A vállalat több mint 20 ezer európai fiatal munkaerőpiaci helyzetén segítene

A Nestlé a következő három évben 10 ezer fiatalnak nyújt álláslehetőséget Európa-szerte – jelentette be Laurent Freixe, a Nestlé európai vezetője pénteken Athénban. A Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés keretében a cég ezen felül további 10 ezer 30 év alatti fiatalnak kínál gyakornoki lehetőséget, iskolai tanácsadói programokat indít, valamint európai beszállítóit is felhívja a csatlakozásra. Magyarországon a Nestlé több partnere jelezte már, hogy részt vesz a kezdeményezésben.

Az európai fiatalok munkába kerülését segítő átfogó kezdeményezést jelentett be pénteken a Nestlé. A Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés keretében a vállalat összesen 20 ezer 30 év alatti európai fiatalnak biztosít munka- vagy gyakornoki lehetőséget a termelés, adminisztráció, marketing, pénzügy, kutatás-fejlesztés területén a következő három évben.

„Európában ma minden negyedik fiatal állásnélküli” – hívta fel a figyelmet a munkavállalókat és a vállalatokat egyaránt érintő problémára Laurent Freixe, a Nestlé európai vezetője a kezdeményezés bejelentésekor Athénban, ahol a 25 év alatti fiatalok több mint felének nincs munkája. „Miközben folyamatosan növekedünk és beruházunk Európában, minden tőlünk telhetőt meg akarunk tenni a fiatalok képességeinek erősítéséért, fejlesztéséért, és munkavállalási lehetőségeik javításáért” – mondta a vezető. Hozzátette: a vállalat a gazdasági válság ellenére is folytatja beruházásait, a most elindított program nagy részben erre a folyamatra támaszkodik. Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatásügyért felelős biztosa a vállalati szektor Európa talpraállásáért tett hozzájárulásaként üdvözölte a Nestlé kezdeményezését az eseményen.

A négy pillérre épülő Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés részeként a vállalat iskolai és főiskolai tanácsadói programokat is indít a fiatalok álláskeresési képességeinek fejlesztésére. Ezen felül az „Összefogás az Ifjúságért” elnevezésű program keretében a Nestlé több mint 60 ezer európai beszállítóját is arra ösztönzi, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A kezdeményezés megvalósításában a Nestlé Csoport valamennyi európai vállalata részt vesz, köztük a magyarországi is.

A Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés pillérei

1. Álláslehetőség a termelés, adminisztráció, marketing, pénzügy, kutatás-fejlesztés területén tízezer 30 év alatti fiatal számára Európában 2016-ig.

2. Gyakornoki lehetőség tízezer 30 év alatti fiatal számára Európában 2016-ig.

3. “Készen a munkára”: álláskeresési tanácsadói program indítása Európa szerte közép- és felsőoktatási tanulók részére (önéletrajz írás, állásinterjú tréning, tanácsadás).

4. “Összefogás az Ifjúságért”: Nestlé beszállítóinak szövetsége a kezdeményezés céljainak támogatására, munkahely és munkatapasztalat biztosítására

A kezdeményezés Magyarországon
Az Ifjúsági Kezdeményezés budapesti bejelentésen elhangzott: már több hazai cég jelezte, hogy csatlakozni kíván a Nestlé törekvéséhez. Mike Nixon, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: “A vállalat az elmúlt évek során folyamatosan fejlesztette hazai kapacitásait, melynek eredményeként 2011-hez képest 25 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma.” Hozzátette: a most induló kezdeményezés részeként Magyarországon legalább 50%-kal emelik a gyakornoki pozíciók számát és a következő három év során 180 gyakornoknak biztosítanak munkatapasztalat szerzési lehetőséget.

A teljes hír itt olvasható.

Ma már a vezető magyarországi vállalatok közel háromnegyede alkalmaz jelentéskészítési folyamatot vállalati felelősségvállalás terén valamilyen formában – derül ki a KPMG legújabb, „Corporate Responsibility Reporting” című globális felméréséből, amely immár nyolcadik alkalommal térképezi fel ezt a területet. „A kérdés ma már nem az, hogy kell-e jelenteni vagy sem, hanem hogy milyen minőségi sztenderd szerint készüljön a jelentés és hogyan mutassák be a vállalat legfontosabb fenntarthatósági hatásait”– mondta el Szabó István, a KPMG fenntarthatósági és vállalati felelősségvállalási csoportjának menedzsere.

A felmérés szerint a jelentéskészítés terén élen járnak a világ legnagyobb vállalatai (a Global Fortune 2012. évi listájának 250 legjelentősebb vállalata, a továbbiakban G250), körükben 93-95 százalék körül stabilizálódik a jelentéskészítési arány. A legnagyobb cégeken kívül vizsgált további 4100 vállalatnál – mely 41 ország 100 legnagyobb vállalatát foglalja magában (a továbbiakban N100) – pedig hét százalékkal nőtt a jelentéskészítési arány 2011-hez képest. Magyarországon a CR-tevékenységről jelentő vállalatok aránya 78 százalékra növekedett, ugyanakkor ennek közel 60 százaléka csak globális szinten publikál jelentést. A KPMG vezetője hozzátette, hogy „az Európai Unió szabályozásának hatására hazánkban is várhatóan kötelezővé válik a CR jelentés kiadása, ami mennyiségi és minőségi fejlődést is hozhat magával a helyi szintű jelentések kiadásában.”

