„Együtt sírunk, együtt nevetünk”, de együtt minden könnyebb. Együtt többre jutunk és olyan dolgokra is képesek vagyunk, amit egyedül nem. „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a ’partnerség az érdekelt és érintett felekkel’ ajánlásunk tartalmát bontottuk ki, annak mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.

A partnerség fontosságát senki sem kérdőjelezi meg, ám a bizalmat felépíteni és a napi nehézségeken keresztül működtetni nem egyszerű, sok a buktató.

Szerencsére ma már a win-win megoldásra való törekvés egyre elterjedtebb, egyre többen hisznek az ezen az elven működő sikeres együttműködésekben

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

Rögtön a ráhangolódó játékban egy ilyen helyzetbe csöppentek a résztvevők és saját bőrükön tapasztalhatták meg a paradigmaváltás, komfort zónából való kilépés nehézségét, de az együttműködés sikerének örömét is.

Talán a legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé.  Így születhetnek új termékek, motiváltabb és lojálisabb munkavállalók, javulhat a szervezet reputációja vagy éppen költségigénye, nem beszélve a korbban rejtett piaci lehetőségek kibontakozásáról.

A win-win stratégia, a partnerség egyre fontosabb az üzletben

 

Konkrét üzleti döntések, projektek kapcsán többek között sikerült egy kis betekintést kapni a generációk között együttműködésről a munkavállalók között, ami növelheti a munkavállalói elégedettséget; jó példa volt a partnerségre a GreenDepent és az E.ON közös Energiaközösségek projektje, vagy a Tesco Fenntartható Jövőért díjas élelmiszermentő projektje, amiben az Élelmiszerbank a partnere, illetve a Sygenta farmereket támogató Contivo projektje. A McDonald’s beszállító lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik.

A megvalósult Ronald McDonald Ház története és működése, de ezeken túl még több példa hangzott el az előadások és beszélgetések során. Sőt a résztvevők ötleteket is hoztak a vállalatok szakértői által megfogalmazott valós dilemmákra, esetekre.

 

A bátor vezetők kezében a kulcs

 

Bátor és kezdeményező vezetők nélkül nem valósulhat meg pozitív hatás. Az érintetti háló ismerete és megértése elengedhetetlen számukra – nem elég a „szakmai” ismeretek elsajátítása. A versengés helyetti konzultációé, a támogató légköré a jövő, így tudhatnak megfelelő emberek kerülni a megfelelő asztalokhoz és születhetnek meg a valódi változást hozó döntések. Mindez nem valósulhat meg igazi változásvezetők nélkül.

 

Egy ilyen vezetővel ismerkedhettek meg a Horváth Ágnessel, a McDonald’s ügyvezető igazgatójával folytatott őszinte, az érzékenységről, vezetői kihívásokról, a munka-magánélet egyensúlyról szóló beszélgetésben.

Nagyné Bayerl Andreával, a Ronald McDonald Ház  vezetőjével egy megható, a jószolgálati partnerségről szóló kirándulást tettek a résztvevők a nap zárásaként a vidéki krónikus beteg gyermekek családjának ingyenesen szállást nyújtó Ronald McDonald Házban. Ahol a napi működés, az önkéntesség és a vezetői kihívások is szóba került.

Köszönjük a napot Megyeri Mirtillnek, a Colibri HR Solutions tanácsadójának, Vadovics Edinának, a GreenDependent Intézet szakmai igazgatójának,  Dr. Cselényi Tibornak, a McDonald’s Minőségbiztosítási vezetőjének, Hevesi Nórának a Tesco kommunikációs igazgatójának, Heicz Péternek, a Syngenta üzletfejlesztési igazgatójának, Horváth Ágnesnek, a McDonald’s Étterem Hálózat Kft. ügyvezető igazgatójának, Vadnai Ágnesnek, a cég kommunikációs vezetőjének valamint Barna Nándornak, a MasterGoods (Baromfi-Coop) termelési igazgatójának, Kovács Róbertnek a TENDON Kft. tulajdonosának, Konyári Andreának, a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány operatív igazgatójának, Dr. Ablonczy Lászlónak, az Alapítvány elnökének valamint Nagyné Bayerl Andreának, a Ronald McDonald Ház  vezetőjének.

 

A szakmai nap képgalériája itt található.

 

A fenntartható termékek és szolgáltatások iránti kereslet és kínálat alakításával a vállalatok sokat tehetnek a fenntartható életmód általánossá tétele érdekében – hangsúlyozták a BCSDH 2018. júniusi 12-i vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetés résztvevői, amelyen az Action 2020 Magyarország program keretén belül a Fenntartható életmód volt a téma.

.

.

.

 

Június 12-én megkezdődtek a BCSDH vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetései, melyet szeptemberben további két alkalom követ majd. A megbeszélés célja, hogy meghatározzák azokat a fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. A kerekasztal-beszélgetés helyszínét a BCSDH tagvállalata, a Legrand Zrt. biztosította.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy minden vállalat számára, iparágtól és mérettől függetlenül, nagy lehetőségek nyílnak ezen a területen. Több szektorban is érzékelhető a kereslet növekedése a fenntartható termékek és szolgáltatások iránt, ugyanakkor a fogyasztók edukálása még mindig nagy kihívás.

A BCSDH célja, hogy az október 18-i éves üzleti ebédjén és az erre megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára a fenntartható életmód területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2018-as főtámogatója a Mastergood és a Nestlé, kiemelt támogatója az Alteo, a McDonald’s, a MOL és az Unilever, támogatói pedig: Allianz, E.On, Essity, Folprint, Hungarocontrol, HVG, KPMG, Rossmann.

Az eseményekről készült képeket a galériában tekintheti meg.

Tartalmas programot nyújtott idén is a BCSDH hétvége a résztvevő 15 vállalatvezetőnek és partnereiknek.

Az esemény egyik házigazdája Matthew Pickard vezérigazgató és a Syngenta volt. A cég mezőtúri gyárában szárazságtűrő és a négyszeres terméshozamot eredményező, a környékben termelt hibrid vetőmagokat dolgozzák fel és csomagolják. A látogatás alkammával bemutatták a Contívo projektet is,  amely során fenntartható és eredményes gazdálkodásra késztik fel a farmereket. A fenntartható termelés előnyeit és gyakorlatát szemléltető dióskáli Syngenta mintafarm is ezt a munkát segíti.

A Syngenta példa értékű hulladékgazdálkodását is ismertették. A kukorica minden része felhasználásra kerül, az itt termelt hulladék más iparágak alapanyagaként kerül be a körforgásos gazdaságba. A magból vetőmag lesz, míg a csuhé és csutka állati takarmányozásra vagy kozmetikum alapanyag formájában kerül felhasználásra.

 

Az esti, szintén a régiót képviselő Frittmann borkóstolóra a Hercegasszony birtokon került sor, a helyi alapanyagokból készült vacsora mellett.  Egy feltörekvő kis start-up cég, a TL Jeans által „felöltöztetett” borokat kaptak a résztvevők ajándékba.

 

A szombati nap délelőttjén a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Kft.  palackozó üzemét tekintette meg a vezetői csapat  Martin Olivér ügyvezető igazgató meghívására.  Szentkirályon, egy gyönyörű park közepén elhelyezkedő megszentelt kápolnában tör a felszínre az ásványvíz, mely a legmodernebb palackozó soron nyeri el végső formáját.

A Szentkirályi sikertörténetének megismerése mellett fenntarthatósági kérdések megvitatására is sor került. Elhangzott, hogy az Ásványvízgyártók Európai Szövetsége – amelynek a cég s tagja-  vállalta, hogy 2025-ig 90%-ban visszagyűjti a PET palackokat. Magyarországon a visszagyűjtési arány még mindig alacsony, annak ellenére, hogy az infrastruktúra adott. Elsődleges fontosságú a szemléletformálás ebben a kérdésben.

A két napos programot egy kellemes hangulatú ebéd zárta Kecskeméten.

Köszönjük a vendéglátó vállalatoknak és vezetőiknek a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

Az esemény képválogatását itt találja.

Körforgásos gazdaság – futó trend, utópia vagy az új gazdasági paradigma?

A BCSDH és a PWC közös június 7-én tatott üzleti reggelijén ezt a témát jártuk körbe a PWC tanulmánya és számos vállalati példán keresztül.

Elképzelhető-e a világ hulladék nélkül? A becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán 1 százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után. Ma a világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik már olyan koncepcióval, amelynek célja, hogy az általuk felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak. Ez a koncepció nem más mint a körforgásos gazdaság.  A PWC Ha a kör bezárul –a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei című  tanulmánya kilenc körforgásos eszközt és több mint hetven vállalati esettanulmányt mutat be, ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve, ami elősegítheti a fenntartható törekvéseket.

A körforgásos gazdaságban nincs hulladék és a jelenleg működő lineáris gazdasággal ellentétben ez egy olyan modell, amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai. Több mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára.

A globális megatrendek – mint az erőforrásszűkösség, technológiai áttörések és új generációk megjelenése – olyan környezetet hoznak létre, melyben pazarlás, ha a termékek a szemétlerakóban végzik. Azok a vállalatok, amelyek felismerik a termékek, anyagok életciklusának kiterjesztésében rejlő kiaknázatlan potenciált, új piacokra léphetnek be, költségeket takaríthatnak meg, és növelhetik fogyasztóik bizalmát” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.

Miért csak most kerül előtérbe a körforgásos gazdaság? A növekvő népesség mellett egyre több erőforrást élünk fel – a Yorki Egyetem kutatásai alapján a jelenlegi nyersanyagtípusok 20%-a a következő 50, közel 35%-a pedig 100 éven belül ki fog fogyni, miközben legnagyobb részüket nem használjuk fel újra. Az átalakuló fogyasztói igények is szerepet játszanak abban, hogy a körforgásos modell fókuszba került, hiszen a fenntarthatóság eladható, növeli a márkaértéket, illetve az Y és Z generáció számára különösen fontos szempont.

A fiatal generációk egyre inkább törekednek arra, hogy a társadalom egésze számára teremtsenek értéket, ennek köszönhetően már nem elégszenek meg a hangzatos kommunikációs üzenetekkel, meg is követelik a vállalatoktól, hogy amit mondanak, azt tettekkel is igazolják és felelősen működjenek. Sokkal komolyabban odafigyelnek a vállalatok környezeti teljesítményére is, mind a termékek megvásárlásánál vagy például munkahelyválasztás esetén. A vállalatoknak ez ráadásul azért is kiemelten fontos, mivel ezekből a fiatalokból fog összetevődni a jövő fizetőképes, felnőtt korú fogyasztói rétege.

A PWC elemzése során azt tapasztalta, hogy az ipar 4.0 katalizálhatja, új szintre helyezheti a folyamatot. Míg az első ipari forradalom megismertette a világot a hulladék jelenségével, a negyediknek megvan az esélye arra, hogy megszüntesse, de legalábbis nagymértékben csökkentse azt, a digitalizáción, big data elemzésen keresztül.

Több mint újrahasznosítás!

 

A körforgásos gazdaság eszközei változatosak, attól függően, hogy az értékláncon belül ki felelős értük: a beszállító, a gyártó, a fogyasztó – vagy akár mindannyian közösen. Az eszközök többsége nem új, erejük abban van, ha az értéklánc szereplői együttesen használják őket. Az alábbiakon kívül ezek a felújítás, újragyártás,-hasznosítás és -felhasználás.

 

  • A fenntartható design azt jelenti, hogy a vállalatok már a termék tervezése, alapanyagainak, funkciójának kiválasztása során végiggondolják a termék teljes életciklusát és igyekeznek annak környezeti lábnyomát már előre minimalizálni.
  • A sharing economy a kihasználatlan termékek, erőforrások (autók, épületek) közös használatát jelenti. Térnyerését a technológiai fejlődés mellett az is lehetővé teszi, hogy a globalizáció hatására csökkenni kezdett az emberek igénye arra, hogy valamit tulajdonoljanak – előtérbe került az elköteleződés nélküli használat öröme. A sharing economy megoldások azáltal csökkenthetik a hulladékmennyiséget, hogy – megosztás esetén – kevesebb termékre van szükség.
  • Felértékelődik a karbantartás és javítás szerepe is, ezzel a már legyártott, használatban lévő termékek élettartama növelhető.

 

„A körforgásos gazdaság több mint újrahasznosítás, eszközei iparágakon átívelnek. Ami az egyik iparág hulladéka, az egy másik iparág alapanyaga lehet, így értékes, mind költségcsökkenést eredményező, mind pedig hatékonyság- és márkaérték növelő együttműködések jöhetnek létre akár iparágak között is. A körforgásos gazdaság számos új lehetőséget nyithat meg az ellátási lánc egészén, a beszállítóktól kezdve a gyártókon, logisztikai rendszereken át egészen a fogyasztókig” – mondta Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója. Az iparági szimbiózisra példa, hogy az őrölt kávészemekből nyomdafestéket lehet gyártani, az ananászlevelekből textilt, a Nike pedig innovatív eljárásokkal sportpályákat épít használt edzőcipőkből.

Jelenleg a körforgásosságra való átállás csak egy lehetőség – lehetőség az innovációra, értékteremtésre és új fogyasztók elérésére. A modell fenntartható, növelheti a vállalatok hatékonyságát, csökkentheti a költségeket, ösztönzi a kutatás-fejlesztést és innovációt és az az iparágak közötti együttműködést, illetve versenyelőnyhöz juttatja az úttörőket. Ezzel egy időben, világszerte számos kormány tesz erőfeszítéseket a körforgásos gazdasági átállás elősegítésére, mind támogatások, mind szabályozások formájában, a legnagyobb vállalatok számára pedig a körforgásosság az új CSR – ha a trend folytatódik, idővel az átállás már nemcsak egy lehetőség lesz, hanem a követendő út.

A körforgásos gazdaság a jövő üzleti modellje, a BCSDH regionális és vállalati összefogást sürget, ami felgyorsíthatja a fenntartható beszállítói láncok kialakulását és ezzel a körforgásos gazdaság térnyerését.” fogalmazta meg az üzleti világ és a szervezet véleményét Márta Irén, a BCSDH igazgatója, prezentációjában több olyan hazai üzleti megoldást is bemutatva, amelyeket a BCSDH tagvállatai valósítottak meg a körforgásos gazdaság terüetén.

A PWC kiadványában hét iparágban, több mint 70 esettanulmányt vizsgál meg nemzetközi és hazai példákon keresztül, kitérve a körforgásosságra átállás úttörőire, mint a textilipar vagy autógyártás; nagyvállalatok és startupok példáit bemutatva, egy ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve. A PwC Magyarország elkötelezett a körforgásos jövő iránt – mind saját folyamataik, mind az ügyfeleik megbízásainak teljesítése során nagy hangsúlyt fektet a fenntartható gondolkodás beépítésébe.

 

PWC megjegyzések:

 

  1. A sharing economy-val Osztogatnak vagy fosztogatnak? A sharing economy térnyerése című tanulmányunkban foglalkoztunk bővebben.
  2. Korábbi sajtóanyagainkat honlapunkon
  3. Fenntarthatósági jelentésünk elérhető „Vállalati felelősségvállalás” oldalunkon.
  4. A PwC tagvállalatok a világ 158 országában jelenlévő PwC hálózat tagjai, amely mintegy 236 ezer szakértő segítségével nyújt minőségi könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, így segítve hozzá ügyfeleit a számukra fontos értékek megteremtéséhez. Amennyiben többet szeretne megtudni cégünkről, kérjük látogasson el honlapunkra: pwc.com.

© 2018 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PwC hálózatra és/vagy a magyarországi tagvállalatokra utal, amelyek önálló jogi személyek. További információért, kérjük keresse fel a http://www.pwc.com/structure weboldalt.

A BCSDH hír a PWC sajtóközleményének felhasználásval, azt kiegészítve jött létre.

A Corvinus Kutatási Hetének keretében, 2018. június 7-én kerekasztal-beszélgetést rendezett a Vállalati Kapcsolatok Bizottság, melyen Márta Irén, szervezetünk igazgatója is részt vett olyan vezetők mellett, mint Dobrocsi Nándor (Csaba Metál), Erdős Mihály (Generali), Horváth Ágnes (MOL), Lindwurm Tamás (Invitech), és Mátrai Károly (KELER KSZF). Az eseményen résztvevőket a gazdasági felsőoktatás kapcsán a vállalati-egyetemi együttműködési lehetőségekről és az aktuális kutatási irányokról kérdezték.

A beszélgetés alapját az egyetem nagy kutatási ernyőtémái adták, mint például az innováció, a gazdasági és ökológiai fenntarthatóság, a társadalmi diverzitás és a hálózatok kialakítása, a vállalati partnerek pedig ezek relevanciáját értékelhették. A fenntarthatósági fókusz kapcsán Márta Irén a BCSDH, valamint tagvállalatai véleményét, prioritásait osztotta meg.