Megjelent a TESCO 2012-2013-as CR-jelentése, aminek elkészítésében a KPMG külső tanácsadóként vett részt.

A TESCO multinacionális vállalatként nemzetközi irányelvek és útmutatások alapján működik, azonban felelősséget éreznek és vállalnak a magyar gazdaság és társadalom fejlődéséért. Gazdasági érdekeik érvényesítése mellett nagy hangsúlyt helyeznek vásárlóik, munkatársaik, beszállítóik, valamint a helyi közösségek igényeinek kiszolgálására és fejlesztésére.

Vállalati felelősségvállalási tevékenységüket öt területre összpontosítják:

  • Felelős kereskedés, a szabályokkal összhangban
  • Vásárlóik egészségmegőrzésének segítése
  • Törődés a környezettel
  • Munkahelyteremtés
  • Helyi közösségek támogatása

A TESCO 2012-2013-as CR-jelentését itt érheti el.

Több tagvállalatunkat is érinti az Európai Parlament által áprilisban megszavazott változás, miszerint az 500 főt foglalkoztató, 20 millió euró mérlegfőösszeget vagy 40 millió euró nettó árbevételt realizáló vagy meghaladó nagyvállalatok az éves pénzügyi jelentésükben társadalmi és környezeti teljesítményükről is nyilatkozzanak.

Az Európai Bizottság a tervek szerint 2014 szeptemberében fogadja el a direktívát, melyet követően a tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre beépíteni azt a helyi szabályozásba. A direktíva-javaslat kidolgozásában anyaszervezetünk, a WBCSD is részt vett az IIRC-vel, a CSR Europe-pal és a GRI-vel közösen.

forrás: GRI

A Telenor és a Microsoft a rugalmas munkavégzésért

A 2013-as évben Magyarországon első alkalommal rendezték meg a Dolgozz Otthonról Napot április 21-én. A Telenor és a Microsoft kezdeményezésének célja, hogy a lehető legtöbb hazai – elsősorban szellemi munkát adó – munkáltató tegye lehetővé az otthoni munkavégzést minél több munkatársa számára ezen a napon, valamint a hazai vállalatok körében is ismertté váljon a rugalmas munkavégzés kultúrája. A Dolgozz Otthonról Naphoz az érdeklődő cégek és a dolgozók az interneten és a Facebookon csatlakozhattak.

2014-ben a Dolgozz Otthonról Nap május 10-én lesz, mely kezdeményezéshez idén is csatlakozhatnak a vállalatok.

Mind a munkavállaló, mind a munkáltató számára számos előnnyel járhat, ha a munkatársak egy-egy alkalommal otthonról dolgoznak. Az így megtakarított, a munkába járásra szánt idő a magánéletre, a családra vagy a hobbira is fordítható. A szabadabb időbeosztással tetszés szerint ütemezhetők a feladatok, de nem okoz problémát a napközben érkező szerelő vagy csomag fogadása sem. Ráadásul a nyugodt otthoni körülmények között végzett munka gyakran hatékonyabb lehet, és növelheti a dolgozó és cége közötti bizalmat, erősítheti a munkavállalói lojalitást is.

A rugalmas munkavégzés környezetvédelmi szempontjai sem elhanyagolhatóak: egy-egy otthon töltött munkanappal megspórolható az utazás költsége és csökkenthető a károsanyag-kibocsátás is. Ennek különösen nagy jelentősége lehet például egy szmogriadó esetén. Ha ilyenkor több vállalat lehetővé teszi, hogy kollégáik otthonról dolgozzanak, azzal a kritikus napon jelentősen csökkenthető az utazásukkal járó környezetterhelés.

A külföldön már ismert „Home Office Day” eseményt itthon a Föld Napját megelőző szombati munkanapon, április 21-én rendezik meg először. A Dolgozz Otthonról Nap magyarországi kezdeményezői a Telenor és a Microsoft, két olyan vállalat, ahol bevett gyakorlat, hogy heti egy-egy munkanapon az alkalmazottak otthonról végzik munkájukat, és megspórolják az idő- és energiaigényes utazást. A szervezők célja, hogy felhívják a szellemi alkalmazottak és munkaadóik figyelmét a gyakorlat előnyeire.

