A Provident „Családi Kasszasikerek” pénzügyi ismeretterjesztő program tizedik jubileuma alkalmából a vállalat meghirdette a „Nyerő Tízes” online vetélkedőjátékot, amelynek győztesei áprilisban vették át díjaikat. A mindennapi pénzügyi tudást tesztelő kvíz kiemelt szakmai partnere a Pénziránytű Alapítvány volt, amely 2008 óta terjeszt széles körben gazdasági és pénzügyi ismereteket.

A játék ismerettárral is kibővített weboldalát 10 nap alatt között 30.000 látogató kereste fel, a kvízhez közel 7.500 résztvevő csatlakozott. A díjakat a tesztet leggyorsabb hibátlanul megoldó 10 játékos nyerte. A feladványok főként a felelős hitelfelvétel, a pénzügyi fogyasztóvédelem és a hatékony megtakarítások témáit érintették. A verseny résztvevőinek mindössze 0,5%-a tudott mind a 10 kérdésre helyesen válaszolni, a versenyzők pontszámának átlaga 5 volt a 10-ből. Ez az eredmény arra utal, hogy a pénzügyi edukációval foglalkozó szervezetek munkája még jó ideig igen szüksége lesz a társadalomnak. A résztvevők számára a pénzügyi fogyasztóvédelemre vonatkozó kérdések bizonyultak legnehezebbnek, ezeknél a feladványoknál a helyes válaszok aránya nem érte el az átlag 25%-ot. A THM (teljes hiteldíj mutató) alkotóelemeivel kapcsolatban is bizonytalanok voltak a játékosok (32%), pozitívum viszont, hogy a felelős hitelfelvételre vonatkozó kvízkérdések némelyikénél a pontos válaszok hányada meghaladta a 80-90%-ot és összesítve is csaknem elérte a 60%-ot.

Öt hónap alatt 68 szervezet és vállalat csatlakozott.
Újabb 20 szervezet és vállalat írta alá ünnepélyes keretek között a Körforgásos Gazdaság Platform Egyetértési nyilatkozatát, ezzel 68-ra bővült a Holland Nagykövetség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) kezdeményezésére 2018. novemberében megalapított Platformhoz csatlakozottak száma.

A Holland Nagykövetség rezidenciáján tartott ünnepélyes aláírási ceremóniát követő business drinken a Körforgásos Gazdaság Platform résztvevői megismerhették az idei terveket és a most folyó munkákat. Ez a fórum lehetőséget kínált arra, hogy kötetlen formában ismerjék meg egymást a csatlakozottak és nyíltan beszélgethessenek azokról a már feltárt üzleti és együttműködési lehetőségekről, amelyek a körforgásos gazdaság térnyerését segíthetik elő.

„A Körforgásos Gazdaság Platformot azért hívtuk életre, hogy a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való váltás beinduljon és teret nyerjen, ehhez pedig összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével.” emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a BCSDH Elnöke.

Az Európai Bizottság 2019. márciusi átfogó jelentése is rámutat arra, hogy a körforgásos gazdaságra való átmenet felgyorsításához elengedhetetlen az innovációba történő befektetés. A műanyag hulladék drasztikus csökkentésére irányuló európai szintű szabályozások is előtérbe helyezik a hatékony hulladékgazdálkodási rendszereket és a másodlagos nyersanyagpiacok fejlesztését. Ezek szintén a körforgásos gazdaság alapvető elemei.

 „Környezeti szempontból a körforgásos gazdaságra való áttérés hozzájárul a fenntartható, alacsony karbon-kibocsátású, erőforráshatékony és versenyképes gazdaság megfelelő működéséhez. Magyarország vezető szerepet játszhat ezen a területen a régióban.” – emelte ki beszédében Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára.

„A Platformon belül a szakmai munka már elkezdődött. Megalakul az ezt támogató Körforgásos Gazdaság munkacsoport. Az első és legfontosabb lépés, hogy megtudjuk hol tart jelenleg Magyarországon a körforgásos gazdaság, hogy ebből az állapotból kiindulva fogalmazhassuk meg a célokat és indulhasson el egy szakmai párbeszéd és együttműködés. Az alapozó kutatás eredményeit a november 28-i Körforgásos Gazdaság Summiton fogjuk bemutatni.” – tette hozzá, Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója, az idei tervekről beszélve.

Nyitó gondolataiban René van Hell, Hollandia nagykövete üdvözölte a Körforgásos Gazdaság Platform új aláíróit, kiemelve, hogy azok sokszínűsége jelentősen hozzájárul az érdekeltek közötti szinergiákhoz. Bemutatta a holland circulairondernemen.nl on-line platformot, amely rengeteg információt, határokon átívelő kapcsolatokat és együttműködési lehetőségeket kínál, ezzel is illusztrálva, hogy mennyire élő körforgásos közösség jött létre már Hollandiában. A nagykövetség folytatja a körforgásos gazdaságra való áttérést támogató aktivitásait, a novemberi Körforgásos Gazdaság Summitra pedig a legjobb példákat bemutató videó készül.

Az eseményen készült képek a galériában elérhetők.

****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

A MOL-csoport bejelentette, hogy adásvételi szerződést írt alá a műanyag-újrahasznosítással foglalkozó Aurora-csoporttal. A vállalat több német autógyárral és műanyagfeldolgozóval áll kapcsolatban.

A német Auróra vállalat főként az autóipart látja el egyedi, zárt láncú módon begyűjtött ipari műanyaghulladékból előállított kompaunddal, azaz adott célra összeállított alapanyag-keverékkel. A vállalkozás portfóliója elsősorban újrahasznosított műszaki műanyag és polipropilén alapú kompaundokból áll.

A MOL a beruházásnak köszönhetően kiváló minőségű poliamid-, polipropilén- és egyéb újrahasznosított kompaundok széles skáláját kínálhatja majd ügyfeleinek, kiegészítve ezzel a natúr polipropilénből és polietilénből álló termékportfólióját. Az Aurora know-how-jának és zárt láncú rendszerének kiaknázásával a MOL lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy termékeikben hatékonyan növeljék az újrahasznosított műanyagok arányát.

Horváth Ferenc, a MOL-csoport Downstream vezérigazgatója elmondta: „A tranzakcióval újabb mérföldkőhöz értünk a 2030-as stratégiában megfogalmazott célunkhoz, hogy a közép-kelet-európai régió vezető vegyipari szereplőjévé váljunk. Az Aurora beruházás révén növekedni tudunk, növelni tudjuk a petrolkémiai ágazatunk értékét, és részesedésünket az autóipari beszállítói piacon. A polimerpiac jelentős szereplőjeként kihasználhatjuk integrált üzleti modellünk előnyeit, miközben megőrizzük az Aurora, mint független műanyaggyártó rugalmasságát. Az Aurora beruházással kiegészítjük az újrahasznosítási ágazatban indított kezdeményezéseinket, és megerősítjük a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság iránti elkötelezettségünket.”

A MOL-csoport 2030-as stratégiájának egyik sarokköve a vállalat petrolkémiai értékláncának kiterjesztése. Ennek keretében a MOL a következő évtized végéig 4,5 milliárd dolláros beruházást kíván végrehajtani különféle petrolkémiai és vegyipari növekedési projektekbe. A kompaundálás és újrahasznosítás a MOL 2030-as stratégiájának kulcs területei között van, az autóipar pedig egy stratégiai ágazat, ahol mindkét partner meglátása szerint egyre nő a kereslet az újrahasznosított anyagok iránt. A tranzakció a vállalategyesítéshez szükséges szabályozó hatósági jóváhagyásra vár.

www.mol.hu

Mik a mai kihívások és trendek a HR területén? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség? Milyen az őszinte munkáltatói márkaépítés? Kik azok a „szupercsirkék”? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott “A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik, az alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napja április 11-én csütörtökön, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai gyárában.

A nap során a résztvevők egy interaktív játékon keresztül a saját bőrükön tapasztalhatták, milyen is a hátrányos megkülönböztetés, és különböző gyakorlatokat hallhattak tagvállalati szakértőinktől az esélyegyenlőség biztosításáról és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáról. Megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában. A résztvevők láthatták, hogy a statisztikák alapján megdöbbentően sok teendő van még ezen a területen.

A nap első előadásában Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke hat megatrenden keresztül mutatta be a résztvevőknek, hogy milyen kihívásokkal szembesül manapság az üzleti élet a HR területén. Ezek a trendek/kihívások az automatizáció-digitalizáció, a generációs sokszínűség, a demográfiai jellemzők, a szakemberhiány, bér/jövedelem spirál és a munkaerőért zajló verseny. Kiemelte, hogy olyan új, felelős megoldások kellenek, mint például rugalmas foglalkoztatási formák bevezetése, amik nem csak a munkavállalóknak, de a munkaadónak is üzleti előnyt jelentenek.

Al-Absi Leilával, Brózik Klárával és Török Péterrel, az X-sight szakembereivel a vezetők esetében az érzelmi intelligencia fontosságáról beszélgettünk, ami új irányt nyit a szervezetfejlesztés terén. A Color Play alapítvánnyal közös EQ-Express programjukkal, melyben állami gondoskodásban lévő fiatalokat és vállalati vezetőket kötnek össze egy mentorprogram keretén belül, bebizonyították, hogy a sokszínűség kölcsönös és pozitív hatására mind a mentoráltra, mind a mentorra.

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, pár követendő példát átbeszéltünk a nap során a mentorok segítségével. A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője.

Tóth Gergely, a HR Fest alapítója a munkáltatói márkaépítés őszinteségéről beszélgetett a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy ma már a szervezeteket gyakorta a szupercsirke modell szerint vezetik, amelyben a sikereket a másoknál többet teljesítő sztármunkatársaktól várják. A legsikeresebb cégeknél azonban az ösztönző a közösség összetartása, amelyet fejleszt minden alkalom, amikor valaki munkatársához segítségül fordul.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője bemutatta a vállalat alapértékei mentén a cég jógyakorlatait a foglalkoztatás és fenntarthatóság mentén, úgymint a kismamákat segítő programokat vagy a Deloitte Zöld Béka díján a leginnovatívabb fenntarthatósági jelentés címet is elnyert fenntarthatósági jelentésüket. Megtudhattuk tőle, hogy a sokszínűség és befogadó közösség a kulcs a valódi innovációhoz.

Istenesné Solti Andrea, a Shell közép-kelet-európai régiójának HR vezetője és az igazgatóság tagja a vállalat vezetésben a nemek arányos részévteléről és ennek fontosságáról beszélt. Egy interaktív, egyben provokatív beszélgetésen keresztül vezette végig a résztvevőket a nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség kérdésén, ösztönözve a résztvevőket arra, hogy saját tapasztalataikat is megosszák egymással.

A vezetői interjú, és a nap zárása előtt Urbán Katalin kalauzolta körbe a résztvevőket a gyár Flex területén, azaz a flexibilis munkáltatást biztosító részlegén, ahol valódi értéket teremtő munkát biztosítanak megváltozott munkaképességűek számára.

A résztvevők a napot a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. műszaki igazgatójával, Farkas Gábor Viktorral zárták a vezetői interjú keretében. A beszélgetés során Farkas Gábor Viktor kiemelte, hogy saját tapasztalatából kiindulva, a jelenlegi trendekkel szembe menően a lojalitás is fontos sikertényezője lehet a karrierépítésnek.

Ezúton is köszönjük a Grundfos-nak, hogy immár 6. éve vendégül látja „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevőit.

További képek ezen a linken érhetőek el.

2019. április 4-5.én Párkányban került sor a Jubileumi Vezérigazgató Találkozóra. A nagykorúvá vált rendezvény szervezői idén a digitalizáció köré rendezték a programokat.

Az előadók beszéltek arról, hogy mennyire bonyolult és komplex hálózat a világ, és keresték a megoldásokat ennek az áttekintésére. Megvizsgálták azt is, hogy mekkora mozgástere van a gazdaságoknak ebben a modern, globalizálódott világgazdaságban. Felhívták a figyelmet arra, hogy nekünk magyaroknak is alkalmaznunk kell az új infokommunikációs technológiákat ahhoz, hogy versenyben maradjunk. A változó világ újfajta vezetői módszereket és stratégiát igényel mindenkitől, ezekre hallhattak példákat a nagyvállalati vezetőktől a résztvevők.

Károlyi László a Legrand Zrt. vezérigazgatója a prezentációjában a döntések hatékonyságát befolyásoló tényezők bemutatása mellett a tradíció és innováció „házasítását” mutatta meg a Legrand gazdasági sikerei mentén. 5 lépésben felvázolta azt a szervezetépítési és irányítási módszert, amelyet nemrég megjelent könyvében a Crenchmarking -ban részletesen is megismerhetünk.

A Jubileumi Vezérigazgató Találkozó keretében ünnepélyes keretek között átadásra került vezetői díjak közül a bírálók Károlyi Lászlónak ítélték Az év vezérigazgatója – Innováció díjat.