Mire jók a sztereotípiák és mikor válnak káros előítéletekké? A munkanélküliség megoldásában milyen szerep jut az oktatásnak? Hogyan lehet megvédeni a dolgozót, ha ő nem akarja? A női kvóta vagy a női-férfi gondolkodás megértése viszi előbbre az esélyegyenlőség ügyét? Az Unicum illaton túl mi érződik még a Zwack falai között?
Május 7-én, „A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik szakmai napján alapértékekkel foglalkoztak a program résztvevői. Az emberi élet, biztonság, jogok, a munkához való jog tiszteletének üzletvitelbe integrálása nem egyszerű feladat, de a téma körbejárását olyan izgalmas külsős előadók, mint Dr. Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezetője, Nagy Géza az Ability Park vezetője és Dr. Segesváry Gábor, a Zwack Humánpolitikai Igazgatója által tartott prezentációk, beszélgetések és esettanulmányok segítették a házigazda Zwack Unicum Nyrt. megismerése mellett. A nap vendége volt még Urbán Katalin a Grundfos-tól és Istenesné Solti Andrea a Shelltől.
Hogy mire jók a sztereotípiák és mikor válnak ezek káros előítéletekké? Egy játék során saját magukon tapasztalhatták a résztvevők, hogy milyen könnyű kis különbségeket indokolatlanul felnagyítani, egyszeri tapasztalatot általánosítani vagy önmagunkban nem szeretett tulajdonságot kivetíteni másokra.
Ezek az előítéletek akadályozzák a vezetői döntéshozatalban is az esélyegyenlőséget és a vezetői felelősség biztosítani ezek káros megjelenésének kiküszöbölését a vállalati folyamatokban és előrelépni a diszkrimináció-mentesség, egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség felé.
Szó esett a tartós munkanélküliség egyértelmű negatív hatásáról a gazdaságra. Érdekes megállapítás volt, hogy a technológiai fejlődés ellenére nem igazán csökken a munkahelyek száma, de összetétele viszont annál inkább. Ezt a gyors átrendeződést az oktatási rendszer képtelen lekövetni. Az oktatás egyik legfontosabb mai feladata az lenne, hogy megtanítsa azokat a készségeket, képességeket, amelyek révén képesekké válnának a fiatalok az önállóságra: elsajátítani hogyan kell tanulni, keresni, fejlődni és önmagukat fejleszteni.
A fogyatékos emberek társadalmi megítélése a történelem során sokat változott, jól látszik, hogy hogy a fogyatékos ember csak és kizárólag a társadalmi interakcióban válik fogyatékossá.
A WHO felmérése szerint a jelenlegi fogyatékosok 47% időskori fogyatékosság, így a kérdés még inkább üzleti és társadalmi kockázatkezelést sürget, főleg, ha egy elidősödő Európában és Magyarországon élünk, működünk.
Hogyan lehet megvédeni a dolgozót, ha ő nem akarja? És vajon milyen dimenziók mentén növelhető a női vezetők aránya? Két esettanulmány érdekes felvetések.
A dolgozónak joga van a biztonsághoz, de vajon, milyen módon lehet betartatni a biztonsági szabályokat, ha a dolgozó a legfőbb akadályozó? Szabályozás vagy emocionális meggyőzés, motiváció vagy szankciók, vezetői példamutatás, számonkérés és a kettős mérce mind olyan dilemma, amely felmerült a munkabiztonságról szóló beszélgetés során.
A legtöbb vállalat etikai kódex tartalmazza a diszkrimináció mentes működést és az esélyegyenlőség biztosítását, de még mindig kevés nő kerül vezető pozícióba és még mindig alacsonyabb a nők keresete. Biztos, hogy azonosak akarnak lenni a nők férfiakkal? A kvóta rendszer a megoldás, vagy magától is beindul egy pozitív folyamat? A nőket kell segíteni, vagy a nemek közötti megértést? A női felsővezető segíti a női esélyegyenlőséget, vagy nehezíti? Olyanoknak kell lenniük a nőknek, mint a férfiaknak, vagy a sokszínűség a fontos? Érvek és ellenérvek ütköztek a gender problémát feszegető esettanulmány feldolgozása során és sok érdekes szempont került felszínre.
Vajon milyen az alapértékeket, emberi méltóságot tisztelő vezető és hogyan működik ez a gyakorlatban?
A Zwack irodák bejárásával és az ott dolgozókkal való beszélgetésekkel saját maguk a résztvevők is tapasztalhatták, hogy hogyan érzékelik ezt a családi vállalatnál dolgozók és azt is, hogy az Unicum illaton túl Zwack Péter szellemisége is körbelengi a céget.
Zwack Izabella egy videóbejátszásból, Zwack Sándor pedig a résztvevőkkel beszélgetve osztotta meg gondolatait a családi vállalatról.
Érdekes beszélgetés zajlott arról, hogy vajon egy családi vállalat globális terjeszkedés során, ha a család személyesen már nem tud a mindennapokban jelen lenni a vállalat életében. megőrizheti-e értékeit.
A napot pince- és múzeum bejárás, majd finom borok és likőrök kóstolása mellett informális együttlét tetőzte.
