A BCSDH üzleti ebédjén, október 7-én vették át oklevelüket „A jövő vezetői” program 2025-ös évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” programjában az idei 38 résztvevővel együtt már több, mint 370  vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” program Alumni szervezete.

Minden embernek legalább egy dologban korlátlan hatalma van. Ez nem más, mint saját maga. Soha nem volt olyan fontos, hogy magunkba nézzünk, és változtassunk. Változtassunk azok helyett is, akik nem akarnak. Úgy gondolom, hogy ebben „A jövő vezetői” rogram egy kiemelkedő lehetőség a vállalatok számára, hogy a tehetséges fiatal vezetőik olyan irányba vezessék a céget, ami valóban egy boldogabb, környezeti szempontból is fenntarthatóbb és gazdaságilag is sikeres világba vezet. ” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

A BCSDH tagvállalatainak különböző szakterületekről érkező fiatal vezetőiből kerültek ki a 12. évfolyam résztvevői.

A program során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben kívül és belül megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként több, mint hetven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

 

„A program egyik különlegessége és erőssége, hogy mindig nagyon aktuális, mindig nagyon releváns, hiszen előadóink a vállalatvezetőink közül és szakértőink közül kerülnek ki. A vállalatvezetők pedig olyan őszinteséggel beszélnek karierrútjukról, vezetői dilemmáikról, ami szintén egyedülálló.  .” -mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve immár négy éve bevezetett a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció).

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Nagyszámú kiemelkedő pályázat érkezett a 2025-ös Fenntartható jövőért díjra. A Fenntartható Fejlődési Célok elérése és a rendszerszintű változások érdekében végzett kiemelkedő vállalati és vezetői teljesítmény elismerésére született díjat – a szakmai zsűri döntése alapján – az egyes vállalati kategóriákban a Grundfos, a Heineken és a Lidl nyerte. Fazekas László (MVM) és Semsei Rudolf (Semsei Gastronomy) érdemelte ki a Változásvezető, Rakó Ágnes (KPMG) és Topolcsik Melinda (Bridgestone) pedig a Vezető nő díjat. A díjak ünnepélyes átadására a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) október 7-i üzleti ebédjén került sor.

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri tagjaként kifejtette: „A 2025-ben kilencedik alkalommal meghirdetett Fenntartható jövőért díjra nagyszámú magas színvonalú pályázat érkezett. Soha nem volt olyan fontos, hogy a vezetők, vállalatok a rendszerszintű változások élére álljanak. Változtassanak azok helyett is, akik nem akarnak. Bármennyire is a körülvevő világ éppen nem a kedvez ezeknek a folyamatoknak, a klímaváltozás hatásai már most súlyosan érintik és folyamatos kihívások elé állítják a vállalatokat. Ez még inkább a gyors cselekvésre, a rendszereink fenntarthatóbbá történő átalakítására kell, hogy ösztönözzön bennünket. A Fenntartható jövőért díjat ebben az évben is azokra a területekre összpontosítva hirdettük meg, ahol a rendszerek átalakítására a legnagyobb hatása van a vállalatoknak. A pályázatokat olvasva jó látni, hogy egyre több olyan vezető van, aki személyes példamutatásán keresztül nemcsak a vállalata, hanem akár egész ágazatok, de magára az üzleti élet fenntartható működésére is nagy hatással van.

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

A Dr. Bartus Gábor, Krizsó Szilvia, Márta Irén, Pogány Éda, Salgó István és Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána alkotta 6 tagú szakmai zsűri választotta ki a díjazottakat.

 

A Fenntartható jövőért díj 2025-ös nyertesei:

A VÁLTOZÁSVEZETŐ DÍJ:

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Fazekas László
gazdasági vezérigazgató-helyettes
MVM Zrt.

Fazekas László elkötelezett, felelősségteljes vezetőként a vállalaton belül a fenntarthatósági és ESG folyamatok motorja. Egy stratégiai ágazatban kulcsszereplő vállalatban.

 

 

 

 

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Semsei Rudolf
tulajdonos, ügyvezető igazgató
Semsei Gastronomy

Semsei Rudolf innovatív, felelős cégvezetőként, személyes elkötelezettséggel a fenntarthatóság iránt élenjáróként mutatja az utat egy egész szektor számára.

