Ez év januárjától Jean Grunenwald tölti be a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatói tisztségét.
Jean Grunenwald Michael Nixont követi a magyar piacon, aki 2012 óta vezette a magyarországi céget.
A Nestlé Hungária élére most kinevezett szakember 24 éve dolgozik a társaságnál, a Purina állateledel-üzletág közép-európai regionális vezetői posztjáról érkezett a magyarországi megbízatásra.
A KPMG Felelős Társadalomért Programja (FTP) nyerte el “Az Év Pro Bono Kezdeményezése” díjat az Önkéntes Központ Alapítvány 2014-es pályázatán.
Az FTP keretében komplex együttműködési lehetőséget kínálunk oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi területen működő, Magyarországon bejegyzett, közhasznú non-profit szervezetek vagy civil alapítású társadalmi vállalkozások számára. A kiválasztási folyamatban és a pro bono projektek megvalósítása során önkéntes munkatársaink érzékenyebbé válnak a társadalmi problémákra, változatos és ösztönző környezetben fejleszthetik tovább képességeiket, ismereteiket. A pozitív visszajelzések inspirálóan hatnak a közös munkára, energiát és motivációt adnak a résztvevőknek.
A programra 2014-ben ismét több mint 70 szervezet pályázott. A munkatársakból álló önkéntes zsűri már elkezdte a pályázatok értékelését, az eredmények kihirdetése hamarosan várható.
Az elmúlt három évben nem kevesebb, mint 25 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását a Budapest Airport. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret üzemeletető cég csak a tavalyi és az azt megelőző év során több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséggel csökkentette felhasználását, emellett további 10 százalékos csökkenést szeretne elérni az elkövetkező öt évben. A cég ezzel igen előkelő helyet szerzett magának a környezet- és klímavédelmet kiemelten fontosnak tartó európai repülőterek között, hiszen a jelentős emisszió-csökkentési eredményeket a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) is elismeri. A repülőterek legjelentősebb nemzetközi szervezete által indított Karbon Akkreditációs Programhoz a Budapest Airport már évekkel korábban csatlakozott és azóta egyre rangosabb helyet követel magának a legzöldebb európai repülőterek között.
A repülőtér klímavédelmi erőfeszítéseinek eredményeként 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni. A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.
A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek úgynevezett karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén a szereplők szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet szén-dioxid terhelése nélkül működhessen. Első lépéseként 2011-től kezdve a Budapest Airport rendszeresen méri a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg a repülőtér energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os szén-dioxid kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalhat kötelezettséget.
A további célok, vagyis a folyamatos kibocsátás-csökkentés elérése érdekében a cég egyfelől számos műszaki beruházás mellett kötelezte el magát, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A program során a repülőtéri szakemberek számára világossá vált, hogy a meleg víz előállítására használt kazán, illetve az elektromos energia termelése okozza a legnagyobb szén-dioxid kibocsátást, ezért ezeken a területeken lehet a legnagyobb csökkenést elérni. Például a 13 megawatt teljesítményű kazánjaik a leghidegebb napokon is csak 50 százalékos kihasználtsággal működnek, ezért ezeket a jövőben kisebbekre és hatékonyabbakra cserélik. A Budapest Airport már most több olyan eljárást is alkalmaz, amely segít a hatékonyságban: egyebek mellett óránként mérik a külső hőmérsékletet és ehhez igazítják az épületek belső hőmérsékletét és nem fűtik az üresen álló épületeket. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoportot azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.
A nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított széndioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban immár negyedik éve folyamatosan tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyébként Kelet-Közép Európában harmadikként kaptuk meg az akkreditációt, Zágráb és Prága után.
Brüsszel által ugyan még nem deklarált az összes Operatív Program végleges tartalma (eddig 6 került elfogadásra), de a november elején újra benyújtásra került dokumentációk alapján az alábbi friss információkkal állnak rendelkezésre:
A korábbi struktúrától eltérően a jövőben attól függ, hogy milyen operatív programban indulunk energetikai témában, hogy ki a pályázó. Tehát ha valaki megszokta, hogy ha energetika, akkor KEOP, meglepően új felosztással találkozik. Nézzük tehát melyik Operatív Programban (OP) mely pályázók indulhatnak és mekkora a pályázható keretösszeg.
Talán az első és legfontosabb, hogy a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP) kapott helyet 67,67 Mrd Ft keretösszeggel a KKV-k energetikai beruházása. A GINOP 4. prioritásában pályázható épületenergetika (hőszigetelés, nyílászárók cseréje, fűtésrekonstrukció) mely kombinálható megújuló energiaforrással, termelési folyamatokhoz köthető megújulók és termelési folyamathoz köthető energetika. Utóbbira csak pénzügyi eszköz (kamattámogatott hitel) áll rendelkezésre a 7. prioritásban, azonban az első két projekttípus vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásban egyaránt részesülhet.
A fentieknek megfelelően a Közép-Magyarországi régió KKV-i a VEKOP-ban (Versenyképes Közép-Magyarország OP) juthatnak majd támogatáshoz, az 5. prioritásban 32,61 Mrd Ft áll rendelkezésre, épületenergetikára és megújuló energiaforrásokra.
A további operatív programokban, mint a KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági OP) és TOP (Terület- és Településfejlesztési OP) kaphatnak forrásokat az önkormányzatok, egyházak, non-profit szektor szereplői illetve az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok.
Fontos kiemelni a KEHOP 5-ös prioritását, melyen belül lehetősége lesz az energiaszektor szereplőinek támogatáshoz jutnia hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelésére, illetve a távhő szektor szereplőinek távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztésére és megújuló alapra helyezésére.
Összegzésképpen elmondható, hogy a korábbi ciklushoz mérten többszörös a rendelkezésre álló forrás energetikában, a 2014-2020-as időszakban, továbbá megállapítható, hogy a források igen jelentős hányada az épületenergetikai kiírásokban koncentrálódik majd. Az első kiírások megjelenése március-április hónapokban várható, arról azonban nincs hír, hogy azok között szerepel-e energetikai beruházást célzó támogatás.
Bővebb információ: Goodwill Consulting,
http://www.gwconsulting.hu/eljott-az-ido-a-felkeszulesre-aprilistol-indulnak-a-palyazatok/
Nemrégiben megjelent a KPMG legújabb publikációja, amely a lényegesség fenntarthatósági szempontok meghatározásához nyújt módszertani útmutatót. A vállalatok alapvető érdeke, hogy lényegességi vizsgálat segítségével megismerjék a vállalat működésével kapcsolatba kerülő érintettek (stakeholderek) elvárásait és az őket érintő legfontosabb témákat, hiszen ezáltal tudnak alaptevékenységükkel legjobban reagálni a külső környezet változására és egyben biztosítani fenntarthatóságukat. Ezen túl egyre erősödő nyomás nehezedik a vállalatokra (elsődlegesen szabályozók, ügyfelek és társadalmi csoportok részéről), hogy nem-pénzügyi eredményeiket nemzetközileg elismert iránymutatások szerint jelentsék, és ezeknek alapvető követelménye a lényegességi vizsgálat. A kiadvány itt érhető el.
„Messze látó tudomány – felelős válaszok a jövőnek” volt a Magyar Tudomány Ünnepe című rendezvénysorozat mottója 2014-ben. Az MTA egyhónapos, országszerte több mint kétszáz rendezvényt kínáló programja idén a jövőnket alakító tudományos kutatások és technológiák számára kínált bemutatkozási lehetőséget. A MAVIR kétnapos programmal csatlakozott a kezdeményezéshez, madárvédelmi és a rendszerirányítást bemutató előadásainkra – a nagyszámú érdeklődő mellett – dr. Aradszki András, energiaügyekért felelős államtitkár is ellátogatott.
A Budapest Airport 2014-ben minden korábbi utasforgalmi rekordot felülmúlt. A magyar főváros repülőtere az elmúlt évben 9 155 961 utast szolgált ki, ami tekintélyes, 7,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Több új légitársaság is megjelent és új célállomásokra indítottak járatokat, a legtöbb már itt lévő légitársasági partner pedig növelte járatainak számát vagy kapacitását.
9 155 961 – egészen pontosan ennyi induló és érkező utas vette igénybe a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 2014-ben. Ez a szám jelentősen felülmúlja a korábbi, 2011-ből származó 8,9 milliós utasforgalmi csúcsot. A forgalom az egész év folyamán dinamikusan nőtt; nem kevesebb, mint hét hónap statisztikája (február, március, április, május, június, november és december) hozott abszolút rekordot a repülőtér történetében. A nem-schengeni forgalom aránya 36 %-ra nőtt, ami egészségesnek mondható, és csökkenő mértékű függőséget jelent az Európán belüli forgalomtól.
A légitársaságok átlagos kihasználtsági mutatója (az ún. load factor) szintén rekord szintre, 79 %-ra emelkedett, ami jól mutatja a turisták és az üzleti utazók folyamatosan fokozódó érdeklődését Magyarország, illetve Budapest iránt. Ez a kiváló adat igen vonzóvá teszi Budapestet a légi járatok üzemeltetői számára, és jó alapot szolgáltat a további bővítésekhez. A Budapest Airport légiközlekedési szakembereinek előzetes előrejelzései 2015-re további növekedést vetítenek elő, akár 9,6 millió utast is meghaladó szintre. A folyamatosan növekvő forgalom mellett a repülőtérnek sikerült tovább javítania az utazási élmény színvonalát, amit a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által koordinált, anonim utas-elégedettségi felmérések minden korábbinál jobb eredményei is megerősítenek.
„Rendkívül büszkék vagyunk a 2014-ben elért rekordokra; úgy véljük, ez az elmúlt három év kemény munkájának az eredménye. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy új légitársaságokat és új járatokat hozzunk Budapestre. Ugyanakkor ez a turisztikai iparág szereplőinek a közös sikere; a légitársaságoktól kezdve az utazási irodákon és a szállodákon át egészen stratégiai partnerünkig, a Magyar Turizmus Zrt.-ig.” – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „Ez a dinamikus növekedés lehetővé teszi a számunkra, hogy folytassuk repülőtér-fejlesztési és modernizációs programunkat, amelynek keretében csak az idén több mint 5 milliárd forintot (kb. 15 millió eurót) fordítunk beruházásokra. A Wizz Air számára új repülőgép-karbantartó hangárt építünk a repülőtér területén, és a műszeres leszállító rendszerünket (ILS) is felújítjuk. Az utasforgalom dinamikus növekedésének köszönhetően a budapesti repülőtér, illetve a hozzá kapcsolódó számtalan vállalat együttesen a délpesti régió legnagyobb munkaadója marad.”
A Budapest Airport már tavaly bejelentette, hogy 2015 nyarán ismét lesz hosszú távú, transzatlanti járata a kanadai Air Transat légitársaság révén, illetve a Wizz Air ugyanekkor már a kilencedik gépét fogja a repülőtérre telepíteni. További új járatok is indulnak, például Spanyolországba az Iberia üzemeltetésében, illetve egy másik spanyol légitársaság, a Vueling Barcelonába és Rómába repül majd. „Úgy néz ki, 2015 újabb rekord év lesz, elsősorban a jelentősen növekvő turizmusnak köszönhetően, ami új légitársaságokat csábít Budapestre, meglévő partnereinket pedig arra sarkallja, hogy bővítsék járathálózatukat.” – nyilatkozta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: „Idén több mint 9,6 millió utasra számítunk, ami jó hír a magyar gazdaság számára, illetve hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, elsősorban a turizmusban és a szállodaiparban. Közben a szolgáltatási színvonalat tovább növeljük a repülőtér-üzemeltetés minden területén, a parkolóktól kezdve a digitális platformokon át az utasbarát kereskedelmi szolgáltatásokig.”
Az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) tavaszi konferencia sorozata keretében, Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) szervezésében, a Fővárosi Vízművek Zrt. közreműködésével háromnapos rendezvény és szakmai látogatás sorozat „EWA Spring Days 2015 – Budapest Water Conference” kerül megrendezésre.
A 2013. évi Budapesti Víz Világtalálkozó – Budapest Water Summit – következtetéseinek figyelembe vételével 2014 szeptemberében az ENSZ Közgyűlés a 2015-2030 közötti időszakra önálló vízügyi fenntartható fejlődési célkitűzést hagyott jóvá. Ebben kiemelt figyelmet kapnak a települési vízgazdálkodás kérdései, az ivóvíz biztosításától a szennyvízkezelésen keresztül az árvízvédelemig. 2014-ben indult továbbá az EU új pénzügyi ciklusa, amely lehetőséget biztosít a 2007-2013 közötti uniós tervidőszak 10 milliárd eurót meghaladó, több ezer vízügyi projektet magában foglaló beruházási tapasztalatainak összegzésére, valamint a 2014-2020 közötti időszak fejlesztési és bővítési terveinek ismertetésére.
A Budapesti Víz Konferencia 2015 célja, hogy összegezze az elmúlt időszak eredményeit, valamint a jövő vízügyi prioritásainak tükrében megismertesse, megvitassa a települési vízgazdálkodás aktuális kérdéseit, valamint fejlesztési ajánlásokat fogalmazzon meg a következő fejlesztési ciklusra. A konferencia kiemelten foglalkozik a szolgáltatások és az infrastruktúra pénzügyi és műszaki fenntarthatóságának kérdésével. Emellett külön figyelmet kíván fordítani a magas színvonalú szolgáltatásokhoz elengedhetetlenül szükséges háttértevékenységekre, így a mérnöki, ügyfélszolgálati, finanszírozási, képzési, oktatási, szakigazgatási területek megfelelő megjelenésére.
A résztvevők a már kipróbált és jól bevált megoldások, gyakorlati példák során kaphatnak képet arról, hogy a világ különböző adottságokkal rendelkező részein milyen eltérő vagy éppen hasonló válaszokat adnak a szakemberek a hasonló kihívásokra.
A háromnapos rendezvény így kiváló lehetőséget biztosít a fejlett és fejlődő világ kormányzati döntéshozói, a települési vízgazdálkodási és víziközmű ágazat nemzetközi szereplői, szakemberei és egyéb érdekeltek számára, hogy a települési vízgazdálkodás legfontosabb kihívásairól és a lehetséges megoldásokról a nemzetközi élvonalba tartozó, elismert szakértőkkel tapasztalatot és eszmét cseréljenek.
A konferencia ideje alatt, annak helyszínén vízipari kiállítás kerül megrendezésre.
További részletes információ »
EWA Tavaszi Napok 2015
Budapesti Víz Konferencia
Program tervezet
A konferencia első napján (március 4. szerda) a felkért előadók plenáris ülés keretében elsőként a legfontosabb globális és regionális települési vízgazdálkodási kérdéseket tekintik át a Budapesti Víz Világtalálkozó ajánlásai és a vízre vonatkozó fenntartható fejlődési célkitűzés tükrében. Ezt követően a résztvevők értékelik az EU 2007-2013 közötti vízügyi fejlesztési tapasztalatait és a jelenlegi tervezési ciklus céljait. Végül az előadók elemzik a vízszolgáltatások jogi és pénzügyi környezetét, különös tekintettel az üzemeltetés olyan meghatározó hajtóerőire, mint az éghajlatváltozás és az urbanizáció.
A konferencia második napján (március 5. csütörtök) a résztvevők párhuzamos szekcióüléseken értékelik a települési vízgazdálkodás legfontosabb tervezési, műszaki és társadalmi kihívásait, így pl. a vízbiztonság/üzemeltetés-biztonság, az integrált települési vízgazdálkodás, az oktatás és képzés vagy a társadalmi kapcsolatok kérdéseit.
A konferencia üléseit követően, március 6-án, pénteken, a rendezők vendégül látják a résztvevőket Budapest egyes kiemelt vízi létesítményeiben.
Magyarország az utóbbi időben, és főleg a riói klímakonferencia óta nagyon komoly munkával járult hozzá a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez a fenntartható fejlődés megteremtése területén – jelentette ki Pásztor János, a Természetvédelmi Világalap (WWF) politikai és tudományos igazgatója, akit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár február 1-jével klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettessé nevezett ki.
Ez a magyar hozzájárulás az ENSZ Nyitott Munkacsoportjában különösen a következő 15 évre vonatkozó célok kidolgozásában volt jelentős – tette hozzá az MTI-nek Tokióból nyilatkozva.
Ennek a munkacsoportnak az egyik társelnöke volt Kőrösi Csaba, Magyarország állandó ENSZ-képviseletének rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, akit Áder János köztársasági elnök január elején kinevezett a Köztársasági Elnöki Hivatal új szervezeti egysége, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetőjévé.
Pásztor János szerint Kőrösi Csaba fantasztikus munkát végzett, ami jó a világnak és jó Magyarország hírnevének is. Közölte: mint ENSZ-főtitkárhelyettes nagyon jó együttműködésre számít a Környezeti Fenntartható Igazgatóság vezetőjével.
Pásztor János legfőbb feladata azoknak az erőfeszítéseknek a támogatása lesz, amelyeknek célja, hogy globális megállapodás jöjjön létre a decemberben esedékes párizsi nemzetközi klímaügyi konferencián. A magyar diplomata a főtitkár-helyettesi pozíción túl a párizsi konferenciáig Ban Ki Mun klímaügyi tanácsadója is lesz. Mint mondta, feladatkörének magasabb szintre emelése is azt mutatja, hogy a világszervezet első embere milyen komolyan veszi a klímaváltozás problémáját.
A magyar tisztségviselő segíteni fogja a főtitkárt politikai munkájában a tagállamok vezetőivel folytatott tárgyalásai során és részt vesz a világszerte indítandó klímaügyi akciókkal kapcsolatos mobilizálásban, az államokkal, az ENSZ-szervezetekkel és az olyan nem kormányzati szervezetekkel egyeztetve, mint amilyen a WWF, amelynek jelenleg vezető tisztségviselője.
“Mindent meg kell tenni, hogy Párizsban jó eredmény szülessen, mert ez a legfontosabb manapság: ha a klímaváltozás problémáját nem tudjuk megoldani, akkor az minden mást tönkretehet, gazdasági, környezetvédelmi, szociális és egyéb szempontból is” – mondta.
Pásztor szerint a párizsi konferencia akkor lesz eredményes, ha sikerül biztosítani, hogy a hőmérséklet emelkedése két fok alatt maradjon.
“Mindenkinek megvan a maga felelőssége, nem lehet azt mondani, hogy ezt hagyjuk csak az amerikaiakra meg a kínaiakra” – válaszolta Pásztor arra kérdésre, hogy kire hárul a fő feladat a klímaváltozás lelassítása érdekében.
“Vannak olyan országok, ahol könnyebben tudnak változtatni. Dániában például kedvezőek a feltételek a szélenergia felhasználáshoz, máshol pedig sok a napsütés vagy más feltételek állnak rendelkezésre. Az országok helyzete eltérő, az a fontos, hogy mindenki meghozza a maga hozzájárulását” – tette hozzá.
Szavai szerint nem kérdéses, hogy az Egyesült Államok, Kína és más, jelentős károsanyag-kibocsátó nagy államok szerepvállalása nagyon fontos. Úgy vélekedett, hogy az olyan országoknak is, mint Magyarország, ahol az üvegházgáz-kibocsátás kvóta alatti, ezt a szintet még lejjebb kell vinniük, és segíteniük kell a többi országot abban, hogy hasonlóan kedvező helyzetbe kerüljenek.
“Tény, hogy amit az egyes országok tenni készek, sokkal kevesebb annál, mint amit a tudomány kér tőlünk. A nagy probléma az, hogy a kettő között különbség van” – nyilatkozott Pásztor János.
forrás: MTI
A Kommunikációs Igazgatók Európai Szövetsége (European Association of Communication Directors) szeretettel meghívja Önt következő rendezvényére, amely 2015. február 12-én 10:00 órától, az Unilever központjában (1138 Budapest, Váci út 182.) kerül megrendezésre.
Regionális és/vagy helyi?
Lehetséges-e hatékony kommunikáció egy nemzetközi, virtuális csapatban? Milyen nehézségeket és előnyöket rejt magában a mátrix szervezet és a regionalizáció?
Előadóink, beszélgető partnereink:
Házigazda: Márta Irén, EACD regionális koordinátor
Megjelenésére feltétlenül számítunk!
Márta Irén
EACD regionális koordinátor
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) hazai szervezete