„Az IKEA-nál célunk, hogy 2030-ra körforgásos vállalattá váljunk. Ennek eléréséhez újra kell gondolnunk, hogyan végezzük üzleti tevékenységünket, és hogyan őrizzük meg meglévő értékeinket. A használt bútorok piacára való belépés nagyszerű lehetőség számunkra, hogy fenntartható üzleti növekedést érjünk el, miközben csökkentjük a korlátozott erőforrásoktól való függőségünket. A Bútorok második élete szolgáltatásunk lehetővé teszi az IKEA vásárlói számára, hogy kényelmesen és gazdaságilag is ösztönző módon továbbadjanak használt bútoraikon, miközben egy második esélyt adnak az új otthonra találó termékeknek.”
Barbora Kotoun, Country Sustainability Manager, IKEA

A pályázat vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Az üzleti megoldás vezetői összefoglalója:

Az IKEA 2022 júniusában hívta életre a Bútorok második élete szolgáltatást, amely úgy nyújt fenntartható lehetőséget vásárlóinknak, hogy a már használt, azonban az otthonokban feleslegessé vált IKEA bútorokat visszavásárolja tulajdonosaiktól, hogy azok második esélyt kaphassanak egy új otthonban. A visszavásárlást követően és gondos ellenőrzés után az új tulajdonost kereső termékek a Bútormentő pontra kerülnek, ahonnan bárki megvásárolhatja őket azon az áron, amelyen az IKEA visszavásárolta azokat. A Bútormentő ponton található kínálatban szereplő termékeket egy év garanciával kínáljuk vásárlóink számára. Továbbá az IKEA Family tagoknak garantált gyermekbútorok visszavásárlási megoldást kínálunk, ezzel hozzásegítve azon bútorok a körforgásban tartását, amelyeket jellemzően csak rövid ideig, egy-egy életszakaszban használnak a családok.

A szolgáltatás segíti az IKEA 2030-ra kitűzött célját, hogy teljesen körforgásossá váljunk, továbbá megoldási opciót kínál vásárlóink számára abban, hogy környezeti szempontból fenntarthatóbb, tudatosabb döntést hozhassanak vásárlásaik, bútor cseréik során. A szolgáltatásnak köszönhetően, Magyarországon csupán 2022-ben 2993 IKEA termék kapott esélyt a második életre, célunk, hogy ennek mértéke évről évre növekedjen.

 

 

„A Nestlé 2025-re kulcsfontosságú nyersanyagai ötödét olyan területekről fogja beszerezni, amelyeket talajmegújító módszerekkel művelnek meg. A LENS program lényege, hogy a mára már világszinten elterjedt nagyüzemi mezőgazdasági termelés negatív hatásait kiküszöbölje, és az ennek kitett termőtalajt újra olyan állapotba hozza, amelynek révén a föld hosszútávon megőrizheti termőképességét.”
Noszek Péter, ügyvezető igazgató, Nestlé Hungária

A pályázat vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Az üzleti megoldás vezetői összefoglalója:

A világ legnagyobb élelmiszeripari vállalataként a Nestlé 2025-re a kulcsfontosságú nyersanyagok ötödét, öt évvel később pedig már a felét olyan területekről fogja beszerezni, amelyeket talajmegújító módszerekkel művelnek meg.
A Landscape Enterprise Networks (LENs) a magánszektor ökoszisztéma-szolgáltatási piactereinek egy adott területen történő fejlesztésére szolgáló módszertan. A 3Keel brit fenntarthatósági tanácsadó cég által kidolgozott program számos európai országban fut, és gondozását – a LENs alapelveivel és iránymutatásaival összhangban – a jobb földgazdálkodást és üzleti gyakorlatokat támogató Preferred by Nature nemzetközi nonprofit szervezet végzi.

A LENs program kezdeményezője Magyarországon 2021-ben a Nestlé Hungária Purina állateledel-üzletága volt a nyugat-dunántúli régióban. A Nestlé Purina büki állateledelgyárába évente beszállított alapanyag jelentős részét magyar gazdáktól vásárolt gabona teszi ki. A termesztők számára egyszerre jelentenek óriási kihívást a klímaváltozás hatásai, a fenyegető műtrágyahiány és a növekvő energiaköltségek is. A LENs keretében a Nestlé Purina a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatokra történő átállást igyekszik előmozdítani beszállítói körében, hogy javítsa ellátási láncának ellenálló-képességét, valamint hozzájáruljon a vállalat nettó nulla kibocsátási céljához.

 

„A jövő fenntartható vállalkozásai a jelenben épülnek. Sokaknak kell most megvizsgálnia működését, megtervezni azt, hogyan tudnak felzárkózni egy közös cél érdekében, ha nem akarnak kiesni a versenyből. Az OPTEN nem csak stratégiai okokból, hanem küldetéstudatból is segíti a vállalkozásokat ESG szolgáltatásaival már az első lépéstől fogva. Célunk, hogy a hazai vállalkozói világ megértse a fenntarthatósághoz kapcsolódó témaköröket, megismerje saját és partnerei helyzetét, majd ezek tudatában hozzon üzleti döntéseket a megszerzett tudásra és – a hangsúly ezen van – hiteles adatokra támaszkodva.”
Tóth Tamás, ügyvezető igazgató, OPTEN Kft.

A pályázat vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Az üzleti megoldás vezetői összefoglalója:

A mai szabályozói és piaci helyzetre való tekintettel cégünk küldetése a KKV-k bevonása, edukációja és segítése az ESG megfelelés területén. Tapasztalataink alapján a KKV-k részéről azon túl, hogy nincs beépülve a mindennapjaikba a fenntartható szemléletmód, a kapacitásuk sem elegendő, valamint költség oldalról is nehezen tudják tartani a lépést.
Erre a problémára nyújt megoldást a későbbiekben részletesen is bemutatott ESG riport termékünk. A keretrendszernek és logikusan felépített struktúrának köszönhetően a cégeknek nincs más dolga, mint az általunk elvárt adatok szolgáltatása, a folyamat eredményeként pedig egy számos témakört lefedő ESG jelentést kapnak kézhez, melynek árazása a KKV-k erőforrásszintjéhez mérten lett kialakítva. Magát a szolgáltatás tartalmát és felépítését pedig a világ legnagyobb és legismertebb keretrendszerszolgáltatója, a GRI akkreditálta egy féléves audit időszakot követően, elsőként Magyarországon.
Azt látjuk, hogy messze nem elegendő, hogy a szabályozói és befektetői nyomás hatására szinte kizárólag a nagyvállalatok fektetnek hangsúlyt a fenntartható működésre. Meg kell szólítani a KKV-kat és kézenfekvő digitális megoldást szükséges a rendelkezésükre bocsátani ahhoz, hogy felvehessék a fonalat, megismerjék azt, hogy milyen dolgokra szükséges odafigyelniük és miben érdemes változtatniuk a fenntarthatóbb működés reményében. Az OPTEN missziója az, hogy mind a 490.000 hazai céget bevonzza és cselekedetre buzdítsa a közös cél, elérése érdekében.

 

„Hiszünk abban, hogy az ember a természet része és ott érzi magát otthonosan, ahol közvetlen kapcsolatban áll vele. A Parkot ennek szellemében álmodtuk meg, és a mai napig ezen gondolat nyomán fejlesztjük tovább bérlőinkkel együtt gondolkodva. Korszerű irodákat, változatos természeti környezetet és összetartó közösséget építünk. Hiszünk abban, hogy a fenntarthatóság a zöld technológiákon túlmutat, és egy olyan világ megteremtéséről szól, amelyben mindannyian boldogulhatunk – egy olyan világról, amely elismeri minden emberi lény méltóságát és értékét.”
Kocsány János/CEO/Graphisoft Park SE

A pályázat vezetői összefoglalója – eredeti, változatlan szöveggel

Az üzleti megoldás vezetői összefoglalója:

A Graphisoft Park fejlesztése egy barnamezős beruházás: 1996-ban kezdődött az Óbudai Gázgyár felhagyott területein. Célul tűztük ki, hogy terület revitalizációja után az épülő irodaházak valódi zöld környezetben álljanak és a területet vissza tudjuk integrálni a városi szövetbe. Ennek érdekében gondos tájtervezéssel határoztuk meg a parkosítás lépcsőfokait és az elvárt eredményeket, azaz, hogy a fák magasabbak legyenek, mint az épületek, a terület jelentős részét a helyben honos növényzet borítsa. A legelső fejlesztések részeként kezdtük el a biodiverzitás kialakítását, és az épületekkel együtt a természeti közeg is folyamatosan gazdagodott. Mára a célul kitűzött eredmények megvalósultak, és aki a Graphisoft Parkba látogat, el se tudja képzelni, hogy alig 25 évvel ezelőtt a jelenlegi oázis helyén ipari romok álltak.
Az irodapark tervezésénél figyelembe vettük, hogy mivel emberek fognak a Parkban napi szinten dolgozni, a természeti környezet legalább olyan fontos, mint az épületek minősége. Az Parkot az első átadástól megnyitottuk a főváros lakossága számára.
A terület beépítése 25%, a zöld terület aránya több, mint 60%, illetve mintegy 2.500 m2 zöld tetőt alakítottunk ki.
Hatás: a Graphisoft Park, mint zöld és biodiverz irodapark Budapesten egyedülálló minőséget képvisel.

 

A Coca-Cola Magyarország csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fenntarthatósági céljait 2018 óta a globális Hulladékmentes Világ stratégia foglalja keretbe: minden elsődleges csomagolásnak 100%-ban újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-ig; a PET-palackok előállításához növekvő arányban újrahasznosított PET-et kell felhasználni; 2025-ig az italpalackok 75%-ának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtéséhez kell hozzájárulni. Hazánkban az általunk használt PET palackok 100%-ban újrahasznosíthatóak, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően pedig ma már 15%-kal kevesebb műanyagra van szükség egy palack előállításához, mint 10 éve.
A csomagolási hulladék elleni fellépést nem csak az üzleti folyamatainkban, hanem társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinken keresztül is elősegítjük. 2019-ben vállalatunk legjelentősebb szervezett önkéntes tevékenységeire a Hulladékmentes Tisza program keretében került sor. A program célja a folyamatos védekezés, a felhalmozódott hulladék gyűjtése és újrahasznosítása, a folyó hazai szakaszának egyre nagyobb mértékű megtisztítása. A program 2019-ben vállalatunk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a PET Kupa civil környezetvédelmi program közreműködésével indult el. A 2 éves projektet a vállalat globális alapítványa, a The Coca-Cola Foundation 73 millió forinttal támogatta. Első évben 166 kollégánk és a PET Kupa 65 önkéntese 7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, amelyek megfelelő módon szétválogatásra, majd újrahasznosításra kerültek

Békefi László, Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgató:
Munkavállalóink számára mindamellett, hogy megpróbáljuk a legkiemelkedőbb munkakörnyezetet biztosítani, minél több, a vállalatot érintő közösségi programba is aktívan igyekszünk őket bevonni. 2019 legsikeresebb eseményei a Hulladékmentes Tisza programunkhoz kapcsolódó önkéntes napok voltak. A programban eddig több mint 160 kollégánk vett részt és segített 7 tonna hulladéktól mentesíteni a Tisza felső szakaszát. Természeti kincseink megóvása egyszerre teremtett lehetőséget a hulladékok újrahasznosítására és a közösségépítésre is.

A Coca-Cola Magyarország csomagolási hulladékokkal kapcsolatos fenntarthatósági céljait 2018 óta a globális Hulladékmentes Világ stratégia foglalja keretbe: minden elsődleges csomagolásnak 100%-ban újrahasznosíthatónak kell lennie 2025-ig; a PET-palackok előállításához növekvő arányban újrahasznosított PET-et kell felhasználni; 2025-ig az italpalackok 75%-ának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtéséhez kell hozzájárulni. Hazánkban az általunk használt PET palackok 100%-ban újrahasznosíthatóak, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően pedig ma már 15%-kal kevesebb műanyagra van szükség egy palack előállításához, mint 10 éve.
A csomagolási hulladék elleni fellépést nem csak az üzleti folyamatainkban, hanem társadalmi felelősségvállalási tevékenységeinken keresztül is elősegítjük. 2019-ben vállalatunk legjelentősebb szervezett önkéntes tevékenységeire a Hulladékmentes Tisza program keretében került sor. A program célja a folyamatos védekezés, a felhalmozódott hulladék gyűjtése és újrahasznosítása, a folyó hazai szakaszának egyre nagyobb mértékű megtisztítása. A program 2019-ben vállalatunk, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a PET Kupa civil környezetvédelmi program közreműködésével indult el. A 2 éves projektet a vállalat globális alapítványa, a The Coca-Cola Foundation 73 millió forinttal támogatta. Első évben 166 kollégánk és a PET Kupa 65 önkéntese 7 tonna hulladéktól mentesítette a Tiszát, amelyek megfelelő módon szétválogatásra, majd újrahasznosításra kerültek

Békefi László, Coca-Cola HBC Magyarország ügyvezető igazgató:
Munkavállalóink számára mindamellett, hogy megpróbáljuk a legkiemelkedőbb munkakörnyezetet biztosítani, minél több, a vállalatot érintő közösségi programba is aktívan igyekszünk őket bevonni. 2019 legsikeresebb eseményei a Hulladékmentes Tisza programunkhoz kapcsolódó önkéntes napok voltak. A programban eddig több mint 160 kollégánk vett részt és segített 7 tonna hulladéktól mentesíteni a Tisza felső szakaszát. Természeti kincseink megóvása egyszerre teremtett lehetőséget a hulladékok újrahasznosítására és a közösségépítésre is.