A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) fontos célkitűzése a magyar vállalkozások ESG-vel kapcsolatos tudásának bővítése, fejlesztése, az ESG törvény által érintett vállalatok felkészítése a jelentéstételi követelmények teljesítésére.

Az MGFÜ három, ingyenes elérhető, kiadvánnyal segíti a vállalkozásokat abban, hogy eligazodjanak az ESG világában, könnyen, gyorsan, érthetően beépíthessék a szabályozásokat mindennapi működésükbe:

  • ESG alapok 1: Vállalati fenntarthatósági és ESG alapfogalmak, jogszabályi háttér ismertetése
  • ESG alapok 2: ESG kritériumok és jelentéstételi rendszerek, ESG tevékenység közzététele és minősítések megszerzése
  • ESG alapok 3: Adatgyűjtés és elemzés, adatszolgáltatás

További kiadványok előkészületben vannak, melyek különböző témakörökben segítik majd a vállalkozásokat. A már megjelent kiadványok itt érhetők el: https://vali.hu/ESG/Kezikonyvek-utmutatok

 

Forrás: MGFÜ, vali.hu

A nehezen kiszámítható gazdasági folyamatok ellenére a várakozásokat és a nyugati-európai növekedést is meghaladó gyorsulást mutatott 2025-ben a közép-kelet-európai régió autópiaca. A következő években a hibrid hajtásláncok, valamint a kínai márkák további térnyerése várható, hiszen céljuk a meghatározó globális jelenlét kiépítése és az elektrifikációs technológiai vezető szerep demonstrálása, amihez Európa az ugródeszka – derül ki az AutoWallis által harmadik alkalommal összeállított jelentésből. A közép-kelet-európai (CEE) régió meghatározó autókereskedelmi és integrált mobilitási szolgáltatójaként az AutoWallis 17 országban 30 márkával van jelen, így átfogó képpel rendelkezik a magyarországi és a környező országokban tapasztalható folyamatok és trendek kapcsán, amit a félévente megjelenő CEE Automotive Report kiadványában foglal össze.

Az AutoWallis működési régiója Közép-Kelet-Európa, ezért a szakmai elemzés is elsősorban erre a területre helyezi hangsúlyát. A vállalat 17 országban – Ausztria, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Görögország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia – van jelen gépjármű és alkatrész nagykereskedelmi, kiskereskedelmi és mobilitási szolgáltatási tevékenységével, 30 márkát képviselve, több mint három évtizedes autóipari tapasztalattal. Az AutoWallis növekedési stratégiája éppen ezért erre a régióra fókuszál, hiszen ebben a nagy növekedési potenciállal rendelkező környezetben van a versenytársait meghaladó, hasznosítható tudása és értékteremtő képessége a vállalatcsoport szakembereinek.

A CEE Automotive Report 2025 kiadvány átfogó képet nyújt a régió autópiacainak 2025-ös helyzetéről és a következő időszak növekedési potenciáljáról. Az országos bontás mellett a jelentés kitér a különféle hajtásláncok (ICE, BEV, PHEV, HEV, stb.) piaci részesedésére, emellett elemzi a régiós személyautó és kishaszonjármű-állományt, illetve az autópiaci trendek várható alakulását a 2026-os évre. A jelentés összeállítása során az ACEA adatbázisa mellett, a Datahouse, az Európai Bizottság és a KSH adatai mentén kiemelten vizsgálták a környező piacokat a lehető legkomplexebb régiós körkép megalkotása érdekében.

Tovább nőtt az elektromos hajtásláncok részesedése az újautók között

Az új személyautók forgalomba helyezését tekintve a CEE-régió országai 7,7%-os növekedést mutattak az uniós átlag 1,8%-os növekedésével szemben. A térségben Ausztriában volt a legnagyobb a gyarapodás mértéke (12,3%), de szintén kiemelkedőnek számít a szlovén piac (8,6%) és a lengyel (8,3%) piac teljesítménye is. A térségben egyedül a Szlovákiában mértek csökkenést (-0,3%). Az EU 27 tagállamából 19 piacon pozitív volt a tendencia a 2024-es évhez képest, igaz, a volumen országonként jelentős eltérést mutat.

Ugyanakkor az akkumulátoros-elektromos személyautók (BEV) regisztrációi 2025-ben átlagosan 29,7%-kal növekedtek Európában, az Európai Unió területe 29,9%-os növekedést mutatott. A CEE-régió átlagát tekintve a tisztán elektromos autók regisztrációja még az EU átlagos növekedését (53,3%) is jelentősen meghaladja. A legnagyobb növekedést az elektromos meghajtások terén Lengyelország érte el 2025-ben, mely több mint két és félszer több ilyen személyautót tudott regisztrálni (161,5%).

Az akkumulátoros-elektromos (BEV) autó 2025-ben is a harmadik legnépszerűbb választás volt az EU-ban a vásárlók körében, a hibridek és a benzinesek mögött. A CEE régióban is a hibrid-elektromos járművek a legnépszerűbbek (37,8%), amelyeket szorosan a benzines autók (33,7%) követnek. Az EU-val ellentétben a teljesen elektromos autók a negyedik legnépszerűbbek (9,1%), a dízelek (11%) mögött az AutoWallis elemzése szerint.

A magyar piacban rengeteg lehetőség rejlik

A magyar utakon futó 4,2 millió személyautó az EU második legidősebb állományát képviseli (16,5 év), az 1000 lakosra jutó autók száma a második legalacsonyabb az EU-ban (445 db). A személyautókhoz hasonlóan a kishaszonjárművek (521 000 db) átlagéletkora is hasonlóan magas (13,2 év), ami a vállalkozások lemaradását is mutatja.

A magyar személyautó-piac 2025-ben az EU és a régió átlaga között teljesített: az előző évhez képest mért 6,4%-os növekedés 129 ezer újonnan forgalomba helyezett autót jelent. Az EU 17,4%-os értékétől elmaradva az elektromos autók aránya a CEE-régió átlagával közel megegyezően 8,5% volt. Az elektromos autó értékesítések az előző évhez képest ugyan növekedtek (28,5%), de a növekedés mértéke EU átlag alatti. A kishaszonjárművek regisztrációja 4,5%-kal csökkent (23 700 db), ezen belül a tisztán elektromos járművek regisztrációja ugyanakkor 60,1%-kal növekedett.

2026 sem lesz kevésbé turbulens: folytatódó (vám)háborúk, ’szoros’ ellátási láncok, állami támogatások

A fokozódó nemzetközi konfliktusok közvetlen és közvetett hatásai, a különböző védővámok és nagy nyersanyagellátó országokat érintő szankciók, valamint a jelentős nemzetközi útvonalak (kereskedelmi hajózás, légifolyósók) érintettsége önállóan is jelentősen kihívást jelent, azonban együttes jelenlétük fokozza a gazdaság nehezebb tervezhetőségét globálisan, így Európában is.

Az autóipar továbbra is erősen függ a kínai akkumulátor‑alapanyagoktól, az ázsiai chipgyártóktól és a globális logisztikai útvonalaktól. A geopolitikai feszültségek (USA-Kína, EU-Kína, Közel‑Kelet) bármikor megzavarhatják a termelést. Az iráni háború miatt megugró olajár, valamint a bizonytalan és dráguló szállítás (költségben és időben egyaránt) várhatóan emelik az autógyártók (OEM) költségeit, ami még magasabb újautó árakban és általános inflációs nyomásban jelenik meg. Az AutoWallis várakozásai szerint a gyártók a szűk keresztmetszetekre várhatóan magasabb árrésű modellekre fókuszálva reagálnak, miközben hosszabb távon gyorsíthatják a regionalizált termelés és raktározás kiépítését.

Erősödő piaci nyomás és folyamatos kínai térnyerés

A kapacitásban és fejlesztésben egyaránt hátrányba került, piaci nyomás alatt lévő európai gyártókkal szemben Kína 2023 óta a világ legnagyobb autóexportőre. Ugyanakkor Európa a világ egyik legjövedelmezőbb autópiaca, magas vásárlóerővel és erős EV-kereslettel. Nem csoda, hogy a kínai OEM-ek számára Európa rendkívül vonzó és fontos célponttá, a kínai exportstratégia központi elemévé vált. Annak ellenére, hogy az EU szubvencióellenes vizsgálatot indított és büntetővámokat vezetett be a kínai EV‑kre, a gyártók még így is versenyképesek maradtak, a vámok ellenére is profitábilis Európába exportálni. A kínai gyártók különösen az elektromos autók terén erősek, elemzői konszenzus szerint körülbelül 3-5 évnyi versenyelőnye van az elektrifikáció terén. Ezzel együtt megfigyelhető az extra nagy hatótávolságú plug-in hibrid szegmens térnyerése, mivel jelenleg a plug-in hibrid (PHEV) modellekre nincs extra vámtétel, ellenben a tisztán elektromos (BEV) és kiterjesztett hatótávolságú elektromos autókkal (EREV).

Európa azonban nemcsak az értékesítési potenciál miatt fontos a kínai gyártók számára, hanem értékes referencia is: ha egy modell megfelel az EU hírhedten szigorú biztonsági és környezetvédelmi normáinak, az világszinten, a többi export piacukon is erős hitelességet ad. Az európai siker kulcsfontosságú a világpiaci ambíciókhoz. A jelentős kínai márkák közül egyelőre csak néhány szereplő erős Európában, de számos további gyártó tervez erőteljes piaci offenzívát a következő 12 hónapban. Az európai piacon ezért a kínai modellek további térnyerésére számíthatunk, megjelennek – a japán kei-car koncepcióhoz hasonló – kifejezetten „budget EV” modellek is.

A riport IDE KATTINTVA letölthető.

 

 

Geely – Ausztria

Újabb vezető márkával erősít az AutoWallis, miután Ausztriában forgalmazói megállapodást írt alá a kínai Geely Auto-val. A megállapodás ezúttal a Geely márka osztrák értékesítési jogaira vonatkozik. A lépéssel az AutoWallis tovább bővíti képviselt márkáinak számát és fejleszti együttműködését a világ nyolcadik legnagyobb járműgyártójával, egyúttal tovább diverzifikálja közép-kelet-európai pozícióját.

A Geely márka 2026-ban két modellel és kétféle hajtáslánccal lép be az osztrák piacra: az E5 és a Starray EM-I modellek középkategóriás, elegáns, mégis karakteres SUVok. Formavilága több rangos nemzetközi elismerést is kiérdemelt, köztük a Red Dot Award, a MUSE Design Award, az IDA Design Award és az A’ Design Award díjakat. Az E5 kiemelkedő, 0,269-es légellenállási együtthatóval rendelkezik és egy 60.22 kwh-os akkumulátor csomaggal lesz elérhető, mely 430 km-es WLTP hatótávot ígér, míg a plug-in hibrid modell a 1.5 literes benzinmotorral és 18.4 kwh-ás akkumulátorral 217 lóerő összteljesítménnyel és mintegy 940 km-es hatótávval rendelkezik.

 

 

XPENG – Románia

A közép-kelet-európai régió meghatározó integrált autókereskedelmi és mobilitási szolgáltatója, az AutoWallis háromoldalú megállapodást kötött a Salvador Caetano-val, valamint az innovatív, mesterséges intelligenciára specializálódott kínai autógyártóval, az XPENG-gel a kínai márka romániai disztribúciójáról. A megállapodás a régió három országában már 2025-ben bejelentett és elindított együttműködés alapjaira épül. A két vállalat tapasztalata és tudása garantálja a legmagasabb szintű szolgáltatásokat és ügyfélközpontúságot az elektromos járműmárka számára az újabb piacon, ahol az értékesítés várhatóan nyár elején kezdődik meg.

A 2014-ben alapított autógyártó célja, hogy globális vezetővé váljon az AI (mesterséges intelligencia) mobilitás területén, továbbá küldetésének tekinti, hogy csúcstechnológiával mozdítsa előre az intelligens elektromos járművek forradalmát, aktívan formálva a mobilitás jövőjét.

A bővülő XPENG ország-portfolióval kapcsolatban Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója kiemelte: „Büszkék vagyunk rá, hogy az XPENG az AutoWallisra és partnerünkre, a Salvador Caetano-ra bízta a régió negyedik piacát is, különösen annak fényében, hogy Románia Közép-Kelet-Európa második legnépesebb országa. Ahhoz a három piachoz képest, ahol 2025-ben már megkezdtük a tevékenységünket, Románia további, mintegy 60%-os értékesítési volumen-növekedési lehetőséget jelent.”

 

 

A Fenntartható jövőért díj 2026-os pályázati időszaka május 18-án kezdődik Ehhez, illetve a cselekvés ösztönzéséhez, a fenntartható vállalati működés eléréséhez szolgál követhető példákkal a 2026. május 6-án megrendezett Fenntartható jövő inspirációs reggeli a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezésében.

A vállalati fenntarthatóság területén tett kiemelkedő egyéni és vállalati eredmények elismerésére született díj 2025-ös díjazottjainak mélyebb megismerésére alkalmat adó esemény házigazdájaként Sepsey Balázs, a KINSTELLAR Office Managing Partnere köszöntötte a résztvevőket.

 „A világ, amelyhez a vállalatainkat, üzleti modelljeinket, rendszereinket igazítottuk, már nem létezik. A kihívások növekednek, a klímaváltozás egyre erősödő hatását már a mindennapi működésükben érzik a vállalatok, ezért elengedhetetlen a gyors cselekvés, rendszereink mielőbbi fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tétele.” – mondta el köszöntőjében ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke. „A Fenntartható jövőért díjjal és a mostani eseménnyel a vállalatokat és vezetőiket szeretnénk inspirálni, hogy döntéseikbe integrálják a fenntarthatóság szempontjait és olyan, a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldásokat dolgozzanak ki, amelyeknek az üzleti szféra más szereplőire való kiterjesztésével valódi, széles körű hatást tudunk elérni, fel tudjuk gyorsítani a rendszerszintű változásokat.” tette hozzá.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, az esemény levezetőjeként kiemelte: folyamatosan keressük a módját annak, hogyan gyorsítsuk fel a fenntarthatósági folyamatokat, segítsük a vállalatvezetőket a rendszerszintű változások elindításábanAz Inspirációs reggeli egyik nem titkolt célja, hogy a korábbi díjazott hiteles változásvezetők, kreatív új üzleti modellek és megoldások bemutatásával az idén 10. alkalommal meghirdetésre kerülő Fenntartható jövőért díj 2026. május 18-án induló és július 18-ig tartó pályázati időszakában minél kiemelkedőbb pályázatok szülessenek és ezekhez inspirációt nyújtsunk.

A valódi, stratégiai szinten és a vállalat egészét átható fenntartható működés elérése elképzelhetetlen hiteles, elkötelezett vezetők és kiemelkedő cégek nélkül. A pályázatok hátterét és az elhivatottság, az elköteleződés mögötti személyes mozgatórugókat tárta fel a 2025-ös egyéni díjazottakkal folytatott Vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetés Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálásával Fazekas László az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, Dr. Kaibinger Tamás a LIDL Magyarország cégvezetője, Semsei Rudolf a VakVarjú Éttermek, Budapest Party Sevice, Dobay Cukrászdák tulajdonosa, ügyvezető igazgatója és Rakó Ágnes KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, partnere részvételével.