„A Telenornál az valljuk, hogy nem az irodában töltött órák száma a fontos, hanem az, hogy a munkatársak feladataikat határidőre és magas színvonalon végezzék el. A rugalmas munkavégzést ezért mobileszközökkel, távoli hozzáféréssel segítjük, így nálunk természetes, ha egy kolléga otthonából kapcsolódik be egy irodai megbeszélésbe. Azt tapasztaljuk, hogy a kötetlenebb körülmények nem csak vonzóak, hanem a hatékonyságot is növelik. Reméljük, hogy minél több vállalat átveszi ezt a gyakorlatot” – mondta III. Klausz Ferenc, a Telenor Magyarország vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettese.

„A Microsoft irodai környezet minden munkavállalójának természetes lehetőségként kínálja a munkavégzést otthonról. Ez a fajta rugalmasság bizonyos technológia, eszközök használata mellett kulturális változást és szemléletváltást is igényel. Mi azt tapasztaljuk, hogy olyat, ami megéri: növekvő hatékonyság, magasabb szintű időgazgálkodási készség, kisebb fluktuáció. Bízom benne, hogy egyre többen ihletet és bátorságot merítenek a jó példákon és csatlakoznak a kezdeményezéshez” – mondta Kristóf Judit, a Microsoft kommunikációs vezetője.

A Telenor és a Microsoft a jövőben éves rendszerességgel tervezi a Dolgozz Otthonról Nap megrendezését. Az első Dolgozz Otthonról Napra a szervezők weboldalt is készítettek, amelyen az érdeklődők tájékozódhatnak a kezdeményezés céljairól, a „home office” kultúráról. Az oldalon a vállalatoknak és HR vezetőiknek van lehetőségük csatlakozni a naphoz, a munkavállalók pedig a Facebookon követhetik a kezdeményezést.

További információk:
http://www.dolgozzotthonrolnap.hu/
http://www.facebook.com/dolgozzotthonrolnap

Syngenta fotópályázatA Syngenta nemzetközi fotópályázatot hirdetett, melynek célja a hiány és túltermelés globális problémájának képi megjelenítése.

A pályázat célja, hogy fotókon keresztül rávilágítson a kulcsfontosságú globális kihívásokra. 2014-ben a pályázatok témája a hiány és túltermelés és ezek súlyos aránytalansága.

A pályázatra magányszemélyek két kategóriában nyújthatják be pályázataikat;

  • professzionális kategória; 10 évnél nem régebbi 5-10 képből álló tematikus sorozattal,
  • nyílt kategória; legfeljebb 3 egyedi képpel

A pályázatok benyújtásának határideje: 2014. szeptember 15.

A pályázat részletes leírását itt olvashatja.

Linczmayer Zoltán, a kereskedelmi ingatlanfejlesztésben Magyarországon immár több mint 25 éve aktív Skanska történetének első magyar ügyvezetője, 2014. április elsejétől vette át a cég budapesti csapatának irányítását. Az új vezető az ingatlanpiacon eltöltött mintegy 15 év alatt szerzett széles körű szakmai tapasztalatait a kivitelezés, projekt menedzsment, üzemeltetés és fejlesztés területein gyűjtötte.

Építészmérnök és MBA fokozatú közgazdász végzettséggel rendelkezik, a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) tagja. A svéd hátterű Skanska kötelékében korábban projekt menedzserként többek között a díjnyertes Green House irodaház lezárásáért felelt.

„Nagy örömmel üdvözlöm Zoltánt új pozíciójában.Kiemelt jelentőségű ez a változás, hiszen a Skanska Magyarország Ingatlan Kft. történetének első magyar ügyvezető igazgatóját köszönthetjük személyében. Biztos vagyok benne, hogy a budapesti irodapiacon elért eddigi eredményeinket vezetésével újabb sikerekkel fogjuk gazdagítani a jövőben”,  mondta Nicklas Lindberg, a  Skanska Commercial Development Europe elnöke.

Linczmayer Zoltán Grzegorz Strutyńskit váltja a vállalat ügyvezető igazgatói posztján.

A WBCSD Városi Infrastruktúra Kezdeményezés (Urban Infrastructure Initiative, UII) eredményei azt mutatják, hogy a saját fenntarthatósági céljaik elérésére törekvő városok előnyt kovácsolnak abból, ha idejekorán bekapcsolódnak a vállalatok tervezési és stratégiafejlesztési folyamataiba. Ez lehetővé teszi az innovatív, költséghatékony megoldások kidolgozását a komplex és átfogó városi fenntarthatósági kihívásokra.

A városok a globális fenntarthatósági feladatok között az első helyek egyikén szerepelnek. 2050-ig a világ népességének 70%-a városokban fog élni, de ambiciózus célok kitűzésével fel tudnak nőni a kihívásokhoz, s azok elérésével még versenyképesebbé, rugalmasabbá válnak, hatékonyabban gazdálkodnak erőforrásaikkal és jó megoldásokat nyújtanak az élet minden területén.

Ezen víziók gyakorlati megvalósítása komplex kihívást jelent a városok vezetői számára. Különösen, mert jellemzően ez szükségessé teszi majd  a városi infrastruktúra jelentős átalakítását, mind felépítését és kialakítását, mind működését tekintve – beleértve az épületeket, az energetikai, a szállítási, a telekommunikációs, a víz, a köztisztasági és a hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat – megkövetelve ezen rendszerek közötti kapcsolat optimalizálását is.

A fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok, melyek gyakorlottak hatékony megoldások kivitelezésében, segíthetik a városokat eligazodni ezen kihívások között, valamint a víziót alkalmazható és beültethető akciótervekké alakítani. A vállalatok létfontosságú szerepet tölthetnek be nem csak a konkrét infrastruktúrák, technológiák, szolgáltatások és pénzügyi megoldások biztosításában, de a stratégia kialakításában való közreműködésük is támogatja a városi rendszer teljes optimalizálását.

Bár már léteznek kiváló példák a városi és vállalati együttműködésre stratégiai szinten, ez még mindig inkább csak kivételesnek számít, mintsem megszokottnak.

A WBCSD azért hozta létre az UII-t, hogy bemutassa a vállalatok meghatározó szerepét a megoldások felkutatásában, valamint alapul szolgáljon a városok és vállalatok közötti stratégiai együttműködésnek, s mindezzel segítse a városok fenntartható fejlődését. Az UII 14 vezető tagvállalatot hozott össze – Cemex (Co-Chair), GDF SUEZ (Co-Chair) Siemens (Co-Chair), ACCIONA, AECOM, AGC, EDF, Honda, Nissan, Philips, Schneider Electric, TNT Express, Toyota és United Technologies – akik a mintaprojektekben a városvezetőkkel együttműködve dolgoznak számára a fenntarthatóbb, hatékonyabb és élhetőbb városokért.

Ez a több ágazatból, több vállalatból álló csoport a következő városokkal működött együtt: Turku (Finnország); Tilburg (Hollandia); Ahmedabad, Rajkot, Surat és Vadodara Gujarat Államban (India); Yixing (Kína); Kobe (Japán); Guadalajara (Mexikó) és Philadelphia (USA). Mindegyik városban az UII egy vállalati szakértőkből álló multidiszciplináris csapatot mozgósított, hogy működjenek együtt a város vezetőivel. Ezek a csapatok egy integrált, szektorokon átívelő szemlélettel elemezték a város meghatározó fenntarthatósági kihívásait és kidolgoztak egy innovatív megoldás halmazt azok legyőzésére.

Ez a jelentés összefoglalja a városokban végzett munkát, rámutat a tanulságokra és a potenciális lehetőségekre, ahol a vállalatok és városok szoros együttműködése megfontolásra érdemes. Ajánlásokat tesz a városok, a vállalatok és más fontos érintettek számára. A WBCSD hiszi, hogy az UII példája, illetve az ajánlások világossá teszik és útmutatóul szolgálnak, hogy hogyan tudnak a városok és a vállalatok idejekorán együttműködést folytatni a valódi előnyök megteremtése érdekében.

Jelentés – összefoglaló (angol)
Teljes jelentés (angol)

Szembesülve klímaváltozásból fakadó extrém időjárási eseményekkel és a megszokott időjárást érintő változásokkal, az energia szektor nyugtalanítóan sérülékennyé vált, így a klímakockázat értékelése, a villamos-energia szektor rugalmasságának kiépítése és új üzleti modellek fejlesztése elsődleges fontosságúvá vált.

Ehhez kíván hozzájárulni az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) kiadott átfogó jelentése Building a Resilient Power Sector címmel, amely elemzi a klimatikus hatásokat az áramellátó rendszereken, vizsgálja, hogy miként lehet jobban előrejelezni az időjárási és hosszú távú klimatikus kockázatokat, valamint megosztja a már működő vállalati gyakorlatokat.

A világ legnagyobb áramszolgáltató vállalatai által is támogatott WBCSD jelentés közvetlenül az Éghajlat-Változási Kormányközi Testület (IPCC) új tanulmánya után jelent meg, ami szintén rámutat a klímaváltozás kezelésének sürgősségére.

Néhány fontos ajánlás az iparág számára:

  • Szaktudás kiépítése a klímáváltozással kapcsolatos információk elemzésének területén, a kockázatok jobb megértése érdekében, legfőképpen a globális éghajlati modellek helyi szintre vetítésével.
  • Stratégiák adaptációja során kockázat-menedzsment és költség-haszon elemzés használata hatékony és költség-hatékony megoldások meghatározásához.
  • Szabályozók bevezetése az ösztönző struktúrákban, hogy az adaptációs beruházások pénzügyileg is életképesek legyenek.
  • K+F-be történő befektetés folytatása, a nagyobb infrastruktúrák irányába történő hatékony fejlődés, a lehetőségek szélesítése és a költségek fokozatos csökkentése érdekében.
  • Tanuló közösség, a bevált módszerek cseréje, az erőforrások megosztása a szélsőséges eseményekre való hatékonyabb reagálás érdekében.

A jelentésben a következő vállalatok jógyakorlatai találhatóak meg:

EDF
DNV GL
Entergy
ABB
Hitachi
Eskom
CLP
Statkraft

Interaktív kiadvány (angol)
Vezetői összefoglaló (angol)

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (International Union for Conservation of Nature -IUCN) és az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet (World Business Council for Sustainable Development – WBCSD) egy új útmutatót adott ki, amivel a biodiverzitásra vonatkozó ismeretanyag jobb megértését és felhasználását igyekszik elérni, segítve, hogy a vállalatok eredményesebben tudják környezeti hatásukat csökkenteni.

IUCN és partnerei egy kézikönyv sorozatot dolgoznak ki. Ez egy olyan tudás alapjául szolgál, amely a biodiverzitásra vonatkozó információk értékelését foglalja magában, s ehhez különféle standardok, irányelvek, adatok, eszközök, valamint releváns képzés nyújtanak támogatást.

„Biológiai sokféleség az Üzletért – Egy útmutató az IUCN által szolgáltatott kézikönyv használatához” a vállalatok számára speciálisan annak segítését célozza, hogy jobban megértsék és használni tudják ezeket a kézikönyveket működésük környezeti kockázatainak és lehetőségeinek értékelésénél. Az útmutató célja, hogy megmutassa, hogyan segíthet a tudástermék a vállalat biodiverzitásra gyakorolt hatásainak és az attól való függőségeinek meghatározásában, értékelésben, kezelésében, valamint célja az is, hogy segítsen a környezetvédelmi standardoknak és tanúsítási rendszereknek való megfelelésben.

„Az IUCN számára fontos, hogy demonstrálja milyen tudás áll rendelkezésre, és azt hogyan használhatják fel a vállalatok inputként a döntéshozási folyamataikban,” mondta el Giulia Carbone, az IUCN Globális Üzlet és Biodiverzitás Programjának igazgatóhelyettese.

„Tudatosítani szerettük volna, hogy ezt a tudást nem csak a civil közösségek használhatják, hanem a vállalatok is, hiszen a kockázatok és lehetőségek kezelésében ennek a tudásnak kritikus jelentősége van.”

Az útmutatót az IUCN dolgozta ki szoros együttműködésben a WBCSD-vel és annak tagvállalataival, a következő négy kézikönyvre fókuszálva:

  • Az IUCN Vörös Listája a kihalással fenyegetett fajokról;
  • Védett Bolygó (WDPA, World Database on Protected Areas támogatásával), mely dokumentálja a védett területek kiterjedését, minőségét és sokféleségét;
  • Kulcsfontosságú Biodiverzitási Területek, mely a globális jelentőségű biológiai sokféleséggel rendelkező területeket jelenti;
  • Ökoszisztémák Vörös Listája, mely felméri az ökoszisztéma összeomlásának kockázatát.

„Ez az útmutató üzleti és fenntarthatósági menedzserek, valamint környezetvédelmi tanácsadók számára készült, hogy ezáltal növeljék annak megértését, hogy mely kézikönyvek állnak rendelkezésre, és azokat hogyan tudják a vállalatok beültetni működésükbe, javítva a természeti tőkével való gazdálkodást.” mondta el Violaine Berger, a WBCSD Ökoszisztémák & Mezőgazdaság programjának igazgatója.

„Remekül kiegészíti a WBCSD Eco4Biz Útmutatóját, mely az üzleti döntéshozatal támogatásaként egy strukturált áttekintést biztosít a létező ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitáshoz kapcsolódó szemléletekről, eszközökről.”

A több évtizedes közös munka után a WBCSD 2013-ban az IUCN tagjává vált. Ez mérföldkőnek számít a fokozott együttműködés és üzleti elköteleződés szempontjából, lehetőséget teremtve olyan megoldások számára, melyek jobban elősegítik az IUCN víziójának megvalósulását: egy olyan világét, amely becsüli és óvja a természetet.

További információ az IUCN Üzlet és Biodiverzitás Programjáról (angol)

További információ a WBCSD Ökoszisztémák munkaprogramjáról (angol)

Útmutató (angol)

Az Európai Befektetési Bank 2012-ben indította útjára társadalmi programját, melynek célja olyan innovatív ötletek és jó gyakorlatok felkutatása és jutalmazása, melyeknek a társadalom számára kézzel fogható és mérhető haszna van.

A pályázatok témája több területre is kiterjed az oktatástól, egészségügytől kezdve az új technológiákon, rendszereken és folyamatokon keresztül a természeti és városi környezetig.

A társadalmi területen történő fejlesztések kritikus jelentőséggel bírnak ha üzleti sikerről van szó és a társadalmi innovációnak fontos társadalmi hatásai lehetnek.

A pályázatról bővebb információt itt találhat.

 

Ez év elejétől Pogány Éda, a Coca-Cola HBC Magyarország eddigi kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója tölti be a 28 országra kiterjedő Coca-Cola Hellenic csoport fenntarthatósági kommunikációs igazgatói pozícióját. Utódjának Rabatin-Buru Évát, az Uniomedia Communications stratégiai tervezési igazgatóját választották, aki 2014. április 7-től tölti be a pozíciót.

Pogány Éda a Procter&Gamble vállalattól érkezve 2004-ben csatlakozott a Coca-Cola Hellenic csapatához, és közel 10 évig irányította a Coca-Cola Magyarország kommunikációs csapatát. Az elmúlt évtizedben több sikeres, a Coca-Cola rendszer által kezdeményezett program vezetője volt, nevéhez fűződik például a Coca-Cola Testébresztő aktív életmód program, amely számos elismerést és díjat tudhat magáénak Magyarországon és világszerte. Irányításával alkották meg a vállalat CSR stratégiáját, amelynek eredményeként a cég 2009-ben elnyerte az egyik legnagyobb vállalati elismerést, a Figyelő Top 200 társadalmi felelősségvállalásért járó díjat. Pogány Éda képviselte a vállalatot több hazai üzletági és üzletágakon átívelő szövetségben, és munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat stratégiai partnerségi megállapodást kötött a magyar kormánnyal.

Új pozíciójában Pogány Éda feladatköre kiterjed a Coca-Cola Hellenic cégcsoport és a hozzá tartozó 28 ország fenntarthatósági programjainak külső kommunikációjára, valamint az ezekkel kapcsolatos éves jelentések elkészítésének és tanúsításának támogatására. Ő felel a cégcsoport érintettjeivel és nemzetközi társadalmi-, államközi szervezetekkel való kapcsolattartásért is a fenntarthatóságot érintő ügyekben (egészség és táplálkozás, közösségek, szén-dioxid kibocsátás és vizes programok).

CC_HBC_MO_Rubu_ÉvaRabatin-Buru Éva, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. új közkapcsolati és kommunikációs vezetője a Miskolci Egyetem angol, politikatudományok és pedagógia szakán szerzett diplomát. Korábban a Honvédelmi Minisztériumban, a Hankook dunaújvárosi gyárában, 2007 és 2012 között pedig a Coca-Cola HBC Magyarországnál dolgozott PR specialistaként. A Coca-Cola HBC Magyarországnál korábban ő felelt a belső kommunikációért, a Coca-Cola Testébresztő program közösségi médiában való jelenlétéért, továbbá változásmenedzsment feladatokat is ellátott. A kommunikációs szakember az elmúlt másfél évben előbb a Bátor Tábor Alapítványnál, majd az Uniomedia Communications ügynökségnél stratégiai tervezési igazgatóként szerzett értékes szakmai és vezetői tapasztalatot.