Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Melyek egy sikeres gazdaság összetevői túl a GDP-n? Hogyan váltsunk nézőpontot? Mi jellemzi a világot 2025-ben? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?
„A jövő vezetői” program 2025-ös évfolyamának első szakmai napján a fenntarthatóság stratégiai megközelítésének témáját jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Goszták Árpád nyitotta meg.
Márta Irén, a BCSDH igazgatója beszélt a jelen és következő időszak kulcsfontosságú makrotrendjeiről, azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk, valamint a World Economic Forum 2025-ös Globális kockázati indexének főbb eredményeit mutatta be, s beszélt arról, hogy miként dolgozik a BCSDH tagsága – minden évben egy-egy fókuszterültre, idén a klímaadaptációra koncentrálva.
A folytatásban Szederkényi Zita programvezető beszélt a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés megközelítéseiről, kiemelve azt, hogy ma már nem pusztán ezen alapfogalmak vizsgálatára van szükség, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra, ami igazi változásvezetőket kíván.
A meghívott előadók sorát Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és a BME adjunktusa nyitotta, aki a fenntarthatóság megközelítésének közgazdasági aspektusait tárta a hallgatóság elé. Szó esett a fenntarthatóság kapcsán felmerülő állításokról és azok mögöttes tartalmáról, hatásáról és a térbeli és időbeli kontextus fontosságáról. Ezt követően sorra vettük a sikeres gazdasághoz szükséges „alapanyagok” összetevőit, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúrát és hagyományokat, azaz a társadalmi tőke, majd kiemelte, hogy nem szabad megfeledkeznünk róla, ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire. Kiemelte, hogy a valódi társadalmi jóllét méréséhez nem elegendő csupán a GDP-t alapul venni, a legújabb trendek alapján az egészségi állapot ugyanennyire fontos tényező.
Ezt követően a dm PR és Marketing menedzsere, Kanyó Roland mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiáját és kiemelte a logisztika dekarbonizációja, a biodiverzitás megőrzése és a fenntartható beszállítói láncok terén elért eredményeiket. Bemutatta társadalmi felelősségvállalási tevékenyégüket, így szólt többek között a „Giving Friday” és a „Nap gyermekei” programjukról, valamint bemutatta, hogy a vállalat milyen egészségmegőrzési és képzési lehetőségeket kínál a munkavállalóinak.
A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston, a GreenPro Kft. cégvezetője, Deák Brigitta és a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba voltak, akik mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán. Úgy mint: Hogyan lehetne vonzóvá tenni az elektromos kerékpárt munkába járásra vezetői és beosztotti szinten? Hogyan győznék meg a különböző érintetteket (pl. önkormányzatokat, cégeket, lakosságot) arról, hogy egy fenntartható, de drágább technológiát válasszanak és ha a fenntarthatósági cél ütközik gazdasági érdekekkel, milyen szempontokat helyeznének előtérbe, és miért? Hogyan nyernék meg a vezetőiket, a kollégáikat, vállalati érintettjeiket, hogy jobban érdekelje őket a fenntarthatóság témája? Hogyan tennék érdekessé, izgalmassá, fontossá a témát? Hogyan tudnák bevonni és cselekvésre ösztönözni őket?
A feltett kérdésekre csoportmunka keretében a mentorokkal közösen keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők.
Ebéd után Handó János, a Katica Tanya alapítója és tulajdonosa mutatkozott be, aki előadását személyes visszatekintéssel kezdte, megosztva velünk 418 napos világkörüli útjának tanulságait, köztük azt, hogy az utazás alatt a lehetetlen fogalmát újradefiniálták feleségével, ami meghatározó szemléletmóddá vált későbbi munkásságában is. Az utazás után nem sokkal fogalmazódott meg benne a Katica Tanya élményközpont ötlete, amely teljesen zöldmezős beruházásként jött létre 2002-ben, és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik. Működése során erős paradigma váltás történt szemléletükben a mérőszámok kapcsán a hagyományos pénzközpontú megközelítést a jövő központú gondolkodás váltotta fel.
A folytatásban Szalóki Ágnes, az IKEA közkapcsolatokért felelős vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése. Társadalmi felelősségvállalásukat is összefoglalta, így megismerhettük a 10 alappillérre épülő partnerségi feltételként szolgáló IWAY-t, a fenntartható IKEA értéklánc alapját.
A házigazda Siemens Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek fókuszában a dekarbonizáció és a felelős működés állnak.
A nap utolsó előadásában Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt az ökomodernizáció korlátairól és ezzel kapcsolatban a szétválasztásról, a probléma áthelyezésről és a visszapattanó hatásról. Résztvevői kérdésekre válaszolva járták körbe az ökológiai eltartóképességen belül a jólét mindenki számára történő biztosításának kérdéseit és kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg, mely felé egy potenciális irány a hálózatokban való gondolkodás lehet.
A folytatásban gyárlátogatás következett Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során a résztvevők meglátogatták a vállalat gyártóépülteit, köztük a tavaly májusban átadott legújabbat is. Mostanra négy épülettel rendelkezik a Késmárk utcai székhely, ahol a gyártás mellett egy kompetencia központot is üzemeltetnek. A bejárás során számos érdekes információt tudhattak meg a résztvevők a hideg- és melegoldali turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.
A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, fejlődési lehetőségekről, személyes motivációjáról és emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás kapcsán releváns téma is felmerült.
A BCSDH felmérése szerint a vállalatok a kibocsátáscsökkentés megvalósítását ezeken a területeken képzelik el: 84 százalékuk az energiahatékonyság javításával, 78 százalékuk megújuló energia használatával kívánja csökkenteni a saját működéséből származó kibocsátását. 66 százalékuk pedig a körforgásos megoldások feltérképezését és bevezetését tartja jó megoldásnak az értékláncban.
