Ön itt áll: / körforgásos

Tag Archive for: körforgásos

30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra – ez csak a körforgásos gazdasággal érhető el

2026-ban Magyarország rendezi a Circular Economy Hotspot európai találkozóját.

A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között. Ez a kulcsüzenet állt a 2024. november 21-én tartott, immár hetedik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. A BCSDH szakmai partnereivel közösen elnyerte a Circular Economy Hotspot 2026-os európai találkozójának rendezési jogát.

 A globális anyagfelhasználás több mint háromszorosára nőtt 1970 óta, miközben a Föld népessége csak megduplázódott. Az anyagok kitermelése és feldolgozása felelős az éghajlatra gyakorolt káros hatások 60%-áért, a biodiverzitás és a vízstressz több mint 90%-áért, amely a földhasználathoz kapcsolódik, valamint az egészségre káros szálló por szennyezés körülbelül 40%-áért.

„Az egészségünk és gazdaságunk egészsége is a természet egészségétől függ, ami viszont soha nem látott mértékben hanyatlik. Az ember negatív hatása a természetre egyre nyilvánvalóbb, a klímavészhelyzet mellett ma már egyértelműen számolnunk kell a természeti rendszerek összeomlásának veszélyével is. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Ehhez azonban versengés helyett együttműködés kell, közös vállalások, mérőszámok és tettek.  Azonnali cselekvésre van szükség ezen a területen is.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2024-ben már csak 7,2%. Gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.

„Paradigmaváltásra van szükség a nyersanyagok kezelésének módjában. Az általunk globálisan felhasznált nyersanyagok mennyisége az 1970-es évek óta több mint háromszorosára nőtt, és várhatóan 2060-ig megduplázódik.” – mutatott rá Désirée Bonis Hollandia nagykövete, hozzátéve, hogy a nyersanyagellátás geopolitikai változásaival szembeni ellenálló képességet is biztosítani kell. A holland Nemzeti Körforgásos Gazdasági Program célja ezért az, hogy az anyagáramok bezáruljanak, és 2050-re az ország 100%-ban körforgásos legyen összhangban a kitűzött klima célokkal.

Mára már 102 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

Magyarország a természeti tőkéjét egyre nagyobb mértékben éli fel a Nemzeti fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) lefrissebb jelentése alapján.

A hulladékgazdálkodás esetében azonban pozitív fejlemény, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya növekszik és ezzel párhuzamosan az anyagában újrahasznosított hulladék mennyisége is folyamatosan nő. Az EU célkitűzéseivel összhangban a hazai közpolitika-alkotás fókuszába is bekerült a körforgásos gazdaság kérdésköre.

A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről és Magyarország EU-s elnökségének fentarthatósági fókuszairól Dr. Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt.

Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, a kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében, amelynek felgyorsítására különös fókuszt helyez a magyar EU-s elnökség.

A BCSDH 2023-as felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a most zajló folyamatokkal kapcsolatban.

 Rebeca Nohl, a SYSTEMATIQ munkatársa, bemutatta a Global Resource Outlook 2024 (IRP) jelentéséből készült a WBCSD-vel közösen kiadott összefoglalóját, annak üzleti vonatkozásait, hatásait.

A jelentés szerint az utóbbi 5 évtizedben megháromszorozódott az erőforrások kitermelése, mely várhatóan 60 százalékkal fog emelkedni 2060-ig. Az új tanulmány rámutat, hogy az erőforrások felhasználása számos üzleti kockázattal jár: a természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozza az ellátási láncok volatilitását, amelyet tovább súlyosbít az éghajlatváltozás és a geopolitikai zavarok. Az anyagköltségek növekedése csökkenti a nyereséget, mivel a véges erőforrásokért folytatott verseny élesedik. A vállalkozások egyre bonyolultabb, éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozásokkal, valamint a fogyasztók, alkalmazottak és befektetők részéről növekvő ellenőrzéssel és elvárásokkal szembesülnek bolygóra gyakorolt hatásuk kapcsán.

Az összefoglaló megmutatja az üzleti szférának a lehetőséget, hogy új profitforrásokat szabadítsanak fel, és növeljék ellenállóképességüket azáltal, hogy az értékteremtést az erőforrás-felhasználástól függetlenítik. Az erőforrás-hatékonyság és termelékenység az egész vállalatra kiterjedő eszközként szolgálhat több cél elérésére, például: ellenálló ellátási láncok kialakítására, költségek csökkentésére, versenyképesség növelésére, valamint a piaci megkülönböztetés erősítésére.

Nagy figyelem tevődik most nemzetközi szinten a WBCSD és az UNEP közös kezdeményezésére, a Global Circularity Protocol-ra, melyet Filipe Camano Garcia, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) igazgatója mutatott be A jelenleg kidolgozás alatt álló szabványrendszer a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre. Ez egy önkéntes szabványrendszer, melynek célja, hogy módszertant és mérőszámokat biztosítson a vállalatoknak, valamint, hogy a politikai döntéshozók számára is gyakorlati eszközöket biztosítson. 2024. júliusával első lépésként elkészült a ’landscape analysis’, mely feltérképezi a körforgással kapcsolatos vállalati mérési és jelentési eszközök, politikák és szabályozásokat, ami által azonosítani tudják a körforgásos ökoszisztéma hiányosságait és lehetőségeit, amelyek segíthetnek a protokoll kialakításában

Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, milyen aktuális finanszírozási trendek vannak a körforgásos gazdaság területén.

Együttműködések szerepe a körforgásos gazdaság megvalósításában volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Deák Brigitta, a Greenpro Zrt. cégvezetője, Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője és Farkas Csaba, a Master Good Kft. fenntarthatósági és innovációs igazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy milyen típusú, akár ágazatokon átívelő együttműködések teszik megvalósíthatóvá a sikeres körforgásos üzleti modelleket. A kerekasztal-beszélgetést Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálta.

A Körforgásos Gazdasági Csúcs életében először került sor a legjobb körforgásos megoldásokból merítve egy innovációs vállalati pitch sorozatra, ahol öt vállalat, szervezet mutathatta be körforgásos megoldását. A bemutatkozók voltak:

  • Denim Deal – Roosmarie Ruigrok, Sustainable Fashion & Textile Expert
  • Miscancell – Marcel van de Peppel, vezérigazgató
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Központ – Berkovics Dalma, Partnerségekért felelős vezető
  • Repair Café Budapest – Kranzieritz  Viktória, önkéntes
  • Zoknicsere program – Csányi Zoltán, alapító

Takács Ivett projektmenedzser mondta el a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es eredményeit és jövőbeni terveit és számolt be a Circular Economy Hotspot október 7-9. között, Walesben tartott európai találkozójáról, ahol a BCSDH által benyújtott, partnerségben megvalósuló pályázatát hirdették ki nyertesnek, így 2026-ban Budapest láthatja vendégül a körforgásos gazdaság legnagyobb nemzetközi fórumát.

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

 

KÖSZÖNJÜK AZ ESEMÉNY FŐTÁMOGATÓJÁNAK:

TÁMOGATÓINAK:

 

A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG PLATFORM 2024. ÉVI TÁMOGATÓNAK:

ÉS A KARBONTUDATOS ESEMÉNYEINK TÁMOGATÓJÁNAK:

 

„Úton Magyarország körforgásos gazdaságot célzó nemzeti stratégiája felé” – Körforgásos Gazdaság Akadémia I.

2023. április 4-én nagy érdeklődés mellett elstartolt a Körforgásos Gazdaság Akadémia. A webinárium-sorozat első eseményén a 2023. március végén lezárult „A körforgásos gazdaság bevezetése és a hulladékgazdálkodás kihívásainak kezelése” című SRSP/TSI projekt eredményeit mutattuk be a projektben résztvevő szervezetek képviselőinek segítségével.

A Miniszterelnökség képviseletében Arany Alexandra Dóra osztályvezető számolt be a több mint három évet felölelő projekt lebonyolításáról, azon belül is az indulásról és a munkafolyamatokról. Kiemelte, hogy a három fő prioritási terület mellett nagyon fontos szerepet kapnak a stratégiában a horizontális megközelítések pl. az oktatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a termékek és anyagok életciklusán átívelő körforgásos üzleti modellek, melyek tovább gyorsíthatják a teljes gazdaságra kiterjedő körforgásos átállást.

Chrabák Péter, a projektben partnerszervezetként résztvevő Bay Zoltán Kutatóintézet körforgásos gazdasági szakterületvezetője mutatta be a fő prioritási területeket (biomassza- és élelmiszeripar, építőipar és műanyag) és a jelentős hatással bíró intézkedéseket, amelyek kritikusnak tekinthetők a magyarországi körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából. Ismertette az OECD jelentésében bemutatott 2040-ig kitűzött számszerűsített célokat, melyek kézzelfoghatóbbá teszik Magyarország jövőképét, és elősegítik a megvalósítást.

A 2040-ig elérendő célok:

  • A Kormány beruház a kutatásba és ösztönzőket vezet be annak érdekében, hogy innovációval, ökodesign-nal, valamint a termékek megosztásával és újrafelhasználásával támogassa az erőforráshatékonyságot. Magyarország célja az, hogy megduplázza az erőforrás-termelékenységét (GDP/ DMC), és elérje a kitűzött 2 EUR/kg-ot.
  • Az anyagkörforgás lezárása és a fenntarthatóbb anyaghasználat érdekében intézkedéseket foganatosítanak, hogy megduplázzák (15%-ra emeljék) Magyarország körforgásos anyaghasználati rátáját.
  • A Kormány támogatást nyújt az innováció és az új üzleti modellek kialakítása területén. Magyarország célja, hogy a körforgásos munkahelyek számát 30%- kal (az összmunkaerő 2,5%-ára) emelje az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektorban.

A jelentés a Miniszterelnökség megbízásából, az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának közreműködésével és magyarországi stakeholderek bevonásával készült el. Bővebben az OECD jelentésről itt olvashat.

Az előadásokat két előadónk részvételével egy panelbeszélgetés követte, melyet Dr. Horváth Bálint, a CBRE Senior Fenntarthatósági Tanácsadója moderált. A beszélgetés során szó esett arról, hogy milyen mértékben csökkenthető a magyar gazdaság anyaghasználata (DMC) az intézkedések hatására, illetve, hogy milyenek a kilátások a lebomló/megújuló anyagok használatának a fokozására. A beszélgetés során a résztvevők is lehetőséget kaptak kérdések feltevésére.

De milyen finanszírozási lehetőségeik vannak a szervezeteknek? Arany Alexandra Dóra előadásában bemutatta azokat a közvetett (KEHOP Plusz, illetve a GINOP Plusz, TOP Plusz, DIMOP Plusz és KAP Stratégiai terv) és közvetlen (LIFE, INTERREG) EU-s forrásokat melyek kihasználása a vállalatok számára kiemelt fontosságú lehet a körforgásos gazdaságra történő átállás elindításában.

 

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak:

A körforgásos gazdaság megállíthatja a biodiverzitás csökkenését – beszámoló a Körforgásos Gazdaság Summitról

Napjainkban a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-a a természeti erőforrások kitermelésének és feldolgozásának következménye. 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye 2050-re. A világ teljes GDP-jének több mint fele nagymértékben függ a természettől és annak szolgáltatásaitól. A körforgásos gazdaság és a biodiverzitás szoros kölcsönhatásban állnak egymással.  Ez a kulcsüzenet állt a 2022. november 24-én kiemelt érdeklődés mellett, közel 150  fővel tartott, immár ötödik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában.

A világ még csak 8%-ban körforgásos, ami jelentősen elmarad a lehetőségektől, pedig a körforgásos gazdaság komplex rendszert és hatékony eszközöket kínál a világ legégetőbb kihívásaira, köztük a biodiverzitás megőrzésére és helyreállítására is. Az ING Bank támogatásával létrejött legnagyobb hazai körforgásos éves esemény számos vállalati és start-up példa bemutatásán túl kitekintést adott a nemzetközi folyamatokra is.

Mára már 97 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

A lineáris gazdaság felelőssége megkérdőjelezhetetlen: a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-a természeti erőforrások kitermelésének és feldolgozásának köszönhető. Az utóbbi évtizedben 70%-kal több nyersanyagot vontak ki, mint amennyit a Föld biztonságosan pótolni tud.

A biodiverzitás és az anyaggazdálkodás összefüggése egyértelmű, a körforgásos gazdaság mint egy rendszerszintű változás, önmagában is szerepet játszhat a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésében, és kézzelfogható lehetőségeket teremthet a vállalkozások számára is.

„A vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állniuk, aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése, az alapanyaghiány vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. A klímasemleges működés elérésében az egyik legfontosabb eszköz a körforgásos gazdaság elterjesztése, amit az élenjáró vállalatok már felismertek és az idei ’Towards Net Zero’ kutatásunk szerint a körforgásos megoldások alkalmazása egyre inkább előtérbe kerül. Egyelőre legtöbbször ezek a megoldások új üzleti lehetőségként jelennek meg a meglévő „anyagigényes” folyamataik mellett. De a cél az lenne, hogy egyre inkább váltsák le azokat, hisz így csökkenhet csak a természeti erőforrások felhasználásának növekedése.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

„Használjuk fel a jelenlegi válságot egy olyan körforgásos, regeneratív és jövőbiztos gazdaság kiépítésére, amely nemcsak megállítja a Föld pusztulását, hanem helyreállítja az okozott károkat.” – emelte ki Efstathios Andreou, Hollandia magyarországi nagykövet-helyettese nyitóbeszédében.


A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Prof. Dr. Jacqueline Cramer, a körforgásos gazdaság neves szakértője, az Utrechti Egyetem professzora, a Holland Circular Hotspot igazgatótanácsának elnöke, volt holland lakásügyi, területrendezési és környezetvédelmi miniszter és a 2022-ben megjelent ’Buiding a Circular Future’ című könyv szerzője, aki a folyamat felgyorsítását egyértelműen az összefogásban és minél több pilot projekt indításában látja: „Koalíciókat, összefogásokat kell létrehozni azokkal, akik hajlandók vezető szerepet betölteni a körforgásos jövő megvalósításában, és bővíteni kell a  kísérleti programok számát egyre több támogató és a kormány aktív bevonásával.”

Magyarország jelenleg nem gazdálkodik jól a természeti erőforrásaival, és messze még a körforgásosság, de bíztató, hogy ahogy Európában, úgy Magyarországon is elkezdődött az a törvényalkotói folyamat, amely már foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Fontos lépések ezek ahhoz, hogy Magyarország további fejlődése ne a természeti erőforrásaink felélésével történjen. Az eddig megtett útról és a következő lépésekről számolt be Rentz Tamás a Technológiai és Ipari Minisztérium Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály főosztályvezetője.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezer milliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

„Az ING Bank stratégiájának központi eleme a fenntarthatóság. A körforgásos gazdaságra történő váltást elengedhetetlennek tartjuk a klímaváltozás megakadályozása érdekében, a pénzintézeteknek pedig felelőssége van abban, hogy a folyamat motorjai legyenek, hiszen mi, bankok tudunk finanszírozást nyújtani az átálláshoz.” – tette hozzá Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója az esemény házigazdájaként.

A finanszírozás, a szabályozás és a vállalatok szerepe a természeti sokszínűség megőrzésében, az erre irányuló körforgásos megoldások volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, ahol Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Dr. Botos Barbara, a Technológiai és Ipari Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete, Holczinger Norbert a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Pinczés Marianna a Virgin Oil Press Kft. ügyvezető igazgatója járta körbe a releváns kérdéseket, kitekintést adva a múlt héten záródó COP27 releváns történéseire is.
A legfontosabb üzenet, hogy a mostani válság kikényszeríti a változások felgyorsulását, de erre kell felkészülni hosszabb távon is. Nem elég már csak a hosszútávú célokat kijelölni, kellenek a köztes célok, mérőszámok és a konkrét lépések, hogy valódi változások induljanak és hogy a készülő taxonómiák ne sokként érjék az üzleti szektort.

Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a nemzetközi üzletfejlesztési tapasztalatokra fókuszált a körforgásos gazdaság és fenntarthatóság terén. A résztvevők között volt: Roman Gdovjak, a Cyrkl (Expansion Manager & Country Manager Slovakia & Hungary), Agata Frankiewicz, a Deko Eko Ügyvezetője és alapítója;  Martijn Veltkamp a FiberCore Europe Design menedzsere; Lennard de Klerk az Irota EcoLodge tulajdonosa, Martin Basila, a  Sensoneo ügyvezetője.

A panelbeszélgetés fő üzenete az volt, hogy a hulladék örök, tehát jelenthet örök problémát, vagy akár örök üzleti lehetőséget is. A beszélgetők megosztották tapasztalataikat, ők miként kreálnak lehetőséget ebből a problémából és hogyan terjesztették ki tevékenységüket a világ több országára, kontinensére, és milyen terveik vannak a magyar terjeszkedés kapcsán.

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy közel 130 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak:

 

Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2022

Hogyan tovább Ember? – A felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozója

2022. november 17. Budapest. Helyszínen és távolról videón is várunk!

13. alkalommal hívjuk össze a magyar társadalom és gazdaság felelőseit, az üzleti szektor képviselői mellett a tudomány, az oktatás, a kormányzat, a civil szervezetek felelős gondolkodóit és cselekvőit, osszák meg tudásukat egymással!

13 éve minden évben arról beszéltünk, mit kell tennünk, hogy világunk fenntartható maradjon. Most, 2022-ben hirtelen minden a rossz forgatókönyv szerint alakult. Közelítünk a mindent magába szippantó globális káosz felé.

Idén már másról kell beszélnünk! Új paradigmákat, értékrendeket kell találnunk a régi, csődöt mondottak helyett. Amikkel esély lenne az ember, mint élőlény fennmaradására a földön és otthonaikban.

Ehhez a mindennapokban mit kell másként tennünk? Van-e esélye az egyes embernek, a cégeknek arra, hogy a globális pénzügyi, gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek összeomlása közben olyan újat építsünk, mégpedig együtt, amiben a fenntartható fejlődés nem lesz veszélyben?

Várunk a közös gondolkodásra november 17-én! Itt lesz velünk László Ervin, Ürge-Vorsatz Diána, Dinya László, Hetesi Zsolt, Juhász Árpád, Sipos Katalin és még sokan mások…

Részletes program és regisztráció:

https://ppkonferencia.hu/magyar-fenntarthatosagi-csucs-2022/

Nemzetközi és hazai példák a körforgásos építészetben – Lezárult a Körforgásos Gazdaság Akadémia

2022. június 7-én zárult a Körforgásos Gazdaság Akadémia, melynek utolsó alkalmán a körforgásos építészeti megoldásokat ismerhettek meg a résztvevő vállalatok képviselői. A webinárium-sorozat utolsó alkalmát online, a Microsoft Teamsen keresztül tartottuk, számos Körforgásos Gazdaság Platform tagvállalat részvételével.

Nemzetközi példák bizonyítják, hogy számos jógyakorlat létezik már a körforgásos építészet területén. Barta Zsombor, a HuGBC elnöke egy, a 2022. novemberében lezajlott holland tanulmányút során megismert jógyakorlatokat mutatott be a résztvevőknek, mint például a Green Village, tudás- és innovációs centrum, ahol fenntarthatósági, ezen belül fenntartható építészeti projektek, kutatásokat zajlanak. Egy másik jó példa a Floating Farm, ami egy vízen úszó farm, ami moduláris építészeti megoldást használva épült, klíma-adaptív, és körforgásos termesztési megoldásokat alkalmaz.

Az eseményen nem csak külföldi, de hazai vállalati példák is bemutatásra kerültek. Három BCSDH tagvállalat, a BuildEXT Kft., a Market Zrt. és a Saint-Gobain Hungary Kft. is bemutatta tevékenységeit a körforgásosság területén.

Livják Csaba, a BuildEXT Kft. alapítója, tulajdonosa először az építőiparban bekövetkező paradigmaváltásról mesélt, mely a digitalizáció irányába tolja el az építőipart is. Ennek egyik nagy előnye a gyorsaság, hiszen egy épület felmérése ma már a robotika segítségével alig pár munkaórát jelent. A BuildEXT Kft. virtuális épületeket tervez magasan automatizált szoftverkörnyezetben, ami lehetővé teszi, hogy akár 60 tervező valós időben egy központi modellt építsen, szimuláljon és optimalizáljon, majd ebből tervet generáljon. Csaba bemutatta hazánkban egyedülálló megoldásaikat, BIM és a digitalizálódás hi-tech eszközeiket, illetve az építőipar digitalizációjának hatását az iparág hatékonyságára és CO2 kibocsátására. Meghökkentő számokkal bizonyítható, hogy az innováció igazi win-win-win helyzetet teremt és a fenntartható megoldás igenis olcsóbb.

Báthory Balázs, a Market Zrt. vezérigazgató-helyettese mutatta be a Market építőipari vállalat ESG minősítését. A minősítés a környezeti, szociális és irányítási szempontok alapján 3 módszerrel történt. Elsőként egy online kérdőíves felmérés keretében vizsgálták meg a kijelölt érdekelti csoportok (tulajdonos, munkavállaló, beszállító, szabályozó, ügyfél stb.) szektorra, valamint konkrétan a Market Csoportra vonatkozó fenntarthatósági elvárásait. Ezt követően széleskörű kutatásban összesítették, hogy adott szektorra vetítve milyen fenntarthatósági trendek, szakmai elvárások befolyásolják a piacot. Majd részletes ESG felmérés keretében a Market Csoport fenntarthatósági státuszát térképezték fel a környezeti hatás, a belső működés, a munkáltatói gyakorlat, az érdekelt felek, a beszállítói lánc és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokhoz való hozzájárulás mentén. A vállalat a jövőben a következő lépéseket fogja tenni: végrehajtás, visszamérés, aktualizálás, végrehajtás, visszamérés.

Az esemény zárásaként Sárosi Eszter, a Saint-Gobain Hungary Kft. fenntarthatósági tanácsadója mutatta be a nagyvállalat fenntartható megoldásait. Kiemelte, hogy klímavédelmi vállalásaik az energiafelhasználás, a CO2 kibocsátás, a hulladékkezelés, a vízgazdálkodás, az alapanyag felhasználás és a csomagolás területére is kiterjednek. Több olyan termék gyártása zajlik, melyek a körforgásosság elvei alapján kerültek megtervezésre. Például egy olyan szigetelőanyagot gyártanak, ami újrahasznosított üveg felhasználásával készül, ami által teljes körforgást valósítanak meg. Ha megfelelő a technológiai figyelem, akkor ez az anyag végtelen számban újrahasznosítható. A vállalatnál 2022-ben kezdte meg működését a vállalat belső zöld munkacsoportja, melynek célja a szemléletformálás, tudáscsere és együtt gondolkodás a fenntarthatóság valamennyi területén.

Mély, megrázó, felelmelő – Going Circular film hazai bemutatója

Mély, megrázó és felemelő – Ezekkel a szavakkal jellemezték a Going Circular filmet, a hazai bemutató résztvevői.
A filmvetítés előtt Désirée Bonis a Holland Királyság nagykövete és Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója a körforgásos átalakulás fontosságáról beszélt. A Holland Nagykövetség jóvoltából hazánkba került film vetítését az ING Bank látta vendégül és a BCSDH és a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai vettek részt.

Az Oscar-díjas My Octopus Teacher című dokumentumfilm producerei által készített nagyjátékfilm, a kollektív jövőnkről szól a Földön. A film egy olyan jövőt képzel el, amelyben az emberiség nemcsak túlél, hanem virágzik is, a globális paradigmák újragondolásával és bolygónk erőforrásainak határainak tiszteletben tartásával. A történetben megismerhet négy úttörő gondolkodót, akik a modern kor környezeti, gazdasági és társadalmi válságai között navigálják a nézőt körforgásos megoldások felé. A négy változásvezető, Janine Benius (biológus és tudományos író), a 102 éves James Lovelock (független kutató), Arthur Huang (mérnök, designer) és John Fullerton (üzletember, JP Morgan egykori igazgatója) személyes történetén keresztül nem csak azt tudjuk meg, hogy miért, de a hogyanra is izgalmas választ adunk.

Mikrozöldek és rovartenyésztés a szerves anyagok körforgásáért – Körforgásos Gazdaság Akadémia II.

Folytatódik a tavaly nagy sikerrel zárult Körforgásos Gazdaság Akadémia a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Nagykövetség szervezésében. A sorozat második eseményét rendhagyó módon, hibrid formában, személyesen az ING Bankban, és online, a Microsoft Teamsen keresztül tartottuk.

Az eseményt Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója és az esemény házigazdája, Igaz Zoltán, az ING Bank kommunikációs igazgatója nyitotta meg.

Az Akadémia első előadásaként Dr. Ádám János, a Tungsram Group, kísérleti üzemvezetője mutatta be a Tungsram Agritech üzletágát és az ehhez kapcsolódó „Vertical farming” rendszert, ami egy innovatív együttműködés eredménye. A beltéri növénytermesztéshez 95-98 százalékkal kevesebb víz, lényegesen kevesebb növényvédő szer szükséges, mint a szabadtérihez, és éghajlattól függetlenül bármilyen növényfajta termeszthető a világ bármely táján. Az előrejelzések szerint a Föld népessége 2050-re több mint 9 milliárdra nő, azaz 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, mint jelenleg. A lakosság 70 százaléka ráadásul városokban fog élni, ezért teljesen új alapokra kell helyezni a mezőgazdasági termelést. Óriási hatékonyságnövekedésre van szükség, és a precíziós beltéri növénytermesztés éppen ezt teszi lehetővé. A polcrendszerek révén egységnyi területen akár több tízszeres kapacitás érhető el a szabadtéri technológiákhoz képest. Nem véletlen, hogy az indoor farming piac mérete a Strategies Unlimited független piackutató előrejelzése szerint a tavalyi 500 millió dollárról 2020-ra 1000 millió dollár fölé, 2024-re pedig több mint 6700 millió dollárra nő majd.

Erre a gondolatra csatlakozott rá Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, akik a fent említett együttműködésben kiemelt szerepet vállalnak. A Tunsgram és az Eisberg kutatás-fejlesztés céllal Közép-Európában egyedülálló vertikális farmot létesített 2021. februárjában. A 650 négyzetméteres, hidropóniás rendszerben, LED-es megvilágítás segítségével termesztenek növényeket (pl. mikrozöldeket, palántákat, gyógynövényeket, ehető virágokat, fejes salátákat). A vetésforgó meglehetősen gyors, ugyanis fajtától függően általában 2 hét alatt érik el az aratható állapotot a mikrozöldek, amelyek még mag formában kerülnek a csíráztató szekrények sötét, magas páratartalmú helyiségeibe, hogy utána 3-4. napon keresztül LED-megvilágítás alatt folytassák a növekedésüket.

Végül Percze Rajmond, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2020-as évfolyamának végzettje és Agroloop társalapítója bemutatta a startup-ként indult vállalkozását. Innovatív és fenntartható megoldásokat hoznak a takarmányozás- és szerves trágya iparba. Rovarok tenyésztésével újrahasznosítják a fogyasztás előtti, növényi alapú, szerves élelmiszer-hulladékot, mellyel évente több mint 1000 tonna CO2 ekvivalenst spórolnak meg az hagyományos komposztáláshoz képest. A folyamat végeredményeként 3 termék: vitaminokban és tápanyagban gazdag takarmány fehérjeliszt, olaj és komposzt keletkezik.

Tag Archive for: körforgásos

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete