A fejlett gazdaságban a környezettudatos vállalati működés alapkövetelmény, ezért minden cégnek érdeke és kötelessége működését a szűkebb és tágabb társadalmi és természeti környezete fi gyelembevételével kialakítani.

A legjobb hazai példák minél ismertebbé tételének érdekében a Professional Publishing Hungary, az Élelmiszer, a Gyártástrend, a Medical Tribune, a Kreatív és a Turizmus Trend/Vendég és Hotel lapok kiadója idén immár negyedik alkalommal hirdeti meg Greennovációs Nagydíj versenyét.

Mivel minél több kreatív ötletet szeretnénk megismerni és megismertetni, idén külön kategóriában a még meg nem valósult tervpályázatok is beadhatók. További újításunk, hogy cégek mellett civil közösségek, önkormányzatok nevezését is várjuk, hogy megválaszthassuk Magyarország legzöldebb települését, Greennovációs Nagydíjat érdemlő civil kezdeményezését. Ugyancsak újítás, hogy nemcsak az idei évben kezdett, hanem a már korábban elinduló, de idén is zajló, hosszabb távú projektek is benyújthatók a versenybe. 

NEVEZHETŐ ANYAGOK 

A felsorolt kategóriákba besorolható, 2014 során megvalósult, lezárult, vagy éppen folyamatban lévő környezetvédő, környezetkímélő, fenntartható beruházás, fejlesztés, koncepció. A versenyre nevezhetők olyan projektek, melyek a 2014-es év előtt kezdődtek, de 2014 folyamán is folyamatosan működnek/használatban vannak.

A jelentkezéssel a jelentkezők automatikusan nyilatkozatot tesznek arról, hogy a beküldött anyag mind koncepcionálisan, mind megvalósításában saját munka, kivitelezés, tervezés, fejlesztés, beruházás.

 KATEGÓRIÁK:

  • Élelmiszer
  • Gyógyszeripar
  • Szolgáltatás
  • Építőipar
  • Technológiai megoldások
  • Energiaszolgáltatók
  • Hulladékkezelés
  • Újrahasznosítás
  • Mezőgazdaság
  • Közlekedés
  • Elektronikai megoldások
  • Promóció/kommunikáció
  • Turizmus, szálloda- és vendéglátóipar
  • Településfejlesztés
  • Innovációs ötletek/projektek
  • Legígéretesebb greennovatív ötlet (még meg nem valósult greennovatív tervek, projektvázlatok)

 

 A NEVEZÉS MENETE 

A pályázati lapok és nevezési feltételek letölthetők a www.greennovacio.hu honlapról vagy kérhetők a Professional Publishing Hungary szerkesztőségében (1037 Budapest, Montevideo u. 3/b.), Havas Kingától (tel.: 06-1-430-4563, havask@pphungary.hu). 

JELENTKEZÉS: 

  • Emailben: havask@pphungary.hu email címre küldött pályázattal vagy küldhető fájlmegosztón keresztül. Az email tárgyában kérjük feltüntetni a pályázó nevét és a „Greennováció” szót.
  • Postai módon eljuttatott anyagokkal: Havas Kinga – Professional Publishing Hungary, 1037 Budapest, Montevideo utca 3/b.

 A nevezési határidő: 2015. JANUÁR 30.

 A nevezés díja: 44 000 Ft+áfa /pályázatonként

(mely tartalmazza a pályázati munkák kommunikációját, lásd alább)

A nevezési díjat nyolcnapos banki átutalással, a pályázati anyagok beérkezése után kiállított számla alapján kell befizetni. A nevezési díj befizetésének hiányában a pályázati anyag nem zsűrizhető. A versenyre csak olyan cégektől és jogi személyektől van módunkban nevezést elfogadni, amelyeknek a nevezés beérkezésének napján nem áll fent semmilyen tartozásuk a Professional Publishing Hungary Kiadó Kft.-vel szemben.

A NEVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES ANYAGOK

  • Kitöltött, kinyomtatott, aláírt és lepecsételt nevezési lap 1 példányban.
  • 2-6 db különböző digitális fotó (JPEG formátumban, 300 dpi felbontásban) a megvalósult nevezett anyagról.
  • A pályázati anyag kiegészíthető a megvalósult vonatkozó anyagokkal, kézi grafikai tervekkel, 3D-s grafikai tervekkel, kisfilmekkel (2-3 perc, HD vagy full HD felbontás, mp4-ben)
  • A nevezési anyagokat elektronikus úton kérjük elküldeni e-mailen vagy egy online elérhető linken.

A GREENOVÁCIÓS KIADVÁNYHOZ SZÜKSÉGEK ANYAGOK: 

Maximum 1500 karakteres E/3 személyben megírt összefoglaló a projektről! A Professional Publishing Hungary egyes lapjai mellett terjesztett különkiadványban megjelentetjük az összes jelentkező esetleírását.

HA A PÁLYÁZÓ NEM KÜLDI EL A MEGFELELŐ FORMÁTUMBAN AZ ESETLEÍRÁST, NEM TUDJUK MEGJELENTETNI A KIADVÁNYBAN!

A ZSŰRIZÉS MENETE 

Valamennyi érvényes, 2015. január 30-áig beérkezett pályázati anyagot szakértő zsűri bírálja el. A zsűrizés kétfordulós lesz. Első forduló: online zsűrizés zárt rendszerben, melynek eredményéből rövidlistát alakítunk ki.

A második forduló: élő zsűrizés. A rövidlistára került pályázók közül választja ki az élő zsűri a kategóriák nyerteseit. A zsűri döntésének megfelelően kiosztásra kerülhetnek különdíjak is. 

A ZSŰRIZÉS SZEMPONTRENDSZERE KÖRNYEZETVÉDELMI (ZÖLD) SZEMPONTBÓL: 

újszerűség 30%

energiamegtakarítás 20%

társadalmi hasznosság 20%

gazdasági előnyök 20%

iparjogvédelmi tudatosság 10%

  

GREENNOVÁCIÓS NAGYDÍJ DÍJÁTADÓ

A Greennovációs Nagydíjat egy szakmai zsűri által válogatott termék, megoldás, ötlet kaphatja. A Greennovációs Nagydíjakat a workshoppal egybekötött díjátadón adjuk át. Ezen a workshopon bemutatkozási lehetőséget kapnak a nyertesek és különdíjasok.

 A NEVEZÉSEK KOMMUNIKÁCIÓJA 

A Greennovációs Nagydíj kiemelt célja, hogy a környezettudatosabb gazdaságért tevékenykedők megismerjék egymás munkásságát, s mindemellett a lakosság is informálódjon, hogy milyen irányba halad ezen a területen a gazdaság. Ezért ebben az évben kiemelt helyet kap a szélesebb körű kommunikációs támogatás.

AMIT A PÁLYÁZÓKNAK A VERSENYEN VALÓ RÉSZVÉTELEN TÚL KÍNÁLUNK: 

  1. A workshopon való részvétel
  2. Díj elnyerése esetén – saját kommunikációban Greennovációs Nagydíj logóhasználat
  3. A Professional Publishing Hungary egyes lapjai mellett terjesztett különkiadványban megjelentetjük az összes jelentkező esetleírását
  4. Széles körű médiakommunikáció az eredményekről
  5. Saját kiadványainkban való megjelenések (55 000 példány, közel 150 000 olvasó havonta)
  6. E-dm kommunikáció 84 000 fős listán

Bővebb információ: Havas Kinga

havask@pphungary.hu t: + 36 1 430 4563

2014-es ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény konferencia

A világ vezetői december 1 és 14-e között Peru fővárosában, Limában vitatták meg, hogy milyen módon lehetne csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2020 után. Az egyezményt a tervek szerint 2015-ben Párizsban írnák alá. A mostani találkozó célja az volt, hogy minél több országot sikerüljön meggyőzni az egyezmény támogatásáról.

A WBCSD rendkívül aktívan és a többi szervezettel együttműködve vett részt a találkozón. Számos eseményen, mint társ-rendező segítette a munkát. Ilyen alkalmak voltak például az első nap, ami az “Energy Day” volt, vagy a “Caring for Climate business” fórum, vagy két – a konferenciát megelőző- esemény, ahol a széndioxid-árazásról beszélgettek a szakértők. Emellett egy olyan kerekasztalt is megrendeztek, ahol a téma az új, innovatív, klímabarát technológiák elindítása volt.

A részletes program ezen a linken tölthető le.

A WBCSD állásfoglalása pedig itt elérhető.

 

aaa

A WBCSD a legutóbbi kiadványában akadályokat és megoldási lehetőségeket azonosít azért, hogy az üzleti és emberi jogokra vonatkozó ENSZ-alapelvek (UNGPs) még inkább megvalósíthatóak legyenek.

Ebben a dokumentumban az ENSZ egy olyan irányadó nemzetközi normarendszert alakított ki, amely segít az emberi jogokat figyelembe venni a kormányoknak és a vállalatoknak, a saját működésük és az üzleti kapcsolataik során.

A WBCSD dokumentum, amelynek címe: Scaling up Action on Human Rights: Operationalizing the UN Guiding Principles for Business and Human Rights, olyan tagvállalatok tapasztalataira is épít, akik számos erőfeszítést tettek már az UNGPs alapelvek érvényre juttatása érdekében. Ezek a vállalatok a következők: ABB, Anglo American, ArcelorMittal, Coca-Cola, DSM, Eni, HEINEKEN, Hitachi, Holcim, JPMorgan Chase, Michelin, Nestlé, Novartis, RWE, Total, Unilever, and Vale.

A dokumentum a következő területekre terjed ki:

  • A szervezetek közötti jelenlegi helyzet jobb megértése
  • A vállalatok, UNGPs alapelvek implementálása során felmerülő legfontosabb akadályainak kiemelése
  • A WBCSD tagvállalatok által kipróbált és alkalmazott üzleti lehetőségek megosztása, és a felmerült akadályok megoldási lehetőségeinek bemutatása

kep

Emberi jogok: a WBCSD Action2020 platformjának egyik alapvető pillére

A WBCSD Action2020 platform 9 kulcsterületének egyik kiemelt területe az „Alapvető emberi jogok biztosítása”, amely egy tudományos alapú akcióterv, ahol a vállalatok olyan üzleti megoldások mellett köteleződnek el, amely segítségével az üzleti szféra hozzájárulhat a fenntartható fejlődés megvalósulásához.

Ennek a legújabb WBCSD kiadványnak a célja, hogy még több vállalat próbálja a működésébe integrálni az UNGPs alapelveket.

Forrás: http://www.wbcsd.org/Pages/eNews/eNewsDetails.aspx?ID=16383&NoSearchContextKey=true

A hazai vállalatok 96 százaléka szerint kiszámíthatóbb külső feltételek szükségesek az üzleti szektor fenntarthatóbb működéséhez, de lényegében mindannyian egyetértenek abban, hogy az üzleti szektornak kiemelt szerepe van a fenntartható fejlődés előremozdításában – derül ki szervezetünk, nem reprezentatív felméréséből. A felmérés többnyire azt összegzi, hogy a két éve bemutatott vezetőknek készült Ajánlást aláíró szervezetek hogyan látják a vállalati fenntarthatóság aktuális állapotát, trendjeit, jövőbeni kilátásaira és saját gyakorlataikra vonatkozóan. Külön fókuszt kapott a fenntartható fejlődés stratégiai integrálásának a körüljárása.

 

A felmérést bemutató szakmai rendezvényen további 26 vállalat és üzleti szervezet csatlakozott kezdeményezésünkhöz, amelynek így már 102 aláírója van.

 

“Fejlődés ugyan érzékelhető, ugyanakkor látszik, hogy a kihívások száma és nehézségi szintje is fokozódik, egyes akadályozók megszüntetése a várakozásokhoz képest nehezebbnek tűnik.” – foglalata össze a 47 szervezet részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Salgó István, szervezetünk elnöke.

A felmérés rámutat, hogy a javulás érzékelhető mind a globális, mind a hazai fenntartható fejlődés trendek tekintetében, ám a Magyarországon észlelhető tendenciák még mindig elmaradnak a pozitív globális változásoktól. Míg egy évvel ezelőtt még jóval pesszimistábban látták a hazai helyzetet a felmérés aláírói, idén már többen osztják azt a nézetet, hogy a hazai trendek megfelelnek a globális irányzatoknak, csak fáziskéséssel, sokkal lassabban mennek végbe több belső és külső akadály miatt.

felm_kep

 

A felmérés válaszadóinak döntő többsége szerint a fenntartható fejlődés hazai előmozdításához elsősorban az állam tudna hozzájárulni, az állami döntéshozatalnak, szabályozásnak lehet a legnagyobb befolyása a fenntarthatóságra.  Ez meglepőnek hathat, de a legfőbb akadályozó tényezők között hangsúlyosan említették a kiszámíthatatlan, tervezhetetlen, átláthatatlan gazdasági és jogi környezetet, ami rövid távú döntéshozatalra kényszeríti egyre inkább a vállalatokat és akadályozza a hosszú távú stratégiai fenntartható tervezést.

Rögtön az állam szerepe után a saját vállalatuk, tágabban a hazai nagyvállalatok szerepét érzik a leghangsúlyosabbnak a válaszadók, vagyis látják mozgásterüket, felelősségüket és lehetőségeiket a beavatkozásra, amit a tulajdonosi elvárások azért erősen befolyásolhatnak.

A felmérés eredményei szerint a hazai üzleti szektor legnagyobb számban (81%) a vezetői elkötelezettséget tartja az elmúlt év stratégiai fenntarthatósági sikerkritériumának. Második helyen 65%-kal a tulajdonosi elkötelezettség és elvárás szerepel. A cégek 92% a partnerség, 90%-a a felelős vállalatirányítás és 85%-a a stratégia megközelítés terén kíván fejlődni az elkövetkező 1-3 évben.

“Vitathatatlan, hogy a gyors és folyamatos változást jól tűrő, rugalmas vállalkozásokra és üzleti modellekre van szükség. Az erre való áttérés pedig nehéz és komplex folyamat, amiben az első számú vezetők elkötelezettsége, a tulajdonosok támogatása és az érintettekkel folytatott sikeres párbeszéd és együttműködés kulcsfontosságúnak tűnik.” emelte ki Salgó István.

Az felmérés részletes eredményét az alábbi linken tekintheti meg: BCSDH_felmeres_2014

 

 

A már negyedik éve megjelenő kiadvány az üzleti világ szemszögéből is vizsgálja a legfontosabb fenntarthatósági témákat. A HVG és szervezetünk újabb közös kiadványa a fenntarthatóság legaktuálisabb aspektusait, ezen belül pedig a klímaváltozás témakörét veszi górcső alá: egyebek mellett az energiatermelésben bekövetkező változásokat, a fenntartható építkezésben rejlő esélyeket, az elektromos járművekkel kapcsolatos lehetőségeket, illetve kétségeket, vagy a hulladékkezelés újdonságait.

fenntarthato

Bízunk abban, hogy az idei – hat fejezetből álló – kiadványban is sok érdekes, új, továbbgondolásra érdemes információt találnak, szakértők és laikusok, üzletemberek és közéleti szereplők egyaránt.

A kiadvány megrendelhető: https://kulcs.hvg.hu/order/hvg/hvgorder.aspx?p=92976_WebIDFenntarthato2015

November 25-én adtuk át az oklevelét annak a 20 sikeres fiatal vezetőnek, akik a 2014-es “A jövő vezetői” tehetségprogramot elvégezték. Ezzel is bizonyították, hogy minden bennük van ahhoz, hogy olyan vezetőkké váljanak, akik fenntartható szemléletükkel képesek olyan válaszokat adni a társadalmi és környezeti kihívásokra, amelyek pozitív változásokat indítanak el a világban.

“A jövő vezetői” tehetségprogram célja, hogy a Jövő Vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és segítse őket abban, hogy vezetői pályájuk során hogyan tudják ezen elveket a döntéshozatalba integrálni.

A program egyedülálló Magyarországon, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vállalatvezetőktől tanulhatják a résztvevők az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

13 tagvállalatunknak 23 fiatal tehetsége kezdte meg a programot 2014 januárjában. 20-an végezték el sikeresen, egy csapatmunkában kidolgozott projekt prezentálásával lezárva a majdnem egy éves folyamatot.

A program kilenc hónapon keresztül kísérte végig „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás témáin a résztvevőket vállalati mentorok támogatásával.

Ezek olyan területeket érintenek, mint a Fenntarthatóság, a Stratégiai megközelítés és felelős vállalatirányítás, az Etikus és átlátható működés, az Alapértékek tisztelete, a Környezeti felelősségvállalás és a Partnerség az érintett és érdekelt felekkel.

A tagvállalatok azon túl, hogy anyagilag támogatták a programot más erőforrásaikat is mozgósítva mutatták meg a program iránti elkötelezettségüket. A helyszín biztosítása mellett, felsővezetőik idejüket és szakmai tudásukat is megosztották a résztvevőkkel.

Minden témát két vállalat mentorált. A mentorok a szakmai programok koordinálásán túl folyamatosan a résztvevők rendelkezésére álltak, segítették őket tapasztalataik megosztásával.

A 2014-es program mentorai olyan cégek illetve azok vezetői voltak, mint az Alteo, Ben&Loch Lomond, Budapest Airport, Budapesti Erőmű, Coca-Cola HBC, E.ON, Grundfos, Holcim, KPMG, MOL, Nestlé, Siemens, Telenor és a Zwack.

“A jövő vezetői” tehetségprogram 2015-ben is folytatódik. A tagvállalatok most választják ki szakembereik közül azokat, akik 5-10 éves munkatapasztalattal rendelkeznek, már megmutatkoztak vezetői  készségeik és akik sikeresen pályázhatnak a tehetségprogramba.

A 2015-ös év újdonsága, hogy a vállalati szakemberekkel együtt egy egyetemi mesterképzésben tanuló hallgató is részt vehet a  programban, szervezetünk ösztöndíjprogramjának köszönhetően. A “Jövő vezetői” Ösztöndíjprogram támogatója az E.ON.

A képeket a következő linken tekintheti meg.

[youtube src=”WLUB_FwpdWo”]

 

“Tudja-e a vállalati szféra pozitív irányba befolyásolni a negatív társadalmi és környezeti folyamatokat? Mi azt mondjuk, igen!” – mondta Salgó István, szervezetünk elnöke 2014. november 25-én Budapesten, az Action 2020 program ünnepélyes bemutatóján.BCSDH Üzleti ebéd 2014.11.25.

Ezzel a gondolattal kezdődött a hazai vállalatvezetők számára tartott üzleti ebédünk, amelynek fő témája a maga nemében egyedülálló Action 2020 program bemutatása volt, amely hazánk GDP-jének jelentős részét adó vállalatok első számú vezetőivel együtt több, mint 100 hazai tudós, kutató, civil és vállalati szakértő bevonásával készült.

“Közel 20 %-os munkanélküliség a fiatalok körében, 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik évente, hazánkban már most érezhető a 2050-re prognosztizált 2°C-os felmelegedés, folyóvizeinknek mindössze 9 %-a van jó állapotban, csupán 10% a fenntartható fogyasztók aránya. Ezek olyan tények, melyek a hosszú távon és felelősen gondolkodó vállalatokat cselekvésre kell, hogy ösztönözzék. ” – nyilatkozta Salgó István, a BCSDH elnöke.

BCSDH Üzleti ebéd 2014.11.25.

 

A kormány részéről – Nikoletti Antal, nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár – méltatta a programot kiemelve, hogy az abban foglalt területek és célok nagy mértékben lefedik a kormányzati célkitűzéseket. Továbbá méltatta a BCSDH munkáját, hisz a  GDP több, mint 25%-át adó tagvállalatainak szoros együttműködése a hazai tudományos élettel a fenntarthatóság érdekében, egyedülálló.

A program különlegességét valóban az adja, hogy hazánk több mint  60 tudományos és civil szakértőjének részvételével  kerültek azonosításra a legjelentősebb kihívások és a célkitűzések, majd  ezt követően a program sikeressége szempontjából kulcsszerepet játszó vállalatvezetőkkel vitatták meg a szakértői javaslatokat.BCSDH Üzleti ebéd 2014.11.25.

Ennek  a folyamatnak a nyomán születettek meg a bemutatott  Action 2020 Magyarország program célkitűzései. Az első szakaszban az érintettek bevonásával kerültek azonosításra az elkövetkezendő bő fél évtized azon legsürgetőbb hazai környezeti és társadalmi kihívásai, amelyek esetében az üzleti szféra válaszainak potenciálisan komoly stabilizáló hatása lehet.

Mindezek alapján tud majd a BCSDH  a közeljövőben arra fókuszálni, hogy mit is tehetnek a vállalatok e kihívások mentén, s kidolgozásra, azonosításra kerülhetnek a célokat szolgáló konkrét üzleti megoldások.

A hazai fókuszterületek kiválasztásánál, valamint a célmeghatározásnál többek között az alábbi szempontok lettek figyelembe véve:

  • kapcsolódik a meglévő hazai nemzetgazdasági célokhoz és/vagy
  • tudományos konszenzus alapján azonosított probléma vagy célkitűzés, és
  • jelentős az üzleti szektor jelenlegi és potenciális szerepe, fontos az üzleti megoldásoknak a megismerése, terjesztése és fejlesztése az adott területen.

Az 5 kiválasztott fő terület: az Élelmezés, a Fenntartható életmód, a Foglalkoztatás, a Klímaváltozás és a Víz. 
 BCSDH Üzleti ebéd 2014.11.25.

A szintén most bemutatott nem reprezentatív felmérésében a BCSDH-nak a vállalatvezetők 60%-a a legnagyobb üzleti kockázatot ezen területek közül a Klímaváltozásban látta. Üzleti lehetőségként a legtöbben a Fenntartható életmódot jelölték meg.

A program megvalósítása még csak ezután jön az üzleti megoldások azonosítása és terjesztése révén.

Az eseményen megrendezett panelbeszélgetésen olyan vállalatvezetők  vettek részt, akik aktív tagjai voltak a munkacsoportoknak.

Bujdosó Andrea, Shell Hungary Zrt., Gyenes András, Unilever Magyarország Kft, Horváth Ágnes, McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft., Jamniczky Zsolt, E.ON Hungária Zrt., Michael Nixon, Nestlé Hungária Kft.

BCSDH Üzleti ebéd 2014.11.25.Mindannyian egyetértettek abban, hogy az Action 2020 folyamatában való részvétel mind magánszemélyként, mind pedig vállalatuk számára érdekes tapasztalás volt. Kiemelték, hogy első számú vezetőként való részvételük vállalatuk elkötelezettségét mutatja a fenntarthatóság irányába úgy a külső környezet, mint a vállalat dolgozói felé. Mint szülők, a társadalmi és a környezeti problémákra érzékeny egyének és mint vállalatvezetők is sokat tanultak a program alatt. Néha meglepő, néha sokkoló számokkal szembesültek, de mindannyian megerősödtek abban a hitükben, hogy fenntartható fejlődés mellett elköteleződni nem csak elkerülhetetlen lépés, hanem üzleti lehetőség is.

A képeket a következő linken tekintheti meg.

A program megismerhető az Action 2020 oldalon. A BCSDH kiadványának Action 2020 része itt, a Vezetői ajánlás része itt érhető el.

Az Audi, a Mercedes, a Bosch, a Microsoft, a MOL, Coca Cola, a Nestlé, az IKEA, az IBM és a L’Oréal a Legvonzóbb Munkáltatók Magyarországon, derül ki az Aon Hewitt és az AIESEC közös kutatásából. A korábbi évekhez képest nőtt a külföldi munkavállalással hosszú távon kalkulálók aránya: a válaszadók 42 százaléka akár több, mint egy évre is elhagyná az országot a jobb fizetés vagy a szakmai előrelépés reményében. Az anyagiak kapcsán nagy a különbség a diplomás pályakezdők és a legalább három éves tapasztalattal rendelkezők között: előbbiek átlagosan havi nettó 176000 forintra vágynak, utóbbiak 306000 forinttal lennének elégedettek. Legtöbben az IT/telekommunikáció piacra vágynak (11%), ezt követi az idegenforgalom és az államigazgatás (8-8%), majd a banki és biztosítói szféra, míg az energetikai iparághoz tartozó szakmák kerültek a lista végére.

A Legvonzóbb Munkáltatók

1. Audi Hungaria Motor
2. Mercedes-Benz Manufacturing Hungary
3. Bosch csoport
4. Microsoft Magyarország
5. MOL-csoport
6. Coca Cola HBC Magyarország
7. Nestlé Hungária
8. IKEA
9. IBM Magyarország
10. L’Oréal Magyarország
 

A multik mindent visznek

Az Aon Hewitt és az AIESEC ötödik alkalommal vette górcső alá a magyar munkaerőpiacot a Munkáltatói Márka Kutatás keretei között. A felmérésben résztvevő közel nyolcezer pályakezdő és komoly szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállaló válaszai alapján a magyarok egyértelműen a multinacionális cégeket tartják a legvonzóbb munkaadóknak, az első tízbe gyakorlatilag egy hazai és kilenc nemzetközi tulajdonú, több országban aktívan tevékenykedő vállalat került be.

Legvonzóbb iparágak

A Legvonzóbb Munkáltatók listája ugyan nagyjából jól reprezentálja a munkavállalók számára legvonzóbb iparágakat, a szektoriális bontás már komolyabb meglepetéseket is mutat. Legtöbben az IT/telekommunikáció piacra vágynak (11%), ezt követi az idegenforgalom és az államigazgatás (8-8%), majd a banki és biztosítói szféra, valamint az autóipar (7-7%). A lista végére az építőipar (3%), az olaj és üzemanyag kereskedelem (2%), a villamos energia és gázszolgáltatás (1%), valamint a villamos energiatermelés (1%) kerültek.

Menni vagy maradni: hosszú távra tervezünk

Ugyan az előző évekhez képest szinte nem változott azon munkavállalók aránya, akik a határon túl terveznek szerencsét próbálni a hosszú távú külföldi letelepedésen gondolkodók aránya szembetűnően nőtt: a válaszadók 28 százaléka hagyná el akár 3 évnél hosszabb időre is az országot (2012-ben ez a szám 25% volt – inkább ide tegyünk még 2013-akár 2011-es adatot is). A megkérdezettek 15 százaléka gondolkozik 1-3 éves periódusban (2012-ben 13% tervezett ilyen időintervallumban az országon kívül munkát vállalni).

A külföldi munkavállalás irányába kacsingatók legszívesebben az EU-ba és Észak-Amerikába mennének elsősorban jobb fizetésért, vagy karrierépítési céllal. Jellemzően a diplomások (54%) és a 29 évesnél fiatalabbak nyitottabbak a mobilitásra, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők jóval kevésbé vállalkozó szelleműek (37%).

Pénz beszél?

A fizetési igények tekintetében komoly különbségek vannak az egyes szektorok között, és a válaszadók egyáltalán nem feltétlenül a legvonzóbb iparágakról gondolják azt, hogy ott a legjobbak az anyagi lehetőségek. Az átlagos fizetés elvárások alapján az informatikusok (nettó 278830 Ft), a mérnökök és műszaki emberek (nettó 264523 Ft), a minőségbiztosítók (nettó 240301 Ft), a jogászok (nettó 236781 Ft) és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozók (nettó 233775 Ft) fizetés elvárásait illetően van a legnehezebb dolguk a HR-eseknek. A legszerényebb igényekkel rendelkezők elsősorban mezőgazdasági szakmunkások (nettó 158026 Ft), a vendéglátósok (nettó 172912 Ft), az irodai adminisztrációval foglalkozók (nettó 175075 Ft), az építőipari szakmunkások (nettó 193486 Ft) és a kommunikációs iparágban tevékenykedő PR-osok és marketingesek (nettó 196349 Ft).

 

 

 

  • Szeretne beruházás nélkül 10%, de ha kifejezetten találékony és elkötelezett, akár 20-25% energiát megtakarítani otthon?
  • Tudni szeretné, mi köze hűtőszekrényének a gleccserolvadáshoz?
  • Tudni szeretné, mi az a karbon-lábnyom és szívesen kipróbálna egy karbon-diétát?
  • Már most is van sok energia-megtakarítási tippje, amiket szívesen megosztana?
  • Tudna másoknak is segíteni, velük együtt energiát megtakarítani, és így saját háztartásán keresztül a globális problémák megoldásához is hozzájárulni?

Akkor jelentkezzen, mert a GreenDependent Intézet fiatal „energiavadászokat” és felnőtt „klíma-koordinátorokat” keres EnergiaKözösségek szervezésére!

Az elmúlt 3 év sikeres programjaira építve idén ismét indul a díjnyertes EnergiaKözösségek energiamegtakarítási és életmód-zöldítési verseny sok-sok értékes nyereménnyel! Az „E.ON EnergiaKözösségek” programban a családok/háztartások csoportjai (ún. EnergiaKözösségek) versenyeznek az ország egész területén abban, hogy ki tud több (minimum 9%) energiát megtakarítani otthonában beruházás nélkül, és ki tud a legjobb megoldásokkal előrukkolni a kreatív feladatok kapcsán családja, közössége bevonásával.

Egy EnergiaKözösséget 5-10 háztartás/család alakít, a tagok lehetnek szomszédok, barátok, munkatársak, iskolatársak, művészeti, sport vagy vallási közösség tagjai, tehát bárki! A közösségeket felnőtt klíma-koordinátorok és 10 évnél idősebb fiatal energiavadászok fogják össze.

A versenyre felkészülés 2014. november-december során van, ekkor választja ki a koordinátorokat és energiavadászokat a GreenDependent Intézet, szervez számukra interaktív, informális képzést, valamint ebben az időszakban szerveződnek a közösségek, és történik az ún. referencia adatok, azaz a korábbi fogyasztási adatok összegyűjtése. Utána a verseny 2015. január 1. és 2015. május 31. között zajlik, ekkor kell minden hónap elején a mérőórákat leolvasni, valamint összesen 4 tematikus, a zöld életmód különböző területeit megcélzó feladatot megoldani.

A legtöbbet megtakarító közösségeket az E.ON értékes nyereményekkel jutalmazza, a legtöbbet megtakarító és legkreatívabb közösség díja 300.000 Ft értékű vásárlási utalvány, amelyet környezetbarát és energiatakarékos termékekre lehet költeni, de értékes nyeremény várja a 2. és 3. helyezett közösségeket, és a minimum 9%-os megtakarítást elérőket is.

A verseny védnöke Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes. EnergiaKözösségeket köszöntő beszéde itt olvasható.

A program 2011-es indulása óta az energiaközösségek az alábbi eredményeket érték el:

  • 81 közösség alakult több mint 450 háztartás részvételével az ország számos településén;
  • a közösségek együtt több mint 450.000 kWh energiát takarítottak meg és 170 tonna CO2-kibocsátást kerültek el;
  • az egyes évadok nyertes közösségei 23-32% közötti energiát takarítottak meg előző évi fogyasztásukhoz képest;
  • az energiaközösségek programhoz kapcsolódó rendezvények karbon-lábnyomát 250 őshonos gyümölcsfa ültetésével semlegesítették a résztvevők.

 

További információk, sajtókapcsolat:

Vadovics Edina

telefon: 20/512 1887

e-mail: info@greendependent.org

 

Egyházi Nikoletta

e-mail: nikoletta.egyhazi@eon-hungaria.com

 

2013-2014. évadban nyertes Rezsiszelídítők energiaközösség beszámolója a Kislábnyom hírlevélben olvasható, ezen a linken.

A 2013-2014. évad záró, díjkiosztó rendezvényének képes beszámolója előadásokkal itt megtekinthető.

 

 

 

Az Unilever és a Knorr hazánkban először a Békés megyei Muronyon indította el Mintafarm programját. A muronyi gazdaság, ahol kiváló minőségű hagymát termesztenek, példaként szolgál majd más mezőgazdasági beszállítók számára is a fenntartható mezőgazdaság tekintetében.

Az Unilever elindította Knorr Mintafarm programjátAz első hazai Knorr Mintafarm Bondár Imre muronyi hagymatermelő földjén valósul meg. A Mintafarm fenntarthatósága a mezőgazdasági vegyszerek-, üzemanyagok, a talaj, a víz, a biodiverzitás, az energiafelhasználás, a hulladékmenedzsment, a szociális- és emberi erőforrás együttes mutatóiban nyilvánul meg. A Knorr Mintafarm auditálása az Unilever Fenntartható Mezőgazdaság Kódexe(Link opens in a new window) alapján történik. Egy gazdaság, vagy üzem akkor fenntartható, ha a kritériumok legalább 85%-ának megfelel. Bondár Imre hagymatermelő gazdasága az elvárásoknak megfelelt, így példaként szolgálhat más beszállítók számára is a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok tekintetében.

„Az Unilever számára kiemelt fontosságú a termékei minősége. Sok esetben saját minőségbiztosítási elvárásaink sokkal magasabb kritériumokat tartalmaznak, mint a jogszabályban megfogalmazott előírások. A magas minőség biztosításában kulcsszerepet játszik a fenntartható mezőgazdasági módszerek használata, így szükség van a termelőkkel való folyamatos kapcsolattartásra, illetve arra, hogy ellenőrzött mintafarmjainkon keresztül minden régióban példát mutassunk a legmodernebb eljárások alkalmazása terén” – nyilatkozta Gyenes András, az Unilever ügyvezetője.

Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes kiemelte, hogy a tavalyi évben a magyar agrárexport rekord értéket, mintegy 8 milliárd eurót ért el, amely a magyar összexport 10 százalékát adta. „A mezőgazdaság azért is számít kulcságazatnak Magyarországon, mert ehhez a tevékenységhez mintegy 2 millió ember megélhetése kötődik. A Magyarországon – Közép-Európában elsőként – létesült Knorr Mintafarm működése mintául szolgál majd más beszállítók számára is és ezáltal hazánk egyre aktívabban tud bekapcsolódni  a fenntartható mezőgazdaság nemzetközi vérkeringésébe, amely külgazdaság politikánk kiemelt érdeke . A mai bejelentés egy újabb lépés abba az irányba, hogy a magyarországi agrárbeszállítók mind nagyobb számban tegyenek eleget a legmagasabb minőségi elvárásoknak” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Az Unilever elindította Knorr Mintafarm programjátA muronyi mintafarmon a hazai munkaerő által előállított kiváló minőségű hagymát a Csongrád megyei Gorzsán készítik elő, és az Unilever Röszkei Élelmiszergyárában dolgozzák fel. A mintafarmon termesztett kiváló minőségű hagyma a Knorr különböző termékein keresztül jut el a magyar és az európai fogyasztók asztalára.

A Knorr Mintafarmokon dolgozó gazdáknak rendszeresen össze kell mérniük eredményeiket a vállalat által megszabott indikátorokkal, illetve a Fenntartható Mezőgazdaság Kódexében lefektetett, szigorú elvárásokkal. Az Unilever hosszú távú célja, hogy 2020-ra alapanyagainak 100%-át fenntartható forrásból szerezze be.