„Az IKEA-nál célunk, hogy 2030-ra körforgásos vállalattá váljunk. Ennek eléréséhez újra kell gondolnunk, hogyan végezzük üzleti tevékenységünket, és hogyan őrizzük meg meglévő értékeinket. A használt bútorok piacára való belépés nagyszerű lehetőség számunkra, hogy fenntartható üzleti növekedést érjünk el, miközben csökkentjük a korlátozott erőforrásoktól való függőségünket. A Bútorok második élete szolgáltatásunk lehetővé teszi az IKEA vásárlói számára, hogy kényelmesen és gazdaságilag is ösztönző módon továbbadjanak használt bútoraikon, miközben egy második esélyt adnak az új otthonra találó termékeknek.”
Barbora Kotoun, Country Sustainability Manager, IKEA

A pályázat vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Az üzleti megoldás vezetői összefoglalója:

Az IKEA 2022 júniusában hívta életre a Bútorok második élete szolgáltatást, amely úgy nyújt fenntartható lehetőséget vásárlóinknak, hogy a már használt, azonban az otthonokban feleslegessé vált IKEA bútorokat visszavásárolja tulajdonosaiktól, hogy azok második esélyt kaphassanak egy új otthonban. A visszavásárlást követően és gondos ellenőrzés után az új tulajdonost kereső termékek a Bútormentő pontra kerülnek, ahonnan bárki megvásárolhatja őket azon az áron, amelyen az IKEA visszavásárolta azokat. A Bútormentő ponton található kínálatban szereplő termékeket egy év garanciával kínáljuk vásárlóink számára. Továbbá az IKEA Family tagoknak garantált gyermekbútorok visszavásárlási megoldást kínálunk, ezzel hozzásegítve azon bútorok a körforgásban tartását, amelyeket jellemzően csak rövid ideig, egy-egy életszakaszban használnak a családok.

A szolgáltatás segíti az IKEA 2030-ra kitűzött célját, hogy teljesen körforgásossá váljunk, továbbá megoldási opciót kínál vásárlóink számára abban, hogy környezeti szempontból fenntarthatóbb, tudatosabb döntést hozhassanak vásárlásaik, bútor cseréik során. A szolgáltatásnak köszönhetően, Magyarországon csupán 2022-ben 2993 IKEA termék kapott esélyt a második életre, célunk, hogy ennek mértéke évről évre növekedjen.

 

 

„A Nestlé 2025-re kulcsfontosságú nyersanyagai ötödét olyan területekről fogja beszerezni, amelyeket talajmegújító módszerekkel művelnek meg. A LENS program lényege, hogy a mára már világszinten elterjedt nagyüzemi mezőgazdasági termelés negatív hatásait kiküszöbölje, és az ennek kitett termőtalajt újra olyan állapotba hozza, amelynek révén a föld hosszútávon megőrizheti termőképességét.”
Noszek Péter, ügyvezető igazgató, Nestlé Hungária

A pályázat vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Az üzleti megoldás vezetői összefoglalója:

A világ legnagyobb élelmiszeripari vállalataként a Nestlé 2025-re a kulcsfontosságú nyersanyagok ötödét, öt évvel később pedig már a felét olyan területekről fogja beszerezni, amelyeket talajmegújító módszerekkel művelnek meg.
A Landscape Enterprise Networks (LENs) a magánszektor ökoszisztéma-szolgáltatási piactereinek egy adott területen történő fejlesztésére szolgáló módszertan. A 3Keel brit fenntarthatósági tanácsadó cég által kidolgozott program számos európai országban fut, és gondozását – a LENs alapelveivel és iránymutatásaival összhangban – a jobb földgazdálkodást és üzleti gyakorlatokat támogató Preferred by Nature nemzetközi nonprofit szervezet végzi.

A LENs program kezdeményezője Magyarországon 2021-ben a Nestlé Hungária Purina állateledel-üzletága volt a nyugat-dunántúli régióban. A Nestlé Purina büki állateledelgyárába évente beszállított alapanyag jelentős részét magyar gazdáktól vásárolt gabona teszi ki. A termesztők számára egyszerre jelentenek óriási kihívást a klímaváltozás hatásai, a fenyegető műtrágyahiány és a növekvő energiaköltségek is. A LENs keretében a Nestlé Purina a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatokra történő átállást igyekszik előmozdítani beszállítói körében, hogy javítsa ellátási láncának ellenálló-képességét, valamint hozzájáruljon a vállalat nettó nulla kibocsátási céljához.

 

„A jövő fenntartható vállalkozásai a jelenben épülnek. Sokaknak kell most megvizsgálnia működését, megtervezni azt, hogyan tudnak felzárkózni egy közös cél érdekében, ha nem akarnak kiesni a versenyből. Az OPTEN nem csak stratégiai okokból, hanem küldetéstudatból is segíti a vállalkozásokat ESG szolgáltatásaival már az első lépéstől fogva. Célunk, hogy a hazai vállalkozói világ megértse a fenntarthatósághoz kapcsolódó témaköröket, megismerje saját és partnerei helyzetét, majd ezek tudatában hozzon üzleti döntéseket a megszerzett tudásra és – a hangsúly ezen van – hiteles adatokra támaszkodva.”
Tóth Tamás, ügyvezető igazgató, OPTEN Kft.

A pályázat vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Az üzleti megoldás vezetői összefoglalója:

A mai szabályozói és piaci helyzetre való tekintettel cégünk küldetése a KKV-k bevonása, edukációja és segítése az ESG megfelelés területén. Tapasztalataink alapján a KKV-k részéről azon túl, hogy nincs beépülve a mindennapjaikba a fenntartható szemléletmód, a kapacitásuk sem elegendő, valamint költség oldalról is nehezen tudják tartani a lépést.
Erre a problémára nyújt megoldást a későbbiekben részletesen is bemutatott ESG riport termékünk. A keretrendszernek és logikusan felépített struktúrának köszönhetően a cégeknek nincs más dolga, mint az általunk elvárt adatok szolgáltatása, a folyamat eredményeként pedig egy számos témakört lefedő ESG jelentést kapnak kézhez, melynek árazása a KKV-k erőforrásszintjéhez mérten lett kialakítva. Magát a szolgáltatás tartalmát és felépítését pedig a világ legnagyobb és legismertebb keretrendszerszolgáltatója, a GRI akkreditálta egy féléves audit időszakot követően, elsőként Magyarországon.
Azt látjuk, hogy messze nem elegendő, hogy a szabályozói és befektetői nyomás hatására szinte kizárólag a nagyvállalatok fektetnek hangsúlyt a fenntartható működésre. Meg kell szólítani a KKV-kat és kézenfekvő digitális megoldást szükséges a rendelkezésükre bocsátani ahhoz, hogy felvehessék a fonalat, megismerjék azt, hogy milyen dolgokra szükséges odafigyelniük és miben érdemes változtatniuk a fenntarthatóbb működés reményében. Az OPTEN missziója az, hogy mind a 490.000 hazai céget bevonzza és cselekedetre buzdítsa a közös cél, elérése érdekében.

 

„Hiszünk abban, hogy az ember a természet része és ott érzi magát otthonosan, ahol közvetlen kapcsolatban áll vele. A Parkot ennek szellemében álmodtuk meg, és a mai napig ezen gondolat nyomán fejlesztjük tovább bérlőinkkel együtt gondolkodva. Korszerű irodákat, változatos természeti környezetet és összetartó közösséget építünk. Hiszünk abban, hogy a fenntarthatóság a zöld technológiákon túlmutat, és egy olyan világ megteremtéséről szól, amelyben mindannyian boldogulhatunk – egy olyan világról, amely elismeri minden emberi lény méltóságát és értékét.”
Kocsány János/CEO/Graphisoft Park SE

A pályázat vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Az üzleti megoldás vezetői összefoglalója:

A Graphisoft Park fejlesztése egy barnamezős beruházás: 1996-ban kezdődött az Óbudai Gázgyár felhagyott területein. Célul tűztük ki, hogy terület revitalizációja után az épülő irodaházak valódi zöld környezetben álljanak és a területet vissza tudjuk integrálni a városi szövetbe. Ennek érdekében gondos tájtervezéssel határoztuk meg a parkosítás lépcsőfokait és az elvárt eredményeket, azaz, hogy a fák magasabbak legyenek, mint az épületek, a terület jelentős részét a helyben honos növényzet borítsa. A legelső fejlesztések részeként kezdtük el a biodiverzitás kialakítását, és az épületekkel együtt a természeti közeg is folyamatosan gazdagodott. Mára a célul kitűzött eredmények megvalósultak, és aki a Graphisoft Parkba látogat, el se tudja képzelni, hogy alig 25 évvel ezelőtt a jelenlegi oázis helyén ipari romok álltak.
Az irodapark tervezésénél figyelembe vettük, hogy mivel emberek fognak a Parkban napi szinten dolgozni, a természeti környezet legalább olyan fontos, mint az épületek minősége. Az Parkot az első átadástól megnyitottuk a főváros lakossága számára.
A terület beépítése 25%, a zöld terület aránya több, mint 60%, illetve mintegy 2.500 m2 zöld tetőt alakítottunk ki.
Hatás: a Graphisoft Park, mint zöld és biodiverz irodapark Budapesten egyedülálló minőséget képvisel.

 

Koncsikné Káli Andrea

Kommunikációs vezető, ESG vezető koordinátor, BDL-Pureco cégcsoport

A jelölés vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Mely 3 szóval jellemezné a jelöltet?

elkötelezett, tudatos, felelős

Rövid összefoglaló indoklás – Miért tekinti a jelöltet megfelelőnek a díjra?

Jelölt több, mint húsz éve a környezetvédelem, a környezeti fenntarthatóság területén dolgozik, melyből több mint 16 évet a vállalati, szakigazgatási és civil szféra rangos szereplőinek fenntarthatósági szerepvállalását, szemléletformáló és tájékoztató tevékenységét vezeti és irányítja. Vállalati kommunikációs vezető minőségében is törekszik a fenntartható megoldásokra, digitális eszközök alkalmazására, a cég karbonlábnyomának csökkentésére, a vállalati iroda zöldítésére, a munkatársak fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteinek szélesítésére, ESG stratégia elkészítésére, céges CSR programok fejlesztésére. Céges pozíciója mellett aktív társadalmi szerepet tölt be a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség vízérték programjának megvalósításában, szemléletformáló, érzékenyítő kampányt, edukációs megoldásokat tervez és valósít meg, előadóként részt vesz fenntartható települési vízgazdálkodási területen megszervezett eseményeken, szakmai tudásával támogatja a vállalati és szövetségi vezetők fenntarthatósági munkáját.

Schubauer Krisztina

HR, Marketing és kommunikációs ügyvezető igazgató, EXIM Magyarország

A jelölés vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Mely 3 szóval jellemezné a jelöltet?

Motiváló, értékteremtő, innovatív hozzáállásával nagyon sokat tesz házon belül és kívül is azért, hogy élhetőbb és fenntarthatóbb munkahelyen és tágabb környezetben éljünk.

Rövid összefoglaló indoklás – Miért tekinti a jelöltet megfelelőnek a díjra?

Krisztina dinamikus, előremutató gondolkodás és azok a szervezeti projektek, ügyek, amelyek mellett kiáll, abszolút a modern értékalapú és fenntartható szervezet stabil alapjait próbálják letenni. Ez az egyébként is nagyon kemény és komplex munka még inkább becsülendő egy olyan szervezeti környezetben, illetve állami szektorban, ahol bizonyos fenntarthatósági témák egyáltalán nem jelentenek prioritást, sőt sokkal több ellenállást kell leküzdeni a cél eléréséig.

Báthory Balázs

Innovációkért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes, MARKET Építő Zrt.

A jelölés vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Mely 3 szóval jellemezné a jelöltet?

Innovatív; Képes víziók megvalósítására; Felelősen gondolkodó; +1 Jövőt formáló vezető.

Rövid összefoglaló indoklás – Miért tekinti a jelöltet megfelelőnek a díjra?

Az építőipari szektorban jó példával elöl járva a Market Csoport 2022-ben elsőként adott ki Fenntarthatósági jelentést. A beszámoló, valamint azt megelőzően a Market 2025-ig megfogalmazott fenntarthatósági stratégiájának kidolgozása a Jelölt nevéhez fűződik.
Újító ötleteit soha nem erőből érvényesíti, sokkal inkább valós és vonzó érvek alátámasztásával teszi ezt. Elhivatott, lelkes, optimista attitűd jellemzi. Kiváló stratéga, jövőt formáló, globálisan gondolkodó vezető.
A pályakezdő fiatalokat támogatja, kollégáit bizalommal engedi kibontakozni, ettől energetizáló vezető. Célratörően kommunikál, nem kenyere a ködösítés: befogadható módon, nyíltan mondja el mindig a véleményét.
Kiváló kommunikátor mind anyanyelvén, mind angol nyelven, ezáltal képes a vállalatot magas színvonalon képviselni akár a nemzetközi színtéren is.
Balázs a civil életében is érzékeny az élhető jövőnket veszélyeztető problémákkal szemben, példamutató ember, ezáltal hiteles és motiváló vezető.

Hogyan építhetőek be „A jövő vezetői” tehetségprogram során szerzett ismeretek a tagvállalataink működésébe? Hogyan lehetünk jó vezetők? Mit üzennek a jelen vezetői a követő vezetői generációnak? Képesek vagyunk-e eléggé és időben változtatni, ahhoz, hogy a klímaváltozás és biodiverzitás csökkenés problémáját megoldjuk? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján, amelynek tagvállaltunk, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. adott otthont tatabányai székhelyén. Az eseményt Szundy Olivér, a Grundfos országigazgatója nyitotta meg.

Kezdésként a projektcsapatok bemutatták az év során kidolgozott projektmunkáikat a BCSDH-tagvállalatainak vezetőiből álló nyolc fős zsűri előtt. Az idei tématerület a biodiverzitás volt, igazodva a BCSDH ezévi egyik szakmai fókuszterületéhez. Megoldásokat hallhattunk fenntartható vízgazdálkodáshoz kapcsolódóan, megismerkedhettünk munkahelyek kialakításánál használható zöldkatalógus ötlettel, a keresleti- és kínálati oldalt összekötő platform-javaslattal, bemutatásra került egy zöldülő vasútállomás víziója,  egy a lakossági, az otthonok zöldebbé tételére szolgáló megoldás és a méhlegelők minőségének javításáról szóló ötletcsomag is.

 

 

A projektötletek  zsűrizését Kelemen Attila (ProSelf International elnök-vezérigazgató) zsűri elnöknek,  Bolyán Róbertnek (Unicredit Bank – Social Impact igazgató) Wolf Andrásnak (Market Zrt. – műszaki vezérigazgató-helyettes) Urbán Anitának (Güntner-Tata Kft. – stratégiai HR igazgató), Szücs Rékának (Deloitte – Fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadási üzletágvezető), Csavajda Zsoltnak (DSM – ügyvezető igazgató), Hódosy Bélának (BKM – stratégiai és fenntarthatósági főosztály vezető) és Patai Andrásnak (Grundfos Kft. – EHS vezető) köszönhetjük. A zsűri gratulált a csapatoknak a projektmunkákhoz és kiemelte, hogy a biodiverzitás kérdésköre még mindig sok edukációt igényel, hiszen összetett, rendszerszintű probléma, így a megoldások is széleskörű partnerséget és összefogást igényelnek. A zsűri visszajelzései alapján véglegesített projektfilmeket bemutatjuk a BCSDH Üzleti ebédjén október 12-én az Öbölházban a tagvállalataink vezetői és képviselői előtt.

A délelőtt folyamán a résztvevők meghallgatták Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klímanagykövetét, aki beszámolt a nemzetközi és hazai klímapolitika aktualitásairól és ennek az üzlethez való kapcsolódásáról. Beszélt az IPCC Szintézis Jelentéséről, az éghajlatváltozás következményeiről, valamint arról, hogy a felmelegedés 1,5 °C-on történő megállításának célja és a jelenlegi politikák között lévő hiányt mi okozza és mit kellene tennünk ennek csökkentésére. Beszámolt a Fit for 55 csomagról, és ennek az ESG riportálási vonatkozásáról. Zárógondalatai között kiemelte az egyéni felelősséget is, illetve az emberiség hatásait és helyét a Föld ökoszisztémájában. A folytatásban az Environmental League of Massachusetts képviseletében Ellen Macaulay, operációs igazgató és Leigh Chandler, kommunikációs menedzser bemutatták a 125 éves szervezet tevékenységét, hogyan változott a környezetvédelem szerepe a több mint egy évszázad alatt, mik a legfontosabb témák a klímavédelemben és milyen közös megoldások jelentek meg a vállalati tanácsuk munkája során.

A délelőtt zárásaként Patai András, a Grundfos Kft. EHS vezetőjével a résztvevők megtekintették a vállalat gyárát és gyártási folyamatait. A bejárás során külön figyelmet fordítottak a munkaszervezés hatékonyságát elősegítő folyamatokra, az emberközpontú értékrend megjelenésére, így a megváltozott munkaképességűeknek kialakított munkaállomásokra, az együttműködéseket és ötleteléseket bátorító kezdeményezésekre.

A nap fontos témája volt, hogy hogyan implementálhatják a résztvevők a program során tanultakat, hogyan építhetik be mindennapi működésükbe és mi az, amit vezetőként maguk után akarnak majd hagyni. Először Pesti Tímeával, az ALD LeasePlan vezérigazgatójával volt alkalmuk beszélgetni, majd Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója osztotta meg tapasztalatait, gondolatait a résztvevőkkel.

A nap végén Szederkényi Zita programvezető összefoglalta a tehetségprogram egész évének történéseit, felvillantotta a szakmai napok legemlékezetesebb pillanatait és fő tématerületeit, valamint mesélt a program folytatásaként működő Jövő vezetői Alumni közösségről.

A szakmai napok hagyományaként, a vendéglátó házigazdánk elsőszámú vezetőjével, Szundy Olivér országigazgtóval beszélgethettek a résztvevők a vezetői felelősségről, a csapat fontosságáról, az alapértékek meghatározó szerepéről egy vállalatnál.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója osztotta meg a résztvevőkkel az Alumni vezetőségi választás eredményét, gratulálunk Guti Gellértnek, a Budapest Airport minőségbiztosítási mérnökének, aki a 2023-as évfolyamot képviseli az Alumni szervezet vezetőségében. Zárásként jótanácsokkal látta el a fiatal vezetőket. A programmal 37 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végig kíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, hogy fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

A teljes galéria ide kattintva érhető el.

Egy nemzetközi vállalat hogyan karolhat fel hazai beszállítókat? Minden vállalatnak lehet dolga a biodiverzitással? Vannak hazai biodiverzitás projektek? Hogyan lehet a talajmegújító mezőgazdaságba fektetés mindenki számára egy hosszútávú klímamegoldás? És milyen dolga van ezzel a kommunikációnak? – Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozott a BCSDH szeptember 26-i kommunikációs munkacsoportja, amelyet a HEINEKEN látott vendégül.

Varga-Nagy Eszter,  a HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója köszöntötte a résztvevőket és mesélt a HEINEKEN globális és hazai fenntarthatósági törekvésiről és lépéseiről. Kiemelte a Hazai Komló projektet, amely egyszerre támogatja a rövid ellátási láncokat, a hazai termelőket és a helyi térséget, közösséget.

A biodiverzitás gyors csökkenése nagyobb veszélyt jelent, mint a klímaváltozás. Itt több ponton már elértünk olyan átbillenési pontokhoz, ahonnan nincs visszaút.

Nincs olyan vállalat, amely ne lenne érintett és lenne hatással a  biodiverzitásra beszállítóin keresztül. Az ESG elvárások, a nettó zéró célok sem teljesíthetőek a természet és természetpozitív beruházások nélkül. Ezekről beszélt Chikán-Kovács Eszter, a BCSDH kommunikációs menedzsere, a munkacsoport vezetője, előzetes betekintést adva az október 12-én megjelenő BCSDH éves kiadványába.

Egyelőre kevés az olyan hazai természetpozitív projekt, amely akár mezőgazdasági beszállítói partnerségre, akár külső cégeknek a nettó záró célok elérésében egy eszközként alkalmas.

Ezért is fontos kezdeményezés és jó példa a NESTLÉ hazai LENs programja.

A Nestlé Purina büki gyárába beszállított mintegy 140 ezer tonna alapanyag 60 százalékát a magyar gazdáktól vásárolt gabona teszi ki. Ezért is kezdeményezte az üzletág, hogy az Egyesült Királyságban a 3Keel tanácsadócég által létrehozott és ott már eredményesen működő Landscape Enterprise Networks (LENs) programot a régióban először Magyarországon is elindítsák. A térség természeti értékeinek megóvása mellett beszállítóinak és a régió ökoszisztéma szolgáltatásainak hosszú távú biztonságát is előmozdítja a kezdeményezés. A programot hazánkban az Agrárminisztérium is támogatja.
Csóka Noémi, a Nestlé Vállalati kommunikációs és közös értékteremtés menedzsere beszélt arról, hogy a Nestlé 2025-re a kulcsfontosságú nyersanyagok ötödét, öt évvel később pedig már a felét olyan területekről fogja beszerezni, amelyeket talajmegújító módszerekkel művelnek meg. A regeneratív mezőgazdaságnak köszönhetően az élelmiszeripar nyersanyagok megtermelése kevesebb terhet ró a környezetre, ugyanakkor hozzájárulhat teljes tájegységek megújulásához.

 

„A beavatkozásoknak köszönhetően nő a talaj vízmegtartó és szénmegkötő képessége, a biológiai sokszínűség, javul a vízminőség, viszont csökken a talajerózió mértéke és a megművelésből eredő karbon-kibocsátás. A LENs Magyarország program keretein belül egy gazdaságokból álló hálózat kiépítését is támogatjuk a talajmegújító mezőgazdasággal kapcsolatos tapasztalatok és tudás közvetlen megosztása érdekében. ” – monta el prezentációjában Lukács Bálint a Preferred by Nature magyarországi LENs projektmenedzsere.

Ez egy jól nyomonkövethető, CO2 és Net Zero mérőszámokat is szolgáltató rendszer, ami valódi természetpozitív klímamegoldássá teszi.

És, hogy mi ebben a kérdésben a kommunikáció szerepe? Valódi megoldásokkal kerülhető el a zöldre mosás, és nincs olyan területe a vállalatnak, amelynek ne lehetne katalizátora a rendszerszintű változásoknak.