A szokásos üzletmeneten túlmutató és az üzleti szféra más szereplőire kiterjeszthető, adaptálható üzleti megoldások jelentik a rendszerszintű változások kulcsát. A 2025-ben díjazott ilyen megoldások kerültek bemutatásra és megvitatásra:

  • A Grundfos – Zöld Jövő Innováció programját Gärtner Szilvia környezetmérnök,
  • Heineken – Net Zero Production programját Ligeti Gábor főmérnök mutatta be.

Fenntartható jövőért díj 2026

2026-ban május 18. és július 18. között hirdeti meg a BCSDH  a Fenntartható jövőért díjat változatlanul azokra a területekre összpontosítva, ahol a rendszerek átalakítására kiemelkedő hatása van a vállalatoknak az alábbi 4 fő kategóriában:

  1. Változásvezető – a kiemelkedő vezetői példamutatás és felelőségvállalás díja

Változásvezető díj – BCSDH

  1. Vezető nő

Vezető nő díj – BCSDH

  1. Vállalati transzformáció – A fenntartható működés eléréséért tett legnagyobb előrehaladás díja

Vállalati transzformáció díj – BCSDH

  1. Üzleti modell, üzleti megoldás

az alábbi területek valamelyikén:

  • Körforgásos gazdaság
  • Klímavédelem és adaptáció
  • Biodiverzitás megőrzése és helyreállítása
  • Emberi érték

Üzleti megoldás díj – BCSDH

Az épített környezet kulcsszerepet játszik mind a klímasemleges működés elérésében, mind a reziliencia megvalósításában – ez volt a május 5-i BCSDH Race to Zero munkacsoportjának egyik fő üzenete.

A rendezvényt Márta Irén, a BCSDH igazgatója, valamint a házigazda Realiscon nevében Hintenberger Zsolt, alapító-partner nyitotta meg. Köszöntőjükben hangsúlyozták: a vállalatok szerepe megkerülhetetlen a klímaváltozás elleni fellépésben, különösen az épített környezeten keresztül.

   

A Realiscon üzletfejlesztési vezetője, Fazekas Tímea mutatta be, mit jelent a cég számára az épített környezet fenntarthatósága, hangsúlyozva a tájépítészet és a természetes élőhelyek rehabilitációjának és kialakításának fontosságát.

A vállalati trendekről átfogó képet adott a tagvállalatok körében végzett Towards Net Zero kutatás legfrissebb eredményeinek ismertetése a szakmai partner, a Deloitte előadásában. Borek Flóra, szenior menedzser prezentációjában rávilágított arra, hogy a tagvállalatok egyre tudatosabban foglalkoznak a mitigációval és az adaptációval, ugyanakkor a klímakockázatok felmérése és stratégiai beépítése még sok esetben fejlesztésre szorul.

Az infrastruktúra és útépítés fenntarthatósági kérdéseit a Colas Magyarország Zrt. képviseletében Roszik Gábor, minőségirányítási vezető mutatta be. Előadásából kiderült: a karbontudatos megoldások és a reziliencia nemcsak környezeti, hanem egyértelműen üzleti szempontból is kritikus tényezővé váltak. Az iparágban zajló változások azt mutatják, hogy a klímakockázati elemzés ma már stratégiai döntések alapját képezi.

A program moderált szakmai beszélgetésekkel folytatódott, ahol a résztvevők megoszthatták tapasztalataikat és gyakorlati megoldásaikat. A közös gondolkodás során kirajzolódott, hogy a klímaváltozásra adott válaszok ma már versenyképességi kérdések, és még mindig kihívás a teljes értéklánc bevonása és a szemléletformálás.

Az esemény hivatalos részét kötetlen beszélgetés zárta, amely tovább erősítette az együttműködés lehetőségeit a fenntarthatóság területén.

Köszönjük a Race to Zero program támogatóinak!

Karbontudatos eseményeink támogatója: