Nagy várakozás kísérte a Parlament tavaszi ülésszakának utolsó napjait az ESG-vel foglalkozó szakmai szervezetek részéről is, ugyanis június 17-én szavaztak a képviselők az ESG törvény módosítását is tartalmazó törvényjavaslatról.
A végleges szöveg a Magyar Közlöny június 19-i számában érhető el.

Mit tartalmaz a végleges szöveg?

Szűkül az érintettek köre

A korábbi várakozásoknak megfelelően jelentősen szűkül a törvény hatálya alá tartozó vállalatok köre. A módosítás hatálybalépését követően a törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kötelezettség csak azokra a nagyvállalatok vonatkozik, melyek:

  • az ESG törvény mellékletében felsorolt ágazatokban végzik főtevékenységüket, és
  • az éves nettó árbevételük meghaladja a 90 000 millió forintot, és
  • az üzleti év mérlegfordulónapján legalább 500 főt foglalkoztatnak.

A közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól.

Könnyítések a beszámolás területén

A 2024., 2025. és 2026. üzleti évekre vonatkozó ESG beszámolók esetén:

  • nem kell tanúsítást lefolytatni,
  • nem kell a beszámolót megküldeni a Hatóságnak,
  • nem kell azt nyilvánosan közzétenni.

Viszont az ESG beszámolót el kell készítenie az érintett vállalatoknak ezekben az években is, amit a vállalat ügyvezető szerve fogad el.

Adatszolgáltatás kérése

2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, nem vállalhatnak kötelezettséget szerződés vagy írásbeli nyilatkozat formájában sem ESG adatszolgáltatásra. (Ez utóbbi kitétel a középvállalkozásokra is vonatkozik.)

A kis- és középvállalatok az állami ESG minősítő által végzett ESG minősítés megszerzésével eleget tehetnek ESG adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Szállítói kérdőív kitöltésével ugyanakkor a továbbiakban is megkereshetik őket a kötelezett vállalatok, így érdemes továbbra is gyűjteni az ESG-hez köthető adatokat

Finomodik a korrekciós intézkedések köre

A korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén.

2025. június 19-én a Randstad Hungary adott otthont a BCSDH Társadalmi tőke munkacsoport-találkozójának. Egy új kezdet is volt ez az alkalom: a jövőben alkotóműhelyként működik tovább a munkacsoport, mely egy inspiráló, szakmai közösségként dolgozik egy fenntarthatóbb és emberközpontúbb világ megvalósításáért.


Elsőként Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója mutatta be a Randstad legfrissebb kutatásainak eredményeit. Az aktuális trendek bemutatásán túl szóba kerültek az elkövetkező 5-10 év legnagyobb kihívásai is.

Ezt követően Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Kelemen Attila, a Proself Zrt. vezérigazgatója és a Társadalmi tőke munkacsoport vezetője ismertették az emberi érték témájához kapcsolódó szakmai eredményeket, valamint a tavalyi évben kidolgozott öt pontból álló akciótervet, amely az üzleti szféra számára kínál konkrét javaslatokat.


A találkozó második felében a résztvevők közösen gondolkodtak arról, hogy vezetőként milyen területeken tehetünk konkrét lépéseket a következő időszakban. Olyan témakörök merültek fel, mint a munkahely, mint „safe place”, a munkatársak edukációja fenntarthatósági témákban, a pénzügyi tudatosság fejlesztése vagy például a nyugdíjba vonulók tudásának bevonása.

Aktív kikapcsolódás, közösen eltöltött minőségi idő, szakmai felkészülés, inspiráló környezet, különleges ízélmények – Noszvajon tartottuk kétnapos csapatépítőnket, amely nagyszerű hely és alkalom volt közösségünk erősítésére és a 2026-os év szakmai előkészítésére.

A program többünk számára új élménnyel kezdődött: a noszvaji barlanglankásokat és a szomolyai kaptárköveket látogattuk meg tagvállalatunk, a HelloVelo által biztosított elektromos kerékpárokkal.

Az aktív programot finom ebéd és vacsora keretezte, különleges ízpárosításokkal, mindezt többségében a szálláshelyünk, a Nomád Hotel Noszvaj által helyben megtermelt alapanyagokból.

Második napunkat a szakmai feladatoknak szántuk Kelemen Attila, a ProSelf International vezérigazgatójának moderálásával a BCSDH hármas egységének jegyében, úgy mint a szakmaiság, az inspiráció és a közösség. Ebben kiemelt szerepet kapott a jelenlegi helyzet értékelése, az új módszertanok átnézése, valamint a 2026-os év szakmai előkészítése, kiemelve a BCSDH vezetésével megrendezésre kerülő European Circular Economy Hotspotot.

Köszönjük a HelloVelonak és a ProSelf-nek az aktív támogatását és bízunk benne, hogy az inspiráló környezet és a közös gondolkodás jól hasznosul majd az előttünk álló feladatok megvalósításában.

A hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. látta vendégül az idei második Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónkat június 11-én, melyet személyesen, illetve online is követhettek a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai.

A munkacsoport-találkozón betekintést nyerhettünk a McDonald’s fenntarthatósági stratégiájába, a 2025-ös Circularity Gap Report legfőbb megállapításaiba, emellett megismerhettük a Master Good Kft. és a Progress Étteremhálózat Kft. körforgásos megoldásait és a fenntarthatóságot is előtérbe helyező beszállítói kapcsolatok jellemzőit.

A találkozó felvezetéseként Szabó Judit kommunikációs és fenntarthatósági vezető bemutatta, hogy hogyan tud a McDonald’s pozitív hatást gyakorolni az emberekre és a bolygónkra. Kiemelte, hogy a körforgásos gazdaságot támogató megoldások közül a felelős és fenntartható alapanyag-használat, valamint a hulladékgazdálkodás kiemelt eleme a vállalat fenntarthatósági stratégiájának.

Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója idén is ismertette a legfrissebb Circularity Gap Reportot. 2025-ben a makrogazdasági trendek mellett a jelentés kiemelten foglalkozott a körforgásos gazdaság indikátoraival, 23 alindikátor alakulását találhatjuk meg az anyagban. A jelentésből kiderül, hogy bár kis lépéseket tettünk előre, a globális körforgásosság még mindig visszafelé halad az egyre növekvő anyaghasználat miatt. A friss adatok azt mutatják, hogy a tavalyi 7,2%-hoz képest a globális anyagáramlások mindössze 6,9%-a tekinthető körforgásosnak. A jelentés fontos megállapítása még, hogy önmagában az újrahasznosítás nem oldja meg a problémát: ha csak újrahasznosítunk minden hulladékot, és nem veszünk vissza az anyagfelhasználásból, kb. 25%-ra lehetne növelni a körforgásos anyaghasználatot (CMU).

„A csirke leheletén kívül mindent tudunk hasznosítani.” – hallhattuk Szabó Attila innovációs és fenntarthatósági menedzsertől, aki a Master Good Kft. körforgásos modelljét részletekbe menően mutatta be. A vállalat erőfeszítéseinek köszönhetően a Master Good lett az első olyan vállalat a világon, amely 2015-ben megkapta a McDonald’s Flagship Farm program által tanúsított elismerést.

A találkozó zárásaként Márta Irén, a BCSDH igazgatójának moderálásával kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott az esemény Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetőjének és Szabó Attilának részvételével a sikeres beszállítói együttműködésekről. A McDonald’s partnerkapcsolatai a háromlábú szék stratégiáján alapulnak. Vallják, hogy bármelyik fél (vállalat, franchise partner, beszállító) csak úgy tud fejlődni, ha mindenki fejlődik. A magas szintű partnerkapcsolatok alapja a kölcsönös előnyök, a közös értékek, és a folyamatos magas minőség.

Köszönjük támogatóinknak!

