Erdők nélkül nem tudunk létezni: az erdők amellett, hogy számos fajnak adnak otthont, szén-elnyelőként is működnek, de létfontosságú bevételi forrást biztosítanak például a világ lakossága mintegy egynegyedének is.
Az erdőpusztulás mértéke világszerte riasztó mértéket ölt: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő veszett oda erdőirtás miatt, ami az EU területének megfelelő nagyságú terület.
Az erdőirtás és az erdőpusztulás hatással van az EU környezetvédelmi célkitűzéseire, például az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelemre, de az emberi jogokra, a békére és a biztonságra is. Az EU éppen ezért törekszik a globális erdőpusztulás elleni küzdelemre. Kiemelt célja a meglévő erdők egészségi állapotának javítása, valamint a fenntartható, biológiai sokféleséget biztosító erdőterületek világszerte történő jelentős növelése.
Ennek megvalósítása érdekében alkották meg az erdőirtási rendeletet (EUDR – (EU) 2023/1115 rendelet), melynek célja, hogy minimálisra csökkentse az Európai Unióba behozott mezőgazdasági nyersanyagokhoz kapcsolódó erdőirtást és erdőpusztulást.
A rendelet hatálya alá eső termékeket a jogszabály I. melléklete sorolja fel. Ide tartoznak a szarvasmarhát, kakaót, kávét, olajpálmát, gumit, szóját, illetve fát tartalmazó termékek, vagy amelyeket azokkal etettek, vagy amelyek azok felhasználásával készültek.
Minden olyan piaci szereplőnek vagy kereskedőnek, aki a rendeletben meghatározott árukat az uniós piacon forgalomba hozza vagy onnan exportálja, bizonyítania kell, hogy a termékek nem a közelmúltban kiirtott erdőterületről származnak, vagy járult hozzá az erdőpusztuláshoz. Ellenkező esetben nem helyezhetők szabad forgalomba az EU-ban, nem exportálhatók az EU területéről, és az EU-n belüli kereskedelmük sem megengedett.
A közép- és nagyvállalatoknak 2026. december 30-tól, a mikro- és kisvállalkozásoknak 2027. június 30-tól kell megfelelniük a jogszabályi előírásoknak. Ugyanakkor néhány újonnan bekerült termékkör esetén a megfelelési kötelezettségeket csak 2027. december 30-tól kell alkalmazni.
További információk: European Commission
 |
 |
 |
A körforgásos design témáját középpontba állítva hirdeti meg a Tulipán Díj a Fenntarthatóságért pályázatot a Holland Királyság Nagykövetsége 2026-ban.
A díj célja olyan hazai kezdeményezés, termék, szolgáltatás és innováció elismerése, amely a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazásával járul hozzá egy fenntarthatóbb, erőforrás-hatékonyabb és regeneratív jövő kialakításához. A felhívásra olyan megoldásokat várnak, amelyek túlmutatnak a hagyományos fenntarthatósági megközelítésen, és innovatív választ kínálnak az anyaghasználat, a termék- és szolgáltatástervezés, az üzleti modellek vagy a szervezeti működés területén. Kiemelt szempont a körforgásos szemlélet rendszerszintű érvényesítése, valamint a mérhető környezeti és társadalmi értékteremtés.
A pályázatok benyújtásának határideje 2026. szeptember 7.
A pályázati feltételekről és a jelentkezés részleteiről a Pályázati felhívás nyújt további tájékoztatást.
A Fenntartható Tulipán Díj ünnepélyes átadására 2026. október 5-én, a European Circular Economy Hotspot nyitófogadásán kerül sor, ahol az elismeréseket Willem van Ee, a Holland Királyság magyarországi nagykövete adja át.
A közel két és fél órás gyárlátogatáson Bartuska Jenő vállalati márkanagykövet kalauzolt bennünket. Bejártuk az italdobozgyárat, a töltőüzemet, a kávét (azaz az alumíniumdobozos, tejalapú italok gyártására alkalmas töltőüzemet), valamint a mintegy tízemelet magas, teljesen automatizált magasraktárat, amely közel 34 000 raklap, vagyis mintegy 100 millió doboz ital tárolására képes. Megismerhettük a gyártási és logisztikai folyamatokat, és számos olyan érdekességet hallottunk, amelyek kívülállóként talán eszünkbe sem jutnának. Például azt, hogy a dolgozók az üres alumíniumdobozok akár 12 méter magas raktárát találóan csak Canhattannek nevezik. Azt is megtudtuk, hogy egy alumíniumdoboz egyik legfontosabb része a nyaka, amelynek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy biztonságosan megtartsa a ráillesztett tetőt. A zárógép pedig másodpercenként 33 dobozt zár le.
 |
 |
 |
A szakmai tartalom mellett legalább ennyire értékesek voltak a közösen eltöltött órák. A Budapest és Szikszó közötti autóút, majd a közös ebéd inspiráló, kötetlen beszélgetésekre adott lehetőséget. Ezek a találkozások mindig emlékeztetnek arra, hogy az Alumni közösség egyik legnagyobb értéke nemcsak a különleges helyszínek megismerése, hanem az is, hogy különböző iparágakban dolgozó vezetők és szakemberek tanulhatnak egymástól, megoszthatják tapasztalataikat és új kapcsolatokat építhetnek.
 |
 |
A fenntarthatóságról is sok szó esett a nap során. Megtudtuk többek között, hogy a HELL saját üzemében gyártott alumíniumdobozai magas arányban újrahasznosított alumíniumból készülnek. Az alumínium minőségének romlása nélkül végtelenszer és 100%-ban újrahasznosítható, a gyártás során keletkező alumíniumhulladékot pedig visszaszállítják az alapanyag-beszállítóhoz, ahol ismét alumíniummá dolgozzák fel. Ez jól mutatja, hogyan válhat egy alapanyag valóban körforgásossá.
Ezúton is köszönjük Boldoczki Balázsnak (2018-as évfolyam) a program megszervezését, Bartuska Jenőnek az élvezetes és informatív gyárvezetést, valamint a HELL ENERGY csapatának a vendéglátást. A rendelkezésre álló helyek ezúttal szinte azonnal beteltek, ezért reméljük, hogy a jövőben ismét ellátogathatunk a szikszói gyárba, így azoknak az Alumni tagoknak is lehetőségük lesz megismerni ezt a különleges helyszínt, akik most lemaradtak.
A teljes galéria megtekinthető ezen a linken.
A klímaváltozás hatásai már nem a jövő kihívásai. Hőhullámok, ellátási láncokat érintő zavarok, energiaár-ingadozások, munkaerőpiaci feszültségek és egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események formálják az üzleti környezetet. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb sokkok, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészültek és reziliensek.
Az idei ’Transform Talks’ vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken négy alkalommal találkozhattak a tagvállalatok első számú vezetői, hogy a klímareziliencia témáját mélységeiben körbejárják. A beszélgetések egyik legfontosabb felismerése, hogy a szervezetek jelentős része még mindig elsősorban válsághelyzetekre reagál, miközben a valódi versenyelőnyt a megelőző, tudatos felkészülés jelentheti.
A reziliencia ugyanakkor nem pusztán alkalmazkodást jelent. Sokkal inkább annak képességét, hogy egy vállalat a váratlan helyzetek közepette is működőképes maradjon, tanuljon, fejlődjön, sőt akár új lehetőségeket teremtsen. A klímareziliencia ezért nem környezetvédelmi vagy műszaki kérdés, hanem üzletmenet-folytonossági, humán és versenyképességi tényező.
 |
 |
 |
 |
A beszélgetések során visszatérő téma volt a rövid és hosszú távú gondolkodás közötti feszültség. A vállalatok működését gyakran negyedéves eredmények és rövid távú megtérülési elvárások vezérlik, miközben a klímakockázatok jellemzően hosszabb időtávon jelentkeznek. Pedig egyre világosabb: ezek a kockázatok valójában pénzügyi kockázatok. A kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a rezilienciába történő befektetést, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak annak elhalasztását.
Mitől lesz egy szervezet valóban reziliens? Azok a rendszerek bizonyulnak ellenállóbbnak, amelyek többféle megoldásra képesek támaszkodni, nem függnek egyetlen kritikus elemtől, erős együttműködési hálózatokkal rendelkeznek, és rendelkeznek tartalékokkal a váratlan helyzetek kezelésére.
A reziliencia emberi oldala legalább ilyen fontos. A hőstressz, a klímaszorongás, az egészségügyi kockázatok vagy éppen a munkavállalói jóllét közvetlen hatással vannak a szervezetek működőképességére. A jövő sikeres vállalatai nem csupán technológiai vagy infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodnak, hanem olyan vállalati kultúrát építenek, amely támogatja a tanulást, az alkalmazkodást és a közös problémamegoldást.
A vezetői példamutatás szerepe ebben megkerülhetetlen. Ahogyan az is, hogy a vállalatok ne elszigetelten keressék a válaszokat. A klímareziliencia egyre inkább értéklánc-szintű kérdéssé válik, amelyben a beszállítók, partnerek, helyi közösségek és finanszírozók együttműködése meghatározó. Nem véletlen, hogy a szakértők szerint a következő évtized egyik legnagyobb lehetősége éppen az együttműködések erősítésében rejlik.
A legfontosabb tanulság talán az, hogy a reziliencia nem egy különálló projekt vagy újabb megfelelési feladat. Sokkal inkább egy olyan szemléletmód, amely segít a vállalatoknak a bizonytalanság közepette is értéket teremteni. A kérdés már csak az: valóban megvárjuk a következő sokkot, vagy még időben elkezdjük felépíteni a jövő vállalatát.
A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések és az éves szakmai munkánk konkrét eredményeit a BCSDH Üzleti ebéden, november 19-én mutatjuk be.
Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, a kapcsolódó képgalériákat és LinkedIn posztokat a linkre kattintva lehet megtekinteni:
| Május 12. |  |
Képgaléria | LinkedIn poszt |
| Május 19. |  |
Képgaléria | LinkedIn poszt |
| Június 10. |  |
Képgaléria | LinkedIn poszt |
| Június 18. |  |
Képgaléria | LinkedIn poszt |
Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!
Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:
Szederkényi Zita programvezető felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a ma már több mint 8 milliárd embert számláló világban az élelmiszerhez, a biztonságos ivóvízhez, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása olyan mértékű alkalmazkodást és életmódváltást igényel, amelyre korábban nem volt példa az emberiség történetében. Kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nemcsak társadalmi, hanem üzleti szempontból is jelentős kihívást jelentenek: visszafogják a termelékenységet és a gazdasági növekedést, sérülékenyebbé teszik az ellátási láncokat, valamint hozzájárulnak a politikai és gazdasági instabilitás kialakulásához. Az egyenlőtlenségek csökkentése ezért a vállalati kockázatok mérséklésének is fontos eszköze.
 |
 |
 |
Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a munkaerőpiac aktuális trendjeit és a vállalatokat érintő legfontosabb kihívásokat járta körül. A bemutatott kutatási eredmények alapján a munkavállalók számára a versenyképes jövedelem, a pozitív munkahelyi környezet, a munkahely biztonsága, a munka–magánélet egyensúlya és a karrierlehetőségek jelentik a legfontosabb szempontokat. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a munkavállalók leginkább közvetlen vezetőikben bíznak, így a vezetők szerepe meghatározó a szervezeti kultúra, az elköteleződés és a megtartás szempontjából. Az előadó rámutatott arra is, hogy a rugalmasság és az idő, mint juttatás egyre nagyobb értéket képvisel a munkavállalók szemében, miközben a munkahelyváltási szándék továbbra is jelentős a magyar munkaerőpiacon.
Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a mentális jóllét és a munka–magánélet egyensúlyának kérdéskörét járta körül. Bemutatta a mentális egészséget befolyásoló tényezőket, a külső körülmények szerepét, valamint a stressz különböző formáit, rámutatva arra, hogy annak lehetnek építő és romboló hatásai egyaránt. Előadását a mentális és fizikai egészség megőrzésének legfontosabb pilléreivel, valamint a társadalmi kapcsolatok és a társadalmi tőke szerepének hangsúlyozásával zárta.
 |
 |
Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Takács József, a Budapest Airport HR vezérigazgató-helyettese, Gerendás Éva, a Generali toborzásért és szervezeti fejlesztésért felelős vezetője és Takács Katalin, a Future FM vezérigazgatója osztották meg tapasztalataikat a munkahelyi jóllét, a vezetői felelősség és a szervezeti kultúra kapcsolatáról.
Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja történetén keresztül mutatta be a romaintegráció jelentőségét, valamint a BAGázs tevékenységét, amelynek célja a hátrányok generációkon átívelő újratermelődésének megállítása. Bemutatta a szervezet hosszú távú, kiszámítható programstruktúráját, amelynek meghatározó elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulási lehetőségek és a közösségi programok. Szó esett arról is, hogy a vállalatok és a magánszemélyek milyen módon kapcsolódhatnak a BAGázs munkájához. A szervezet új kezdeményezéseként a rászorulók jogi érdekképviseletének támogatását is bemutatta.
Rosner Imre és Ábrahám István, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetői a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalókat támogató foglalkoztatási programját ismertette. A program eredményeként a munkavállalók mintegy 10 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami hazai viszonylatban is kiemelkedő arány. Kiemelte, hogy a sokszínű munkavállalói közösség nemcsak társadalmi értéket teremt, hanem a vállalat működésére is kedvező hatással van. Ennek eredményeként nyitottabb és elfogadóbb szervezeti kultúra alakult ki, javult az ügyfélkiszolgálás minősége az akadálymentesített lottózóknak és digitális felületeknek köszönhetően, valamint a vállalat jó példát mutat más szervezetek számára is a befogadó foglalkoztatási gyakorlatok kialakításában.
A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport részéről Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és működésébe. Előadásában ismertette a repülőtér 2030-as nettó zéró célkitűzését, amely szerint a Scope 1-2 kibocsátásokat a 2019-es bázisévhez képest több mint 90%-kal kívánják csökkenteni; a vállalat már közel 50%-os eredményt ért el ezen az úton. Bemutatta a Greenairport programot is, amely több mint ötven repülőtéri partner együttműködésével támogatja a karboncsökkentést, a hulladékgazdálkodás fejlesztését és az erőforrás-hatékonyság növelését. Kiemelte a repülőtér zajvédelmi programját, amelynek keretében több mint 1500 ingatlan részesült támogatásban. A társadalmi fenntarthatóság kapcsán szó esett a csökkent mozgásképességű és fogyatékossággal élő (PRM) utasok egyenlő hozzáférését támogató intézkedésekről is. A Budapest Airport szenzoros szobával, PRM hívópontokkal, taktilis vezetősávokkal és digitális akadálymentesítési fejlesztésekkel segíti az utasokat. 2025-ben közel 78 000 PRM utast szolgáltak ki a repülőtéren.p
 |
 |
 |
A résztvevők ezt követően, kötetlen beszélgetésen vettek részt Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával. A beszélgetés során betekintést nyerhettek karrierútjának meghatározó állomásaiba, vezetői szemléletébe, valamint a repülőtér és a légiközlekedés jövőjéről alkotott gondolataiba. Sikereiről és tapasztalatairól is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkáján keresztül.
A szakmai nap egy különleges repülőtértúrával zárult. A vezetett buszos program során a résztvevők esti fényekben fedezhették fel a repülőtér működését, megtekinthették a futópályákat, a Cargo City területét, valamint testközelből figyelhették meg az érkező és induló repülőgépeket. Horváth Csaba, az Aeropark túravezetője segítségével számos érdekességet ismerhettek meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló légitársaságokról és különleges rakományokról. A program különleges élményt nyújtott, hiszen a résztvevők olyan közelségből láthatták a fel- és leszálló repülőgépeket, amelyre ritkán nyílik lehetőség.
 |
 |
 |
A teljes fotóalbum itt érhető el.
A program első állomása a Szentkirályi Magyarország szentkirályi üzeme volt, ahol Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Balogh Levente, a vállalat alapítója szemléletes és szórakoztató történeteken keresztül mutatta be a cég fejlődésének meghatározó mérföldköveit. Az üzemlátogatás során a résztvevők megismerhették, hogyan jut el a Szentkirály szívében, egy park közepén található kis felszentelt kápolnában lévő forrásból származó ásványvíz a legmodernebb technológiával működő palackozósorokra, valamint betekintést kaptak Fekete Nikolett a cég fenntarthatósági és PR vezetője előadásában a vállalat fenntarthatósági törekvéseibe és a körforgásos csomagolási megoldások gyakorlati megvalósításába és kihívásaiba is.
 |
 |
A szakmai programot követően a résztvevők Kecskemét belvárosával ismerkedtek meg egy rövid vezetett séta keretében, majd a Szentkirályi Magyarország vendéglátásában kötetlen vacsora mellett folytatták a beszélgetéseket.
 |
 |
A második napon a SolServices Kft. meghívására a résztvevők a szolnoki Lumen Parkba látogattak. Dr. Farkas Gábor ügyvezető igazgató köszöntőjét követően Dr. Takács Ágnes a cég projektfejlesztési vezetőjének és a RenewEarth szakértőinek vezetésével bejárták Magyarország egyik legnagyobb napelemparkját. A helyszín különlegessége, hogy a megújulóenergia-termelés mellett a biodiverzitás megőrzése is kiemelt szerepet kap. A résztvevők megismerhették a vállalat természetbarát napelempark-fejlesztési koncepciójának megvalósult elemeit, valamint azokat a biodiverzitási intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a területen jelentősen nőtt a biológiai sokféleség. Az eddigi felmérések a növény- és állatvilág gazdagodását mutatják, igazolva, hogy a megújulóenergia-termelés és a természetvédelmi szempontok sikeresen összehangolhatók egy nagyléptékű beruházás esetében is. A jövőben a megfigyelések, és mérések automatizálását is tervezik, ahol akár a madárhangok és a rovarszárny rezdülések alapján kalkulálhatók a sokféleség és a gyakoriság mérőszámai.
 |
 |
A program a RepTár Szolnok Repülőgép Múzeumban folytatódott, ahol a résztvevők tanúi lehettek a SolServices Kft. és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közötti stratégiai partnerségi megállapodás ünnepélyes aláírásának. Az együttműködés jól példázza, hogy a fenntartható fejlődés környezeti és társadalmi dimenziói szorosan összekapcsolódnak. A vállalatok nem eseti, hanem stratégai támogatással nagyobb mozgásteret adhatnak a segélyszervezetnek a hosszabbtávú megoldásokra a hazai és azon belül is a helyi közösségek rászorulóinak megsegítéséhez.
 |
 |
Köszönjük a Szentkirályi Magyarország és a SolServices Kft. vezetőinek és munkatársainak a szívélyes vendéglátást, a nyitottságot és a tartalmas szakmai programot.
 |
 |
Nem véletlenül. Mindenhol nyomás nehezedik a vállalatokra, és a fenntarthatósági területnek, költségvetésnek egyre inkább be kell bizonyítaniuk értéküket az üzleti szféra számára.
A szédítő változások idején, amikor a geopolitikai és éghajlati környezet soha nem látott kihívások elé állít minket, a vállalatok hatalmas nyomás alatt működnek, és olyan kockázatokat emelnek ki, mint
🌐 az értékláncok megszakadása és a globalizáció jövőjével kapcsolatos kétségek
⛈️ szélsőséges időjárási események és megnövekedett biztosítási költségek
💻 A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőre
Mindez bizonytalanságot generál… de egyben hatalmas lehetőséget is.
Ahhoz, hogy ezt kihasználhassuk, meg kell változtatnunk a szemléletünket:
👉 A fenntarthatóság nem lehet „extra” vagy „jó, ha van”
👉 hanem stratégiai befektetésként kell értelmezni.
Kiváló példa erre, hogy a szénlábnyom csökkentése, az energiamátrix összetételének fokozatos változása, a szén-dioxid-piac fejlődése és a fogyasztás elektromosításának versenyelőnyöket tudott generálni vállalati és országos szinten.
A kihívás?
Ma, több mint valaha, a fenntarthatóságnak számokkal, mérhető hatással, szilárd üzleti indoklással kell bizonyítania értékét, és be kell mutatnia a megtérülését is, anélkül, hogy rövid távú szemléletbe csúszna.
 |
 |
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete