A szakmai közösségekben, mint amilyen a BCSDH is, nemcsak tagként, hanem aktív résztvevőként, szervezőként is igyekszünk dolgozni. A VOSZ Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Szervezetében, az idén nyáron alakult Fenntarthatósági Munkacsoport alapító és elnökségi tagja vagyunk.

A munkacsoport feladata, hogy a mikro- és KKV, illetve egyéni vállalkozók számára is aktuális és hiteles ismereteket továbbítson. Műhelymunkát is szervezünk, ahol a vállalkozókat érintő kérdéseket és feladatokat közösen meg tudjuk beszélni. Idén ősszel szakmai előadásokat és SDG workshopot szerveztünk.

A SPAR Magyarország elkötelezetten folytatja eddigi napelemes beruházásait, s ennek mentén a jövőben is olyan fejlesztéseket tervez, amelyekkel hozzájárul a vállalat karbonlábnyomának csökkentéséhez.

A SPAR hálózatán belül négy áruház, egy szegedi, egy pécsi, a dorogi, és a gödi áramellátását támogatja kiépített napelem rendszer. Mindegyik kis erőmű 50 kW-os teljesítményű, éves szinten együttesen 230-240 MWh villamos energiát termelnek, amellyel az adott üzlet teljes fogyasztásának 12-13 százalékát fedezik.

„Az első napelem rendszert 2020 májusában üzemeltük be Szegeden a Csillag téri üzletünkben, ezt követte másodikként a pécsi és harmadikként a dorogi egységünk 2022-ben, míg idén a gödi áruházunk válthatott át részben e környezetbarát működésre. A leendő beruházásaink esetében is ragaszkodunk ahhoz az elvhez, hogy ahol csak lehet, napelemes energiaforrást is felhasználjunk egységeink működtetéséhez, így ennek mentén tervezzük a jövőbeli fejlesztéseinket is” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője. Szavai szerint a fotovoltaikus energiafelhasználás egyik fontos láncszeme a cég energiatudatos törekvéseinek, amelyeket új beruházásai és a régi, meglévő üzletek felújítása során is szem előtt tart. „Az elmúlt években minden építés és korszerűsítés során arra törekedett vállalatunk, hogy korszerű LED világítást, hőszivattyús hűtési és fűtési rendszereket építsünk ki, s lehetőleg hasznosítsuk a működés során keletkezett úgynevezett hulladékhőt, például meleg víz előállítására” – hangsúlyozta.

A modernizált SPAR üzletek belső tereiben energiahatékony kereskedelmi hűtésrendszerek, ajtózott hűtőbútorok segítik a még takarékosabb áramfogyasztást, az épületek homlokzati hőszigetelése pedig további megtakarítást eredményez az energiafelhasználás területén. Az üzletek felújításakor szinte minden alkalommal megtörténik a nyílászárók cseréje is. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy 2022-ben már kevesebb földgázt, távhőt és villamos energiát kellett külső forrásból vásárolnia a hazai üzletláncnak, mint az azt megelőző, 2021-es esztendőben, s a teljes energiafogyasztás is érzékelhetően csökkent az előző időszakhoz viszonyítva.

A Pureco Kft. 100%-ban magyar tulajdonú nemzetközi vállalat több, mint 10 leányvállalatával fejleszti, gyártja és értékesíti a fenntartható és megfizethető vízgazdálkodási megoldásait, termékeit és technológiáit több, mint 20 országban és 4 kontinensen. Emellett több teljeskörű víz- és környezetgazdálkodási projektet irányít a tervezési szakasztól a megvalósításig. Főként saját fejlesztésű, részben szabadalmaztatott termékekkel és szolgáltatásokkal gondoskodik a környezet védelméről. Megoldásaik az esővízgyűjtés, -kezelés, -tárolás és visszaforgatás, valamint ivóvíz- és szennyvízgyűjtés és elosztási rendszerek létrehozására is kiterjednek. Az ivó- ipari-, depónia- és egyéb szennyvíztisztítás is tevékenységeik körébe tartozik. A magas minőség mellett a PURECO nagy hangsúlyt fektet a költséghatékonyságra.  A termékfejlesztés, design és gyártási feladatok mellett az egyes termékek beüzemelési, működtetési és karbantartási költségeinek optimalizálása is zajlik.

Saját tervezésű ivóvíz- és szennyvíztisztító telepeik a legmagasabb műszaki színvonalat és minőséget garantálják, ugyanakkor megfizethető, mindenki számára elérhető áron kínálják őket partnereiknek. Így válhat elérhetővé technológiai megoldásuk a világ kevésbé fejlett régióiban lakók számára is.

A mindennapi tervezés és kivitelezések mellett termékfejlesztő mérnökeik K+F tevékenysége segítik a vállalatot az innovatív, környezetkímélő megoldások megtalálásában. Az elmúlt években több szellemi termékük is felkerült az ENSZ Fenntarthatósági Fejlődési Célok (=SDG) teljesítésének felgyorsítását elősegítő „vizes” technológiák közé.

https://sdgs.un.org/partnerships/affordable-wastewater-treatment-technology-treat-100-liquid-waste-faecal-sludge-value

https://pureco.hu/hirek/puraid-az-ensz-listajan

Különösen fontos számukra, hogy a környezet iránti elköteleződésük mellett a társadalmi felelősségvállalás is az alapkövükké váljon. Ennek eredményeképpen munkavállalóik számára családias, otthonos, ugyanakkor kreatív és inspiráló környezetet alakítottak ki.

Dolgozóikat aktívan bevonják a közösséget érintő döntésekbe és együttesen tesznek a szélesebb társadalmi jólétért akár karitatív, önkéntes munka, akár anyagi támogatás formájában.

Működésük világos és transzparens etikai normák mentén valósul meg, ahol a kölcsönös tisztelet és az emberi jogok betartása elvárt mind belső, mind pedig külső partnereiktől.

2023 őszén elkészült első önkéntes ESG jelentésük, melyet a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. Pilot ESG Tanácsadási program, GINOP-1.1.7-17-BÉT-6-os számú pályázatának keretében valósítottak meg. Célkitűzéseik között szerepel továbbá, hogy 2050-ig elérjék a karbonsemlegességet.

A BCSDH-ban való tagsággal a céljuk, hogy részesei legyenek a felelős és értékteremtő üzleti tevékenység sikerességének növelése révén a fenntartható világ felé történő átmenet felgyorsításában.

A soproni erőművében szolgálatot teljesítő villamos fűtésű kazán után két újabb eszközt integrált Szabályozási Központjába az ALTEO: a kazincbarcikai és a tiszaújvárosi fűtőerőművekben elhelyezett kazánok lehetővé teszik a megújuló energiaforrásokkal megtermelt villamosenergia hővé alakítását, a megtermelt forróvíz pedig a helyi távfűtési rendszerbe csatlakozik.

Az összesen 1,9 milliárd forintos beruházással üzembe állított két, egyenként 6MW kapacitású villamos fűtésű forróvíz kazán gyors terhelésváltási képességével tovább növeli az ALTEO Szabályozási Központ rugalmasságát. „A rendszeregyensúly biztosításához hozzájárulni képes flexibilis portfóliónk bővítése még nagyobb mozgásteret ad számunkra a megújuló energiaforrás alapú energiatermelésben” – vélte az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese. Luczay Péter hozzátette: a teljes egészében saját forrásokból fedezett beruházáshoz hasznosították a korábban Sopronban végzett fejlesztés azon elemeit, amelyek az erőművi villamosenergia-termelést irányító és optimalizáló energetikai-informatikai rendszeréhez kapcsolódnak.

Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.) 1991-ben alakult, 100%-os tulajdonosa a Magyar Állam.

Az MFB Zrt. alaptevékenységei keretében kedvezményes hiteleket nyújt hazai vállalkozások és magánszemélyek számára, fejlesztési célkitűzéseket hajt végre, valamint Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatos holdingalap-kezelési feladatokat lát el. Fejlesztési bankként kiemelt célja, hogy olyan területeken nyújtson finanszírozási lehetőséget, ahol a kereskedelmi bankok nem tudnak hatékonyan hitelezni, így tevékenységének fókuszában a piaci hiányosságok kitöltése áll.

Az MFB Zrt. fejlesztési bankként a finanszírozás révén Magyarország igazságos és fenntartható gazdaságra való áttérésének egyik motorjaként működik. Fejlesztési banki missziójával összhangban fontos küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon Magyarország fenntartható gazdasági növekedéséhez és károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, valamint hogy a megfelelő technológiákkal elősegítse a klímasemleges és környezetbarát gazdaságra történő átállást, egyben biztosítva, hogy ez az átalakulás a társadalom igényeivel is összeegyeztethető legyen.

Az MFB Zrt. 2022. decemberben tette közzé első, 2021. évi ESG (Fenntarthatósági) Jelentését, a 2022. évi ESG (Fenntarthatósági) Jelentést pedig 2023. szeptemberben publikálta.

MFB Zrt. környezeti felelősségvállalása keretében bevezette a Zöld Iroda Programot és 2022. során Zöld Iroda Program minősítést szerzett. Rendszeresen méri karbonlábnyomát (Scope 1 és 2 kibocsátását) a francia ABC (Association Bilan Carbone) által kidolgozott Bilan Carbon eszköz segítségével. Kialakította a 6 zöld és 3 társadalmi célt tartalmazó Fenntartható Finanszírozási Keretrendszerét a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően (GBP, SBP, GLP, SLP), amely lehetővé teszi a Bank fenntarthatósághoz kötődő (beleértve a „zöld” és „társadalmi célú”) forrásbevonási és hitelezési tevékenységének összehangolását. A Keretrendszer hitelesítését 2023 februárjában a Sustainalytics Morningstar végezte SPO (Second Party Opinion) hitelesítés kiadásával. Megkezdte a fenntartható finanszírozási tevékenységei környezeti és társadalmi hatásainak mérésére alkalmas rendszer kialakítását.

Az MFB Zrt. „zöld” és „társadalmi célú” finanszírozási portfoliója nemzetközi standardok figyelembe vételével (ICMA, LMA ajánlások, EU Taxonómia rendelet) 2023. 06. 30-án az alábbiak szerint alakult: zöld épületek: 19 378,00 millió HUF, megújuló energetikai projektek: 37 974,00 millió HUF; zöld vállalati kötvények: 93 400,00 millió HUF; mikro-, kis- és középvállalati programhitelek: 322 155 726, 302 millió HUF; Diákhitel Központ számára nyújtott finanszírozás: 64 646,00 millió HUF; zöld garanciavállalása: 35 240,00 millió HUF.

Az MFB Zrt. számára kiemelten fontos az etikus és felelős működés biztosítása, rendelkezik Magatartási és etikai szabályzattal, Etikai Bizottságot, valamint a jogsértések Bankon belüli jelentésének kivizsgálására független és önálló etikai eljárást működtet.

A Bank az emberi jogok és alapvető emberi értékek, valamint a diverzitás tiszteletben tartása érdekében elkötelezett a diszkrimináció minden formájának elítélésben és kiemelten kezeli az esélyegyenlőség biztosítását a szervezeten belül.

A Bank compliance funkció működtetésével biztosítja az átláthatóságot a szervezetben, amely fontos eleme a Bank Felelős Vállalat-irányítási (corporate governance) és belső kontroll rendszerének.

A BCSDH szervezethez történő csatlakozás révén erősíteni kívánja a környezeti és társadalmi fenntarthatósági kihívások kezelésében vállalt szerepét. Várhatóan a szervezeti tagság hozzájárul majd ahhoz, hogy az MFB Zrt. a tagszervezetek finanszírozási igényei alapján új, innovatív pénzügyi termékek segítségével növelje a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó finanszírozási tevékenységét, valamint hosszú távú, értékteremtő együttműködéseket, tudás- és tapasztalatcserét alakítson ki a téma iránt elkötelezett felelős vállalatvezetőkkel, szervezetekkel.

Köszönjük az érdeklődést, a bemutató vállalatok számára a regisztráció lezárult.

Az eseménnyel kapcsolatos kérdések esetén keresse bátran Nagy Andreát, a BCSDH szakmai projektvezetőjét (andrea.nagy@bcsdh.hu, +36305852062 )

Thank you for your interest, please note that the registration for the presenting companies is closed now.

In case you have any question regarding the event please do not hesitate to contact Andrea Nagy, Project Manager of BCSDH (andrea.nagy@bcsdh.hu, +36305852062 )

Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója nyerte el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának 2024. évi ösztöndíját. A döntőbe jutott öt legjobb pályázat közül öttagú szakmai zsűri választotta ki a nyertest 2023. november 24-én az E.ON Hungária Zrt-nél tartott döntőben.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú módszerekkel mutassa be a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők szakértőktől és gyakorló vezetőktől sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősségvállalás alapelveit.

2015 óta minden évben egy egyetemi vagy főiskolai hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőben Albert Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus-mérnök hallgatója, Babos Boróka Dorinka, Bakk Lilla és Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzési szak hallgatói, valamint Kárándi Kata, a Debreceni Egyetem gyógyszerész hallgatója vehettek részt. A pályázók munkájukban egyetemük fentarthatóbbá tételére vonatkozóan hoztak javaslatokat.

A szakmai zsűri tagjai: Gál Judit (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Maczelka Márk (SPAR), Márta Irén (BCSDH), Pesti Tímea (LeasePlan ALD) voltak.

Köszönjük munkájukat!

 

„A jövő vezetői” Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója 2023-ban:

 

A körforgásos gazdaság mint komplex rendszer, hatékony eszközöket kínál az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására is. Ez a kulcsüzenet állt a 2023. november 23-án kiemelt érdeklődés mellett, közel 180 fővel  tartott, immár hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. A rendezvényen került átadásra a „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”.

1,75 Földnek megfelelő erőforrást használunk jelenlegi életmódunk fenntartásához, és az ökoszisztémák nem tudnak lépést tartani igényeinkkel. A károsodott ökoszisztémák súlyosbítják az éghajlatváltozást, aláássák az élelmezésbiztonságot, és veszélybe sodorják az embereket és a közösségeket. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30%-kal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Azonnali tettekre van szükség ezen a területen is. – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.

Mára már 99 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

A BCSDH a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről másodszor végzett felmérése szerint a hazai vállalatok 73%-a a termelési folyamatok átalakításában, 66%-uk a hulladékból kinyerhető erőforrásban, illetve 62%-uk a hulladékgazdálkodásban látja a jövőt. Nem a fogyasztói magatartás megváltoztatása lesz az elsődleges mozgatórugója a változásoknak, de a mostani intézkedéseik nagy része a fogyasztókra irányul, ami azért a tudatosság kialakításában fontos szerepet játszhat. A rendszerszintű változások még elmaradnak.

A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára beszélt.

Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, az új kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében. Ambiciózusok a céljaink, és ennek teljesítéséhez nyújt iránymutatást a tavasszal elkészült OECD tanulmány, amiben a BCSDH is jelentős szerepet vállalt.

A BCSDH felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a mostani változásokkal kapcsolatban.

Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Prof.dr.ir Vincent Gruis a Delfti Műszaki Egyetem Lakásgazdálkodás professzora, aki az egyik legfontosabb terület, a környezetkímélőbb és fenntarthatóbb építőipar felé történő átmenetről beszélt és Joost van Dun, az ING Bank körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, hogyan érvényesülhetnek a körforgásos gazdasági szempontok a fenntartható pénzügyek terén.

Camilla Visconti, Circle Economy Consulting tanácsadója a CSRD eszköztárról szóló előadásában felhívta a figyelmet, hogy a CSRD az első olyan reporting rendszer, ahol kötelező jelenteni a körforgásos gazdasági előrehaladásról is.  

A KKV-k szerepe a körforgásos átmenetben is kulcsfontosságú, őket segíti a fenntarthatóbbá válás útján az OPTEN ESG Indexe, amit Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Informatikai Kft. stratégiai igazgatója mutatott be.

A körforgásos gazdaság és az ESG kapcsolata volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Kam Jandu, a Budapest Airport vezérigazgatója, Nyári Károly Gábor, a Grundfos alelnöke és FP&A csoport vezetője és Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy különböző ágazatokban miért fontos az ESG megfelelés és miben segíthet az ESG kritériumok teljesítésében a körforgásos gazdaság. A kerekasztal-beszélgetést Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta.

A körforgásos gazdaságra és fenntartható működésre való átmenetben az ESG-tényezőknek a befektetési folyamatba való integrálása kulcsszerepet játszik, mivel a keretrendszer átlátható, fenntartható üzleti gyakorlatot biztosít, amely mérhető és jelenthető. A körforgásos gazdaság és az ESG egyaránt kulcsfontosságú a befektetések kockázatmentesítésének, az éghajlatvédelmi és biodiverzitás kötelezettségvállalások teljesítésének és a jobb növekedés új formáinak kihasználása szempontjából.

Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a hazai hulladékgazdálkodási rendszer megreformálására fókuszált Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálásával. A résztvevők között volt: Martin Basila, a Sensoneo alapítója és ügyvezetője, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA-Horváth&Partners Kft. ügyvezető igazgatója és Runtág Tivadar, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram-igazgatója.

Az új komplex hulladékgazdálkodási rendszer elindult, a cél, hogy 3 éven belül már 90%-osan működjön. Sok az előre nem látható kihívás. Sok régebbi kisebb szereplő nem regisztrált a rendszerbe és az illegális hulladékimport mértéke is meghaladja az előzetes becsléseket. A tét nagy, hisz most hasznos alapanyagok tonnái kerülnek a szemétbe. A kötelező visszaváltási rendszer országszerte mintegy 2000 visszaváltó automata telepítésével indul, ami 4000-6000-ra is növekedhet. Nagyon fontos a szereplők edukálása, ezért jelentős és több rétegű kampány indul, hogy a fogyasztók különböző korosztályokból, de a piaci szereplők is értsék az új rendszer minden részletét.

Hazánkban eddig nem látott mélységű és célrendszerű, épületekre vonatkozó zéró karbon ajánlást jelentetett meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC). A kiemelt fontosságú 2050-es klímacél eléréséhez cselekvésre hívja az építésgazdaság ágazat szereplőit. Az ajánlást Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke mutatta be.

 

„Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”

 

A Körforgásos Gazdaság Csúcs idén először adott otthont a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége által alapított „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” díjátadójának.

A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat a kkv-kat, start-up vállalkozásokat, vállalatokat vagy nonprofit szervezeteket, amelyek egy adott iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fenntarthatóság érdekében. Az idei díj témája a „Fenntartható és körforgásos építőipar” volt.

„A körforgásos gazdaság továbbra is fontos prioritás Hollandia számára, mivel országa 2050-re teljesen körforgásossá akar válni.  Ezen ambiciózus cél elérése érdekében fenntarthatóbban kell építkezni, mivel az építőipar adja az elsődleges nyersanyag felhasználás felét Hollandiában.” – mondta el Désirée Bonis, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, a méltató beszédében.

A díjat egy fiatal építésziroda, az Equinox International nyert el lakóépületei fenntarthatóságának holisztikus megközelítéséért, míg a különdíjat a Café Plusz Kft. nyerte el a kenderbeton népszerűsítésért.

 

A beérkező pályázatokat egy hat fős szakmai zsűri bírálta el, amelynek tagjai:

Dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet, Energiaügyi Minisztérium

Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) nagykövete

Istenesné Solti Andrea, Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF) Elnöke, Shell Hungary Zrt Chair

Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt Programigazgatója, a Lean & Green Platform koordinátora

Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Ügyvezető Igazgatója

Zinnemers Katinka, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (Dutcham) Elnöke, az Abacus Medicine A/S ügyvezető igazgatója

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

Köszönjük a Csúcstalálkozó főtámogatójának:

 

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2023-as támogatóinak:

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

 

 

November 16-án, az idei utolsó Race to Zero munkacsoportunkon két tagvállalatunk működésébe és hosszú távú elkötelezettségébe is jobban bepillanthattunk, valamint megkaptuk a címben feltett kérdésre a határozott “igen” választ.

Házigazdánk, Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatójának segítségével megismerhettük az Európában is példa nélküli barnamezős beruházás történetét. Azért is választottuk ezt a találkozó egyik témájának, hiszen idén a Graphisoft Park a Fenntartható jövőért díj nyertese lett ’Üzleti megoldás – Biodiverzitás’ kategóriában előremutató megoldásaival. A 60%-os zöldfelülettel rendelkező parkban ráadásul a bérlői lojalitási index is kiemelkedő (15 év), és nem pusztán irodákat, hanem összetartó közösséget építenek, kiemelt figyelemmel a természet megóvására és helyreállítására.

A Graphisoft Park esettanulmánya az eddigi eredményekkel és inspiráló gondolatokkal a Szakmai anyagok alatt az Üzleti megoldások aloldalon is elérhető, több más, a biodiverzitást és a klímaadaptációt elősegítő vállalati példával.

Zakar András, a BKM Főkert Divízió főigazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy a Főkert 6 millió m2 zöldfelület fenntartásáért és megóvásáért felel 479 helyszínen. A már ismertebb méhlegelők mellett szó esett a Stockholm faültetési módszerről, a kíméletes növényvédelemről, valamint a miyawaki minierdőkről, amelyből már hat található Budapesten. Saját termesztőteleppel rendelkeznek, és komoly figyelmet kap a tevékenységek során a monitoring és tesztelés, majd az eredményekre építve a legjobb megoldások alkalmazása. A fenntartható működést elektromos géppark segíti, és a hulladékgazdálkodás is kiemelt téma. A Főkert elsődlegesen közfeladatokat lát el, de szívesen segítik a vállalatokat is a természeti sokszínűség megóvásában, akár velük együttműködve egy új terület kialakításában vagy rehabilitációjában, akár a munkavállalók bevonásával önkéntes programok keretében. Az edukáció és a szemléletformálás elsődleges az összes tevékenység során, hiszen tudják, hogy a természet megóvása csak az emberek bevonásával lehetséges.

Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője röviden bemutatta az idei Race to Zero programot, és a 2023-as kiemelt témához, a biodiverzitáshoz kapcsolódó szakmai anyagokat, filmeket, előadásokat, amelyek jó összefoglalót és inspirációt adhatnak a további stratégiai gondolkodáshoz. Ezt követően a 2024-es célokról volt szó, ahol továbbra is hangsúlyos lesz a jó vállalati gyakorlatok bemutatása és az üzleti megoldások gyűjtése. A hagyományos munkacsoportok mellett külső helyszínekre is ellátogatunk majd.

Végül Veress Dorka, a Graphisoft Park HR és PR vezetője tartott egy nem mindennapi, a kulisszák mögé betekintő helyszínbejárást, ahol láthattuk, hogy miként lesz egy régi kovácsműhelyből high-tech irodarész, milyen egy kármentesítetlen terület, így volt lehetőségünk a Generátorházat is megnézni. A természetközeli irodaparkban 22 madárfaj mellett található méhlegelő, vizes élőhely sok hallal és növénnyel, rengeteg fa, és természetesen a Dunapart.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Köszönjük szépen a házigazdáknak és az előadóknak az inspiráló prezentációt és gondolatokat, a Race to Zero program szponzorainak pedig a támogatást: