2026-ban Magyarország rendezi a Circular Economy Hotspot európai találkozóját.
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között. Ez a kulcsüzenet állt a 2024. november 21-én tartott, immár hetedik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. A BCSDH szakmai partnereivel közösen elnyerte a Circular Economy Hotspot 2026-os európai találkozójának rendezési jogát.
A globális anyagfelhasználás több mint háromszorosára nőtt 1970 óta, miközben a Föld népessége csak megduplázódott. Az anyagok kitermelése és feldolgozása felelős az éghajlatra gyakorolt káros hatások 60%-áért, a biodiverzitás és a vízstressz több mint 90%-áért, amely a földhasználathoz kapcsolódik, valamint az egészségre káros szálló por szennyezés körülbelül 40%-áért.
„Az egészségünk és gazdaságunk egészsége is a természet egészségétől függ, ami viszont soha nem látott mértékben hanyatlik. Az ember negatív hatása a természetre egyre nyilvánvalóbb, a klímavészhelyzet mellett ma már egyértelműen számolnunk kell a természeti rendszerek összeomlásának veszélyével is. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Ehhez azonban versengés helyett együttműködés kell, közös vállalások, mérőszámok és tettek. Azonnali cselekvésre van szükség ezen a területen is.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2024-ben már csak 7,2%. Gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.
„Paradigmaváltásra van szükség a nyersanyagok kezelésének módjában. Az általunk globálisan felhasznált nyersanyagok mennyisége az 1970-es évek óta több mint háromszorosára nőtt, és várhatóan 2060-ig megduplázódik.” – mutatott rá Désirée Bonis Hollandia nagykövete, hozzátéve, hogy a nyersanyagellátás geopolitikai változásaival szembeni ellenálló képességet is biztosítani kell. A holland Nemzeti Körforgásos Gazdasági Program célja ezért az, hogy az anyagáramok bezáruljanak, és 2050-re az ország 100%-ban körforgásos legyen összhangban a kitűzött klima célokkal.
Mára már 102 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.
Magyarország a természeti tőkéjét egyre nagyobb mértékben éli fel a Nemzeti fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) lefrissebb jelentése alapján.
A hulladékgazdálkodás esetében azonban pozitív fejlemény, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya növekszik és ezzel párhuzamosan az anyagában újrahasznosított hulladék mennyisége is folyamatosan nő. Az EU célkitűzéseivel összhangban a hazai közpolitika-alkotás fókuszába is bekerült a körforgásos gazdaság kérdésköre.
A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről és Magyarország EU-s elnökségének fentarthatósági fókuszairól Dr. Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt.
Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, a kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében, amelynek felgyorsítására különös fókuszt helyez a magyar EU-s elnökség.
A BCSDH 2023-as felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a most zajló folyamatokkal kapcsolatban.
Rebeca Nohl, a SYSTEMATIQ munkatársa, bemutatta a Global Resource Outlook 2024 (IRP) jelentéséből készült a WBCSD-vel közösen kiadott összefoglalóját, annak üzleti vonatkozásait, hatásait.
A jelentés szerint az utóbbi 5 évtizedben megháromszorozódott az erőforrások kitermelése, mely várhatóan 60 százalékkal fog emelkedni 2060-ig. Az új tanulmány rámutat, hogy az erőforrások felhasználása számos üzleti kockázattal jár: a természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozza az ellátási láncok volatilitását, amelyet tovább súlyosbít az éghajlatváltozás és a geopolitikai zavarok. Az anyagköltségek növekedése csökkenti a nyereséget, mivel a véges erőforrásokért folytatott verseny élesedik. A vállalkozások egyre bonyolultabb, éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozásokkal, valamint a fogyasztók, alkalmazottak és befektetők részéről növekvő ellenőrzéssel és elvárásokkal szembesülnek bolygóra gyakorolt hatásuk kapcsán.
Az összefoglaló megmutatja az üzleti szférának a lehetőséget, hogy új profitforrásokat szabadítsanak fel, és növeljék ellenállóképességüket azáltal, hogy az értékteremtést az erőforrás-felhasználástól függetlenítik. Az erőforrás-hatékonyság és termelékenység az egész vállalatra kiterjedő eszközként szolgálhat több cél elérésére, például: ellenálló ellátási láncok kialakítására, költségek csökkentésére, versenyképesség növelésére, valamint a piaci megkülönböztetés erősítésére.
Nagy figyelem tevődik most nemzetközi szinten a WBCSD és az UNEP közös kezdeményezésére, a Global Circularity Protocol-ra, melyet Filipe Camano Garcia, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) igazgatója mutatott be A jelenleg kidolgozás alatt álló szabványrendszer a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre. Ez egy önkéntes szabványrendszer, melynek célja, hogy módszertant és mérőszámokat biztosítson a vállalatoknak, valamint, hogy a politikai döntéshozók számára is gyakorlati eszközöket biztosítson. 2024. júliusával első lépésként elkészült a ’landscape analysis’, mely feltérképezi a körforgással kapcsolatos vállalati mérési és jelentési eszközök, politikák és szabályozásokat, ami által azonosítani tudják a körforgásos ökoszisztéma hiányosságait és lehetőségeit, amelyek segíthetnek a protokoll kialakításában
Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, milyen aktuális finanszírozási trendek vannak a körforgásos gazdaság területén.
Együttműködések szerepe a körforgásos gazdaság megvalósításában volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Deák Brigitta, a Greenpro Zrt. cégvezetője, Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője és Farkas Csaba, a Master Good Kft. fenntarthatósági és innovációs igazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy milyen típusú, akár ágazatokon átívelő együttműködések teszik megvalósíthatóvá a sikeres körforgásos üzleti modelleket. A kerekasztal-beszélgetést Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálta.
A Körforgásos Gazdasági Csúcs életében először került sor a legjobb körforgásos megoldásokból merítve egy innovációs vállalati pitch sorozatra, ahol öt vállalat, szervezet mutathatta be körforgásos megoldását. A bemutatkozók voltak:
- Denim Deal – Roosmarie Ruigrok, Sustainable Fashion & Textile Expert
- Miscancell – Marcel van de Peppel, vezérigazgató
- Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Központ – Berkovics Dalma, Partnerségekért felelős vezető
- Repair Café Budapest – Kranzieritz Viktória, önkéntes
- Zoknicsere program – Csányi Zoltán, alapító
Takács Ivett projektmenedzser mondta el a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es eredményeit és jövőbeni terveit és számolt be a Circular Economy Hotspot október 7-9. között, Walesben tartott európai találkozójáról, ahol a BCSDH által benyújtott, partnerségben megvalósuló pályázatát hirdették ki nyertesnek, így 2026-ban Budapest láthatja vendégül a körforgásos gazdaság legnagyobb nemzetközi fórumát.
A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.
KÖSZÖNJÜK AZ ESEMÉNY FŐTÁMOGATÓJÁNAK:
TÁMOGATÓINAK:
A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG PLATFORM 2024. ÉVI TÁMOGATÓNAK:
ÉS A KARBONTUDATOS ESEMÉNYEINK TÁMOGATÓJÁNAK:
Rebeca Nohl, a SYSTEMATIQ munkatársa, bemutatta a Global Resource Outlook 2024 (IRP) jelentéséből készült a WBCSD-vel közösen kiadott összefoglalóját, annak üzleti vonatkozásait, hatásait.
Nagy figyelem tevődik most nemzetközi szinten a WBCSD és az UNEP közös kezdeményezésére, a Global Circularity Protocol-ra, melyet Filipe Camano Garcia, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) igazgatója mutatott be A jelenleg kidolgozás alatt álló szabványrendszer a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre. Ez egy önkéntes szabványrendszer, melynek célja, hogy módszertant és mérőszámokat biztosítson a vállalatoknak, valamint, hogy a politikai döntéshozók számára is gyakorlati eszközöket biztosítson. 2024. júliusával első lépésként elkészült a ’landscape analysis’, mely feltérképezi a körforgással kapcsolatos vállalati mérési és jelentési eszközök, politikák és szabályozásokat, ami által azonosítani tudják a körforgásos ökoszisztéma hiányosságait és lehetőségeit, amelyek segíthetnek a protokoll kialakításában
Nyári Károly
Körmendi Anikó
Nagy Zsuzsa
K&H BANK – K&H agrár CO2 kalkulátor
Saint Gobain – Biodiverzitás program
SolServices – Újgenerációs napelempark szakmai útmutató
Continental Automotive Hungary Kft.
