Ön itt áll: / / Hírek

Nagyapáink a fák alatt hűsöltek, ma a légkondicionált szupermarketbe megyünk ugyanezért, a klímaalkalmazkodás sürgőssége nem kérdés – Jan Pokorný a BCSDH üzleti reggelijén

Egyre gyakoribbak és súlyosabbak a szélsőséges éghajlati és időjárási események. 16 millió dollárba kerül óránként világszinten az ebből eredő kár és veszteség. Ennek nagy része abból fakad, hogy nem értjük a természet összefüggéseit. A jelenlegi rendszereink és infrastruktúráink már nem alkalmasak mindezek kezelésére, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz sürgősen alkalmazkodni kell, és amihez szintén a természet kínál megoldásokat – mutatott rá Jan Pokorný, az ENKI, o.p.s. kutatószervezet egyik alapítója és kutatási igazgatója a BCSDH március 25-én tartott Üzleti reggelijén és fórumán, amelynek fókuszában a klímaalkalmazkodás állt. A résztvevőket az esemény házigazdájaként Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszöntötte.

A Világgazdasági Fórum 2025-ös jelentése szerint a megkérdezett vezetők az extrém időjárási körülményeket 2 év távlatában a második, 10 év távlatában pedig az első helyre sorolják a legnagyobb kockázati tényezők között.

 

„A nem megfelelő tájgazdálkodás – amely a „növényi analfabetizmusból”, azaz a növényekkel kapcsolatos emberi ismeretek alacsony szintjéből fakad – kontinentális aszályok fokozódásához, helyi hőmérséklet-emelkedéshez és száraz éghajlat kialakulásához vezet, amelyet özönvízszerű esőzések és szélsőséges időjárási jelenségek szakítanak meg. Ebből a tudatlanságból fakad, hogy a klímaadaptációban sem használjuk megfelelően a természetet, mert az emberek nem értik, hogy mi a növények párologtatásának szerepe a vegetáció „légkondicionáló” funkciójában vagy a vízkörforgásban, illetve melyek a növények és a légkör közötti kölcsönhatások. Ezeket jobban megértve számos eszközt kapunk a kezünkbe a mitigációhoz és az alkalmazkodáshoz is.” – mondta el Jan Pokorný, az ENKI, o.p.s. kutatószervezet egyik alapítója és kutatási igazgatója gondolatébresztő előadásában.

A BCSDH 2025 januárjában publikált Towards Net Zero felmérése rámutatott arra, hogy a vállalatok 91%-a érzi ugyan a klímaváltozás hatásait, de mindössze 16%-ának van klímaadaptációs akcióterve.  Ráadásul hazánkban nagyobb arányban vagyunk kitettek a klímaváltozás negatív hatásainak, mint amilyen a globális ÜHG-kibocsátáshoz való hozzájárulásunk.

„Megszaporodtak az időjárási szélsőségek, melyre fel kell készülnie az üzleti szférának is. Meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan érinthetik ezek az üzleti működést és kidolgozni a megváltozott világunkhoz történő alkalmazkodást.”  – mondta el nyitóbeszédében ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „Bár számos nemzetközi fejlemény a fenntarthatósági törekvések ellenében hat, ez nem jelenti azt, hogy a klímaváltozással kapcsolatos elkötelezettségen a vállalatok enyhíthetnek, hiszen az éghajlat változása sem lassul, hanem egyre súlyosabb lesz.”

A növekvő jelentéstételi kötelezettség miatt egyre nagyobb számban készülő fenntarthatósági stratégiák és mérőszámok alkalmazása nagy hatással van a klímaalkalmazkodásra és a fizikai kockázatok értékelésére.  A fenntarthatósági szempontok pénzügyi döntésekbe való beépítése egyértelműen elősegíti a reziliencia tervezését.

 

A globális és európai folyamatok arra hatnak, hogy a fenntarthatósági célkitűzések és az ennek érdekében teendő határozott lépésekre irányuló elvárások is felpuhulhatnak, de bármi is történik a klímacélokkal, a megváltozott körülmények már itt vannak és így csak fokozódni fognak, a klímaalkalmazkodás szükségessége nem kérdés.

Az előadásokat követő zártkörű fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők egyeztettek a klímaalkalmazkodásra való felkészülés legjobb módszereiről, a sikeres klímaadaptációs intézkedések megvalósításához szükséges szempontokról és a vízről mint a klímaalkalmazkodás kritikus eleméről, valamint feltártak számos üzleti jógyakorlatot.

E három fő téma vezetője Dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klíma nagykövete, Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és Dr. Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke és a Pureco Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakmai fórumon feltárt hazai helyzet, feltárt kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy a klímaalkalmazkodás témában a vállalatok számára ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.

A sok ötletből lesz jó ötlet!

Miért állunk (tudattalanul) ellen a változásnak? Mi kell a sikeres innovációhoz? Mik az innováció buktatói? Mi az a hangyamalom? Miben hasonlít a körforgásos gazdaság egy jó konyhára? Melyik a világ leginnovatívabb országa? – többek között ilyen kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” program harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet házigazdánk, az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Maria Rita Maresca nyitott meg.

A bevezetőben Szederkényi Zita programvezető egy időutazós játékkal röppentette a résztvevőket a szakmai nap és fenntarthatóság témájába, rávilágítva az innováció elengedhetetlen voltára.

Vendégelőadóink sorát Prof. Dr. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem tanára nyitotta meg. Innovációról szóló előadását jól megvalósított innovációs példákkal kezdte, majd beszélt az innováció különböző vonatkozásairól, úgy, mint annak kockázatai, a bevezetésének lehetséges pillanatai és az innovációs stratégia és a technológiai érettség közötti összefüggés. Ezt követően hat fontos szempont mentén vázolta fel a sikeres innovációt, amelyek között szerepel, hogy mindig legyen B tervünk és kiemelte az innovációs lépések végének, a megvalósításnak kulcsfontosságát is.

A folytatásban Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója beszélt az innováció és változás emberi vonatkozásairól, a tanult tehetetlenségről, a változáshoz való viszonyunkról, arról, hogy akinek jobbak a kudarckezelési képességei, az több innovációba vág bele és így sikeresebb lehet. Az a képesség, hogy automatikusan váltsunk a két döntéshozatali stratégia között, kulcsfontosságú az innováció során. A spektrum egyik végén a Zombie üzemmód áll, ahol minden rutinból történik, míg a másik véglet a Hamlet állapot, amikor mindent túlgondolunk. Fontos felismerni, hogy hol helyezkedünk el ezen a skálán.

A délelőtt hátrelévő részében a projektmunka került fókuszba, amelynek idei tématerülete a klímaadaptáció. A kérdéskör mélyebb megértésének érdekében először Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője beszélt a klímaalkalmazkodás legfontosabb vonatkozásairól. Kiemelte, hogy a klímaadaptációval nem önmagában, hanem a kibocsátáscsökkentéssel együtt kell foglalkoznunk, mindig gondolva a helyes alkalmazkodási megoldásokra is. 

A folytatásban a projektcsapatok a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megfogalmazni azt a fenntarthatósági problémát, amire a projektjükkel megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, volt segítségükre.

Az ebéd utáni program izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken műszaki és beruházási főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita programvezető moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy 150 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő startupnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa.  A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan jelenik meg a fenntarthatóság az innovációkban, és a beruházásokban is egyre nagyobb szerepet kap, arról, hogy egy fenntarthatósági alapon működő startup elindítása milyen kihívásokat rejt magában. A résztvevők megosztották személyes elköteleződésüket, beszéltek a körforgásos gazdaság jelentőségéről és arról, hogy egy kutatás-fejlesztési vállalat hogyan támogathatja és működhet együtt multinacionális vállalatokkal a fenntartható megoldások előmozdítása érdekében.

A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese mutatta be a vállalat fenntarthatóság terén elért eredményeit, majd a körforgásos gazdaság terén létrehozott, innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újra feldolgozzák, majd újrahasznosítják.

Sárközi Melinda, az EUROAPI belső kommunikációért felelős kollégájának rövid ismertetőjét követően három csoportban gyárlátogatás következett szakértő EUROAPI-s kollégák vezetésével. A bejárás során egy termelési üzemet, a labort és a raktár egyik épületét tekintették meg a résztvevők. A csoportokat felkészült kollégák fogadták, így például megtudhattuk azt is, hogy a raktári folyamatokban a fenntarthatóság mely elemei hogyan jelennek meg valamint digitalizált napi kapacitás tervezőt is bemutatták a minőségellenőrzési területen.

A nap zárásaként Maria Rita Maresca ügyvezető igazgatóval beszélgettek a résztvevők, aki beszélt karrierjéről, tapasztalatairól, a vezetés fontos aspektusairól, valamint a kulturálisan sokszínű csapatok irányításáról. Kiemelte, hogy a vezetés egyik egyszerű, mégis hatékony mutatója az emberek mosolya.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

Mit lehet tenni a klímaalkalmazkodásért Magyarország egyik legmelegebb helyén?

,

Hogy kerül pálmafa a Mikszáth térre? Kílmaszorongás helyett klímadüh? Hogyan lehet meggyőzni a városlakókat, hogy parkolóhely helyett fákat telepítsünk? Milyen eredménye lehet plusz 20 percnek? Mi az az inkluzív mobilitás? – „A jövő vezetői” tavaszi Alumni találkozóján Rádai Dániellel, a Józsefvárosi Önkormányzat városfejlesztési alpolgármesterével beszélgettünk házigazdánk, a KPMG Rooftop 825 Caféjában március 18-án.

A résztvevőket Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Bori Máté, „A jövő vezetői” Alumni vezetője és az Ayvens operációs igazgatója köszöntötte.

Az este egy igazán inspiráló beszélgetéssel folytatódott Guti Gellért, a Reptéri Üzemanyag-kiszolgáló Kft. minőségbiztosítási mérnökének vezetésével. Rádai Dániel, városfejlesztési alpolgármester, vízilabdaedző, tősgyökeres józsefvárosi lakos  röviden beszélt szakmai pályájáról, külföldi tapasztalatairól, majd ezt követően mindarról a munkáról, inspirációról, folyamatokról, amelyek napról napra hozzájárulnak Magyarország egyik legmelegebb helyének, a józsefvárosi városrész környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá válásához.

A teljes képgaléria megtekinthető itt.

A klímához alkalmazkodó életmódnak fenntarthatónak is kell lennie – beszámoló a BCSDH kommunikációs munkacsoport üléséről

Mennyire hajlandók a fogyasztók megváltoztatni a szokásaikat a másfélfokos életmódért? Vajon inkább a húsról vagy az autóról mondanának le az emberek? Vannak olyan értékek, ami miatt megváltoztatnák attitűdjüket? A mostani nehéz helyzet hogyan hat a fenntartható fogyasztási cikkek forgalmára? A fenntartható életmód és egyéni tettek nélkül is elérhetők a céljaink? A klíma alkalmazkodás és a fenntartható életmód összeegyeztethető?

Másfélfokos életmód projekt eredményeiről tartott előadását követően Vadovics Edina a Greendependent Intézet ügyvezető igazgatója, Maczelka Márkkal a SPAR Magyarország kommunikációs vezetőjével és Károlyi Zsuzsával az E.ON Márka és Marketing vezetőjével beszélgetett Márta Irén moderálásával a fenti kérdésekről, fenntartható és reziliens életmódról, annak kihívásairól és a jelenlegi helyzetről, az előttünk álló útról. A 2025. március 12-én tartott munkacsoport ülés résztvevőit házigazdaként Martin Olivér a Szentkirályi Magyarország a belső ellenőrzési és megfelelőségi osztály csoportszintű vezetője köszöntötte. Van der Wildt Nikolett Fenntarthatósági és PR menedzser a cég fenntarthatósági eredményeiről tartott prezentációt.

A Másfélfokos projekt kutatásaiból kiderül, hogy ha a társadalom legmagasabb jövedelmű 10%-a látható lépéseket tenne a fenntarthatóbb életmódért, akkor a klímaváltozás mérséklése elérhető távolba kerülne. Az ipar dekarbonizációja nem lesz elég, szükség van egyéni és háztartás szintű cselekvésre, és a rendszerszintű körülmények megváltoztatására is. A technológiai beruházás, és a kisebb életmódváltást jelentő életmód lehetőségek jobban elfogadottak, de ennél sokkal drasztikusabb lépésekre van szükség, hogy valódi klímahatás legyen elérhető. Az attitűdváltásokra is van lehetőség.

 

A kerekasztal beszélgetés és az azt követő kötetlen párbeszéd feltárta, hogy az egiztenciális gondok sokszor felülírják a fenntartható vásárlói döntéseket, de nem szabad feladni. Az egyén, egy vállalat is, mint nano méretű katalizátor jó irányba fordíthatja a folyamatokat. Ez egy sziszifuszi munka, de ha mindenki egy irányba tesz, akkor lesz elmozdulás. Félúton vagyunk 2050-ig. Sokat tettünk, de még több van hátra. Muszáj jó válaszokat találnunk. El kell döntenünk, hogy mire allokálunk erőforrást, mivel tudjuk a legnagyobb hatást elérni. Olyan szemmel kell nézni a termékeinket és szolgáltatásainkat, hogy azok hogyan segítik vagy segíthetik az egyéneket egy fenntartható élet felé.

„Olajozott” működés a körforgásos gazdaságért

A használt sütőolaj visszagyűjtését már 35 éve végző Biofilter Zrt. adott otthont az idei első Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónak március 11-én, melyet személyesen a törökbálinti logisztikai központban, illetve online is követhettek a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai.

A munkacsoport-találkozó fő témája a hulladékok, azon belül a csomagolási hulladékok és annak szabályozásai voltak. A téma felvezetéseként a hulladékkoncesszióról és annak tanulságairól számolt be Runtág Tivadar, a MOHU Zrt. operatív igazgatója. Kiemelte a MOHU eddig elért eredményeit, úgy, mint az esztergomi hulladékudvart, az NHKV-tól átvett zökkenőmentes számlázást, valamint a már beszerzett járműveket. Sok fejlesztés még folyamatban van, mint például az azonosítási rendszer bevezetése, mely segíteni fog a MOHU-nak a hulladékok nyomon követésében és a potyautasok kiszűrésében. További terveik között szerepel az új hulladékválogató üzem átadása és további infrastruktúra-fejlesztések, a másodlagos alapanyagok biztosítása a hazai és európai ipar számára, valamint a lakossági tudatosság erősítése.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szakmai titkára informatív előadásában bemutatta az új csomagolási szabályozást (PPWR), amely számos drasztikus változtatást vezet be 2026 augusztusától, beleértve a csomagolás minimalizálását, az újrahasználható csomagolások előtérbe helyezését és az újrahasznosítási követelmények szigorítását. A rendelet többek között előírja a csomagolás minimalizálását, beleértve a felesleges csomagolások visszaszorítását és a csomagolások méretének csökkentését, továbbá előtérbe helyezi az újrahasználható csomagolásokat.

A házigazda Biofilter Zrt. tevékenységét és fenntarthatósági törekvéseit Deák Brigitta, kommunikációs vezető mutatta be az állati eredetű melléktermékek hasznosításától a használt sütőolaj begyűjtéséig, amelynek a feldolgozása országszerte több telephelyen történik. A családi vállalkozás alaptevékenysége a körforgásos gazdaságra épül, amelyet a tulajdonosok már 35 éve sikeresen az iparágban meghatározó szereplőként visznek. Az utóbbi évek digitalizációs fejlesztései pedig hozzájárultak a vállalat hatékonyabb működéséhez.

Zárásként a Biofilter vezérigazgatója és tulajdonosa, Deák György vezette körbe a résztvevőket a törökbálinti logisztikai központjukban, ahol a legfontosabb tevékenységeket és a telephely jól megtervezett inverz logisztikai folyamatát ismerhették meg.

Nem az a kérdés, hogy meg tudjuk-e csinálni, hanem hogy hajlandóak vagyunk-e belevágni

Ez az egyik kulcsüzenete a Beyond Zero filmnek, amelynek megtekintését immár másodszor szervezte meg a BCSDH a tagvállalatainak és meghívott vendégeinek március 5-én a Race to Zero program keretében. Az eseménynek az E.ON Hungária Csoport volt ezúttal is a házigazdája.

Az inspiráló dokumentumfilm Ray Anderson cégvezető személyén keresztül mutatja be személyes és vállalata transzformációját, választ keresve a kérdésekre, hogy melyek a sikeres paradigmaváltás lépései, hogyan lehet bevonni a vezetőtársakat, meggyőzni a befektetőket, elkötelezni az üzleti partnereket a klímacélok megvalósítása érdekében.

A vetítést egy vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetés követte Décsi Gábor, a DOME Facility Services vezérigazgatójának, valamint Kocsány János, a Graphisoft Park SE vezérigazgatójának részvételével. A beszélgetés során, amelyet Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderált, számos aspektust körbejártak, érintve a vezetői felelősség és példamutatás szerepét, a nem megszokott, a fenntarthatóságot hangsúlyosan előtérbe helyező döntések és lehetőségek fontosságát. Személyes példájukon keresztül ötletet is adtak a hallgatóságnak, hogy milyen módon lehet a szervezet tagjait bevonni és ezt a fajta szemléletet és elkötelezettséget erősíteni. Hangsúlyozták, hogy a fenntarthatóság üzleti érdek is, amely megtérül, továbbá iparági és rendszer szinten is jelentős fejlődést tud biztosítani.

Az inspiráló film hazai terjesztésében a BCSDH együttműködik a Sustainova csapatával, amely remek eszköz lehet a vállalati elkötelezettség növeléséhez és a munkatársak bevonásához, hogy minél gyorsabban megvalósuljon a rendszerszintű változás és érdemi cselekvés a klímacélok érdekében.

Az eseményről készült képgalériát ITT lehet megnézni.

Díjazták a hazai környezetipar területén kiemelkedő eredményeket felmutató cégeket és személyeket

,

A fenntartható jövő formálásában kiemelkedő szerepet játszó cégeket és személyeket ismerte el a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) szombat este megrendezett 24. Országos Környezetvédelmi Találkozó és Díjátadó Gáláján. Az eseményen – amelyen közel 300 fő vett részt – átadták a 2024. évi Környezet Védelméért díjakat is.

Tradíció és innováció a fenntarthatóság szolgálatában

A KSZGYSZ 2001 óta évente elismeri a legkiemelkedőbb környezetvédelmi kezdeményezéseket, hogy fókuszba kerüljenek a fenntartható fejlődés legjobb gyakorlatai, inspirálva az ipar, a tudomány és az oktatás szereplőit. A díj egyfajta iránymutató is a jövő zöldgazdaságának formálásában.

A szakmai zsűri – a KSZGYSZ elnöksége – évről évre olyan kiemelkedő környezetvédelmi tevékenységeket díjaz, amelyeket a társadalom, a környezet terhelésének csökkentése, a környezetszennyezések megszüntetése, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdasági modell érvényesítése érdekében végeznek.

A díjátadó előtt Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke elmondta, hogy rekordszámú pályázat érkezett a díjra, amely azt is jelenti, hogy egyre több innováció, szakmai siker és tehetség kér helyet a zöldgazdaságban, a szakmai közéletben.

A szakmai zsűri idén is három kategóriában díjazta a legkiemelkedőbb teljesítményeket.

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottjai a Vállalkozás kategóriában:

Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., az ipari vízkezelési és újrahasznosítási innovációinak elismeréseként, valamint a Green Collect Kft., a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok szakszerű kezelését szolgáló innovációiért.

Hidrofilt Kft. kisfilmje

Green Collect Kft. 

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottjai Egyéni kategóriában:

  1. Farkas Hilda környezetvédelmi szakdiplomata, a környezetvédelem terén kifejtett több évtizedes hazai és nemzetközi tevékenységéért, és
  2. dr. habil. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló kutatásai, fejlesztései és oktatói tevékenységéért.

Farkas Hilda kisfilmje

Sápi András kisfilmje

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottja Ifjúsági kategóriában:

 Tóth Csongor Márton, az Óbudai Egyetem hallgatója, a fémek újrahasznosítását, az ipari dekarbonizációt célzó innovatív technológia kidolgozásáért és oktatási tevékenysége elismeréseként.

Tóth Csongor kisfilmje

 

Oklevelet adományozott a zsűri

Selmeczi Dóra Sára mezőgazdasági mérnök, PhD hallgató számára, a fenntartható mezőgazdasági rendszerek fejlesztésében elért eredményeinek elismeréseként, valamint

Macher Gergely Zoltán, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanársegédje részére a fenntartható környezetbiztonság megvalósítását szolgáló kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként.

A díjak átadásában közreműködött dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért felelős államtitkára, dr. Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, valamint dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet.

 

A jövő zöld szakembereiért

A díjátadó gála zárásaként Dr. Ágoston Csaba bejelentette a KSZGYSZ új Alumni programját, a Jövő zöld szakembere kezdeményezést, amely pálya- és életút-követéssel, szakmai fejlődést elősegítő lehetőségek biztosításával kíván hozzájárulni a fiatalok, különös tekintettel a Környezet Védelméért díj ifjúsági kategóriája díjazottjainak további sikeres pályafutásához, a zöldgazdaság megvalósításához.

Az idei rendezvény tematikája a textil hulladék újrahasználata és újrahasznosítása köré épült, amelynek aktualitását az adja, hogy 2025. január 1-től az Európai Unióban már kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Ehhez kapcsolódva a gála színfoltját az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar és a Lindström Kft. közös bemutatója adta, amely textil újrahasznosítás innovatív lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A gála előkészítése során a szervezők részéről az öltözet meghatározásánál szempont volt a résztvevők bátorítása, hogy korábbi alkalmi viseleteiket hordják az eseményen, ezzel is demonstrálva a fenntartható divat jelentőségét.

A díjátadó eseményről készült képek a képgalériában tekinthetők meg.

Jelentős változások várhatóak a fenntarthatósági jelentéstételben

Az Európai Bizottság egyszerűsíti a fenntarthatóságra és az uniós beruházásokra vonatkozó szabályokat. Ennek érdekében 2025. február 26-án elfogadta az első két Omnibus csomagot, melyek célja a fenntartható pénzügyi jelentéstétel, a fenntarthatósági átvilágítás, az uniós adórendszer, a szén-dioxid-kibocsátás határértékének kiigazítási mechanizmus és az európai beruházási programok messzemenő egyszerűsítése.

Melyek a legfontosabb változások?

CSRD területén:

  • A vállalatok mintegy 80%-át kiveszik a CSRD hatálya alól, a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség a legnagyobb vállalatokra fog vonatkozni;
    • Csak az 50 millió eurós árbevétellel / 25 millió eurós mérlegfőösszeggel rendelkező, >1000 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok lennének érintettek
  • Két évvel (2028-ig) elhalasztja a jelenleg a CSRD hatálya alá tartozó, 2026-tól vagy 2027-től jelentéstételi kötelezettséggel rendelkező vállalatokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket,
  • Csak korlátozott bizonyosságot vár el a szabályozás,
  • Kevesebb kötelező adatpont várható a felülvizsgált ESRS szerint,
  • Nem vezetnek be ágazatspecifikus szabványokat.

EU Taxonómia területén:

  • Csökkennek az uniós taxonómia szerinti jelentéstételi kötelezettség terhei és kötelezetti köre (ez utóbbi összhangba kerül a CSDDD-vel).

CSDDD területén:

  • Egyszerűsödnek a fenntarthatósági átvilágítási követelmények,
    • Rendszeres átvilágítási kötelezettség csak a közvetlen beszállítók felé fog fennállni,
    • Az időszakos értékelés és nyomon követés gyakorisága 5 évre változik (egy évről), szükség esetén ad hoc értékelésekkel,
    • Korlátozzák a nagyvállalatok által kérhető információk mennyiségét,
    • A legnagyobb vállalatokra vonatkozó fenntarthatósági átvilágítási követelmények alkalmazását egy évvel (2028. július 26-ig) elhalasztják, az iránymutatások elfogadását pedig egy évvel (2026 júliusáig) előrehozzák.

Következő lépések

A javaslatokat a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti megfontolás és elfogadás céljából.
A CSRD-re, a CSDDD-re és a CBAM-ra vonatkozó változások akkor lépnek hatályba, amikor a társjogalkotók megállapodásra jutnak a javaslatokról, és miután azokat közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában.
A taxonómiához kapcsolódó módosításokat a nyilvános visszajelzéseket követően fogadják el, és az Európai Parlament és a Tanács által folytatott vizsgálati időszak végén kerül alkalmazásra.

Bővebb információ:
Sajtóközlemény
Kérdések és válaszok az I. és II. egyszerűsítési csomaggal kapcsolatban

Bővülő tagság, bővülő vezetés, növekvő felelősség – Ifj. Chikán Attilát választották ismét a BCSDH elnökévé

Budapest, 2025. február 25. – Újabb hároméves ciklusra választott vezetőséget a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tisztújító közgyűlése, amelyet az MVM látott vendégül.

Ifj. Chikán Attila kilenc éve vezeti a négytagú elnökséget, ezalatt a szervezethez közel 90 új vállalat csatlakozott, így mára a hazai GDP közel 40%-át termelő 150 céget tömörítő szervezet megkerülhetetlenné vált a fenntarthatóság területén. Az újra megválasztott elnök egy öttagúra bővült elnökséggel karöltve dolgozik, melynek újraválasztott tagjai Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese, Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary cégvezetője, Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója, új tagjai pedig Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese és Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója. Salgó István tiszteletbeli elnökként továbbra is aktívan támogatja a vezetőséget.

A BCSDH ügyvezetését a jövőben is Márta Irén látja el. Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója 9 évnyi munka után átadja helyét a BCSDH elnökségében.

