Tag Archive for: jvtp

A tavaly év végén lezajlott vezetőségi választást követően megtartotta alakuló ülését a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetősége Bori Máté, az Alumni vezetője, az ALD Automotive I LeasePlan operációs igazgatója irányításával a LeasePlannél.

A vezetőség nemcsak megtervezte a 2024-es év Alumni programjait, hanem rögtön el is kezdte szervezésüket, melyek között kávéházi felsővezetői beszélgetés és laborlátogatás is szerepel. A vezetőség két eseményt tervez a tavaszi időszakban és egyet ősszel, hogy a frissen végzett évfolyamot is köszöntsék majd a közösségben. A részletekről a BCSDH e-mailben és a LinkedIn csoporton keresztül tájékoztatja az Alumni szervezet tagjait. Emellett a vezetőség döntést hozott arról is, hogy ezentúl vezetőségi választás egységesen minden évfolyamban 3 évenként lesz, vagyis a következő 2026-ban. Ez alól kivétel az aktuálisan végző évfolyam, melynek képviselője a képzés végén kerül megválasztásra és becsatlakozik a vezetőség munkájába. A vezetőség megköszönte a leköszönő Alumni vezető, Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője lelkesedését és munkáját, aki 2020-tól látta el a feladatot és tett sokat a közösségért.

Az Alumni vezetősége és BCSDH is várja már a következő találkozást. Addig is örömmel veszik a közösség javaslatait, ötleteit az évfolyamok képviselői, Bori Máté, az Alumni vezetője és Szederkényi Zita „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Harmincnégy kiválasztott tehetséges vállalati vezető és egy egyetemista ösztöndíjas a résztvevője az idén tizenegyedik éve útjára indult „A jövő vezetői” tehetségprogramunknak, amely a 2024. január 18-án megrendezett megnyitóval vette kezdetét.

Az eseményt házigazdánk, a fenntarthatóság iránt elkötelezett K&H Bank kommunikációs igazgatója, Horváth-Magyary Voljc Nóra nyitotta meg, aki köszöntőjében bepillantást nyújtott a bank sokrétű fenntarthatósági tevékenységébe.

Ezt követően Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntette a résztvevőket. Nyitógondolataiban elmondta, hogy a mentorok, előadók szakmai együttműködésével a program az elmúlt tíz évben sokat változott, igazodva az üzleti környezet alakulásához. Bíztatta a résztvevőket arra, hogy ragadják meg a program nyújtotta lehetőséget, ahogyan ezt a korábbi évfolyamok résztvevői is tették, hiszen sokan vannak a végzettek között, akik akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén, vagy saját vállalkozás létrehozásával a fenntarthatósági folyamatok katalizátorává váltak.

„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.” – fogalmazta meg és kiemelte, hogy a cselekvés gyors előre mozdításához elengedhetetlen a vállalatok szerepe, így az elkötelezett vezetőké is, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést 

A folytatásban Márta Irén, a ma 142 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát: gyárlátogatások, esettanulmányok, elsőszámú vezetői interjúk, szakmai előadások, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

 

Inspiráló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel a program tavalyi, jubileumi évfolyamán végzett Tóth Alexandra (szenior digitalizációs és kommunikációs specialista, BASF) és Guti Gellért (minőségbiztosítási mérnök, Budapest Airport-RÜK) a program során megszerzett értékes kapcsolati hálóról és a fenntarthatósági szemléletmódról, amely minden résztvevő számára hordoznak a vállalati életbe implementálható ötleteket, gyakorlatokat.

Bori Máté (operációs igazgató, ALD LeasePlan), „A jövő vezetői” Alumni vezetője kiemelte a közösség erejének és az itt kiépült kapcsolatoknak a fontosságát az elsajátítható vezetői szemlélet és szakmai tudás mellett.  A program nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív Alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van.  és a kezdetektől több, mint 26 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.

 

Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel az esemény záróprogramját, amelynek keretében a résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az MVÜK már 7 éve támogatja „A jövő vezetői” tehetségprogramot, hiszen mindkét szervezet számára fontos a tudásmegosztás, a fenntarthatóság és a nyitott vezetők közössége. Az egymással először találkozó program résztvevők és mentorok az este során két körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, a fenntarthatóság hogyan jelenik meg az életükben és milyen, ehhez kapcsolódó kihívásokat élnek meg.

A 2024-as évfolyam résztvevői a következő vállalatoktól érkeztek: ALTEO Nyrt., BASF Hungária Kft., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest Airport Zrt., Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft., Díjbeszedő Holding Zrt., DSM Nutritional Products Hungary Kft., E.ON MyEnergy Kft., Eisberg Hungary Kft., Euroapi Hungary Kft., Fe-Group Invest Zrt.(ALTEO csoport), Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Kft., Henkel Magyarország Kft., Hungrana Kft., KPMG Hungária Kft., KPMG Tanácsadó Kft., Nestlé Hungária Kft., Opten Informatikai Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Szentkirályi Magyarország Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe, Yettel Magyarország Zrt. A résztvevők között van Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázatunk győztese is.

 

A megnyitó házigazdája és szakmai partnere:

  A 2024-es program támogatói:

 

„A jövő vezetői” tehetségprogram megnyitó és szakmai napok karbontudatos megvalósításának támogatója:

 

Az Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója:

 

 

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

 

 

Mi az etika és az átláthatóság és hogyan valósul meg a gyakorlatban? Milyen hatása van a korrupciónak a gazdaságra? Mikor működünk átláthatóan? Mit és hogyan jelentsünk? Mit mutatnak a trendek a fenntartható befektetések terén? Ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői az Etikus és átlátható működés szakmai napján, szeptember 7-én a Yettel Magyarország Zrt. törökbálinti székházában. A szakmai napot Mészáros Attila, a Yettel Zrt. vállalati kommunikációs és ESG igazgatója nyitotta meg.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa felvezető előadásában átfogó képet adott az etika és az átláthatóság fogalmáról, illetve keretbe foglalta szerepüket a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az etikus magatartás támogatását célzó „checklist”-ről, aminek kielemzése során megállapíthatjuk, vajon tényleg etikusan járunk-e el egy adott cselekvés során, valamint kitértaz etika egy olyan területére, az infoetikára is, mellyel nap, mint nap egyre többet találkozunk.

A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter bemutatta a korrupció tudományos értelmezését és a gazdasági teljesítménnyel való szoros összefüggését. Beszélt az aktuális nemzetközi, EU-s illetve hazai korrupciós statisztikákról, hogy magyarországi szinten milyen tendenciák figyelhetők meg, és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

 A folytatásban Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit a csernobili katasztrófán keresztül szemléltette a résztvevőknek. Bemutatta a nukleáris ipar biztonsági protokolljait, az egyén felelősségét és a nukleáris tévhitek is szóba kerültek.

A délelőtti program zárásaként először Deme Ágnes a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások menedzsere tartott előadást a globális fenntarthatósági jelentési trendekről, a CSRD jelentéstételi kötelezettségek ütemtervéről, valamint a kapcsolódó adatgyűjtési folyamatok fontosságáról és a kettős materialitás koncepciójáról. Az előadást követően a jelentéstételhez kapcsolódóan a résztvevők egy szimulációs játék keretében kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági, jelentéstételi kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot Deme Ágnes mellett Mészáros Attila és Dr. Fazekas Orsolya támogatta aktív részvételével.

A délutáni programot dr. Göbölyös-Szemenyei Andrea, a Yettel Risk and Integrity menedzsere indította. A Yettel Integrity tevékenységének bemutatása után egy compliance esettanulmányon keresztül tesztelte a résztvevők etikai érzékenységet. Olyan kérdések merültek fel, mint: Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?

 

A folytatásban sor került a projektcsapatok egyperces filmjeinek levetítésére, amelyekre visszajelzést is adtak egymásnak a résztvevők.

Folytatva a szakmai programot, Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgatója és a BDO ügyvezető igazgatója beszélt a zöld átálláshoz szükséges forrásokról, a fenntartható és a zöld pénzügyi termékek köréről. Bemutatta a legfrissebb fenntartható befektetési adatokat és trendeket, valamint kitért a hazai zöldfinanszírozási lehetőségekre.

A délután utolsó előadásában Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója bemutatta az OPTEN ESG Index-et, ami több mint 75 paramétert alapul véve mutatja meg a vállalkozások ESG szintjét, azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeiből kialakított 1-10-ig terjedő indexszámot. Emellett további ESG megoldásaikról is mesélt a résztvevőknek.

A vezetői interjú során Szalai Enikő, a Yettel HR vezérigazgató-helyettese osztotta meg vezetői tapasztalatait a résztvevőkkel.

A nap zárásaként Gróf András, Property and Facility Manager vezette körbe a résztvevőket a Yettel díjnyertes székházban.

 

A teljes képgalériát ide kattintva tekintheti meg.

„A jövő vezetői” tehetségprogram hatodik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan határozza meg az innováció irányát az, hogy kinek és milyen víziójához igazodik? Mindegy, hogy milyen szinten állítjuk meg a klímaváltozást? Ez milyen jellegű innovációt igényel? Hogyan lehetnek képesek a kis- és nagyvállalatok a folyamatos megújulásra, innovációra?

Dr. Diószegi Zsuzsanna, az EUROAPI ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket és indította el a szakmai napot.

Billenőpontot értünk el: a mostani helyzet és a jelentős időnyomás az éghajlatváltozásban már elengedhetetlenné teszi, hogy technológiai áttörésekre, innovációkra támaszkodva a jelenleg ismert világ és rendszerek teljes újragondolására és megváltoztatására törekedjünk, ezzel utat nyitva egy fenntarthatóbb életmód és világ felé.  „Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma” – emelte ki bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.

Prof. Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE professzora, a tudományos és esélyegyenlőségi ügyekért felelős dékánhelyettese felvezető előadásában az innováció mibenlétéről beszélt, kiemelve, hogy az innováció nem képzelhető el a nagyobb gazdasági, társadalmi rendszer figyelembevétele nélkül. A vízió határozza meg az innováció irányát, de nem mindegy, hogy kinek és milyen víziójához alkalmazkodik. Az innováció csapdái közül kiemelte a visszapattanó hatást, amikor a hatékonyságnövekedés nem jár a teljes felhasznált energia csökkenésével, mert a hatékonyságnövekedés növeli az elérhetőséget, és ezzel jóval nagyobb mértékben nő a felhasználás, mint az innováció által nyert csökkenés. Szintén jellemző, hogy az innováció ugyan megold egy problémát, de számos újat okoz. Itt akár a pálmaolaj használat miatt kiírtott esőerdők példájára is gondolhatunk. És persze vannak olyan tényezők, folyamatok, amelyek nem igazán helyettesíthetők, kiválthatók. Ilyen például a széndioxid körforgás vagy a természeti szolgáltatások is.

A klímaváltozás hatásairól és az erre válaszként adandó üzleti innovációk fontosságáról Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan trendek és úgynevezett billenőpontok vannak az éghajlati rendszerünkben, de arra kell törekednünk, hogy bár sok jó döntést nem hoztunk meg, a jövőben minél kevesebb ilyen billenőpontot érjünk el.

Kiemelte, hogy a cégek felelőssége óriási: a zöldmosás helyett valódi intézkedések, a nettó nulla kibocsátás elérése helyett a valódi nulla, azaz a nulla kibocsátás kompenzáció nélkül történő elérése lenne a cél. A vállalati aspektusok mellett a fogyasztókra gyakorolt valódi pozitív hatást is kihangsúlyozta, rávilágítva arra, hogy magában a technológia nem oldja meg a problémát. Elmondta, hogy a legfrissebb IPCC jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. Eszerint a társadalomnak át kell térnie a mennyiségiről a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, a termékek újratervezésével („repurposing”) vagy szolgáltatásalapú gazdaság bevezetésével.

A folytatásban Julian Hill-Landolt, a WBCSD igazgatója a vállalatok oldaláról világította meg a témát, mélyebb betekintést adva a Világtanács Vision 2050 – Time to Transform víziójába és az ahhoz vezető utakba. Kiemelte, hogy a valódi változások csak a szokásos üzletmeneten túlmutató innovatív megoldásokkal, paradigmaváltásokkal lehetségesek.

A délelőtt hátralévő részében a résztvevők 4 csoportra osztva vehettek részt gyárlátogatáson, ahol az EUROAPI termelési és kísérleti üzemeit és laborjait látogatták meg szakértők kíséretében, olyan kérdésekre is választ kapva, hogy milyen fenntarthatósági kihívásai vannak a gyógyszer hatóanyaggyártásnak, hogyan válthatók ki a rég bevált oldószerek környezetbarát verzióra és milyen innovációkkal lehet energiaigényes iparágban a nettó nulla vagy a nulla kibocsátás felé elindulni.

A valódi innováció és rendszerszintű változás csak képzett és elkötelezett munkaerővel érhető el. A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével. Egyik fontos kihívás a munkaerőpiacra kilépő jelölteknél a képzettség, tudás hiánya. A magyar munkaerőpiacon nem annyira jellemző a rugalmasság, ezért a jövőben nagy hangsúlyt fog kapni a meglévő munkaerő átképzése, fejlesztése, a flexibilitás maximális biztosítása, az automatizálás minél magasabb szintje. A jelen és a következő évek munkaerő piaci kihívásaira megoldás „a jövőbe”, azaz a digitalizációba és a mesterséges intelligenciába való beruházás, illetve a stratégiai HR tervezés.

Károlyi Zsuzsanna, az E.ON márka és marketing vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt egy év drasztikus eseményei alapjaiban változtatták meg az innováció irányát. Az energiaipar legfőbb kihívása az ellátásbiztonság megteremtése lett. Kiemelte, hogy a zöld energiatranszformáció nem megállítható, ugyanakkor a humán erőforrás szűkössége, valamint a hálózatfejlesztés üteme jelenleg szűkíti az iparág lehetőségeit.

Rozgonyi Ádám, a Porsche Hungaria márkaigazgatója a „Fenntarthatóság az autóiparban – Úton az elektromobilitás felé” címmel tartott előadást, amelyben kitért arra, hogy 15 ezer tonna CO2 kibocsátás autónként jelentős felelősséget ró az autóiparra. Európában nagy az elkötelezettség arra, hogy az elektromos autózás elterjedjen, valamint az autógyártás klímasemleges legyen. Ez nagyfokú innovációt igényel: rövidtávon az e-mobilitás áll a fejlődés fókuszában, ugyanakkor a hosszú távú célok még nem kristályosodtak ki.

A délutáni, rendkívül izgalmas kerekasztal-beszélgetésen Dr. Ligeti Gábor a Heineken főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmond a AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy százötven éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő start-upnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. A kutatás-fejlesztés akár saját erőforrásból, akár külső erőforrás bevonásával kiemelt fontosságú ebben a felgyorsult világban. Egymástól tanulni, illetve felhasználni azt, ami máshol bevált, jelentős költségmegtakarítás lehet, és felgyorsíthatja az átalakulást. A kollaborációk mellett a körforgásos gazdaság fontos eleme a klímaadaptációs tevékenységeknek.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Dr. Diószegi Zsuzsannával, az EUROAPI ügyvezető igazgatójával beszélgethettek a résztvevők, aki kiemelte, hogy minden időben a legfontosabb a reziliencia, hogy ne féljünk a változástól, hogy az ne bénítson bennünket, hanem a lehetőséget lássuk benne, legyen szó akár a magánéletünkről, akár egy cég működéséről. A szakmai napot Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője foglalta össze.

 

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

Elég-e jót tenni vagy jól is kell tennünk azt? Te sétálhatsz nyugodtan a pároddal kézen fogva az utcán? Van-e ügyed, amiért kiállsz és amiért dolgozol? És ez mennyire esik egybe a vállalatok ügyével? Mik a 2023-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan fogjunk hozzá az oszlop tetején ülő beszélő majom projektnek? Milyen a svéd vállalati kultúra a gyakorlatban?

Ezekkel a témákkal foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2023. április 20-án az Essity Hungary Kft.-nél rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat kereskedelmi igazgatója, Nagy Géza és Tápai Dezső értékesítési igazgató nyitották meg.

A résztvevők – hangolódva az esélyegyenlőség témájára – Szederkényi Zita, a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának vezetője irányításával egy játék segítségével olyan alapvetéseket vettek sorra az egész világ népességének (több, mint 8 milliárd fő!) lakosait figyelembe véve, hogy vajon milyen válaszokat kapunk, ha olyan kérdéseket teszünk fel, mint például, hogy „az öltözködés okozhat-e problémát számomra” „tisztában vagyok-e a jogaimmal”, „nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „munkát találni nem okoz-e problémát”, „támogat-e a családom”, „boldog vagyok-e”.  A játékon keresztül a résztvevők saját maguk is átélhették, hogy az esélyegyenlőség kérdése mennyire van hatással egész életünkre.

Az első szakmai előadásban Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke mutatta be a hazai munkaerőpiac jelenlegi helyzetét a jelenleg aktív négy generáció szempontjából. Megtudhattuk, hogy a munkaerőhiány 2022. április és június között történelmi csúcsot ért el, ami azt jelenti, hogy megközelítette a 100 ezer betöltetlen álláshelyet. Szó esett továbbá a hibrid munkavégzésről is, amely életünk részévé vált, valamint arról, hogy milyen is az ideális munkahely.

Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője azt a kérdéskört hozta el, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.

A folytatásban tökéletes példáját láthatták a résztvevők annak, milyen is az, ha van ügyed. Több mint húsz év működés során folyamatosan hajtja és motiválja az embert: Handó János, a Katica Tanya alapítója egy olyan élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. Olyan értékrendekből lett alapelvek és alapelvekből lett értékrend mentén működnek, amelyek sziklaszilárd talajul szolgálnak mind saját maguk, mind pedig a dolgozóik számára. Ahogy bemutatójából megtudhattuk, csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.

Ezután megismerkedhettek a résztvevők a korábban marketing területen tevékenykedő, de pár éve már a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergellyel, a HR Fest társalapítójával. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek szintén hasznos útravaló: az emberi erőforrásra. Beszélgettek a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségről.  Hitvallása szerint ha jól belegondolunk, a HR mindennek az alapja és ha „őszinte, nyitott, támogató kultúrát építesz, akkor jó emberek jönnek Veled dolgozni.”

A folytatásban egy olyan vállalat következett, aki kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében. Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt. A cég munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint Egészséges jövő, A jövő tudás és Jövőbeli források bemutatott egy-egy jógyakorlatot, mint a Kölyöklabort vagy az Új háló projektet. Ezt követően partnerük, a Láthatlan Iskola alapítója és kuratóriumi tagja, Kovács Kristóf mesélt magávalragadóan az átmeneti otthonban élő gyermekek mentorprogramjáról, ahol önkéntesek tanítják a gyermekeket fontos értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.

Szabó Orsolya az Essity dél- és kelet-európai régióinak HR vezetője és Tápai Dezső értékesítési igazgató, az Essity alapértékeiről meséltek. A svéd vállalati kultúrában dolgoznak olyan értékek mentén, mint az elköteleződés, a gondoskodás, a bátorság és az együttműködés. A szakmai nap vendéglátójaként ezeket nem csak előadásukból tudhattuk meg, hanem személyesen meg is tapasztalhatták a résztvevők. Bemutatták az Anyák Háza kezdeményezést, melyben kórházak területén biztosítanak az anyák számára alvóhelyeket, hogy a gyermekeik mellett tudjanak maradni a kezelések alatt.

Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a biodiverzitás témájára fókuszálnak. A prezentációkra Márta Iréntől, a BCSDH igazgatójától és egymástól is kaptak visszajelzést és tanácsokat. Büszkék vagyunk a csapatokra, hogy egy versenyhelyzetben is fontosnak tartják egymás támogatását, hiszen a világ kihívásaira is így kell megoldásokat találnunk.

Márton Katalin, a Praktiker HR és CSR igazgatója mesélt a jelenlegi HR kihívásokról, melynek a munkaerő-megtartás az egyik kulcskérdése.  Egy új szemszögből vetette fel a kérdést, hogy valóban meg kell-e tartanunk a munkaerőt?  Ha igen kiket, milyen időtávra és létezik-e egyetlen megoldás a problémára? Felvetette, hogy ha béremelés, mint eszköz nincs a kezünkben, akkor mik lehetnek még a munkaerő megtartás fontos, jól működő eszközei.

Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnöke, saját történetén és tapasztalatain keresztül beszélt a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól. Kérdései, felvetései során izgalmas és előremutató parázsvita alakult ki a nemek egyensúlyáról az igazgatóságban és az ebben játszott társadalmi hatások mellett saját szerepünkről, felelősségünkről is. A beszélgetést azzal a gondolattal foglalta össze, hogy a sokszínűség csak előnyére válhat egy szervezetnek.

A napot a vezetői interjú keretében Venter Zoltánnal, az Essity ügyvezető igazgatójával zártuk. A beszélgetés során a jövő kihívásairól beszélgetett a résztvevőkkel és arról, hogy a vezetőknek mi a szerepe ezeknek a kihívásoknak a megoldásában.

A teljes képgalériát ide kattintva tekintheti meg.

Ami fenntartható, az valóban drágább? Van-e hatása, ha az egyéni karbonlábnyommal foglalkozunk? Le kell-e mondanunk a marhahúsról? Hajlandóak vagyunk többet kiadni egy fenntartható termékért?

„A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni találkozóján az egyén került a fókuszba: az este témái a karbonlábnyom-csökkentés egyéni felelőssége és a fenntarthatóság szerepe a vásárlási szokásainkban voltak. Házigazdánk, a KPMG a hangulatos Rooftop 825 Caféjában látott vendégül bennünket április 5-én.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy öröm látni, hogy 10 év alatt a fenntarthatóság értékei mentén összetartó közösség alakult ki, akik tudnak egymáshoz fordulni az őket foglalkoztató üzleti vagy fenntarthatósági kérdésekkel, és mely most már saját lábára állt, hiszen programjait is a tagjai szervezik.

Ezt követően Vadovics Edina, a GreenDependent Intézet szakmai igazgatója mutatta be munkájukat a „Másfél fokos életmód” vonatkozásában. Kutatásuk eredményein keresztül számos kínálkozó életmód lehetőséget ismertetett, amelyekkel mi magunk is hozzájárulhatunk a karbon-lábnyom csökkentéshez, így a 1,5 fokos klímacél eléréséhez. Ehhez megalkották a „Klíma-kirakó” társasjátékot is, amely szemléletesen mutatja be, hogy a lehetséges területeken – mint például a lakhatás, az élelmiszerhasználat vagy a közlekedés – elhatározott változtatások hogyan járulnak hozzá a saját „Másfél fokos” életmód eléréséhez, és hogy mennyit kell még tennünk az egyéni cél eléréséhez.

A folytatásban Nagy Julianna, a KPMG ESG & Sustainability Services területének szenior menedzsere mutatta be a KPMG „Én, az életem, a pénztárcám” kutatását, amely a fenntarthatóság szerepét vizsgálja a vásárlási döntésekben és ez alapján határoz meg vásárlói csoportokat.  A résztvevők megtudhatták, hogy az egyes csoporttagok szokásaira, értékrendjére mik a legfőbb jellemzők, illetve rávilágított arra is, hogy az elmúlt év, a recesszió mely csoportokat érintette a legérzékenyebben. Ezt követően Deme Ágnes, a KPMG ESG & Sustainability Services menedzsere játékos formában vezette végig a résztvevőket azon a kérdéssoron, amelyből megtudhatták, hogy a megismert vásárlói csoportok közül hova tartoznak leginkább értékrendjük és vásárlási döntéseik alapján.

Az előadások végeztével kötetlen beszélgetés következett, amely lehetőséget adott az elhangzottak továbbgondolására, a társasjáték kipróbálására és a kapcsolatépítésre.

Hiába az egyén nagyon kicsi eleme a nagy gépezetnek, mégis hatalmas jelentőséggel bír: értékrendjével, döntéseivel, vásárlási szokásaival a jelenben hozzájárul a nagy egészhez, a jövőre vonatkozóan pedig új normákat, elvárásokat, igényeket fogalmaz meg, amely hatással van a termelőkre, gyártókra, szolgáltatókra. Utoljára, de semmiképp sem utolsó sorban pedig kik lennének a leghatékonyabb működtetetői a fenntarthatóság motorjának, ha nem a személyesen elkötelezett egyének?

A teljes képgaléria megtekinthető itt.

Hogyan alakítsunk ki partnerségeket a fenntarthatóság érdekében? Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Miként lesz a partnerünk sikere a mi sikerünk? Hogyan lesz a partnerség egy social impact startup üzleti stratégiája? Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk negyedik szakmai napján vendéglátónk, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. segítségével a „Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” irányelvünket jártuk körbe.

A partnerség fontosságát senki sem vonja kétségbe, mégis a bevezető játékban kiderült, hogy a win-win helyzetek felismerése még nem a mindennapjaink rutinja, sokszor kétoldalú üzleti tárgyalások során is nehéz a partnerségre, mint megoldásra hangolni magunkat, ha ennél több az érdekelt és érintett fél, még nagyobb a kihívás, főleg akkor, ha a jelen nem is lévő érintett fél, a jövő generáció is érintett. A gyakorlat az együttműködés örömének megélésével zárult.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely a közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

Az utóbbi évek krízisei már megmutatták, hogy az ellenállóképesség és rugalmasság az együttműködésen alapuló és szokásos üzletmeneten túlmutató megoldásokban rejlik. El kell mozdulnunk a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból.

„A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén” – emelte ki Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője – „A jelen kihívásainak megoldására rövid az idő, ezeknek megoldása csak partnerségben megy.”

