Még mindig népszerű a Tesco helyi közösségeket támogató programja, melynek aktuális, hetedik fordulójában összesen 381 szervezet pályázott a 400, 200 és 100 ezer forintos támogatásért. A pályázatokat a korábbi évekhez hasonlóan most is a Effekteam Egyesület független szakértői bírálják el, és juttatják tovább az áruházi szavazási szakaszba, ahol a vásárlók kezében lesz a döntés, melyik szervezet mekkora támogatást kapjon. Emellett most először a független szakértők szakmai szempontok (kidolgozottság, innovativitás, kreativitás és fenntarthatóság) alapján egy pályázót különdíjra javasolnak.

A nevezők 61 körzetben nyújthatták be pályázatukat az alábbi kategóriákban: a környezet megszépítésére, illetve a helyi közösségi élet előmozdítására irányuló kezdeményezések támogatása; oktatás, képességfejlesztés rászoruló gyermekek, fiatalok és felnőttek számára, valamint egészséges életmód és egészségmegőrzés. A mostani fordulóban a legtöbb pályázat ismét a helyi közösségek megszépítésére, illetve a közösségi élet előmozdítására vonatkozó kategóriában érkezett.

A szavazási szakaszba jutott pályázatokra 2020. január 20. és február 16. között szavazhatnak a vásárlók úgy, hogy a vásárlásoknál kapott zsetont az áruházakban kihelyezett zsetongyűjtőkbe dobják a számukra legszimpatikusabb kezdeményezés mellé. A Tesco valamennyi, a szavazási szakaszra bejutott szervezetet támogatja 400, 200, valamint 100 ezer forinttal, a szavazatok számának függvényében. A nyertes szervezetek listáját és az elnyert támogatási összegeket 2020 márciusában hirdetik ki.

A vállalat „Ön választ, mi segítünk” programjának célja a helyi közösségek támogatása, a pályázó szervezetek eddig több mint 190 millió forint támogatást nyertek fejlesztéseik megvalósítására. Így a Tescónak köszönhetően az előző években többek között számos település kaphatott például életmentő eszközöket, Duna-parti pihenőt, vagy szervezhetett elsősegélynyújtó tanfolyamokat, állat- és környezetvédő programokat, valamint a fiataloknak szóló drogprevenciós előadásokat.

A beérkező pályázatok listája megtekinthető a www.tesco.hu/kozosseg oldalon.

Mit lehet tenni a repülőtér megközelítéséből adódó széndioxid kibocsátás csökkentéséért? Milyen alternatív, fenntarthatóbb módokon lehet eljutni egy repülőtérre? Hogyan csökkenthető egy utas vagy egy repülőtéri dolgozó ökológiai lábnyoma? Ezekre a komplex megoldást igénylő kérdésekre kereste a választ a Budapest Airport közlekedésfejlesztési szakemberek segítségével egy európai uniós projekt, a LAirA keretében, amelynek nemzetközi zárókonferenciáját december 5-én tartották az 1. Terminálon.

A környezetvédelemnek számos, a repülőtér megközelítéséhez kötődő vonatkozása van: nap mint nap emberek tízezrei érkeznek közúton repülőterekre. Ahhoz azonban, hogy a repülőtérre való eljutás során elhasznált energia mennyisége és a környezetszennyezés mértéke csökkenjen, számos más lehetséges fejlesztés mellett az utasok és a repülőtéren dolgozók utazási szokásait is meg kell változtatni. A fenntartható működés részeként a Budapest Airport, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője a repülőtér megközelíthetőségére környezetvédelmi és infrastrukturális szempontból is kiemelt figyelmet fordít. E törekvések kiválóan illeszkednek a „Repülőterek fenntartható megközelíthetősége” című projektben résztvevő partnerek fejlesztési elképzeléseihez. Az összesen 14 partnerintézmény, köztük közép-európai repülőterek, fejlesztési ügynökségek és helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit a LAirA projektben fogalmazták meg, melyet az Európai Unió Interreg CE (Central-Europe) programja támogatott. A projekt célja a városi repülőterek megközelítése során az intelligens és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési módok napi közlekedésbe történő integrálását segíti.

A Budapest Airport a projekt keretében a tavalyi évben felmérést végzett az utasok és a repülőtéri dolgozók körében, amelyből egyebek mellett kiderült: a munkatársak 60%-a autóval jár dolgozni. Azért, hogy az ebből eredő környezetszennyezést csökkentse, a repülőtér üzemeltetője az Oszkár Telekocsival közösen egy olyan mobilalkalmazást fejlesztett, mely segítségével a munkatársak megoszthatják egymással utazásaikat, így csökkentve a munkába járás okozta környezetterhelést.

A LAirA projekt megvalósítása során felhalmozott információk és nemzetközi jó példák felhasználásával a Budapest Airport egy saját, átfogó mobilitási stratégiát is kialakított. Idén megkezdődött egy turbókörforgalom építése a 4. számú főút és a repülőtér 2. Terminálja között, amely a repülőtér egyre növekvő utasforgalmát és az újonnan átadott Cargo City felé lekanyarodó teherforgalmat fogja gyorsan és hatékonyan kiszolgálni. Az elmúlt időszakban a repülőtér környezetében elérhető elektromos autótöltők számát is növelte a Budapest Airport: a repülőtér üzemeltetéséhez használt autók részére 4 dedikált e-töltő áll rendelkezésre, a további töltőpontok kialakítása és reptéren használt gépjárművek cseréje is folyamatos. A Budapest Airport repülőtéri partnerei is fejlesztenek: a Főtaxi által használt elektromos taxik 5 gyorstöltőt használhatnak, az elektromos autóval érkező utasok számára pedig a repülőtér Terminál parkolójában érhető el gyorstöltő. Az idei évtől a repülőtér-üzemeltető 15 külön parkolóhelyet biztosít a MOL Limo autómegosztó rendszer használóinak, ahol 2020 nyarától 6 töltőállomás is kiépül.

Egy repülőtér város a városban: mintegy 1500 hektárnyi területen, éjjel-nappal üzemel és számos épülettel, saját infrastruktúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a repülőtér fejlesztéséhez átfogó szemlélet és gondolkodásmód szükséges, melynek jegyében a Budapest Airport számos környezetvédelmi intézkedést tett. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér immár több mint két éve tartja fenn a karbonsemleges minősítését, 2050-ig pedig vállalta, hogy nullára csökkenti a légikikötő károsanyag-kibocsátását.

Az ALTEO igyekszik a pénzügyi eredményesség mellett környezetileg és társadalmilag is fenntartható, illetve felelős vállalatként működni. Ezért is döntött úgy az idei évben, hogy szakít a karácsonykor megszokott, partneri ajándékozás hagyományával. A partnereikkel való egész éves, értékes és eredményes együttműködést úgy szeretné meghálálni, hogy azzal társadalmi szempontból egy igazán hasznos célt támogasson: a választás az UNICEF Magyarország RAJTAD ÁLL A JÖVŐD! programjára esett. A kezdeményezés az elsősorban a munkavállalás terén hátránnyal induló fiatalokkal igyekszik azonosítani az őket leginkább érintő és foglalkoztató társadalmi problémákat, majd kreatív helyi megoldásokat kidolgozni ezek megoldására, mentorok segítségével. Az ALTEO támogatása két csapat részvételét teszi lehetővé a nemzetközi versenyben.

A KPMG Magyarország 2019-ben is csatlakozott a vállalat globális kiberbiztonsági kezdeményezéséhez. Az idén már harmadik alkalommal megrendezett eseményen 51 ország több mint 127.000 diákjának tartottak a vállalat szakértői előadásokat világszerte.

 

A KPMG kiberbiztonsági szakemberek kezdeményezésének célja a fiatalok oktatása a kiberbiztonság és az internetes kockázatok fontosságáról. Az osztálytermi oktatások elsődlegesen a világszerte elismert nemzetközi kiberbiztonsági tudatosság hónap (október) részeként zajlanak. Önkéntes szakértői csapatunk, együttműködésben a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány munkatársaival számos középiskolába, a leginkább veszélyeztetett fiatalokhoz látogat el, ahol a kiberbiztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. A program útmutatásként szolgál a személyes adatok kezeléséhez, a közösségi média alkalmazásához, az online játékok és az okostelefonok biztonságos használatához. A Kék Vonal segítségével az internetes zaklatás „cyberbullying” kivédéséről is szó esik. A játékos és interaktív formában, kérdések-válaszok mellett, sztorikat és saját tapasztalatokat is megosztva zajló program célja az, hogy kézzelfogható és naprakész tanácsokkal szolgáljon a fiataloknak. Az előadássorozat a jövő évben is folytatódik.

Az ENSZ 4. fenntarthatósági célja a ’’Minőségi Oktatás’’ arra szolgál, hogy előmozdítsa az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket és ezt mindenki számára elérhetővé tegye. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatás olyan aktuális témákat is érintsen, amely az információs társadalom, a digitalizáció korában is megállja a helyét. Napjainkban az életünk nagy része az online térbe felkerül, ezért nagyon fontos tudatában lenni az adatok kezelésének. Lelkes IT tanácsadó kollégáink szakértelme pedig egy új tanulási módszertanra ad lehetőséget.

A program további részleteiről ezen az email címen lehet érdeklődni: cr@kpmg.hu

Az ALTEO az impact investment hazai képviselőjeként a kezdetektől arra törekszik, hogy a pénzügyi eredményesség mellett környezetileg és társadalmilag is egyaránt fenntartható, illetve felelős energetikai vállalatként működjön. Működése során folyamatosan azokat a megoldásokat keresi, amelyek fenntartható és mindemellett jövedelmező módon képesek reagálni az energiaellátás területén megjelenő kihívásokra. A vállalat nemrég elkészítette a 2020-2024-es időszakra vonatkozó stratégiáját, amely a jelenlegi üzleti tevékenységek kiterjesztését, valamint a fókuszterületek újragondolását célozta meg az eredménytermelőképesség növelése érdekében. Mindezek megvalósítását az impact investment további erősítésével, még jelentősebb fókuszával tervezi a vállalat.

A körforgásos gazdaság elve egyre népszerűbb Európai Unióban, mind a környezetvédelmi, mind a gazdaságpolitikai célkitűzésekben megjelenik, és egyre fontosabb téma a kutatás-fejlesztés-innováció világában is. A téma kutatásának egyik meghatározó hazai szereplője a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A témában folyó kutatásaink nagyon sokrétűek, és a szakmai munkán kívül fontosnak tartjuk a témával kapcsolatos ismeretterjesztő és szemléletformáló tevékenységeket is. Ez utóbbi célt szolgálja az intézményünkben létrehozott Science Shop is. Nem véletlen, hogy idén több programmal is bekapcsolódtunk az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjaiba.

Legelső programunk a XIV. LCA Konferencia megrendezése volt 2019. november 18-19-én, Szentendrén, “Körforgásos megoldások, innováció – kihívások az életciklus menedzsment területén” címmel. A kétnapos konferencián megjelent mintegy 60 résztvevő az üzleti, az akadémiai és kutatási szférából érkezett. A résztvevők előadást hallhattak a karbonsemlegességről, a karbonlábnyom-számításról és annak nehézségeiről, a fenntartható építészetről és még rengeteg egyéb témáról. Cégünk szakértői négy témában tartottak előadást. Az előadások és a további információ a konferenciáról itt érhető el.

 

2019. november 19-én a Csodák Palotája Tudománymozaik 4.0. pályaorientációs tudományfesztiválján vettünk részt. A programjaink központi gondolata szintén a körfogásos gazdaság volt, vagyis azt szerettük volna megmutatni, hogy hogyan tud az alkalmazott kutatás hozzájárulni a körforgásos gazdaság megvalósulásához. A résztvevők különböző játékokon keresztül megismerkedhettek a kritikus nyersanyagokkal, megnézhettek egy ezzel összefüggő izgalmas és látványos kísérletet, illetve megtudhatták, hogyan válhatnak nyersanyagnagykövetekké az RM@Schools 3.0 projektben. Továbbá tippeket kaphattak, hogyan csökkentsék az élelmiszerpazarlást, vizet tisztíthattak és papírhulladékból újrapapírt készíthettek. A körforgásos kutatási szakterület szakmai vezetője, Chrabák Péter „A kisgömböctől az örökké termő fáig: úton a környezeti fenntarthatóság felé – Avagy a körforgásos gazdaság alapjai és mit tehetünk a hosszútávú fenntarthatóság érdekében?” címmel tartott előadást az érdeklődő gyerekeknek.

A Hulladékcsökkentési Héthez kapcsolódó programjaink legszélesebb körnek szóló állomása a november 23-án, a Szimpla Kertben megtartott „Hulladékcsökkentés a hétköznapokban – Légy környezettudatos!” c. rendezvény, amelyen megmutattuk, hogyan lehet a hétköznapi hulladékot újrahasznosítani vagy miként lehet csökkenteni az élelmiszerhulladékot. Olyan fiatal kutatókkal lehetett találkozni, akik elkötelezett nagykövetei a környezettudatos szemléletnek. Az érdeklődők kipróbálhatták, milyen ékszereket készíthetnek PET palackokból, hogyan kell házilag ajakírt előállítani, hogyan frissíthetik fel régi, rozsdás fémtárgyaikat, vagy hogyan kelthetik új életre ruháikat. A kezdeményezéshez a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is csatlakozott, hozzájárulva a környezettudatosabb szemlélet kialakításához. A program része volt az „Újrahasználat szerepe a körforgásos gazdaságban” címmel tartott workshop is. Az interaktív beszélgetés egy gondolatébresztő előadással kezdődött, amelyből a résztvevők képet kaphattak az Európában keletkező hulladékok mennyiségéről, illetve arról a szomorú tényről, hogy ennek milyen kis hányadát hasznosítjuk újra. Az előadáson fókuszba került az újrahasználat, azon belül is az újrahasználati központok, amelyeknek a létjogosultságát intézetünk SURFACE projektjében vizsgáljuk. Az előadást követően a résztvevők élénk beszélgetésen vitatták meg az újrahasználat nehézségeit és saját tapasztalataikat.

 

 

Éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön.

    Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők azt várják az Európai Bizottságtól, hogy minden jogalkotási és költségvetési javaslata álljon összhangban azzal a céllal, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot. A vészhelyzet az EP szerint Európában és világszerte egyaránt fennáll.


Egy másik klímavédelmi állásfoglalásban az EP arra szólította fel az uniós bizottságot, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája számára nyújtson be olyan stratégiát, amely alkalmas arra, hogy „a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2050-re” megvalósuljon az „éghajlat-semlegesség”. A képviselők az Európai Bizottság új testületének elnökét, Ursula von der Leyent arra kérték, hogy ez a program tartalmazza azt a célértéket, miszerint 2030-ig 55 százalékos kibocsátáscsökkenést kívánnak elérni.


A képviselők szerint a légi közlekedés és a hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevésbé ambiciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe a nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból eredő kibocsátást – tették hozzá. Az Európai Bizottságnak a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia – szögezték le.

Az állásfoglalás szerint az uniós tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük hozzájárulásokat a nemzetközi éghajlati alaphoz. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül biztosítaniuk kell az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának legnagyobb részét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.
A képviselők arra is felszólították a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagokra adott összes közvetlen és közvetett támogatást.

Mindkét klímavédelmi határozatot támogatta a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja is.

Forrás: MTI;

Képek forrása: REUTERS

A Coca‑Cola az üdítőitalok piacán, Európában elsőként fogja alkalmazni a KeelClipTM technológiát. A jövőben az aludobozos multipack csomagolásokon váltja fel az új megoldás a jelenleg használatos zsugorfóliát.

 

 

  • A KeelClip™-et először Írországban, Hollandiában és Lengyelországban vezetik be a jövő év elején. Magyarországon 2021 első negyedévében várható a megjelenése.
  • Egy kisméretű kartonpapírból készült „tető” váltja fel a zsugorfóliát
  • A lépés a Coca‑Cola Hulladékmentes Világ elnevezésű globális célkitűzésének megvalósulásához járul hozzá, amelynek értelmében a jövőben az összes csomagolóanyagot visszagyűjtik, újrahasznosítják és újra felhasználják majd.

A The Coca‑Cola Company és stratégiai palackozó partnerei, a Coca‑Cola HBC (Coca‑Cola Hellenic Bottling Company) és a Coca‑Cola European Partners a közelmúltban bejelentették, hogy az Európai Unió területén, fokozatosan bevezetik a KeelClipTM -et, amely nem más, mint egy innovatív, kisméretű, kartonpapír-alapú csomagolási megoldás. A lépés, amely jelenleg egyedülálló az alkoholmentes üdítőitalok piacán, támogatja a Coca‑Cola azon törekvését, mely szerint úttörő csomagolási technológiák alkalmazásával még fenntarthatóbbá teszi a működését, ezzel növelve az újrahasznosítási arányt és csökkentve ökológiai lábnyomát. A vállalatok így közelebb kerülnek globális célkitűzésük, a Hulladékmentes Világ megteremtéséhez.

A három fél szorosan együttműködik a Graphic Packaging International nevű szervezettel – a KeelClipTM fejlesztője – annak érdekében, hogy a fenntartható csomagolási megoldás a fogyasztókhoz is eljuthasson. Ez az újfajta csomagolás nemcsak lecseréli a zsugorfóliát, hanem a papír és karton felhasználását is a lehető legalacsonyabb szinten tartja.

A kezdeményezés keretében, a Coca‑Cola Hellenic csoport 2021 végére az Európai Unióhoz tartozó minden piacán eltávolítja a zsugorfóliát az összes multipack csomagolásáról. A Coca‑Cola HBC – a Coca‑Cola HBC Magyarország anyavállalata – összesen mintegy 15 millió eurót fektet be a KeelClipTM csomagolás bevezetésébe, amely először Írországban és Lengyelországban jelenik meg a jövő év elején. Ezt követően Ausztria, Olaszország, Svájc majd Románia következik 2020-ban. A KeelClipTM 2021 végére váltja fel a jelenlegi zsugorfóliát a Coca‑Cola HBC összes uniós piacán. Magyarországon 2021 első negyedévében várható a KeelClipTM  megjelenése a boltok polcain. Az intézkedés 2000 tonna műanyag és 3000 tonna szén-dioxid-kibocsátás megtakarításával jár majd együtt éves szinten. A KeelClipTM -et minden olyan alumíniumdobozos multipack csomagolás esetében alkalmazni fogják, amelynek darabszáma nem haladja meg a nyolcat. Az ennél nagyobb multipack-eket kartonpapír borítás fogja majd össze.

„A KeelClipTM az innovatív és fenntartható csomagolási megoldásokba való legújabb befektetésünk. Idén vezettünk be négy olyan ásványvíz márkát, amelyek 100 százalékban újrahasznosítható PET palackokba kerültek, valamint növeltük az újrahasznosított PET arányát palackjainkban és folytattuk a palacksúly csökkentő projektjeinket a teljes portfólión belül. Ezeket egészíti most ki a KeelClipTM, amely újabb bizonyítéka annak, hogy mennyire elkötelezettek vagyunk a Hulladékmentes Világ programban megfogalmazott célok megvalósítása iránt”– mondta Marcel Martin, a Coca‑Cola HBC Csoport Ellátási Lánc Igazgatója.

Steve Gould, a Graphic Packaging International üdítő üzletágán belül az új termékek kifejlesztéséért felelős marketingigazgató, elmondta: „A KeelClipTM technológia hatékony megoldást nyújt különböző átmérőjű és magasságú aludobozos termékek multipack csomagolására. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk biztonságosan és hatékonyan megoldani ezeknek a termékeknek a csomagolását másodlagos műanyagcsomagolás nélkül. Amikor olyan nagy vállalatok, mint a Coca‑Cola HBC és a Coca‑Cola European Partners befektetnek az ilyen technológiákba, képesek vagyunk igazi változást elérni a csomagolóanyagok terén és ezzel ösztönözhetjük az iparág más szereplőit is, hogy induljanak el ebbe az irányba.”

2019. november 28-án az első Körforgásos Gazdaság Summiton ünnepélyesen aláírásra került a Magyar Körforgásos Gazdaság Platform és a Holland Circular Hotspot közötti együttműködés.

A pont egy éve, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére megalakult Körforgásos Gazdaság Platform fontos lépést tett ezzel az együttműködéssel a körforgásos gazdaság elterjesztésért. Ezzel az összefogással lehetőség nyílik a legjobb nemzetközi körforgásos példák, tudás és eszközök megismerésére, a hazai tapasztalatok megosztására, a kormányok közötti lehetséges együttműködésre az EU célok eléréséhez szükséges jó megoldások megosztásával. A rendezvényen ünnepélyesen csatlakozókkal együtt a Platfomnak már 80 tagja van.

„Büszke vagyok arra, hogy a Holland Circular Hotspottal most létrejött együttműködéssel egy olyan nemzetközi, élenjáró tudáshoz kaphatunk hozzáférést, amivel a Magyar Körforgásos Gazdaság Platform egy dinamikusabb pályára tudja állítani a körforgásos gazdaság térnyerését hazánkban. A vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével elérhetjük célunkat, a fenntartható gazdaságot.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke. „A BCSDH-nak és partnereinek kiemelt szerepe van a szemléletváltás és a közös gondolkodás megteremtésében, az egy irányba gondolkodó és cselekvő változásvezetők közösségformálásában, és az üzleti megoldások megosztásában, melyek valódi változást eredményeznek.” – tette hozzá.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

A Körforgásos Gazdaság Platform által, a végzett felmérés alátámasztotta, hogy a mai állapot szerint a vállalatok nagy része még a hulladékgazdálkodással azonosítja a körforgásos gazdaságot. Megfogalmazódott az igény az ismeretek megosztására, a jó gyakorlatok és üzleti megoldások bemutatására. Maguk a megkérdezettek erősítették meg, hogy ahhoz, hogy a modellváltás beinduljon és teret nyerjen, összefogásra, tudásmegosztásra és állami ösztönzőkre van szükség.

„A körforgásos gazdasági célok csak az érintett szereplők aktív közreműködésével érhetők el, amelyhez szükség van a lehetőség és az érdekeltség megteremtésére is. A lehetőség biztosításában játszik fontos szerepet a Körforgásos Gazdaság Platform, amely megfelelő keretet nyújt a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra részére az összefogáshoz és a tudásmegosztáshoz. Az érdekeltség megteremtése érdekében emellett olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyek segítik a gazdaság szereplőit, hogy elinduljanak ezen az új úton, hogy érdekeltté váljanak az új szemlélet elsajátításában és alkalmazásában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium célul tűzte ki a gazdasági szereplők érdekeinek a jobb megismerését a körforgásos gazdasági célokat rögzítő jogszabályok átültetése során. Ezen kívül a tárca 2019-ben pályázat keretében mintegy 244 millió Ft értékben támogatást nyújtott kis- és középvállalkozások számára a körforgásos gazdasági célkitűzéseiket szolgáló, a hulladék keletkezésének megelőzését vagy a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését, újrafeldolgozását biztosító kreatív és innovatív ötletek megvalósítására irányuló projektekhez.” – mondta el nyitóbeszédében Hizó Ferenc az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

Kifejezetten erre az eseményre jelent meg angolul a körforgásos gazdaság témájában egyik alap művének számító „Material Matters”, amelybe annak egyik szerzője Sabine RAU-OBERHUBER, aki a Holland Nagykövetség meghívására érkezett hazánkba, adott betekintést a jelenlevőknek.

‘’Ha 9 milliárd földlakó számára szeretnénk biztosítani a tiszta vizet, élelmet, lakóhelyet, megfelelő munkát és jólétet, amint az az ENSZ Fenntartható Fejlődés Célkitűzései között szerepel, azonnal cselekednünk kell a körforgásos és fenntartható gazdaságra történő áttérés érdekében, nehogy túl késő legyen! Nagykövetségünk, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítója, támogatja az Együttműködési Megállapodásban lefektett célokat, különös tekintettel a tudásmegosztásra valalmint a legjobb gyakorlatok megosztására az anyagkörforgást illetően.’’ – emelte ki bevezetőjében René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete.

A körforgásos gazdaság arról szól, hogyan tudjuk újragondolni a nyersanyagok és az erőforrásaink felhasználását annak érdekében, hogy egy hulladék- és kibocsátásmentes fenntartható gazdaságot alakítsunk ki. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi ú.n “lineáris model”-től, amely a “kitermelünk, gyártunk, kidobunk ” vonalán halad, át kell mozdulnunk a körforgásos gazdasági modell felé: “csökkentsünk, újrahasznosítsunk, visszaforgassunk”  – emelte ki bevezetőjében Bodor Tibor, az ING Bank N.V. Magyarországi fióktelepe vezérigazgatója, aki a konferencia házigazdájaként üdvözölte az együttműködést.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2019-es támogatóinak:

2019. november 22-én, az E.ON Hungária Zrt. székházában zajlott „A jövő vezetői” tehetségprogram ösztöndíjas pályázatainak elbírálása, mely során kiválasztásra került a zsűri döntése alapján az a pályázó, aki a program 2020-as évfolyamában részt vehet. 2019-ben a lehetőséget Putti Krisztián, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem energetikai mérnök mesterszakos hallgatója nyerte el.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

2015 óta minden évben egy egyetemi hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőbe jutott hat pályázó hattagú üzleti szakmai zsűri előtt mutatta be, hogy saját egyeteme milyen lépésekkel válhatna fenntarthatóbbá. 2019-ben a fődíjat Putti Krisztián, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem energetikai mérnök mesterszakos hallgatója nyerte meg a zsűri döntése alapján. Krisztiánt komplex stratégiai gondolkodás, strukturált probléma és megoldás felvetés, vezetői szemlélet és meggyőző előadásmód jellemzi, ami hozzásegítette a díj elnyeréséhez.

A döntősök kiváló pályamunkáit is jutalmazta a zsűri egy felajánlással, miszerint a döntőbe jutott pályázók a zsűri egyes tagjaitól kétszer 1-1 óra mentorálási lehetőséget kapnak, valamint, hogy a program egy, az általuk kiválasztott szakmai napon részt vegyenek.

A szakmai zsűri tagjai: Gazsi Zoltán (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH), Urbán Katalin (Grundfos)

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram kiemelt támogatói 2019-ben: Eisberg, további támogatói pedig: Alteo, Grundfos.