Természeti erőforrásainkat folyamatosan éljük fel és veszítjük el. A kormányok és a vállalkozások által a világgazdaság 70%-át lefedő nettó zéró célok elérhetetlenek anélkül, hogy még ebben az évtizedben véget ne vessünk az erdőirtásoknak, és meg ne állítsuk a tengeri élővilág pusztulását, amelyek ma a globális szén-dioxid 30%-át nyelik el. – mutatott rá Diane Holdorf, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) ügyvezető-alelnöke a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) március 28-án tartott Üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a vállalatok és a természet egymásra hatása állt. A résztvevőket a nap házigazdájaként Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte.

Világunk egyre sürgetőbb kihívásai: a klímavészhelyzet, a biodiverzitás gyors hanyatlása, a drámaian növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és a vállalati teljesítmény csak gazdasági szempontok szerinti értékelése. Nincs több időnk, ezen a négy területen mindenképpen a legmagasabb szintű elköteleződés mellett, azonnali lépésekre, tettekre és rendszerszintű változásra van szükség.

Nem tudjuk elérni a nettó nulla kibocsátást olyan vállalati intézkedések nélkül, amelyek megállítják és megfordítják a természeti veszteséget. A természet a klímamegoldások harmadát jelenti, és a biodiverzitásvesztés gyorsuló ütemben zajlik. Minden vállalkozás a természetre épül, lehetőségeket kínálva a természet-alapú megoldásokba való befektetésre, amelyek előmozdítják azt a rendszerszintű változást, amire szükségünk van.” – Diane Holdorf, a WBCSD ügyvezető alelnöke, aki az üzleti világot képviselte az ENSZ által kezdeményezett biodiverzitással foglalkozó COP15-ön, ahol egy fontos nemzetközi egyezmény született a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Sipos Katalin, a WWF magyarországi igazgatója, a hazai helyzetet összegezve és a lehetséges megoldásokról is beszélt.

„Az emberiség elképesztő technológiai fejlődése miatt napjainkra hozzászoktunk, hogy műszaki megoldást keresünk szinte mindenre. De a hi-tech időnként nem a legbölcsebb választás – a fenntarthatósági átmenethez kulturális és értékrendi változásokra, valamint alacsony kibocsátású, low-tech megoldásokra is szükségünk van. Egyes környezeti problémákra pedig a legegyszerűbb és legősibb megoldás a legjobb: a természet mint eszköz.” – mondta el előadásában Sipos Katalin, ő is kiemelve, hogy a klímavállalások nem történhetnek a természet kárára, épp ellenkezőleg a természetre építve a változás valóban rendszerszintű lehet.

A természet létfontosságú az egészséges emberiség, az egészséges üzleti élet és az egészséges bolygó megteremtéséhez. A klíma, a biodiverzitás és a víz ugyanannak a rendszernek a részei, szorosan összekapcsolódnak, és egyiket sem lehet a többitől függetleníteni, egymással folyamatos kölcsönhatásban vannak.

„A világ GDP-jének több mint fele a természettől és annak szolgáltatásaitól függ. Vagyis mindannyiunkat érint, akár tudjuk, akár nem, így mindenkinek cselekednie kell. Éppen ezért helyeztük ezt a témát 2023-as szakmai programunk fókuszába. Izolált intézkedések helyett rendszerszintű változásokra van szükség, amihez elengedhetetlen a mély és átfogó együttműködés az üzleti szféra a tudományos szakemberek, a politikai döntéshozók, a befektetők, a fejlesztők és a fogyasztók között. Hiszünk benne, hogy az üzleti szférának vezető szerepet kell betöltenie e kívánt, gyors változás elérésében.” – mondta el Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnőke nyitóbeszédében.

Az előadásokat követő zártkörű fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek a biodiverzitás, a víz és a klímaadaptáció aktuális helyzetéről és kihívásairól, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot és megoldást.

Köszönjük a Race to Zero program támogatóinak! 

 

A zöldremosás aranykorát éljük és bizony nagy a tét. Mert a zöldre mosás az új klímatagadás, amely lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy tovább folytassák a környzetre káros szokásos üzletmenetet, és bezár minket olyan rendszerekbe, amelyek a Föld erőforrásainak túlhasználatára épülnek. Mentséget, kibúvót adva konzerválja a rossz fogyasztói szokásokat, de a legnagyobb bűne, hogy eltereli a figyelmet a valódi problémákról és így elmaradnak a rendszerszintű változások. A vállalatokra nagy felelősség hárul.

A Unilever kötelezettségvállalásáról, a felelős zöldkommunikációért tett lépéseikről Korom Dorina, a cég Communication Secialist-je tartott prezentációt a március 23-i kommunikációs munkacsoport ülésen résztvevők számára.

Megismerhettük egy csatlakozó vállalat szemével a Green Pledge kezdeményezést, amelynek célja hogy a reklámkészítés folyamata során kiemelt figyelmet fordítsanak a vállalatok a környezetvédelemre, a környezet megfelelő ábrázolására, magatartási formákra és a green-washing (megtévesztő zöld állítások) elkerülésére, hogy hozzájárulnak a pozitív környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi szemléletváltozáshoz.

 

 

Idén is megrendezésre kerül a hagyománnyá vált Körforgásos Gazdaság Akadémia a BCSDH és a Holland Nagykövetség szervezésében. A három alkalmas webinárium-sorozat témái idén: a Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiája, a másodnyersanyag-piacok hazai megvalósítása és a körforgásos gazdaság szerepe az ESG jelentéstételben.

Az előadások során a háttérismeretek mellett konkrét, vállalati jógyakorlatokat is megismerhetnek a résztvevők.

 

Részvételi díj:

  • BCSDH tagok számára ingyenes,
  • Körforgásos Gazdaság Platform (nem BCSDH tag) tagok számára: 3000 Ft + Áfa/fő/alkalom,
  • Egyéb szervezetnek: 5000 Ft + Áfa/fő/alkalom.

 

Az Akadémia tematikája (minden alkalomra külön szükséges regisztrálni):

 

  1. Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiája

Időpont: április 4. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

2021-ben indult el Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiajának megalkotása, mely idén zárul. Az esemény keretében a megalkotásban résztvevő szervezetekkel szervezünk beszélgetést.

 

  1. A másodnyersanyag-piacok működése és a hazai megvalósítás lehetőségei

Időpont: május 2. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

A második alkalmon a másodnyersanyagok piacáról les szó, mely során a jelenlegi problémákat, és a hazai megvalósítást fogjuk bemutatni hazai példákkal.

 

  1. Körforgásos gazdaság szerepe az ESG jelentéstételben

Időpont: június 6. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

Utolsó alkalommal pedig a körforgásos gazdaság ESG jelentéstételben betöltött szerepét elemezzük tanácsadó vállalatok segítségével.

 

Az Akadémia magyar és angol nyelvű, szinkrontolmácsolás nélkül.

 

További információkért kérjük, forduljon Takács Ivetthez az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen.

 

A Körforgásos Gazdaság Platform támogatói 2023-ban:

 

– Vállalatirányítás a fenntarthatóságért –

 

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj meghirdetésével inspirálni kívánjuk a hazai vállalatokat és vezetőiket a vállalatirányítási koncepciójuk zöld szempontok mentén történő átgondolására.

Pályázat célja

Célunk, hogy elismerjük azokat a szervezeteket, amelyek a fenntarthatóság irányába tett törekvéseikkel hozzájárulnak környezetünk megóvásához.
Hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait jutalmazzuk.

Pályázat benyújtásának határideje

2023. április 17.

Pályázat tartalmára vonatkozó elvárások

Pályázni egy maximum 10 oldalas összefoglalóval lehet, mely bemutatja a vállalati megoldást az alábbi struktúrában:

  • Vállalati kihívás, megoldandó probléma leírása
  • Megoldás koncepciójának bemutatása
  • Implementáció lépéseinek, státuszának bemutatása
  • Elért eredmények
  • Tervek, következő lépések

A pályázatot a diana.lekly@horvath-partners.com e-mail címre kérjük elküldeni.

Eredményhirdetés: 2023. május 24.

A díj átadására a 35. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon kerül sor, 2023. május 24-én, ahol a győztesnek lehetőséget biztosítunk megoldása prezentálására.

Értékelési szempontok

  • Zöld szempontok érvényesülése
  • Innovativitás, újszerűség
  • Megvalósíthatóság, megvalósítás módja
  • Vállalati, belső hatás
  • Társadalmi hatás

A pályázatok kidolgozása kapcsán szívesen válaszolunk kérdésekre, felvetésekre.
Kapcsolat: Stancsics Nóra, kompetencia központ vezető
Email: nora.stancsics@horvath-partners.com
Telefon: +36 1 382 8888

A díjról

A Zöld Kerék díjat a 2021-ben indított IFUA Green Controlling Díj mintájára hirdetjük meg.
Az első alkalommal a PalletBiz lett a nyertes, ipari csomagolás fenntartható megvalósítását kitűző vállalati stratégiai megoldásért.

 

Jelentős mennyiségű műanyagfóliát takarít meg a SPAR éves szinten azzal, hogy a logisztikai folyamatok során többször használatos rolli-ponyvával fedi le az áruházakba induló szállítmányok egy részét.

2022. december végéig több mint 35 ezer rolli-ponyva alkalmazását kezdte meg a SPAR. A logisztikai láncban a termékek a raktárból kerülnek az áruházakba, ezeket előbb rollikocsikra helyezik, majd rögzítik. Ez utóbbi folyamat eddig fóliával történt, mostantól viszont ahol lehet, rolli-ponyvát alkalmaznak. A raktárból kamionnal kerülnek az üzletekbe a ponyvával lefedett rollikocsik, majd az üres szállítóeszközök és az összegyűjtött ponyvák visszakerülnek a raktárba, s újra fel lehet ezeket használni a következő szállításnál.

„Üzleti filozófiánk egyik sarkalatos pontja a környezettudatos működés, emiatt kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a negatív környezeti hatásokat a minimálisra csökkentsük. A rolli-ponyva alkalmazása a cégcsoport-szintű célkitűzéseket is támogatja, miszerint 2030-ig jelentősen csökkenjen a hulladéktermelés, a megelőzés, a csökkentés, az újrahasznosítás és az újra használat révén. Az áruházaknál keletkező és értékesíthető másodlagos nyersanyagok – papír, műanyag – szelektálása terén a kezdeti 46 százalékos újrahasznosítási arány mára már több mint 70 százalékra nőtt üzleteinkben. Természetesen a legjobb csomagolási hulladék az, ami eleve nem is jön létre. A rolli-ponyva esetében éppen erről van szó: jelentős mennyiségű műanyag fóliát váltunk ki, s helyette egy környezetbarát megoldást részesítünk előnyben.” – fogalmazott Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A SPAR a számítások szerint évente legalább 59 tonnányi műanyag csomagolóanyagot takarít meg az újítással, csökkentve a környezeti terhelést.

Idén már harmadik alkalommal hirdette meg a PPH Media CSR Doing Good Award versenyét, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a céges társadalmi felelősségvállalás fontosságára.

A KPMG „Ticket to Pride” című pályaműve elnyerte a Special Mention díjat, amellyel a vállalati sokszínűséget, valamint a befogadó és csapatközpontú munkahelyi közösséget mutatta be a KPMG Global Services Hungary csapatának szervezésében.

KÉP: A PPH Média CSR Doing Good Award Special Mention díját Illés Zsuzsa, Liptay Gabriella és Mérő-Santucci Gabriel vette át

A KPMG globális ESG célkitűzéseit tartalmazó és a magyarországi KPMG számára is iránymutatásként szolgáló Our Impact Plan négy fő pillérre épül: Bolygó, Emberek, Prosperitás és Vállalatirányítás.

Az Emberek pillér meghatározó eleme előmozdítani a befogadó, sokszínű és bizalmon alapuló vállalati kultúra kiépülését, ahol mindenki biztonságban érzi magát és képes kibontakozni, sikereket elérni. Ezekhez a célokhoz illeszkedett a 2022-es Pride hónaphoz kapcsolódó programsorozat Ticket to Pride címmel, ahol különböző aktivitásokkal hívták fel a kollégák figyelmét az LMBTQ+ elfogadás és a nyitott vállalati kultúra fontosságára.

Az egyik kiemelt program a „Come as You are” művészeti kiállítás volt, amely a KPMG székházában nemcsak a munkatársak, de – időszakosan – a külső érdeklődők számára is nyitva állt. A programok zárását a Budapest Pride felvonuláson való részvétel adta. A vezetőség folyamatos támogatása bizonyította a téma iránti valós elköteleződésünket és mindez példamutató volt a kollégák számára is.

A Ticket to Pride összefoglaló néven futó program, fókuszban a „Come as you are” kortárs művészeti kiállítással, több díjat is nyert, a CSR Doing Good Awards-on kívül is, így az Art is Business Díját, a, valamint a Marketing Diamond Awards díját is.

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Van ezeknek az ökoszisztéma szolgáltatásoknak ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Mit tehetünk vezetőként? Mik a biodiverzitás helyreállításának lépései?

Ezekről a témákról beszélgettek „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősségvállalás alapjait és gyakorlatát járták körbe március 9-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Kam Jandu a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese köszöntötte, a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója beszélt. Bemutatta Magyarország jelenlegi környezeti helyzetét, felhívta a figyelmet az természeti tőke megóvásának fontosságára és arra, hogy a biodiverzitás szolgáltatásai messze túlmutatnak az anyag szintjén, számos területen nyújt hasznos „szolgáltatást” pl. talajvédelem, vízgazdálkodás stb. De amíg ezeket nem árazzuk be, nem vesszük figyelembe döntéseinknél, addig nem fogunk jó irányba menni. Fontos, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

Dr. Zilahy Gyula, a BME GTK tanszékvezető egyetemi tanára és az International Sustainable Development Research Society elnökhelyettese a vállalati szektor szerepét elemezve a klímaváltozásban és a környezeti problémákban rámutatott arra, hogy ma már nincs olyan vállalat, olyan szektor, amely ne érzné ezek negatív hatását és ne lenne tennivalója. Ma már sok esetben a vállalati szektor viszi előre a politika helyett a klímavédelem ügyét, és a szabályozás után az üzleti szféra az, akitől az emberek a megoldást várják. Az egyéni felelősség felismerése ebben a régióban még nem jellemző.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a napokban publikált Vállalatvezetői felmérésük eredményeit. Ebből a felmérésből többek között kiderült, hogy hosszabb távon az energiaválság marad a fő kockázati tényező a vállalatvezetők szerint és a jelenlegi súlyához képest növekedni fog a klímaváltozás hatása is. Az ezekre való felkészülést – ezt az energiaválság is jól mutatja – nem elég akkor megkezdeni, amikor bekövetkeznek. A klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra történő felkészülés terén a legtöbben a vállalat kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezéseket tesznek, új, klímabarát folyamatokat vagy termékeket dolgoznak ki, illetve a kockázatok mérséklését célzó adatvezérelt, vállalati szintű stratégia fejlesztésén dolgoznak.

A délelőtt folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása az új koncessziós időszakban kapcsán tette fel kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője pedig a repülőtér kerítésén kívüli zöld területeinek hasznosításáról indított beszélgetést.  A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatója jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Az ALD integrál mobilitási rendszerét Dr. Székács Annamária, a vállalat Beszerzés és Customer Excellence vezetője mutatta be. A Hollandiában elérhető alkalmazással egyetlen applikáción belül a vállalat képes felhasználói személyre szabott utazási igényeit kielégíteni. Külön jegyek vásárlása vagy több applikáció letöltése nélkül használható például vonaton, tömegközlekedésen vagy akár közösségi kerékpáron is. A CO2 kibocsátás csökkentés és a költségcsökkentés mellett a dolgozói elégedettség növekedése és további szemléletformálás sem elhanyagolható hatása ennek az egyedi szolgáltatásnak és a hozzá kapcsolódó applikációnak. amely a partnervállalatok karbonsemlegességi céljainak elérését is segíti.

Kovács Károly a BDL ügyvezető igazgatója a víz és a biodiverzitás összefüggéseiről beszélt, rámutatva, hogy a víz a hatékony klímaadaptáció alapja. A biodiverzitás veszteség a vizekben jelentős. A teljes víz készlet 0,07%-a az ivóvízként felhasználható készlet és ez is egyre szennyezettebb. Éves szinten veszítünk annyit az ökoszisztéma szolgáltatásokon, amennyit évente kellene elkölteni ezek megóvására. A repülőtérhez hasonló, nagy burkolt felületekkel rendelkező cégeknél kiemelten fontos a csapadék gyűjtése, tisztítása és tudatos használata, elvezetése. A Budapest Airport ebben is élen jár.

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Beszélt a Greenairport partner együttműködési programról, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán is folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, amellyel maximalizálható az újrahasznosítás, valamint folyamatban van egy teljes ciklusátvilágítás is. A természetvédelmi programjaiknak fontos része az ürgeállomány és a madarak védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról, a vezetői karrierről és kihívásokról és a repülőtér jövőbeli terveiről beszélgetett. A jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A vezetett buszos túra során a csoport megtekintette a különleges repülőtéri tűzoltóautókat, valamint azokat a nagyméretű járműveket is, amelyek a futópályák és gurulóutak tisztántartását biztosítják, például havazás esetén. A túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság. A túra kezdetén még éppen napfényben, a túra zárásakor pedig már a lámpafényekkel megvilágított futópályákon nézhettek meg a résztvevők több felszálló vagy leszálló gépmadarat olyan közelségből, amire ritkán adódik alkalom.

Az esemény galériáját is tekintse meg

#1: Így hasznosítunk újra mi

Mindenki azt gondolja magáról, hogy ténylegesen elkötelezett a környezetvédelem iránt. A megvalósítás azonban már más kérdés. Mi a Manupackagingnél magabiztosan állíthatjuk, hogy minden negatív környezeti hatást a lehető legnagyobb mértékben ellensúlyozunk.

Műanyag-feldolgozóként tisztában vagyunk a felelősségünkkel, és nagyon is odafigyelünk erre, amikor az erőforrásokkal és a hulladékkal foglalkozunk.

Folyamatosan azon dolgozunk, hogy javítsuk környezeti és energetikai teljesítményünket, és csökkentsük a karbonlábnyomunkat. Eddig meglehetősen sikeresek voltunk ebben, íme, a statisztikáink:

  • A gyártással kapcsolatos műanyaghulladékunk 100%-át belsőleg újrahasznosítjuk.
  • A tavalyi hulladék 99,6%-a nem jelentett közvetlen veszélyt a környezetre.
  • Hulladékunk 89,2%-a újrahasznosítható (azt nem számítjuk ebbe, amit már belsőleg újrahasznosítottunk). Ez a szám a papírra, kartonra, műanyagra és fára vonatkozik.

Természetesen mindig van lehetőség a javulásra. Folyamatosan igyekszünk még jobb eredményt elérni például új megállapítások bevezetésével, a folyamataink továbbfejlesztésével, illetve más vállalatokkal való együttműködésekkel, amelyek szintén elkötelezettek a hulladékcsökkentés iránt.

Belső hulladékunk már 100%-át újrahasznosítjuk, és most azon dolgozunk, hogy növeljük az újrahasznosítás arányát a vállalatunkhoz kapcsolódó összes hulladék esetében. Még van hová fejlődnünk, de elkötelezettek vagyunk a célunk megvalósítása mellett.

 

#2: A megbízhatóság szinonimája a fenntartható gazdálkodásban

Bemutatjuk az Agriflex Evolution 5+-t! A bála stretchfóliát mindenféle csomagológép-típuson tesztelték, és többszörösen bizonyította megbízhatóságát.

Milyen előnyei vannak az Agriflex Evolution 5+-nak?

  • 100%-ban újrahasznosítható, többrétegű fó
  • Utolérhetetlen mechanikai tulajdonságok és tapadási képessé
  • UV-stabilitás, 12 hónapos garancia a legjobb takarmányminősé
  • Legmagasabb oxigénzáró képessé
  • Optimális szúrás- és szakadásállóság.
  • Alkalmas kerek és szögletes bálákra is.
  • Stabilan kiváló teljesítmény minden időjárási körülmények között, hosszú távú szállítás eseté
  • Több millió bálán bizonyított teljesítmé
  • Alkalmas minden bálacsomagoló

A Manupackagingnél komolyan törődünk ügyfeleink termékeinek épségével, miközben a környezetre is odafigyelünk. Ennek egyik legjobb bizonyítéka az Agriflex Evolution 5+, amely tanúsítja, hogy egyidőben megvalósulhat a tartósság és a fenntarthatóság.

Amennyiben az Ön cége is a stretch-fóliázást alkalmazza, és elkötelezett a fenntartható csomagolási megoldások mellett, kérjük, keresse szakértő munkatársunkat  Somogyi Gábort a +36 30 682 60 51-es telefonszámon, vagy írjon az iroda@manupackaging.hu email címre.

Az IKEA 2012-ben létrehozott és rendszeresen felülvizsgált People & Planet Positive stratégiája közös fenntarthatósági lépéstervezetet ír le, és elérendő célokat tűz ki mindenki számára az IKEA franchise rendszerében, valamint az értékláncban. A fenntarthatóságra vonatkozó céljaink és kötelezettségeink 2030-ig kerültek rögzítésre, az ENSZ fenntartható fejlődésének célkitűzéseivel összhangban.

Ennél korábban elérendő célokat is kitűztünk, melyek egyike a zéró kibocsátású házhozszállítási szolgáltatás elérése 2025-re. Ez jelenleg elsősorban 100%-ban elektromos furgonokkal, valamint teherbiciklik bevonásával történik, de fenntarthatósági osztályunk folyamatosan dolgozik új megoldások bevonásán. A 21-es gazdasági évben a hangsúlyt a flotta elektromosításának elkezdésére fektettük, ekkor még csak a rendelések 5%-át szerettük volna alternatív meghajtású járműparkkal kiszállítani vásárlóinkhoz, magunk is ismerkedtünk e technológia előnyeivel és hátrányaival. Azonban az idei évben, már minden negyedik rendelésünket, azaz a teljes volumenünk 25%-át fogjuk kibocsátásmentesen kiszállítani az utolsó kilométeres szállítás kategóriájában.

Ezzel összhangban bővíteni fogjuk 2030-ig a jelenlegi áruházaink parkolóiban elérhető töltő infrastruktúrát is, és a jövőben nem csak vásárlóinknak és munkatársainknak, hanem logisztikai szolgáltató partnereinknek is biztosítani fogunk töltési lehetőséget.

Link: Fenntarthatósági stratégiánk – IKEA

Az egyeskocsi-fuvarozás során az áru útnak indítható akár egyetlen vasúti kocsiban, – iparvágányon közvetlenül a vállalkozások telephelyeiről is. Az egyes kocsik egy gyűjtőpályaudvarra érkeznek, ahol a célállomásuk szerint állítják be őket vonatokba, és így jutnak el a végállomásukra.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott támogatási program révén az Építési és Közlekedési Minisztérium a 2022-2025. közötti időszakra tervezetten évente 6,4 milliárd forint összegű vissza nem térítendő forrást biztosít a vasúti szektor szereplői számára. Az egyeskocsi-fuvarozás kapacitásainak megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország a vasútprogramban rögzített célnak megfelelően Közép-Európa teherfuvarozási, logisztikai és elosztó központjává váljon.

A forrás igénybevételére kiírt pályázatra a támogatási keretszerződést az induláskor aláírókon kívül ötödikként az MMV Magyar Magánvasút Zrt. csatlakozott. Ugyanakkor folyamatos a pályázási lehetőség, így a program nyitott a későbbiekben pályázni és a támogatási programhoz csatlakozni kívánó vasúti társaságok részére is. Az egyeskocsi-szolgáltatás nemzetgazdasági szempontból nélkülözhetetlen, mert továbbra is biztosítja 700 magyar vállalat, köztük stratégiai nagyüzemek, kis- és középvállalkozások alapanyagellátását és termékeik piacra juttatását, és közel kétezer vasutasnak biztosít hosszú távon munkahelyet.

Az egyeskocsi-fuvarozás állami támogatásának létrejöttétől kezdve a MÁV a teljesítmények mérésére és elszámolására egy olyan innovatív, számos támogató funkcióval rendelkező informatikai rendszert fejlesztett ki, amely folyamatos és azonnali adatszolgáltatást biztosít a vasútvállalatok számára. A jármű és küldemény alapú azonosítási rendszer a feladási állomástól a rendeltetési állomásig elemi szinten követi a küldeményeket a fuvarozás során.

A MÁV számításai alapján a szegmens meg tudta tartani a korábbi teljesítményeit és egy minimális növekedés is tapasztalható az előző év azonos időszakához viszonyított adatokhoz képest. Tavaly november óta, havonta átlagosan 80-90 millió árutonna-kilométer (egy tonna tömegű áru egy kilométer távolságra való elszállítása) fuvarteljesítményt sikerült fenntartani a programban résztvevő öt vasúti társaságnak a MÁV és a GYSEV hálózatán.

Az eddig eltelt időszakban összesen 5 millió tonna áru fuvarozása során választották az ügyfelek a környezetbarátabb vasúti egyeskocsi-fuvarozási formát a közúti szállítási móddal szemben, ezzel is hozzájárulva Magyarország ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. Ezen árumennyiség vasúton tartásával több százezer tehergépjárműtől mentesült a közút, amelynek köszönhetően 79 ezer tonna szén-dioxiddal kevesebb került a Föld légkörébe. Ekkora közúti többletterhelés a légszennyezési és zajterhelési mutatók, valamint a balestek számának növekedésén túl a közúti hálózat zsúfoltabbá válásával és fokozottabb amortizációjával járna.

Az egyeskocsi-fuvarozás fenntartását az Európai Unió is szorgalmazza. A 2030-ig tartó európai uniós környezetvédelmi cselekvési program célkitűzései között szerepel ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásnak jelentős mérséklése az Európai Unió összes országát illetően. Emellett szintén uniós cél az, hogy a 300 kilométernél nagyobb távolságra történő árutovábbítás esetén a vasúti fuvarozás részaránya 2030-ig elérje a 30 százalékot, 2050-ig pedig az 50 százalékot. Ezen célok elérésében a közlekedési szektornak, és azon belül a vasúti ágazatnak rendkívül hangsúlyos szerepe van, így össztársadalmi érdek a vasúti egyeskocsi-fuvarozási szektor teljesítményének hosszútávú fenntartása, valamint revitalizációja a támogatási program segítségével.

Bizonyos anyagok, illetve termékek közúti fuvarozását több európai ország hatóságai nem engedélyezik, ezért számos exportra termelő magyar vállalat esetében az egyeskocsi-fuvarozás jelenti az egyedüli megoldást az exportra. Az érintett vasútvállalatok ezen fuvarozási módja biztonságos feltételeket teremt ahhoz, hogy a jövőben is kockázatmentesen továbbítsanak rendeltetési helyükre évi 2,3 millió tonna veszélyes árut.