Szabó Szilvia, a The Impacter tulajdonosa hisz a kollaboratív projektekben. Annyira, hogy erre építve a nulláról, egy idegen országban indította el vállalkozását és szervezte meg Dublinban a Responsible Innovation Summit elnevezésű nemzetközi konferenciát. Jelenleg is többek között egy online platform fejlesztésén dolgoznak, amely érték-vezérelt vállalkozások, kutatási projektek és támogatást nyújtó szervezetek kapcsolódását könnyíti meg. Az együttműködésben rejlő erőről mesélt a résztvevőknek.

A bevezető előadások után workshop keretében beszéltek meg három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, és annak a kérdésnek a megválaszolásában kérte a résztvevők segítségét, hogy hogyan rövidítsék le a bevonás idejét, illetve hogyan érjenek el több potenciálist partnert? Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft. Quality Assurance & Corporate Responsibility Manager-e arra a kérdésre kereste a választ, hogy hogyan lehetne elmozdítani a gasztronómiát a fenntarthatóság irányába? Illetve hogyan lehetne a partnereket és vásárlókat jobban elkötelezni e cél mellett? Takács Ágnes, a SolServices Project Development Supervisora pedig a nagyméretű napelemparkok fejlesztésének kihívásaival és sikereivel ismertette meg a résztvevőket és arra kereste a választ, hogy hogyan lehet mindezt a helyi közösségekkel egyetértésben megoldani. A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s-os partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét és ellátási lánc menedzsmentjét. Rávilágított olyan összefüggésekre, amelyek habár kívülről sokszor nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez.

A jól működő partnerség bemutatására a hazai McDonald’s legfontosabb stratégiai partnerei közül hárman kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Bármelyik fél csak úgy tud fejlődni, ha mindegyik fejlődik” – mondta el Dr. Cselényi Tibor.  „A partneri viszony nem ellenőrzésen, hanem közös gondolkozáson és tanácsadáson alapul. Akkor működik jól egy üzleti partnerség, ha nemcsak a profitra koncentrálnak a felek, hanem hasonló elvi közösséget vallanak.” A résztvevők elmesélték azt is, hogy a nehéz időkben, például a COVID-19 pandémia során a terheken is közösen osztoztak. A beszélgetésben Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Balla Zoltán, a HAVI Logistics operációs igazgatója és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

A Tesco évek óta összetett tevékenységet folytat az élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése érdekében: az előrejelzési és rendelési folyamatok fejlesztésétől kezdve a fenntartható élelmiszer-ellátásért és fogyasztásért programon és a vásárlók bevonásán keresztül az élelmiszer-felesleg rendszeres adományozásáig. A Tesco stratégiai partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, melynek munkáját több oldalról támogatja. Ebbe a programba és stratégiai partnerségbe adott betekintést Zsilkina Lívia a Tesco közösségi és CSR menedzsere.

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkáját Konyári Andrea operatív igazgató mutatta be, a budapesti Ronald McDonald Házban pedig Nagyné Bayerle Andrea, a Ház szenior házmenedzsere és Nagy Andrea házmenedzser helyettes vezette körbe a program résztvevőit. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Kórházak közelében nyújtanak otthont az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt álló kis betegeknek, illetve családjuknak. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is támogatva felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A nap záró részében Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a McDonald’s-nál megtett karrierútjáról, a vezetői kihívásokról, valamint a hazai McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, jövőbeli terveiről.

A teljes képgalériát ide kattintva tekintheti meg.

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Van ezeknek az ökoszisztéma szolgáltatásoknak ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Mit tehetünk vezetőként? Mik a biodiverzitás helyreállításának lépései?

Ezekről a témákról beszélgettek „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősségvállalás alapjait és gyakorlatát járták körbe március 9-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Kam Jandu a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese köszöntötte, a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója beszélt. Bemutatta Magyarország jelenlegi környezeti helyzetét, felhívta a figyelmet az természeti tőke megóvásának fontosságára és arra, hogy a biodiverzitás szolgáltatásai messze túlmutatnak az anyag szintjén, számos területen nyújt hasznos „szolgáltatást” pl. talajvédelem, vízgazdálkodás stb. De amíg ezeket nem árazzuk be, nem vesszük figyelembe döntéseinknél, addig nem fogunk jó irányba menni. Fontos, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

Dr. Zilahy Gyula, a BME GTK tanszékvezető egyetemi tanára és az International Sustainable Development Research Society elnökhelyettese a vállalati szektor szerepét elemezve a klímaváltozásban és a környezeti problémákban rámutatott arra, hogy ma már nincs olyan vállalat, olyan szektor, amely ne érzné ezek negatív hatását és ne lenne tennivalója. Ma már sok esetben a vállalati szektor viszi előre a politika helyett a klímavédelem ügyét, és a szabályozás után az üzleti szféra az, akitől az emberek a megoldást várják. Az egyéni felelősség felismerése ebben a régióban még nem jellemző.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a napokban publikált Vállalatvezetői felmérésük eredményeit. Ebből a felmérésből többek között kiderült, hogy hosszabb távon az energiaválság marad a fő kockázati tényező a vállalatvezetők szerint és a jelenlegi súlyához képest növekedni fog a klímaváltozás hatása is. Az ezekre való felkészülést – ezt az energiaválság is jól mutatja – nem elég akkor megkezdeni, amikor bekövetkeznek. A klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra történő felkészülés terén a legtöbben a vállalat kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezéseket tesznek, új, klímabarát folyamatokat vagy termékeket dolgoznak ki, illetve a kockázatok mérséklését célzó adatvezérelt, vállalati szintű stratégia fejlesztésén dolgoznak.

A délelőtt folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása az új koncessziós időszakban kapcsán tette fel kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője pedig a repülőtér kerítésén kívüli zöld területeinek hasznosításáról indított beszélgetést.  A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatója jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Az ALD integrál mobilitási rendszerét Dr. Székács Annamária, a vállalat Beszerzés és Customer Excellence vezetője mutatta be. A Hollandiában elérhető alkalmazással egyetlen applikáción belül a vállalat képes felhasználói személyre szabott utazási igényeit kielégíteni. Külön jegyek vásárlása vagy több applikáció letöltése nélkül használható például vonaton, tömegközlekedésen vagy akár közösségi kerékpáron is. A CO2 kibocsátás csökkentés és a költségcsökkentés mellett a dolgozói elégedettség növekedése és további szemléletformálás sem elhanyagolható hatása ennek az egyedi szolgáltatásnak és a hozzá kapcsolódó applikációnak. amely a partnervállalatok karbonsemlegességi céljainak elérését is segíti.

Kovács Károly a BDL ügyvezető igazgatója a víz és a biodiverzitás összefüggéseiről beszélt, rámutatva, hogy a víz a hatékony klímaadaptáció alapja. A biodiverzitás veszteség a vizekben jelentős. A teljes víz készlet 0,07%-a az ivóvízként felhasználható készlet és ez is egyre szennyezettebb. Éves szinten veszítünk annyit az ökoszisztéma szolgáltatásokon, amennyit évente kellene elkölteni ezek megóvására. A repülőtérhez hasonló, nagy burkolt felületekkel rendelkező cégeknél kiemelten fontos a csapadék gyűjtése, tisztítása és tudatos használata, elvezetése. A Budapest Airport ebben is élen jár.

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Beszélt a Greenairport partner együttműködési programról, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán is folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, amellyel maximalizálható az újrahasznosítás, valamint folyamatban van egy teljes ciklusátvilágítás is. A természetvédelmi programjaiknak fontos része az ürgeállomány és a madarak védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról, a vezetői karrierről és kihívásokról és a repülőtér jövőbeli terveiről beszélgetett. A jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A vezetett buszos túra során a csoport megtekintette a különleges repülőtéri tűzoltóautókat, valamint azokat a nagyméretű járműveket is, amelyek a futópályák és gurulóutak tisztántartását biztosítják, például havazás esetén. A túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság. A túra kezdetén még éppen napfényben, a túra zárásakor pedig már a lámpafényekkel megvilágított futópályákon nézhettek meg a résztvevők több felszálló vagy leszálló gépmadarat olyan közelségből, amire ritkán adódik alkalom.

Az esemény galériáját is tekintse meg

Mitől függ a vasárnapi ebéd? Mik azok a „fekete hattyúk”? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? Mik a változásvezető tulajdonságai? Milyen hatással van a vezető mentális egészsége a csapatra és vállalatra? Valóban a kiégés társadalmában élünk? És mit tehetünk ellene vezetőként? – ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja, amely során a résztvevők a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg. A szakmai nap házigazdája a Nestlé Hungária Kft. volt.

Az eseményt Dr. Tompa Gábor, a Nestlé Hungária Kft. vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója nyitotta meg, köszöntőjében elmondta a vállalat megalakulásának történetét, ami az anyatej tartósításának megoldásával, vagyis a babatápszer feltalálásával indult és a mai napig meghatározza a cég gondolkodásmódját. Ezt követően a tehetségprogram szakmai vezetője, Szederkényi Zita gondolatébresztő bevezetőjét és az idei projekttéma, a biodiverzitás bemutatását hallgathatták meg a résztvevők. Egy érdekes vezetői játék keretében pedig megalakultak a projektmunkához kacsolódó csapatok is.

A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára tartott előadást, amelynek keretében beszélt arról, mitől függ a vasárnapi ebéd, azaz hogyan működik egy ország gazdasága és mi szükséges a sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz: alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra, azaz társadalmi tőke. Beszélt arról, hogyan hat az egyenletre, ha az egyik komponenst változtatjuk és mi viheti sikerre hosszútávon egy ország társadalmát.

„Mi van, ha gyors megoldás kell?” Kezdte az előadását Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója, aki saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1) Inspiráció, 2) Önismeret, 3) Válassz csatamezőt! 4) Valósítsd meg! 5) Szeresd, amit csinálsz!. Ennek a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg az elmúlt 30 év során szerzett vezetői tapasztalatait a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a vezető legfontosabb feladata az inspiráció. Szerinte szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik a fenntarthatósági megoldásokat megtalálják. Emellett kiemelte, hogy a hatékony működéshez és problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója nyitotta meg, aki felvezette az elmúlt évek főbb trendjeit Kiemelte, hogy a „fekete hattyúk” világában élünk, ahol a vezető legfontosabb feladata az alkalmazkodás és a váratlan helyzetek megoldása. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, emellett a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot”, vagyis élvezd, amit csinálsz. De milyen a 2023-as év vezetője? Ezt mutatták be a már délelőtt folyamán megalakított csapatok egy egyperces film keretében, hogy szerintük milyen a jó vezető.

Világszinten alacsony a női vezetők aránya a felsővezetésben. A helyszínen érdekes beszélgetés alakult ki a női vezetők helyzetéről. Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezetői igazgatója mesélt a résztvevőknek vezetői tapasztalatairól, karrierútjáról. Arról, hogyan lehet sikeresen irányítani egy vállalatot és választhatja valaki a karriert és a családot is egyszerre.

Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója személyes példáján keresztül mesélt a hallgatóságnak a felelősségteljes és elkötelezett vállalatvezetésről. Beszélt mind a home office és mind a munkába járás előnyeiről, hátrányairól, illetve a munkahelyi stressz megoldásáról. Felvetette, hogy tudunk-e valóban kikapcsolni és pihenni vagy a kiégés és túlpörgés társadalmában élünk-e? Hiszen még a szabadságunkat és a hétvégéinket is úgy tervezzük meg pontról pontra, hogy a végén el tudjunk számolni róla, mi mindent csináltunk a pihenésünk alatt, milyen élményekkel gazdagodtunk.

A nap házigazdája, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság pilot projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta, amelyen „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői, Márta Irén, a BCSDH igazgatója, valamint Szederkényi Zita szakmai programvezető is aktívan részt vettek. A beszélgetés során mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház kóstolóval egybekötött Pince- és Múzeumlátogatáson látta vendégül az érdeklődőket.  résztvevőket, ahol a kötetlen beszélgetésre és kapcsolatépítésre is lehetőségük nyílt. A csapatot Kovács Dávid, a Zwack marketing igazgatója köszöntötte.

Mi jellemzi a világot 2023-ban és ebben az évtizedben? Milyen megoldások vannak a jelen kihívásaira? Hogyan érinti a természeti veszteség vállalatainkat és mit tehetünk a biodiverzitás megóvásáért? Ha a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? Már nem kérdés, hogy lehet-e a fenntarthatóság egy cég stratégiájának a része a kérdés inkább az, hogy meglehet-e nélküle egyáltalán. A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja február 1-én, melynek házigazdája a Siemens Energy Kft. volt. Az eseményt Goszták Árpád, a vállalat ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Kiemelte azt a három területet, ahol a legsürgetőbb kihívásokkal állunk szemben, úgy, mint a klímahelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita segítségével a tehetségprogram céljaival, majd a 2023-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Kiemelte a tulajdonosok és érintettek számára is győztes-győztes megoldások és a fenntartható értékteremtés fontosságát.

Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság stratégiaként való értelmezését még közelebb hozzuk a résztvevőkhöz, előadásokat hallgathattak meg tagvállalataink vezetőitől, akik „jópéldával” járnak elöl. Elsőként Erőss Pál, a szivattyúmegoldásokat nyújtó globális, alapítványi tulajdonú Grundfos vállalat ellátási lánc vezetője mutatta be a vállalat stratégiáját, amelynek egyik alappilére a fenntarthatóság. Kiemelte céljukat, amelyre egyben értékrendként is tekintenek. Eszerint élenjáró megoldásokkal válaszolnak a világ vízhez és éghajlathoz kapcsolódó kihívásaira és javítják az emberek életminőségét.

Amennyiben a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? A „Kevesebb néha több” közmondás hogyan értelmezhető, ha a fenntarthatóság irányából közelítjük meg? Hogyan lesz a zöld téma egy újabb vállalati extra projekt helyett inkább belső igény, inspiráló, jó és fontos téma? Hogyan lehetne vonzóvá tenni az elektromos kerékpárt az autóhoz képest vezetői és beosztotti szinten?

Workshop keretében a fenti dilemmákra keresték a résztvevők a válaszokat a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a HelloVelo Zrt. ügyvezető igazgatója, Hényel Ágoston segítségével azt követően, hogy mindegyikük bemutatta az általa képviselt vállalatfenntarthatósági fókuszú esettanulmányát.

Lakatos Sándor, a Nova-Papír Zrt. vezérigazgatója a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldását mutatta be: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét.

Schumicky Ilona, az IKEA public affairs vezetője mutatta be a svéd tulajdonú vállalat 3 alappillérre felépített fenntarthatósági stratégiáját, valamint a már megvalósult eredményeiket, fenntarthatósági programjaikat és a 2025-re és 2030-ra kitűzött céljaikat.

A szakmai nap házigazdájának, a Siemes Energynek a fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Előadása végén egy filmben mutatta meg milyen lehet egy nettó zéró kibocsátású világban élni.

Tudományos aspektusból megvizsgálva a fenntarthatóságot, dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadását hallgathatták meg a résztvevők a szakmai nap végéhez közeledve. Prezentációjának fókuszában az ökológiai közgazdaságtan állt: a korlátok létezésének elismerésével és tudomásul vételével a máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodás gondolata. Ez olyan, bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátora által vezetett gyárlátogatást követően a szakmai programot közös beszélgetés zárta a házigazda vállalat ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal. Mesélt a jelenlévőknek arról, hogy mikor került a Siemenshez és az itt töltött évek alatt milyen karrierpályát futott be. Beszélt a megújuló energiába való vállalati befektetésekről és arról mit tart a jövő vezetői számára a legnagyobb kihívásnak. Mint vezető a résztvevőknek „az őszinteség”, „a nagyvonalóság” és a „reális célok” címszavakat adta útravalóként.

Köszönjük támogatóinknak a program megvalósulását: