Megjelent a „KPMG Energetikai Évkönyv 2019” című kiadvány fenntarthatósági aspektusokkal

A KPMG legfrissebb szakmai kiadványában az energetikai és közüzemi tanácsadás szakemberei mellett szerzőként megszólalnak a magyarországi energiaipar vezetői és szakértői, akik az ágazat legégetőbb kérdéseiről fejtik ki gondolataikat.

„Az energiapiacokhoz kapcsolódó trendek elsődlegesen az éghajlatvédelmi és klímapolitikai célokból fakadnak. Az üvegházhatású gázkibocsátással összefüggő globális felmelegedés, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek a katalizátorai a karbonintenzív ágazatokban tapasztalható változásoknak. Az energiaszektor az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ágazatként jelentősen hozzájárulhat a Földön tapasztalható folyamatok lassításához, megfordításához. (…) A megújuló energiaforrások széles körű felhasználása, az energiahatékonyságot támogató szabályozások és beruházások, a szén-dioxid-kereskedelemhez kapcsolódó intézményrendszer megreformálása és egységesítése, valamint az alacsony karbonkibocsátású technológiákhoz kapcsolódó innovációk és kutatások jelenthetik a globális mentőövet. Mindezekkel hatékony és gyors eredmények akkor érhetők el, ha az energiapolitikai keretrendszer és az operatív szintű végrehajtási szabályozás egységes irányt vesz fel globálisan.” – olvashatjuk az évkönyv bevezetőjében.

Sokan gondolják, hogy a megújuló energiák használatával, az elektromos autózás terjedésével, vagy az energia hatékonyság növelésével a globális széndioxid kibocsátás végre csökkenésnek indul, de ez a következő 20 évben még nem történik meg – derül ki a KPMG 2019-es Energetikai Évkönyvéből. Sőt, ha csak a gyorsan fejlődő energetikát, vagy a közlekedést tekintjük, azok kibocsátása sem csökken 2040-ig. Így fordulhat elő, hogy a prognózis szerint a jelenlegi 33 gigatonnás éves kibocsátás 2040-re 36 gigatonnára nő. Történik mindez annak ellenére, hogy a megújuló energia súlya a teljes energiatermelésben várhatóan a jelenlegi 17 százalékról 29 százalékra emelkedik.

Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadó partnere szerint „világosan látszik, hogy Magyarország széndioxid kibocsátása 2030-ig jelentősen csökkenhet majd, köszönhetően a megújuló energia növekvő részarányának, valamint a javuló energiahatékonyságnak”. Ez utóbbi nem annyira magából az energia szektorból eredeztethető, mint inkább az olyan jogszabályváltozásokból, mint az épületenergetikai előírások, vagy a nagyvállalatokra vonatkozó kötelező energiahatékonysági szabályok.

Az Energetikai Évkönyv online verzióját innen tölthetik le.