2013 - Oldal 3 a 7-ből

III. Greenovációs Nagydíj – Pályázat zöld fejlesztéseknek

A III. Greennovációs Nagydíjra várják a fenntarthatóságot, környezetvédelmet, energiamegtakarítást bemutató pályázatokat.

A greennováció egy mozaikszó, az angol green, azaz zöld és az innováció, azaz új módszer bevezetése szavak összetételéből keletkezett. Jelenti mindazokat az új megoldásokat, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják.

Rengeteg olyan környezet- , és energiakímélő technológiát, eljárást vezettek be a magyar cégek az utóbbi időben, amelyek egyszerre jelentős megtakarítást is hoztak a konyhára. Sokan közülük elhivatottak a fenntartható fejlődés népszerűsítésében, a környezeti értékek fenntartásában, ezért olyan új fejlesztések, beruházások vagy csak egészen pici, de annál hatékonyabb ötletek valósultak meg, amelyet Magyarország legnagyobb szaklapkiadója is méltányolni és értékelni kíván.

Ha az Ön cégének is van környezetvédelmet célzó projektje, vagy irodaként, vállalkozásként is sokat tesz a fenntarthatóságért, akkor nevezze be a III. Greennovációs Nagydíjra!

Beadási határidő: 2014. január 25.

Az ünnepélyes, sajtónyilvánosság keretében megrendezendő díjátadóra 2014 elején kerül sor. A nyertes pályázatok a Professional Publishing Hungary kiadó szaklapjaiban (GyártásTrend, Kreatív, Medical Tribune, TurizmusTrend/Vendég és Hotel, Élelmiszer) és online felületeiken is bemutatkozhatnak.

Részletek, kiírás, jelentkezési lap itt található!

2013.11.26.

Svéd Kereskedelmi Kamara Luca napi gálavacsorája

Hírek

A Svéd Kereskedelmi Kamara immáron 18. éve rendezi meg tradicionális svéd Luca napi gálavacsoráját. Az eseményen részt vesz Őexcellenciája Svédország magyarországi nagykövete, Karin Olofsdotter Asszony.

A rendezvény időpontja: 2013. december 12. 19:00 óra
Helyszín: InterContinental Budapest bálterme (1052 Budapest, Apáczai Csere J. u. 12-14.)

Részletes program, jelentkezési lap és további információ itt található.

2013.11.26.

Fordulóponton a vállalati fenntarthatóság!? – a BCSDH felmérésének eredményei

Hírek

Míg az aranyló fenntarthatósági díjak csak egyre gyarapodnak a cégek polcain és már a napi szakzsargon részévé vált a fenntarthatóság kifejezés, addig sokan érzik úgy, hogy a szavak kiüresedtek és a valódi változások elmaradnak. Hol is tartanak valójában a hazai cégek a fenntartható működés felé vezető úton? Többek között erre kereste a választ a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődés legfrissebb felmérése.

A komplex vállalati fenntarthatóság vezetői szintre emelése és minél szélesebb körben terjesztése érdekében fogalmazta meg a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 2012-ben „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlását (amiről a HVG Fenntartható Fejlődés Plusz korábbi száma is beszámolt) – most pedig kutatást folytatott az ajánlást aláíró cégek körében, hogy megnézze, miben fejlődtek a csatlakozó vállalatok és miképp látják ők a hazai helyzetet. A 42 aláíró szervezetből, melyek árbevétele hazánk GDP-jének közel 20 %-át adja, 34 válaszadó alapján kijelenthetjük, fordulóponthoz érkeztünk.

Világunk gyorsabban változik, mint valaha, s az üzleti szférával szembeni kihívások és elvárások csak egyre fokozódnak. Ezekre már nem tudnak elégséges választ szolgáltatni a kampányszerű, ad hoc programok. Míg az ajánlás aláírásakor a válaszadók 61%-a foglalkozott kiemelten a stratégiai megközelítéssel, addig ez a szám 82%-ra nőtt az elmúlt egy év alatt. A vállalatvezetőknek nehézséget jelent, hogy a kiszámíthatatlan és bizonytalan környezetben, valamint az egyre növekvő árbevétel és profitelvárások mellett kell hosszú távú, értékeket őrző fenntarthatósági stratégiát kialakítaniuk. Ez nem megy másképp, csak ha szervesen integrálni tudják az üzleti stratégiájukba. Erre jó példák az átalakuló termékportfóliók, a fenntarthatóbb termékek, szolgáltatások fejlesztésébe történő befektetések, de említhetnénk a részvényesi érték maximalizálása helyett a közös értékteremtés megjelenését vagy a felelősség felismerését és kiterjesztését a teljes értékláncra is.

A legnagyobb erőfeszítésekről és eredményekről ugyanakkor az etikus működés és az átláthatóság területén számoltak be a vállalatok. Elmondása szerint minden válaszadó sokat tett az elmúlt időszakban az etikus működés kialakításáért, s 96%-uk az átláthatóság terén is fejlődést könyvel el magának például jelentéstételi gyakorlata, belső kommunikációja erősítése révén. Örömteli, hogy egyre nő azon vállalatok száma, akik felveszik a kesztyűt és zéró toleranciát hirdetnek a megvesztegetés és a korrupció egyéb formáival szemben, annak ellenére, hogy rövid távon ezzel üzleteket is veszíthetnek. Azért is fontos itt a példamutatás, mert a válaszadók szerint a stratégia mellett erre a két területre kell a hazai üzleti szektornak leginkább fókuszálnia a jövőben.

A fenntarthatósági értékek és elvek vállalatirányítási gyakorlatba átültetésén dolgozott a vállalatok 86%-a az elmúlt egy évben és 53%-uknál a jövőben is prioritás marad a felelős vállalatirányítás. Ezen a területen a legnagyobb kihívás a vezetői tudatformálás, a fenntarthatósági célok beépülése a vezetői ösztönző rendszerekbe, hiszen ezek sok esetben közvetetten érintenek bizonyos szakterületeket és a komplex gondolkodás hiányában nehezebb átlátni ezek összefüggéseit.

A válaszadók körében az érintett és érdekelt felekkel történő együttműködésekben történt a legnagyobb fejlődés – igaz, még mindig itt a legnagyobb az elmaradás is. A válaszadók fele vallja, hogy egy évvel ezelőtt is kiemelten foglalkozott a témával, idén már 79%-ra nőtt ez az arány, ami a vállalatok gyakorlatában leginkább formális érintetti kutatásokat, beszállítói programokat, illetve civil partnerséget jelent.

A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai vállalatok gyakorlatában az alapértékek tisztelete és a környezetvédelem a két legfejlettebb terület. A munkáltatói gyakorlatoknál egyre inkább előtérbe kerül a rugalmas foglalkoztatás, a nők aránya a vezetésben, a sokszínűség, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Környezeti felelősségvállalásban a kibocsátások mérése és csökkentése, semlegesítés, átfogó klímaprogramok, nulla lerakott hulladék és egyre magasabb hulladék újrahasznosítási arányok mellett a termelésen kívül is egyre több „zöldülés” figyelhető meg, úgymint logisztika, irodai működés, beszállítói teljesítmények, vagy a fogyasztók tudatformálása.

A fordulópont tehát: stratégiai magasságokba vagy asztalfiókba kerül a fenntarthatóság a cégeknél napjainkat jellemző nehéz időszakban?! A válasz pedig leginkább a vezetők elkötelezettségén és kitartásán fog múlni.

A felmérés eredményeit részletesen bemutató kiadvány letölthető innen: BCSDH_kiadvany_A_fenntarthato_mukodes_nem _opcio_hanem_uzleti_cel_2013

2013.11.26.

Megjelent a HVG Fenntartható Fejlődés Plusz 2014

Taghírek

A már harmadik éve megjelenő kiadványunk az üzleti világ szemszögéből is vizsgálja a legfontosabb fenntarthatósági témákat. Azt, hogyan kell kombinálni a növekedést a zöld fejlődéssel. Ezúttal hat fejezetben – globális kihívások/ víz, energia, építészet, közlekedés, mezőgazdaság, fenntartható társadalom – gyűjtjük csokorba szakértők véleményét, problémafelvetéseit.
Kiemelten foglalkozunk a fenntartható, „okos” város tematikával. A jövőben sok múlik azon, milyen lesz az „urban management”. A világ népességének több mint a fele lakik városokban, a városiasodás talán az egyik legfontosabb trendje ennek az évszázadnak.
Szólunk a mezőgazdaság fenntarthatósági ügyeiről is. Kiemeljük, hogy ez a szektor fogyasztja el a világ vízfelhasználásának 70 százalékát, azt, hogy évente 1 milliárd tonna olyan élelmet állít elő, amelyet senki sem fogyaszt el, amely a szemétbe kerül. (Csak ennek megszüntetésével meg lehetne takarítani vízfelhasználásunk negyedét!)
Bízunk abban, hogy idei kiadványunkban is sok érdekes, új, továbbgondolásra érdemes információt találnak szakértők és laikusok, üzletemberek és közéleti szereplők egyaránt!

2013.11.25.

Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2013

Hírek

Változzunk, hogy változtassunk!

Negyedik alkalommal rendezi meg a Piac & Profit a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozóját. Az idei „Magyar Fenntarthatósági Csúcs” fókuszában az értékváltás szükségessége áll. Esélyünk az élhető világ visszaállítására és megtartására ugyanis valószínűleg csak akkor lesz, ha minél többen változtatjuk meg értékrendünket, gondolkodásunkat.

Milyen erőfeszítéseket teszünk a fenntartható fejlődés érdekében azért, hogy fennmaradjon élhető világunk? 2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciasorozat. Azóta minden év novemberében összegyűlnek tudósok, politikusok, civil szervezetek képviselői és üzletemberek, hogy a kérdésre választ adjanak. A csúcs fővédnökei 2011 óta Láng István akadémikus, a Brundtland Bizottság tagja, László Ervin akadémikus, a Budapest Klub elnöke, világhírű filozófus, író, valamint Juhász Árpád geológus.

A páratlan társadalmi támogatottságot kapó rendezvényen idén Hízó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára mutatja be a fenntartható fejlődés érdekében folyó operatív kormányzati munkát, Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár beszél a nemzetközi porondon megjelenő fejlesztési és fenntarthatósági célokról, és Gyulai Iván ökológus jóvoltából szó lesz arról is, hogy vajon a fenntartható fejlődés és a fenntartható gazdasági növekedés megvalósulhat-e együtt. A konferencián a dialógusokban a közönség véleményére, aktív részvételére is számítanak a rendezők.

A találkozóval a Piac & Profitnak nem titkoltan az a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A tavalyi Magyar Fenntarthatósági Csúcs fókuszában az üzleti szektor felelőssége állt, idén az értékváltás szükségszerűsége kerül a középpontba.

Időpont: 2013. november 20. (szerda), 09.00-17.00
Helyszín: Budapest, Danubius Hotel Arena, 14. ker. Ifjúság útja 1-3.

Regisztráció, részletes program és további információ itt található.

2013.11.11.

Újabb környezettudatos beruházás a Hungranánál

Taghírek

Európában egyedülálló Pharma ethanol üzem épült Szabadegyházán

2013. október 22., Szabadegyháza – Az idén 101 éves Hungrana Kft. megépítette Európában egyedülálló technológiájú és kapacitású gyógyszerkönyvi minőségű alkoholt gyártó üzemét. Az EU piacvezető izocukorgyártója, a kontinens legjelentősebb kukorica-feldolgozó gyára 1 milliárd forint beruházással hozta létre Pharma ethanol gyáregységét, amely elsősorban a gyógyszer- és az igényes vegyipar számára állít elő kiváló bioökonómiai alapanyagot.

A cég innovációs és bővítési lépéseinek legújabb mérföldköveként, a környezettudatosság jegyében létrejött üzemet ma Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatta fel.

Az idén 101 éves Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. évek óta komoly beruházásokkal fejleszti és bővíti ipartelepét: 2008-ban bioetanol üzemegységet épített, ahol éves szinten 110 ezer tonna üzemanyagcélú bekeverésre gyártott bioetanolt állít elő megújuló energiaforrásból, és a GreenPower E85 néven forgalmazott üzemanyag is készül. Tavaly 3 milliárd forint összértékű beruházása legjelentősebb részeként a cég létrehozta – a teljes gyárkomplexum energiafelhasználásának 25%-át adó – biomassza erőművét, amellyel csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és a fosszilis energia felhasználást is.

A bioökonómiai iparág példaképeként is ismert környezettudatos társaság 2013. október 22-én felavatta beruházásainak legújabb tagját, az Európában egyedülálló technológiájú és kapacitású gyógyszeralkoholt gyártó üzemét. Az új Pharma ethanol üzemben napi 1 200 hektoliter gyógyszer-, kozmetikai- és egyéb finomvegyipari célokra alkalmas nagytisztaságú etanol terméket állítanak elő. Az itt készült alapanyagokat felhasználják majd gyógyszer hatóanyagok, kozmetikumok, tisztító- és fertőtlenítőszerek, festékek és hígítók valamint az elektromos autók akkumulátorai töltőanyagainak gyártásához.

A hagyományos, nagy energiaigényű, „hidroszelekciós” eljárással szemben, a világon egyedülálló újszerű technológiát valósítottak meg, ami egy ún. vízmentes etanol termék tovább feldolgozásán alapul. Igen magas reflux arány és tányérszám melletti többlépcsős finom desztillációt alkalmaznak, kifinomult hő-integrációval egybekötve. Az alacsony fajlagos energiafelhasználás ellenére az új technológiával előállított termék szennyezőanyag tartalma töredéke a hagyományos technológiával elérhető értékeknek. Az eddig jellemző két fő szennyező komponens – a metanol és dietil-éter – koncentrációja az új termékben a kimutathatósági határ alá csökkent.

„Néhány évvel ezelőtt az előre mutató utat választottuk: az állandó beruházást, a folyamatos innovációt és a növekedést. A mai üzemátadás is ennek a folyamatnak a legújabb lépcsőfoka. Ahogy eddig is, ezután is száz százalékban magyar alapanyagot használunk fel, és a világszínvonalú termékek előállításakor hulladékmentesen, a kukorica minden részecskéjét hasznosítjuk.” – tette hozzá Lengyel Attila, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatója.

A tavaly 113 milliárd forint feletti árbevételt elérő vállalat jelentős innovációs és bővítési lépéseinek újabb mérföldköveként létrejött, magasan automatizált – és 1 milliárd forint beruházási értékű – gyáregységét ünnepélyes keretek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter avatta fel.

További információ: http://www.hungrana.hu/

2013.10.28.

KPMG Felelős Társadalomért Program

Taghírek

A KPMG 2013-ban is meghirdeti pályázati programját. Együttműködési lehetőséget kínálnak oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi területen működő, Magyarországon bejegyzett, közhasznú non-profit szervezetek vagy civil alapítású társadalmi vállalkozások számára. Előnyt élveznek a hátrányos helyzetű gyermekek egészségét, vagy pénzügyi, gazdasági fejlesztését kiemelten kezelő szervezetek.

A pályázati felhívásról bővebben itt olvashat: http://www.kpmg.com/HU/hu/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/Factsheets/Documents/KPMG-FTP-Fs-20131016.pdf

2013.10.18.

A Siemens és az ABB nyerték a Telenor Etikus Vállalat díját

Taghírek

Második alkalommal adták át a Figyelő TOP200 Gálán a Telenor Etikus Vállalat Díjat, amelyet nagyvállalati kategóriában a Siemens Hungary Zrt., a kis- és középvállalatok közül pedig az ABB Kft. nyert el. A Telenor Magyarország tavaly, hagyományteremtő szándékkal alapította a díjat civil szervezeti partnerével, a Transparency International Magyarországgal együttműködésben, hogy elismerjék a hazai vállalatok tisztességes vállalati működésre irányuló programjait.

A díjakra konkrét és már elindított korrupcióellenes-, illetve vállalati átláthatóságot segítő projekttel vagy programmal lehetett pályázni. A nagyvállalatok közül az elismerést a Siemens Hungary Zrt. nyerte el. A nagyvállalat pályázata több innovatív és hatékony elemet tartalmaz, amely a szakmai zsűri értékelése szerint más vállalatok számára is követendőnek tekinthető, mint például a feddhetetlenségi képzések, vagy az ún. „Integrity Dialogue”, amelynek keretében vezető és beosztott közösen dolgoz fel egy esettanulmányt.

Kis- és középvállalati kategóriában a hazai közmű- és energiaszektor vezető szállítóként jelen lévő ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pályázata érdemelte ki a díjat. Programjukban számos, a zsűri szerint más üzletágak és vállalatok számára példaértékű elem található – például e-learning, belső kommunikációs hírlevél, poszterek –, amelyek segítik az etikus vállalati kultúra meghonosítását.

„A Telenor minden országban, ahol jelen van, azért dolgozik, hogy az internet és a mobilkommunikáció eszközein keresztül a társadalom nagy kihívásaira is válaszokat adjon. Ügyfeleinknek lehetővé tesszük, hogy a digitális kommunikáción keresztül kezükbe vegyék saját sorsukat, javítsanak a körülményeiken, építsenek szabadabb, nyitottabb, átláthatóbb társadalmakat. Hangsúlyosan és tevékenyen vállaljuk, hogy tisztességes cégként működünk, és ebben is példát szeretnénk mutatni, sőt, segíteni szeretnénk más vállalatokat. A Telenor Etikus Vállalat Díjat is ezért alapítottuk, és adjuk át immár másodszor, mert tudjuk, mennyire fontos a visszajelzés, a megbecsülés. Lényeges, hogy a piaci szereplők megismerhessék a jó példákat, a kiemelkedő tudatosító programokat, amelyeket talán a saját cégüknél is elindíthatnak.”– mondta el Németh Zoltán, a Telenor Magyarország humánerőforrás vezérigazgató-helyettese október 11-én a Figyelő Top200 Gálán, a díjak átadásakor.

„A számos intézmény képviselőjét felvonultató szakmai zsűri a benyújtott pályázatok alapján idén két olyan vállalatnak ítélte oda az elismerést, amelyek a korábbi korrupciós botrányaik után akartak, mertek és tudtak váltani, és az átlátható működés útjára léptek. A TI Magyarországnál meg vagyunk győződve arról, hogy hosszabb távon csak az etikus és transzparens működés fenntartható, ez szolgálja a vállalatok és az ország érdekét.” – tette hozzá a díj átadásakor Martin József Péter, a TI magyarországi ügyvezető igazgatója.

Forrás: Transparency International Magyarország

2013.10.17.

E.ON Energiatakarékossági Díj 2013

Taghírek

Jól megválasztott készülékekkel a villanyszámla is csökkenthető

Idén is átadták az E.ON Energiatakarékossági Díjakat a hiteles vizsgálatok alapján legtakarékosabbnak bizonyuló háztartási készülékeknek.

„E.ON Energiatakarékossági Díj 2013 nyertese” címkét kapnak azok a háztartási készülékek, melyek az E.ON felkérésére a TÜV Rheinland életszerű vizsgálati módszerei alapján energiafogyasztási szempontból a leghatékonyabbnak bizonyultak. Energiatakarékos háztartási termékek használatával és okos döntésünkkel akár több tízezer forintot is megspórolhatunk évente. Az E.ON által meghirdetett pályázatára 78 terméket neveztek, a 20 kategóriában kihirdetett győztes készülékek gyártói október 15-én vehették át díjaikat.

A negyedik éve megrendezett verseny népszerűségét jól mutatja, hogy idén már 20 kategóriában érkeztek be nevezések az E.ON Energiatakarékossági Díj pályázatára. A kérdés tehát nem csak a fogyasztókat, hanem a gyártókat is élénken foglalkoztatja; melyek azok az eszközök, amik hiteles, valós körülményeket modellező fogyasztási tesztben a leginkább energiatakarékosnak bizonyulnak. „Mindenkiben felmerül a kérdés, miért is díjaz az E.ON olyan készülékeket, amelyek voltaképpen csökkentik a bevételét, hiszen kevesebbet fogyasztanak. Erre igazán egyszerű a válasz: hosszútávú stratégiában gondolkodó felelős vállalatként nem a többletfogyasztásban vagyunk érdekeltek, hanem az elégedett fogyasztókban és a fenntartható környezetben.”

Mint Winkler János, az E.ON Hungária csoport igazgatósági tagja elmondta, a cégcsoportnak nem csupán az a célja, hogy a különböző gyártókat megversenyeztesse és ezzel minél energiatakarékosabb termékek fejlesztésére ösztönözze, hanem hogy felhívja mindenki figyelmét az energiatudatosságra, a hozzáállásban szükséges változtatásokra, és az ezzel elérhető megtakarításokra mind költségeket, mind a káros anyag kibocsátást illetően.

A díjra idén is bármely háztartási készülékgyártó ingyenesen benevezhette készülékét, az energiafogyasztás vizsgálatát ezúttal is a TÜV Rheinland Intercert Kft. szakértői végezték el, immár szárítógépeket, légkondicionálókat, főzőlapokat és bojlereket is vizsgálva.

A legnagyobb eltérések, és a lehetséges legtöbb megtakarítás továbbra is a jól megválasztott hűtőgépeknél és porszívóknál érhető el, de sokat számít a hatékony klímaberendezés, vagy a jól megválasztott TV és mosógép is.

Általánosságban elmondható, hogy a hűtés-fűtés kategóriában készülékenként mintegy 10 ezer forint sorsa múlik egy háztartásban a jó választáson, tehát összességében 30-50 ezer forintot is nyerhetünk a tudatossággal, ami bizony több havi villanyszámlát is jelenthet!

A teljes sajtóközlemény és a nyertes termékek listája itt olvasható: 2013 10 15Press rel__E ON Energiatakarékossági díj

2013.10.16.

„Azért a víz az úr” – Budapesi Víz Világtalálkozó

Hírek

„A víz egyesít, nem pedig szétválaszt” –hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter az október 11-én zárult Budapesti Víz Világtalálkozó (Budapest Water Summit) záró napján. A négynapos nemzetközi konferencián, melyet Áder János köztársasági elnök és Ban Ki-moon, az ENSZ főtitkára nyitott meg, több mint 100 országból 1300 résztvevő vett részt. A budapesti tanácskozás történelmi jelentőségű volt, hiszen a kormányok, a civil szervezetek, az üzleti élet, a tudomány és az ifjúság képviselői is részt vettek, és végül közös nyilatkozatban deklarálták a víz kiemelt szerepét és önálló célként való megjelenését a Fenntarthatósági Fejlesztési Célokban. Szervezetünk a Világtalálkozó hivatalos együttműködő partnereként a három napos Üzleti Fórum szervezésében való részvételre kapott felkérést.

Talán a tanácskozáson nem találtak megoldást minden kérdésre, de a résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni – fogalmazott Martonyi János. Áder János köztársasági elnök diplomáciai sikerként értékelte a rendezvényt, amely szerinte elérte célját és még inkább rávilágította a figyelmet a víz problémakörére. Megjegyezte, a csúcstalálkozó tovább javította Magyarország vízügyi tudásának megítélését, ráadásul szerinte az ország a szokásosnál is nagyobb dicséretet kapott Ban Ki-moon ENSZ-főtitkártól. Áder János szerint a találkozó részvevőinek legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy szemléletváltásra van szükség a tudatosabb vízhasználat érdekében. Elmondása szerint ez éppúgy vonatkozik a lakosságra, mint a különböző vállalatokra, elsősorban a rendkívül vízigényes mezőgazdaság területén. Dogan Altinbilek, a Víz Világtanács alelnöke sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy tavaly a Rió+20 csúcstalálkozón született meg a döntés, hogy fenntartható fejlesztési célokat dolgoznak ki a 2015 utáni időszakra. Ezért időszerű és fontos esemény volt a budapesti találkozó, hiszen 36 éve nem volt a vízgazdálkodással foglalkozó nemzetközi tanácskozás.

Az ivóvízhez jutás legyen alapvető jog

Ötvenöt százalékkal nőhet a világ vízigénye 2050-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján. Kérdés, hogy van-e, lesz-e ennyi víz a világon. Ezért is időszerű, hogy az élethez való, mindenekfelett álló joghoz kapcsolódva legyen alapvető joga mindenkinek az elérhető, megfizethető ivóvízhez jutás, a vízbázisok mai hasznosítása során pedig garantálják, hogy az ne veszélyeztesse a következő nemzedékek ellátását – foglalta össze a magyar kezdeményezést Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével megbízott helyettes ombudsman, aki azt is javasolta, hogy mindezek érdekében az ENSZ partnereként együttműködve közösen lépjenek fel világszerte a jogvédő intézmények. A magyar javaslat szerint ezzel kiegészíthetnék a rövidesen munkába álló, a jövő nemzedékek érdekeiért felelős ENSZ-főbiztos tevékenységét.

A szennyező fizessen többet

Helen Mountford, az OECD igazgatóhelyettese szerint el kell érni, hogy a szennyezés többe kerüljön, mint a környezetkímélő technológiák alkalmazása, ennek módja például a környezetszennyezésért járó büntetések megemelése. Szükséges az is, hogy megfelelő árat kérjenek el a vízfogyasztásért. Az OECD adatai szerint azokban a háztartásokban, ahol fizetni kell a vízért, átlagosan 20 százalékkal kevesebb a vízfogyasztás. Fontos feladat továbbá a beruházások növelése a környezetbarát infrastruktúrákba, a káros – például a mezőgazdasági túltermelést ösztönző – támogatások megszüntetése, a szabályozások szigorítása és az innováció támogatása a zöld iparágban.

Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről

A nemzetközi tanácskozás végén elfogadott nyilatkozatban a szakemberek hét pontban foglalták össze, mi szükséges a vízellátás biztosításához a jövőben. Ennek lényege, hogy új megközelítésre van szükség a vízgazdálkodásban, a társadalmi és gazdasági kérdésekben, különösen az egészségügyi, az élelmiszer- és az energiaellátás szempontjából. Kiemelik: a vízgazdálkodást a fenntarthatóságnak kell meghatároznia. A dokumentumot elfogadók szerint szükséges, hogy a 2015 utáni időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok között legyen olyan, amely kifejezetten a vízhez és a szanitációhoz (szennyvízkezeléshez) kapcsolódik. Kitérnek arra is, hogy gondoskodni kell a víz szennyezettségének csökkentéséről és az újrafelhasználásáról, és a megfogalmazandó cél nagy hangsúlyt helyezne a vízzel kapcsolatos természeti katasztrófák kezelésére és a védekezésre is. Végül a nyilatkozat utolsó részében új mechanizmus kidolgozását sürgetik, amely a kormányok közötti együttműködést szolgálná a vízzel kapcsolatos kérdésekben.

„No water, no business” – a vállalatoknak elemi érdekük a vízvédelem

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Víz Világtalálkozó hivatalos együttműködő partnereként a víz szerepét középpontba helyezve tartotta meg október 11-én üzleti reggelijét a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara társszervezésében. A szakmai programot Joppe Cramwinckel, a WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) Víz Programjának igazgatója és a Víz-Világtalálkozó Üzleti Fórumának elnöke nyitotta meg. Bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt 20 évben jelentősen megváltozott az üzleti szféra jelenléte, súlya a fenntarthatóságról való gondolkodásban. Korábban a vállalatoknak nem volt fórumuk, ahol megbeszélhették volna, hogyan is tudnának szerpeet vállalni a globális gazdasági, környezeti és társadalmi problémák kezelésében. „A bolygó bajban van, 2050-re 9 milliárd ember fog élni a Földön, ezért nekünk, az üzleti szférának megoldási javaslatokkal kell előállnunk”- hangsúlyozta. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogyan lehet a radikális átalakítást rövid és hosszú távú célokra lefordítani. A WBCSD ezért Action 2020 programjában kilenc pontban foglalta össze a legnagyobb prioritású területeket. Ezek: klímaváltozás, termőföldek tápanyagtartalma, ökoszisztémák, szennyezések, káros anyagok, víz, alapvető emberi szükségletek és jogok, tudás és foglalkoztatás, fenntartható életmód, élelmezés.

A víz jelen pillanatban az egyik legkiemeltebb téma, hiszen az árvizek szinte minden országot érintenek, emellett kb. 1,8 milliárd ember jut biztonságos ivóvízhez. A helyes vízgazdálkodás, a vízpazarlás csökkentése ezért a vállalatok számára is az egyik legfontosabb feladat. Milyen területekre kell fókuszálniuk a vállalatoknak? Elsősorban ösztönözni, befolyásolni a vízfelhasználás hatékonyságát a vízhiányos mezőgazdasági területeken, csökkenteni a kezeletlen ipari szennyvíz mértékét az egész ellátási láncban, kollektív felelősséget vállalva ágazatközi üzleti tevékenységeken keresztül biztosítani az egyenlő hozzáférést a biztonságos ivóvízhez, valamint az üzleti szféra részvételének növelését a közös vízkészletek felhasználásának csökkentésében.

Szerkesztette: Simon Izabella

2013.10.14.