A kibocsátáscsökkentés mellett a klímakockázatok kezelése és a vállalati reziliencia kialakítása a következő üzleti kihívás

Budapest, 2026. november 13. – Egyre több hazai vállalat méri üvegházhatásúgáz-kibocsátását és rendelkezik kibocsátáscsökkentési célokkal, azonban a célok és a tényleges megvalósítás között továbbra is, különösen az értékláncban, jelentős rés látható. Közben a klímaváltozás hatásai már közvetlen üzleti kockázatot jelentenek. A BCSDH a hazai élenjáró vállalatok körében, a Deloitte szakmai támogatásával végzett 2026-os Towards Net Zero felmérésében a válaszadók 86 százaléka több működési területen is érzékeli a negatív hatásokat, miközben saját stratégiája vagy üzleti modellje ellenálló képességét mindössze minden negyedik vállalat vizsgálta.

A kutatás eredményei különösen aktuálisak a 2026-os év eseményeinek tükrében. A rendkívüli aszály és a Duna extrém alacsony vízállása megmutatta, hogy a fizikai klímakockázatok rövid idő alatt közvetlen gazdasági kockázattá válhatnak. Az alacsony vízállás korlátozta a dunai hajózást és az áruszállítást, miközben a Paksi Atomerőmű egyes blokkjainak teljesítményét is vissza kellett fogni. Egy külső gazdasági elemzés a magasabb energiaimportból fakadó többletkiadást 100–200 milliárd forintra becsülte.

„Mindez jól mutatja, miért nem elegendő önmagában a dekarbonizáció. A vállalatoknak egyszerre kell csökkenteniük saját klímahatásukat és felkészülniük azokra a fizikai következményekre, amelyek már most hatással lehetnek az energiaellátásra, az alapanyagokra, a logisztikára és a működési költségekre. A mitigáció és az alkalmazkodás ezért ugyanannak a vállalati klímastratégiának a két oldala, és az ellenálló képesség ezért a hosszú távú működőképesség egyik kulcskérdésévé vált.” –  mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Az értékláncban még jelentős a különbség a klímacélok és a megvalósítás között

A dekarbonizáció területén az előrelépés elsősorban a mérésben és a célkitűzésben látható, az értéklánc tényleges átalakítása azonban lassabban halad. Egyre több vállalat mér és tűz ki kibocsátáscsökkentési célokat: a válaszadók 71 százaléka rendelkezik konkrét célkitűzéssel, 56 százalékuk pedig már a teljes Scope 1, 2 és 3 kibocsátását méri, szemben a 2024-es 45 százalékkal. A mérés és a célkitűzés közötti korábbi rés is bezárult: 2026-ban már minden kibocsátáscsökkentési céllal rendelkező vállalat méri ÜHG-kibocsátását. Ugyanakkor a konkrét Net Zero céldátummal rendelkező vállalatok aránya 68 százalékról 59 százalékra csökkent, ami nagyobb óvatosságot és a hosszú távú vállalások megvalósíthatóságával kapcsolatos bizonytalanságot is jelezhet.

A célkitűzés azonban még nem jelent tényleges kibocsátáscsökkentést. Ez különösen az értékláncban látszik: a Scope 3 célkitűzéssel rendelkező vállalatok 37 százaléka még nem kezdett érdemi intézkedésekbe, további 19 százalék pedig csak pilot szintig jutott. Vagyis több mint felüknél a Scope 3 dekarbonizációja még legfeljebb pilot fázisban van. Ezzel szemben a saját működésben, a Scope 1 és 2 esetében mindössze 5 százalék nem kezdte még meg az intézkedéseket.

A vállalatok mozgástere közben kommunikációs szempontból is változik. A fogyasztók zöld átállásában való szerepvállalásának növeléséről szóló irányelv, az EmpCo 2026. szeptember 27-től alkalmazandó szabályai tovább erősítik az elvárást, hogy a környezeti állítások egyértelműek, pontosak és megfelelően alátámasztottak legyenek. A kutatásból nem állapítható meg, hogy a szabályozási változás okozta volna a Net Zero céldátumot vállaló cégek arányának csökkenését, de a szabályozási környezet egyértelműen a megalapozottabb és körültekintőbb klímakommunikáció irányába tereli a vállalatokat.

„Egyre több a mérés és a konkrét cél, de ettől még nem feltétlenül csökken gyorsabban a kibocsátás. Különösen a Scope 3 esetében látunk komoly megvalósítási rést. Közben a Net Zero céldátummal rendelkező vállalatok arányának csökkenése arra utalhat, hogy a cégek óvatosabbá váltak a hosszú távú vállalásokkal. A következő években ezért nem az lesz a valódi kérdés, hogy kinek van Net Zero célja, hanem az, hogy ki tud hiteles és mérhető átmeneti pályát felmutatni hozzá.” – mondta Borek Flóra, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadás csapatának szenior menedzsere.

A dekarbonizáció megvalósítási kihívásai mellett egy másik kihívás is kirajzolódik: miközben a klímaváltozás hatásait a vállalatok 86 százaléka már több működési területen is érzékeli, mindössze 25 százalékuk vizsgálta azt, hogy stratégiája vagy üzleti modellje mennyire ellenálló ezekkel a változásokkal szemben. Rendszeres, szcenárióalapú és a döntéshozatalba is beépülő értékelést mindössze 11 százalékuk végez.

Az alkalmazkodásban hasonló végrehajtási rés látható: a vállalatok 58 százaléka már tett konkrét lépéseket a fizikai klímakockázatok kezelésére, ezek azonban jellemzően még nem rendszerszintűek. Az alkalmazkodási intézkedések mindössze 13 százalékuknál épültek be átfogóan a működési, fejlesztési és irányítási döntésekbe.

A kutatás alapján tehát a következő kihívás nem egyszerűen a klímakockázatok felismerése, hanem azok stratégiai és működési döntésekké, majd rendszerszintű alkalmazkodási intézkedésekké alakítása.

A reziliencia és a dekarbonizáció kéz a kézben jár

A kutatás alapján a következő lépés nem újabb, egymástól elkülönülő fenntarthatósági célok kitűzése, hanem a kibocsátáscsökkentés, a klímakockázatok és az alkalmazkodás beépítése az üzleti döntéshozatalba. A reziliencia ebben az értelemben nem különálló fenntarthatósági feladat: azt mutatja meg, hogy egy vállalat mennyire képes felkészülni a változó körülményekre, kezelni azok üzleti hatásait és hosszú távon is versenyképesen működni.

Erre a szemléletre épül a Deloitte Sustainability & Resilience Platform is, amely a fenntarthatóságot a megfelelési feladatokon túl üzleti és stratégiai kérdésként kezeli. A megközelítés összekapcsolja a dekarbonizációt, a klíma- és más üzleti kockázatok értékelését, az alkalmazkodást és a stratégiai tervezést annak érdekében, hogy a vállalatok ne csak reagáljanak a változásokra, hanem hosszú távú üzleti döntéseikben is számoljanak velük.

*****

 A 2026-os Towards Net Zero felmérésről

A BCSDH közel 150 tagvállalatának megküldött kérdőívet 80 válaszadó töltötte ki. A kutatás a vállalatok ÜHG-kibocsátásának mérését és csökkentését, klímakockázataik kezelését, valamint alkalmazkodási és rezilienciaérettségét vizsgálta.

 

 Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak: 

 

Budapest, 2026. november 11. – Újra összeült az egyedülállóan széles összefogásban, neves szakemberek részvételével működő Net Zero Tanácsadó Testület, amelynek elsődleges célja, hogy elősegítse, felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat. Ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás megállításáért, illetve segítve a klímareziliens gazdasági működés elérését. A kormányváltás után két új tagja lett a testületnek: az Élő Környezetért Felelős Minisztérium részéről Kelemen Ágnes, vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár, illetve az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium részéről Dr. Búza László, az élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár.

A Magyar Nemzeti Bank épületében tartott esemény házigazdájaként Dr. Sipos-Tompa Levente alelnök köszöntötte a résztvevőket és beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a zöld átállás érdemi előmozdításáért Magyarországon és kiemelte, hogy a klímaadaptáció és klímareziliencia területén is a finanszírozás elsősorban a hazai pénzügyi rendszerből tud érkezni.

Olyan időszakot élünk, amikor a világunk egyszerre több irányból is komoly kihívásokkal néz szembe. A geopolitikai feszültségek átrendezik az ellátási láncokat, bizonytalanságokat teremtenek az energia- és nyersanyagpiacokon, és sok esetben háttérbe szorítják a hosszú távú fenntarthatósági szempontokat a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben.

Eközben a klímaváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak. Az extrém időjárási események – hőhullámok, aszályok, árvizek – már nemcsak környezeti, hanem súlyos gazdasági és társadalmi kihívást is jelentenek. Egyértelművé vált, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülés is sürgető feladat.

Nem csupán az a kérdés, hogyan alkalmazkodunk a változásokhoz, hanem az is, hogyan tudjuk megőrizni működőképességünket, és hogyan válhatunk ellenállóbbá a jövő kihívásaival szemben.

„Ebben a komplex és bizonytalan környezetben különösen felértékelődik az együtt gondolkodás, az összefogás és a szakmai párbeszéd szerepe. A klímasemlegesség és a klímareziliencia megteremtése közös felelősségünk, amelyhez a tudomány, az üzleti szféra és a döntéshozók összehangolt együttműködésére van szükség.” – mondta el Ifj. Chikán Attila a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke – „A Net Zero Tanácsadó Testület munkája éppen ezért kulcsfontosságú: hidat képez a stratégiai célok és a megvalósítható, gyakorlati lépések között. Hiszem, hogy az itt jelen lévő tudás, tapasztalat és elkötelezettség hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország a kihívások ellenére is következetesen haladjon a klímasemlegesség felé vezető úton, miközben gazdaságunk ellenálló képességét is erősítjük, versenyképességét növeljük.”

A résztvevők üdvözölték, hogy az új kormányzatból két minisztérium is már képviselteti magát a testületben.

A tanácsadó testület tagjai arra számítanak, hogy új lendületet tud kapni a fenntarthatóság több területe is, és hogy további minisztériumok és szakmai szereplők bevonásával a Net Zero Tanácsadó Testület szerepe felértékelődhet abban, hogy a gazdaság fenntarthatósági jó gyakorlatai, a továbblépés akadályai, az egyes területek lehetőségei és a lehetséges szabályozói előremozdító tényezők is a közös párbeszéd részeivé váljanak. Az üzleti szférának vannak megoldásai, vannak céljai és eszközei, amelyek Magyarország klímavédelmi céljai és az ország ellenállóképessége érdekében bevethetők.

A Net Zero Tanácsadó Testület tagjai (2026.11.06-i állapot szerint)

  • Barta Zsombor, NFFT – Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács –országgyűlési vezető tanácsos
  • Dr. Búza László, Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium – élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkár
  • Ifj. Chikán Attila,  BCSDH – Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért – elnök
  • Gyura Gábor, HUSIF – Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület, alapító, igazgató
  • Kárpáti András, Jövő Mobilitása Szövetség – elnök
  • Kelemen Ágnes, Élő Környezetért Felelős Minisztérium – vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár
  • Kovács Marcell, MASPED  – vezérigazgató, az MLBKT – Magyar Logisztikai-, Beszerzési és Készletezési Társaság képviseletében
  • Kőrösi Csaba, ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke
  • Justin McKenzie Smith, Brit Nagykövetség – az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete (felkérés alatt)
  • Dr. Sipos-Tompa Levente, Magyar Nemzeti Bank – alelnök
  • Szarvas Gábor, HuGBC – Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete – elnök
  • Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, IPCC – ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület – alelnök

 

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak: 

2026 őszén lezajlott „A jövő vezetői” program Alumni szervezetének vezetőségválasztása. Az Alumni közösség tagjai újabb három évre bizalmat szavaztak Bori Máténak, az Ayvens Operációs és Car Remarketing igazgatójának, aki így továbbra is az Alumni szervezet vezetőjeként folytatja munkáját. A választás során az évfolyamok képviselőiről is döntöttek, akik az Alumni vezetővel közösen dolgoznak a közösség további erősítésén. „A jövő vezetői” program Alumni közössége az idén végzett résztvevőkkel együtt immár 13 évfolyam több, mint 400 tagját fogja össze. 

Bori Máté az elmúlt három évben az Alumni szervezet vezetőjeként és a 2019-es évfolyam képviselőjeként is aktívan hozzájárult a közösség működéséhez, a szakmai és személyes kapcsolatok fenntartásához. Újraválasztása kapcsán hangsúlyozta, hogy nagy értéknek tartja a program során kialakult kapcsolatok továbbélését, valamint az Alumni tagok nyitottságát a közös programokra, a tapasztalatcserére és a szakmai párbeszédre. 

A következő időszakban is kiemelt célja, hogy az Alumni közösség tagjai aktívan kapcsolódjanak egymáshoz és a BCSDH kezdeményezéseihez, valamint minél több lehetőség nyíljon a találkozásra, a kapcsolatépítésre, a tapasztalatok megosztására és a közös gondolkodásra. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a program során megszerzett tudás és a kialakult kapcsolatrendszer a képzés lezárása után is értéket teremtsen a résztvevők és szervezeteik számára. 

Az Alumni vezetőség tagjai: 

  • Alumni vezető: Bori Máté – Ayvens, Operációs és Car Remarketing igazgató 
  • 2014-es évfolyam: Nagy Andrea – BCSDH 
  • 2015-ös évfolyam: Jakab Judit 
  • 2016-os évfolyam: Bite Gábor – PPG 
  • 2017-es évfolyam: Hőgyész Anna – Nestlé 
  • 2018-as évfolyam: Baranyai Attila – Nokia 
  • 2019-es évfolyam: Bori Máté – Ayvens 
  • 2020-as évfolyam: Rékasi Eszter – Transporeon 
  • 2021-es évfolyam: Szabó Gábor 
  • 2022-es évfolyam: Nagy Julianna – KPMG 
  • 2023-as évfolyam: Guti Gellért – Budapest Airport 
  • 2024-es évfolyam: Fülöp Ágnes – Generali 
  • 2025-ös évfolyam: Kenderes Péter – MAZAK 
  • 2026-os évfolyam: Aschenbrenner András – a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatója 

A 2024-es és 2025-ös évfolyamok képviselőinek mandátuma még tart, így az ő esetükben most nem került sor új választásra. A 2026-os évfolyam képviselőjét, Aschenbrenner Andrást pedig még a program részeként választották meg az évfolyam résztvevői. 

A vezetőség feladata, hogy képviselje az egyes évfolyamok érdekeit, támogassa a tagok közötti kapcsolattartást és információáramlást, valamint aktívan részt vegyen az Alumni közösség programjainak és kezdeményezéseinek alakításában. 

Gratulálunk az újraválasztott Alumni vezetőnek és a vezetőség valamennyi tagjának! Köszönjük, hogy vállalják a közösség képviseletét és a közös munkát, amellyel hozzájárulnak ahhoz, hogy „A jövő vezetői” program közössége a képzés befejezése után is élő, támogató szakmai hálózat maradjon.

Mit jelent a siker? Mitől lesz valaki jó vezető? Miért fontos az alázat, és hogyan ismerhetjük meg igazán egy másik ember gondolkodását? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Zeitler Ádámmal, a Milestone Institute társalapítójával, a Lauder Javne Iskola főigazgatójával a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni közösségének november 4-i találkozóján. A személyes történetekkel, elgondolkodtató felismerésekkel és mély témákkal teli estnek az Ayvens adott otthont.

A résztvevőket elsőként Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója köszöntötte, aki közvetlen, humoros és barátságos megnyitójával megalapozta az este hangulatát. A találkozó helyszíne is különleges volt: az Ayvens 2025 végén átadott, modern, világos és emberközpontú irodája a nemrég elnyerte „Az Év Közönségkedvenc Irodája 2025” díjat.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a szervezet nevében üdvözölte a résztvevőket, kiemelve az Alumni közösség jelentőségét, a folyamatos tanulás és a tapasztalatcsere fontosságát. Bori Máté, az Alumni közösség vezetője, az Ayvens operációs és car remarketing igazgatója szintén köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölve a közösséghez frissen csatlakozott, 2026-os évfolyam tagjait.

Az est középpontjában Zeitler Ádámmal folytatott kötetlen vezetői beszélgetés állt, amelyet Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” program vezetője moderált. Ádám különleges életútja számos izgalmas témát kínált: közgazdászként a vállalati világból érkezett az oktatásba, 2011-ben két társával megalapította a Milestone Institute-ot, majd a zsidó tanulás és a rabbiság felé fordult. Ma a Lauder Javne Iskola főigazgatójaként dolgozik.

A beszélgetés során szó esett a Milestone létrejöttéről, a tehetséggondozásról, a vezetői felelősségről, a személyes értékekről, valamint arról is, hogyan változik az életünk során az, amit sikerről gondolunk. Az este egyik legemlékezetesebb gondolata egy feladathoz kapcsolódott: „Definiáld a végtelent!”

Ádám szerint ahhoz, hogy igazán megismerjük valakinek a gondolkodását, szemléletét és beállítottságát, érdemes olyan összetett, nyitott feladat elé állítani, amelyre nincs egyetlen magától értetődő válasz. Ilyen például a végtelen meghatározása. Van, aki a matematika és a számok felől közelíti meg, más filozófiai kérdésként tekint rá, megint más a művészet segítségével próbálja megragadni. Nemcsak az érdekes, milyen választ adunk, hanem az is, hogyan kezdünk hozzá a megoldáshoz.

A beszélgetésbe a résztvevők is aktívan bekapcsolódtak. Egymást követték a kérdések, amelyek újabb és újabb nézőpontokat, személyes történeteket és gondolatokat hoztak felszínre. Az este jól megmutatta, milyen értéket jelent, amikor különböző iparágakból érkező, eltérő tapasztalatokkal rendelkező vezetők és szakemberek nyitottan, őszintén beszélgethetnek a számukra fontos kérdésekről.

Köszönjük Zeitler Ádámnak a nyitott, inspiráló beszélgetést, az Ayvensnek, Pesti Tímeának és Bori Máténak a nagyszerű vendéglátást, valamint minden résztvevőnek az aktív közreműködést és a közös gondolkodást!

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

2026. október 15-én a Shell Hungary Zrt.-nél tartottuk a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyének soron következő találkozóját. A találkozó elején Marik Gyula, a Shell Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a vállalat alapértékei (a becsületesség, a tisztesség és az emberek iránti tisztelet) között az emberi érték kiemelt helyet foglal el. Legfontosabb prioritásaink közé tartozik az emberi erőforrásokba való befektetés. Ugyanennyire fontos a befogadó, sokszínű, esélyegyenlőséget biztosító környezet megteremtése is.

Ezután Szederkényi Zita programvezető értékelte „A jövő vezetői” program 2026-os évét a résztvevők visszajelzéseinek tükrében. Elmondta, hogy a program tizenharmadik évfolyama számára is sok értéket adott a képzési napokon való részvétel. Betekintést nyertek más vállalatok mindennapjaiba, fenntarthatósági kihívásaikba, és emellett kapcsolataik építésére is számos lehetőség nyílt, miközben szakmai ismereteiket is bővítették.

A találkozó második részében egy nagyon aktuális témában, a bértranszparencia irányelvnek való megfelelésben mélyültünk el. Zsákovics Anikó, a Summit D&V Kft. Senior HR and ESG specialistája és Sebestény József, a Future FM Zrt. üzletfejlesztési igazgatója osztották meg tapasztalataikat a résztvevőkkel. A résztvevők is aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe, melyből egy nagyon színes helyzetkép rajzolódott ki. A bértranszparencia várhatóan versenyképességi kérdés lesz, de megfelelő edukációval támogatva pozitív változásokat hozhat.

 

Dr. Neulinger Ágnes közgazdász, kutató, a fenntartható élelmiszerrendszerek szakértője. PhD fokozatát 2008-ban, habilitációját 2018-ban szerezte a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol közel két évtizedig dolgozott oktatóként és kutatóként – többek között tanszékvezetőként és szakfelelősként – egészen 2022-ig, emellett más egyetemeken is tanított és kutatott. Az akadémiai pálya mellett vállalati tapasztalatot is szerzett a piackutatás területén, ügynökségi és ügyféloldalon egyaránt.
Jelenleg az ESSRG (Environmental Social Science Research Group) vezető kutatója, ahol elsősorban fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó projekteket visz.
Szívügye a fenntarthatóság iránti elkötelezettség erősítése és a fenntartható szemlélet közös alakítása: kollégáival kidolgozta a Corvinus Egyetemen az Ökoklub módszertant, majd éveken át mentorálta sikeresen az egyetem ökoklubjait.

 A Budapesten megrendezett European Circular Economy Hotspoton több mint 20 országból, négy földrészről érkező közel 300 részvevővel, nemzetközi szakértők és vállalati szereplők mutatták meg, hogy a körforgásos gazdaság nem a hulladék keletkezésénél kezdődik, hanem jóval korábban: amikor eldöntjük, mire van valóban szükségünk, hogyan tervezzük meg a termékeket, mennyi anyagot használunk fel az előállításukhoz, és miként tudjuk a lehető leghosszabb ideig használatban tartani őket. Egy könnyebben javítható berendezés, egy felújítható épület vagy egy másodlagos nyersanyagokra épülő gyártási folyamat sokszor többet jelent a körforgásosság szempontjából, mint az életciklus végén végzett újrahasznosítás. A  zárónapon ipari és városi példákon keresztül mutatták be, hogyan működik a körforgásosság a gyakorlatban.

Hogyan valósul meg a körforgásos gazdaság ipari léptékben?

A Circular Economy Hotspot Budapest 2026 keretében a résztvevők ellátogattak az ALTEO Circular nemrégiben átadott kistarcsai létesítményébe, ahol megismerhették, hogyan alakítják a hulladékválogatási és anyagvisszanyerési technológiák a hulladékot értékes másodnyersanyagokká.
A látogatás betekintést nyújtott az erőforrások visszanyerésének folyamataiba, valamint lehetőséget teremtett az ipari szimbiózis gyakorlati működésének megismerésére: hogyan kapcsolhatók össze a különböző hulladékáramok azokkal az iparágakkal, amelyek a visszanyert anyagokat újra fel tudják használni.
A résztvevők számára ez kiváló alkalom volt arra, hogy a konferencián megvitatott kérdéseket a gyakorlatban is megvizsgálják, és közvetlenül megismerjék az anyagok körforgásban tartásához szükséges technológiákat és szakértelmet.

Több teret a természetnek a városban! 

A Circular Economy Hotspot Budapest 2026 „Feel the Nature in the City” című szakmai látogatásán a résztvevők a fenntartható városfejlesztés három különböző megközelítését ismerhették meg. A Graphisoft Parkban azt láthatták, hogyan alakítható át egy korábbi ipari terület zöld üzleti környezetté, közelebb hozva egymáshoz a munkahelyeket és a természetet.
A program HelloVelo elektromos kerékpárokkal folytatódott, így a résztvevők személyesen is megtapasztalhatták, milyen szerepet játszhat az elektromobilitás a városi terek összekapcsolásában.
Az utolsó állomás, a Pünkösdfürdő Park a természetalapú megoldásokra helyezte a hangsúlyt. A látogatás bemutatta, hogyan járulhatnak hozzá a városi zöldterületek a klímaalkalmazkodáshoz és a biodiverzitás megőrzéséhez, miközben kikapcsolódási és rekreációs lehetőséget is biztosítanak a lakosság számára.

City Walk – Körforgásos városi kincskeresés

Mi a közös egy babaklinikában, egy vintage üzletben és egy egykori raktárépületben? Mindegyik felfedezésre váró állomásként szerepelt a Circular Economy Hotspot Budapest 2026 keretében megrendezett körforgásos városi kincskeresésen (Circular City Treasure Hunt).
A program a Premier Kultcaféban indult, amely a kultúrát, a közösségi életet és az inkluzív foglalkoztatást kapcsolja össze. Innen a résztvevők kisebb csapatokban vágtak neki a városnak, hogy saját útvonalukat megtervezve legalább három körforgásos helyszínt felkeressenek, és mindegyikről fényképet készítsenek.
Az állomások a körforgásos gazdaság különböző, a mindennapi városi életben is megjelenő aspektusait mutatták be:
– Printa Budapest: hogyan határozzák meg a helyi tervezési és gyártási folyamatok, valamint az anyagválasztás a termékek jövőjét.
– Babaklinika: hogyan segíti a szaktudás és a kézműves mesterségbeli tudás a nagy becsben tartott tárgyak élettartamának meghosszabbítását, akár generációkon át.
– Cseriti vintage üzlet: hogyan találhatnak a tárgyak új tulajdonosra, és hogyan folytatódhat a történetük az újrahasználat révén.
– Corvinus Sóház és Bálna: hogyan kapcsolódik össze Budapest kereskedelmi és raktározási öröksége az épületek új funkcióival.
A csapatokat minden állomáson különböző fotós kihívások várták: meg kellett örökíteniük egy figyelemre méltó tervezési részletet, bemutatniuk a javítás értékét, kiválasztaniuk egy tárgyat, amelynek második életet adnának, vagy egyetlen képen összekapcsolniuk a régit és az újat.
A megosztott mobilitási megoldások használatáért bónuszpont járt, egy újabb fontos körforgásos szempontra irányítva a figyelmet: a birtoklás helyett a hozzáférés előtérbe helyezésére.
A program végén minden résztvevő a Zwack Unicum Házban találkozott, ahol gyárlátogatás és kóstoló várta őket. A történelmi helyszín, amely ma is az Unicum gyártásának otthona, újabb példát mutatott arra, hogyan őrizhető meg és hasznosítható tovább az ipari örökség.

MATE és ProfiKomp – A biológiai körforgás a gyakorlatban
Hogyan válhat a biológiai hulladék ismét értékes erőforrássá? A Circular Economy Hotspot Budapest 2026 keretében a résztvevők ellátogattak a ProfiKomp® Grouphoz és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre (MATE) Gödöllőn, hogy megismerjék a biológiai körforgás gyakorlati megvalósítását.
A ProfiKomp® látogatása során a biológiailag lebomló anyagok aerob kezelésének műszaki megoldásai kerültek a középpontba, bemutatva a vállalat komposztálásban és hulladékgazdálkodásban szerzett több évtizedes tapasztalatát.
A MATE komposztáló létesítménye és Bioökonómiai Demonstrációs Központja lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők közelebbről is megismerjék, hogyan hasznosíthatók helyben a biológiai hulladékok, megvalósítva a zárt biológiai körforgást.
A látogatás betekintést nyújtott a biológiai körforgás működésébe, és megmutatta, hogyan segítik a korszerű technológiák és a gyakorlati szakértelem az értékes szerves anyagok visszaforgatását a gazdasági és természetes körfolyamatokba.

Köszönjük vendéglátóinknak és partnereinknek a szívélyes vendéglátást és, hogy megosztották velünk ezeket az inspiráló példákat.

A körforgásos gazdaság ma már nem egyszerűen arról szól, hogy mi történik a hulladékkal, hanem arról is, mennyi nyersanyagot használunk fel, hogyan tervezzük meg a termékeinket, és milyen üzleti döntéseket hozunk. A Budapesten megrendezett European Circular Economy Hotspoton több mint 20 országból, négy földrészről érkező közel 300 részvevővel, nemzetközi szakértők és vállalati szereplők mutatták meg, miért nem elég újrahasznosítani, és mi akadályozza, hogy a már működő megoldások szélesebb körben is elterjedjenek. 

A körforgásos gazdaság gondolata egyszerű: a termékek és az alapanyagok ne váljanak túl hamar hulladékká, hanem minél tovább maradjanak használatban. A megvalósítás azonban jóval bonyolultabb annál, mint hogy több szelektív hulladékgyűjtőt helyezünk ki. Ha közben folyamatosan nő az anyagfelhasználás, a termékek élettartama rövidül, és az új alapanyag olcsóbb marad az újrahasznosítottnál, akkor a rendszer alapvető működése nem változik meg.

A hulladék csak a probléma egyik fele

A konferencia egyik központi üzenete az volt, hogy az újrahasznosítás önmagában nem elég: a nyersanyag-felhasználást is csökkenteni kell. Janez Potočnik, az ENSZ Környezetvédelmi Programja mellett működő International Resource Panel társelnöke rámutatott, hogy az EU körforgásos anyagfelhasználási mutatója az elmúlt másfél évtizedben mindössze egy százalékponttal javult. A kihívás nagyságát Peter Börkey, az OECD körforgásos gazdaságért felelős vezetője is érzékeltette: a műanyagoknak csak nagyjából a tizedét hasznosítják újra, a ritkaföldfémek esetében pedig az arány az egy százalékot sem éri el.

Tom Szaky, a TerraCycle alapító-vezérigazgatója szerint a változáshoz a szabályozásra is szükség van, hiszen a vállalatok jellemzően a gazdaságilag legkedvezőbb megoldást választják. Franciaországban például előírásokkal ösztönzik az újrahasználható termékek terjedését, többek között az élelmiszerüzletekben.

A körforgásosság a versenyképesség kérdése is

A lineáris gazdasági modell nemcsak környezeti terhelést jelent, hanem egyre nagyobb üzleti kockázatot is: a nyersanyagárak ingadozása, az ellátási láncok zavarai és a szabályozási bizonytalanság egyaránt nehezíthetik a vállalatok működését. Quentin Drewell, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) szenior igazgatója szerint ezért a körforgásosságot a vállalati stratégiába és a pénzügyi döntésekbe is be kell építeni.

A cél, hogy a cégek ne csak a keletkező hulladék mennyiségét mérjék, hanem azt is, mennyire függnek a folyamatosan rendelkezésre álló új nyersanyagoktól. A körforgásos működés így nem csupán fenntarthatósági vállalás, hanem a költségek, az ellátásbiztonság és a finanszírozási lehetőségek szempontjából is stratégiai kérdéssé válik. A konferencián elhangzott, hogy Magyarország is csatlakozni tervez a globális protokoll kísérleti programjához.

Kulcs az együttműködés

„No Circularity Alone – Együttműködés mint stratégiai versenyelőny” című panelbeszélgetésének, amelyet Freek van Eijk, a Holland Circular Hotspot vezérigazgatója moderált Prof. David Greenfield, a Circular Economy Institute alelnöke és a SOENECS ügyvezető igazgatója, Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója és  Vojtech Vosecky, a The Circular Economist alapítója részvételével, arra végkövetkeztetésre jutott, hogy a körforgásos gazdaság megvalósítása nem egyetlen vállalat feladata: az értéklánc szereplőinek együttműködése, a tudásmegosztás és a kiszámítható szabályozási környezet elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyedi kezdeményezések rendszerszintű változássá váljanak.

„Finanszírozásra váró projektek” című Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) által moderált panelbeszélgetés ezt a kérdést helyezte középpontba: hogyan értékeli a pénzügyi szektor a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket, és milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy projekt befektetésre alkalmassá váljon? A beszélgetésben résztvevő Kaan Tasyürek, az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepének ágazati vezetője, Kis Ferenc, az Európai Beruházási Bank (EIB) energetikai szakértője és Jihae Ko, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) fenntartható üzleti és infrastrukturális területének elemzője egyetértettek abban, hogy a körforgásos beruházások megvalósításának kulcsa a vállalatok és a pénzügyi intézmények közötti együttműködés, valamint a befektetési kockázatok és finanszírozási feltételek közös megértése, amely elősegítheti az innovatív megoldások gyakorlati megvalósítását és szélesebb körű elterjedését.

A ruhacserétől az ipari hulladékkezelésig

A körforgásos gazdaság nem csak ipari technológiákban vagy nagyvállalati stratégiákban jelenhet meg. A Fashion Revolution Hungary divatbemutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a ruhák élettartamának meghosszabbítása, a javítás, a ruhacsere és az újrahasznosítás is csökkentheti a divatipar környezeti terhelését. Ezen felül a konferencián egyetemek, startupok és vállalatok kiállítóként illetve rövid pitchek formájában is bemutatták fejlesztéseiket.

A klímától a design-ig

„A teljes kép: Lehet-e a körforgásos átmenet a klímavédelem eszköze?” című szekcióbeszélgetés Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója moderálásával azt járta körül, hogyan járulhat hozzá az anyagáramok újragondolása a kibocsátások csökkentéséhez, az ellátásbiztonság erősítéséhez és a vállalatok ellenálló képességének növeléséhez. A kerekasztal résztvevői Dr. Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics ügyvezető igazgatója, Simon Anita, az ALTEO Circular ügyvezető igazgatója, Vadas László, a Cyclosteel vezérigazgatója egyet értettek abban, hogy az anyagkörforgások zárásához együttműködésre van szükség.

„Digitalizáció a körforgásos gazdaság szolgálatában – Az adatoktól a döntésekig” című szekcióbeszélgetés Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető igazgatójának moderálásával olyan gyakorlati digitális megoldásokat mutatott be, amelyek hozzájárulnak a berendezések élettartamának meghosszabbításához, az építőanyagok nyomon követéséhez és az értékes erőforrások körforgásba történő visszavezetéséhez. Keresztesi-Molnár Evelin, a Siemens Energy magyarországi irányítástechnikai, digitalizációs és nukleáris irányítástechnikai területének vezetője, Dálnoki Ádám, a BauApp vezérigazgatója és Martin Basila, a Sensoneo vezérigazgatója és társalapítója beszélgetéséből kiderül, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik a körforgásos gazdaság megvalósításában és a digitális megoldások valódi üzleti értékének alapja a megbízható, hozzáférhető és összehangolt adat.

„Először utasítsuk vissza és csökkentsük?” című szekcióbeszélgetése Arató Gábor, a Manupackaging International Kft. ügyvezető igazgatójának vezetésével a körforgásos gazdaság egyik alapvető dilemmáját járta körül: hogyan csökkenthetjük valóban a környezeti terhelést, és milyen kérdéseket kell feltennünk még a gyártás megkezdése előtt? Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem ökológiai közgazdásza, Kasza Dóra, a Jász-Plasztik Kft. stratégiai igazgatója, Runtág Tivadar, a MOHU Zrt. stratégiai és fenntarthatósági igazgatója és Dr. Vida Ádám, az Edortech és a Bay Zoltán Kutatóközpont képviseletében egyet értettek abban, hogy a körforgásos gazdaság első lépése nem az újrahasznosítás, hanem a szükségtelen termelés és anyagfelhasználás elkerülése, már a terméktervezés során mérlegelni kell a valódi szükségleteket, a funkcionalitást és a teljes életciklus környezeti hatásait.

„Az ötlettől a körforgásig: tudatos tervezés a regeneratív jövőért” című szekcióbeszélgetés Berkovics Dalma, a French Tech Budapest elnökségi tagjának moderálásával azt járta körül, hogyan határozzák meg a tervezési döntések a termékeket, az üzleti modelleket és azokat a rendszereket, amelyek lehetővé teszik az erőforrások minél hosszabb ideig történő használatát. Barcza Dániel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) fenntarthatóságért felelős vezetője és professzora, Barbora Kotoun, az IKEA körforgásos gazdaságért felelős globális fenntarthatósági vezetője, Nagy Richárd, a COANDCO.cc és az i8.agency alapítója és tulajdonosa, és Zámbó Gergely, a Respray ügyvezető igazgatója beszégetésének konklúziója az volt, hogy a körforgásos innovációk sikeréhez az üzleti modellek újragondolására, ágazatok közötti együttműködésre és a megoldások gyakorlati tesztelésére van szükség.

„A szervesanyag-körforgás bezárása – Az élelmiszerek és a biomassza körforgásos hasznosítása” című szekcióbeszélgetés Dr. Fekete György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának igazgatójának vezetésével négy egymást kiegészítő megközelítést mutatott be: a regeneratív mezőgazdaságot, az élelmiszermentést, a melléktermékek értéknövelő hasznosítását és a szerves hulladékok biológiai kezelését. Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület alapítója és elnöke, Pinczés Marianna, a Grapoila ügyvezető igazgatója és Aleksza László, a Profikomp alapítója és ügyvezető igazgatója egyetértésre jutottak abban, hogy a szerves erőforrások értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a szereplők közötti együttműködés, a hatékony logisztika és a hulladékhierarchia követése. Elsődleges cél az élelmiszer-veszteség megelőzése és az anyagok minél magasabb hozzáadott értékű hasznosítása, míg a komposztálás a körforgás utolsó szakaszában biztosítja a tápanyagok visszaforgatását.

„Építsünk kevesebbet és okosabban! – Körforgásosság a jövő épített környezetében” című Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE Hungary társult igazgatója által vezetett szekcióbeszélgetés azt járta körül, hogyan gondolhatjuk újra az épületek teljes életciklusát – az új építkezések szükségességének megkérdőjelezésétől a meglévő terek és építőanyagok élettartamának meghosszabbításáig. Kocsány János, a Graphisoft Park SE igazgatótanácsának tagja, Bihari Ádám, a NaturARCH ügyvezető igazgatója, Livják Csaba, a BuildEXT Kft. ügyvezető igazgatója és Sándor Gergely, a Viador Átrium Group alapítója és ügyvezető igazgatója egyet értettek abban, hogy a körforgásos építőipar első lépése a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítása: az új építkezések helyett a felújítás, a funkcióváltás, a közösségi térhasználat és az építőanyagok újrahasználata jelentősen csökkentheti az erőforrás-felhasználást és a környezeti terhelést.

Ez a kezdet

„A körforgásos gazdaságra való átállás nem állhat meg az újrahasznosításnál, és nem kezelhetjük elszigetelt vállalati projektek soraként. Ahhoz, hogy valódi változást érjünk el, a körforgásosságnak a vállalati stratégiák, a finanszírozási döntések és a mindennapi működés részévé kell válnia. A budapesti Hotspot egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy a körforgásos átmenet ma már kevésbé technológiai, sokkal inkább együttműködési kihívás és az egyik legnagyobb eredménye, hogy három napra közös platformra hozta a nemzetközi szakértőket, a hazai vállalatokat és a pénzügyi szektort, és lehetőséget teremtett arra, hogy együtt keressük megoldásokat” – mondta Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Körforgásos Gazdaság Platform szervezésében megvalósult budapesti rendezvény így nemcsak újrahasznosítási technológiákat állított középpontba, hanem azt a kérdést is, hogyan lehet kevesebb nyersanyag felhasználásával működtetni a gazdaságot. Ehhez a már létező megoldások mellett olyan szabályokra, finanszírozási feltételekre és vállalati döntésekre van szükség, amelyek a körforgásosságot nem különálló kezdeményezésként, hanem a működés természetes részeként kezelik. A feltárt lehetőségek mentén új kezdeményezések indultak el, a párbeszéd folytatódik, az együttműködés csírái megjelentek. Az itt megkezdett munka a Circular Economy Platform keretein belül folytatódik.

A galériát még több képpel itt talál.

Újrahasznosított gyapjúhulladékból akusztikus falpanel, az első magyar szociális farm és szabadalmaztatott műanyag-újrahasznosítás: egyetem, civil szervezet és vállalkozás is díjat kapott a budapesti European Circular Economy Hotspoton. A háromnapos konferencia nyitónapján átadták a Holland Nagykövetség által alapított Fenntartható Tulipán Díj idei fődíját is.

Willem van Ee, a Holland Királyság magyarországi nagykövete adta át a díjakat. A zsűri szerint a fődíjat nyert projekt jól mutatja, hogyan válhat a hulladékból értékes erőforrás. A Soundwool panelei száz százalékban regionális gyapjúhulladékból készülnek, a gyártás energia- és víztakarékos, a színezéshez pedig helyi inváziós növényekből készült természetes festékeket használnak. A fenntarthatósági elismerést a budapesti European Circular Economy Hotspot október 5-i nyitónapján vehették át a projekt megálmodói.

A fődíj mellett két különdíjat is odaítélt a zsűri. Az egyik díjazott a Beyond Packaging, amely szabadalmaztatott kémiai eljárással csökkentené a műanyaghulladékot. A projekt még pilot fázisban van, de a zsűri szerint a hatása jelentős lehet, és az akadémiai és ipari együttműködés kiváló példája hiszen a konzorciumot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Jász-Plasztik és az IMSYS alkotja.

A másik különdíjas a miskolci Szimbiózis Alapítvány projektje lett, amely a Baráthegyi Majorságban, Magyarország első szociális farmján valósult meg. A pályázat a környezeti és társadalmi hatás, valamint az együttműködés és ökoszisztéma-építés kategóriában is minden zsűritagtól maximális pontot kapott. Az alapítvány erős társadalmi elkötelezettségét, valamint a körforgásosság és a társadalmi befogadás példamutató összekapcsolását a zsűri külön is méltatta.

A nyitóeseményen Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezetője a háromnapos European Circular Economy Hotspot Budapest szervezőjeként ünnepélyes körülmények között adta át a stafétabotot Csehországnak, Brnonak a Hotspot következő, 2027-es helyszínének. A szervezőket Tomas Sloboda képviselte.

A díjátadó mellett a nyitónapon kihirdették a 2028-as Hotspot európai helyszíneit is. Két év múlva a rendezvény egyik részét a Baltic Circular Hotspot rendezheti két országban: Észtországban és Litvániában, a másik helyszín Bukarest lesz, ahol a rendezés jogát a  Circular Economy Coalition nyerte el. A szervező Holland Circular Hotspot nevében Freek van Eijk, a szervezet vezetője kiemelte, hogy a körforgásosság felgyorsításához több helyi kezdeményezésre van szükség, így az európai régiók közül többen kerülhetnek fókuszba.

 

A galériában több képet is talál az eseményről.