A BCSDH idei szakmai fókuszában a klímaalkalmazkodás témája áll, amelynek kulcsfontosságú része a kockázatok felmérése. A Race to Zero munkacsoportunk június 4-i találkozóján a fenti kérdést jártuk körbe, a gyakorlati ismeretekre és megvalósításra fókuszálva. Az eseménynek ezúttal az ALTEO volt a házigazdája és az egyik előadója, a témában élenjáró vállalatként.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója nyitotta meg a munkacsoport-ülést, őt követte Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a klímaváltozás az energetika és a hulladékgazdálkodás területén kihívásokat és lehetőséget egyaránt jelent. A részleteket Klein-Stiller Éva, az ALTEO fenntarthatósági és IIR menedzsere ismertette, bemutatva a klímakockázati felmérés folyamatát és gyakorlati megvalósítását, a fizikai és átállási kockázatokat, a felhasznált módszertanokat és eszközöket, ezzel is segítséget és ötletet adva más tagvállalatok számára.

A gyakorlati példa és a résztvevők kérdéseinek megválaszolása után következett a Nemzeti Alkalmazkodási Központ prezentációja, először Selmeczi Pál, osztályvezető ismertette a szervezet tevékenységét, az alapvető jogszabályi hátteret és szabályozási környezetet, előírásokat a klímaváltozásra való felkészülés kapcsán, külön kiemelve, hogy milyen kötelezettségeket jelent ez a vállalatok számára. Szóba kerültek a felhasznált módszertanok, klímaszcenáriók, továbbá a konkrét eszköz, a NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai rendszer), amelynek segítségével a vállalatok felmérhetik a klímakockázatokat 18 réteg mentén, egyértelmű alapot és útmutatást kapva egy-egy tématerület főbb tudnivalóiról. A NATéR online rendszerét dr. Maigut Vera, geoinformatikai vezető szakértő mutatta be lépésről lépésre, ismertetve a főbb funkciókat és hasznos eszközöket, hogy a vállalatok számára ez minél inkább jól használható és hatékony legyen.

Az előadások sorát végül Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero szakmai projektvezetője zárta, bemutatva a klímaalkalmazkodás kapcsán a tervezett BCSDH ajánlásokat a kapcsolódó akciótervvel együtt. Szó esett a következő időszak programjaimról, valamint a kapcsolódó őszi eseményekről.

Köszönjük a házigazdánknak a vendéglátást és a gyakorlati tapasztalatok megosztását, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ kollégáinak az izgalmas és hiánypótló előadást és bemutatót, a résztvevőknek pedig a sok kérdést és konstruktív beszélgetést.

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

Karbontudatos rendezvényeink támogatója: 

Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Miként hoz létre egy bank egy klímatudatos utcát? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája? Mi a te ügyed? Milyennek látják a jövőt az elsőszámú vezetők? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” programunk hatodik szakmai napján, amelyet házigazdánk képviseletében Szabó Judit, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. kommunikációs és fenntarthatósági vezetője nyitott meg.

Szederkényi Zita programvezető egy reggeli ráhangoló játékot hozott a szakmai nap elejére, amelyben a résztvevők kipróbálhatták, hogy a win-win szituációk felismerése mennyire része a napi rutinjuknak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy gyakran nehézséget okoz a partnerségre hangolódni, különösen üzleti tárgyalások során, amikor ösztönösen a versenyt részesítjük előnyben. A kihívás tovább nő, ha több szereplő érintett, vagy ha a fizikai korlátok miatt nincs lehetőség közvetlen kommunikációra – nem beszélve azokról, akik még jelen sincsenek, mint például a jövő generációk. Mindez rávilágít arra, hogy a rendszerszintű változásokhoz rendkívüli összefogásra van szükség.

A szakmai nap első előadója Balla Brigitta, az UniCredit Bank Ingatlangazdálkodás, beszerzés és szállítói szerződés menedzsment területének ügyvezető igazgatója volt, aki bemutatta a Belváros-Lipótvárossal együttműködésben megvalósított projektjüket, amelynek eredményeként a fák városi környezethez való alkalmazkodását támogató ültetési rendszerrel létrehozták Magyarország első klímatudatos utcáját. A projekt kiváló példája annak, hogy az érintettek bevonása mennyire kulcsfontosságú és milyen pozitív eredményeket hoz.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatási területének Partnere beszélt az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási szabályozási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, valamint a közöttük lévő különbségekről. Bemutatta az ellátási lánc fenntarthatósági célú átvilágításának folyamatát, majd kitért az ESG törvény legújabb módosítási javaslatai alapján várható jelentési határidőkre és követelményekre is.

A folytatásban workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán.

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és belső ellenőrzési osztályvezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet erősebb kapcsolatot kialakítani a vevőikkel a Metro sajátmárkás termékek tekintetében, figyelembe véve a partnerségi kapcsolat fontosságát.

Horn Tamás, az év fővárosi civil szervezete díjat (2025) nyert Adománytaxi alapítója és tulajdonosa foglalta össze azt, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet valóban win-win egy forprofit-nonprofit együttműködés.

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetőjének előadásával folytatódott, aki három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, amelyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez. Bemutatta a vállalat fenntarthatósági mérföldköveit, elért eredményeit és kitűzött céljait, valamint beszélt a fenntarthatóság három pilléréről, úgy, mint etikus üzletvitel, környezetre gyakorolt hatások csökkentése és gazdaságilag életképes folyamatok.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Császár Gábor, a Mezőker Kft. ügyvezetője és üzletág vezetője és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt. Kiemelték, hogy a valódi partnerségben a cégek együtt sírnak és együtt nevetnek, vagyis a sikerek mellett a terheket is közösen viselik, közös értékek és célok mentén dolgoznak, nem csupán beszállító-megrendelő viszony van, hanem a fentiek mentén közösen gondolkoznak.

Ezt követően Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője beszélt a karrier és karrierút övezte kérdésekről, bevonva a résztvevőket is, majd arról, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek, és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 14. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. Az előadás során a résztvevők kipróbálhatták mennyire gondolkoznak hasonlóan, mint az elsőszámú vezetők. A 252 magyar vállalat elsőszámú vezetőjét megkérdező felmérésből megtudhattuk, a globális gazdaság gyorsulását a magyarországi cégvezetők 70%-a várja, a hazai gazdasággal kapcsolatban 60% nyilatkozott optimistán, de a saját vállalata növekedésében csak 39% bízik. A vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

A nap különleges programmal és új helyszínen folytatódott: a résztvevők a budapesti Ronald McDonald Házba látogattak, ahol a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval és Dr. Major Jánossal, az Alapítvány Kuratóriumi tagjával beszélgettek, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser végigkalauzolta őket a Házban. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegek gyermekeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka nagy hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A szakmai programot a vezető interjúval zártuk a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója és a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány elnöke beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, és őszinte gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel a múltról, a jelenről, a hamburgerről és természetesen a jövőről is.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

Hogyan lehet körforgásos módon biztosítani a növekvő népesség minőségi fehérjeigényét? Ez a téma állt az idei BCSDH hétvége vállalatvezetőknek és partnereiknek rendezett izgalmas programjának központjában.

A szakmai program az AGROLOOP tavaly decemberében átadott üllői üzemében kezdődött pénteken, ahol a házigazda Percze Rajmond alapító és ügyvezető igazgató köszöntötte a résztvevőket. Ismertette a kifejezetten fenntartható stratégiára épülő vállalat alapításának történetét és működésének alapjait. Személyes elköteleződéséhez nagy mértékben hozzájárult a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogram, mely elvégzését követően fogalmazódott meg benne egy fenntartható alapelveken működő vállalat megalapítása. A fenntartható élelmezés, mezőgazdaság és állattenyésztés a világ nagy kihívása. Erre kínál teljes körforgásban megvalósítva megoldást a légylárvákból állati takarmányozásra alkalmas, magas tápértékű állati fehérjét és zsírt gyártó vállalat. Az alacsony karbon- és vízlábnyomú megoldás arra született, hogy segítse fenntarthatóvá tenni az állattenyésztést, hogy nekünk ne kelljen rovarokon élnünk a jövőben. A gyárlátogatás végig kísérte a folyamatot a tojások érkezésétől a 12 napos lárvák „leszüreteléséig”.

Másnap a Master Good látta vendégül Kisvárdán a csapatot és Bárány Péter ügyvezető igazgató videóüzenete után házigazdaként Farkas Csaba, innovációs és fenntarthatósági igazgató köszöntötte a résztvevőket és mutatta be azt az óriási fejlődést, amit a Bárány család tett a baromfitenyésztés és feldolgozás területén. A Master Good élenjáró fenntarthatósági lépései, amelyek nemcsak az iparágban egyedülálló és részletességű kibocsátás és karbonlábnyom adatokra épülnek, messze a nemzetközi élvonalba helyezik a vállalatot. A szinte teljes körforgásban megvalósuló, a takarmánygyártástól, a hulladékot, mellékterméket 100%-osan hasznosító folyamatra tekinthettek rá a résztvevők a gyárlátogatás során, ami a csodálatos japán kertben zárult.

Köszönjük a vendéglátó a Agroloop és Mater Good vezetőinek és munkatársainak a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

Az esemény fotóválogatása ide kattintva érhető el.

Egyre gyakoribbak és súlyosabbak az olyan szélsőséges éghajlati és időjárási események, mint a hosszan tartó csapadékhiány, hőhullámok, hirtelen lezúduló esők és annak következményei, az aszály, kiterjedt tüzek és áradások. A jelenlegi rendszereink és infrastruktúráink már nem alkalmasak mindezek kezelésére, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz sürgősen alkalmazkodni kell. Ez azért is fontos, mert a mérséklési intézkedések éghajlatra gyakorolt, pozitív hatásai nem azonnal jelentkeznek. Hazánkban ráadásul nagyobb arányban vagyunk kitettek a klímaváltozás negatív hatásainak, mint amilyen a globális ÜHG-kibocsátáshoz való hozzájárulásunk.

A Világgazdasági Fórum 2025-ös jelentése szerint a megkérdezett vezetők az extrém időjárási körülményeket 2 év távlatában a második, 10 év távlatában pedig az első helyre sorolják legnagyobb kockázati tényezőként. Az első négy helyen csak környezeti és éghajlati kihívások szerepelnek.

A probléma égető és egyre súlyosbodik, így a klímaalkalmazkodás volt a témája az idei BCSDH ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetés sorozatnak, ahol a tagvállalatok első számú vezetői vett részt és osztották meg gondolataikat. Az eseményeket Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vezette.

Általánosságban megállapítható, hogy a klímakibocsátás csökkentése dominál elsődlegesen a vállalatoknál, és alkalmazkodás kevésbé került idáig fókuszba, miközben a klímaváltozás hatásait egyre jobban érzik a mindennapi működésük során is.

Az is jól kirajzolódott, hogy egyre több olyan esemény van, amely stratégiai szinten igényel beavatkozást, legyen szó korábban csak ritkán jelentkező, mostanra általánossá vált váratlan jelenségekről, megváltozott munkakörülményekről vagy újragondolást igénylő termékportfólióról. A beszélgetések során számos jógyakorlattal találkoztunk, és vannak olyan cégek, akiknek a klímaváltozás üzleti lehetőség, hiszen új megoldásokat és piacokat nyit. Az biztos, hogy minden cég és iparág érintett valamilyen módon, kérdés, hogy milyen gyorsan tudnak reagálni és érdemben cselekedni, biztosítva az üzletfolytonosságot és lehetőségként értékelni a kockázatot. A teljes értékláncban való gondolkodás fontossága is előtérbe került, hiszen csak így lehet a komplex folyamatokat jól kezelni, és ebben kölcsönös a felelősség.

A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések konkrét eredményeit és az ebből megszülető ajánlásokat a BCSDH Üzleti ebéden, október 7-én mutatjuk be a vállalati jógyakorlatokkal együtt.

Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, a kapcsolódó képgalériákat és LinkedIn posztokat a linkre kattintva lehet megtekinteni:

KépgalériaLinkedIn poszt
KépgalériaLinkedIn poszt
KépgalériaLinkedIn poszt
KépgalériaLinkedIn poszt

Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!

Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:

 

A Fenntartható jövőért díj 2025-ös pályázati időszaka elkezdődött. Ehhez, illetve a cselekvés ösztönzéséhez, a fenntartható vállalati működés eléréséhez szolgál követhető példákkal az első alkalommal 2025. május 27-én megrendezett Fenntartható jövő inspirációs reggeli a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezésében.

A vállalati fenntarthatóság területén tett kiemelkedő egyéni és vállalati eredmények elismerésére született díj 2024-es díjazottjainak mélyebb megismerésére alkalmat adó esemény házigazdájaként Sepsey Balázs, a KINSTELLAR Office Managing Partnere köszöntötte a résztvevőket.

 

 „Most, amikor a jelenlegi helyzet komoly kihívások elé állítja a fenntarthatóság ügyét, miközben a klímaváltozás egyre erősödő hatásait már a mindennapi működésükben érzik az üzleti szereplők, még fontosabb a gyors cselekvés, rendszereink fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tétele.” – mondta el köszöntőjében ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke. „A Fenntartható jövőért díjjal és a mostani eseménnyel  a vállalatokat és vezetőiket szeretnénk inspirálni, hogy döntéseikbe integrálják a fenntarthatóság szempontjait és olyan, a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldásokat dolgozzanak ki, amelyeknek az üzleti szféra más szereplőire való kiterjesztésével valódi, széles körű hatást tudunk elérni, fel tudjuk gyorsítani a rendszerszintű változásokat.” tette hozzá.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, az esemény levezetőjeként kiemelte: folyamatosan keressük a módját annak, hogyan gyorsítsuk fel a fenntarthatósági folyamatokat, ismertessük meg a rendszerszintű változások elindítását célzó vállalatvezetői hiteles és példamutató innovatív intézkedéseket, a kreatív új üzleti modellek elterjesztését. Az Inspirációs reggeli egyik nem titkolt célja, hogy a korábbi nyertesek bemutatásával a Fenntartható jövőért díj most induló és 2025. július 18-ig tartó pályázati időszakában minél kiemelkedőbb pályázatok szülessenek és ezekhez inspirációt nyújtsunk.

A valódi, stratégiai szinten és a vállalat egészét átható fenntartható működés elérése elképzelhetetlen hiteles, elkötelezett vezetők és kiemelkedő cégek nélkül. A pályázatok hátterét és az elhivatottság, az elköteleződés mögötti személyes mozgatórugókat tárta fel a 2024-es egyéni díjazottakkal folytatott Vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetés Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnökének moderálásával Dapsy Zoltán, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Körmendi Anikó, az Arriva Hungary Kft. vezérigazgatója, Nagy Zsuzsa, E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója és Nyári Károly, a Grundfos A/S Elnökhelyettese és csoportszintű pénzügyi vezetője részvételével.

A szokásos üzletmeneten túlmutató és az üzleti szféra más szereplőire kiterjeszthető, adaptálható üzleti megoldások jelentik a rendszerszintű változások kulcsát. A 2024-ben díjazott ilyen megoldások kerültek bemutatásra és megvitatásra:

–             A K&H BANK – K&H agrár CO2 kalkulátorát Demeter Zoltán Agrár üzletág vezető,

–             a Saint-Gobain – Biodiverzitás programját Karafa László, Bánya és fenntarthatósági vezető

–             a SolServices – Újgenerációs napelempark szakmai útmutatóját dr. Farkas Gábor, ügyvezető igazgató.

–             a Tesco – „Küzdelem a menstruációs szegénység ellen” programját pedig Hevesi Nóra, kommunikációs vezető mutatta be.

2025-ben korábban, május 19. és július 18. között hirdeti meg a BCSDH  a Fenntartható jövőért díjat változatlanul azokra a területekre összpontosítva, ahol a rendszerek átalakítására kiemelkedő hatása van a vállalatoknak az alábbi 4 fő kategóriában:

  1. Változásvezető – a kiemelkedő vezetői példamutatás és felelőségvállalás díja

Változásvezető díj – BCSDH

  1. Vezető nő

Vezető nő díj – BCSDH

  1. Vállalati transzformáció – A fenntartható működés eléréséért tett legnagyobb előrehaladás díja

Vállalati transzformáció díj – BCSDH

  1. Üzleti modell, üzleti megoldás

az alábbi területek valamelyikén:

  • Körforgásos gazdaság
  • Klímavédelem és adaptáció
  • Biodiverzitás megőrzése és helyreállítása
  • Emberi érték

Üzleti megoldás díj – BCSDH

A nemzetgazdasági minisztérium május 13-án benyújtotta a parlament elé Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatát, mely az ESG törvényben is több jelentős változást eszközöl.

A cikkben a benyújtott tervezetben szereplő javaslatokat foglaltuk össze, a zárószavazás (és a végleges változások megjelenése) június közepén várható. Kövesse online felületeinket, ahol folyamatosan hírt adunk a legfrissebb fejleményekről!

Szűkül az érintettek köre

Jelentősen szűkül a törvény hatálya alá tartozó vállalatok köre. A módosítás hatálybalépését követően a törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kötelezettség csak azokra a nagyvállalatok vonatkozik, melyek:

  • az ESG törvény mellékletében felsorolt ágazatokban végzik főtevékenységüket, és
  • az éves nettó árbevételük meghaladja a 90 000 millió forintot, és
  • az üzleti év mérlegfordulónapján legalább 500 főt foglalkoztatnak.

A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások továbbra is a törvény hatálya alá esnek, továbbá az ágazati besorolás alapján bizonyos pénzügyi szolgáltatók is bekerülnek a törvény hatály alá.
A közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól.

Könnyítések a beszámolás területén

A 2024., 2025. és 2026. üzleti évekre vonatkozó ESG beszámolók esetén:

  • nem kell tanúsítást lefolytatni,
  • nem kell a beszámolót megküldeni a Hatóságnak,
  • nem kell azt nyilvánosan közzétenni.

Viszont az ESG beszámolót el kell készítenie az érintett vállalatoknak ezekben az években is, amit a vállalat ügyvezető szerve fogad el.

Adatszolgáltatás kérése

A kormányzat csökkenteni kívánja a kkv-k terheit is, ezért:

  • 2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, nem vállalhatnak kötelezettséget szerződés vagy írásbeli nyilatkozat formájában sem ESG adatszolgáltatásra. (Ez utóbbi kitétel a középvállalkozásokra is vonatkozik.)
  • Várhatóan a kis- és középvállalatok az állami ESG minősítő által végzett ESG minősítés megszerzésével eleget tehetnek ESG adatszolgáltatási kötelezettségüknek, így nem kell kitölteniük a beszállítói kérdőíveket.

Változás a korrekciós intézkedések kapcsán

Finomodik a korrekciós intézkedések köre is:

  • a korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén,
  • nem lesznek kötelezettek a vállalatok arra, hogy megszüntessék az üzleti kapcsolatot a magas kockázatú tevékenységeket végző közvetlen szállítóikkal.

Megkezdődött az Omnibusz csomag átültetése

Szintén május 13-án nyújtották be az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely az Omnibusz csomag részeként elfogadott 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgálja.
Ennek értelmében a CSRD 2. és 3. körös vállalatainak két évvel később kell megkezdeniük a jogszabály alkalmazását.