A BCSDH üzleti ebédjén, október 19-én vették át oklevelüket „A jövő vezetői” program 2026-os évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” programjában az idei 38 résztvevővel együtt már közel 440 vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” program Alumni szervezete.

„Tudtuk, és a vállalataink is tudják, hogy a klímaváltozás történik. Azonban, hogy ilyen gyorsuló sebességgel, ilyen komoly kihívásokkal kell szembenéznünk, még mi sem gondoltuk. Viszont nincs mentség arra ma már, hogy nagyon gyorsan kell cselekedni, és ehhez vállalatvezetőkre, vállalati vezetőkre van szükség, akik érzik és tudják, hogy mit tehetnek, milyen eszközök állnak a rendelkezésükre, és miért kell változtatniuk. „A jövő vezetői” programunk ehhez kínál évente közel negyven vállalati vezetőnek lehetőséget nem csak abban, hogy megértse a probléma okait, hanem olyan kézzelfogható, működő vállalati megoldásokhoz jusson, kapcsolatrendszerhez, olyan vállalatvezetőkkel, olyan példákkal ismerkedhessen meg, amelyek a saját működését, a saját munkáját segítenek átalakítani.” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

A BCSDH tagvállalatainak – különböző szakterületekről érkező – fiatal vezetői és egy fő egyetemista ösztöndíjasunk alkották a program 13. évfolyamát. A szakmai napok során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben kívül és belül megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként több, mint hetven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

„A program egyik erőssége, hogy elképesztően aktuális, hiszen vállalatvezetőink mondják el kérdéseiket, dilemmáikat, megoldásaikat, jó gyakorlataikat, ugyanakkor a tudományos szférából is a legfrissebb információt hozzuk be a résztvevőink számára. ” – mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve az immár négy éve bevezetett Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció).

Szederkényi Zita ezzel az évfolyammal búcsozott „A jövő vezetői” programtól, amely közel tíz éves szakmai vezetése alatt nyerte el az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat. A következő évfolyamtól a program vezetője Dr. Neulinger Ágnes lesz, aki az eseményen vehette át ünnepélyesen a stafétabotot.

Gratulálunk a résztvevőknek a program elvégzéséhez !

Köszönjük a program 2026-oss támogatóinak:

Fótámogató: Generali Biztosító

Kiemelt támogatók: Alteo, Euroapi Hungary Kft., Yamazaki Mazak Magyarország,

Támogatók: Ayvens Magyarország, Budapesti Közművek,  Greenpro Zrt., PPD Hungária Kft.

„A jövő vezetői” program szakmai napok karbontudatos megvalósításának támogatója: Ayvens Magyarország

 

A BCSDH és a Corvinus Egyetem stratégiai együttműködést írt alá

Vajon a 2026-os extrém időjárási események valóban fordulópontot jelentenek a klímaváltozás gazdasági megítélésében? A természeti rendszerek egyensúlyának megbomlása egyre súlyosabb következményekkel jár az üzleti életben.  A 25. órában vagyunk, most azonnal és közösen kell cselekednünk és egyszerre több területen. Erről szólt a BCSDH 2026. november 19-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a klímareziliencia állt.

Budapest, 2026. november 19. – Csökken a vállalatok jövedelmezősége, nő a tárgyi eszközök sérülésének kockázata, és egyre gyakoribbak az ellátási láncokat, az infrastruktúrát és a társadalom működését érintő zavarok. A fizikai klímakockázatok mára már a gazdaságot meghatározó üzleti kockázatokká váltak. Mindez új vezetői szemléletet kíván.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a magyar GDP mintegy 40%-át megtermelő 153 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti ebédjén a klímareziliencia gazdasági vonatkozásai kerültek fókuszba, valamint a cselekvés fontossága.

Európa a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, így az alkalmazkodás időablaka itt még rövidebb.  Magyarország is a különösen érintett, ami még nagyobb kihívás elé állítja a hazai vállalatokat. A Draghi-jelentés is arra figyelmeztet, hogy Európa jövőbeni gazdasági teljesítménye szorosan összefügg az energiaellátás, a vízbiztonság, a kritikus infrastruktúrák és a klímareziliencia megerősítésével.

„A klímaváltozás hatásainak jelentős része a vízen keresztül jelentkezik, A szélsőségek előfordulási valószínűsége emelkedni fog, azaz több árvíz várható, ám ugyanakkor az aszályosság mértéke térben és időben várhatóan növekedni fog. Itt is Magyarország az átlagosnál jobban kitett ezeknek a szélsőségeknek. Ezért minden gazdálkodó szervezetnek fel kell készülnie a vízgazdálkodás ésszerű megtervezésére. A föld vízkészletének csak 0,007%-a áll rendelkezésre felszíni vízként, ehhez tudunk közvetlenül hozzáférni. A klímaváltozás felgyorsulása már most mutatja, hogy egy vízválsággal nézünk szembe. – mondta el Prof. Dr. Szöllősi-Nagy András professzor, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese, az MTA doktora.

„A klímaváltozást és a víz okozta konfliktusokat nem szabad csupán mérnöki szempontból megközelíteni, hiszen a vízügy fontos gazdasági, szociológiai és politikai kérdés. Az elkövetkező években a legnagyobb kockázati faktor a vízproblémák, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás figyelmen kívül hagyása, valamint ezek szociális következményei lesznek. A mára elérhető big data algoritmusok és az AI alkalmazásával a technológiai korlátok lényegében megszűntek. Globális változás és adaptáció szükséges a vízgazdálkodás minden szintjén.” – tette hozzá Szöllősi-Nagy András.

Az éghajlatváltozás veszélyei – mint a vízellátás zavarai, a tárgyi eszközök károsodása és a munkaerő termelékenységének csökkenése – hatására a vállalatok költségei emelkednek, míg működési hatékonyságuk csökken. A BCSDH legfrissebb, 2026-os Towards Net Zero kutatása szerint míg a vállalatok 86%-a működésében érzékeli a klímaváltozás hatásait, csupán 34 %-uknak van klímaalkalmazkodási akcióterve, ami ugyan jelentős növekedés a két évvel ezelőtt 16%-hoz képest, de mindössze 25 százalékuk vizsgálta azt, hogy stratégiája vagy üzleti modellje mennyire ellenálló ezekkel a változásokkal szemben.  A vállalatoknak sürgősen újra kell gondolniuk klímaellenálló-képességüket és alkalmazkodási terveiket, hogy megvédjék hosszú távú életképességüket, üzleti és társadalmi értékeiket.

Bevezető gondolataiban ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte: „Most, amikor a geopolitikai feszültségek átrendezik az ellátási láncokat, bizonytalanságokat teremtenek az energia- és nyersanyagpiacokon, és sok esetben háttérbe szorítják a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben, akkor van igazán szükség a cselekvésre. A 25. órában vagyunk, a klímaváltozás hatásai már kézzelfoghatóak, a tétlenség már nem opció. Az extrém időjárási események – hőhullámok, aszályok, árvizek – már nemcsak környezeti, hanem súlyos gazdasági és társadalmi kihívást is jelentenek. Egyértelművé vált, hogy az erőteljesebb kibocsátáscsökkentés mellett a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülés is sürgető feladat. Nem csupán az a kérdés, hogyan alkalmazkodunk a változásokhoz, hanem az is, hogyan tudjuk megőrizni működőképességünket, és hogyan válhatunk ellenállóbbá a jövő kihívásaival szemben.”.

Az üzleti szektornak megoldásokat kell találnia, a BCSDH pedig jó gyakorlatokkal, ajánlásokkal, üzleti megoldásokkal és tudásmegosztással támogatja és inspirálja a vállalatokat a cselekvésben. Az olyan események, mint a szakmai fórumok, vállalatvezetői beszélgetések és az üzleti reggelik a tudományos és vállalati eredményekkel, jó példákkal segítik a vállalatvezetőket a rendszerszintű átalakulásban és platformot teremtenek a tapasztalatok megosztására és közös cselekvés elindítására. A BCSDH Akadémia Klímaalkalmazkodás és a hozzá kapcsolódó Klímareziliencia modulja közvetlenül, a Körforgásos Gazdaság modulja pedig közvetetten segíti a vállalatokat az ellenálló és jövőálló működés kialakításában.

Hogyan jelennek meg a klímakockázatok a vezetői döntéshozatalban? Mennyire felkészültek a magyar vállalatok a hosszabb távú hatásokra? Milyen szerepe van az innovációnak, a technológiának és az üzleti partnerségeknek? Hogyan válhat a klímareziliencia költségtényező helyett üzleti lehetőséggé? – állt annak a kötetlen beszélgetésnek a fókuszában, amelyben Csavajda Zsolt, DSM Nutritional Products Hungary Kft. ügyvezetője, Heiszler Gabriella, SPAR Magyarország Kft. elnök-ügyvezető igazgatója, és Pokol László, a Green Cloud Platform vezérigazgatója, Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatójának moderálásával járta körbe ezt a témát.

A rendezvényen került aláírásra az a stratégiai együttműködési a Corvinus Egyetem és a BCSDH között, amely közös, vezetői programok kidolgozására, valamint az egyetemi képzés és vállalati gyakorlat szinergiáinak megteremtésére született. Az megállapodást Ásványi Katalin a Corvinus Egyetem fenntarthatóságért felelős dékánja, a BCSDH részéről pedig Ifj. Chikán Attila elnök és Márta Irén ügyvezető igazgató írták alá.

Házigazda:

Eseménytámogatók:

A Time to Transform 2030 program idei főtámogatója: a Nestlé és kiemelt támogatója az Alteo

A Race to Zero programunk idei főtámogatója az E.ON, kiemelt támogatja a Knorr-Bremse

A ESG program főtámogatója az E.ON, kiemelt támogatója a Progress Étteremhálózat Kft. (McDonald’s), támogatója a Budapesti Közművek

A Fenntartható jövőért díj főtámogatói: az Essity, MET és a SPAR Magyarország Kft., A vezető nő kategória támogatója: a Progress Étteremhálózat Kft. (McDonald’s),

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: az Ayvens.

Számos kiemelkedő pályázat érkezett a 2026-os Fenntartható jövőért díjra. A Fenntartható Fejlődési Célok elérése és a rendszerszintű változások érdekében végzett kiemelkedő vállalati és vezetői teljesítmény elismerésére született díjat – a szakmai zsűri döntése alapján – az egyes vállalati kategóriákban a K&H bank, a Graphisoft Park, a Centrum Gumi, a Coca Cola HBC Magyarország Kft és a Grundfos Magyarország Kft. nyerte. Handó János (Katica Tanya) érdemelte ki a Változásvezető, Balla Brigitta ( UnicreditBank) és Huber Anikó ( MieleMed) pedig a Vezető nő díjat. A díjak ünnepélyes átadására a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) november 19-i üzleti ebédjén került sor.

 

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri tagjaként kifejtette: „2026-ban tizedik alkalommal meghirdetett Fenntartható jövőért díjra, amit ebben az évben is azokra a területekre összpontosítva hirdettük meg, ahol a rendszerek átalakítására a legnagyobb hatása van a vállalatoknak, számos magas színvonalú pályázat érkezett. Most, amikor a klímaváltozás hatásait már a vállalatok is a működésükben érzik, és a kibocsátáscsökkentés és a reziliencia területén egyszerre és azonnal kell cselekedniük még inkább fontos, hogy elismerjük azokat a vállalatokat és vezetőiket, akik példaként szolgálhatnak és hatással lehetnek az egész üzleti szférára.”

 

A Dr. Bartus Gábor, Krizsó Szilvia, Márta Irén, Pogány Éda, Salgó István és Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána alkotta 6 tagú szakmai zsűri választotta ki a díjazottakat.

A Fenntartható jövőért díj 2026-os nyertesei:

A VÁLTOZÁSVEZETŐ DÍJ:

Handó János
alapító, tulajdonos és ügyvezető igazgató
Katica Tanya Élményközpont

Kiemelkedő személyes elkötelezettséggel, elhivatottságával és következetes vezetői munkával bizonyítja, hogy a fenntarthatóság egy sikeres üzleti modell meghatározó alapja lehet. Innovatív, felelős megoldásaival nemcsak saját vállalkozásában teremt értéket, hanem szélesebb társadalmi szemléletformálást is végez. Hiteles példamutatásával, oktatási és tudásmegosztási tevékenységével egy egész ágazat fenntartható fejlődéséhez járul hozzá.

Az  Amerikából élőben bejelentkező Handó János nevében lánya Handó Júlia vette át.

 

VEZETŐ NŐ DÍJ:

Balla Brigitta
Ingatlankezelés, beszerzés és TPRM vezetője / ügyvezető igazgató
Unicredit Bank

 

Innovatív, eredményorientált vezetőként jelentős szerepet vállal a fenntarthatósági megoldások fejlesztésében és szélesebb körű elterjesztésében. Munkáját a tudatos építkezés, a mérhető eredményekre törekvés és az együttműködések erősítése jellemzi. Példamutató vezetői szemléletével és tudásmegosztásával a vállalat keretein túl is hozzájárul a fenntartható üzleti gyakorlatok fejlődéséhez.

 

 

Huber Anikó
ügyvezető
Mielemed MPM Kft.

Elkötelezett, innovatív vállalatvezetőként példát mutat abban, hogyan válhat a fenntarthatóság egy hazai kis- és középvállalkozás üzleti modelljének meghatározó részévé. Vezetői szemléletében a technológiai innováció, a felelős működés és a hosszú távú értékteremtés szorosan összekapcsolódik. Aktív szakmai szerepvállalásával és tudásmegosztásával a vállalaton túlmutató kezdeményezések megvalósítója.

 

 

ÜZLETI MEGOLDÁS DÍJ:

Klímavédelem és adaptáció kategória

Graphisoft Park – Integrált szivacsváros stratégia

A szivacsváros koncepció megvalósításával a Graphisoft Park előremutató, rendszerszintű és komplex megközelítéssel válaszol a klímaváltozás kihívásaira. A természetalapú megoldásokat a hosszú távú fejlesztési szemlélet részévé teszi, amikor a csapadékvizet nem elvezetendő problémának, hanem helyben hasznosítandó erőforrásnak tekinti. A vízgazdálkodás, a városi mikroklíma és a biodiverzitás szempontjait összehangoló projekt mások számára is követendő példa lehet.

A díjat átvette: Gilincsek Péter a Graphisoft Park SE műszaki igazgatója

 

 

Körforgásos gazdaság kategória

Centrum Gumi Kft. – Körforgásos javítási modell

 

A vállalat példaértékű módon ülteti át a körforgásos gazdaság alapelveit a mindennapi üzleti gyakorlatba, a termékek élettartamának meghosszabbítását helyezi a középpontba. Szakmai együttműködésekre, tudásmegosztásra és átgondolt üzleti modellre épülő megoldása túlmutat a vállalat saját működésén, és hozzájárul a javítás kultúrájának szélesebb körű elterjedéséhez.
A díjat átvette: Szabó Péter a Centrum Gumi Kft. ügyvezető igazgatója

 

 

 

Emberi érték kategória

Coca Cola HBC Magyarország Kft. – Fiatalok pályaorientációját és munkaerőpiaci beilleszkedését támogató #énjövőm program

 

A vállalat hosszú távú elkötelezettséggel és a változó társadalmi igényekre érzékenyen reagálva segíti a fiatalok munkaerőpiaci érvényesülését. Széles körű együttműködésekre épülő, folyamatosan megújuló programja kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportokra, hozzájárulva az esélyegyenlőség erősítéséhez és egy befogadóbb munkaerőpiac megteremtéséhez.
A díjat átvette: Kovács Ágnes, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója

 

 

Grundfos Magyarország Kft. – Kapunyitás: Autizmus barát foglalkoztatási modell a Grundfos Tatabányai Gyárában

 

A vállalat újszerű, emberközpontú megközelítéssel teremt valódi munkavállalási lehetőséget az autizmussal élő fiatalok számára. A helyi közösségekkel és szakmai partnerekkel együttműködésben kialakított modell egyszerre ad választ a társadalmi és az üzleti kihívásokra. Kezdeményezése más vállalatok számára is követendő példát mutat a befogadó foglalkoztatás megvalósításában.
A díjat átvette: Szundy Olivér, a Grundfos Magyarország Kft. gyárigazgatój

 

 

A VÁLLALATI TRANSZFORMÁCIÓ DÍJ:

K&H Bank

 

A K&H Bank a fenntarthatóságot a vállalatirányítás, a kockázatkezelés és az üzleti döntéshozatal szerves részévé tette. Átfogó, rendszerszintű megközelítése a zöld finanszírozásban, a klímakockázatok kezelésében és a vállalati kultúra fejlesztésében egyaránt megmutatkozik. Példamutató átalakulása jelentős hatást gyakorol a pénzügyi szektor fenntartható működésére.

A díjat átvette: Cserép András, a K&H Bank Zrt. Fenntarthatósági vezetője

.

 

GRATULÁLUNK!

 

A Fenntartható jövőért díj főtámogatói: az Essity, MET és a SPAR Magyarország Kft., A vezető nő kategória támogatója: a Progress Étteremhálózat Kft. (McDonald’s),

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: az Ayvens.

A kibocsátáscsökkentés mellett a klímakockázatok kezelése és a vállalati reziliencia kialakítása a következő üzleti kihívás

Budapest, 2026. november 13. – Egyre több hazai vállalat méri üvegházhatásúgáz-kibocsátását és rendelkezik kibocsátáscsökkentési célokkal, azonban a célok és a tényleges megvalósítás között továbbra is, különösen az értékláncban, jelentős rés látható. Közben a klímaváltozás hatásai már közvetlen üzleti kockázatot jelentenek. A BCSDH a hazai élenjáró vállalatok körében, a Deloitte szakmai támogatásával végzett 2026-os Towards Net Zero felmérésében a válaszadók 86 százaléka több működési területen is érzékeli a negatív hatásokat, miközben saját stratégiája vagy üzleti modellje ellenálló képességét mindössze minden negyedik vállalat vizsgálta.

A kutatás eredményei különösen aktuálisak a 2026-os év eseményeinek tükrében. A rendkívüli aszály és a Duna extrém alacsony vízállása megmutatta, hogy a fizikai klímakockázatok rövid idő alatt közvetlen gazdasági kockázattá válhatnak. Az alacsony vízállás korlátozta a dunai hajózást és az áruszállítást, miközben a Paksi Atomerőmű egyes blokkjainak teljesítményét is vissza kellett fogni. Egy külső gazdasági elemzés a magasabb energiaimportból fakadó többletkiadást 100–200 milliárd forintra becsülte.

„Mindez jól mutatja, miért nem elegendő önmagában a dekarbonizáció. A vállalatoknak egyszerre kell csökkenteniük saját klímahatásukat és felkészülniük azokra a fizikai következményekre, amelyek már most hatással lehetnek az energiaellátásra, az alapanyagokra, a logisztikára és a működési költségekre. A mitigáció és az alkalmazkodás ezért ugyanannak a vállalati klímastratégiának a két oldala, és az ellenálló képesség ezért a hosszú távú működőképesség egyik kulcskérdésévé vált.” –  mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Az értékláncban még jelentős a különbség a klímacélok és a megvalósítás között

A dekarbonizáció területén az előrelépés elsősorban a mérésben és a célkitűzésben látható, az értéklánc tényleges átalakítása azonban lassabban halad. Egyre több vállalat mér és tűz ki kibocsátáscsökkentési célokat: a válaszadók 71 százaléka rendelkezik konkrét célkitűzéssel, 56 százalékuk pedig már a teljes Scope 1, 2 és 3 kibocsátását méri, szemben a 2024-es 45 százalékkal. A mérés és a célkitűzés közötti korábbi rés is bezárult: 2026-ban már minden kibocsátáscsökkentési céllal rendelkező vállalat méri ÜHG-kibocsátását. Ugyanakkor a konkrét Net Zero céldátummal rendelkező vállalatok aránya 68 százalékról 59 százalékra csökkent, ami nagyobb óvatosságot és a hosszú távú vállalások megvalósíthatóságával kapcsolatos bizonytalanságot is jelezhet.

A célkitűzés azonban még nem jelent tényleges kibocsátáscsökkentést. Ez különösen az értékláncban látszik: a Scope 3 célkitűzéssel rendelkező vállalatok 37 százaléka még nem kezdett érdemi intézkedésekbe, további 19 százalék pedig csak pilot szintig jutott. Vagyis több mint felüknél a Scope 3 dekarbonizációja még legfeljebb pilot fázisban van. Ezzel szemben a saját működésben, a Scope 1 és 2 esetében mindössze 5 százalék nem kezdte még meg az intézkedéseket.

A vállalatok mozgástere közben kommunikációs szempontból is változik. A fogyasztók zöld átállásában való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelv, az EmpCo 2026. szeptember 27-től alkalmazandó szabályai tovább erősítik az elvárást, hogy a környezeti állítások egyértelműek, pontosak és megfelelően alátámasztottak legyenek. A kutatásból nem állapítható meg, hogy a szabályozási változás okozta volna a Net Zero céldátumot vállaló cégek arányának csökkenését, de a szabályozási környezet egyértelműen a megalapozottabb és körültekintőbb klímakommunikáció irányába tereli a vállalatokat.

„Egyre több a mérés és a konkrét cél, de ettől még nem feltétlenül csökken gyorsabban a kibocsátás. Különösen a Scope 3 esetében látunk komoly megvalósítási rést. Közben a Net Zero céldátummal rendelkező vállalatok arányának csökkenése arra utalhat, hogy a cégek óvatosabbá váltak a hosszú távú vállalásokkal. A következő években ezért nem az lesz a valódi kérdés, hogy kinek van Net Zero célja, hanem az, hogy ki tud hiteles és mérhető átmeneti pályát felmutatni hozzá.” – mondta Borek Flóra, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadás csapatának szenior menedzsere.

A dekarbonizáció megvalósítási kihívásai mellett egy másik kihívás is kirajzolódik: miközben a klímaváltozás hatásait a vállalatok 86 százaléka már több működési területen is érzékeli, mindössze 25 százalékuk vizsgálta azt, hogy stratégiája vagy üzleti modellje mennyire ellenálló ezekkel a változásokkal szemben. Rendszeres, szcenárióalapú és a döntéshozatalba is beépülő értékelést mindössze 11 százalékuk végez.

Az alkalmazkodásban hasonló végrehajtási rés látható: a vállalatok 58 százaléka már tett konkrét lépéseket a fizikai klímakockázatok kezelésére, ezek azonban jellemzően még nem rendszerszintűek. Az alkalmazkodási intézkedések mindössze 13 százalékuknál épültek be átfogóan a működési, fejlesztési és irányítási döntésekbe.

A kutatás alapján tehát a következő kihívás nem egyszerűen a klímakockázatok felismerése, hanem azok stratégiai és működési döntésekké, majd rendszerszintű alkalmazkodási intézkedésekké alakítása.

A reziliencia és a dekarbonizáció kéz a kézben jár

A kutatás alapján a következő lépés nem újabb, egymástól elkülönülő fenntarthatósági célok kitűzése, hanem a kibocsátáscsökkentés, a klímakockázatok és az alkalmazkodás beépítése az üzleti döntéshozatalba. A reziliencia ebben az értelemben nem különálló fenntarthatósági feladat: azt mutatja meg, hogy egy vállalat mennyire képes felkészülni a változó körülményekre, kezelni azok üzleti hatásait és hosszú távon is versenyképesen működni.

Erre a szemléletre épül a Deloitte Sustainability & Resilience Platform is, amely a fenntarthatóságot a megfelelési feladatokon túl üzleti és stratégiai kérdésként kezeli. A megközelítés összekapcsolja a dekarbonizációt, a klíma- és más üzleti kockázatok értékelését, az alkalmazkodást és a stratégiai tervezést annak érdekében, hogy a vállalatok ne csak reagáljanak a változásokra, hanem hosszú távú üzleti döntéseikben is számoljanak velük.

*****

 A 2026-os Towards Net Zero felmérésről

A BCSDH közel 150 tagvállalatának megküldött kérdőívet 80 válaszadó töltötte ki. A kutatás a vállalatok ÜHG-kibocsátásának mérését és csökkentését, klímakockázataik kezelését, valamint alkalmazkodási és rezilienciaérettségét vizsgálta.

 

 Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak: 

 

Budapest, 2026. november 11. – Újra összeült az egyedülállóan széles összefogásban, neves szakemberek részvételével működő Net Zero Tanácsadó Testület, amelynek elsődleges célja, hogy elősegítse, felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat. Ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás megállításáért, illetve segítve a klímareziliens gazdasági működés elérését. A kormányváltás után két új tagja lett a testületnek: az Élő Környezetért Felelős Minisztérium részéről Kelemen Ágnes, vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár, illetve az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium részéről Dr. Búza László, az élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár.

A Magyar Nemzeti Bank épületében tartott esemény házigazdájaként Dr. Sipos-Tompa Levente alelnök köszöntötte a résztvevőket és beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a zöld átállás érdemi előmozdításáért Magyarországon és kiemelte, hogy a klímaadaptáció és klímareziliencia területén is a finanszírozás elsősorban a hazai pénzügyi rendszerből tud érkezni.

Olyan időszakot élünk, amikor a világunk egyszerre több irányból is komoly kihívásokkal néz szembe. A geopolitikai feszültségek átrendezik az ellátási láncokat, bizonytalanságokat teremtenek az energia- és nyersanyagpiacokon, és sok esetben háttérbe szorítják a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben.

Eközben a klímaváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak. Az extrém időjárási események – hőhullámok, aszályok, árvizek – már nemcsak környezeti, hanem súlyos gazdasági és társadalmi kihívást is jelentenek. Egyértelművé vált, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülés is sürgető feladat.

Nem csupán az a kérdés, hogyan alkalmazkodunk a változásokhoz, hanem az is, hogyan tudjuk megőrizni működőképességünket, és hogyan válhatunk ellenállóbbá a jövő kihívásaival szemben.

„Ebben a komplex és bizonytalan környezetben különösen felértékelődik az együtt gondolkodás, az összefogás és a szakmai párbeszéd szerepe. A klímasemlegesség és a klímareziliencia megteremtése közös felelősségünk, amelyhez a tudomány, az üzleti szféra és a döntéshozók összehangolt együttműködésére van szükség.” – mondta el Ifj. Chikán Attila a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke – „A Net Zero Tanácsadó Testület munkája éppen ezért kulcsfontosságú: hidat képez a stratégiai célok és a megvalósítható, gyakorlati lépések között. Hiszem, hogy az itt jelen lévő tudás, tapasztalat és elkötelezettség hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a kihívások ellenére is következetesen haladjon a klímasemlegesség felé vezető úton, miközben gazdaságunk ellenálló képességét is erősítjük, versenyképességét növeljük.”

A résztvevők üdvözölték, hogy az új kormányzatból két minisztérium is már képviselteti magát a testületben.

A tanácsadó testület tagjai arra számítanak, hogy új lendületet tud kapni a fenntarthatóság több területe is, és hogy további minisztériumok és szakmai szereplők bevonásával a Net Zero Tanácsadó Testület szerepe felértékelődhet abban, hogy a gazdaság fenntarthatósági jó gyakorlatai, a továbblépés akadályai, az egyes területek lehetőségei és a lehetséges szabályozói előremozdító tényezők is a közös párbeszéd részeivé váljanak. Az üzleti szférának vannak megoldásai, vannak céljai és eszközei, amelyek Magyarország klímavédelmi céljai és az ország ellenállóképessége érdekében bevethetők.

A Net Zero Tanácsadó Testület tagjai (2026.11.06-i állapot szerint)

  • Barta Zsombor, NFFT – Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács –országgyűlési vezető tanácsos
  • Dr. Búza László, Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium – élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár
  • Ifj. Chikán Attila,  BCSDH – Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért – elnök
  • Gyura Gábor, HUSIF – Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület, alapító, igazgató
  • Kárpáti András, Jövő Mobilitása Szövetség – elnök
  • Kelemen Ágnes, Élő Környezetért Felelős Minisztérium – vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár
  • Kovács Marcell, MASPED  – vezérigazgató, az MLBKT – Magyar Logisztikai-, Beszerzési és Készletezési Társaság képviseletében
  • Kőrösi Csaba, ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke
  • Justin McKenzie Smith, Brit Nagykövetség – az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete (felkérés alatt)
  • Dr. Sipos-Tompa Levente, Magyar Nemzeti Bank – alelnök
  • Szarvas Gábor, HuGBC – Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete – elnök
  • Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, IPCC – ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület – alelnök

 

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak: 

2026 őszén lezajlott „A jövő vezetői” program Alumni szervezetének vezetőségválasztása. Az Alumni közösség tagjai újabb három évre bizalmat szavaztak Bori Máténak, az Ayvens Operációs és Car Remarketing igazgatójának, aki így továbbra is az Alumni szervezet vezetőjeként folytatja munkáját. A választás során az évfolyamok képviselőiről is döntöttek, akik az Alumni vezetővel közösen dolgoznak a közösség további erősítésén. „A jövő vezetői” program Alumni közössége az idén végzett résztvevőkkel együtt immár 13 évfolyam több, mint 400 tagját fogja össze. 

Bori Máté az elmúlt három évben az Alumni szervezet vezetőjeként és a 2019-es évfolyam képviselőjeként is aktívan hozzájárult a közösség működéséhez, a szakmai és személyes kapcsolatok fenntartásához. Újraválasztása kapcsán hangsúlyozta, hogy nagy értéknek tartja a program során kialakult kapcsolatok továbbélését, valamint az Alumni tagok nyitottságát a közös programokra, a tapasztalatcserére és a szakmai párbeszédre. 

A következő időszakban is kiemelt célja, hogy az Alumni közösség tagjai aktívan kapcsolódjanak egymáshoz és a BCSDH kezdeményezéseihez, valamint minél több lehetőség nyíljon a találkozásra, a kapcsolatépítésre, a tapasztalatok megosztására és a közös gondolkodásra. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a program során megszerzett tudás és a kialakult kapcsolatrendszer a képzés lezárása után is értéket teremtsen a résztvevők és szervezeteik számára. 

Az Alumni vezetőség tagjai: 

  • Alumni vezető: Bori Máté – Ayvens, Operációs és Car Remarketing igazgató 
  • 2014-es évfolyam: Nagy Andrea – BCSDH 
  • 2015-ös évfolyam: Jakab Judit 
  • 2016-os évfolyam: Bite Gábor – PPG 
  • 2017-es évfolyam: Hőgyész Anna – Nestlé 
  • 2018-as évfolyam: Baranyai Attila – Nokia 
  • 2019-es évfolyam: Bori Máté – Ayvens 
  • 2020-as évfolyam: Rékasi Eszter – Transporeon 
  • 2021-es évfolyam: Szabó Gábor 
  • 2022-es évfolyam: Nagy Julianna – KPMG 
  • 2023-as évfolyam: Guti Gellért – Budapest Airport 
  • 2024-es évfolyam: Fülöp Ágnes – Generali 
  • 2025-ös évfolyam: Kenderes Péter – MAZAK 
  • 2026-os évfolyam: Aschenbrenner András – a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatója 

A 2024-es és 2025-ös évfolyamok képviselőinek mandátuma még tart, így az ő esetükben most nem került sor új választásra. A 2026-os évfolyam képviselőjét, Aschenbrenner Andrást pedig még a program részeként választották meg az évfolyam résztvevői. 

A vezetőség feladata, hogy képviselje az egyes évfolyamok érdekeit, támogassa a tagok közötti kapcsolattartást és információáramlást, valamint aktívan részt vegyen az Alumni közösség programjainak és kezdeményezéseinek alakításában. 

Gratulálunk az újraválasztott Alumni vezetőnek és a vezetőség valamennyi tagjának! Köszönjük, hogy vállalják a közösség képviseletét és a közös munkát, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy „A jövő vezetői” program közössége a képzés befejezése után is élő, támogató szakmai hálózat maradjon.

Mit jelent a siker? Mitől lesz valaki jó vezető? Miért fontos az alázat, és hogyan ismerhetjük meg igazán egy másik ember gondolkodását? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Zeitler Ádámmal, a Milestone Institute társalapítójával, a Lauder Javne Iskola főigazgatójával a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni közösségének november 4-i találkozóján. A személyes történetekkel, elgondolkodtató felismerésekkel és mély témákkal teli estnek az Ayvens adott otthont.

A résztvevőket elsőként Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója köszöntötte, aki közvetlen, humoros és barátságos megnyitójával megalapozta az este hangulatát. A találkozó helyszíne is különleges volt: az Ayvens 2025 végén átadott, modern, világos és emberközpontú irodája a nemrég elnyerte „Az Év Közönségkedvenc Irodája 2025” díjat.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a szervezet nevében üdvözölte a résztvevőket, kiemelve az Alumni közösség jelentőségét, a folyamatos tanulás és a tapasztalatcsere fontosságát. Bori Máté, az Alumni közösség vezetője, az Ayvens operációs és car remarketing igazgatója szintén köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölve a közösséghez frissen csatlakozott, 2026-os évfolyam tagjait.

Az est középpontjában Zeitler Ádámmal folytatott kötetlen vezetői beszélgetés állt, amelyet Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” program vezetője moderált. Ádám különleges életútja számos izgalmas témát kínált: közgazdászként a vállalati világból érkezett az oktatásba, 2011-ben két társával megalapította a Milestone Institute-ot, majd a zsidó tanulás és a rabbiság felé fordult. Ma a Lauder Javne Iskola főigazgatójaként dolgozik.

A beszélgetés során szó esett a Milestone létrejöttéről, a tehetséggondozásról, a vezetői felelősségről, a személyes értékekről, valamint arról is, hogyan változik az életünk során az, amit sikerről gondolunk. Az este egyik legemlékezetesebb gondolata egy feladathoz kapcsolódott: „Definiáld a végtelent!”

Ádám szerint ahhoz, hogy igazán megismerjük valakinek a gondolkodását, szemléletét és beállítottságát, érdemes olyan összetett, nyitott feladat elé állítani, amelyre nincs egyetlen magától értetődő válasz. Ilyen például a végtelen meghatározása. Van, aki a matematika és a számok felől közelíti meg, más filozófiai kérdésként tekint rá, megint más a művészet segítségével próbálja megragadni. Nemcsak az érdekes, milyen választ adunk, hanem az is, hogyan kezdünk hozzá a megoldáshoz.

A beszélgetésbe a résztvevők is aktívan bekapcsolódtak. Egymást követték a kérdések, amelyek újabb és újabb nézőpontokat, személyes történeteket és gondolatokat hoztak felszínre. Az este jól megmutatta, milyen értéket jelent, amikor különböző iparágakból érkező, eltérő tapasztalatokkal rendelkező vezetők és szakemberek nyitottan, őszintén beszélgethetnek a számukra fontos kérdésekről.

Köszönjük Zeitler Ádámnak a nyitott, inspiráló beszélgetést, az Ayvensnek, Pesti Tímeának és Bori Máténak a nagyszerű vendéglátást, valamint minden résztvevőnek az aktív közreműködést és a közös gondolkodást!

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.