Budapest, 2026. február 25. – Noszek Péter a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója személyében új elnökségi tagot választott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) taggyűlése. Gazsi Zoltán 10 évnyi munka után adja át helyét a BCSDH elnökségében.

„A gazdasági kockázatok növekszenek, a bizonytalanság állandósul, az a világ, amelyhez a vállalatainkat, üzleti modelljeinket, rendszereinket igazítottuk, már nem létezik. Megszaporodtak az időjárási szélsőségek, melyek hatásaira fel kell készülnie az üzleti szférának is. Meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan érinthetik ezek az üzleti működést és hogy tudunk alkalmazkodni és hogyan válhatunk rezilienssé. – mondta el köszöntő beszédében ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „De nem mindegy, hogy milyen állapotokhoz kell alkalmazkodnunk, rendszerszintű változások kellenek ahhoz, hogy a klímaváltozást megállítsuk. A BCSDH 158 tagvállalatával fenntarthatósági kérdésekben mára megkerülhetetlenné vált, és vállalatvezetői közösségként elkötelezett, hogy ezen változások élére álljon.”

A szervezet célja, hogy egyre több vállalattal ismertesse meg a fenntartható vállalatvezetést és területeit, valamint cselekvésre ösztönözzön.  Az elmúlt évtizedben közel 500 szakmai rendezvényt tartott, közel 300 aktív vállalati vezető csatlakozott valamilyen formában a kezdeményezéseihez, közel 200, a fenntarthatósági kihívásokra valódi válaszokat adó üzleti gyakorlatot mutattak be. Pótolhatatlan munkát végez a 2021-ben létrehozott, a szektorokon átívelő, szabályozói, tudományos és üzleti szféra fenntarthatóság iránt elkötelezett, kiemelkedő szereplőit tömörítő Net Zero Tanácsadó Testület is, hogy elősegítse és felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat.

A 13 éve indult „A jövő vezetői” program, amelyben már 404 tehetséges vezető vett részt, 2024-ben az Európai Vállalkozásfejlesztési díj nyertese lett Magyarországon a fenntartható átállás kategóriában. Itt és az Action 2020, illetve a Time to Transform 2030 Magyarország programba pedig több mint 300 civil, tudományos és vállalati szakértőt sikerült bevonni.

„Fontos munkát végez a Körforgásos Gazdaság Platform is, amellyel a BCSDH elnyerte a 2026. október 5-7-én Budapesten sorra kerülő európai Circular Economy Hotspot rendezésének jogát, ezzel láthatóságot adva a haza jó megoldásoknak és lehetőséget adva a nemzetközi legújabb eredmények megismerésének.”- tette hozzá Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója, kiemelve az idei és elmúlt év újdonságait. – „2025-ben elindítottuk a BCSDH Akadémiát, amely egyedülálló a maga nemében. A regisztrált online tudásplatformunk kifejezetten felsővezetőknek és döntéshozóknak készült és a fenntarthatóság területeit dolgozza fel stratégiai szinten. Már most elérhető a klímaalkalmazkodás téma, amit 2026-ban a körforgásos gazdaság követ. A neves szakértőkkel felvett rövid, célzott videók és a hozzá kapcsolódó konkrét példák, esettanulmányok, megvalósítás- és döntéstámogató anyagok segítik a vállalati döntéshozókat.”

Kilencedik alkalommal került átadásra a 2017-ben életre hívott Fenntartható Jövőért díj, elismerve a kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket a fenntarthatóság területén.

Miközben az ESG munkacsoport az ESG képzések és a vállalatokra szabható egyéb szolgáltatások a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási információk megértésével segíti a tagvállalatokat, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) állandó meghívottjaként gondoskodnak a vállalati szféra törekvéseinek képviseletéről. Ezen törekvések ma már messze túlmutatnak az üvegházhatású gázok emissziójának visszaszorításán: a magyar üzleti szektorban is egyre nagyobb figyelmet vívnak ki maguknak az olyan fenntarthatósági kihívások, amilyen a biodiverzitás megőrzése vagy a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése – megértve, hogy se természet nélkül, se ember nélkül nincs üzlet és nincs jövő – vagy a már meglévő változásokhoz való alkalmazkodás fontossága.

„Ami a jövőt illeti, erőfeszítéseink megsokszorozása szükséges globális, országos és vállalati szinten is, mint a klímaváltozás megállítása, mint klímaalkalmazkodás és reziliencia területén, akkor is, ha a térségünkre és a világ egyéb térségeire nehezedő geopolitikai feszültségek időnként elterelik a fókuszt.”– emelte ki Ifj. Chikán Attila. – „Csak a bizalom újjáépítése és új típusú együttműködési mechanizmusok révén tudjuk elérni a nagyobb ellenállóképességet, rezilienciát, és hozzájárulni egy stabilabb jövő kialakításához, ez fontos feladata a BCSDH-nak is.”

Noszek Péter az elnökség újonnan megválasztott tagja egyaránt kifejezte eltökéltégét, hogy tapasztalatával, munkájával támogatja a BCSDH munkáját segítve a vállalatokat, hogy a fenntarthatóság területén megtegyék a szükséges lépéseket, felgyorsítsák a rendszerszintű változásokat és valódi értékteremtő folyamatokat indítsanak akár az ESG, akár a klímacélok és -adaptáció, vagy a körforgásos gazdaság területén.

***

Noszek Péter
ügyvezető igazgató
Nestlé Hungária Kft.

Noszek Péter a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, több mint három évtizedes nemzetközi menedzsment‑ és pénzügyi tapasztalattal rendelkező vezető. Karrierjét 1991‑ben, gyakornokként kezdte a Nestlé svájci központjában, majd Angliát érintve, 1992‑ben tért vissza Magyarországra első megbízatására a szerencsi gyárba, később pedig a Nestlé Hungária kontrollereként dolgozott. Ezt követően különböző pénzügyi és vezetői pozíciókat töltött be Új‑Zélandon, Ausztráliában és a Fülöp‑szigeteken, mielőtt 2011‑ben Svájcba költözött, ahol a Nestlé Purina Petcare Europe pénzügyi igazgatójaként tevékenykedett. 2014‑ben kinevezték a Nestlé európai pénzügyi és kontrolling igazgatójává, majd az EMENA zóna pénzügyi vezetőjeként részt vett a vállalati egységek szervezésében és stratégiai fejlesztésében. 2018 januárjától a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója. Noszek Péter vezetése alatt a vállalat a hazai piac mellett regionális szerepet is betölt, jelentős beruházásokkal és kapacitásbővítésekkel támogatva a magyar élelmiszeripar fejlődését.

A vállalatnál közel egy évtizede kizárólag zöld árammal üzemelnek, 2025-ben napelem parkot adtak át a szerencsi üzemben. A büki állateledel gyár térségének gazdáival közösen több, mint 13 ezer hektáron folynak regeneratív módszereken alapuló művelési gyakorlatok.

Emellett kiemelt szerepet tulajdonít a társadalmi felelősségvállalásnak: a BOM – A Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának tagjaként, valamint a Magyar Tenisz Szövetség Fogyatékkal Élő Teniszezők Bizottságának elnökeként aktívan támogatja a közösségi kezdeményezéseket. Szívügyének tekinti a mentorálást is, több szervezetben mentorál, mint pl. a Menedzserszövetségben és az Art is Business közösségben is. Továbbá a Swisscham Hungary (Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara) alelnöki pozícióját is betölti. Pályafutását a Menedzserszövetség 2022-ben az Év Menedzsere díjjal ismerte el, 2024-ben a Behaviour HR Magazin az Év Cégvezetője címmel tüntette ki a Nagyvállalati kategóriában. 2023-ban Szerencs városa díszpolgári címet adományozott neki. 2026-ban a Menedzserszövetség elnökévé választották.

A váratlan havazás ellenére is sokan csatlakoztak a BCSDH tagjai számára szervezett KlímaFreskó programunkhoz és megtelt helyszíngazdánk, a Heineken irodája február 3-án.

Az esemény sikerének egyik kulcsa volt Hegedűs Kristóf (alapító-vezető, beeco; KlímaFreskó facilitátor) elgondolkodtató bevezető előadása, a program értő moderálása.

A tagvállalataink számára szervezett, a közös gondolkodásra épülő workshop, élményalapú formában segít megérteni a klímaválság okait, következményeit és összefüggéseit. A program az IPCC jelentések legfontosabb megállapításait dolgozza fel, közérthetően és gyakorlatiasan.

Az inspirációs workshop szilárd alapot adhat a téma vállalaton belüli elmélyítéséhez, támogatja a céges és egyéni klímavállalások megfogalmazását, valamint a megértésen keresztül motivációt nyújt azok megvalósításához.

A BCSDH szakemberei is végzett KlímaFreskó facilitátorok, így az élményalapú workshopot bátran ajánljuk a tagvállalataink számára is, a szolgáltatással és a részletekkel kapcsolatban további információ itt érhető el.

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

Az esemény karbontudatos megvalósításának támogatója:

Budapest, 2026. január 27. – A fenntartható átmenetben élenjáró magyarországi vállalatok 64 százaléka már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt üzleti tevékenysége során, de komplex megoldások még nem jellemzőek – derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) legfrissebb felméréséből. A KPMG szakmai támogatásával készült kutatás szerint a körforgásos integráció stagnál, ugyanakkor igen jelentős a fejlődési potenciál.

A BCSDH felmérésének eredményeiből kirajzolódó kép szerint stagnálás érzékelhető a körforgásos gazdaság terén Magyarországon: még mindig várat magára a paradigmaváltás, mivel a körforgásos gazdaság elvei és alkalmazása továbbra sem terjedt el mélységében a vállalatok körében. Továbbra is a kevésbé komplex körforgásos gazdasági modellek élveznek előnyt.

Kevés a komplex és stratégiai megközelítés

„Közel 10 éve indítottuk útjára a Körforgásos Gazdaság Platformot, azzal a céllal, hogy a szektorok közötti összefogással, a szinergiák kihasználásával elősegítsük a körforgásos átmenetet Magyarországon. Fontos eredmény, hogy az élenjáró vállalatok 75 százaléka már rendelkezik körforgásos célkitűzéssel és 49 százalékuk méri a körforgásos teljesítményét” – mondta a kutatás eredményeit bemutató eseményen Márta Irén, a BCSDH igazgatója. Hozzátette: a cégek kezdik felismerni, hogy ez egy komplex üzleti eszköz, amely egyszerre képes hozzájárulni a költséghatékonysághoz, az ellátásbiztonság javításához, az új üzleti modellek kialakításához és a dekarbonizációs célok eléréséhez.

Ugyanakkor arra is kitért, hogy csupán a vállalatok 21 százalékának van körforgásos gazdasági stratégiája.  Márta Irén szerint a körforgásos átmenet felgyorsítása csak tudásmegosztással, a jó példák megmutatásával, a lehetőségek és a legújabb innovációk bemutatásával és elsősorban összefogással lehetséges. Ennek fóruma lesz az október 5-e és 7-e között a BCSDH által Budapesten megrendezendő európai Circular Economy HOTSPOT, amely nemzetközi és hazai tudást és gyakorlati inspirációt kínál az üzleti szférának.

Globális és hazai erőforrás-használati kihívások

A BCSDH felmérése szerint a vállalatok 48 százalékát leginkább az erőforrás-hatékonyság motiválja a körforgásos gazdaságra való átállásban. A többi tényezőt is – mint a termék-és technológiai képességek fejlődését, a körforgásos gazdasági üzleti modell jövedelmezőségét, a kitettségek és kockázatok csökkentését, valamint a ÜHG kibocsátás csökkentését – fontosnak tartják, de még nem érzékelik annyira közvetlen hatásukat, hogy egyértelmű prioritási sorrendet alakítsanak ki.

„Az eredmények szerint a vállalatok 59 százalékának a hulladékgazdálkodás és 49 százalékának a megújuló erőforrások fenntartható beszerzése és felhasználása területén vannak célkitűzései” – rögzítette Nagy Julianna, a KPMG igazgatója, aki szerint ebben a nagyvállalatok és a kkv-k is hasonlóan gondolkodnak. A komplexebb körforgásos tevékenységekhez kapcsolható célkitűzések jelenleg háttérbe szorulnak.

A szakember arról is beszélt, hogy a már használt megoldások közül is még mindig a legkönnyebben alkalmazható, már működő tevékenységek a legnépszerűbbek. Ezek közé tartozik a maradékanyagok újrahasználata, értékesítése (53%), miközben az olyan komplex megoldások, mint a körforgásos design (31%), kevésbé kerülnek előtérbe. A jövőben az új üzleti modellek kialakítása mutatja a legnagyobb potenciált, amelyet a válaszadók 21 százaléka tervez megvalósítani.

A globális gazdaság évente körülbelül 100 milliárd tonna erőforrást használ fel, ennek a mennyiségnek mintegy 75 százaléka származik nem megújuló erőforrásokból. Az anyagok kitermelése és feldolgozása felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 55 százalékáért, a vízhiány 90 százalékáért, valamint a földhasználathoz kapcsolódó biodiverzitás-csökkenés 90 százalékáért és a levegőben szálló részecskék egészségkárosító hatásainak akár 40 százalékáért.

Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,75 Földnek megfelelő erőforrást használunk, így az ökoszisztémák nem tudnak lépést tartani igényeinkkel. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30 százalékkal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van.

„A Circularity Gap Report 2025-ös jelentése szerint a növekvő anyaghasználat miatt az anyagáramok mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak, ami a tavalyi 7,2 százalékhoz képest visszalépést jelent” – közölte Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója. Magyarország elmarad az európai 12,2 százaléktól, nálunk ez a szám 7,3 százalék körül mozog, ám a hazai teljesítmény értékelésekor szerinte érdemes néhány szempontot figyelembe venni.

Például azt, hogy azok az országok, amelyek magasabb erőforrás-hatékonysággal és jobb körforgásos mutatószámokkal rendelkeznek, abszolút mértékben több alapanyagot használnak fel és több hulladékot is termelnek. Ezáltal nagyobb lemaradást mutathatnak az „ideális” körforgásos szinttől, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztásuk milyen mértékben haladja meg az ökológiai kapacitásukat. Bartha-Horváth Bálint úgy véli: Magyarország nem feltétlenül van olyan messze a fenntartható működéstől, ha az ökológiai lábnyomát is mérlegeljük, de természetesen sok még a tennivaló.​

Összefogással gyorsítható az átmenet

A gazdasági növekedés fenntartható növekvő anyaghasználat nélkül is, az erőforrásaink hatékonyabb felhasználásával.  Ennek fontos eleme lehet az anyagigény csökkentését célzó innovációkon túl az ipari termékekben keletkező hulladék megszüntetése, valamint más ágazatok melléktermékeinek hasznos felhasználása.

„A körforgásos gazdaság nem egy kommunikációs üzenet, hanem működési kérdés. Az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy az iparnak nemcsak csökkentenie kell a keletkező hulladék mennyiségét, hanem a termelési folyamataiba rendszerszinten be kell építenie az újrahasznosítást” – hangsúlyozta Simon Anita, az ALTEO Circular ügyvezető igazgatója.

A jövő versenyképessége szerinte azon múlik, hogy a vállalatok mennyire képesek a melléktermékeket és hulladékokat más iparágak számára hasznosítható erőforrássá alakítani. A körforgásos szemléletet nemcsak környezetvédelmi, hanem ellátásbiztonsági és gazdasági kérdésnek is tartja, amely segít csökkenteni a nyersanyag- és energiaár-volatilitás kockázatait, valamint a kritikus alapanyagoktól való függőséget. Ugyanakkor Simon Anita meggyőződése, hogy mindez csak értéklánc-szintű és iparági együttműködések révén valósítható meg, ahol a vállalatok nem elszigetelten, hanem egymásra épülő rendszerekben gondolkodnak.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a körforgásos átmenet felgyorsításához elengedhetetlen, hogy a vállalatok még több ismerettel rendelkezzenek a terület hosszútávú stratégiai hasznáról, a benne rejlő üzleti lehetőségekről és segítséget kapjanak a megvalósításhoz, az azonnali lépések megtételéhez. Látszik, hogy ebben a vállalatok leginkább az állami pénzügyi ösztönzőkre számítanak, egyéb külső forrásokat kevésbé vesznek igénybe ilyen célra.

A körforgásosság jelenleg inkább szabályozási-megfelelési feladat ugyan, mintsem üzletimodell-szintű átalakulás, de az európai és a hazai szabályozás kulcsfontosságú, mert a kötelezettségek mellett piacot is teremt. A beszámolási kötelezettség a körforgásos adatok gyűjtésében is nagy fejlődést eredményezett, de még a célok nagy részét nem támasztják alá megfelelő méréssel. Ugyanakkor vannak valóban élenjáró cégek, nagyvállalatok és kkv-k egyaránt, ahol már komplex körforgásos rendszerek működnek és ahol stratégiai szinten kezelik a témát.

A BCSDH körforgásos felméréséről

A felmérés adatgyűjtési időszaka 2025 év végén zárult. Az eredmények 2026. január 27-én kerültek publikálásra.

A BCSDH közel 150 tagvállalatának kiküldött kérdőívet 80 válaszadó töltötte ki, közülük 25 szerepel a HVG TOP200-as listáján.

A COP30 egy olyan évben került megrendezésre, amelyet geopolitikai feszültségek és az éghajlatpolitikai vezető szerep visszaszorulásával kapcsolatos aggodalmak jellemeztek. Ugyanakkor, bár a konszenzusos tárgyalások korlátozottak voltak, Belém üzenete egyértelmű volt:

„A globális átállás az alacsony üvegházhatású gázkibocsátású és éghajlatváltozásnak ellenálló fejlődésre visszafordíthatatlan és a jövő trendje.”

A COP30 a szerkezetátalakítás és az újrafókuszálások pillanata is volt. A Párizsi Megállapodást a nemzeti prioritásokon alapuló, alulról felfelé építkező megvalósítás, nem pedig a felülről lefelé irányuló diktátum köré tervezték. Tíz évvel később, abban az országban, ahol az UNFCCC megszületett, a teljes szabálykönyvet megtárgyalták, és a végrehajtás az éghajlat-politika központi elemévé vált. Az előrelépés attól függ, hogy hol egyeznek az érdekek, és hogy gyakorlati együttműködés révén lendületet, hajtóerőt lehet-e teremteni, ami a Párizsi Megállapodás alapjául szolgáló megközelítés – azaz a nemzeti prioritásokon alapuló, alulról felfelé építkező megvalósítás, nem pedig a felülről lefelé irányuló diktátum.

Ez nemcsak a Cselekvési Terv (Action Agenda) – amely több mint 480 kezdeményezést mozgósít 190 ország, több tízezer vállalkozás, befektető és város részvételével – felemelkedése és átszervezése révén vált nyilvánvalóvá, mint az akadályok feloldásának és a megoldások kiterjesztésének motorja. Ez a COP30 eredményeiben is látható volt: ahol nem sikerült konszenzust elérni, az országok megállapodtak abban, hogy önkéntes kezdeményezésekkel haladnak előre a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás, az erdőirtás és a globális végrehajtási gyorsító program terén, hogy csökkentsék az NDC-k (Nationally Determined Contributions) közötti különbségeket.

Az üzleti élet számára ezek a fejlemények azért fontosak, mert az üzleti élet állt a cselekvési program középpontjában, és ez azt jelenti, hogy a politika nagyobb hangsúlyt fektet a befektetések előfeltételeinek megteremtésére. Ez egyrészt lehetőségeket, másrészt felelősséget is jelent:

• Annak azonosítása, hogy hol van szükség egyértelműbb befektetési jelzésekre és keretrendszerekre.
• Hozzájárulás a szabványok alakítását és a szakpolitika befolyásolását célzó platformokhoz.
• Együttműködés a befektetések és technológiák kockázatának csökkentése érdekében.

A vállalkozásoknak az ambíciók követelésétől a gyakorlati intézkedések és a megvalósítás akadályainak azonosítására kell áttérniük, amelyek az éghajlati célokat befektetésre alkalmas lehetőségekké alakítják. És a vállalkozások valóban nagy erővel álltak ki. A COP30 előtti São Pauló-i üzleti héten több mint 1500 üzleti vezető és befektető hangsúlyozta az értékláncokon átívelő együttműködés szükségességét a versenyképes és ellenálló eredmények elérése és a befektetések vonzása érdekében, a COP30 során pedig minden ágazatból és kontinensről származó vállalkozások vettek részt a munkában.

A Világtanács (WBCSD) részletes összefoglalóját a COP30-ról IDE KATTINTVA lehet elérni.

****

A november 25-i Race to Zero munkacsoporton Dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klíma nagykövete első kézből számolt be a fejleményekről és a legfőbb döntésekről. Az ezzel kapcsolatos hírt és további információkat ITT LEHET elolvasni.