„A jelentési folyamat kialakítása azért fontos menedzsment eszköz, mert a vállalat vezetése és a tulajdonosok ezáltal kaphatnak valós képet a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményről, és ezáltal tudják ezt folyamatosan javítani. A nemzetközi jelentéskészítési sztenderdek alapján kiadott jelentés pedig a bizalomépítés fontos eszköze, hiszen például egyre több intézményi befektető veszi figyelembe a fenntarthatósági szempontokat és keresik az ezt igazoló hiteles információforrást” – mondta Szabó. A jelentést kiadó magyar vállalatok 52 százalékánál az éves jelentések már ugyan tartalmaznak CR-információkat, ugyanakkor csak 4 százalékuk jelent integrált formában.

Megfigyelhető, hogy a világ vezető vállalatai már felfedezték a vállalati felelősségvállalás által feltáruló lehetőségeket is: a szervezetek 72 százaléka gondolja úgy, hogy ez a terület fejlődési lehetőséget biztosít az innováció és a tanulás terén, míg 51 százalékuk a reputáció javításának eszközét látja benne. „A vállalatok számára a CR-jelentéstétellel kapcsolatos legnagyobb kihívás, hogy azt az üzlet és az érintetti csoportok számára legfontosabb környezeti és társadalmi témák azonosítására használják. Ha ezek a témák már letisztultak, azt a vállalati stratégiába építhetik, hogy ezek által is kezeljék a kockázatokat, új lehetőségek felé nyissanak, és hosszú távon teremtsenek értéket” – mondta Szabó István.

A jelentések többsége ma már a „Global Reporting Initiative” (GRI) jelentéskészítési útmutatóját figyelembe véve készül: a G250 vállalatok 82 százaléka, az N100 vállalatok 78 százaléka ez alapján jelent. A magyar vállalatok 62 százaléka alkalmazza a GRI-iránymutatások valamelyik szintjét, 35 százalékuk viszont semmilyen sztenderdre nem utal riportjában. „A jelentéskészítési irányelvek fontos szerepet játszanak a jelentések minőségének növelésében, valamint ezáltal átláthatóbbak, összehasonlíthatóbbak, érthetőbbek is lesznek a riportok. Egyébként az figyelhető meg, hogy ahol a CR-területért a vállalat legfelsőbb szintű irányító testületei vagy vezetői felelnek, ott jobb minőségű jelentések születnek” – fűzte hozzá Szabó István.

A tanulmány szerint a jelentések tanúsítása is fordulóponthoz érkezett: a G250 vállalatok 59 százaléka vesz igénybe külső tanúsítást CR-jelentéséhez, két évvel előtt még csupán 46 százalékuk tette ezt. Az N100 vállalatoknál viszont egyelőre csak 40 százalék körül alakul ez az arány. „A tanúsítás alkalmazásával bizonyosodhatnak meg az olvasók, hogy a jelentésbe foglalt információk a valóságnak megfelelnek-e vagy sem, így a külső érintettek bizalmát nagyban erősítik.” – tette hozzá Szabó István.

A Portfolio.hu által november 28-án megrendezett Property Investment Forum-on részt vevő szakmai közönség ítélte oda a megtisztelő „Év projektje” díjat a Skanska által fejlesztett Green House irodaháznak.  

„Különösen fontos elismerés ez számunkra, hiszen a több száz hazai és régiós ingatlanpiaci szakértő megítélése alapján nyertük el az “Év Projektje” címet. Sikeres évet tudhatunk magunk mögött, az épület átadása után kevesebb, mint egy évvel 93%-os bérbeadottságot értünk el. Bízunk benne, hogy a Váci útra tervezett, Green House-hoz hasonlóan átgondolt és ugyanolyan fejlesztői szakértelemmel kivitelezésre kerülő következő projektünk, a Nordic Light is ilyen eredményes lesz.” – mondta a díj átvétele után Grzegorz Strutynski, a Skanska Property Hungary Kft. ügyvezetője.

A 2012 decemberében átadott Green House a magyar irodapiac legsikeresebb környezettudatos ingatlanfejlesztési projektje, és egyben az első budapesti irodaház, amely a LEED tanúsítási rendszer platina szintjén kvalifikálta magát. A zöld épület bérlői a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség, a kreativitás, valamint a munka- és költséghatékonyság együttes előnyét élvezhetik.

Az „A” kategóriás ingatlan Budapest XIII. kerületében, a Kassák, Tüzér és Lőportár utcák által határolt területen épült, közvetlen szomszédságában található a Kassák Park. Tervezői célja volt, hogy munkavégzés szempontjából ideális, emberi léptékű tereket alakítsanak ki, miközben a mikro- és makro környezet megóvására is kiemelt hangsúlyt fordítottak. A fejlesztő Skanska a projekt valamennyi fejlesztési fázisában a legmodernebb környezetvédelmi megoldásokat és zöld technológiákat alkalmazta annak érdekében, hogy az épület ökológiai lábnyomát minimalizálja, valamint az energiafelhasználást és CO2 kibocsátást csökkentse.

A Green House 17.800 négyzetméternyi területet kínál a bérlőknek 8 emeleten, valamint 252 parkolót a mélygarázs 3 szintjén. Az irodaház tetőterasszal, gyönyörű belső kerttel, többszintes mélygarázzsal és biciklitárolóval is rendelkezik. Bérlői között tudhatja többek között az Avis Budget Group, az MSCI, a Deichmann és az ABB csapatát is.