A 250 éves múltra visszatekintő Syngenta tavaly ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. Ebben a negyedévszázadban, és vezető mezőgazdasági vállalatként ma is, nap mint nap azon dolgozunk, hogy hatékony, egyedi megoldásokat nyújtsunk a termelőknek kihívásokkal teli munkájukhoz.

Akik ma gazdálkodnak, azzal az embert próbáló helyzettel szembesülnek, hogy több élelmiszert kell előállítani a Föld növekvő lakossága élelmezéséhez, a természeti erőforrások megóvása, a talaj egészségének megőrzése és saját jövedelmezőségük biztosítása mellett. Ezt a nyomást fokozzák az élelmiszeripar és a fogyasztók növekvő elvárásai, az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás, valamint a dinamikusan változó szabályozási környezet is.

A klímaadaptáció korát éljük, és ehhez kétséget kizáróan szükséges egy a helyi adottságokra és agroklimatikus viszonyokra optimalizált, folyamatos innovációra épülő mezőgazdasági transzformáció. Ebben az átalakulásban partnere a termelőknek a Syngenta: együtt gondolkodva, tervezve és dolgozva, a termelés minden lépésnél ott vagyunk, és tanácsadással, valamint kínálatunkkal segítjük a fenntartható növénytermesztést az egész világon, így Magyarországon is.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás már a megfelelő vetőmagok kiválasztásával elkezdődik, amihez optimális és precíz agrártechnológia és növényvédelem társul, innovatív digitális és biológiai megoldásokkal kiegészülve. Ezek összessége segíti azt, hogy egészséges és ellenálló növényeket lehessen termeszteni kis- és nagygazdaságokban egyaránt, szem előtt tartva a talaj egészségét, növelve annak szervesanyag-tartalmát, víz- és széndioxid-megkötő képességét.

Annak érdekében, hogy ehhez a feladathoz a lehető legjobb támogatást tudjuk biztosítani a termelőknek, a Syngenta négy fenntarthatósági célkitűzést tett közzé: magasabb hozam elérése kisebb környezeti hatással, a talaj és a természeti környezet megújítása, a vidéki jólét javítása, valamint a Syngenta saját és értéklánca működéséből fakadó környezeti hatások csökkentése.

A Syngenta hazánkban is nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra; jól példázza ezt együttműködésünk a dióskáli Plótár gazdasággal, ami 2003-ra nyúlik vissza. A 700 hektáros gazdaság 2013-ban csatlakozott a Syngenta fenntarthatósági törekvései szellemében létrehozott INTERRA® Farm hálózathoz.

Regeneratív gazdálkodási gyakorlatok lépésről lépésre

A dióskáli INTERRA® Farmon először 4 hektáros parcella párokon vizsgáltuk a forgatásos és forgatás nélküli művelésben elérhető gazdasági és környezeti eredményeket. A kezdetben hagyományos művelést folytató INTERRA® Farm lépésről lépésre haladt előre a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásában, a jövedelmezőséget iránytűként tartva szem előtt.

Elsőként a szántás elhagyásával és a talaj lazításával jelentősen csökkent a mezőgazdasági gépek üzemanyag fogyasztása, a terepen töltött munkaidő és a gépi ráfordítás. Ez a gyakorlat a gazdasági haszon mellett a környezeti fenntarthatóság szempontjából is jelentős eredményt hozott. Második lépésben, takarónövények alkalmazásával számottevően javult a talaj szerkezete, szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége, biodiverzitása és a növények tápanyagfelvétele is. Egyre kevesebb „vasat” kellett vinni a talajba, az egészségesebb talajban pedig sokkal hatékonyabb lett a nitrogénfelhasználás, kevesebb műtrágyára volt szükség, amely költségmegtakarítást és további, mérhető környezeti hatáscsökkenést jelentett a gazdaság számára. Az INTERRA® Farmon ezzel párhuzamosan precíziós eljárásokat is alkalmazunk, például a változó tőszámú vetést, optimális műtrágya- és növényvédőszer-kijuttatást, sávpermetezést és precíziós talajmintavételezést. Utóbbi a környezetterhelés csökkentése érdekében is fontos, de a tápelemarányok egyensúlyban tartása mellett gazdasági szempontból is előnyöket hozott.

A regeneratív gyakorlat előnyei már több éve egyértelműen megmutatkoztak: egészségesebb talajon a terméshozamok növelésével, jövedelmezőbben lehet termelni.

Az INTERRA® Farm a Syngenta kiemelt fenntarthatósági bázisa

2025-től a dióskáli INTERRA® Farm a Syngenta agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként működik tovább. Az idei kísérletek során 10 kukorica- és 10 napraforgó-hibrid esetében vizsgáljuk a növények vitalitását és termőképességét hagyományosan művelt, tarlóba vetett és forgatás nélküli talajon. A kísérletek során a Syngenta digitális megoldásait is alkalmazzuk. Ezek közül kiemelkedik az okostelefonon mindig kéznél levő Cropwise, amely mára több mint 30 országban, 70 millió hektáron támogatja a termelőket. A Syngenta Interra®Scan nagyfelbontású talajvizsgálati eszközének alkalmazásával tápanyag-utánpótlási terv készíthető, míg a Cropwise Planting szolgáltatás táblára szóló optimális tőszám ajánlással segíti a hibridek előnyös tulajdonságainak érvényesülését. Ezek a megoldások további gazdasági és környezeti előnyök realizálását teszik lehetővé a gazdaságban.

A kísérletek másik iránya a Syngenta kalászos kultúrákban alkalmazott összehangolt termesztési technológiája, a „Minden szem számít” program fejlesztése. Ha kedvezőek a körülmények, és minden kalászon csak egyetlen szemmel több terem, az akár 300-400 kg/hektár hozamnövekedést is jelenthet egy-egy gazdaságban. A program keretében a Syngenta minden támogatást megad a kalászos növények lehető legjobb fejlődéséhez: a vetőmag fejlesztéssel kezdve a legjobb genetikával, optimális növényvédelemmel, innovatív biológiai és digitális megoldásokkal járul hozzá a növények fenntartható termesztéséhez.

Az INTERRA® Farmon zajló kísérletek keretében a Cropwise Spray Assist-tel kísérleteket folytatunk a növényvédelem optimális időzítésére, a Cropwise Protectorral pedig a betegségek előrejelzése mellett vizsgáljuk a vállalat biostimulátor termékeinek hatékonyságát a gyakorlatban.

„A több mint 20 éves együttműködés során a Syngenta támogatásával mindig első kézből tapasztaltam meg az új dolgokat és olyan információkat szereztem, amelyeket a gazdaságomban hasznosítani tudtam. A regeneratív gyakorlatok alkalmazásával és a közös kísérletek révén fejlődött a gazdaságom. Lépéselőnyben vagyok, nagyon sokat tanultam már eddig is, és még fogok is.” -összegzi tapasztalatait Plótár István, a gazdaság vezetője.

Minden gazdaság egyedi, és minden gazdaság szívében egy termelő áll. A Syngenta fenntarthatósági céljai mentén velük együtt dolgozik, tanul és fejlődik. Rendelkezésükre áll széleskörű kínálatával, szolgáltatásaival, és szakértelmével, velük együtt alkalmazkodik a változó világ kihívásaihoz, a klímaváltozás hatásaihoz. Ma, és újabb 25 év elteltével is.

www.syngenta.hu/fenntarthatosag

Plótár István, termelő, a dióskáli Interra Farm vezetője

A fenntarthatóság nemcsak a tervezés fázisaiban és a megvalósítás során, hanem már a projekt előkészítésekor kulcsszerepet játszik. A Realiscon jelenleg egy városrész-fejlesztési projekt BREEAM Communities minősítésén dolgozik, amely Magyarországon mindössze a harmadik ilyen típusú értékelés. A rendszer a fenntarthatóságot komplex módon, jól strukturált, mérhető keretrendszer szerint vizsgálja. Már a projekt előkészítése során értékeli többek között a környezeti hatásokat, a közlekedési és infrastrukturális kapcsolatokat, a közösségi funkciókat, valamint a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság kérdéseit.

Fenntarthatósági döntések szerepe a fejlesztések korai szakaszában

Magyarországon kevés olyan városrész léptékű fejlesztés vagy revitalizáció indul, ahol a fenntarthatósági célokat egy mérhető keretrendszer szerint, strukturáltan határozzák meg. Pedig ebben a fázisban már olyan fontos kérdések kerülhetnek eldöntésre, hogy a beruházást miként integrálják a meglévő városszövet közlekedésébe, zöld hálózatába vagy például milyen energiastratégia mentén kezdődik meg a tervezés még azelőtt, hogy konkrét épületekről esne szó.

Sajnos rendszeresen tapasztalható, hogy megfelelő előkészítés nélkül indul el egy fejlesztés és egyszerűen a szokásos megoldások, módszerek, feltételezések mentén kezdődik meg a tervezés. Holott egy ilyen léptékű fejlesztésnél a kötelezően előírt előkészítő tanulmányokon, vizsgálatokon túl, számos más témában gyűjthető hasznos információ már a telepítés meghatározásához is.

Ilyen lehet például a közműellátottság vizsgálatán túl a területre jellemző elöntéskockázati elemzés elvégzése (mind a természetes, mint az épített környezeti elemek által), a bontásra ítélt épületek esetében a körforgásos gazdaság ösztönzéséül akár az épület, akár egyes szerkezetek vagy anyagok újrahasznosításának, újrafelhasználásának vizsgálata, a terület akusztikai viszonyainak mérése a tervezett beruházás által várható zajterhelés vizsgálata mellett és a meglévő ökológiai értékek védelmén túlmutató biodiverzitás növelésére törekvő terv létrehozása.

Emellett fontos kérdés, hogy a tervezett funkciók ne csak a megtérülést, hanem a helyi közösség igényeit is figyelembe vegyék, például hiányzó képzési vagy lakhatási lehetőségek, szolgáltatási vagy szabadidős tevékenységek feltérképezésével.

BREEAM Communities mint iránytű a fenntartható városfejlesztésben

Amennyiben egy fejlesztés többlet terhet ró a meglévő közlekedési rendszerre, érint szomszédos közterületeket, amelyeket a helyi közösség használ, lakásépítést foglal magában vagy új szolgáltatások kiépítését indokolja, elengedhetetlen egy jól strukturált, tervezést támogató kritériumrendszer használata, amely a közösség érdekei mellett a környezeti szempontokat is magas szinten veszi figyelembe.

A brit BREEAM Communities keretrendszer egy jól strukturált, mérhető, „zöld” követelményrendszert állít fel az ilyen léptékű beruházások előkészítésének támogatásához. Ösztönzi az olyan megoldások alkalmazását, amelyek városrész méretű fejlesztések esetén javíthatják a fenntarthatóságot, olyan kötelező és szabadon választható elemek előírásával, amelyeket manapság már alapvetőnek kellene tekinteni.

Hosszú távú előnyök és alkalmazkodóképesség a BREEAM minősítés révén

Hazánkban eddig három olyan fejlesztés történt vagy van folyamatban, ami a fent említett minősítési rendszer implementálásával került vagy kerül megvalósításra.

Jelenleg folyamatban lévő törökbálinti volt téglagyár fejlesztés esetén a BREEAM Communities minősítéshez 2026 áprilisára elkészültek a kötelezően előírt tanulmányok. Ezek olyan döntéseket hivatottak támogatni többek között, hogy milyen energiaellátási stratégiában érdemes gondolkodnia a fejlesztőnek a karbonkibocsátás csökkentése mellett a megtérülési időt is figyelembe véve. Vagy például a terhelt közlekedési hálózat fejlesztésére és tehermentesítésére fókuszálva kerültek megfogalmazásra fenntartható közlekedési megoldások. Szakértő ökológus vizsgálta a terület jelenlegi ökológiai értékekét és értéknövelő alapelvek határozott meg a további kert-és tájépítészeti tervezéshez. Gazdasági és demográfiai vizsgálat készült, hogy feltérképezze a térség gazdaságának szükségleteit és lehetőségeit, a fejlesztéshez kapcsolódó helyi igények és követelmények figyelembevételével. A teljes folyamat alapeleme az érintettekkel folytatott rendszeres kommunikáció és konzultáció, amely hozzájárul egy fenntartható, társadalmilag felelős és gazdaságilag sikeres beruházás létrehozásához, amely nemcsak a jelen, hanem a jövő igényeit is kielégíti.

A BREEAM minősítés melletti elköteleződés biztosítja, hogy a fejlesztés minimális káros hatással legyen a természeti környezetre, hosszú távon képes legyen alkalmazkodni a klímaváltozáshoz és társadalmi-gazdasági változásokhoz, miközben egyaránt vonzóbbá és elfogadhatóbbá teszi a projektet az érintettek részére.

Kluha Enikő fenntarthatósági vezető

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította zöld banki ajánlását, átültetve az Európai Bankhatóság ESG-kockázatok kezeléséről szóló iránymutatását, ám megtartva több, az uniós követelményeken túlmutató hazai elvárást is. Az új ajánlás a hazai hitelintézetek mellett a harmadik országbeli hitelintézeti fióktelepekre és hitelintézeti engedélyre kötelezett befektetési szolgáltatókra vonatkozik. Időbeli hatályát tekintve két lépcsős: 2026. július 1-jétől a nagyméretű, összetett intézmények kerülnek be az ernyője alá, míg 2027. január 1-jétől az ajánlás hatálya alá tartozó többi piaci szereplő vonatkozásában is életbe lépnek a zöld banki ajánlásban rögzített felügyeleti elvárások.

A dokumentum itt érhető el.

Március közepén került sor a XXI. KLENEN (Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság) konferenciára, amelyen kollégánk, Stancsics Nóra, az IFUA Horváth principálisa, fenntarthatósági szakterület vezető is előadott. Energiagazdálkodás a termékek életciklusán át – a hatékony kibocsátáscsökkentés alapja című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb hatású beavatkozási pontok gyakran nem az üzemeltetésben, hanem a tervezési és fejlesztési döntésekben találhatók: itt lehet a legnagyobb hatású változásokat elérni.

Részletek: Hogyan hatnak az energiagazdálkodási döntések a termékek teljes életciklusában megjelenő kibocsátásokra? – Horváth