 

 

 

 

VEZETŐ NŐ DÍJ:

 

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Rakó Ágnes

ügyvezető igazgató, partner, a tanácsadási üzletág társvezetője

KPMG Tanácsadó Kft.

Rakó Ágnes példamutató vezető, a digitalizáció, a kollaboráció és a tudásmegosztás elkötelezettje, akinek kiemelkedő szerepe van az inkluzív vállalati kultúra terjesztésében.

 

 

 

Topolcsik Melinda
Ügyvezető igazgató, gyárigazgató, elnök

Bridgestone Tatabánya

 Topolcsik Melinda innovatív első számú vezetőként jelentős hatással van a vállalat hazai fenntartható működésére, emberközpontú vezetése garancia arra, hogy tevékenységük a jövő generáció érdekeit is figyelembe veszi.

A díjazott egy későbbi időpontban fogja személyesen átvenni a díját.

 

 

ÜZLETI MEGOLDÁS DÍJ:

Klímavédelem és adaptáció kategória

 

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

HEINEKEN Hungária – Net Zero Production Program

Fontos kezdeményezés, amely egy ambiciózus dekarbonizációs cél érdekében a saját belső megoldásra összpontosít új technológiák bevezetése által, szoros partneri együttműködésben a beszállítóval.

A díjat Nikos Zois vezérigazgató vette át.

 

 

 

 

Biodiverzitás megőrzése és helyreállítása kategória

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

Grundfos Magyarország Gyártó Kft. – Zöld Jövő Innováció

Komplex és releváns biodiverzitás programot valósít meg a gyárai területén és tágabb környezetében, a valódi igényekre reagálva, példaértékű érintetti bevonással és edukációs hatással.

A díjat Gärtner Szilvia a Grundfos EHS Supervisora vette át.

 

 

 

 

A VÁLLALATI TRANSZFORMÁCIÓ DÍJ:

 

Nagy Z.Laszlo nagyzl@nagyzl.hu

LIDL Magyarország

Példamutatóan halad az energia, a termékek, illetve a belső edukáció terén is ambiciózus fenntarthatósági céljai felé. A hazai kiskereskedelem kulcsszereplőjeként rendszerszintű fejlődése komoly iránymutatást jelent az egész szektor számára.

A díjat Dr. Kaibinger Tamás cégvezető és Seregi Szabina CSR vezető vette át.

 

 

 

 

A díj idei fő támogatói: Carbon.Crane, Essity, K&H, SPAR A Vezető nő kategória támogatója: Henkel és a McDonald’s voltak.

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: az Ayvens.

 

Az éghajlatváltozás üzleti életre gyakorolt hatása a távoli fenyegetésből mindennapjaink részévé vált. Ma már az üzletfolytonosság a tét. A vállalatoknak nem elég a klímaváltozás megfékezésével foglalkozniuk, ezzel párhuzamosan alkalmazkodniuk is kell. Erről szólt a BCSDH 2025. október 7-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a klímaalkalmazkodás állt.

A rendezvényen, a Fenntartható jövőért díj átadásával idén négy kategóriában ismerték el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket, vezető nőket és üzleti megoldásokat.

Budapest, 2025. október 7. – A klímaváltozás fizikai hatásai már most zavarokat okoznak a működésben, az ellátási láncokban és növelik a vállalkozások költségeit világszerte veszélyeztetve azok pénzügyi teljesítményét. Az éghajlattal összefüggő katasztrófák gazdaságköltségei 2000 óta több mint kétszeresére nőttek.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor annak a három pontos ajánlásnak és a hozzákapcsolódó négy pontos javasolt akciótervnek a bemutatására, amely az üzleti világnak segít lépéseket tenni a klímaalkalmazkodás területén.

Az eseményen a magyar GDP mintegy 40%-át megtermelő 155 tagvállalatot tömörítő szervezet idén kilencedik alkalommal adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő, Üzleti megoldás és Vállalati transzformáció kategóriában.

Nagy Z.Laszlo

Az éghajlathoz való alkalmazkodás nem pusztán választás kérdése, hanem üzleti és stratégiai szükségszerűség. A vállalatoknak testreszabott, jövőbiztos megoldásokra van szükségük, ami azt jelenti, hogy nekik kell vezetniük az ezirányú innovációt. Erről beszélt előadásában Georgia Rolfe, a Cambridge Consultants szervezetének, a Capgemini mélytechnológiai központjának, a fenntartható technológiák vezető tanácsadója.

„A viharoktól az árvizeken át az aszályokig az éghajlati változások már most is formálják gazdaságunkat. Azok a vállalatok lesznek a következő évtized vezetői, amelyek nemcsak a túlélésre törekednek, hanem képesek alkalmazkodni és innoválni. A jövő útja az innováció és a technológia erejében rejlik, amelyek révén a rezilienciát beépíthetjük az alapstratégiába.” – fejtette ki Georgia Rolfe.

Nagy Z.Laszlo

Az éghajlatváltozás veszélyei – mint a vízellátás zavarai, a tárgyi eszközök károsodása és a munkaerő termelékenységének csökkenése hatására a vállalatok költségei emelkednek, míg működési hatékonyságuk csökken. A BCSDH 2025 elején publikált Towards Net Zero kutatása szerint míg a vállalatok 91%-a érzékeli a klímaváltozás hatásait, csupán 16 %-uknak van klímaalkalmazkodási akcióterve. A vállalatoknak sürgősen újra kell gondolniuk klímaellenálló-képességüket és alkalmazkodási terveiket, hogy megvédjék hosszú távú éleképességüket, üzleti és társadalmi értékeiket.

Nagy Z.Laszlo

Bevezető gondolataiban ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte: „Az alkalmazkodás azonban nemcsak a kockázatok elkerülését jelenti, hanem lehetőséget is. Minden klímaalkalmazkodásra és rezilienciára irányuló fejlesztésekre fordított egy dollár több mint tíz dollár hozamot hoz tíz év alatt. Amikor egy vállalat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba fektet be, támogatja a munkavállalóit és az érintett közösségeket, egyúttal a saját működését teszi még ellenállóbbá. Hozzájárul a kiszámíthatóbb és ezáltal versenyképesebb ellátási láncok létrejöttéhez. Az ellenálló képességbe való befektetés megnyitja az utat a technológiai és működési innováció, az intelligensebb, előrelátóbb tervezés és a hosszú távú értékteremtés előtt is.”

A kockázatok és lehetőségek felismerésében, a cselekvés beindításában kívánja segíteni a vállalatokat a BCSDH Time to Transform 2030 programja a klímaalkalmazkodás területén is.

A témában megfogalmazott ajánlások és az akciók egy átfogó szakmai együttműködés eredményei a téma meghatározó szakértőinek és a tagvállalatok vezetőinek és szakértőinek a bevonásával.

 

AJÁNLÁS JAVASOLT AKCIÓTERV
I. A megváltozott klímához történő alkalmazkodás integrálása az üzleti stratégiába, az irányításba és a működésbe 1. Azonosítsák a vállalatra gyakorolt kockázatokat rövid és hosszú távon, beleértve az emberi egészség és a víz témakörét is.
2. A klímakockázati elemzés, melynek szerves része a klímaalkalmazkodás, terjedjen ki az érzékenységre, kitettségre és hatásokra, lehetőségekre (mérés, célkitűzés, akciók, visszamérés).
II. A belső pénzügyi döntéshozatal összehangolása a rugalmas alkalmazkodási tervvel

 

3. A pénzügyi döntéshozatal során határozzák meg és biztosítsák a klímaalkalmazkodáshoz és átálláshoz szükséges erőforrásokat.
III. Érintettek bevonása és integrálása a folyamatba a hatás kiterjesztéséért és a közös cselekvésért 4. A klímaalkalmazkodási folyamatot terjesszék ki a teljes értékláncra a legújabb technológiák, tudományos eredmények és kutatások alkalmazásával.

Nagy Z.Laszlo

Mi lehet a hajtómotorja a valódi, rendszerszintű változásnak? Milyen személyes elköteleződés mozgatja azokat az inspiráló vezetőket, akiknek egész életét áthatja a fenntarthatóság? Mi az, amitől inspiráló példaképek lehetnek? Ők miben látják azt a momentumot, amitől létrejön a cselekvés? – állt annak a kötetlen beszélgetésnek a fókuszában, amelyben Báthory Balázs a MARKET Építő Zrt. innovációért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettese, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth&Partners Kft. ügyvezető partnere, Gazsi Zoltán az Eisberg közel 20 év után idén leköszönt vezetője, a Kék Zóna Közösség alapítója, vezetője valamint Hodik Tibor a Progressive reklámügynökség ügyvezető partnere és a natu csoport alapítója és vezetője járta körbe ezt a témát.

 

A Time to Transform 2030 program idei főtámogatója: a Nestlé.

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: az Ayvens.

Hogyan építhetők be „A jövő vezetői” program során szerzett ismeretek a vállalati működésébe? Mit jelent az értékalapú vállalati működés a mindennapokban? Mitől lesz valaki jó vezető? Mit üzennek a jelen vezetői a követő vezetői generációnak? Mit jelent a húsz éves csúszóátlag? Miért fontos az albedó? – többek között ezeket a kérdéseket is körbejárták a résztvevők „A jövő vezetői” program utolsó szakmai napján a Grundfos Magyarország Gyártó Kft.-nél Tatabányán, ahol Szundy Olivér országigazgató köszöntötte őket.

A program a projektmunkák bemutatásával kezdődött. A csapatok a szakmai zsűrinek 7-7 percben mutatták be projektjeiket, amelyeket a klímaalkalmazkodás témakörében dolgoztak ki az év során.

 

A zsűrizést Kelemen Attila (elnök-vezérigazgató, ProSelf International) zsűri elnöknek, Báthory Balázsnak (innovációkért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes, Market Zrt.), Hódosy Bélának (stratégiai és fenntarthatósági főosztályvezető, BKM), Szederkényi Zitának („A jövő vezetői” programvezető, BCSDH) és Török Lászlónak (ügyvezető igazgató, Mazak) köszönhetjük. A zsűri gratulált a csapatoknak és kiemelte, hogy az évfolyamnak a kiválasztott különböző projekttémákon keresztül sikerült jól megragadnia a klímaalkalmazkodás egyes releváns kérdéseit, ezzel is kézzelfoghatóbbá téve a témát.

A délelőtt folyamán Dr. Wassen Barbara, klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet előadását hallgatták meg, aki előadását olyan információk és alapvetések bemutatásával kezdte, amelyek segítik a jelen klímahelyzet mélyebb megértését.  Beszélt a 1,5 fokos dilemmáról, arról, hogy a felmelegedés 1,5 °C-on történő megállításának célja és a jelenlegi politikák között lévő hiányt mi okozza és mit kellene tennünk ennek csökkentésére. Számos szemléltető statisztikát hozott a mért kibocsátásokkal kapcsolatban és rávilágított a mindennapjaink során is alkalmazható kibocsátáscsökkentési lehetőségekre. Előadásának zárásaként beszélt a klímahelyzet hazai kontextusáról és Magyarország klíma- és energiapolitikájáról.

„A jövő vezetői” program utolsó, mélyítő napján mindig nagy hangsúlyt kap az, hogy miként implementálhatják a résztvevők a program során tanultakat a vállalataiknál, és melyek azok a fő értékek és gondolatok, amelyeket vezetőként szeretnének tovább vinni.  Márta Irén, a BCSDH igazgatója megosztotta útravaló gondolatait az évfolyammal, amely során a megszerzett komplex gondolkodásmód használatára bíztatta a résztvevőket, hogy ez kísérje őket a jövőben megoldandó problémák során, hogy fenntartható, felelős gondolkodásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

A folytatásban Török Lászlóval, a Mazak ügyvezető igazgatójával következett beszélgetés vezetői karrierútjáról, és a különböző nemzetek vállalati kultúrájának különbségeiről és az ezek sokszínűségében rejlő lehetőségekről.

A folytatásban a Grundfos két gyártóegységét járták be a résztvevők Nedermann Tímea, Senior Maintenance Engineer és Kopacz Géza, Senior Plant Manager, CBS gyár vezető kalauzolásával. A bejárás során bepillanthattak néhány gyártási mozzanatba, miközben a bejárást vezető szakértők több, a munkaszervezés hatékonyságát elősegítő folyamatot is megosztottak velük. Külön figyelmet fordítottak arra is, hogy megmutassák, a vállalat emberközpontú értékrendje és a fenntarthatóság miként jelenik meg a gyártási folyamatok és működés során.

A szakmai napok hagyományaként vendéglátó házigazdánk elsőszámú vezetőjével, Szundy Olivér országigazgatóval beszélgettek a résztvevők vezetői karrierútról, az értékalapú céges kultúráról és a változások esetén is a lehetőségek meglátásának fontosságáról.

A nap végén először a résztvevők, majd Szederkényi Zita programvezető is összefoglalta a közösen eltöltött szakmai év főbb történéseit és legemlékezetesebb pillanatait, valamint fény derült az Alumni évfolyamvezető választás eredményére. Gratulálunk Kenderes Péternek, a Yamazaki Mazak marketing specialistájának, aki a 2025-ös évfolyamot képviseli az Alumni szervezet vezetőségében!

A program elvégzésével 38 résztvevő számára kezdődik új fejezetet, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsen életük minden pontján. Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

A teljes galéria itt érhető el.

A Gránit Pólus jóvoltában szeptember 30-án a Race to Zero a terepen eseményünkön a több mint 25 éve működő Westend tetőkertbe nyerhettük betekintést elismert szakértők segítségével. A városi zöldterület kiemelkedő példája annak, hogy miként lehet a városi környezetben egyszerre ötvözni a közösségi igényeket és a fenntarthatósági szempontokat, és a tetőkert hogyan segítheti a klímaalkalmazkodást.

Amint azt a résztvevőket köszöntő Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatója elmondta, a Westend tetőkertje már az építése idején is egyedülállónak számított, és ma is a társaság portfóliójának és a fővárosnak egyik “gyöngyszeme”. Márta Irén, a BCSDH igazgatója ezt megerősítve idézte fel, hogy már a 90-es években is rendkívülinek számított: egy olyan épület, amelyet tudatosan alakítottak ki úgy, hogy szerves kapcsolatban legyen az őt körülölelő városrészekkel, ökológiai szolgáltatásokat is nyújtva számukra.

Szemerédi Dóra Diána, a Gránit Pólus Csoport ESG és Vállalati Kapcsolatokért felelős vezetőjének szavaiból kiderült: a tetőkert a maga 15 000 négyzetméteres, intenzív technológiával kialakított zöldfelületével nemcsak szigeteli az épületet, hanem mikroklíma-alakító képességével és a lehulló csapadékvíz hasznosításával is hozzájárul a városi környezet fenntarthatóságához.

A bejárás során először Dezsényi Péter, a BKM Főkert Divíziójának főigazgatója beszélt a zöldkertek, tetőkertek szerepéről és funkciójáról a városi környezetben, kiemelve, hogy a Westend tetején található tetőkert nemzetközi szinten is elismert. Szőllősi Gábor, az Agrofutura cégvezetője,  vezető tanácsadója részletesen bemutatta a tetőkert jövőbeli fejlesztési irányait, amelyek célja a biodiverzitás erősítése, a fenntartható vízgazdálkodás és a klímaalkalmazkodási funkciók további növelése.

Köszönjük a Gránit Pólus csapatának és a meghívott szakértőknek az egyedülálló lehetőséget és segítséget mind a Westend tetőkert, mind pedig az általános tudnivalók mélyebb megismeréséhez. 

 

Köszönjük a Race to Zero programunk idei támogatóinak:

Mekkora a digitális karbon lábnyoma a kommunikációnknak? Milyen eszközök állnak rendelkezésre ennek csökkentésére? Hogyan tehet a kommunikáció a fenntarthatóságért? Mennyire önismereti kérdés a fenntarthatóság?

A jelenlévők social media fogyasztásának karbonlábnyom mérésével kezdődött a 2025. szeptember 23-án tartott munkacsoport ülés, ahol házigazdaként Váraljai Virág a MET Magyarország Marketing és kommunikációs vezetője köszöntötte a résztvevőket.  Jakab Ákos a MET Green Division technlógiai és innovációs vezetője mutatta be a vállalatcsoport fenntarthatósági eredményeit.

Huszics György a CARBON.CRANE társalapítója és ügyvezetője adott betekintést a digitális karbonlábnyom csökkentés lehetőségeiről. Hodik Tiborral, a Progressive reklámügynökség ügyvezető partnerével, Huszics Györgygyel a CARBON.CRANE társalapító- igazgatójával és Pécsi Szabolccsal a HighVibes ügyvezető igazgatójával beszélgetett Márta Irén a kommunikáció szerepéről a fenntartható célok elérésében, az ebben rejlő személyes és egyéb kihívásokról.

A vállalati kommunikáció digitális karbonlábnyoma tudatos döntésekkel jelentősen csökkentkető. Egy-egy oldal karbonlábnyoma jelentősen függ attól, hogy mekkora képeket használunk, milyen formátumban, hányan látogatják az oldalt, de attól is, hogy mennyire karbontudatosan tároljuk adatainkat. A folyamatban kiemelkedő szerepe van az edukációnak.

A kerekasztal beszélgetésből kiderült, fontos, hogy a kommunikáció a fenntarthatóságról a cselekvés ösztönző tartományban kell hogy maradjon. Nem szabad, hogy az ökológiai bűntudat, vagy a megcsömörlés megbénítsa a cselekvést.

 

 

Szeptember 18-án újabb fontos állomásához érkezett a BCSDH ESG munkacsoportja: a MagNet Közösségi Házban megrendezett találkozón első kézből hallhattunk tapasztalatokat az első, magyar ESG törvény szerinti beszámolók elkészítéséről, valamint betekintést kaptunk az uniós bértranszparencia irányelv részleteibe.

Ahogy azt Márta Irén, a BCSDH igazgatója a rendezvény köszöntőjében kiemelte, kiemelt célunk volt, hogy a tagvállalatok valós példákon keresztül osszák meg tapasztalataikat és kihívásaikat, ezzel is támogatva egymást a fenntarthatósági megfelelés útján.

A találkozó első részében a MagNet Bank, ALTEO, a Richter és a Grant Thornton képviselői osztották meg őszinte tapasztalataikat a fenntarthatósági, a CSRD, illetve az ESG beszámoló elkészítésének folyamatáról.

Barna Erika, a MagNet Bank fenntarthatósági projektvezetője kiemelte: a jelentésírás nem cél, hanem eszköz a szervezeti megújulás, kultúrafejlesztés és stratégiai fókusz elmélyítésére.

Szabó Beatrix, az ALTEO Nyrt. fenntarthatósági és EBK igazgatója a kettős lényegesség elvének nehézségeire, az adatok auditálhatóságának új szintjeire és a beszállítói lánc bevonásának kihívásaira hívta fel a figyelmet.

Magoss Dorottya, a Richter Gedeon Nyrt. szenior fenntarthatósági szakértője és dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton Hungary partnere közösen osztották meg tapasztalataikat. Bemutatták, hogy hogyan segítette a tanácsadó a vállalatot a jelentéstétel során, valamint hogyan valósították meg a társterületekkel való együttműködést.

A program második felében Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője ismertette a 2023/970-es EU-s bértranszparencia irányelv legfontosabb pontjait. Az irányelv célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése, valamint a bérdiszkrimináció felszámolása – mérettől függetlenül minden munkáltatóra kiterjedően. A résztvevők betekintést nyerhettek abba, milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a vállalatoknak a toborzástól a munkavállalók tájékoztatásán át egészen a jelentéstételig.

A rendezvény zárásaként kiscsoportos beszélgetésekre került sor, ahol a résztvevők elmélyíthették az elhangzottakat, és egymással is megoszthatták jó gyakorlataikat, dilemmáikat. A munkacsoportban elhangzottak megerősítették: az ESG területén való megfelelés nem csupán jogi kihívás, hanem lehetőség is a hosszú távú üzleti értékteremtésre.

Köszönjük támogatóinknak!

A Net Zero Tanácsadó Testület szeptember 16-i ülésén, melynek az Energiaügyi Minisztérium volt a házigazdája, Dr. Gondola Csaba, körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár köszöntőjében kiemelte, hogy mennyire fontos a testület munkája és elkötelezett a szakmai együttműködés mellett. Prezentációjában bemutatta a klímaalkalmazkodás érdekében történő szabályozást és terveket ennek előmozdítására.

A BCSDH elnökeként, ifj. Chikán Attila hangsúlyozta a megváltozott és egyre gyorsuló ütemben változó világhoz való alkalmazkodás fontosságát, amelyben az üzleti szférának kulcsszerepe van. Aki időben lép, az nemcsak kevésbé szenvedi el az ebből eredő károkat és kockázatokat, hanem ez lehetőséget is teremt.

A tanácsadó testület munkájához további ötleteket és inspirációt jelenthet Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke által bemutatott Luxemburgi Tanácsadó Testület munkája. A résztvevők abban egyetértettek, hogy a tudományos szervezetek mellett szükség van az érintett szektorok, ágazatok képviselőinek bevonására.

A BCSDH éves szakmai munkáját és a kapcsolódási pontokat Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója ismertette, kiemelve a széles körű érintetti bevonást az év kiemelt témája, a klímaadaptáció kapcsán is. A szervezet részéről Nagy Andrea, a Race to Zero program szakmai vezetője mutatta be a szakmai munka során megalkotott ajánlásokat és javasolt akciótervet a klímaalkalmazkodás kapcsán az üzleti szféra számára.

Az esemény résztvevői:

  • Barta Zsombor – Országgyűlési vezető tanácsos, nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Ifj. Chikán Attila – Elnök, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Dr. Gondola Csaba – Körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár, Energiaügyi Minisztérium
  • Kárpáti András – Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség
  • Kocsis Kriszti – Senior policy officer, Brit Nagykövetség
  • Márta Irén – Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Nagy Andrea – Race to Zero szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Szarvas Gábor – Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)
  • Szmollár Katalin – Kabinetfőnök, Körforgásos Gazdaságért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkárság, Energiaügyi Minisztérium
  • Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána – Alelnök, ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület IPCC

Az eseményről összeállított képgaléria IDE kattintva érthető el.

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

 

Hogyan valósul meg az etika és az átláthatóság a gyakorlatban? Milyen hatással van a korrupció a gazdaság működésére? Mit jelent a kettős lényegesség, és hogyan segíti a fenntarthatósági jelentéstételt? Hogyan lehet hitelesen kommunikálni a fenntarthatósági törekvésekről, és milyen hibákat érdemes elkerülni? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” program résztvevői az Etikus és átlátható működésről szóló szakmai napon, amelyet a Yettel Magyarország Zrt. székházában tartottunk.  A résztvevőket Dávid Sándor vállalati kommunikációs és CSR igazgató köszöntötte.

A szakmai nap bevezetőjében Szederkényi Zita programvezető elméleti, valamint a mindennapokban felmerülő etikai és morális kérdéseket vetett fel. Olyan dilemmákat érintett, mint például: mit tennél, ha kiderülne, hogy a terméked egyértelműen halálesetekhez köthető? Vagy megmentenéd-e öt ember életét egyetlen emberé árán? Ezt követően a bizalom fontosságát és az üzleti életre gyakorolt hatását emelte ki.

A következő előadást Dr. Martin József Pétertől, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójától hallhatták a résztevevők, aki beszélt a korrupció és a gazdasági fejlődés és teljesítmény összefüggéseiről, valamint a Transparency International által korrupciómérésre használt eszközről, a korrupcióérzékelési indexről, amely tíz különböző felmérés eredményére alapszik. Bemutatott további indexeket, világbanki indikátorokat hazai és nemzetközi vonatkozásban, beszélt a megfigyelhető tendenciákról és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa a folytatásban átfogó áttekintést nyújtott az etika és az átláthatóság fogalmáról, valamint bemutatta ezek szerepét a vállalatok működésében. Ismertette egy kérdéslistát, amely iránymutatásként szolgálhat annak eldöntésében, hogy egy adott helyzetben valóban etikus magatartást tanúsítunk-e, illetve az etikus döntés jellemzőit. Végezetül az AI kapcsán is felvetett etikai kérdését.

Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a csernobili katasztrófa példáján keresztül mutatta be, milyen súlyos következményekkel járhat a belső és külső átláthatóság hiánya. Rávilágított a nukleáris iparág biztonsági előírásaira, az egyéni felelősség fontosságára, valamint a nukleáris energiát övező tévhitekre is.

A folytatásban Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgatója és a BDO ügyvezető igazgatója következett, aki előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy bár a jogszabályi környezet jelentősen átalakult, a fenntarthatósági szempontok mentén történő vállalati működés továbbra is, sőt talán még inkább kulcsfontosságú. Rámutatott arra is, hogy az ESG nem csupán megfelelési kötelezettséget jelent, hanem a vállalati értékteremtés, üzleti előnyök és a pénzügyi kockázatok kezelésének alapja.

Deme Ágnes, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások menedzsere bemutatta a globális fenntarthatósági jelentéstételi trendeket, a nem pénzügyi jelentési keretrendszerek fejlődését és kitért a CSRD jelentéstétel alapját képező kettős lényegességi elemzés legfontosabb elemeire. Ezeket az ismeretek a résztvevők rögtön fel is használták, előadását követően egy a témához kapcsolódó szimulációs játék következett. A résztvevők csapatokban kettős lényegességi vizsgálatot végeztek és mutatták be egy szimulált vállalati boardnak. A játékban Dávid Sándor, Deme Ágnes és Veisz Ákos is részt vettek.

Ebéd után a projektcsapatok következtek: bemutatták projektmunkáikat, amelyen az egész év során dolgoztak a klímaadaptáció témakörében. A prezentációkra Szederkényi Zitától kaptak visszajelzést és tanácsokat, amelyek segítségükre lehetnek az anyagok véglegesítésében a zsűrinek való bemutatásig.

A folytatásban Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója bemutatta az ESG téma kapcsán a vállalat mérföldköveit, majd részletesebben beszélt az ESG Index V3 ról. Az 1-10-ig terjedő indexszám 75 paramétert alapul véve mutatja meg a vállalkozások ESG szintjét, azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeit.

Dr. Szoboszlai Izabella, fogyasztóvédelmi kommunikációs szakértő a „zöldkommunikáció” témáját hozta a résztvevőknek, hogy miért és hogyan kommunikáljunk hitelesen a fenntarthatóság kapcsán. Megtudhattuk tőle, melyek az általános elvárások a témában, valamint kitért a 2026. szeptember 27-től alkalmazandó fekete listára, amely többek között tiltja annak állítását – a CO2-kibocsátás ellentételezése alapján –, hogy egy termék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre.

A szakmai nap utolsó részében közelebbről ismerhettük meg a Yettel Magyarország Zrt.-t, mind belülről, mind kívülről. Elsőként Mosonyi Szabolcs, a vállalat Ethics & Compliance Officere mutatta be az általa vezetett terület működését, majd egy compliance esettanulmányon keresztül tesztelte a jelenlévők üzleti etikai érzékenységét.

A program folytatásaként a vezetői beszélgetés következett, amelyben Dávid Zoltán, a vállalat stratégiai vezérigazgató-helyettese beszélt karrierútjáról, a különböző kultúrákkal és generációkkal való közös munkáról, a telekommunikáció jövőjéről, és megosztotta személyes vezetői tapasztalatait is.

A nap zárásaként a Yettel díjnyertes székházát jártuk be, amely számos fenntartható megoldást valósít meg. Az épületről a Facility Management csapat képviseletében Páhi Sándor osztott meg a sok érdekes információt.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

Az upcycling, avagy az értékteremtő újrahasznosítás állt a 2025. szeptember 9-i Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozó középpontjában, melyet a SolServices Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Farkas Gábor látott vendégül a Spitz-Villában található irodájukban.

Az upcycling a hulladék vagy melléktermékek kreatív, értéknövelő újrafelhasználása, amelynek eredményeként az eredetinél magasabb értékű termék jön létre. Szemben a klasszikus újrahasznosítással (recycling), mely gyakran alacsonyabb minőségű anyagot eredményez, az upcycling értéket teremt. A téma elméleti hátterét, jópéldákat és a vállalatok számára is elérhető előnyöket Takács Ivett, a BCSDH körforgásos gazdaság projektmenedzsere mutatta be röviden.A gyakorlati megvalósításra inspiráló példáként: Bondár-Marosvári Bettina, az Ayvens marketing- és PR-csoportvezetője mutatta be a vállalat upcycling projektjét. A LeasePlan Hungária Zrt. és az ALD-Automotive Hungary Kft. összeolvadása és a márkaváltás során a két vállalat marketing anyagai nem hulladékként, hanem egy projekt keretében kerültek értékteremtően újrahasznosításra. A végeredmény 250 darab, munkavállalók által használt táska, laptop táska és hátizsák. Emellett a változásmenedzsment és a belső kommunikáció eszközeivé is váltak.A Magyarországon egyedülálló vállalkozást működtető Jeney Orsolya, az Upcycling Productions Kft. alapító-ügyvezetője is bemutatkozott, aki az Ayvens projekt termékeinek kivitelező partnere volt. Orsolya személyes életútján keresztül világított rá az upcycling lakossági és vállalati lehetőségeire.A találkozó második felében a 2026 október 5-7. között most először Magyarországra érkező Circular Economy Hotspot nemzetközi konferencia közös előkészítése kapott hangsúlyt. A résztvevők Márta Irén, a BCSDH igazgatójának vezetésével megkezdték az esemény szakmai irányvonalainak, fókuszpontjainak közös tervezését. A munkacsoport ismételten bebizonyította, hogy a vállalati szektor elkötelezett a körforgásos megoldások iránt, és készen áll a közös gondolkodásra a körforgásos jövő érdekében.

Köszönjük támogatóinknak!