A Felügyelőbizottság újraválasztott tagjai Pallaghy Orsolya, dr. Fazekas Orsolya és Kocsány János, a Graphisoft Park SE vezérigazgatója. Az ő megbízatásuk – az elnökség mandátumához hasonlóan – három évre szól.

„A világ aktuális geopolitikai és szakpolitikai helyzete is kihívások elé állítja a fenntarthatóság ügyét és magukat a vállalatokat is. Miközben a klímaváltozás egyre gyorsul, a negatív folyamatok is felgyorsultak, nem dughatjuk homokba a fejünket. Nem mindegy, hogy milyen szintre sikerül mérsékelni, milyen állapotokhoz kell alkalmazkodnunk, milyen károk és veszteségek árán. Azonnali cselekvés szükséges. Ha más nem teszi, akkor a vállalatoknak kell a rendszerszintű változások élére állniuk, és megtenniük a szükséges lépéseket. Mi a BCSDH-ban eszerint cselekszünk – kezdte az elmúlt három év értékelését ifj. Chikán Attila, a BCSDH újraválasztott elnöke – Szervezetünk jó úton halad, fenntarthatósági kérdésekben a BCSDH megkerülhetetlenné vált az üzleti életben. Nem csupán ismertségünk nőtt jelentős mértékben, hanem a tevékenységünk is évről évre szélesebb körben gyakorol hatást. A szervezet ismertsége és elismertsége a közvélemény és a szakpolitika számára egyaránt az elmúlt években jelentősen nőtt a szakmai tevékenységének és annak sikeres kommunikációjának köszönhetően.”

A szervezet célja, hogy egyre több vállalattal ismertesse meg a fenntartható vállalatvezetést és területeit, valamint cselekvésre ösztönözzön.  Az elmúlt évtizedben közel 500 szakmai rendezvényt tartott, közel 300 aktív vállalati vezető csatlakozott valamilyen formában a kezdeményezéseihez, közel 200, a fenntarthatósági kihívásokra valódi válaszokat adó üzleti gyakorlatot mutattak be. Pótolhatatlan munkát végez az elmúlt évben már 102 tagot számláló Körforgásos Gazdaság Platform, valamint a 2021-ben létrehozott, a szektorokon átívelő, szabályozói, tudományos és üzleti szféra fenntarthatóság iránt elkötelezett, kiemelkedő szereplőit tömörítő Net Zero Tanácsadó Testület is, hogy elősegítse és felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat.

„Fontos elismerés számunkra, hogy „A jövő vezetői” programunk kapta meg az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (EEPA) hazai a fenntartható átállás ösztönzése kategória díjat 2024-ben”- tette hozzá Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója. -„A jövő vezetői” programunkon eddig összesen 348 tehetséges vezető vett részt, az Action 2020 és a Time to Transform 2030 Magyarország programunkba pedig több mint 290 civil, tudományos és vállalati szakértőt sikerült bevonni.”

Nyolcadik alkalommal került átadásra a 2017-ben életre hívott Fenntartható Jövőért díj, elismerve a kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket a fenntarthatóság területén.

Miközben az ESG munkacsoport és az új ESG képzések a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási információk megértésével segíti a tagvállalatokat, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) állandó meghívottjaként gondoskodnak a vállalati szféra törekvéseinek képviseletéről. Ezen törekvések ma már messze túlmutatnak az üvegházhatású gázok emissziójának visszaszorításán: a magyar üzleti szektorban is egyre nagyobb figyelmet vívnak ki maguknak az olyan fenntarthatósági kihívások, amilyen a biodiverzitás megőrzése vagy a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, megértve, hogy se természet nélkül, se ember nélkül nincs üzlet és nincs jövő.

„Ami a jövőt illeti, magasabb fokozatba kell kapcsolnunk ambícióinkat és tetteinket a vállalatok és az országok szintjén egyaránt. Ebből akkor sem engedhetünk, ha a térségünkre és a világ egyéb térségeire nehezedő geopolitikai feszültségek időnként elterelik a fókuszt. A BCSDH-ban a megkezdett tevékenységeket szeretnénk a már megszokott eltökéltséggel folytatni, fejleszteni a következő években is.” – emelte ki a legfontosabb feladatait Ifj. Chikán Attila. – „A tettek idejét éljük. Arra kell törekednünk, hogy tovább erősítsük a BCSDH vezető szerepét mint a felelősen gondolkodó és cselekvő üzleti szféra hangját. Tagvállalatainkat tovább támogatjuk a tudományosan megalapozott, ambiciózus fenntarthatósági céljaik elérésében. Velük együttműködve közös célunk a 2030-ig történő időszak végére mérhető eredmények felmutatása.” – tette hozzá szakmai programjáról beszélve az újraválasztott elnök.

 

Az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztott tagjai egyaránt kifejezték eltökéltégüket, hogy tapasztalataikkal, megszólalásaikkal, munkájukkal támogatják a BCSDH munkáját segítve a vállalatokat, hogy a fenntarthatóság területén megtegyék a szükséges lépéseket, felgyorsítsák a rendszerszintű változásokat és valódi értékteremtő folyamatokat indítsanak akár az ESG, akár a klímacélok és -adaptáció, vagy a körforgásos gazdaság területén.

 

***

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) új elnöksége

 

Ifj. Chikán Attila – elnök
vezérigazgató
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

A közgazdász végzettségű szakember több évtizedes szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkezik az energetikai iparágban egy olyan cég élén, amely indulása óta a fenntarthatóságot tekinti legfőbb vezérelvének.

A mára az energetikai piac egyik meghatározó magyar tulajdonú szereplőjévé vált ALTEO Group stratégiájának fókuszában a méretugrás, a regionális terjeszkedés áll.

Ehhez a cég olyan energetikai termelői portfóliót alakított ki és fejleszt célirányosan, amely egyaránt tartalmaz alternatív- és megújuló energiaforrások hasznosítására épülő egységeket, valamint nagy hatásfokú szénhidrogén-tüzelésű kapcsolt energiatermelő rendszereket. Erre a mixre alapozva az ALTEO vevőközpontú és rugalmas energiakereskedelmi és -szolgáltatási tevékenységeket végez, valamint saját szabályozási központot működtet és fejleszt. Utóbbi jelentőségét felértékeli, hogy a megújulók térnyerésével megnőtt a kiszámíthatatlanság a villamosenergia-piacokon, ezért a kiegyenlítő energia és a menetrendezés szerepe napról-napra értékesebbé válik.

A Budapesti Értéktőzsdén 2010 óta jelen lévő ALTEO a fenntarthatóságra való törekvést tartja a 21. század legmeghatározóbb trendjének, ami a vállalat esetében leginkább a megújuló energiaforrások és a körforgásos gazdaság iránti elkötelezettségben ölt testet.

Ifj. Chikán Attila kétgyermekes családapaként elkötelezett a fenntarthatóság iránt, a téma véleményvezéreként fenntarthatósági blogot vezet Chikansplanet néven. 2016 óta a BCSDH elnökeként vállal aktívan szerepet a szervezet munkájában.

A Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági szakosztályának elnökségi tagja, továbbá felügyelőbizottsági tagja a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt-nek. A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának tagja.

 

Báthory Balázs
Innovációkért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes
Market Építő Zrt.

Báthory Balázs több mint 30 éves, többféle iparágban betöltött vezetői múlttal a háta mögött 2019 óta a Market Építő Zrt. vezérigazgató helyettese. Az elmúlt több, mint 6 évben a szervezeten belül stratégiai szintre emelte a fenntarthatósági gondolkodást, létrehozta az ehhez szükséges szervezetet, valamit nevéhez fűződik a magyarországi építőiparban először és azóta még kétszer kiadott Fenntarthatósági jelentés.

Az elmúlt években Báthory Balázs irányítása alatt számos hatékonyságra és fenntarthatóságra irányuló projektet bonyolítottak le. Ezek között szerepel szervezetek inkubálása (BIM; BI (adatelemzés); LEAN-Construction; Fenntarthatóság), új digitális megoldások (DigMa (ERP rendszer); HRMS (HR menedzsment rendszer) bevezetése); új cégek/fejlesztések létrehozása (Tudásépítő-Team középfokú oktató központ, Prebeton Zrt. előregyártó üzem, Market 6.0 székház) és környezeti fenntarthatóságra irányuló projektek (ESG-jelentés, Napelem-és energiatároló beruházások, Biodiverzitás Program,), valamint több mint 50 egyéb innováció feldolgozása.

Jelentős részt vállal a Market CSR tevékenységének alakításában is, különös tekintettel az olyan innovatív kezdeményezésekre, mint például a Migration Aid transzport igényének megvalósítása a BOLT taxitársaság bevonásával, egyetemi együttműködések (pl. BME, MOME és Corvinus), a Tudásépítő-Team Ágazati Képzőközpont alapítása, vagy a Járókelő Egyesület felkarolása.

A menedzsment tagjaként egyebek mellett az átlátható irányítási struktúrát tűzte ki célul. Oroszlánrésze volt a Market Csoport mostani ötéves stratégiájának kialakításában és hasonló szerepet vállal a megvalósításában. Ennek a stratégiának a fenntarthatóság és azon belül az átláthatóság szerves részét képezi.

 

Gazsi Zoltán
cégvezető
Eisberg Hungary Kft. 

2007 óta az Eisberg ügyvezető igazgatója, mely 2016 óta a svájci Bell Food Group része. Közel elkötelezett 200 alkalmazottat foglalkoztató Eisberg stabil beszállítói háttérrel dolgozik, a pandémia alatti nehézségeken a szoros együttműködések segítségével sikerült átvészelni. Élelmiszerbiztonságuk kiemelten fontos: BRC, SQMS, HACCP, TFMS, IFS, Bio, valamint ISO 14001 környezetvédelmi auditokon zöld, 95% feletti eredményt értek el. Etikai audittal (Social Compliance) rendelkeznek. Tízszeres „Superbrands”, négyszeres „Business Superbrands” díjasok.

Folyamataikat tíz éve lean módszertannal optimalizálják. 2021-ben megépült saját napelemparkuk, amely a teljes áramszükségletük 25%-át biztosítja. A globális felmelegedés és a hazai termesztési kihívások ellenére sikerül 50% körül tartani az itthoni nyersanyagbeszerzés arányát. A legnagyobb kihívást a műanyag csomagolás jelenti. Keresik a környezetbarát csomagolási lehetőségeket, saláta tálaiknál már áttértek a (PET) műanyag használatára.
Eisberg csatlakozott a Sokszínűségi Egyezményhez és 2019 óta a gyerekeket fejlesztő Edisonplatform „Menő Cég”-e

Hisz abban, hogy vezetői sikereit kollegáinak, az egymást támogató értékes közösség kialakításáért tett erőfeszítéseinek köszönheti, amelynek az alapja a sokszínűség, egymás tisztelete. Személyesen is sok energiát fektet a jó ügyek támogatásába, a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, különösen a fenntarthatóság egyéni felelősségének aspektusait sok fórumon népszerűsíti.

A svájci kamara (SWISSCHAM) elnökségi tagja, a Vállalható Vállalkozások nagykövete. Az ISOFORUM 9000 legnagyobb hazai minőségügyi szervezet Elnöki Tanácsadó Testületében elnökségi tag, a Kórházsuli Alapítvány nagykövete. A Corvinus Egyetem az egyetemi oktatás érdekében tett erőfeszítéseit Pro Facultate díjjal jutalmazta.

 

Jamniczky Zsolt
Ügyfélmegoldásokért felelős vezérigazgató-helyettes

E.ON Hungária Zrt.

2007-ben csatlakozott az E.ON Hungária Csoporthoz, mint vállalati ügyekért felelős igazgató, 2010-ben pedig a csoport vezérigazgató-helyettese lett. 2016 óta az E.ON Hungária Csoport ügyfélmegoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese, ahol az ügyfélszolgálat, az energiapiacok, az energiaértékesítés, az energiamegoldások értékesítése, a kivitelezés és üzemeltetés, valamint a márka és marketing területekért felel.

Tanulmányait követően a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodájának tanácsadói tisztségét töltötte be.  1996-ban a Reemtsma Hungary debreceni dohánygyár vállalati ügyekért felelős igazgatója lett. Ezt követően a Philip Morris Hungary vállalati ügyekért felelős igazgatója 2005-ig, majd 2006 és 2007 között a Philip Morris International brüsszeli irodájában az EU kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatói posztot töltötte be. Tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Kiemelt érdeklődési területe a vállalati fenntarthatóság ügye, a társadalmi felelősségvállalás a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezetben és az iparági innováció kérdése.

Vállalati felsővezetőként tevékenyen részt vesz abban, hogy egy társadalmilag, ökológiailag és gazdaságilag is élhetőbb jövő alapjait megteremtsük a gyermekeinknek, a jövő generációjának.

Az Eurelectric Magyarországi Tagozatának elnöke, és a brüsszeli szervezet igazgatóságának tagja. 2013-óta a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet elnökségi tagja, valamint 2019 májusától a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) szervezet igazgatója. A Joint Venture Szövetség, és  a Jövő Mobilitása Szövetség elnökségi tagja. Munkája elismeréseként 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2023-ban pedig a Menedzserek Országos Szövetsége által az Év Menedzsere a Környezettudatos Gazdaságért különdíjat kapta.

 

Nagy Gréta
ügyvezető igazgató
DANDELION Kft.

Környezetmérnökként végzett, később MBA és okleveles közgazdász képesítést szerzett.

2006-ban alapította a DANDELION Kft-t, azóta annak ügyvezetője. Különböző profilú, közép- és nagyvállalatokat támogatnak EHS és ESG szakértőként. A cégvezetés mellett folyamatosan részt vesz tanácsadói, folyamat-optimalizálási projektekben, illetve ESG bevezetésben.

A cégvezetés mellett is részt vesz szakemberként környezetvédelmi és folyamat-optimalizálási projektekben. Az elmúlt 12 évben kollégáival olyan innovációkat fejlesztettek, mint a vállalati szintű ökológiai lábnyom számítás valamint a jogszabályi megfelelőség önértékelésére kialakított GreenLex® szoftver valamint a dolgozói és szervezeti stressz-szint mérésére alkalmazható WorkStressMeter.

Hisz benne, hogy a nagy változásokhoz, beleértve a hosszútávú környezetvédelmi vállalásokat is, belső tartalékokkal rendelkező, ellenálló közösség szükséges. Igaz ez makroszinten, de a vállalatok kapuin belül is. Ez a felismerés megerősítette abban, hogy a környezeti mellett a társadalmi fenntarthatósággal, ezen belül a munkahelyeken a munkavállalókat ért pszichoszociális kockázatok mérésével és annak intervencióval is foglalkozzanak.

A célja, hogy a környezetvédelem, fenntarthatóság, munkavédelem és pszichoszociális kockázatértékelés során szerzett gyakorlati és stratégiai tapasztalataival támogatni tudja a BCSDH tagságát munkacsoport vezetőként és elnökségi tagként. 2019 óta a BCSDH Elnökségének tagja.

 

Pesti Tímea
vezérigazgató
AYVENS

2011 óta dolgozik a Leaeplan Hungária Zrt-nél, ma már Ayvens márkanév alatt. Több, mint 8 éve a vezérigazgatóként vezeti a piacvezető vállalatot. Korábban 6,5 évet gyógyszeripaban és 9 évet a marketing-kommunikációs iparban dolgozott felsővezetőként, ügyvezetőként, rágió igazgatóként.

Közel 34 000 gépjárművet üzemeltet az Ayvens Magyarországon, elsősorban ezen a területen próbálok szemléletváltást elérni. 2017-ben elsőként álltunk át a zöldrendszámos saját flottára, most pedig a használathoz és nem hierarchiához kötött flottapolitikával szeretnénk példát mutatni a piacon.

Azon vezetők közé tartozik, aki nem csak beszélni szeret egy témáról, hanem cselekedni, és ebben a cselekvésben másokat is magával vinni. 2018 óta a BCSDH aktív tagja, a Race to Zero vezetője, „A Jövő vezetői” program előadója és az ösztöndíjast kiválasztó zsüri tagja. Cége sok éve a szervezet karbontudatos rendezvényeinek támogatója.

 

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) új Felügyelő Bizottsága:

 

Pallaghy Orsolya – BCSDH Felügyelőbizottsági elnök
Stratégiai tanácsadó

Pallaghy Orsolya, nagyvállalati stratégiai tanácsadó, felső vezető, több mint 20 éves nemzetközi és nagyvállalati tapasztalattal, kiemelten az energia- és víziközmű szektorban. Legfontosabb erősségei közé tartoznak többek között jelentős stratégiai és innovatív programok és rendszerek, illetve új portfolió elemek bevezetésének tervezése, irányítása, sikeres megvalósítása és működtetése. A fenntarthatóságot, mint meghatározó koncepciót és jövőképet, munkájába és a stratégiai programokba való integrációja mentén, a hosszú távú gondolkodást, az érintett felek közti párbeszédet, mint a hosszú távon gazdaságilag és társadalmilag is életképes üzleti világ előfeltételeit látja.

Az Üzleti Tanács munkájában a megalakulás óta aktívan részt vesz, kezdetben a MOL Vezérigazgatójának megbízásából, később pedig, mint egyéni tag. Felügyelőbizottsági tagként, majd elnökként több mint 10 éve szorosan nyomon követi a szervezet fejlődését és pénzügyi helyzetét.

 

Fazekas Orsolya
jogász 

Fazekas Orsolya dr. Iur., nukleáris jogi szakjogász az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának nappali tagozatán 1999-ben jogi diplomát, 2002-ben a hollandiai Maastrichti Egyetem Jogi Karán LL.M (Master of Laws in European and Comparative Law), 2018-ban a Montpellier-i Egyetemen D.U. (Diplome d’Université in International Nuclear Law) fokozatot szerzett.

Megszűnéséig az Energetikai Állandó Választottbíróság választott bírája volt.

2012-2015 között energiajogot oktatott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának posztgraduális energetikai szakjogász képzésén, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának posztgraduális energetikai és természeti erőforrások szakjogász képzésének vendég oktatója.

2005 óta gyakorló jogász energetikai területen, 2023 szeptemberétől az Electron Holding Zrt. jogi területének irányításáért felelős.

Szerkesztője és társszerzője „A magyar villamosenergia szektor működése és szabályozása I.”, „A magyar földgáz szektor működése és szabályozása I.”, „A magyar villamosenergia szektor működése és szabályozása II.”, „A magyar földgáz szektor működése és szabályozása II.”, „A magyar nukleárisenergia-szektor működése és szabályozása I.” című szakkönyveknek, több szakcikknek, valamint több európai uniós jogi témájú szakkönyv társszerzője. Első tényirodalmi könyve, a „Csak vállfákat hozzatok!” 2014 áprilisában, sporttörténeti jellegű műve, a „Jégkockák szinkronban – Korcsolyázz, hogy boldog légy!” 2023 decemberében jelent meg.

Jelenleg is a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) felügyelő bizottságának tagja, 2013 óta vesz részt aktívan a BCSDH munkájában, tagja a „Társadalmi Tőke 2050” munkacsoportnak. A kezdetektől – mentorként működik közre a „Jövő Vezetői Tehetségprogram”-ban.

 

KOCSÁNY János
vezérigazgató
Graphisoft Park SE

Kocsány János az építészmérnöki diploma megszerzése után közgazdasági, ingatlangazdálkodási és MBA tanulmányokat folytatott. 1981-ben kezdett dolgozni az építőipar különböző területein, leginkább az építési munkahelyeken. Az építéshelyi munkaszervezés számítógépes támogatása volt a legizgalmasabb feladat számára.

Sokszínű építészmérnöki karrierje után 1994-ben befektetési szakemberként kezdett az ingatlan szektorban dolgozni teljes fejlesztési projektek szervezésének irányításával.

1996-ban csatlakozott a Graphisoft R&D Rt-hez, és attól kezdve vezeti az irodapark fejlesztését, a bérbeadást és az üzemeltetési feladatokat. 2006-ban a Graphisoft Park SE önálló ingatlanfejlesztő tőzsdei céggé alakult, melynek kezdetektől a vezérigazgatója.

A Graphisoft Park fejlesztést közel 30 éve vezeti, melynek megvalósítása a kezdetektől a fenntarthatóság maximális figyelembevételével történik. Az ember központú fejlesztés során a terület több mint 60%-án zöld felületet hoztak létre, és a biodiverzitás szempontjai alapján telepítettünk növényzetet és biztosítunk helyet a madaraknak. Az épületek korszerűsítése során prioritás az üzemeltetés során felhasznált energia és a karbonlábnyom csökkentésére.

Egy jó vezetői döntés – százszoros jó hatás a szervezetben

,

Hogyan érjünk el változást? Klímaadaptáció vagy kibocsátáscsökkentés? Hol található a még éppen elég határvonala? Mi az a pozitív deviancia és hogyan fordítsuk a vállalat javára? Mik a kimondatlan elvárások? Mi az a „különdöntés”? – többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe a BCSDH vállalati fenntarthatósági fókuszú vezetői szemléletformáló képzésén, „A jövő vezető” program második, a fenntartható vállalatirányítás szakmai napján.  Az eseményt házigazdánk, a Budapest Airport Zrt. képviseletében Eiszrich László, műszaki szolgáltatások vezérigazgató-helyettes nyitotta meg.

Bevezetőjében Szederkényi Zita programvezető lehetőségeket és megközelítéseket sorakoztatott fel arra, milyen a fenntartható vezető, majd irányításával játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat, akik az egész év során együtt fognak dolgozni a klímaadaptáció témakörében létrehozandó projektjükön.

Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BCE egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát mutatta be a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a kockázati tényezőkről, mind európai, mind világviszonylatban, amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Beszélt a felelősök és felelősség kérdésköréről, az ehhez kapcsolódó szerepvállalásról, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.

Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója a fenntartható vezetés alapjairól beszélt, mindezt inspiráló személyes példáin, tapasztalatain keresztül. Így olyan kulcstémákat villantott fel, mint a szemléletformálás, a példamutatás és a hatás. Ezt követően a saját iparágából és vállalatától hozott elgondolkodtató, az elektrifikáción is túlmutató példákat a fenntarthatóbb megoldásokra és bíztatta a résztvevőket, hogy merjenek nagyot álmodni, változtatni és a társadalmi sztereotípiákat lerombolni.

A folytatásban Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetői hitvallásának legfontosabb elemeit a hallgatósággal. Beszélt a sikerről, annak lehetséges képletéről, a hibázásról, a bizalomról. Kiemelte a nézőpontváltás képességének kulcsfontosságát és a problémamegoldáshoz szükséges gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárását és a jó kérdések fontosságát.

Lakatos Sándor a Nova Papír ügyvezető igazgatója beszélt a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldásáról: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét. Emellett megosztotta saját vezetői útját és tapasztalatait a résztvevőkkel, bíztatva őket arra, hogy szeressék, amit csinálnak.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója előadását a körülöttünk lévő változások és megatrendek összefüggésében történő üzletfejlesztés kérdéseivel kezdte, majd bemutatta saját fejlesztésű CrenchmarkingTM, azaz kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

Az ebéd után Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója következett. Történetéből megtudtuk, hogy társaival együtt hogyan tartottak ki egy „bevállalós” társadalmi vállalkozás ötlete mellett. A kitartás mellett többek között a rugalmasság és a tudatosság eredménye, hogy elképzelésük mára egy világélvonalbeli oktatási intézménnyé vált, amely jól példázza azt a szemléletét, hogy a filantróp és üzlet megközelítés nagyon is megfér egymás mellett, sőt egymást erősítve új lehetőségeket is teremt.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki beszélt a világot formáló megatrendekről, a fekete hattyúk koráról, valamint az emberről, mint társas és közösségi lényről. Mindezek kontextusában vezette fel azt a feladatot, amely során arra keresték a választ a csapatok, hogy milyen a jelen vezetője, változásvezetője, mi a közös ars poeticájuk?

Házigazdánk, a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport képviseletében Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és a szervezet mindennapi életébe. Kiemelte, hogy a fenntarthatósági célkitűzések stratégiai célként jelennek meg a vállalati célok között és a megfelelő szinteken és területeken beépülnek vezetői felelősségi körökbe. A szükséges standardok (mint például az ISO 14001 vagy a Repülőtéri Karbon Akkreditáció, melynek már a 4+ „Átmenet” szintjét érték el) is segítik a vállalat Nettó Zéró működésre való átállásának elérésében 2030-ig (a scope 1-2 tekintetében). Hangsúlyozta a Greenairport programban a partnerekkel való szoros együttműködés fontosságát a fenntarthatósági kezdeményezésekben. A vállalat emellett folyamatosan dolgozik olyan plusz források megteremtésén, ami lehetővé teszi innovatív technológiák és rendszerek kipróbálását, kidolgozását a fenntarthatóbb működés érdekében többek között EU-finanszírozású projektek révén.

A résztvevőknek lehetőségük volt közel egy órát beszélgetni Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával, aki megosztotta karrierútjának fontos állomásait, vezetői szemléletét, valamint gondolatait a repülőtér és a repülés jövőjéről. A beszélgetés során korábbi sikereiről is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkájáról.

A nap zárásaként egy jó hangulatú és élménydús reptértúra következett. A vezetett buszos programon a résztvevők éjszakai fények mellett tekinthették meg a repülőteret, többek között a futópályákat, a Cargo Cityt és az ide beguruló fenséges repülőgépeket. Kránitz Balázs túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló gépekről és különleges rakományaikról. A résztvevők több fel-és leszálló gépet láttak olyan közelségben, ahogy azelőtt még nem.

Teljes galéria

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete