megállítsuk a felmelegedést a 1.5 C° elérése előtt. Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mi a megoldás? Mit tehetünk vezetőként? Mik a karbonsemlegesség elérésének lépései? Elég a nettó zéró vagy a zéró a cél? Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás hatásairól Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan változások vannak az éghajlati rendszerünkben. 1. A tengerszint még évszázadokig, akár évezredekig fog változni akkor is, ha holnaptól nem bocsátunk ki több CO2-t. 2. Vannak úgynevezett billenő pontok, amik nem tudnak már visszafordítódni: pl. a Grönlandi jégtakaró 2-3 C° melegedés között instabillá válik és meg fog szűnni. 3. A Korallszirtek fele kipusztult. 4. A hegyi erdőrendszerekben megindult a nagymértékű pusztulás. 5. Európában a legnagyobb kár a hőséghullámok.

„A faültetés önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. Hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni, amik egy jobb életminőséget, jobb jóllétet tudunk teremteni” – emelte ki Diána  és hozzátette, hogy a klímaváltozás megoldását célzó megoldások bevezetésével egy jobb életminőséget, egy jobb jóllétet tudunk teremteni. Ehhez hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni. Ha az autógyárakat, repülőtereket csak addig üzemeltetjük, amíg minden befektetés épp csak megtérül, már akkor 2030-ra 120 %-kal többet bocsátottunk ki, mint amennyivel tudjuk tartani a 1,5 fokos felmelegedést.

Ami fontos, hogy a felmelegedés bármilyen szinten történő megállításához is szükséges a nettó zéró kibocsátás elérése, és ha már mindenképp el kell érnünk, nem mindegy azt milyen gyorsasággal tesszük. Előadásának egyik kulcsgondolata volt, hogy a legtöbb innovációra az üzleti modellekben van szükség. A legújabb jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. A társadalomnak át kell térnie a mennyiségitől a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, termékek újratervezésével, „repurposing”. Fontos lenne a szolgáltatásalapú gazdaság bevezetése és a zöld infrastruktúra kiépítése.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője jógyakorlatokon és nemzetközi, főként holland példákon keresztül mutatta be a körforgásos gazdaság működését, ami az idei évfolyam projektmunkájának a témakörét is adja. Kiemelte, hogy nem az újrahasznosítás a körforgásosság elérésének a legmegfelelőbb eszköze, hanem az egész értékteremtő folyamat során alkalmazható lépések.

A Tesco élelmiszermentés programját Zsilkina Lívia, a Tesco CSR és közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Lívia bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. „Egyelten falat sem veszhet kárba!” néven immár 9 éve fut. Mostanra már több mint 160 áruházban gyűjtik a továbbadható ételmaradékot. Az évek során újabb és újabb áruházakat és helyi partnerszervezeteket vonnak be.

Alexandra Petrujinschia Vertis/Strive karbon kereskedője arról beszélt, hogyan kezdjen bele egy vállalat a fenntarthatóvá válásba, illetve hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a 4 kulcslépés mentén. 1. Mérd, 2. Csökkentsd, 3. Kompenzáld, 4. Kommunikáld. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Bédi Attila, a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Bemutatta a Greenairport együttműködési programot, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, ami kapcsán teljes ciklusátvilágítást is terveznek. A természetvédelmi programjaik fontos része az ürgeállomány védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról a vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.

 

A klímaváltozás ma már ténykérdés. Számtalan adat támasztja alá, hogy az emberi hatás megkérdőjelezhetetlen ebben a negatív folyamatban. Mégis vannak eszközeink, van lehetőségünk, hogy megfordítsuk ezeket a hatásokat, csak erre úgy kell felkészülni, mint egy komoly harcra – mutatott rá Prof. Mark Maslin a BCSDH május 10-én tartott üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a most induló, rendszerszintű változásokat célul kitűző Time to Transform 2030 program állt.

Mark Maslin a Királyi Földrajzi Társaság és a Királyi Művészeti Társaság Tagja, a University College of London Földrendszer-tudomány professzora, a 2021-ben megjelent „Hogyan menthetjük meg a bolygónkat: Tények” könyv szerzője cselekvésre szólított fel és garantáltan felvértezett mindenkit a változáshoz szükséges tudással a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Time to Transform 2030 Fórumán.
Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel és felismerjük, a tudás és technológia már a kezünkben van és a vállalatoké a vezető szerep. A magyar GDP 30%-át termelő 120 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy a most debütáló Time to Transform 2030 program fő területein azonosítsa a hazai célokat, lehetőségeket és kihívásokat.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH Elnöke kiemelte:Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására, ahol a vállalatoké a vezető szerep. A tudomány világossá tette, hogy mit kell tenni, gazdasági szereplőknek kell megtenni az ehhez szükséges lépéseket. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk”

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A globális átlaghőmérséklet már most körülbelül 1,2 °C van az iparosodás előtti szinthez képest, a vadvilág 68%-a már elveszett, a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja a globális vagyon 44%-át, míg a legszegényebb 50% alig 2%-ot.

„A klíma adatok kiábrándítók, de bármennyire is rossz a helyzet a környezet szempontjából, ezt meg lehet fordítani, és minden eszköz a kezünkben van ehhez. Ennek a változásoknak az egyének összefogásából kell kiindulnia. A kis tettek, ha emberek millióival megsokszorozzák őket, megváltoztathatják a világot. De ez egy élet-halál harc a bolygónkért magunkkal magunkért. Egyének, kormányok, vállalatok összefogására van szükség. A vállalkozásoknak azon túl, hogy innovációikkal, saját tevékenységük átalakításával felgyorsítják a folyamatot, segíteniük kell az egyének, a fogyasztói szokások változását, az ő szerepvállalásukat a klímaváltozás elleni harcban, a helyi közösségek ezirányú támogatásával, platformok teremtésével.” – fejtette ki Mark Maslin professzor.

Az esemény meglepetés vendége Maryna Saprykina volt, a CSR Ukraine szervezet ügyvezetője. Elmondta, hogy az adott helyzetben miként működik tovább a WBCSD ukrán partnere és konkrét lehetőségeket mutatott be, miként segíthetnek ebben a helyzetben a hazai vállalatok.

A jelenleg is folyó BCSDH vállalati érettségi felmérés előzetes adatai alapján a kitöltő szervezetek 2025-ig az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátása és a biológiai sokféleség terén kívánják leginkább növelni az elkötelezettségüket.​ Ugyanakkor legtöbbjük esetében a fenntarthatósági mutatószámok a jövőkép fejlettségénél alacsonyabb mértékben épülnek be az irányításba, azaz a gazdasági szempontok még mindig sokszor felülírják a fenntarthatósági szükségszerűségeket.

„Itt az idő, hogy többet tegyünk, mint beszéljünk a fenntarthatóságról, a karbonsemlegességről. Ez az utolsó esélyünk, hogy ne kelljen a klímaváltozás legdurvább hatásait elszenvednünk. Nem egyszerű egy vállalat számára, hogy egyszerre nyereségesen és fenntarthatóan működjön. Lehet, hogy rövid távon ezek a megoldások drágábbak, de hosszabb távon ezek az átalakítások teszik ellenállóbbá, versenyképesebbé a vállalatokat. A cél a Föld megőrzése a következő generációk számára és ez csak együtt sikerülhet, a fogyasztók, a vállalatvezetők és kormányzati döntéshozók összefogásával.” – Tette hozzá Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója, az esemény házigazdája.

Jövőképünk céljai még elérhetőek. De a következő nyolc év kritikus és minden egyes nap számít. A BCSDH évtizedét a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program három kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a tagvállaltok magas szintű elköteleződése, valamint az azokat átölelő maximális átláthatóság.” – mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója az új program bemutatásakor.

Az üzleti reggelit a Time to Transform 2030 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az új program 9 ösvényének hazai céljainak meghatározására.

Az esemény galériáját itt találja.

*****

Prof. Mark Maslin, FRGS, FRSA

Mark Maslin FRGS, FRSA a Földrendszer-tudomány professzora az UCL-en. A Rezatec Limited igazgatója, a London NERC Doctoral Training Partnership alapító igazgatója, a Cheltenham Tudományos Fesztivál Tanácsadó Testületének tagja, a Sopra-Steria, a NetZeroNow és a Sheep Included Ltd CSR Testületének tagja, valamint a Climate Crisis Advisory tagja.

Maslin vezető tudós, akit különösen érdekel az éghajlatváltozás és a 21. századi emberiség előtt álló fő kihívások megértése. Több mint 180 közleménye jelent meg olyan folyóiratokban, mint a Science, a Nature és a The Lancet. Ő volt az eredeti, 2009-es The Lancet klímaváltozásról és a globális egészségről szóló jelentés klimatológusa, 2015 óta pedig az éves Lancet Countdown jelentések szerzője.

Mark 10 könyvet és több mint 60 népszerű cikket írt (például a New Scientist, az Independent, a Guardian, a Telegraph, a New York Times és a The Conversation számára. Legújabb könyve: „Hogyan mentsük meg bolygónkat: a tények” (Pingvin, 2021).

Mark 2012-ben társalapítója volt a Rezatec Ltd-nek is, amely 50 alkalmazottat foglalkoztat, és jelenleg a világ egyik vezető térinformatikai elemző vállalata, amely mesterséges intelligencia „big data” megoldásokat kínál környezetvédelmi kérdésekre vállalatok, civil szervezetek, valamint helyi és nemzeti kormányok számára. Mark egyben az UNFCCC által kijelölt kapcsolattartási pont és az UCL COP26 vezetője is.

 

 

Elkészült az IPCC 3. munkacsoportjának jelentése. 8 évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. 2030-ig a felére kell csökkentenünk a károsanyag-kibocsátást, ha el akarjuk kerülni a klímaválság legborzalmasabb hatásait – írja a legfrissebb ENSZ-jelentés. Az IPCC által készített tanulmány nem csak a levegőbe beszél, konkrét megoldási javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetjük el az előttünk álló 7,5 évben a kitűzött célt, a globális felmelegedés másfél fok alatt tartását. Mint mondják: minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele.

Az ENSZ klímapanele, az IPCC friss jelentést tett közzé arról, hogy még mindig nem késő a globális hőmérséklet-emelkedést a korábban vállalt 1,5 Celsius-fok alatti szinten tartani 2030-ig. A ma publikált jelentés a klímaválság hatásainak enyhítésére koncentrál és felhívja rá a figyelmet, hogy a párizsi klímacsúcs céljait csak akkor van esély elérni, ha azonnali és mélyreható módon cselekszünk.

Jelenleg ugyanis jó úton haladunk a 3 Celsius-fokos, vagy akár a fölötti emelkedéshez vezető úton 2030-ig – ez több, mint a duplája a 2015-ben célként kitűzött 1,5 foknak.

A következő öt év kritikus lesz

Ahhoz, hogy a 1,5 °C-os vállalás alatt maradjunk 2030-ig, és ennél nagyobb mértékben ne nőjjön a globális hőmérséklet, alapvető lenne, hogy a globális károsanyag-kibocsátás legkésőbb 2025-ig elérje a csúcsot – majd elinduljon lefelé. Ez azt jelenti, hogy legalább 43 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, a metán-szintet pedig legalább egyharmadával kell visszavágni – kevesebb, mint nyolc éven belül.

„Válaszút előtt állunk. Az élhető jövőt csak a most meghozott döntésekkel biztosíthatjuk. Megvan hozzá minden eszközünk és tudásunk, hogy gátat vessünk a felmelegedésnek” – mondta az IPCC elnöke, Höszung Li.

A tanulmányból kiderül, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás az emberi történelem során 2010 és 2019 között volt a legmagasabb. Külön kiemelik, hogy épp ugyanebben az időszakban a megújuló energiák ára 85 százalékkal lett olcsóbb, mint korábban. Az elmúlt években pedig számos törvényt hoztak a világ több országában az erdőírtás ellen, az energiahatékonyság fejlesztéséért és a megújuló energiákra való áttérés felgyorsításáért.

„Hittel tölt el, hogy hány országban hoznak klímavédelmi intézkedéseket, törvényeket, változtatják a szabályozást és a piaci eszközöket, melyek aztán hatékonynak bizonyulnak. Ha ezeket felgyorsítjuk és szélesebb körben, egyenlőbben alkalmazzuk, azzal nemcsak a gázkibocsátást csökkentjük jelentősen, hanem a fejlesztéseket is ösztönözzük.”

Sürgős cselekvésre van szükség

A glasgow-i klímacsúcson tett vállalások ellenére a jelenlegi becslések még mindig csak 14 százalékos csökkentéssel számolnak – ami nagyon távol áll a következő nyolc évben elérendő, 45 százalékos csökkentéshez képest.

„A glasgow-i klímacsúcsról naív optimizmussal jöttünk el, melyet az ott tett ígéretekre és elkötelezettségre alapoztunk” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentésre adott válaszában, majd hozzátette, hogy a legfontosabb jelen pillanatban az az elképesztően nagy különbség, mely a vállalások és a szükséges gázkibocsátás-csökkentés között fennáll, és melyről senki sem akar tudomást venni. A” tudomány világossá tette, hogy mit kéne tenni, de a legnagyobb kibocsátók közül a legtöbben nem teszik meg az ehhez szükséges lépéseket” – mondta.

Az ENSZ főtitkára a jelentést „kárhozatos” klímajelentésnek, a „szégyen leiratának” titulálta.

Guterres szerint a klímaaktivistákat sokszor veszélyes radikálisokként festik le – pedig a valóban veszélyes radikálisok nem ők, hanem azok az országok, melyek egyre csak fokozzák a szénalapú energiahordozók kitermelését. „A fosszilis energiahordozók kitermeléséhez szükséges infrastruktúrába való befektetés morális és gazdasági őrültség” – tette hozzá.

„Hány jelentés kell még ahhoz, hogy végre megtegyük, amit már korábban megígértünk, hogy megteszünk?” – kérdi Tina Stege, a Marshall-szigeteki Köztársaság küldötte, akinek országa már érzi a klímaváltozás hatásait. Stege beszédében kiemelte, hogy a G20-ak, a világ legnagyobb kibocsátói folyamatosan elmulasztják a radikális lépések megtételét, melyekkel csökkenthetnék a kibocsátást. „Hosszú ideje be kellett volna már váltani az ígéreteiket” – tette hozzá.

Politikai és viselkedésbeli változtatásokra van szükség a sikerhez

A jelentésben arról is szó van, milyen konkrét megoldásokkal sikerülhet elérni a kitűzött célt. Elsősorban politikai és viselkedésbeli változásokra van szükség, írják, ha csökkenteni akarjuk a globális felmelegedést – ezek pedig alapvetően fogják javítani a közegészséget is.

Példaként említik az élhetőbb városok építését, elsősorban a kibocsátáscsökkentés szempontját figyelembe véve. De a szerzők hozzáteszik, hogy ebből a fajta várostervezésből számos más, pozitív hatás is következik, ideértve az alacsonyabb légszennyezettséget, és az egészségre gyakorolt általános pozitív hatást.

„A klímaváltozás több mint egy évszázadnyi fenntarthatatlan energia- és földhasználat, életstílus és fogyasztás, illetve termelés eredménye – mondta Jim Skea, a munkacsoport egyik társelnöke. – Ez a jelentés bemutatja, hogy ha most cselekszünk, az egy, a jelenleginél igazságosabb, fenntarthatóbb világ irányába mozdít el bennünket. és hogyan lehet a globális felmelegedésnek határt szabni iparági szinten.

Az iparban is kellenek a változások, ehhez konkrét példákat hoznak

Az egyik javasolt megoldás a szén(dioxid) megkötése és tárolása – de a szerzők nem mulasztják el hozzátenni, hogy ennek a technológiának még vannak korlátai. „Ez a módszer most még jóval kevésbé hatékony, mint ahogy a 1,5-2 fokos modellezésekben szerepel” – írják, de hozzáteszik, hogy politikai akarattal, növekvő társadalmi támogatással és fejlesztéssel lehetséges a siker.

Az építőiparban végebement változtatások szintén nagyon kedvezően hat(ná)nak a klímaválságra. A városok és más városias területek nagy lehetőséget jelentenek a kibocsátáscsökkentés szempontjából. Skea szerint ezt már most is világszerte látni lehet az új, széndioxid-semleges projekteknél. „Jó példákat látunk a zéró energia vagy zéró szén-dioxid alapú épületeknél szinte minden éghajlati vidéken. Az ebben az évtizedben megtett lépések kritikusak, ha ki akarjuk használni az épületekben rejlő lehetőséget a kibocsátáscsökkentésre.”

A pénzügyi szektor szerepe is kiemelten fontos, főképp a befektetések. Az egyik legnagyobb kritika a zéróemissziós projektek kapcsán ugyanis azok magas költségei – és itt léphetne közbe a pénzügyi szektor. Közgazdászok ugyanis épp 2021-ben álltak elő eredményükkel, miszerint a klímavédelmi inaktivitás hosszú távon sokkal költségesebb, mint a zéró kibocsátásra való átállás. Ugyanerre a megállapításra jutott egyébként a ma publikált ENSZ-jelentés is.

Forrás: IPCC, Noemi Mrav, Euronews

Március 29-én tartottuk idei második Race to Zero munkacsoport-találkozónkat, amelynek a BuildEXT irodája adott otthont. Résztvevőink az eseményt a házigazdának köszönhetően nem csak a helyszínen, hanem online is követni tudták a Zoom platformon keresztül. A digitalizáció mára már elengedhetetlen része az életünknek, jelen van minden iparágban, az okos eszközök átszövik mindennapjainkat, a virtuális valóság új lehetőségeket tár fel számunkra. A valós idejű adatok megértése elengedhetetlen az éppen zajló energiaátmeneti folyamatban, segíti a hatékonyságunk növelését és a felesleg megelőzését. A karbonkibocsátás csökkentési törekvések terén kiemelten fontos az építőipar, hiszen jelenleg EU-n belül Magyarországon a legrosszabb az épületek energiahatékonysága.

Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és vezető tervezője köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta hazánkban egyedülálló megoldásaikat, BIM és a digitalizálódás hi-tech eszközeiket, illetve az építőipar digitalizációjának hatását az iparág hatékonyságára és CO2 kibocsátására. Meghökkentő számokkal bizonyítható, hogy az innováció igazi win-win-win helyzetet teremt és a fenntartható megoldás igenis olcsóbb.

Ezt követően Dr. Farkas Gábor, a SolServices ügyvezető igazgatója osztotta meg a közönséggel a széles szakértői összefogás mentén készült White Paper ajánlásukat, a napelemparkok környezeti-ökológiai értékteremtése kapcsán, leginkább az ökológiai gazdálkodás elveinek átültetésére fókuszálva. Praktikus, kézzelfogható és könnyen adaptálható megoldásokat fogalmaz meg az ajánlás, amivel a terület többszörösen hasznosulhat.

Az esemény zárásaként a személyes résztvevők kipróbálhatták a BuildEXT egyedülálló eszközeit és átsétálhattak a virtuális valóságba.

Az eseményről készült fotógaléria a linkre kattintva tekinthető meg.

Köszönjük támogatóinknak, akik hozzájárulnak a Race to Zero programunk idie megvalósulásához!

A klímaváltozás ma látható hatásai gyorsabbak, rombolóbbak és elterjedtebbek, mint ahogy azt 20 éve gondoltuk – állapította meg legfrissebb jelentésében az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC). Minden tized foknyi globális hőmérséklet-emelkedés drámai hatással van mind az emberi, mind a természeti ökoszisztémákra, és sokkal több erőforrást kellene fordítanunk a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodásra az enyhítés mellett is – ez a konklúziója az IPCC legújabb jelentésének. Az idő pedig egyre csökken ahhoz, hogy hatékonyan tehessünk valamit.
A jelentés szerzői szerint az alkalmazkodás életeket ment, a tétlenség pedig bűncselekménnyel ér fel.

A Genfben nyilvánosságra hozott 3500 oldalas klímaváltozási jelentés, amelyet 34 ezer tanulmány felhasználásával 67 ország 270 kutatója készített, kiemeli, hogy a világ népességének közel fele már most is küzd az egyre veszélyesebbé váló éghajlati hatásokkal, amelyek emberek milliárdjainak életére vannak kedvezőtlen hatással. Ezért a szerzők drasztikus és nagyszabású fellépésre szólítják fel a tagországokat.

A Föld egyharmadát, de méginkább felét meg kell védeni és meg kell őrizni a jövő élelmiszer- és édesvízellátásának biztosítása érdekében. Tervet kell készíteni, hogy a part menti városokban élők biztonságban legyenek a viharoktól és a tengerek emelkedésétől – hangsúlyozták az MTI összefoglalója szerint a jelentés szerzői.

Az alkalmazkodás életeket ment– mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentés közzétételekor, hozzáfűzve, hogy „amint az éghajlatváltozás hatásai súlyosbodnak – és ez be fog következni –, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházások növelése a legfontosabb a túléléshez, a késlekedés halált jelent”.

Az IPCC II. munkacsoportja által készített jelentés arra összpontosít, hogy a természetet és a társadalmakat hogyan érinti az éghajlatváltozás, mit tehetnek az alkalmazkodás érdekében. A jelentés szinte minden tekintetben egyértelművé teszi, hogy az éghajlatváltozás sokkal gyorsabban hat a világra, mint ahogy azt a tudósok korábban várták. Az országok nem tudták csökkenteni a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátást, sőt az tovább növekszik.

Miközben a kormányoknak drasztikusan csökkenteniük kellene károsanyag-kibocsátásukat, hogy meggátolják a globális felmelegedés elszabadulását, egyúttal azon is kell dolgozniuk, hogy csökkentsék a felmelegedés miatti szenvedést.

A párizsi klímaegyezményben meghatározott, iparosodás előtti mértékhez képest mért 1,5 Celsius-fokos emelkedést nézzük, már az is visszafordíthatatlan károsodást okozhat az ökoszisztémákban, és nehezítheti, hogy hatékonyan küzdjünk meg a klímaváltozás okozta problémákkal. Ha azonban ennél magasabbra engedjük az emelkedést – ami egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a legreálisabb forgatókönyv -, hosszú távon a jégsapkák és a gleccserek olvadására kell készülnünk, valamint arra, hogy lavinaként indul majd meg a katasztrófa: az erdőtüzek, a fák pusztulása, a tőzeglápok kiszáradása és a permafroszt olvadása további szén-dioxid-kibocsátással jár majd, tovább erősítve a felmelegedést. A kulcsfontosságú ökoszisztémák elvesztik széndioxid-elnyelő képességüket, így szén-nyelőkből szénforrásokká válnak.

Veszélyben a bolygónk élhető jövője

A jelentés szerzői kiemelték, hogy az idő már fogytán van a társadalom egészére kiterjedő, szükséges átalakításokhoz. A következő évtizedben meghozott döntések meghatározóak lesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Mi a helyzet Európával?

Európában a hőstresszből adódik a legtöbb probléma. A szakértők négy fontos kockázatot azonosítottak Európára vonatkozóan, amelyek közül a legtöbb a 2 Celsius-fokos emelkedésnél válik igazán súlyossá. 3 Celsius-fokos melegedéstől és még nagy alkalmazkodási törekvések mellett is komoly kockázatok maradnak Európa számos szektorában.

Az első fontos kockázati tényező az emberek mortalitása és morbiditása, valamint az ökoszisztémák hő hatására bekövetkező változásai. A 1,5 Celsius-fokos emelkedési küszöbhöz képest 3 Celsius-foknál kétszeresére-háromszorosára nő a hőstressz kockázatának kitett emberek száma. Ekkor már elérjük az alkalmazkodás határát, 3 fok felett a most létező egészségügyi rendszerek képtelenek lesznek lekövetni a hőstressz okozta extra terhelést.

A felmelegedés csökkenti a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák számára megfelelő élőhelyteret, és visszafordíthatatlanul megváltoztatja összetételüket, ami 2 fokos melegedés fölött jelent igazi drámai változásokat. Az előrejelzések szerint a tűzveszélyes területek Európa-szerte sokszorozódni fognak, veszélyeztetve a biológiai sokféleséget és a szén-dioxid-elnyelőket, ami láncreakciót indíthat be.

A második kockázati tényező a hőstressz hatása a mezőgazdasági terményekre. Az előrejelzések szerint Dél- és Közép-Európában súlyos veszteségek várhatók a terméshozamban, amit az sem fog ellensúlyozni, hogy egészen a 2 fokos melegedésig Észak-Európában nőhet a terméshozam. Míg az öntözéssel meg lehetne oldani a problémát, az egyre fenyegetőbb vízhiány egy idő után ezt lehetetlenné teszi majd. És itt el is érkezünk a harmadik kockázati tényezőhöz: a vízbiztonsághoz. 2 Celsius-fokos melegedésnél a lakosság több mint egyharmadát érinti majd a vízhiány, 3 fokos melegedésnél pedig ez a kockázat megduplázódik, jelentős gazdasági veszteséget okozva. Közép- és Dél-Európában, és az európai nagyvárosokban 3 foknál már komoly vízhiánnyal lehet majd számolni.

A negyedik kockázati faktor a tengerszint emelkedése és az árvízveszély növekedése: 3 Celsius-fok felett megduplázódik az árvizekkel és elöntött területekkel kapcsolatos károk költsége. A tengerparti árvizek gyakorisága az előrejelzések szerint a 21. század végére a tízszeresére nőhet, és 2100 után ez komoly fenyegetést jelent a tengerparti közösségekre nézve.

Menedékeket kell építeni a városokban

A melegebb világhoz való alkalmazkodáshoz rengeteg pénzre lesz szükség. A városokban olyan hűs területeket kell kialakítani, ahol az emberek menedéket kereshetnek a hőhullámok elől, a tengerparti közösségeknek pedig új infrastruktúrára vagy áttelepítésre lehet szükségük – áll a dokumentumban.

Senki nincs biztonságban

A jelentés szerint a klímaváltozás hatásai a bolygó minden területén érezhetők lesznek, senki nincs biztonságban, az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárás mindenkit érint. A világ népességének mintegy fele – 3,3–3,6 milliárd ember – él a klímaváltozással szemben „nagyon érzékeny” területeken, azaz az ő életüket alapjaiban változtathatja majd meg az átlaghőmérséklet-melegedés. A világ part menti területeit és az alacsonyan fekvő szigeteket a 1,5 Celsius-fokot meghaladó változás esetén pusztulás fenyegeti a tengerszint-emelkedés miatt.

Emberek milliói küzdenek élelmiszer- és vízhiánnyal a klímaváltozás miatt, még a jelenlegi hőmérsékletszint mellett is. A fajok tömeges pusztulása, a fáktól a korallokig, már most zajlik, és a helyzet csak romlani fog.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalmak nem fognak jól alkalmazkodni a felmelegedő világhoz, ha nem lesznek befogadóak a probléma megoldása során. A megoldásoknak figyelembe kell venniük a társadalmi igazságosságot, és tekintettel kell lenniük az őslakosokra, a kisebbségekre és a szegényekre is.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a rossz adaptációs megoldásokat kerülni kell – ezek olyan alkalmazkodó stratégiák, amelyek rövid távon ugyan megoldást jelenthetnek a klímaváltozás okozta problémákra, hosszú távon azonban rontják a helyzetet. Ilyen lehet a klímaberendezések használata például.

Forrás: MTI, 24.HU, INDEX

A jelentés itt érhető el.

A világ túlnyomó többsége készen áll az energiaváltásra. A status quót védő hangok gyengülnek, és pénzügyi kockázatot jelent, ha egy vállalat nem csatlakozik időben az átmenethez. Míg a médiában leginkább a 400 magánrepülőgépről és a záródokumentumról értesültünk, vannak további fontos lépések, amelyeket érdemes kiemelni. Bár a COP26 még nem biztosította a 1,5 °C-os csökkenést minden elkötelezettséggel és ígérettel, mégis olyan gyorsasággal megyünk ebbe az irányba, amilyet korábban nem tapasztaltunk.

‘Mi a következő lépés a COP26 után?’ munkacsoport-megbeszélésünkön meghívott előadónk, Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora osztotta meg első kézből a COP26-ról szerzett tapasztalatait, kiemelve a cégvezetők fontos szerepét, akik aktívan dolgoznak az energiaátmenet megvalósításán.

Három héttel ezelőtt a globális kibocsátás 2/3-át fedezték a nettó nulla célkitűzések, ma ez 90%. Világos üzenet minden vállalat számára, mivel a törvények bevezetése folyamatban van. Az NDC-k (Nemzeti vállalások) főként növekedtek, India és Kína csatlakozását az esemény egyik legfontosabb vívmányaként tartják számon, míg vannak olyan csalódást keltő közreműködők, mint Svájc, Ausztrália vagy Brazília, akik visszaléptek, és kevésbé ambiciózusok, mint korábban. A nagyobb kiskapukat bezárták, de néhány kisebb továbbra is nyitva maradt a Párizsi Megállapodás szén-dioxid-kereskedelemről szóló 6. cikkével kapcsolatban. 80 milliárd USD-s alapot hoztak létre a fejlődő országok számára, de az átláthatóság biztosítása érdekében globális pénzügyi eszköz nélkül. Egyedi ágazati célokat vezettek be, záródokumentumot és „A hajlandók koalícióját” alakították ki a szén fokozatos kivonásáról, a pénzügy zöldítésről, az erdőirtás felszámolásáról, a metán zálogról és az elektromos járművekről – Amiknek csak akkor van értelme, ha a nemzeti célokon felül valósulnak meg, de ehhez még mindig kulcsfontosságú országok és fizetők hiányoznak. – jegyezte meg Diána.

Ezek az eredmények születtek volna Zoom-on keresztül is? – a válasz egyértelműen nem. A COP rendezvényei egyre inkább éghajlati dzsemborivá válnak, több mint 50 000 résztvevővel, és mindenféle hangot vonzanak az üzeneteik átadására, miközben a küldöttek el vannak zárva a tárgyalási szakaszban. Újra felvetődik a kérdés: kell-e ennyi ember jelenléte minden évben? A vállalatoknak ismét lehetőségük van trendet alakítani az Európán belüli üzleti utazások vonatozásra cserélésével, hogy példaértékű utazási mintát terjesszenek el.

Amit minden cégvezetőnek szem előtt kell tartania:

  • a világ készen áll, van lehetőség korán csatlakozni és vezetni a változást,
  • minden fosszilis tüzelőanyaggal vagy hozzátartozó infrastruktúrával kapcsolatos finanszírozás/beruházás jelentősen megnövekedett kockázattal jár,
  • fokozott a törekvés a zöldmosás azonosítására és az értelmes cselekvéstől való elkülönítésére,
  • a CO2 mellett más klímaváltozási hatások is előtérbe kerülnek.

2015-ben, a Párizsi Megállapodást megelőzően, a CAT (Climate Action Tracker) 3,6 °C-os felmelegedést becsült a 2015-ös politikák alapján, majd a benyújtott célokkal 2,7 °C-os emelkedés volt várható. Hat évvel később a jelenlegi politikákkal a felmelegedés 2,7 °C-ra csökkent, és ha a kormányok elérik 2030-ra kitűzött Nemzeti klímacéljaikat, a hőmérséklet-emelkedés 2,1 °C-ra korlátozható. Együtt jutottunk el idáig, és nem állunk meg itt.

Budapest, 2021. október 25.: A januárban megalakult Net Zero Tanácsadó Testület kezdeményezésére, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és Brit nagykövetség szervezésében került sor a Fit for 55 vállalatvezetői beszélgetésre, ahol megismerve a magyar kormány terveit a cégek vezetői konzultálhattak az üzleti szféra álláspontjáról Dr. Botos Barbarával az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárával annak érdekében, hogy az EU ambiciózus klímacéljai Magyarországon is megvalósulhassanak. Az élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró célkitűzése.

Richard Shackleton, brit nagykövet-helyettes, a november 1-én kezdődő glasgow-i COP26 ENSZ klímakonferencia alkalmából, a brit rezidencián vállalatvezetői konzultációra látta vendégül a BCSDH tagvállalatainak vezetőit, a Net Zero Tanácsadó Testület tagjait és az ITM képviseletében Dr. Botos Barbara helyettes államtitkárt.

„ Az ENSz Klímacsúcs napokon belül kezdődik. Mindannyian egy csónakban evezünk. A 2050-ig szóló klímasemlegességhez elengedhetetlen, hogy mindenki cselekedjen, a vállalatok, a kormányzat, és az egyének is. Nem halogathatjuk tovább.” – mondta Shackleton nagykövet-helyettes.

Ez év júliusában az Európai Bizottság javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adózási politikái alkalmasak legyenek arra, hogy 2030-ra legalább 55% -kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a megemelt cél szükséges ahhoz, hogy a 2050-es nettó zérókibocsátású uniós cél elérhető legyen. Ehhez pedig felülvizsgálta az éghajlat- és energiapolitikai, valamint a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályait, hogy megteremtse az összhangot a rögzített 2030-as cél és az oda vezető út között.

Magyarország elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig. Mindkét ambiciózus célkitűzés kizárólag széles körű társadalmi támogatással váltható valóra. A kormány a nemrégiben elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában vizsgálja a törvényben is rögzített klímasemlegesség elérésének lehetséges módozatait.” – mondta el Botos Barbara, az ITM helyettes államtitkára. „A céljaink teljesítéséhez vezető úton kiemelten számítunk az üzleti szektorra is, ezért különösen fontos megismernünk a vállalatok álláspontját arról, hogy milyen kihívásokat látnak, és milyen eszközökre építenének a gazdaságilag is megtérülő zöld átmenet érdekében” – tette hozzá.

A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik. Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítása elengedhetetlen a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. Ehhez a gazdaságot 2050-re karbonsemlegessé kell átalakítanunk. A vállalatok pedig kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Már számukra sem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb. Ehhez minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség. De ehhez a támogató törvényi, szabályozói környezet elengedhetetlen.

„A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra.  Fontos lépés volt a Net Zero Tanácsadó Testület létrehozása azzal a céllal, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérésre nagyobb fókusz kerüljön a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők körében is.” – mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója. „Az ilyen konzultációk elengedhetetlenek a folyamat felgyorsításához.” – tette hozzá.

„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A COVID-19 járvány megmutatta, hogy ezek a kihívások szorosan összefüggenek egymással, és rendszereink nincsenek felkészülve ilyen sokkokra. Ehhez rendszerszintű változáskora van szükség és ehhez mutat kilenc utat a Vision 2050: Time to Transform, amely már magyar nyelven is elérhető.” – mutatott rá Julian Hill-Landolt előadásában a BCSDH üzleti ebédjén. Az esemény szakmai programjának fókuszában a rendszerszintű változások felgyorsítása és a klímasemleges gazdaságra való áttérés állt.

A rendezvényen a Fenntartható jövőért díj átadásával idén négy kategóriában ismertük el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket és vállalati megoldásokat, illetve a pandémia során kimagasló társadalmi felelősségvállalási programokat. És ugyanitt kaphatták meg oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram idei végzősei.

Budapest, 2021. október 7. – Már most 1,2°C-kal magasabb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest. Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. Mi kell ahhoz, hogy a Covid által generált gyors digitális átálláshoz hasonlóan más területeken is azonos gyorsaságú változás történjen? Mit tesz ezért az üzleti szféra? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az üzleti szféra számára készült Vision 2050: Time to Transform átalakulási menetrend bemutatására, illetve a vállalati szféra által már megtett nettó zéró vállalások bemutatására.

Vision 2050: Time to Transform – itt a cselekvés ideje – Julian Hill-Landolt előadása

A WBCSD lefektette a rendszer átalakításának alapjait a Vision 2050: Time to Transform programban. Ahhoz, hogy egy olyan világ felé tartsunk, ahol több mint 9 milliárd ember él majd jóllétben, a bolygó keretein belül, megköveteli a vállalatoktól, hogy ambiciózus nettó nulla és természet-pozitív célokat tűzzenek ki, és ami ennél is fontosabb, hogy működési terveket dolgozzanak ki e célok elérése és alakítsanak ki együttműködéseket az egész értékláncon keresztül az átalakítás érdekében.

„A szokásos üzletmeneten való túllépés elengedhetetlen az átalakítás felgyorsításához. A vállalatvezetőknek három gondolkodásmód-váltást kell elfogadniuk: ki kell alakítani a valódi értékteremtést jutalmazó kapitalizmust; összpontosítani kell a hosszú távú ellenálló képesség kialakítására; és regeneratív megközelítést kell alkalmazni, azon túl, hogy nem okoznak több kárt. Az üzleti szféra vezető szerepet tölthet be, de együtt kell dolgoznia a tudományos szakemberekkel, a politikai döntéshozókkal, a finanszírozókkal és a befektetőkkel, a fejlesztőkkel és a fogyasztókkal, együtt kell megtervezniük a rendszerek átalakítását. Csak ez a soha nem látott szinteken történő együttműködés hozhatja meg a kívánt, gyors változást, amely ahhoz szükséges, hogy 2050-re minden ember jóllétben éljen a bolygó keretein belül.” mutatott rá Julian Hill-Landolt, a WBCSD igazgatója.

AMagyarul most megjelent Vision2050: Time to Transform innen letölthető.

A BCSDH tagvállalatainak nagy részének van klímavállalása és 31%-ának már nettó zéró vállalása is

„Ez az év a cselekvés éve. Az országoknak el kell kötelezniük magukat a nettó zéró kibocsátás mellett 2050-ig. A glasgow-i COP26 előtt jóval ambiciózusabb nemzeti klímaterveket kell benyújtaniuk. Így kell tenniük a vállalatoknak is, ha meg akarják védeni az embereket, magukat és a gazdaságot a klímaváltozás katasztrofális következményeitől. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.– hívta fel a figyelmet beszédében Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke. „Ehhez elengedhetetlenek az elkötelezett vezetők, változásvezetők, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést. A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra. A BCSDH küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy aktív formálói legyenek a szükséges változásoknak.” – tette hozzá.

 

Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta azt a „How to lead the Transformation? című vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetést, amelynek résztvevői olyan a rendszerszintű átalakításban már élenjáró vezetők voltak mint:

  • Csavajda Zsolt, ügyvezető igazgató, DSM Nutritional Products Hungary Kft.
  • Dr. Kandrács Csaba, alelnök, Magyar Nemzeti Bank
  • Pesti Tímea, vezérigazgató, Leaseplan Hungária Zrt.

A program idei főtámogatója: Nestlé. Kiemelt támogatója: Deloitte, Sió-Eckes: további támogatói pedig: Alteo, E.ON, Folprint, Hungarocontrol, HVG, MOL, Leaseplan, Unilever voltak.

A BCSDH rendezvényei karbonsemlegesek, melynek támogatója: LeasePlan.

Julian Hill-Landolt Director, Vision 2050, WBCSD

Julian felelős a Vision 2050: Time to Transformért, a WBCSD átfogó üzleti cselekvési keretrendszeréért. Korábban Julian vezette a WBCSD Fenntartható életmód munkáját, a fenntartható életmódhoz szükséges és elvárt az innovációkban és törekvésekben véghezmenő rendszerátalakító  változásokra összpontosítva.
Julian 2013 -ban csatlakozott a WBCSD -hez az Elnöki Hivatal vezetőjeként, támogatva Peter Bakker globális szerepét a WBCSD elnök -vezérigazgatójaként.
A WBCSD előtt Julian 10 évet töltött a technológiai szektorban.Julian környezetvédelmi technológiai MSc diplomát szerzett a londoni Imperial College -ban, és jogi oklevelet szerzett a University College Londonban.