Hogyan érjünk el változást? Klímaadaptáció vagy kibocsátáscsökkentés? Hol található a még éppen elég határvonala? Mi az a pozitív deviancia és hogyan fordítsuk a vállalat javára? Mik a kimondatlan elvárások? Mi az a „különdöntés”? – többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe a BCSDH vállalati fenntarthatósági fókuszú vezetői szemléletformáló képzésén, „A jövő vezető” program második, a fenntartható vállalatirányítás szakmai napján. Az eseményt házigazdánk, a Budapest Airport Zrt. képviseletében Eiszrich László, műszaki szolgáltatások vezérigazgató-helyettes nyitotta meg.
Bevezetőjében Szederkényi Zita programvezető lehetőségeket és megközelítéseket sorakoztatott fel arra, milyen a fenntartható vezető, majd irányításával játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat, akik az egész év során együtt fognak dolgozni a klímaadaptáció témakörében létrehozandó projektjükön.
Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BCE egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát mutatta be a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a kockázati tényezőkről, mind európai, mind világviszonylatban, amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Beszélt a felelősök és felelősség kérdésköréről, az ehhez kapcsolódó szerepvállalásról, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.
Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója a fenntartható vezetés alapjairól beszélt, mindezt inspiráló személyes példáin, tapasztalatain keresztül. Így olyan kulcstémákat villantott fel, mint a szemléletformálás, a példamutatás és a hatás. Ezt követően a saját iparágából és vállalatától hozott elgondolkodtató, az elektrifikáción is túlmutató példákat a fenntarthatóbb megoldásokra és bíztatta a résztvevőket, hogy merjenek nagyot álmodni, változtatni és a társadalmi sztereotípiákat lerombolni.
A folytatásban Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetői hitvallásának legfontosabb elemeit a hallgatósággal. Beszélt a sikerről, annak lehetséges képletéről, a hibázásról, a bizalomról. Kiemelte a nézőpontváltás képességének kulcsfontosságát és a problémamegoldáshoz szükséges gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárását és a jó kérdések fontosságát.
Lakatos Sándor a Nova Papír ügyvezető igazgatója beszélt a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldásáról: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét. Emellett megosztotta saját vezetői útját és tapasztalatait a résztvevőkkel, bíztatva őket arra, hogy szeressék, amit csinálnak.
Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója előadását a körülöttünk lévő változások és megatrendek összefüggésében történő üzletfejlesztés kérdéseivel kezdte, majd bemutatta saját fejlesztésű CrenchmarkingTM, azaz kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.
Az ebéd után Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója következett. Történetéből megtudtuk, hogy társaival együtt hogyan tartottak ki egy „bevállalós” társadalmi vállalkozás ötlete mellett. A kitartás mellett többek között a rugalmasság és a tudatosság eredménye, hogy elképzelésük mára egy világélvonalbeli oktatási intézménnyé vált, amely jól példázza azt a szemléletét, hogy a filantróp és üzlet megközelítés nagyon is megfér egymás mellett, sőt egymást erősítve új lehetőségeket is teremt.
A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki beszélt a világot formáló megatrendekről, a fekete hattyúk koráról, valamint az emberről, mint társas és közösségi lényről. Mindezek kontextusában vezette fel azt a feladatot, amely során arra keresték a választ a csapatok, hogy milyen a jelen vezetője, változásvezetője, mi a közös ars poeticájuk?
Házigazdánk, a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport képviseletében Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és a szervezet mindennapi életébe. Kiemelte, hogy a fenntarthatósági célkitűzések stratégiai célként jelennek meg a vállalati célok között és a megfelelő szinteken és területeken beépülnek vezetői felelősségi körökbe. A szükséges standardok (mint például az ISO 14001 vagy a Repülőtéri Karbon Akkreditáció, melynek már a 4+ „Átmenet” szintjét érték el) is segítik a vállalat Nettó Zéró működésre való átállásának elérésében 2030-ig (a scope 1-2 tekintetében). Hangsúlyozta a Greenairport programban a partnerekkel való szoros együttműködés fontosságát a fenntarthatósági kezdeményezésekben. A vállalat emellett folyamatosan dolgozik olyan plusz források megteremtésén, ami lehetővé teszi innovatív technológiák és rendszerek kipróbálását, kidolgozását a fenntarthatóbb működés érdekében többek között EU-finanszírozású projektek révén.
A résztvevőknek lehetőségük volt közel egy órát beszélgetni Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával, aki megosztotta karrierútjának fontos állomásait, vezetői szemléletét, valamint gondolatait a repülőtér és a repülés jövőjéről. A beszélgetés során korábbi sikereiről is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkájáról.
A nap zárásaként egy jó hangulatú és élménydús reptértúra következett. A vezetett buszos programon a résztvevők éjszakai fények mellett tekinthették meg a repülőteret, többek között a futópályákat, a Cargo Cityt és az ide beguruló fenséges repülőgépeket. Kránitz Balázs túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló gépekről és különleges rakományaikról. A résztvevők több fel-és leszálló gépet láttak olyan közelségben, ahogy azelőtt még nem.
A BCSDH felmérése szerint a vállalatok a kibocsátáscsökkentés megvalósítását ezeken a területeken képzelik el: 84 százalékuk az energiahatékonyság javításával, 78 százalékuk megújuló energia használatával kívánja csökkenteni a saját működéséből származó kibocsátását. 66 százalékuk pedig a körforgásos megoldások feltérképezését és bevezetését tartja jó megoldásnak az értékláncban.
