Vezetői elkötelezettség nélkül az adminisztrációs megoldások nem hatékonyak

Bár a vállalatok nagy része alkalmaz a korrupció megelőzését segítő eszközöket, ezek a megoldások önmagukban nem védik ki a korrupciós kockázatokat – derül ki a Telenor és a Transparency International Magyarország tájékoztató jellegű felméréséből. Hiába vértezi fel magát adminisztrációs etikai eszközökkel egy vállalat, ha a nincs mögötte komoly vezetői elkötelezettség. Nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégben van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek; ezen a téren a vezetők példamutatása elengedhetetlen.

A kutatásból[1] kiderül, hogy a cégek jelentős része tisztában van azzal, hogy a korrupciós kockázatok csökkenthetők például etikai kódexek alkalmazásával, összeférhetetlenségi vizsgálatokkal vagy a beszállítók átvizsgálásával. A kutatás egyik fontos tanulsága azonban, hogy a vállalati megfelelőségi programok önmagukban nem képesek kivédeni a korrupciót. Ezt igazolja az a sajnálatos tény, hogy éppen azok a szektorok képviselői alkalmaznak a legnagyobb számban ilyen intézkedéseket, amelyeket a korrupció a leginkább veszélyeztet.

Az adminisztratív eszközök csak akkor vezetnek eredményre, ha a vállalat vezetése tetteiben is elkötelezett. Ez néha azt jelenti, hogy a profit egy részét fel kell áldozni azért, hogy a vállalat hű maradhasson elveihez. Hosszú távon viszont csak a tisztességes működés lehet kifizetődő: így javulhat a cég szolgáltatásainak színvonala, a munkavállalók elkötelezettsége és a vállalat hírneve.

„A Telenornál azt valljuk, hogy az etikus vállalati működés a legjobb befektetés, amivel ügyfeleinknek, partnereinknek és önmagunknak is tartozunk. Ez akkor is igaz, ha tisztában vagyunk vele, az adott gazdasági környezetben így rögösebb út vezet a sikerhez. Minden új munkatársnak elmondom, aki belép a Telenorhoz, hogy én ezt nagyon komolyan veszem. Akinek kérdése, nehézsége van, minden segítséget megkap, hogy elháríthassa az esetleges etikai kockázatokat. Ha azonban vétséget találunk, a zéró tolerancia elvét valljuk. Egy vállalat csak akkor lehet tisztességes, ha az etikai vétségeknek következménye van.” – mondta Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

A Telenor és a Transparency International Magyarország közös, nem reprezentatív felméréséből az is kiderül, hogy a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86%-a rendelkezik ilyen dokumentummal, miközben jelzésértékű, hogy rendszeres etikai tréninget az összes megkérdezett cég alig több mint felénél (57%) tartanak. Az alkalmazott eszközök között elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata (73%) és a vállalati bejelentővonal (66%). Ugyanakkor a beszállítókkal kapcsolatban kevésbé szigorúak a cégek elvárásai. Bár a részletes átvilágítás a cégek közel kétharmadánál megtörténik (61%), azt a vállalatok kevesebb mint felénél (46%) tartják csak fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen egy etikai megállapodás. Emellett a válaszadók alig pár százaléknál (3,6%) fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai tréninget szerveznek.

A vállalatok mérete is meghatározó tényező a korrupció elleni intézkedések terén. A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél nagyobb méretű a cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500 fő feletti cégek mindegyikénél van például etikai kódex, döntő többségük (89%) vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és kétharmaduknál (67%) az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.

[1] A Telenor és a Transparency International Magyarország megbízásából a Dun & Bradstreet a Figyelő Top200 kutatás részeként végzett nem reprezentatív felmérést a legsikeresebb magyar vállalatok körében a korrupció elleni megoldásokról.