Természeti erőforrásainkat folyamatosan éljük fel és veszítjük el. A kormányok és a vállalkozások által a világgazdaság 70%-át lefedő nettó zéró célok elérhetetlenek anélkül, hogy még ebben az évtizedben véget ne vessünk az erdőirtásoknak, és meg ne állítsuk a tengeri élővilág pusztulását, amelyek ma a globális szén-dioxid 30%-át nyelik el. – mutatott rá Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) ügyvezető-alelnöke a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) március 28-án tartott Üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a vállalatok és a természet egymásra hatása állt. A résztvevőket a nap házigazdájaként Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte.
Világunk egyre sürgetőbb kihívásai: a klímavészhelyzet, a biodiverzitás gyors hanyatlása, a drámaian növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és a vállalati teljesítmény csak gazdasági szempontok szerinti értékelése. Nincs több időnk, ezen a négy területen mindenképpen a legmagasabb szintű elköteleződés mellett, azonnali lépésekre, tettekre és rendszerszintű változásra van szükség.
„Nem tudjuk elérni a nettó nulla kibocsátást olyan vállalati intézkedések nélkül, amelyek megállítják és megfordítják a természeti veszteséget. A természet a klímamegoldások harmadát jelenti, és a biodiverzitásvesztés gyorsuló ütemben zajlik. Minden vállalkozás a természetre épül, lehetőségeket kínálva a természet-alapú megoldásokba való befektetésre, amelyek előmozdítják azt a rendszerszintű változást, amire szükségünk van.” – Diane Holdorf, a WBCSD ügyvezető alelnöke, aki az üzleti világot képviselte az ENSZ által kezdeményezett biodiverzitással foglalkozó COP15-ön, ahol egy fontos nemzetközi egyezmény született a biodiverzitás megőrzése érdekében.
Sipos Katalin, a WWF magyarországi igazgatója, a hazai helyzetet összegezve és a lehetséges megoldásokról is beszélt.
„Az emberiség elképesztő technológiai fejlődése miatt napjainkra hozzászoktunk, hogy műszaki megoldást keresünk szinte mindenre. De a hi-tech időnként nem a legbölcsebb választás – a fenntarthatósági átmenethez kulturális és értékrendi változásokra, valamint alacsony kibocsátású, low-tech megoldásokra is szükségünk van. Egyes környezeti problémákra pedig a legegyszerűbb és legősibb megoldás a legjobb: a természet mint eszköz.” – mondta el előadásában Sipos Katalin, ő is kiemelve, hogy a klímavállalások nem történhetnek a természet kárára, épp ellenkezőleg a természetre építve a változás valóban rendszerszintű lehet.
A természet létfontosságú az egészséges emberiség, az egészséges üzleti élet és az egészséges bolygó megteremtéséhez. A klíma, a biodiverzitás és a víz ugyanannak a rendszernek a részei, szorosan összekapcsolódnak, és egyiket sem lehet a többitől függetleníteni, egymással folyamatos kölcsönhatásban vannak.
„A világ GDP-jének több mint fele a természettől és annak szolgáltatásaitól függ. Vagyis mindannyiunkat érint, akár tudjuk, akár nem, így mindenkinek cselekednie kell. Éppen ezért helyeztük ezt a témát 2023-as szakmai programunk fókuszába. Izolált intézkedések helyett rendszerszintű változásokra van szükség, amihez elengedhetetlen a mély és átfogó együttműködés az üzleti szféra a tudományos szakemberek, a politikai döntéshozók, a befektetők, a fejlesztők és a fogyasztók között. Hiszünk benne, hogy az üzleti szférának vezető szerepet kell betöltenie e kívánt, gyors változás elérésében.” – mondta el Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnőke nyitóbeszédében.
Az előadásokat követő zártkörű fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek a biodiverzitás, a víz és a klímaadaptáció aktuális helyzetéről és kihívásairól, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot és megoldást.
Köszönjük a Race to Zero program támogatóinak!
