Új alapokon nyugvó, ma még szokatlannak számító innovatív gondolkodásra van szükség a fenntarthatóság kihívásainak megoldására – elindult „A jövő vezetői” tehetségprogram 11. évfolyama
Mi jellemzi a világot 2024-ben? Mitől függ a vasárnapi ebéd? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével? Melyek a jelen legnagyobb kihívásai? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?
„A jövő vezetői” tehetségprogram első, a fenntarthatóság stratégiai megközelítéséről szóló szakmai napján ezeket a kérdéseket jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Markus Kupetz nyitotta meg.
Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a több, mint 140 tagot számláló szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Bemutatójában rávilágított, hogy a jövő legnagyobb kihívásai a fenntarthatóság kihívásai és kiemelte, hogy ezek közül a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség a három legsürgetőbb.
A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita bemutatta a tehetségprogram céljait és a fenntartható fejlődés alapfogalmait, gazdasági hatásait. Kiemelte, hogy ma már nem azt kell vizsgálnunk, hogy mi a fenntarthatóság, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra van szükség, ami igazi változásvezetőket kíván.
A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára következett, aki beszélt a fenntarthatóság történeti megközelítéséről, az ökoszisztéma szolgáltatásokról és szerepükről a gazdaságban. Emellett egy hasonlaton keresztül bemutatta hogyan működik egy ország gazdasága, azaz mitől függ a vasárnapi ebéd? A sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz kell alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra és hagyományok, azaz társadalmi tőke. Ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire.
Ezt követően a dm PR és ügyfélszolgálati csoportvezetője, Hittner Krisztina mutatta be a vállalati fenntarthatóság hármas aspektusát szélkerék ábrájukon szemléltetve, majd az egyes területeken tett konkrét tevékenységükbe is bepillanthattunk. Így jógyakorlatokat ismerhettek meg a jelenlévők a fenntartható ingatlangazdálkodás terén tett lépéseikről, a társadalmi felelősségvállalási tevékenységeikről és a bővülő fenntartható termékkínálatukról és alternatíváikról.
A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán, amelyre csoportmunka keretében keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők. Hogyan, mivel lehet aktivizálni a megkeresésre nyitott ügyfeleket? Mi motiválná a kollégákat az elektromos kerékpárok használatára? Hogyan vezessük be és népszerűsítsük a zöldségek és gyümölcsök papírcsomágolását az áruházakban?
Ebéd után az Unilever kommunikációs menedzserének, Lengyel Krisztinának az előadása következett, amelyből megtudhattuk, hogy a felelős, fenntartható gondolkodás és megközelítés az Unilever történetének kezdetéig visszanyúló gyökerekkel van jelen a vállalat életében, beépülve a startégiájukba, mind a mai napig. Előadása során a termékekhez kapcsolódó fenntarthatósági eredményeiket termékek szemléltetésével mutatta be, valamint beszámolt egy saját innovációjukról is, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez a jégkrémhűtők esetében és amelynek szabadalmát a piac részére szabadon elérhetővé tették.
A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése.
A házigazda Siemes Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek középpontjában az energia szén-dioxid-mentesítésének célja áll teljes értékláncuk mentén.
A nap utolsó előadásában ismét tudományos górcső alá került a fenntarthatóság: Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadása következett. Bemutatta az ökomodernizáció korlátait, mint a szétválasztást, a probléma áthelyezést és a visszapattanó hatást. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg. Végül beszélt a hálózat szerepéről a gazdasági gondolkodásban, vagyis arról, hogy a világ bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.
A szakmai program részeként a résztvevők gyárlátogatáson is részt vettek Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során számos érdekes információt tudhattak meg a turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.
A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, de emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás, energiatranzíció kapcsán releváns téma is felmerült, mint pl. az energia és annak tárolása, és hogy mindezek milyen kihívásokat tartogatnak a jövő vezetői számára. Árpád is rámutatott, hogy a ma logikus gondolkodásával az a baj, hogy a fenntarthatóság kihívásait nem lehet megoldani velük, teljesen más alapokon nyugvó, ma még szokatlannak, innovatívnak számító gondolkodásra van szükség.
