1+1 = 1,5 vagy 3? – avagy kompromisszum vs win-win

Mi köze a HR-nek a szovjet űrprogramhoz és a csirkék produktivitásához? Miért ünnepelhetjük a bukást? Te milyen lehetőséget kaptál? Ki a felelős a karrieredért? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Szükség van-e kisebbségi kvótára? Igazságos-e, ami méltányos? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2024. április 11-én a Budapest Airportnál rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat vezérigazgatója, Kam Jandu nyitotta meg.

„Tisztában vagyok-e a jogaimmal?”, „Nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „Munkát találni nem okoz-e problémát?”, „Nem okoz-e gondot bevásárolni?” – ezek a kérdések is elhangzottak abban a bevezető játékban, amelyet a programvezető Szederkényi Zitával játszottak a résztvevők, hangolódásként az esélyegyenlőség témájára.

Az előző, innovációs szakmai naphoz kapcsolódva Török László, a Mazak ügyvezető igazgatója előadását hallgatták meg a résztvevők, amelyben rávilágított, hogy a fenntarthatóság kulcseleme az innováció, hogy ennek milyen szerepe van a piacvezető szerep megtartásában, majd arról beszélt, hogy innovatív vállalati környezetben milyen kihívások adódhatnak.

A folytatásban a korábban marketing területen tevékenykedő, de mostanra a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergő következett, a HR Fest társalapítója. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek is hasznos útravaló: az emberi erőforrás. Beszélt a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségekről. Sőt, rávilágított arra is, hogy az idejében belátott bukást még ünnepelni is lehet.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat mutatta be, valamint a mérési lehetőségekről beszélt. Kitért dilemmákra, is, mint például, hogy miként kezelendő egy olyan helyzet, ha van egy pótolhatatlan tudású munkavállaló, de szociálisan nem tud beilleszkedni a közösségbe és hogyan kezelhető a munkahelyi szekálás.

Ezután kerekasztal beszélgetés következett, amelyben Gerendás Éva (Head of Talent & Transformation), a Generalitól, Takács József (HR igazgató) a Budapest Airporttól és Takács Katalin (HR vezérigazgató-helyettes) a Future-FM-től beszélgettek Szederkényi Zita moderálásával a munka jövőjéről. Olyan aktuális témákat érintettek, hogy milyen kulcsszerepe van az alkalmazkodásnak és a rugalmas megoldásoknak vállalati környezetben, hogy milyen kommunikációt és bánásmódot alkalmazzunk érzékeny csoportok esetén és meddig tart egy vállalat felelőssége az esélyegyenlőség elősegítésében.

Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint „Egészséges jövő”, „A jövő erőforrásai” „A jövő képességei” mutatta be két jógyakorlatukat: a Kölyöklabort, amely 5-6. osztályos általános iskolás gyermekeknek kínál interaktív tanulási lehetőséget a természettudományok és a fenntarthatóság témájában, elősegítve a kritikus gondolkodás fejlődését; valamint a Láthatatlan Iskolát, ahol önkéntesek tanítják a gyermeket olyan értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.

A folytatásban Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője mutatta be a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalói Programját. A vállalat kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében, munkavállalóik 10 százaléka tartozik e körbe. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Az ebédszünet után Verő Barbara, a Future Proof Consulting Kft. alapítója és ügyvezetője következett, aki a karrier és karrierút övezte kérdéseket és tévhiteket vette górcső alá, bevonva a résztvevőket is. Bemutatta a karrierlétra lépcsőit, a köztük lévő különbségeket és buktatókat, valamint előadása végén arra is kitért, hogyan tudunk teret alkotni magunknak az előléptetéshez nélkülözhetetlen, következő szint kompetenciáinak „elgyakorlásához” akkor, ha erre a munkahelyünkön nem adódik lehetőség.

A nap folytatásaként Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát és a BAGázs tevékenységét, amelynek célja, hogy megállítsa a hátrányok újratermelődését. Hosszútávú, kiszámítható programstruktúrával dolgoznak, amelynek fontos elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulás és a csoportprogramok. Beszélt a felelősség kérdésről és hogy miként tudnak vállalatok és magánszemélyek kapcsolódni a BAGázs tevékenységéhez.

Ezt követően a résztvevők projektcsapatai 2-2 percben bemutatták projektötleteiket és a lehetséges megoldási irányokat, amely projektek – igazodva a BCSDH éves szakmai témájához igazodva – az emberi értékek területére fókuszálnak.

Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnökével következett ezután beszélgetés a sokszínűségről. Bevonva a résztvevőket olyan témákról esett szó, hogy miért alulreprezentáltak a nők a vezetők között, hogy van-e szükség kisebbségre vonatkozó kvótára vagy, hogy a mentorálásnak milyen fontos szerepe van. Saját karrierútján keresztül is beszélt e kérdésekről, a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól.

Temesváry Péter a Budapest Airport Safety and Compliance területének igazgatója a repülőtér munkabiztonsági kérdéseiről beszélt. Egy rövid történeti áttekintésen mutatta be, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a reptér biztonságos működtetéséhez együttesen szükségesek: az eszköz, a szabály és az ember. Az ementáli sajt szemléleten keresztül mutatta be a kockázatok csökkentésének lehetőségeit.

A szakmai programot vezetői interjú keretében Kam Jandu-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával zártuk, aki beszélt karrierútjáról, fenntarthatósági szemléletéről és útravalóként a jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A buszos vezetett túra során a túravezetőtől sok érdekes információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.