Mitől válik az etika és az átláthatóság a mindennapi vállalati működés részévé? Hogyan befolyásolja a korrupció a gazdaság teljesítményét? Mire szolgál a kettős lényegesség a fenntarthatósági jelentésekben? És hogyan kommunikálhat egy vállalat hitelesen a fenntarthatósági eredményeiről, elkerülve a leggyakoribb hibákat? Ezek a témák álltak „A jövő vezetői” program Etikus és átlátható működés című szakmai napjának középpontjában, amelynek a Yettel Magyarország székháza adott otthont. A résztvevőket Tőzsér Judit, a vállalat kommunikációs és CSR igazgatója köszöntötte.

A napot Szederkényi Zita programvezető indította, aki az elméleti megközelítések mellett hétköznapi etikai és morális dilemmákat is behozott a beszélgetésbe. A résztvevők többek között azt mérlegelték, hogyan cselekednének, ha vállalatuk egy termékéről kiderülne, hogy egyértelműen halálesetekhez köthető, illetve feláldoznának-e egy embert öt másik megmentéséért.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa az etika és az átláthatóság jelentését, valamint vállalati szerepét tekintette át. Olyan szempontokat adott a hallgatóságnak, amelyek segítenek felismerni, hogy egy döntés vagy magatartás valóban etikus-e, majd a mesterséges intelligencia használatához kapcsolódó etikai kérdéseket is felvetett.

Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta meg, milyen következményekhez vezethet, ha egy szervezetben sem belső, sem külső átláthatóság nincs. Bemutatta a nukleáris iparág szigorú biztonsági szabályait, hangsúlyozta az egyéni felelősség szerepét, és kitért a nukleáris energiáról elterjedt tévhitekre is.

Nagy Julianna, a KPMG Tanácsadó ESG- és fenntarthatósági szolgáltatások területének igazgatója felidézte, hogy az önkéntes fenntarthatósági jelentések kezdetben főként a vállalatok kedvező eredményeit és jól működő területeit emelték ki. Az uniós szabályozás már teljesebb helyzetkép bemutatását és a zöld gazdaságra való átállás előmozdítását várja el, a jelentések hitelességét pedig könyvvizsgálói bizonyosságadás támogatja. Korláth-Túri Tímea, a KPMG szenior tanácsadója a kettős lényegesség uniós elvét ismertette. Ez egyszerre vizsgálja, hogyan hatnak a környezeti tényezők a vállalatra, illetve milyen hatást gyakorol maga a vállalat a környezetre és a társadalomra.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az országok korrupció szerinti rangsorolásáról beszélt, és rámutatott Magyarország elmúlt években tapasztalt jelentős visszaesésére. Előadásában az ügyészség és a bíróságok szerepe mellett a hazai áfarendszer, a közbeszerzések, a versenykorlátozás, egész piacok lezárása és a rendszerszintű átláthatatlanság is szóba került. A témák között a budapesti ingatlanfejlesztések is megjelentek.

Reizinger Zsófia, a BDO szenior ESG-tanácsadója azt mutatta be, milyen üzleti indokok szólnak az ESG-szempontok működésbe és döntéshozatalba építése mellett. Miközben mind több vállalat érzékeli a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, tudatos kezelésükkel még mindig viszonylag kevesen foglalkoznak megfelelő súllyal. A klímakockázatok azonosítását és hitelképességre gyakorolt hatásuk értékelését különböző jövőbeli forgatókönyvek elemzése segítheti.

A résztvevők ezt követően bejárták a Yettel díjnyertes, számos fenntartható megoldást alkalmazó székházát. Az épület működésének és különleges megoldásainak részleteit Gróf András, a Facility Management csapat képviselője ismertette.

Ebéd után a projektcsapatok mutatták be az év során kidolgozott projektmunkáikat. A prezentációkhoz Szederkényi Zita adott tanácsokat, amelyek segítik a csapatokat az anyagok véglegesítésében és a zsűri előtti bemutatóra való felkészülésben.

Stancsics Nóra, az IFUA Horváth & Partners Energy, Environment & Telecommunication kompetenciaközpontjának vezetője a digitális transzformációt a vállalatok egyik legfontosabb jelenlegi kihívásaként mutatta be. A vezetők 88%-a tervezi bővíteni mesterségesintelligencia-kezdeményezéseit, ezért a következő években jelentős fejlődés várható ezen a területen. Eközben az ESG-kötelezettségek akár több száz adatpont közzétételét tehetik szükségessé, a karbonlábnyom kiszámításához nélkülözhetetlen adatok hozzáférhetősége és minősége pedig továbbra is komoly nehézséget okoz. A mesterséges intelligencia sokat segíthet az adatfeldolgozásban, használata azonban új kérdéseket is felvet.

Ferenczi Gergely, az OPTEN céginformációs üzletágának igazgatója az ESG-megfelelés gyakorlati akadályait vette sorra. Különösen jelentősnek nevezte az adminisztrációs terhet, miközben a magyar szabályozás több ponton szigorúbb az uniós követelményeknél. Az OPTEN ESG-minősítőként és szoftverfejlesztőként egyaránt segíti a vállalatokat a folyamatosan változó elvárások teljesítésében, és rendszeresen visszajelzést kér ügyfeleitől arról, mely feladatok oldhatók meg könnyen, és hol ütköznek nagyobb nehézségekbe.

Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője és kabinetfőnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy fenntarthatósági állításokat csak valós, igazolható teljesítményre lehet építeni. Mivel a vállalatok 40%-a elsősorban a kommunikációt helyezi előtérbe, a GVH különösen vizsgálja a zöld állítások tényleges alapját. Három magyar vállalat PET-palackokról szóló kommunikációjának elemzése például azt mutatta, hogy a „100%-ban újrahasznosítható” megfogalmazás nem mindig írta le pontosan a valóságot. Az EmpCo irányelv szigorúbb feltételeket szab a környezeti állítások használatának, ezzel is erősítve a fogyasztóvédelmet.

A szakmai nap utolsó szakaszában a Yettel Magyarország működése került fókuszba. Mosonyi Szabolcs, a vállalat Ethics & Compliance Officere bemutatta az általa irányított terület feladatait, majd egy compliance-esettanulmánnyal mérte fel a résztvevők üzleti etikai érzékenységét.

Az ezt követő vezetői beszélgetés vendége Dávid Zoltán, a Yettel stratégiai vezérigazgató-helyettese volt. Karrierútja és személyes vezetői tapasztalatai mellett a mesterséges intelligencia alkalmazásáról és a telekommunikáció jövőjéről is beszélt.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.