Válságos állapotban van bolygónk, a legutóbbi tanulmányok alapján egyértelművé vált, hogy az eddig bejelentett kibocsátáscsökkentési vállalások nem elégségesek ahhoz, hogy az évszázad végéig két Celsius-fok alatt maradjon a Föld átlaghőmérsékletének az emelkedése.

A Fenntartható fejlődés című kiadvány egyrészt bemutatja a válságjeleket, de felsorolja azt is, hogy az egyes országok, nemzetközi szervezetek, illetve vállalatok milyen újabb programokkal és vállalásokkal próbálják megfordítani a kedvezőtlen folyamatokat. A kiadvány ismerteti az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) Vision 2050: Time to Transform című programját, s érinti azt is, mit tesz a szervezet magyarországi tagvállalata, a BCSDH.

Az idén ismét fontos téma lesz az élelmiszerpazarlás és szó esik arról, miképpen tehetjük hétköznapjainkat is fenntarthatóbbá.

A kiadvány a korábbi évekhez hasonlóan foglalkozik a fenntarthatóság egyik kulcselemének számító körforgásos gazdasággal is, bemutatja az Európai Unió körforgásos gazdasággal kapcsolatos programját, és foglalkozik azzal is, mi lehet az oka annak, hogy 2020-ban – 2019-hez képest – hátramenetbe kapcsolt a körforgásosság. 

A kiadvány foglalkozik az energiatermelés – a megújuló források kihasználásával, az atomenergetika, illetve az energiatárolás – kérdéseivel is, s szó esik a fenntarthatóságot szolgáló technikai újdonságokról, például a szén-dioxid befogásáról, az új technológián alapuló tengeri szélfarmokról, illetve az okos városokban zajló fejlesztésekről. A kiadvány természetesen elemzi, milyen változásokat hozott a koronavírus-járvány: hogyan alakulnak át a városok a pandémia hatására és milyen hatással van a járvány a környezetre.

A kiadvány ezúttal is jelentős teret szentel a fenntarthatóság társadalmi vetületeinek: a zöld munkahelyek számának növekedésének, illetve az ESG-beszámolók gyors terjedésének.

Szonja diplomáját az ausztráliai Newcastle-i Egyetemen szerezte, ahol fejlődés- és fejlesztéskutatást tanult. Mesterdiplomáját a dániai Roskildei Egyetemen kapta nemzetközi igazgatás  és politika szakon. Az MTA Szociológiai Intézetében végzett kutatóasszisztensi munkája során a gazdasági és környezeti kihívások társadalmi hatásaival foglalkozott. Azóta is kíváncsi és lelkes: Nemzetközi civil szervezeteknél (UNICEF, Transparency International, CEE Bankwatch Network) a fenntartható fejlődésben rejlő kihívások tanulmányozása tartozott hozzá. Különösen fontos számára a fenntartható fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás mind egyéni, mind pedig vállalati szinten.

Hogyan tegyük elkötelezetté kollégáinkat a zöld gondolkodás iránt, ami nemcsak nekik, de a cégnek is jó? A Bánáti és Hartvig Építész Irodán belül alakult Zöld Kommandó a munkatársai többségét bevonta a programjaiba, de a jövőre nézve még merészebb tervei vannak –erről beszélgetnek majd a Nemzetközi Zöld Építés Hetén.

Nézze meg a Nemzetközi Zöld Építés Hete összes hazai programját!

A Zöld Kommandó egy idén tavasszal alakult aktív és elkötelezett kis csapat, amely a vezetőség támogatásával azon dolgozik, hogy maga a munkahelyük és a többi kolléga is elkötelezze magát a zöld irányelvek, a dekarbonizáció és a fenntarthatóság mellett.

„Nem akartunk túl komoly nevet, innen jött a Zöld Kommandó – mondta a HuGBC-nek Márkus Péter, a műveleti egység alapítója. – A cél a motiválás és a figyelemfelkeltés, ezért semmit nem teszünk kötelezővé, akit érdekel, az csatlakozik a kezdeményezéseinkhez.”

Kezdeményezés pedig sokféle van: az elmúlt hetekben teljesítendő challenge-eket találtak ki: a mobilitás hetén minél több biciklivel érkező munkatársat szerettek volna, volt műanyag– és húsmentes hét is, amikor ezek használatát, illetve fogyasztását csökkentették a minimálisra.

Sikerült meggyőzni olyan kollégákat is, akik maguktól nem feltétlenül vágnának bele hasonlóba, de a társak lelkesedése rájuk is hatott. Mint Márkus mondja, még a nyári szabadságok alatt is meghaladta az 50 százalékot a részvétel, de a cél még merészebb: elérni a 80 százalékot. Ugyanakkor ez egy folyamat, maga a Zöld Kommandó is tanul még új módszereket, technikákat – például azok kedvéért, akinek hajlandósága volna, kerékpárja viszont még nincs, tervezik irodai biciklik beszerzését.

Példakép akad házon belül is: az egyik munkatárs Káposztásmegyerről teker be naponta a Fehérvári úti irodába. Az irodán belüli zuhanyzó, a megtett kilométerek gyűjtése ösztönzőleg hat, legutóbb például egy esősebb napon is 16-an érkeztek kerékpárral a munkába. A Zöld Kommandó minden titkát azonban nem akarjuk elárulni, a Nemzetközi Zöld Építés Hetén rendezett beszélgetésen azonban arra is választ kap majd, hogy:

  • Hogyan lehet a kollégákat motiválni és bevonni a zöld programokba?
  • Miként lehet az iroda fizikai környezetét a kitűzött célok mentén átalakítani?
  • Milyen programokkal, képzésekkel lehet az értékrendet továbbadni a kollégáknak, hogy a mindennapi szemléletükké váljon?
  • Mit tehet a cégvezetés a partnerek, beszállítók „zöldítéséért”?
  • Hogyan lehet a körforgásos gazdaság elveit átültetni az irodai mindennapokba?

A beszélgetés résztvevői az építésziroda részéről: Bánáti Béla (építész, alapító), Hartvig Lajos (építész, alapító), Márkus Péter (építész, a Zöld Kommandó alapítója), a moderátor Molnár Zsuzsanna (PR Munkatárs).

Kérdezzen, szerezzen tapasztalatot és alkalmazza a saját cégénél és kollégáival a bevált jó gyakorlatokat!

A helyek száma limitált, ezért regisztráljon mihamarabb!